• Nem Talált Eredményt

Eltérően kezelik az intézmények a digitális dokumentumokat megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Eltérően kezelik az intézmények a digitális dokumentumokat megtekintése"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

234

Eltérően kezelik az intézmények a digitális dokumentumokat

Olyan szemléletre van szükség a hazai digitális iratkezelésben, amely a közös örökség megőrzése iránti felelősségben, világos szereposztással tudja az intézményeket elhelyezni. Erről Prőhle Gergely beszélt szerdán a digitálisan létrejött kéziratok kezeléséről szóló konferencián.

A digitális dokumentumok használatával kapcso- latban az intézményeknek közös álláspontra kell jutniuk, egyértelműbb pozíciót megfogalmazniuk azok felé, akik a forrást biztosítják − hangsúlyozta a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója az intéz- ményben szervezett kétnapos rendezvényen mon- dott köszöntőjében. Prőhle Gergely felvetette an- nak kérdését, hogyan lehet a napjainkban keletke- ző elektronikus dokumentumokat filozófiatörténeti szempontból összehangolni a korábbi, papíralapú kezeléssel. Példaként kitért arra, hogy a Digitális Irodalmi Akadémia az irodalmi élet egyedülálló kezdeményezése, amely növeli a hozzáférhetősé- get és a szöveggondozás más minőségét jelenti, mint a korábbi nyomtatott kiadói változatok, és ezzel hozzáadott értéket ad.

„Az Arany János-évforduló kapcsán a hazai böl- csészeti műhelyek, intézmények több százmillió forintos támogatást kapnak, ami által az aranyi életmű mentén is jobban strukturálható az együtt- működés, a szereposztás a különböző digitalizá- cióval foglalkozó magyar intézmények között” − jegyezte meg a PIM vezetője.

Palkó Gábor, a PIM tudományos titkára, a DigiPhil projekt vezetője azt mondta: a digitálisan létrejött (born digital) dokumentumok múzeumi kezelésé- nek problémája a kortárs archívumi gyakorlatok egyik legizgalmasabb, ugyanakkor legégetőbb kérdése. A beérkező hagyatékokban egyre több digitális hordozó található, de ezek állományvé- delmére, archiválására és kutathatóvá tételére Magyarországon még nincsenek széles körben elfogadott múzeumi, könyvtári munkamenetek.

Fontosnak nevezte a kérdésben a nemzetközi tapasztalatok megismerését, amelyre a konferen- cia csütörtöki angol nyelvű workshop részén lesz

lehetőség amerikai és német szakemberek részvé- telével. A program zárásaként videokonferenciát rendeznek Matthew G. Kirschenbaum, a University of Maryland professzorának részvételével.

Kenyeres István, a fővárosi levéltár főigazgatója kiemelte, hogy az e-levéltári rendszer jogszabályi háttere, egy Emmi-rendelet tavaly novemberben megszületett, ez alapján meghatározták, az iratke- zelőknek milyen módon kell átadniuk az elektroni- kus iratokat a levéltáraknak. Erre azért is szükség volt, mert a levéltári törvény nem tesz különbséget papír- és elektronikus alapú irat között. „Jelentős informatikai fejlesztést, új technológiákat és mód- szereket hozott Magyarországon a 2009-ben indult és 2013-ban zárult elektronikus levéltárprojekt, amelynek során a levéltári informatika mint kvázi önálló tudományág is kialakult. Az e-levéltár- projektnek a Magyar Nemzeti Levéltár, a Budapest Főváros Levéltára és a Nemzeti Infokommunikáci- ós Zrt. volt a kedvezményezettje” − idézte fel Ke- nyeres István.

A támogatási összeg 2,9 milliárd forint volt, a cél a papír- és elektronikus alapú iratok egységes nyil- vántartásának megoldása, a digitális állományok hosszú távú megőrzése, használhatósága volt. A főigazgató szólt arról, hogy a digitálisan létrejött kéziratok archiválása az amerikai eredetű open archival information system alapján történik, a levél- tár átveszi az iratkezelőtől az iratot, majd elvégzi a rendszerezést, besorolást, archiválást. „A kutató kérése szerint is össze lehet állítani állományokat a rendszer szerint, figyelembe véve a hozzáférési jogosultságokat” − tette hozzá Kenyeres István.

Mint elhangzott, először elektronikus iktatóállomá- nyok jöttek létre Magyarországon, a legkorábbiak még a nyolcvanas évek közepén, az akkori rend- szer szerint a dokumentumokat még ki kellett nyomtatni az iktatáshoz. Később különböző ma- gániratok, hang- és képfelvételek jöttek létre a különböző intézményeknél, önkormányzatoknál.

Forrás: https://sg.hu/cikkek/it-tech/124542/elteroen- kezelik-az-intezmenyek-a-digitalis-dokumentumokat

Válogatta: Berke Barnabásné

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

E-mail: haffner.marianne@btk.elte.hu Szolgáltatásai: helyben olvasás, kölcsönzés RoMANISzTIkAI INTézET PoRTUGáL NYELv éS IRoDALoM TANSzék kÖNYvTáRA Cím: 1088 Bp., Múzeum

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik