McLaughlin,R.L.: Idősorok előrebecslése

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS

MCLAUGHLIN, R. L.:

IDÓSOROK ELÓREBECSLÉSE

(Time series fotecasting.) Marketing Re—

search Teclmioue Series, No. 6. American Mar—

keting Association. 1962. 72. p.

A mű, amelyhez J. Shiskin, az ame—

rikai Bureau of the Census gazdaság- statisztikai osztályának vezetője írt elő—- szót, az idősorok elemzésének és előre—

becslésének rövid és világos összefogla—

lását adja.

Az idősorok előrebecslésének kérdése elsősorban az idősor komponensekre bontásával, ezen belül az idősorban je- lentkező szezonális tényező felbecslésé—

vel, illetve az idősornak a szezonalitás—

tól való megtisztításával kapcsolatos.

Ennek Amerikában egyik legelterjedtebb módszere az ún Census II. módszer.

Kezdetben csak nemzetgazdasági idő-

sorok szezonális kiigazítására használ—

ták, idővel azonban egyre több nagyobb Vállalat, kereskedelmi társaság is rend—

szeresen végez, illetve végeztet szezo—

nális kiigazítást és ídősorelemzést, üzleti

események előrebecslése céljából. Az előrebecsléssel kapcsolatos nagyvolumenű számítások elektronikus számítógépek segítségével történnek. Az egyes vállala—

tok, részvé'nytársaságok idősorai általá—

ban nagyobb ingadozást mutatnak, mint a nemz'etgazdaság1 idősorok '

' Az idősorok előrebecslésének előfel—

tétele az, hogy megfelelő eszközökkel fel tudják _ mérni; azokat a) tényezőket, melyek az idősorok ingadozását okozzák.

Négy ilyen tényező különböztethető meg:

a tartós irányvonal, a konjunktúra-ciklus, a szezonalitás tényezője és a szabály—

talan (véletlen) tényező.

A mű részletes tájékoztatást nyújt mindazok számára, akik szezonális ki- igazítást és idősor—előrebecslést kíván—

nak végrehajtani. Az előreberslés első—

sorban a vállalat üzleti tevékenységé—

nek megtervezése szempontjából bír nagy fontossággal; leggyakrabban meg-

ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA

rendelések, szállítások, eladások rainak elemzéséről van szó.

Szerző a továbbiakban a Census II.

módszer részletes technikáját adja, va—

lamint azokat a számadat-táblázatokat is közli, melyeket a szezonális kiigazítás, valamint az idősor—elemzés egyéb fázis- sainak megfelelően a Bureau of the Cen—

sus vagy az idősor elemzését végző más időso—

szerv kibocsát. Hangsúlyozza a szerző, hogy az idősor—előrebecslés csak meg- közelítő eredményt adhat, mert abszolút pontossággal nem mérhető le az a hatás, melyet az egyes tényezők az idősor ingadozására gyakorolnak. A becslés pedig nem egzakt tudomány, inkább technika.

Ezzel a kérdéssel kapcsolatban szerző ismerteti azokat a ,,próbákat" (tests), melyeknek segítségével megállapítható, hogy az alkalmazott technika valóban sikerrel küszöbölte-e ki az idősorból a szezonális tényezőt. Ilyenek: a szezo- nálisan kiigazított sor havi értékei átlá- gának az előző és következő hónapok átlagával való összehasonlítása; a sze—

zonálisan kiigazított sor 12 havi mozgó átlagainak az eredeti sor mozgó átla- gaihoz való hasonlítása; a kiigazított sor havi értékeinek a januári értékekhez való hasonlítása, a januári értéke—

ket IOO—zal véve egyenlőnek; továbbá az egyes havi értékeknek az előző havi értékek százalékarányában való kifeje—

zése az eredeti sorra és a kiigazított sorra vonatkozólag. Úgyszintén fontos

L lehet az egyes értékek könnyebb össze-

hasonlitása és előrebecslése szempont—

jából a sorok grafikus ábrázolása.

Az idősorok elemzésének a sor sze- zonalitástól való megtisztítása rsak első lépése; az így megtisztított idősorban nemcsak a trend és ciklus egymással szorosan összefüggő tényezője hanem a szabálytalan (véletlenl tényező hatása is mutatkozik. Az idősor elemzésének következő lépése a szabálytalantényező felbecslése. Ezt úgy végzik, hogy a

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

1053

Szabálytalan tényezőt is tartalmazó sze- Zonálisan kiigazított sort és a trend- éiklust kifejező idősort —- melynek ér—

tékeit a szezonalitástól megtisztított sor tizenöttagú mozgó átlagai adják —-, összehasonlítják úgy, hogy az utóbbit elosztják az előzővel. A ,,szabálytalan tényezők" mindazoknak a változásoknak az okait jelölik, melyeket az idénysze—

rűség, a konjunktúra és a tartós irány—

vonal nem magyaráz meg: ilyenek pél—

dául a rendkívüli időjárás, sztrájkok, politikai változások következményeként fellépő gazdasági változások stb. Ezek a Változások ,,véletlenszerűe ", és leg- fontosabb jellemvonások éppen az, hogy bizonyos idő elteltével a hatásuk kiegyenlítődik. A véletlen tényezők ha—

tása a vállalati idősorokban általában lényegesen nagyobb, mint a nemzetgaz- daság idősoraiban; a sor ingadozásában olykor 15 százalékos Változást is előidéz- hetnek és éppen ezért előrebecslésük is lényegesen nehezebb.

Míg tehát a ,,véletlen" változások jel- lemzője az, hogy hatásuk az idő múltá- val, sőt aránylag rövid időn belül ki—

egyenlíti egymást, addig az idősor har—

madik komponensének, a trend—ciklus komponensnek jellemvonása éppen az, hogy hatása hosszabb időn át, több hó—

napon keresztül halmozódik. Vagyis több hónapon keresztül átlagon felüli értékek, ismét néhány hónapon keresztül átla- gon aluli értékek halmozódnak; úgy-—

hogy az idősor komponensei közül a trend—ciklus komponens havi változásá- nak értéke a legkisebb. Éppen ezért ennek előrebecslése aránylag könnyebb.

Azt az időszakot, amelyen keresztül az idősor alakulását döntően a trend—ciklus tényezője befolyásolja, a ,,ciklus érvé—

nyesülése hónapjainak" (MCD : months cyclical dominance), az ezzel kapcsola- tos számítási eljárásokat pedig MCD—

technikának nevezi az irodalom.

így tehát az idősor változásait okozó szezonális, szabálytalan és trend—ciklu—

sos tényezők egyaránt felbecsülhetők, a tényezők egymáshoz való aránya és ér- vényesülésük időtartama, valamint hó- napról hónapra történő százalékos vál- tozásuk kiszámítható, Mindezek az idő- sor előrebecslése szempontjából döntő jelentőségűek. Fontos továbbá valamely idősor előrebecslése szempontjából az idősor eredeti, ,,nyers" adatainak, a sze- zonálisan kiigazított sor adatainak és a

trend—ciklus adatainak grafikus ábrázo- ' lása. Ezek segítségével legegyszerűbben állapíthatók meg a görbe várható leg—

magasabb és legalacsonyabb pontjai, va—

lamint amplitúdója. Az üzleti esemé—

nyek előrebecslése tekintetében leghasz—

nosabbnak és legeredményesebbnek a három havi 'előrebecslésekj bizonyulnak.

Az'előrebecslés maga is több feltéte—

lezésből indulhat ki és több hónap átlag—

értékeinek (rendszerint három vagy öt) figyelembevételével történhetik, vagyis több változata lehetséges. Az ún. auto- matikus előrebecslés például ("auto forecast") abból a feltételezésből indul ki, hogy a következő három hónap érté—

kei nagyjából az eltelt utolsó három hónap adatai átlagának fognak meg—

felelni.

(Ism.: Nyáry Zsigmond)

*

BMI, MIRCEA:

ÁLLfTSUK össze ORSZÁGUNK STATISZTIKÁJÁNAK TÖRTÉNETÉT

statisticii in 1964.

(Pentru intocmirea istoriei

tara noastrá.) — Revista de Statisttca, 4. sz. 3—5. p.

A szerző megállapítja, hogy a román statisztika az ország felszabadulása óta eltelt időszakban gyors ütemben fejlő—

dött. A tendál—kapitalista Románia sta—

tisztikáját az elmúlt 20 esztendő alatt a szocialista állam magasabb igényeinek megfelelő statisztikai rendszer váltotta fel, amely nemcsak hog a korábbinál jóval szélesebb körre, a társadalom és a népgazdaság előrehaladását tükröző va—

lamennyi fontos jelenség és folyamat megfigyelésére kiterjedt, hanem a be—

gyűjtött anyagok tudományos feldolgo—

zását és értékelését is biztosítja. Éppen

a statisztikai gyakorlatnak és tudomány- nak ez a nagyjelentőségű és gyors fej- lődése1 szolgál egyik érvül Biji profesz—

szor számára annak bizonyítására, hogy elérkezett az idő a román statisztika tör-—

ténetének megírására.

*A népi hatalom esztendeiben nagy erő- feszítések történtek annak érdekében, hogy az ország részére kellő számú, megfelelő képzettségű statisztikust biz—

tosítsanak, hogy megindulhasson a sta—

tisztikai tudományos kutatás és széle—

sebb alapokra lehessen helyezni az egyetemeken és a főiskolákon folyó sta—

tisztikai oktatást. Ennek a munkának eredményeképpen ma már rendelkezésre állanak azok a statisztikus káderek, akik képesek a tudomány és a gyakorlat által felvetett problémák megoldására.

1 A román statisztika fejlődéséről jelenlegi helyzetéről lásd például Biji, M. ,,Probleme lale cercetarii stiintifice in statistics" (Revista de Statistica. 1963. évi 12. sz. 6—13. old.) c.

cikkét. (Ismertetése: Statisztikai Szemle, 1964.

évi 7. sz. 782—783. old.)