A vidékfejlesztés és a vidéki turizmus összefüggései az Észak-alföldi Régióban

Pannon Egyetem

Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

László Éva

A VIDÉKFEJLESZTÉS ÉS A VIDÉKI TURIZMUS ÖSSZEFÜGGÉSEI

AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓBAN

Doktori (PhD) értekezés

Témavezető:

Dr. habil Kocsondi József CSc.

egyetemi tanár, tanszékvezető

Keszthely

2010

A VIDÉKFEJLESZTÉS ÉS A VIDÉKI TURIZMUS ÖSSZEFÜGGÉSEI AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓBAN

TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK...5

KIVONAT...7

ABSTRACT ...7

AUSZUG ...8

1. BEVEZETÉS...9

2. A KUTATÁS MÓDSZERE ...14

3. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS...20

3.2.1. A vidék hazai fogalmi megközelítései ...23

3.2.2. A vidékfejlesztés elmélete a hazai szakirodalomban ...27

3.2.3. A hazai kistérségek rendszere és jellemzői ...31

3.3.1. Turizmus fogalmi változásai ...35

3.3.2. A turizmus gazdasági, társadalmi és kulturális hatásai ...38

3.3.3. A turizmus rendszere ...41

3.3.4. A vidéki turizmus a turizmus rendszerében ...43

3.3.5. A turizmus trendek hatása a vidéki turizmusra ...46

3.4.1. A falusi turizmus fogalma, jellemzői ...47

3.4.2. A vidéki egészségturizmus sajátosságai ...52

3.4.3. A vidéki gasztroturizmus sajátosságai ...56

3.4.4. A tematikus utak, mint a turisztikai termékfejlesztés hálózatos formái ...58

3.5.1. A fenntarthatóság a vidékfejlesztésben és a turizmusfejlesztésben ...60

3.5.2. A vidékfejlesztés és turizmus versenyképességének kapcsolata ...64

3.5.3. A vidékfejlesztés és turizmus közös területe a területfejlesztésben...68

3.5.4. Az integrált vidékfejlesztés ismérvei - kapcsolata a vidéki turizmussal...69

3.6.1. A kistérségi társulási együttműködés ...71

3.6.2. A Leader +, mint a vidékfejlesztési együttműködések innovatív formája ...72

3.7. A marketing a vidéki turizmusban ...74

3.7.1. A területi marketing hatása egy térség turizmusára...74

3.7.2. A marketingkommunikáció a vidéki turizmusban...79

3.7.3. A térségmárka szerepe a vidéki turizmusban ...81

4. A VIDÉKFEJLESZTÉS ÉS A VIDÉKI TURIZMUS VIZSGÁLATA AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN ...84

4.1.1. Az Észak-alföldi régió turizmusa...87

4.1.2. A turizmus fenntarthatósági mutatói az Észak-alföldi régió kistérségeiben...90

4.2.1. A kapcsolat vizsgálatának módszere...92

4.2.2. A vizsgálat eredményei...93

4.3.1. A falusi turizmus jelenléte az Észak-alföldi régióban ...97

4.3.1.2. A falusi turizmus a szálláshely kínálat kommunikációja alapján ...101

4.3.2. Gasztroturizmus és a tematikus utak a régióban...102

4.3.3. A vidéki egészségturizmus a régióban ...106

4.3.4. A kistérségek jellemzői a vizsgált turizmusformák alapján...110

4.4.1. A megkérdezés célja és körülményei...113

4.4.2. Az egyes vidéki turizmusformák vonzereje ...114

4.4.3. A vidéki turizmus kedveltsége az életkor és lakóhely függvényében ...116

4.4.4. Az Észak-alföldi régió kistérségeinek ismertsége ...117

4.5.1. A marketingkommunikáció az Észak-alföldi régió kistérségekben ...121

4.5.2. A kistérségek márkázhatósága és a márkapotenciál...122

5. KÖVETKEZTETÉSEK...131

6. ÖSSZEFOGLALÁS...134

7. A KUTATÁS ÚJSZERŰ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEI...135

IRODALOMJEGYZÉK ...137

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE...143

ÁBRAJEGYZÉK ...144

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE ...145

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS...173

KIVONAT

A vidékfejlesztés és a vidéki turizmus összefüggései az Észak- alföldi régióban

ABSTRACT

Connections between rural development and rural tourism in the

Észak-Alföld (North-Great Plain – NGP) region.

AUSZUG

Zusammenhänge der ruralen Entwicklung und ruralen Tourismus in der Region Grossen Ungarischen Tiefebene

Mottó: "Nem a termékeny lapály, hegyek, ásványok, éghajlat teszik a közerőt, hanem az ész, mely azokat józanon használni tudja."

(Gróf Széchenyi István)

1. BEVEZETÉS

1.1. A téma aktualitása, jelentősége

1.2. A kutatás előzményei

1.3. Célkitűzések, hipotézisek

Hipotézisek:











2. A KUTATÁS MÓDSZERE

2.2. Adatgyűjtési és elemzési módszerek







3. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS

3.1. Nemzetközi kutatások és EU dokumentumok a vidékről













3.2. Vidékfejlesztés Magyarországon

3.2.1. A vidék hazai fogalmi megközelítései















































3.2.2. A vidékfejlesztés elmélete a hazai szakirodalomban

1. táblázat A vidékfejlesztés céljai

A VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLJAI

Forrás: SARUDI (2003) összeállítása

Vidékfejlesztés: szemléletmód és cselekvés sorozat, melynek révén fejlesztések valósulnak meg a vidékinek tartott területek társadalma, gazdasága és környezete érdekében, az ott élők egyetértésével és közreműködésével, belső források mobilizálásával, aktivizálásával és külső források bevonásával.

3.2.3. A hazai kistérségek rendszere és jellemzői

2. táblázat A kistérségek területi megoszlása 2008.

Forrás: KSH 2008 alapján, saját szerkesztés

3.3. A turizmus vizsgálata a vidékfejlesztés szempontjából 3.3.1. Turizmus fogalmi változásai

3.3.2. A turizmus gazdasági, társadalmi és kulturális hatásai 3.3.2.1. A turizmus gazdasági jelentősége

3. táblázat A magyarországi turizmus makrogazdasági mutatói, 2004-2007

Forrás:www.KSH.huSzámokban utazunk, Turizmus Szatelit Számla 2008.









3.3.2.2. A turizmus társadalmi - kulturális hatásai

3.3.3. A turizmus rendszere

3.3.4. A vidéki turizmus a turizmus rendszerében

1. ábra A vidéki turizmus csoportjai

Forrás: DÁVID L.(2006) alapján saját szerkesztés

VIDÉKI ÉLETMÓD TURIZMUS

falusi vendégfogadás, falusi-, farm-, tanyaturizmus

VIDÉKI KULTURÁLIS ÉS ÖRÖKSÉG TURIZMUS

kastély-, atelier-, egyházi-,vallási-,zarándok-, kulturális és örökségturizmus

VIDÉKI EGÉSZSÉGTURIZMUS gyógy-, termál-, wellnes-, bioturizmus.

VIDÉKI AKTÍVTURIZMUS

vadász-, horgász-, kerékpár-, lovas-,vízi-,kaland-, (egyéb ) turizmus

VIDÉKI GASZTROTURIZMUS

gasztronómiai fesztiválok, borutak, tematikus utak (agrártermékek)

VIDÉKI AGROTURIZMUS

fesztiválok, agrárkonferencia turizmus, agrártematikus utak, bevásárlóturizmus,

VIDÉKI TERMÉSZETI TURIZMUS

természetjárás, állatmegfigyelés, geo-, ökoturizmus, erdei iskolák.

VIDÉKI TURIZMUS

3.3.5. A turizmus trendek hatása a vidéki turizmusra

3.4. Egyes vidéki turizmus formák jellemzői 3.4.1. A falusi turizmus fogalma, jellemzői







3.4.1.1. A falusi turizmus jogszabályi és szervezeti keretei











2. ábra Abádszalók magánszállás adatai

0 500 1000 1500 2000 2500 3000

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

fiz.vend.látás szállás falusi szállás

Forrás: KSH, Területi statisztika 2007. alapján saját szerkesztés

3.4.2. A vidéki egészségturizmus sajátosságai

3. ábra Magyarország termál- és gyógyfürdői

Forrás: VITUKI – MÁFI – AQUAPROFIT

3.4.3. A vidéki gasztroturizmus sajátosságai







3.4.4. A tematikus utak, mint a turisztikai termékfejlesztés hálózatos formái

4. táblázat A tematikus utak csoportosítása

A tematikus utak jellemzésének és csoportosításának szempontjai

Forrás: MÁTÉ A.- PAP N. 2008 alapján saját szerkesztés

3.5. A vidékfejlesztés és a turizmusfejlesztés kapcsolata

3.5.1. A fenntarthatóság a vidékfejlesztésben és a turizmusfejlesztésben

Közös jövőnk

5. táblázat A Turizmus Penetrációs Index összetevői Hatás

sorszám

A hatás kiszámításának képlete

1. TPI eco= (xeco-xecomin) /

( xecomax-xecomin)

2. TPI soc= (xsoc-xsocmin) /

( xsocmax-xsocmin)

3. TPIenv= (xenv-xenvmin) /

( xenvmax-xenvmin) Forrás: saját szerkesztés

TPI = (TPIeco +TPIsoc +TPIenv) / 3

3.5.2. A vidékfejlesztés és turizmus versenyképességének kapcsolata

4. ábra A „piramis modell”

Forrás: Lengyel I. (2000a)











6. táblázat Versenyképességi tényezők





























Forrás: JANCSIK A. (2007).









3.5.3. A vidékfejlesztés és turizmus közös területe a területfejlesztésben

3.5.4. Az integrált vidékfejlesztés ismérvei - kapcsolata a vidéki turizmussal









5. ábra A vidéki turizmus fontosságát előidéző folyamatok

Változások a mezőgazdasági termelésben és gazdálkodásban.

Élelmiszerfelesleg Vidéki munkanélküliség Környezeti hatások

Városba irányuló migráció

Vidéki szolg. csökkenése

Kormányzati politika a környezetvédelemre Kormányzati politika a

termelési szerkezet változtatására

A vidék elnéptelenedése

Vidékfejlesztés szükségessége

A gazdaság és az egyéni vállalkozások diverzifikációja

VIDÉKI TURIZMUS

Forrás: saját szerkesztés

7. táblázat A vidéki turizmus és a vidékfejlesztés kapcsolata

Forrás: saját összeállítás

3.6. A vidéki térségi együttműködések a turizmus érdekében 3.6.1. A kistérségi társulási együttműködés









3.6.2. A Leader +, mint a vidékfejlesztési együttműködések innovatív formája











3.7. A marketing a vidéki turizmusban

3.7.1. A területi marketing hatása egy térség turizmusára

6. ábra Területmarketing versenyterepe

Forrás: Piskóti -Dankó (2002).





Versenytárs = területek kínálata, imázsa

Vevői csoportok, szegmensek

kereslete Adottságokra,

képességekre épülő saját teljesítmény,

imázs

Külső környezeti keretek, korlátok

Szituációs tényezők verseny













7. ábra Az utazási döntés modellje

Forrás: PUCKÓ L.- RÁCZ T. (2002)





8. táblázat A belföldi utazások fontosabb információforrásai

Forrás: Magyar Turizmus Zrt. Turizmus Magyarországon 2002-2008. kiadványok

3.7.2. A marketingkommunikáció a vidéki turizmusban

9. táblázat A Magyar Turizmus Zrt. marketingkommunikációs eszközei

Forrás: Magyar Turizmus Zrt. marketing tervei alapján saját szerkesztés

3.7.3. A térségmárka szerepe a vidéki turizmusban







10. táblázat A termékmárkák és térségmárkák összehasonlítása

Forrás: Kóródi-László (2005)







4. A VIDÉKFEJLESZTÉS ÉS A VIDÉKI TURIZMUS VIZSGÁLATA AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

4.1. Az Észak-alföldi régió jellemzői

11. táblázat Az Észak-alföldi régió településeinek összetétele

Forrás: KSH Területi Statisztika 2008. alapján, saját összeállítás

12. táblázat Az Észak-alföldi régió kistérségei a vidékiségi mutatók alapján

5 17 2 2 2 2 6 9 10

Forrás: KSH 2008. adatok alapján saját szerkesztés

8. ábra A GDP megoszlása régiók szerint, 2006.

Forrás: KSH 2006. adatokból saját szerkesztés

9. ábra Az egy főre jutó GDP régiónként (országos átlag = 100%), 2006.

Forrás: KSH 2006. évi adatai alapján saját szerkesztés 164,3

98,1 93,0

68,3 66,8 64,2

63,0

0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 120,0 140,0 160,0 180,0

K. Mo. Ny.Dt. K. Dt. D.Dt. D.A. É.Mo. É.A.

K-Dunántúl 10,0%

Ny-Dunántúl 10,0%

D-Dunántúl 6,5%

É-Mo.

8,0%

Közép-Mo.

47,2%

Észak-Alföld 9,6%

D-Alföld 8,8%

Közép-Mo. K-Dunántúl Ny-Dunántúl D-Dunántúl É-Mo. Észak-Alföld D-Alföld

13. táblázat A turizmusra jellemző ágazatok részesedése a GDP-ből, 2000 -2005. (%)

Forrás: Tóth G. (2002).

4.1.1. Az Észak-alföldi régió turizmusa

10. ábra A szálláshelyek számának alakulása 1999-2007. között

0 20 000 40 000 60 000 80 000 100 000 120 000 140 000 160 000 180 000 200 000

Pest megye Közép- Dunántúl

Nyugat- Dunántúl

Dél- Dunántúl

Észak-M.o. Észak-Alföld Dél-Alföld 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Forrás: KSH Területi statisztika 2007. alapján saját szerkesztés

11. ábra Kereskedelmi szálláshelyek száma és megoszlása régiónként

Kereskedelmi szálláshelyek száma és összetétele

0 50 000 100 000 150 000 200 000 250 000 300 000 350 000

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Pest m. K--D. Ny-D D-D É-Mo. É-A. D-A.

Forrás: KSH 2007. adatai alapján saját szerkesztés

12. ábra Magánszálláshelyek régiónkénti megoszlása 1999-2007. között

18,3 17,4 17,2 16,8 16,4 16,5 17,3 17,2 17,3

5,6 5,7 5,8 6,4 7,0 7,6 7,5 8,0 8,3

0%

20%

40%

60%

80%

100%

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Pest megye Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

Forrás: KSH 2007. adatai alapján saját szerkesztés

13. ábra Vendégéjszakák száma az egyes régiókban

4.1.2. A turizmus fenntarthatósági mutatói az Észak-alföldi régió kistérségeiben

1 765 1 755 1 854 2 075 2 110 2 093 2 022 2 068 2 372 2 467

Forrás: KSH 2007. adatai alapján saját szerkesztés

14. ábra A TFI értékei az Észak-alföldi régió kistérségeiben

Forrás: Forrás: saját számítás és szerkesztés

4.2. Gazdaság és turizmus kapcsolata a régió vidéki kistérségeiben

4.2.1. A kapcsolat vizsgálatának módszere

4.2.2. A vizsgálat eredményei

14. táblázat Az Észak-alföldi régió kistérségei a gazdaság és turizmus viszonyában

turizmusban vezetők

mutatók- felzárkózók kényelmesek

turizmusban fejlődők

turizmusban lemaradók

Összesen 25

Forrás: saját összeállítás

15. ábra A turizmus és gazdaság összefüggései az Észak-alföldi régió kistérségeiben

Forrás: Saját szerkesztés

4.3. A vidéki turizmus fajták a régió kistérségeinek turisztikai kínálatában 4.3.1. A falusi turizmus jelenléte az Észak-alföldi régióban

4.3.1.1. A falusi turizmus a statisztikai adatok tükrében

16. ábra Vendéglátók és vendégek száma a falusi szállásadásban

Forrás: KSH területi statisztika 2006. adatai alapján saját szerkesztés

0 5 000 10 000 15 000 20 000 25 000

1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

HBm. SZSZB. JNSZm Vendéglátók a falusi szállásadásban

244 250 629 553 482 423 384 333

0 100 200 300 400 500 600 700 800 900

1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

HBm. SZSZB. JNSZm

15. táblázat A kistérségek pozíciója falusi turizmusban

Forrás: saját számítás és szerkesztés













 

 

 

4.3.1.2. A falusi turizmus a szálláshely kínálat kommunikációja alapján

4.3.2. Gasztroturizmus és a tematikus utak a régióban

4.3.2.1. A gasztronómiai rendezvények csoportosítása

17. ábra A Szolnoki Gulyásfesztiválon regisztrált résztvevő csapatok száma

Forrás: http://www.magyargulyas.hu/index.php?menu=30 alapján saját szerkesztés

16. táblázat A gasztrorendezvények az Észak-alföldi régióban

gulyásverseny

Forrás: saját összeállítás (Kóródi-Bakos, 2003) alapján

17. táblázat A gasztroturizmus potenciál és a turizmus teljesítménye

Összesen 14 4 7 25

Forrás: saját szerkesztés

4.3.3. A vidéki egészségturizmus a régióban

.

18. táblázat Az egészségturizmus keresletének és kínálatának jellemzői

Kereslet jellemzői Kínálat jellemzői

Forrás: saját összeállítás

19. táblázat Az egészségturizmus kistérségi lehetőségei a régióban

Turizmus teljesítmény

Megnevezés Összesen

11

8

Termálpotenciál

6

Összesen 14 4 7 25

Ebben is

esélytelen Másban jobb Pazarló Arányosan

teljesítő

Adottságait jól kihasználó Forrás: saját szerkesztés

18. ábra Az Észak-alföldi régió kistérségeinek termálturizmusa

Arányosan teljesítő Adottságait jól kihasználó Forrás: saját szerkesztés

4.3.4. A kistérségek jellemzői a vizsgált turizmusformák alapján

20. táblázat A kistérségek helyzete az egyes turizmusformákban

1- átlag alatti 2- átlagos 3- átlag feletti pozíció Forrás: Saját szerkesztés

4.4. Vidéki turizmus a megkérdezéses primer vizsgálatok tükrében 4.4.1. A megkérdezés célja és körülményei

4.4.2. Az egyes vidéki turizmusformák vonzereje

19. ábra A vidéki turizmus tevékenységek vonzerejének mértéke, 2009.

4,26 3,71

3,53 3,51 3,43 3,20 3,07 2,90 2,44

0,00 0,50 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50

wellness gasztrofesztivál természetjárás tematikus út városnézés kerékpározás néphagyományok falusi nyaralás horgászat, vadászat

Forrás: saját kutatás

20. ábra Az egyes turizmusformák megítélésének arányai

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

falusi nyaral ás kerékpározás természetjárás tematikus utak gasztrofesztivál well ness városnézés horgászat, vadászat néphagyományok

kifejezetten nem vonzó nem vonzó átl agosan vonzó eléggé vonzó nagyon vonzó Forrás: saját kutatás

4.4.3. A vidéki turizmus kedveltsége az életkor és lakóhely függvényében

21. ábra Egyes vidéki turizmus formák és lakóhely kapcsolata

0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5 5,0

falusi nyaralás kerékpározás természetjárás gasztronómiai wel lness horgászat főváros megyeszékhely, megyei jogú város egyéb város község Total

Forrás: saját kutatás

22. ábra Egyes vidéki turizmus formák és az életkor kapcsolata

0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5 5,0

falusi nyaralás kerékpározás természetjárás gasztronómia wellness horgászat 18-25 éves 26-35 éves 36-45 éves 45-60 éves 60 év felett Total

Forrás: saját kutatás

4.4.4. Az Észak-alföldi régió kistérségeinek ismertsége

21. táblázat A kistérségek ismertsége a kutatás alapján

23. ábra Az Észak-alföldi régió földrajzi kistájainak ismertsége

3,23 3,68

2,93 1,77

2,3

2,38

2,66 2,85

2,9 0

1 2 3 4 Ti sza-tó

Jászság

Hajdúság

Ti szazug

Nyírség Bihar

Bereg Szatmár

Sárrét

Forrás: saját szerkesztés

Forrás: saját kutatás és feldolgozás

24. ábra A földrajzi kistájak ismertségének fokozatai

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Hajdúság Tisza-tó Jászság Sárrét Nyírség Szatmár Bereg Tiszazug Bihar

nem hallottam róla hallottam, de egyált alán nem ismerem keveset tudok róla sok mindent tudok róla tökéletesen ismerem

Forrás: saját szerkesztés

25. ábra Bereg és a Nyírség jelképei

Bereg jelképei

vizimalom

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

almabogrács nádt

etős ház táncoló pár

gólya hal gémeskút kor

sónáda s kürt

boros üveg szürk

emarha vizimal

om

Nyírség jelképei alma

0 20 40 60 80 100 120 140 160

alma

búzakalász gólya szilva karikás

ostor gémeskút birka

kürt kulacs

boros üveg szürkema

rha

Forrás: saját kutatás és szerkesztés

4.5. A kistérségi turizmusmarketing

22. táblázat A területi és turizmusmarketing kapcsolata kistérségekben

Forrás: saját összeállítás

4.5.1. A marketingkommunikáció az Észak-alföldi régió kistérségekben

23. táblázat A kistérségi marketingkommunikáció eszközei és alkalmazhatósága

Forrás: saját összeállítás

4.5.2. A kistérségek márkázhatósága és a márkapotenciál

26. ábra Az Észak-alföldi régió kistréségeinek márkapotenciál szerinti csoportjai

Forrás: saját szerkesztés

27. ábra Kistérségek „márkapotenciál csillag”-a

0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 Hajdúság

Tisza-tó

Jászság

Sárrét

Nyírség Szatmár

Bereg Tiszazug

Bihar

ismertség vonzerő bizalom különlegesség minőség

Forrás: saját kutatás és feldolgozás

4.6. Kistérségi klaszterek a turizmus és vidékiség alapján

I. klaszter – a „legvidékibb” kistérségek

II. klaszter – a „fejlődő kisvárosok” térsége

28. ábra Az Észak-alföldi régió kistérségeiből létrehozott klaszterek pozíciója

Forrás: saját számítás és szerkesztés

III. klaszter- az „arányosak” klasztere

IV. klaszter –a „gyógy-, és termálvizek” térsége

V. klaszter – „esélyesek” klasztere

-1 0 1 2 3 4 5

-3 -2 -1 0 1

2 3

vidékiség faktor turizmus faktor

6.

klaszter

2. .klaszter

3.

klaszter

5..klasz ter

1. klaszter 4. klaszter

VI. klaszter - a „nagyvárosi központú” kistérség

.

29. ábra Klaszterek a turizmus és vidékiség alapján

5. KÖVETKEZTETÉSEK



















6. ÖSSZEFOGLALÁS

7. A KUTATÁS ÚJSZERŰ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEI

A vidékfejlesztés és a vidéki turizmus összefüggéseit az Észak-alföldi régióban vizsgálva, dolgozatomban a következő újszerű tudományos eredményeket fogalmaztam meg

Statisztikai adatok alapján az Észak-alföldi vidéki kistérségeiben a gazdasági fejlettség és turizmus kapcsolatának elemzése, valamint a régióbeli turizmus fenntarthatóságának számszerűsítése

Egyes vidéki turizmusformák jellemzőinek feltárása az Észak-alföldi régió kistérségeiben

A vidéki turizmus lakossági megítélésének, az egyes vidéki turizmusformák kedveltségének és a régió ismertségének vizsgálata primer kutatással

A turisztikai teljesítményt befolyásoló kistérségi marketingkommunikáció és márkapotenciál vizsgálati módszerének kidolgozása,

Csoportok alkotása a régió kistérségeiből a turizmusuk és vidékiségük alapján a további fejlesztési irányok meghatározásához.

IRODALOMJEGYZÉK

. – E

Journal of Sustainable Tourism

.

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

ÁBRAJEGYZÉK

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

1. melléklet A vidéki meghatározások az EU dokumentumokban

Forrás: saját összeállítás

2. melléklet A turizmus formák csoportosítása

Forrás: saját összeállítás

3. melléklet A turizmus rendszerének összetevői a különböző elméletekben

Forrás: Pompl (2000)

Forrás: Kaspar (1998)

Turisztikai magrendszer

Látványosságok Beszállítók

Szolgáltatások

Intézmények

Forrás: Lengyel M. (2004)

4. melléklet A vidéki turizmus helye a turizmus formák között

Forrás: Kóródi (2004.)

5. melléklet A turizmus trendek hatása a vidéki turizmusra

Demográfiai trendekNövekvő egészségtu datosság

A vidéki aktív turizmus és a vidéki termálturizmus számára kedvező tendencia.

.Növekvő képzettsé gű turisták

A népi hagyományokban és történelmi nevezetességekben gazdag térségek számára kedvező igény növekedés.

Szabadidő iránti növekvő igény

A kézműves turizmus a gasztronómia turizmus profitálhat ebből a változásból.

Növekvő utazási tapasztalatÉletstílusInformáció és technológiaSzállítás

Forrás: Az ETC 2006. anyaga alapján saját szerkesztés http://www.etc-corporate.org/

6. melléklet Tematikus út Devonban

Az észak-devoni területet „Tarka Country”-ként ismerik (Henry Williamson). A névadó egy vidra, mely az említett szerző regényének hőse. A devoni Nemzeti Park rendelkezik olyan adottságokkal, amelyek egyedivé teszik a területet, de nem találtak olyan vonzerőt, amely a katalizátor szerepét tölthette volna be a turizmus fejlesztésében. Ezt a szerepet töltötte be a Tarka Projekt. A projekt célkitűzései:

 a vadvilág és természetes környezet jellegének megóvása, gazdagítása.

 a szórakozás, kikapcsolódás ösztönzése, a terület megismertetése.

 a turizmus és rekreáció elősegítése.

 annak bebizonyítása, hogy a környezet megóvása jelentősen hozzájárulhat a társadalmi és gazdasági jóléthez.

A projekt három ütemben került megvalósításra. Az első ütem a Tarka Ösvény (Tarka Trail) létrehozása. Célja, hogy a látogatókat rábírja arra, hogy autóik helyett használják a Tarka Trail útvonalát sétára vagy kerékpározásra, vagy a Tarka Line-t. Különféle nehézségű és hosszúságú útvonalak kerültek kijelölésre, amelyek így alkalmasak minden korosztály igényének kielégítésére fizikai kondíciójuknak megfelelően. A kerékpáros túrákon a turisták részt vehetnek saját vagy bérelt túrakerékpárokkal, még rokkantak is. A következő fázisban megpróbáltak támogatást szerezni az ipartól a Tarka Country Tourist Association megalapításán keresztül. A Termelők Csoportját körülbelül 20 élelmiszer-előállító és kézműves alakította meg a Tourist Association részeként.

