190
a többi csoporttal, ahol ez az érték 5.2 és 6t7 között mozog.
A többdimenziós modellben már csak 4 vál- tozó viszonyult szigiiitikúnsnak. A lakás álla"
pota a környezeti ismérvek közül ezen a szin—
ten kiesett.
A fentiek ismeretében felmerült a kérdés.
hogy a kedvezőtlen környezet maga okozza—e
a rossz közérzetet, a beilleszkedési probléma—
kat, vagy pedig itt családi hatások érvényesül—
nek. Nagy biztonsággal állítható, hogy a két tényező együttesen alakítja a gyermekeket.
A környezet a szülők magatartását, nevelési szokásaikat is befolyásolja, másrészt pedig, de- terminálja, hogy milyen helyzetű családok köl—
töznek az adott környékre, utcába; kik azok, akik elköltöznek és kik azok; akik maradnak.
Az ipari és üzleti jellegű utcákban mind a szocialis, mind pedig a lizikai környezet fon—
tos. Ezeken a helyeken nagyobb és veszelye-
STATISZTIKAX IRODALMI FIGYELÖ
sebb a forgalom, gyakoribb a bűz, a füst, a sze—
me't, így az utca a gyermekek számára veszé- lyes játszóhely. A tágabb környezet hatasa
még összetettebb. Azokon a környékeken, ahol több a problema, az emberek kö ötti kapcso- latok ritkábbak, a családok között több a konlliktus. A lakással kapcsolatos tényezők köziil a játszótér közelsége a legfontosabb, amely arra a tényre hivja fel a ügyeimet, hogy egy rossz. epiteszeti tervezés hogyan károsítja a gyermekek fejlődését.
A tárgyalt tanulmány adatai felhívják a figyelmet arra, hogy milyen fontosak a környe—
zeti változók a gyermekek érzelmi és társa-—
dalmi beilleszkedésében. Tény azonban, hogy a társadalmi osztály és a szülők kulturalis—r gazdasági háttere határozza meg a gyermek életmódját és fejlődését.
(lsmi: Gárdos Éva)
KULFÖLDI FOLYÓIRATSZEMLE
tip—WW
A SZOVJETUNIOÁLLAMI STATISZTIKAI BIZUT'I'SAGANAK FOLYÓIRATA
1989. l';Vl 9. szAM
Kiricrenko, V.: A statisztika átalakításának problémái.
Perszianov, V.——,Muhameldinov, I.: A gazdasági növekedés minősége meghatározásának módszertana.
Ivanov, Itt.—Rjabuskín, HA: A népgazdasági mérleg és a nemzeti számlurcndszer integrációja.
Vasukuv, stLucmko, A.: A mezőgazdaság fejlodesenek gazdaságstatisztikzii eleittzése.
kaovszkij, (I.: A számvitel automatizált rendszerének és módszertanának továbbfejlesztésc.
Szkrjabina, G.: A munkahelyi automatizálás tapasztaln- tai a kereskedelmi statisztikában.
Gricenko, I.: A szövetkezeti statisztika feladatai és szer- vezete.
l989. ÉVI Io. SZÁM
A nemzetiségi politika megújítása.
Gur'ev, V.-Zajceva, A.: A fogyasztási cikkek kiskereske—
delmi ára és a szolgáltatások dijai színvonalának és dinami—
kájának statisztikai mérése.
Beljnm'szkij, I.: A kiskereskedelmi árstatisztiktt gyökeres átalakítása.
Kuznecova, G.: A statisztika és a számítógépesítés.
Ivanova, A.—Penin, E.: A halandóság halálokok szerinti számbavételének új módszerei.
Kalisev, N.: A statisztika érdekében.
Kornel-, V.: K. F. German halálának 150. évfordulójára.
Klimenko, B. : A nemzeti számlarendszerben használt árak.
t989. ÉVI ll. SZÁM
Komarov, S:,st—ebulkav, !; A többműszakm munka- rend az iparban.
Knjurevszkij, V.: A statisztika és a közgazdasági képzés.
Hotjarev, [il—Nazarm, V.; A szemelyi számítógépekre alapozott statisztikai inthrmáeiólddolgoza'tsi I'endgzer létre—
hozásának technologiai szempontjai.
G(u'erelíja, II.: A statisztikai információ a demokrácia és a nyilvánosság közepette.
Boriszov. M.—Mvrerkov, N.: Az infláció statisztikai elem—
zése az Egyesült Allamokban,
statistika
A CSEHSZLOVÁK SZÖVETSÉG!
STATISZTIKAI HIVATAL F()LYÓIRATA l989. ÉVI In. SZÁM
Ritz/tom, J.; Az l990t évi népszámlálás, épület— és lak—[is—
összeírás előkészületei.
Jilek, J.: Mit tud és mit kell nyújtania a Közgazdasági Főiskol' t llgatói számára a társadalomgazdasági statiszti- ka oktatasanak.
Pozdniakom, I.———Valwimva I,: A bolgár népszámlálás.
épület— és lakasösszeírás tapasztalatai.
BI'Fl'uTDl'Ú, H.: Az idöskm'úakról történő gondoskodás.
EEMOGRAHE
mu pro vizum populaőnlho vívni.
A CSEHSZLOVÁK SZÖVETSÉGI s'I'A'rIszIIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA
1939. ÉVI 3. SZÁM
Ctmarr, P,: Tervezet az 1990. évi népszámlálás, li - es lakásösszelrás eredményeinek feldolgozas—cim es kozzetete—
lére.
'l'ullvmva, J.ufRyc/Imrikom, J.: Vallási trendek 1950 után a Cseh és a Szlovák Szocialista Koztí'II—saságban.
.Syrovatka, ft.—Kou'liin, F.: Összeft'iggés az anya eletkora es az újszülött egeszsegi állapota között.
Pecka, J.: A halandósági táblák számításainak problema—
tikaja.
Kalibom, K; A cigányság, halandósági Jellemzői (inett—
szlovákiában
STATISZTIKAI IRODAIJWI FXGYELÖ 191
STUDIA
DEMOGRAFICZNE
A LENGYEL TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DEMOGRAFIAX BIZOTTSAGANAK FOLYÓIRATA
1989. ÉVI L SZÁM
Kedelski, Al.: A csecsemőhalandóság, a nemenkénti var—
ható élettartam tendenciái es ingadozásai a kelet-európai or- szágokban, 19564985.
Bubnowa, H.: Demográfiai hullamok. Okok, jelleg, elő- rejelzések.
Szarski, C'..- A lengyel lakosság halandósága regionális bontásban. Fó halálokok 1984-ben.
* ' Dzíem'o, K.; A rokkantság előrejelzése Lengyelországban ZOZO—ig.
gtaüietüeehe Naohriehten
AZ OSZTRÁK KÖZPONTI
STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓlRATA l989. ÉVI 10. SZÁM
9816711411, P. : Gyermekvállalás demográfiai ismérvek szerint, 1 .
Huni/ca, A.: Kereső tevékenység elörebecsle'se 1989 és 2015 között, szövetségi tartományok szerint.
Bartunek, E.: A kereső foglalkozások jellemzői. Nyugdíj- járulékot fizetők és nyugdijszínvonal, 1988.
Gerlwld, S.: A szanálási intézkedések ökológiai és gaz- dasági szempontjai az ausztriai t'úrdőtavak körzetében.
Janik, W.: A két lakással rendelkezők.
Gőltl, F.: Mező- és erdőgazdasági gépszámlz'ilás, 1988.
Haupt, L.: Allatjárványok, 1988.
Ondmsch, F.: Előzetes tartományi költségvetések, 1989.
ngschc'nreirer, G.: A teljesítmények árbevétel—struktúrá- ja, 1 83.
t989. EVI ll. SZÁM
Bartunek, L.: Az osztrák népesség társadalmi-gazdasági csolportjai — a várható társadalmi mobilitás számítási mo—
de je.
Friedl, 11. P.: Egészségügyi statisztika, 1988.
Hawlik, F : Foglalkoztatás és munkanélküliség körzetek szerint 1989. július végén.
Juch, J.— Wolf, W.: A társadalomhiztositásból származó új jövedelemstatisztikai adatok.
Jani/c, W.: Reprezenmtiv lakásüsszeiras 1989 márciu- sában.
Junik, W.: Lakasköltsegek 1988. március es l989. már- cius között.
Ilaupt, L.: Sertésszámlálas, l989. szeptember 3.
Enge, l.: Beruházási javak gyártása, magas— és mély- építés, nagy— és kiskereskedelem, energiaellátás 1989. ll.
negyedévben.
Hellwig, CIA: Belvizi személyszállítás, l988.
gigflelíngo, D,: Az önkormányzatok koltsegelt'iiráiiyzata.
! 8 .
Kniesr, J,: I-"orgalmiadó—staiisztika, l986.
Wirtschaft und Statlstik
A NÉMET SZÖVETSÉG; KÖZTÁRSASÁG STATISZTIKAI HIVATALANAK FOLYÓIRATA
1989. ÉVI 9. SZÁM
I.üzzel, Hi ér munkatársai: Nemzeti számlák, 1989 első félév.
Fleischer, II. —Proebs!ing, II.: Be— es áttelepülés — létszám és összetétel,
Proebsii'ng, H,: Házasságok, születések és halálozások.
1988.
Fleisclter. H.: A külföldiek számának alakulása az l987.
évi népszámlálás óta.
Woelke, M.: Belföldi vizi szallitas, 1988.
Móncke, A.-F.: A felsőfokú oktatási intézményekben tett vizsgák, 1987.
l989. Évr lO. SZÁM
Pöschl, H.: A családi együttélés formái, 1988.
Schwíngen, E.: Egyetemi és főiskolai oktatók, 1980—1987.
Bajaja, V.: A mezőgazdasági hasznosítású földterületek eladási értéke, 1988.
Klingmüller, M.: Külkereskedelmi 1989. második ne—
gyedévben és az első félévben.
Stark-Rűners, D.: Szakmai képzés, 1988,
STATlSTlCAL JOURNAL
cí m- United Nations Economic Commission tor Europa
AZ EgYizsüLT NEMZETEK EURÓPAI GAZDASAGl BIZOTTSAGANAK FOLYÓIRATA
1989. ÉVI 2. SZÁM
Cellerino, R.: Környezetvédelmi kiadások az. olaszorszá- gi állami és regionális tervezésben.
Claude, M.—Gomber!, M.. Háztartási jövedelmek társa- dalmi-foglalkozási kategóriák szerint.
Hylami, W, ] Az adatforrások osztályozásának problé—
mái az oktatási statisztikában.
Alföldi I.: információs technológia a magyar Központi Statisztikai Hivatalban: tapasztalatok és tervek.
Neumann, [(,—Vogel, J.: Számítógéppel támogatott mun—
kahelyek tervezése és megvalósítása a Német Demokratikus Köztársaság Allami Központi Statisztikai Hivatalában.
Bresnick, A.: Hálózatok, nagy számítógépek és helyi há—
lózatok az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatalban,
[marni tl af
FFlClAL
STATISTICS
A SVÉD KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FULYÓIRATA
1989. ÉVl :. szÁM
Shanks, ]. M,: Információs technológia és felvételkuta—
uis: hová jutunk innen?
Bíemer, P. P. ——Stokes, S. L.: Optimális minőségellenőrző si minták az összeirók csalásainak ellenőrzésére.
Forsman G,: Korai felvételi modellek és szerepük a felve-A tel minőségében.
Pal/ey, M. A.: A felfedés kockázatzin alapuló regressziós értékelés statisztikai adatbázisokban.
Taro, V.——Chamberlain, K.: Ujkeletű munkák mikroszá—
mitógépes összeírások, népszámlálások feldolgozására fej—
lődő országokban.
Khamis, S. II.—Rua, P.: A nemzetközi vásárlóerő és a va- lós termelés Geary—Khamis mérésére szolgáló Gerardi—al—
ternativúról.
1989. ÉVl 2. SZÁM
Armknet'hl, P. A.JVey/mr'k, D.: [finomítások minőség—
változás esetén az amerikai tbgyasztóiár-indexben.
Silberstein, A. R.: Felidózc'si hatások az amerikai fo—
gyasztói kiadások interjú—felvételénél,
192
Lui, K. J,—Cumberlana', W, G.: Egy Hayes—módszer kis—
területi becslésre.
Kis/I, L.: Fejlődési statisztika Kinában.
Sumer, A.: Területi mintavételi egységek megtalálása és felrajzolása a helyszinen.
Kon, P. S.: Közvetlen kiterjesztések szórása közös terü—
letű mintavételi tervnél.
ECONOMIE ET STATISTIOUE , A FRANCIA STATISZTIKAI
ES GAZDASÁGKUTATÓ IN'TÉZET FOLYÓIRATA
1989. ÉVI 225. SZÁM
Baudelot, Ch.vGIaude, IV.: Lcértékelődnek—e a diplomák a felsőfokú végzettségűek számának növekedésével?
Louvat, C.: A háztartások számának növekedése fenn- tartja az új lakásépitkezést az 1990-es évek közepéig,
Lauvot, C.: Változások az országos lakáshelyzetben.
Lambert, Th.—Madre, J.-L.: Az elmúlt két évben csök- kent a francia autók átlagéletkora.
m:!"
a Mmmm—u—
Az AMERIKAI STATISZTIKAI TÁRSASÁG FOLYÓIRATA
1989. ÉVI 4074 SZÁM
Marion, K. G. és szerzőtársai: Empirikus bnyesi eljárások az amerikai rákhalandósági ráták tét-képeinek stabilizá- lását-a,
NIargo/in, B, H.—Kím, B. S.—Risko, K. J.: Az Ames szal- monella/mikroszóma mutagenicilási próba: következtetési és érvényességi kérdések.
Williams, Ch. ]. és szerzőtársai: Egy slirűségfüggő élet- képesség kiválasztási elemzés.
Tai, ]. J.: Bayesi döntési eljárás alkalmazása genetikai kapcsolat következtetésére.
Banks, D. L.: Zsarnoksági minták: emberi jogi adatok feltáró elemzése.
Lewandawsky, S.—Spence, l,: Diszkriminativ rétegek szó- tódási helyekben.
Thompson, P. A. és szerzőtárraí: Többváltozós idősor- előrejelzések paraméterezett korspecifikus termékenységi rátáknál,
Kao, C.—Durkowsky, D. H.: Egy nemlineáris korlátozott hatású becslés alkalmazása a szövetségi tartalékból szárma- zó bankkölcsön aggregálúsára.
Tierney, L.—Kass, R. [S.—Kudane, Ji B,: Teljesen exponen—
ciális Laplace-közelitések nempozitlv függvények várható értékére és szót-ására.
Kuss, R. Et—Stejfey, Di: Közelitő bayesi következtetés feltételesen független hierarchikus modellekben (parametri- kus empirikus bayesí-modellek).
Shao, J.: Monte-Carlo közelitések a bayesi döntésekné- letben.
Jones, M. C.: Diszkretizált és interpolált magsűrűség- függvények.
Wang, M. Ch.: Egy szemiparametrikus modell véletlen- szerűen csonkitott adatokra.
Link, W. A.: Egy modell informatív törlésre.
Hedayat, A.—Sluj7cen, J.; Kapcsolat a páronként egyen- súlyozott és szórásrn egyensúlyozott blokkterveknél.
Weslfiill, P. H.——Young, S. S.: P—érték finomítások több- szörös tesztekre többváltozós binomiális modellekben.
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
Archer, I.. II.—Ryan, L. M.: A téves osztályozás számba—
vétele haláloki tesztekben, rákos megbetegedések esetében.
Budde, M,—Bauer, P.: Többszörös teszt-eljárások a klini—
kai adag megállapításának vizsgálatában.
Carr, G. J.—Hafner, K. II.—Koch, G. G.: Longitudínális vizsgálatokból származó ordinális adatok asszociációs mér- tékének rangsorelemzése.
Gennings, Ch.—Chínchilli, V. M.—Car1er. W. H.: Válasz—
felület-elemzés korrelált adatokkal: egy nemlineáris mo- dellmódszer.
Lefkopoulou, M.—Maare, D.MRyan, L.: Többszörösen korrelalt bináris kimenetelek elemzése: alkalmazás rágcsáló ter-etológiai kísérletekre.
Ruberg, S. J.: Kontrasztok minimális hatású adag meg- állapitására.
Skovlund, [f.—Walloe, L.: Egy szekvenciális klinikai ki—
sérletet követő kezelési különbség becslése.
Allgemeines
StatiStlSCheS Archiv
A NÉMET STATISZTIKAI TÁRSASÁG
FOLYÓIRATA ,
(NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASAG) 1939. Evt 2. SZÁM
Akgiray, V.—-Baorh, G, G.—Loístl, O.: A stabil törvények nem alkalmasak a német részvénymegtérülések leírására.
Graef, F.wBIierI, U.: Egy általános célú algoritmus min—
ták súlyozására, adatok dezaggregálására, valamint táblák finomítására heterogén adatokhoz.
Kamps, U.: Véges sokaságból származó átfedéses minták.
Pokropp, F.: Elfogadható indokoltság aránybecsléeekrc kvázi-heteroszkedasztikus modellekből származó véges so—
kaságokban.
Slahlecker, iv.—Schmidt, K.: Lineáris egyenlőtlenség-fel- tételek lineáris regressziónál,
1989. ÉVI 3. SZÁM
Blossfeld, H.-P.—Hamerle, A.: Kockázatíráta—modellek időtartam adatokra a gazdaság— és társadalomtudomá—
nyokban.
Böker, F.: Yuie—féle Yáltalánositása.
Ebmer, R.—Riese, IV.—Steiner. V.: A munkanélküliség alakulása és koncentrációja: javaslat egyéni adatok vissza- tekintő értékelésére,
Strecker, H.— Wiegert, R.: Válaszadási változatok és javi- tási eljárások,
ANNALES
Dwmmsmwm
, A FRANCIA STATISZTIKAI
ES GAZDASÁGKUTATÓ INTÉZET FOLYÓIRATA
1989. ÉVI 13" SZÁM
Newey, WI K.: Bevezető a szemiparametrikus hatékony—
ság korlátokhoz.
Bajeux, I,: Dosszié kiválasztás egy binomiális Ino—
dellben.
Artus, P.: Egy ,,optimális" reálbér létezéséről.
Fec/mr, Ft—Perelman, S.: Össztényezős termelékenység, technikai haladás és hatékonyság: 14 belga ipari szektor összehasonlító tanulmányozása.
Tullio, Gt: Inüációval finomított állami költségvetési hiány és ennek hatása az üzleti ciklusra: empirikus bizonyí—
ték nyolc ipari országra
Eisner, It,—Pieper, P. J.: lnilációval finomított állami költségvetési hiány és valós gazdasági tevékenység.
yis-cm
