McGuckin, R. H. – Winkler, D. R.: Az egyetemi oktatás mint erőforrás

STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÓ

551

kevésbé fontos változás a társadalmi prog- nosztizálás és tervezés. valamint a népgaz- daságfejlesztési terv közötti szervesebb ösz- szefüggés.

Az életmód alakításának tervezésekor ab- ból kell kiindulni, hogy a tervszerű irányítás általános elve mellett adott esetben az író- nyítás objektuma olyan jelentős sajátosság- gal bír, hogy magában foglalja a társadal- mi élet valamennyi fontos területét. Először is az életmód szabályozása az emberi élet—

tevékenység valamely területének szabályo- zását igényli, s így olyan mechanizmust kí- ván, amely biztosítja a gazdasági, kulturá—

lis, etikai stb. tényezők összhangját. Másod—

szor. az életmód alakításában döntő szerepet játszik a szubjektum mint az életmód meg—

jelenítője. Harmadszor, az irányítás tárgyá- nak jellegéből következik. hogy az eszközök különböző típusai alkalmazandók, többek kö—

zött a szabályozók. A szabályozók az érde- keket veszik célba. A három fő érdekcsoport az anyagi, a szociálpolitikai és a morális, ezek adják a különféle tevékenységekhez a motivációt.

A szabályozás azonban felvet néhány na—

gyon fontos problémát is. Az első alapvető probléma az életmódalakítós következetes és szerves bekapcsolása a gazdaságirányítás ál—

talános rendszerébe.

Másik probléma az átmenet az életmód egyes alakító tényezőinek tervszerű irányítá- sától az életmód komplex irányításához.

Harmadik probléma az életmódot alakító egyes eszközök tökéletesítése úgy, hogy az a lakosság valamennyi csoportjánál hatéko-

nyan alkalmazható legyen.

További fontos probléma a társadalmi ter—

vezés mint életmódalakító eszköz javítása.

Ennek kapcsán meg kell határozni a társa—

dalmi fejlesztési program és a népgazdasági tervek viszonyát és a program teljesülését

biztosító eszközöket.

Végül nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az életmód fejlődésének történelmi ten-

denciái a jövőben dinamikusabbá válnak, te- hát ki kell alakítani a társadalmi folyamatok irányításának lehetőségeit.

A szocializmusban minden osztály élet- módjának fejlődése a társadalmi garanciák rendszerében megy végbe. Ezekagaranciók biztosítják az életfeltételek stabilitását. bizo- nyos mértékig függetlenítve a társadalom tagjait a munkájuk alapján szerzett jövedel- mek által megszabott körülmények kénysze- rétől. A társadalmi lehetőségek egyik fő te—

rülete az oktatásban való ingyenes részvétel, a másik osztálytól. csoporttól való függés megszűnése révén az életstílus választható- sága.

A szocialista társadalomban az életmód alakulásának irányításához szükség van egy ,,irányító központra". Az ,,irányító központ"

az életmódot alakíthatja konkrét anyagi—szo—

ciális feltételek teremtése révén, a szubjek- tum társadalmi profiljára gyakorolt hatás ré- vén. végül a konkrét életfeltételek és a szub- jektum reakciói közötti kölcsönhatás befolyá-

solásával.

(Ism.: Ékes Ildikó)

McGUCKlN. R. H. — WINKLER, D. R.:

AZ EGYETEMI OKTATÁS MINT ERÖFORRÁS

(University resources in the production of educa-

tion.) — The Review of Economics and Statistics. 1979.

május. 242—248. a.

Az egyetemi oktatás mint a szellemi tőke erőforrása nem ismeretlen téma a szakiro—

dalomban. A korábbi vizsgálatok során az egyetemi oktatás teljesítményét kifejező vala—

milyen mutatót olyan változók függvényének tekintették, amelyek egyrészt az egyetemek által nyújtott szolgáltatásokat. másrészt a hallgatók különböző jellemzőit fejezték ki (input-változók). A szerzők véleménye sze—

rint az eddigi vizsgálatok nem teszik lehető—

vé kellően megalapozott álláspont kialakítá- sót abban a tekintetben, hogy az input-vál- tozók mennyiben befolyásolják az oktatási teljesítményt; a vizsgálat sikere nagyrészt at- tól függ, hogy a hallgatókra jellemző voná- sok közül a vizsgálat mit emelt ki. és mit nem vett figyelembe. Függ azonban egy sor más tényezőtől is; így például attól, hogy a vizs- gálatot hol (az ország melyik részén) végez- ték, vagy hogy az egyetem által nyújtott ok- tatási szolgáltatásokat hogyan sikerül sta- tisztikailag megragadni. A szerzők nem tart—

ják helyesnek, hogy ezt a változót az eddigi megközelítések általában exogénnek, tehóta rendszer szempontjából adottnak tekintették, holott nyilvánvaló. hogy ezeket a szolgáltató- sokat a hallgatók részéről megnyilvánuló kü- lönböző igények is nagymértékben befolyá- solják, s ezeket az igényeket a vizsgálat so- rán figyelembe kell venni.

A szerzők abból az alapvető feltételezésből indulnak ki, hogy az egyetemi hallgatók az oktatási teljesítmény hozzáadott értékének maximalizálására törekszenek. Mikor az egye- tem kötelékébe lépnek. eleve mérlegelik azo—

kat a költségeket, amelyekkel az egyetem el- végzése jár; és szem előtt tartják azt a vár- ható hasznot, amelyet az egyetemi végzett- ség megszerzése további életpályájukon je-

lent.

A vizsgálat egyszerűbbé tétele érdeké- ben a szerzők lemondtak arról, hogy a hall- gatók részéről egy meghatározott egyetem szolgáltatásai iránt megnyilvánuló igényt vegyék figyelembe; az igények tehát az egye—

temek által nyújtott oktatási szolgáltatások- ra általában vonatkoznak. További feltétele—

552 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

zés, hogy az oktatas teljesítménye az ennek révén elérhető ,,haszonnal" pozitív korrelációs kapcsolatban áll. Ennek megfelelően az egye- tem (vagy fakultás) oktatási teljesítménye a hallgató által elért tanulmányi eredmények összességének és az oktatásra fordított költ- ségeknek a különbségeként fejezhető ki. Az oktatás költségei sztochasztikus költségfügg—

vényként határozhatók meg. A hallgató ta- nulmányi eredménye, teljesítménye ugyanak- kor termeiésifüggvény-tipusú összefüggés. a- mely különböző input—változók mellett külön- böző változatokban specifikálható.

A különböző alternatívák közül a szerzők egy-egy hallgató teljesítményét olyan terme- lési függvénnyel határozzák meg, amelynek függő változója (O) a magasabb évfolyam- ba való lépés feltételeként kitűzött vizsgák eredményének átlaga; magyarázó vóltozóia felvételi vizsga pontszámai (SAT) minta hall—

gató előzetes felkészültségének a kifejezője (mind (: vizsgateljesitményre, mind a felVéte- li vizsga eredményére vonatkozóan megbíz—

ható feljegyzések áiinak rendelkezésre). Ta—

vábbi magyarázó változó az egy hallgatóra jutó egyetemi oktatási szolgáltatások dollár- ban kifejezett értéke. az oktatási intézmény és a különböző oktatási berendezések, könyv- tár stb. fenntartásának költségei, a segédesz- közök költsége (R), valamint az említetteken kívül a hallgató fontosabb íellemvonósait (például férfi vagy nő) és a hallgató által

választott fakultás jellegét kifejező változók (X és M változók). Ez utóbbiak többértékű karakterisztikus változók aszerint, hogy ter- mészettudományi, művészeti, társadalomtudo—

mányi vagy humán szakról van szó. A vizs- gálatot a kaliforniai egyetem 294 hallgatójá- ból képzett mintán végezték, s a keresztmet—

szeti mintát kétféle módszerrel: az instrumen- tólis változók módszerével és a legkisebb négyzetek klasszikus módszerével becsülték.

