STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
329
ahol a legnagyobb acéltársaságtól kikérdezéses módszerrel gyűjtötték össze az adatokat.A többi országban is reprezentatív volt az adat—
felvétel. A folyamatos acélöntési eljárás elter- jedését a termelési arányok, valamint a fel- szerelt berendezés alapján mutatják be. A módszer alkalmazása még a fejlődés stádiumá- ban van, elterjedésének aránya alacsony.
A papír- és lemeziparban a speciál prések alkalmazása meggyorsítja a Víz eltávolítását a papír anyagából a gyártás folyamán. A speciál prések svéd és amerikai találmányok; ezekben az országokban kerültek először bevezetésre az 1957— 1958. években. Majd újabb találmányok alapján módosították őket és 1964— 1965-ben már több országban (a vizsgálatban részt vevő országokban is) kezdték alkalmazni ezeket a préseket.
A speciál prések elterjedésére vonatkozó adatokat szintén reprezentatív adatfelvétel keretében gyűjtötték össze. A reprezentáció mértékéről tájékoztatást nyújt az a táblázat, amelyben közlik az országok papírgyáraínak számát, a reprezentációba bevont vállalatok, majd ezekből a választ adók számát. A választ adó vállalatokat nagy, közép és kis cégek rész- letezésben is bemutatják. Az eljárás elterjedé- sét részben a használatban levő gépek számán
keresztül, valamint e gépek alkalmazásával
előállított papír- és lemeztermelésen, illetve a termelési arányon keresztül vizsgálják. Az 1968. évi eredmények azt mutatják, hogy egyes országokban szép eredmények vannak már ezeknek a préseknek az alkalmazása terén. A tanulmányban röviden vázolják a szóban forgó gépek alkalmazásának előnyeit.
A programvezérlésű szerszámgépek működ- tetése és ellenőrzése a számszerű információk betáplálásán keresztül történik. Az információ—
hordozó lyukkártya vagy mágneses szalag.
A gép fő jellemzője és előnye a folytonosan változó folyamatok automatizálási lehetősége.
Azelőtt az automatizált gépek csak egyetlen munkafolyamatot tudtak ismételni és így csak nagy szériák gyártásánál bizonyultak gazdaságosnak. A programvezérlésű gépek
megnyitották az utat a kis szériák automatizá- lásához.
A vizsgálat az automaták alkalmazásának elterjedésére irányult és nem az általuk vég- zett termelésre. A cél az automatagépet alkalmazó összes cégek megközelítése volt.
A kérdésre, hogy vajon az adatfelvétel repre—
zentatív módszerrel történt—e — ebben az esetben — nehéz válaszolni. Sem a felhaszná—
lók, sem a gépállomány nem ismert. A meg—
kérdezett cégeknek csak mintegy fele válaszolt a feltett kérdésekre, a Német Szövetségi Köz- társaságban pedig csak a megkérdezettek 16 százaléka adott választ.
A tanulmányban tehát csak a választ adó cé- gek információi alapján tudták értékelni a módszer elterjedését és levonni a következteté- seket (például a termelési költségek alakulá- sára vonatkozóan).Arendelkezésre álló infor- mációk alapján vázolták az automaták gyor- sabb elterjedésének akadályait; bár a tőkerá- fordítás megtérülése kielégítő, sok cég részére
—- különösen a kisebb, nem tőkeerős cégek részére —— nehézséget jelent a nagy összegű befektetés. A gép alkalmazása az egész ter- melési folyamat átszervezését vonja maga után.
A tanulmány a továbbiakban a többi eljárás- sal kapcsolatban is bemutatja az adatfelvétel módját, és ismerteti az új módszerek elterje—
dését.
Az összefoglaló foglalkozik az egyes folya—
matok elterjedését elősegítő és hátráltató tényezőkkel, majd vizsgálja a vállalati struk- túra hatását a technikai haladással összefüg—
gésben. Azt a következtetést vonja le, hogy az új technika bevezetésének élvonalában nem mindig a legnagyobb társaságok állnak. A nagy társaságok vezető szerepe a kutatásban és fejlesztésben, a tőkebefektetési lehetőségek- ben nagy előnyöket biztosít számukra a kis cégekkel szemben. Olykor azonban ellentétes hatások is érvényesülnek e társaságok igazga- tásában az új technika bevezetésével kap—
csolatban.
(Ism.: Nagy Dezsőné)
KÖZLE KEDÉSSTATISZTI KA
DOMASNEV. SZ. -— RUDAKOV, J. -—
FILJAKIN, B.:
INFORMÁCIÓAZIRÁNYI'TÁSI RENDSZEREKBEN
(Informácija V szisztemah upravlenija.) — Voproszü Ékonomikí. 1969. 5. sz. 48—56. 1).
A cikkben a szerzők az irányítási rendszer információval kapcsolatos problémáit a Szov- jetunió tengeri szállításának példáján mutat—
ják be. A példa kiválasztását egyrészt az indokolja, hogy a Szovjetunió tengeri szállí—
tása jelentős —— a szovjet hajók több mint 80
külföldi kikötőben fordulnak meg, és 52 rend- szeres útvonalon bonyolítanak le szállításokat -— , másrészt a tengeri szállítás sajátosságából következik, hogy a különböző helyeken talál- ható hajók, kikötők stb. között a távolságok viszonylag nagyok, és így a zökkenőmentes munka magas szintű, gyors és hatékony információs rendszert követel meg.
A tengeri szállítmányozásban a helyes infor- mációk és a megfelelő információs rendszer kialakításának szükségességét támasztja alá, hogy a hivatalos szervek kimutatásai szerint a
330
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖtengeri flotta évi 50 millió rubel veszteséget szenved a hajók improduktív állásideje miatt.
1965-ben a felesleges állásidő a hajók összes
állásának 21,3 százalékát tette ki. A hiányos—
ságokhoz számítható még a flotta nem kielégítő
kihasználtsága a külföldi vonalakon, amit a
szükséges és hiteles közgazdasági információk hiánya okozott.
A modern információs rendszer kialakítását indokolja az is, hogy a minisztériumhoz
különböző, igen nagyszámú információ érkezik
be (hetente átlagosan 25 000). Az információk három főcsoportba oszthatók:
a) hivatalos információk, b) nem hivatalos információk, a) különbözö igényű információk.
A hivatalos információt a Szovjetunió Köz- ponti Statisztikai Hivatala hagyja jóvá. A hi- vatalos információkon kívül beérkező adatok általában a Tengerészeti Minisztérium igényeit elégítik ki.
Mind az információszerzés, mind a -feldol- gozás hiányosságai jórészt abból fakadnak, hogy elméletileg nincs tisztázva a hatékony irányítás információigénye és az információ- szerzés célja.
Az irányítási rendszer információellátásának a következő alapvető funkcionális követel- ményeket kell kielégítenie:
1. teljesség, az összes főbb paraméterek tartalmazna;
2. pontosság, a paraméterek mennyiségi jellemzése;
3. megbízhatóság, amely garantálja, hogy a kapott adatok valódiak;
4. idejében történö beérkezés.
A tervezés és az anyagi ösztönzés új rend- szerében elsőrendű jelentő-égre tesznek szert a.
közgazdasági mutatók. Ennek következtében egyik fontos követelmény az információval szemben, hogy a szállítási folyamat helyes értékelését, gyors áttekintést és döntést tegyen lehetővé.Amutatószám—rendszert tehát ennek megfelelően kell továbbfejleszteni. A tökélete- sítésr'r ek —— a szerzők szerint —- két fő útja van.
Az egyik az eredménymutatók alapján a meg-
felelő beszámolási minta kidolgozása, amely már feltételezi a feldolgozás és elemzés gépesí- tését is. Az előzetes felmérés szerint mintegy 1500 mutató jellemzi a tengeri szállítás mun- káját. Ezen az alapon 110 olyan egységesített
beszámolási mintát dolgoztak ki,
A mutatószám—rendszer tökéletesítésének másik útja az első út logikai fejlesztése, aminek végeredménye a közgazdasági információ feldol- gozásának és elemzésének komplex gépesítése.
A gépesítés e területen nagyon indokolt, mivel az ágazati és hivatali irányítás munka-
igényes, ami szinte megköveteli az infor—
mációfeldolgozás gépesítését.
A tengeri szállítás automatizált irányítási rendszerének kidolgozása a népgazdaság más ágazataihoz hasonlóan történik. Ez idő sze- rint az operatív tevékenységet átfogó infor- mációs rendszer megszervezése a fő feladat.
Az első feladat —— mint általában — a mód—
szertani, technikai, feldolgozási stb. kérdések megoldása. A második feladat a gyakorlati megvalósítás, ami elsősorban a számitóközpon- tok kialakítását jelenti.
1967-ben a Tengerészeti Minisztérium Számítási Központjában kidolgozták a külföldi cégek által a. minisztériumnak nyújtott szolgál- tatások elszámolásának gépesítési tervét. A terv megvalósítása a felére csökkenti az eddigi munkaráfordítást .
A Minisztérium Tervezési Közgazdasági Igazgatósága a Számítóközpont segítségével áttért a kiadások és bevételek gépi feldolgozá—
sára. Az áttérés előtt az Igazgatóság az adatok feldolgozására 40 munkanapot fordított min- den negyedévben. A gép ezt a munkát 2 óra alatt végzi el.
1967 — 1968-ban a Tengerészeti Minisztérium információigényének kielégítése (az információ- szerzés és a feldolgozás) egy elszámolási periódusban 7300 munkanapot igényelt. Az új rendszer bevezetésével mintegy 200 munka- napra. van szükség.
(Ism.: Ceahók Istvánné)
BIBLIOGRÁFIA
A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárába az alábbi fontosabb könyvek érkeztek be:
STAT ISZTI KA! Év KÖNYVEK
Kratki] sztatlsztícseszkij szbornik Szociallszti- cseszkoj Reszpubllki Rumüníi. 1960—1969 g. lzd.:
Central'noe Sztatlsztlcseszkoe Upravlenle. Bucu—
restl 1960—1969. Centr. Sztat. Upravl. 10 db.
Románia statisztikai zsebkönyve, 1960—1969.
! 44 D 6/1960—1969 Namdnoe hozjajsztvo Észtonszkoj SZSZR v 1968 godu. Sztatisztícseszkij ezsegodnik. Szoszt.: Central'- noe Sztatíszticseszkoe , Upravlenie Észtonszkoj SZSZR. Tallln. 1969. Eszt. Otdel. lzd. ,.Sztatisz- tlka". 289 p.
Észtország népgazdasága, 1968.
l 42 C 147/l968
Padomju Latvijas tautas saimnleciba. Statls'císko datu krajums. — Narodnoe hozjajsztvo Szovetszkoj Latvil. Sztatlszticseszkíj szbomlk. Izd.: Centrala ngtlstlkas Parvalde. Riga. l968. Izd. ,,Statiszlka"
5 p.
Lettország népgazdasága. Statisztikai évkönyv.
! 42 C 262 Statisticki godísnjak Jugoslavije 1929—1940, 1954— 1958, 1960— 1969. (1954— 1958: Godlna 1—5, 1960— 1968: Godina 7—16. Beograd. 1932——
1969, Savezni Zavod za Statlstiku. 25 db.
Egyes években francia nyelven is, más években orosz, angol vagy francia nyelvű tárgymutató külön kötetben.
jugoszlávia statisztikai évkönyve, 1929—1968.
! 46 B 16/l929—l969