Ezáltal létrejött egy természetes mechanizmus, melynek segítségével könnyebben cseréltek gazdát a termékek a tagok között és létrehoztak egy elosztó központot is. Az utolsó ütem a turistákkal való kommunikációra koncentrál, mind jobban felismerték a marketing szükségességét. Szerencsére a helyi lakosokban tudatosult a projekt és a Tarka-téma fontossága, így a média segítségével nagy nyilvánosságot kapott a vállalkozás. A Tarka név égisze alatt számos cég és szervezet jött létre.

Forrás:http://www.tarka-country.co.uk/tarkatrust/ Saját fordítás

Fenntart hatóságBiztonság és védelem

7. melléklet Gazdasági potenciál az egy lakosra jutó SZJA alapján

108,7 109,3 109,2 109,1 112,1 101958

83560

108,4 98996

108,9

84155 112,8

145970

111,6 109,2 111,9 110,0 109,0

75499 109,4

108,4

109,1 Régiós átlag

(korr.) 58187 58247 63249 74146 108,4

Forrás: KSH Területi statisztika adatai alapján saját számítások

7. B melléklet Turizmus potenciál a szálláshelyek alapján

Forrás: KSH Területi statisztika adatai alapján saját számítások Régiós átlag

(korr.) 36 36 36,16 38,83 100,2 101,2 107,4 108,9 101,2

7.C melléklet Turizmus teljesítmény a vendégéjszakák alapján

Forrás: KSH Területi statisztika adatai alapján saját számítások

1367 106,6

940 164,5

25904 2455 4

2532 4

30362 105,4

121,8

2232 2423 2282 2295

2070 2262 2406 2580 107,6

791 118,4

769

3735 3030 2501 1759

128,8 128,8

104,6 106,8 110,9

1345 113,6

1216 104,6

Régiós átlag

(korr.) 1341 1302 1338 1514 97,1 102,8 113,1 104,1

8. melléklet A kistérségek helyzete a régió átlagához viszonyítva

Forrás: saját számítások

9. melléklet A fenntarthatóság adatai

Forrás: saját számítások

Kistérség Szálláshelyszá m/

népesség

Szálláshelyszá m /terület

Balmazújvárosi 7,3 3,1

Berettyóújfalui 0,4 0,2

Hajdúböszörményi 2,0 1,7

Hajdúszoboszlói 49,1 33,3

Polgári 1,1 0,4

Püspökladányi 1,5 0,8

Derecske- Létavértesi

0,1 0,1

Hajdúhadházi 0,1 0,1

Jászberényi 1,8 1,4

Karcagi 5,1 2,8

Kunszentmártoni 4,6 3,1

Szolnoki 1,4 2,0

Tiszafüredi 15,7 7,7

Törökszentmiklósi 2,7 2,3

Mezőtúri 2,5 1,0

Baktalórántházai 1,3 1,0

Csengeri 0,4 0,2

Fehérgyarmati 3,7 2,1

Kisvárdai 1,3 1,7

Mátészalkai 0,4 0,4

Nagykállói 0,8 0,7

Nyírbátori 1,5 1,0

Tiszavasvári 6,3 5,0

Vásárosnaményi 7,3 4,1

Ibrány- Nagyhalászi

0,2 0,2

Régió 3,7 2,9

10. melléklet A magánszállásadás adatok az Észak-alföldi régióban 2006.^*

Forrás: KSH területi statisztika adatai korrigálva, saját szerkesztés

11. melléklet Észak-alföldi régió tematikus útvonalai

Az út neve Érintett települések/kistérségek A tematikus út jellemzői

Szabolcs - Szatmár - Bereg megye Penyige-Túristvándi-Szatmárcseke- Tiszacsécse-Milota-Sonkád-Kölcse- (Fehérgyarmat)-Panyola.

Szabolcs - Szatmár - Bereg megye Vásárosnamény-Tákos-Csaroda- Beregdaróc-Beregsurány-Márokpapi- Tarpa-Tivadar-(Fehérgyarma)t-Penyige- Túristvándi-Szatmárcseke-Tiszacsécse- Milota-Sonkád-Kölcse (Fehérgyarmat) - Panyola-(Olcsvaapáti-Olcsva,

kompátkelés) - Vásárosnamény.

Szabolcs - Szatmár - Bereg megye

Hajdú - Bihar megye

Vámospércs, Újléta, Létavértes, Kokad, Álmosd, Bagamér

A teljes útvonal hossza 70 km.

Forrás: saját összeállítás

Jász-Nagykun Szolnok megye







Kis-, Közép és Agrárvállalkozók Országos Szolgáltató Egyesülete

12. melléklet Kistérségenkénti gasztronómiai rendezvények

Pontszámok Kistérség Gasztroturisztikai események/nevezetességek

Minősítés: 1-nem jelentős, 2-átlagosan ismert, 3- ismert Rendezvé ny

kistérség Balmazújvárosi Országos bio főzőverseny és pásztortalálkozó-Balmazújváros

Pásztorok Ünnepe–XII. Országos Gulyásverseny és Pásztortalálkozó, Országos Pásztortánc Verseny- Hortobágy Biovásár- Hortobágy

1

5

2

8

Berettyóújfalui Bakonszegi kemencésnap

III. Hurka- és kolbásztöltő fesztivál - Szentpéterszeg

2

2 4

Hajdúböszörményi Hajdúböszörményi Kemencés nap 2 2

Hajdúszoboszlói Grillétel és sörfesztivál-Hajdúszoboszló X. Birka- és Slambucfőző Örömnap Bioétel-és Borfesztivál-Hajdúszoboszló

1 2 2

5

Polgári 0 0

Püspökladányi III. Sárrét Íze Fesztivál – V. Szent György Nap-Nagyrábé Káposztás Napok - Kaba

2 1

3 Derecske-Létavértesi Ízig-vérig disznótor-Derecske

VI. Hajdúbagosi Dinnyefesztivál

1 5 védj.

6

Hajdúhadházi 0 0

Jászberényi Jászapáti – Aratónap,

XXII. Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozó-Jászberény Pörkölt-tortakészítők találkozója-Jásztelek

2 2 2

6

Karcagi Karcagi birkafőző fesztivál, 5 reg. 5

Kunszentmártoni Hagyományos szüreti felvonulás és mulatság; Borral készült ételek főzőversenye

Cserkevitéz napok a bor és gyasztronómia jegyében

1 2

3 Szolnoki Hagyományfesztivál- Aratófalatok ünnepe-Rákóczifalva

Szolnoki Gulyásfesztivál Ételkorzó – Szolnok

Nagykörüi cseresznyefesztivál

IV. Alföldi Betyárétel Főzőfesztivál és Falunap

2 5 reg.

1 5 reg 2

13

Tiszafüredi Tiszai ízvarázs gasztronómiai fesztivál – Kompérfesztivál Nemzetek ízei - Gasztronómiai fesztivál

Tisza-tavi Hal és Pusztai ételek fesztiválja Káposztásbárány fesztivál-Tiszaörs

1 2 5 reg

1 9

Törökszentmiklósi Országos Diák Gulyásfesztivál - Fegyvernek 5 reg 5

Mezőtúri Alföldi Betyárétel Főző Fesztivál – Kétpó Kevi Böllértalálkozó-Túrkeve

Kevi juhászfesztivál-Túrkeve

1 2 2

5

Baktalórántházai Disznótoros vigasságok-Baktalórántháza 1 1

Csengeri Almafesztivál-Csenger 5védj. 5

Fehérgyarmati 11. Szatmári Fesztivál: 8. Nemzetközi Diófesztivál-Milota Nemzetközi szilvalekvárfőző verseny-Szatmárcseke, Nemzetközi Cinkefőző Verseny-Szatmárcseke, Nemzetközi Rétes fesztivál –Tiszakoród Nemzetközi halászléfőző verseny-Túristvándi Penyige-Szenkeparti nagyvásár

3. Nemzetközi Gömböc Fesztivál-Kömörő

5 reg.

2 2 2 1 1 2

15

Kisvárdai Dombrádi Csülkös Nap 1 1

Mátészalkai Nemzetközi sütőtök fesztivál-Nagydobos Meggyfesztivál – Nyírmeggyes

Lapcsánka fesztivál - Nyírcsahoj

5 védj.

1 1

7

Nagykállói Zsindelyes pálinka és népi gasztronómiai fesztivál-Érpatak 2. Újfehértói Fürtös Fesztivál

3. Birkanyúzó és - főző verseny majálissal -Újfehrértó

5védj.

5 reg.

2

12

Nyírbátori 0 0

Tiszavasvári Öhönforgató Verseny és Néptánc találkozó Fesztivál-Tiszavasvári 2 2

Vásárosnaményi Szatmár- beregi szilvanapok- Tarpa 5védj. 5

Ibrány-Nagyhalászi Felső-tiszai halászléfőző verseny-Tiszabercel 1 1

Forrás:Kistérségi és települési honlapok, turisztikai kiadványok alapján saját összeállítás

13. melléklet Az Észak-alföldi régió gasztroturisztikai rendezvényei 2009.

Forrás: Kistérségi és települési honlapok, turisztikai kiadványok alapján saját összeállítás

Kistérség A

T