A teljes (294 elemű) mintára vonatkozólag megállapítható, hogy valamennyi magyarázó változónak a teljesítményre gyakorolt hatása szignifikáns. Ez a korábbi vizsgálatok eredmé—

nyeivel szemben azt mutatja, hogy a hallga- tóknak a felvételi vizsga alkalmából tanusí- tott felkészültsége, intelligenciája igen jelen- tős súlyú tényező, viszont az oktatási szolgál- tatások ciollárértékének hatása a teljesit- ményre a korábbi feltételezéssel szemben gyengébbnek mutatkozott ezen az egyete- men. A karakterisztikus változók esetében ilyen egyértelmű következtetések levonására nem volt mód. A szerzők hangsúlyozzák ered- ményeik kisérleti jellegét és a változók sta- tisztikai megragadásával kapcsolatos nehéz—

ségeiket. valamint a minta viszonylag gyen—

ge reprezentativitását, de úgy vélik, hogy az ajánlott módszerrel a kérdés eredményesen

közelíthető.

(ism.: Nyáry Zsigmond)

BIBLIOGRÁFIA

A KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálathoz az alábbi fontosabb könyvek

érkeztek be :

STATISZTIKAI EVKUNYVEK

ANNUAIRE du Canada 1978—1979. Exposé annuei de I'évoiution économiaue. social et politiaue du Canada. Éd. par le Ministre des Approvisionne- ments et Services Canada. Ottawa. 1979. Statist.

Canada. X, 1075 p.

Kanada statisztikai évkönyve, 1978-1979.

i 71 C 2/1978—1979 ANNUAIRE statistioue de la Beigiaue 1978. Bruxel- Ies. 1979. Inst. Nat. de Statist. XIV, 773 p., 12 t.

Belgium statisztikai évkönyve, 1978.

l 38 8 51/1978 ANUÁRIO estatistico do Brasil 1978. Ed.: Secre- taria de Planejamento da Presidencia da Republi—

ca. institute Brasileiro de Geografie e Estatistica.

Rio de Janeiro. 1979. iBGE. 897 p.

Brazilia statisztikai évkönyve, 1978.

l 78 B 13/1978 ETHIOPIA. Statisticai abstract of Ethiopia 1977. Ed.

by the Central Statistícal Office. Addis Ababa, 1979.

Central Stotist. Off. XVII, 275 p., 1 térk.

Etiópia statisztikai évkönyve, 1977.

l 69 3 11/1977 MALY rocznik statystyczny 1978. Warszawa. 1978.

GUS. XLIV, 329 p., 11 t., 1 térk.

Lengyelország statisztikai zsebkönyve, 1978.

l 42 D 18/1978

RSZFSZR v cifrah v 1978 godu. Kratkij sztatiszti- cseszkij szbomik. lzd.: Central'noe Sztatiszticseszkoe Upravlenie. Moszkva. 1979. Izdat. Sztntiszt. 95 p.

Az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köz—

társaság számokban, 1978.

l 42 D 28/1978 STATISTICAL abstract 1977. Kingston. 1977. Dept.

of Statist. IX, 197 p.

Iamoika statisztikai évkönyve, 1977.

I 87 B 4/1977 STATISTICAL abstract of Israel 1978. Ed. by the Central Bureau of Stotistics. Jerusalem. 121, 809, 32

p., 1 térk.

Izrael statisztikai évkönyve. 1978.

I 51 D 1/1978 STATISTIKÉ epetéris tés Hellados 1977. Statisticai yeorbook of Greece. Ekd.: Etniké Statistike' 'Hyperé- sia. Athénai. 1978. Ethn. Typ. XXi, 490 p.. 4 !.

Görögország statisztikai évkönyve, 1977.

l 49 3 50/1977 STATISTISCHES Jahrbuch 1979 für die Bundes—

republik Deutschland. Hrsg.: Statistisches Bundes- omt. Wiesbaden. Stuttgart — Mainz. 1979. Kohiham-

mer. 754 p.

A Német Szövetségi Köztársaság statisztikai év—

könyve, 1979.

l 4 C 2/1979