2006. augusztus 27

Loading.... (view fulltext now)

Teljes szövegt

(1)

2006. augusztus 27 Amikor Erasmus panaszkodott, Asolani azt felelte, hogy számításba kellene ven- nie a déli éghajlatot, mely csökkenti a test ételigényét. Mindehhez Asolani még hozzátett néhány olyan külföldiekről szóló mesét, akik eljöttek Velencébe, és nem tudták megfékezni északi étvágyukat, úgyhogy vagy idő előtt meghaltak, vagy szörnyű betegségekkel tértek haza.

Ez a história egyik oldala, melyet Erasmus komikusan eltúloz. Ellenségei sze- rint viszont saját kárára túlozta el. Julius Caesar Scaliger a reneszánsz pirospozs- gás embereként festette le, aki élősködött Aldus asztalánál, és felfalta az összes rajtalévő ételt, és aki félember munkáját végezte, miközben annyit ivott mint há- rom, magyarázván, hogy ösztönzésre van szüksége. Scaliger azzal is vádolta Eras- must, hogy vigasztalhatatlan volt, mivel a féltékeny velenceiek távol tartották tőle asszonyaikat, úgyhogy ezért is hagyta el a várost, miután kiürítette Aldus élés- kamráját, pincéjét és erszényét. Akárhogy is történt, Velencében érte utol Eras- must első epekőrohama, amelyet valószínűleg az ital okozott. Ő mindenestre Asolani konyháját hibáztatta, és később a Colloquiában állt bosszút zsugori ven- déglátóján. Azt hitte, hogy a bor a legjobb gyógyír betegségére, mivel abban az időben ez volt a legelterjedtebb orvosi vélemény. Mindenesetre úgy látszik, hogy egészsége ismét előtérbe került, és távozott Velencéből.

SZŐCS NOÉMI IMOLA fordítása

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :