Munoz-Perez, F. – Nizard, A.: Alkohol, dohányzás, halálozás

1 046

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

is: a fizetések elmaradása más ágazatokhoz képest és a nehéz munkakörülmények. A hely-

zet a donyeci és kuznyeci bányákban a legfe- szültebb, ahonnan a legtöbb antracit és a ko—

hászathoz szükséges kokszalapanyag szárma—

zik. Ezeken a vidékeken a több mint 200 éve

folyó bányászat következtében a gazdaságosan

kitermelhető készletek kimerülőben vannak.

Számottevők a kelet—szibériai szénkészletek, amelyek kisebb kalóriaértékűek ugyan, de fel- színi bányászattal is kitermelhetők. Nehézsé—

get okoz azonban a felhasználó központok

nagy távolsága. A bajkál—amuri vasútvonal megépítése viszont lehetővé teszi ezekről a lelő- helyekről a csendes—óceáni kikötőkön keresz-

tül történő exportot.

A kelet-szibériai gyengébb minőségű szén jól hasznosítható villamosenergia-termelésre.

Az a körülmény, hogy a Szovjetunió területe tizenegy időzónát fog át (szemben az Egyesült Államok négy időzónájával), egyedülálló le—

hetőséget nyújt a hőerőművekben a terhelési együttható növelésére, mivel a csúcsterhelés

ideje a nappal együtt vonul végig az országon.

A vízi erőművek fokozottabb bevonását a vil—

lamosenergia-termelésbe környezetvédelmi és vízgazdálkodási problémák akadályozzák.

A csernobili katasztrófát követően és a köz—

vélemény aktiv fellépésének hatására 1986-

ban hat atomerőmű építését elhalasztották, il—

letve nem fejezték be az építésüket, míg má-

sokat leállítottak. Mindez visszaveti a villa-

mosenergia-termelés korábban tervezett jelen- tős növelését. Az atomerőművek biztonságának

növelésére tett intézkedések emelik az ott

folyó energiatermelés tőkeigényességét.

Az energiaszektor beruházásainak fellendü- lése a termelői/felvásárlási árak felszabadításá- tól várható. Az állami megrendelésre szállított

nyersolaj ára 1990 végén 22 rubel volt tonnán-

ként, míg a világpiaci ár 80 rubel körüli, ami világosan jelzi a beruházási források szűkös—

ségének okát. A támogatások leépítésével pár- huzamos áremelés az egyes energiahordozóknál

1989-ben megkezdődött, és 1990-ben folytató- dott. Az átrendezés további menete nagymér-

tékben függ a regionális pénzügyi autonómia megteremtésétől.

Az energiaszektor szükséges beruházásai ha- zai forrásból aligha finanszírozhatók, Ilyen

szempontból fontos megőrizni a szovjet ener- getika exportpotenciálját, ami biztosíthatja a

külföldi beruházásokat és a korszerű techno-

lógia külföldi beszerzésének pénzügyi forrását.

A szükséges energiahordozó—export biztosítá-

sához elengedhetetlen a belföldi felhasználás hatékonyságának javítása és a veszteségek csök—

kentése. A termelővállalatok érdekeltségét biz- tosíthatja a közvetlen exportjog megadása az érintett köztársaságoknak.

(Ism.: Szász Kálmán)

TÁRSADALOMSTATISZTIKA MUNOZ—PEREZ, F.—NIZARD, A.:

ALKOHOL, DOHÁNYZÁS, HALÁLOZÁS

(Aleool, tabac, mortalité.) —— Populatíon el Sociétér. 1991.

február. 1—4. p.

A cikk a megbetegedések és halálokok fran-

ciaországi statisztikai adatainak felhasználásá-

val az alkoholizmus és a dohányzás súlyos

egészségügyi következményeit mutatja be. Az 1985-ben bekövetkezett 552 000 halálesetből 94 000 ezekre az okokra vezethető vissza. Ez

utóbbiból 33 000 az alkoholizálásnak, 47 000 a dohányzásnak, 14 000 a két tényező együttes

hatásának tulajdonítható.

Az alkoholizmus az esetek egyharmadában

volt az emésztőrendszer megbetegedésén ke—

resztül a halál oka, elsősorban májzsugorodás formájában, közel egyharmad részben pedig

mentális zavarok következtek be. A rákos meg-

betegedések esetében 13 százalékra becsülik

a halál okaként az alkoholt önmagában vagy

a dohányzással kombinálva. Az alkoholfo- gyasztás idegrendszeri és különböző keringési

zavarokkal jár együtt. Ezen felül legyengíti a

szervezetet, gátolja a vitaminok felszívódását,

megzavarja a hormonális egyensúlyt, csökkenti

az immunrendszer működését, és mindenféle

betegség súlyosabb lefolyásához vezet. Az

alkohol-traumának tulajdonított halál 20 szá-

zalékra tehető. Kimutatták, hogy a közleke-

dési balesetek okozóinak 40 százaléka alkoho-

los befolyás alatt állt. Sok egyéb balesetben is közrejátszik az alkohol: közismert az össze- függés a gyilkosságokkal és az öngyilkossá-

gokkal

A túlzott dohányzás tüdő— és légúti betegsé—

geket okoz (rák, elzáródást okozó tüdőbeteg- ségek, fertőzések), valamint szív- és érrend- szeri zavarokat (infarktus, szív- és tüdőbeteg-

ségek, a főverőér kiöblösödése, verőérgyulla-

dás, magas vérnyomás). Okozója lehet gyo-

morfekélynek és a hasnyálmirigy, a hólyag, a

vese és a méhnyak rákjának is. A rákos légző- szervi megbetegedések okozta halál az összes

halál okának 29 százaléka, ha beleszámítják a

mértéktelen alkoholfogyasztás és a dohányzás

együttes hatását is. A szív— és érrendszeri meg-

betegedésekben elhunytaknál ez az arány 6 szá-

zalék, ez utóbbi azért súlyos, mert a halálokok abszolút számában ez a betegség jelentős részt képvisel. Hozzá kell tenni, hogy a biztosító- társaságok szerint a tűzesetek 15 százalékát a

dohányzás okozza, emiatt a halálesetek bizo-

nyos részét is képezi, de ezt a statisztika nem

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

mutatja ki. Valamennyi esetet egybevéve az el—

halálozásoknak közel 9 százaléka kizárólag

a dohányzásnak tulajdonítható, eltekintve a dohányzás és az alkohol együttes hatásá—

tól. 1985-ben Franciaországban a dohányzás és a mértéktelen alkoholfogyasztás következ—

tében elhunytak együttes aránya legalább 17

százalék volt. Ha az elhunytakat korosztályok szerint vizsgálták, a 35 és 64 év közöttieknél

ez az arány 30 százalékra növekszik.

A szerzők vizsgálják a várható tendenciákat.

Az alkohol által okozott pszichés zavarok és

májzsugor következtében bekövetkezett halál—

eseteket és a literekben kifejezett egy főre jutó alkoholfogyasztást összehasonlítva meglepő összefüggést találtak. Az alkoholfogyasztás 1951 és 1957 között volt a legnagyobb, évente 19 liter tiszta alkohol egy lakosra számítva, vagyis átlagosan fél liter bor lakosonként na- ponta, a csecsemőket is beleszámítva. A fo-

gyasztás jelentősen csökkent 1958-ban, majd 1969—1970-ben, és gyorsan Csökken 1981 óta.

A 30 százalékos csökkenés ellenére is Francia-

országban még mindig O,4 liter borjut egy főre.

Ha külön lehetne választani az alkohol okozta mentális ártalmak miatti halálokokat a 35—64 évesek csoportjában, akiknél sokkal kisebb

mértékben csökkent az alkoholfogyasztás, mint a lakosság egészénél, még világosabb volna az

összefüggés az alkoholfogyasztás okozta men-

tális ártalmak következtében elhunytak száma

között. Kétségtelen a májzsugor okozta elha- lálozás és az alkoholfogyasztás közötti össze-

függés, de a mortalitási görbe bizonyos késéssel

követi az alkoholfogyasztásét, mivel az alko- hol késői károsodásokat okoz. A mortalitási görbén csak 1977-ben mutatkozik meg az 1969-

ben bekövetkezett alkoholfogyasztás csökke- nése. 1952 és 1986 között az egy főre jutó fo—

gyasztás 26 százalékkal csökkent, az alkohol okozta halálozás a nőknél 35 százalékkal; a férfiaknál csak 6 százalékkal esett vissza ezen idő alatt.

A dohányfogyasztás növekedésének hatását az egy főre jutó évi elfogyasztott dohánymeny- nyiség alapján vizsgálták. A férfiak tüdőrákjá—

nak és a dohányzás okozta valamennyi halál

okának összefüggését elemezték az egy főre jutó fogyasztás függvényében. Az 1960—es évek

közepéig a dohányfogyasztás fokozatosan nőtt,

1965 és 1975 között ugrásszerűen megnőtt,

1047

valószínűleg azért, mert a dohányzás a nők és fiatalok körében is elterjedt. A jelentős fluk-

tuáció ellenére is l,8 kilogrammra stabilizá-

lódni látszik a fogyasztás lakosonként. Ez napi 5 cigarettát jelent fejenként, a csecsemő—

ket és a nemdohányzókat is beleszámítva.

A férfiak dohányzás okozta halálozása jelentő-

sen nőtt az 1970-es évek végéig, lassúbb ütem-

ben nőtt az 1980-as években. A nők halálozása

az 1970-es évek óta fokozatosan nő. Alig két-

séges, hogy ez a nők növekvő dohányzásának tulajdonítható.

1952 és 1986 között a dohányzás 42 száza—

lékkal nőtt. Ezen idő alatt a férfiak tüdőrák—

mortalitása csaknem megháromszorozódott, az egyéb dohányzás okozta halál megkétszerező—

dött. A nőknél a növekedés kevésbé kifejezett, a tüdőrák esetében 16 százalék, és 29 százalék valamennyi haláloknál. A dohányzás a nőknél

nem olyan régen terjedt el, hogy a kumulációs hatás már érzékelhető lenne.

Az alkoholfogyasztás és a dohányzás együt- tes hatásának alakulását is vizsgálták. Elemez—

ték a férfiak gége— és nyelőcsőrákjának össze-

függését az alkohol és dohány együttes fogyasz- táSával. A halálozási görbe követi a fogyasztás

görbéjét, így összefüggésük nyilvánvaló. 1980—

1981 óta a tendencia csökkenő. A száj- és torok- daganatok okozta mortalitás ugyancsak össze-

függ az alkohol és a dohány fogyasztásával, de

az összefüggés lazább. Nőknél ez a halálok igen ritkán fordul elő, de az összefüggés az al-

kohol- és a dohányfogyasztással a férfiakéval azonos típusú. Összességében 1952 és 1986 között az alkohol és a dohányzás következté- ben a mortalitás a férfiaknál 52, a nőknél pe-

dig 78 számlákkal növekedett.

Az 1952 és 1986 közötti adatokat elemezve

kimutatják a szerzők, hogy a férfiaknál az álta-

lános halálozási arányszám csökkenését és a

várható életkor növekedését gátolta az alko- holizmus és a dohányzás erőteljes növekedése.

A nőknél ezen tényezők sokkal enyhébb formá- ban érvényesültek. Emiatt a vizsgált időszak—

ban a férfiak mortalitása lényegesen megha- ladta a nőkét. Ez is mutatja annak a fontossá-

gát, hogy a jövőben az alkoholfogyasztás to—

vább csökkenjék, a dohányzási szokások pedig megváltozzanak.

(Ism.: Karlovitsné Berényi Éva)