• Nem Talált Eredményt

Horváth István egyetemi docens KREDIT 4 HETI ÓRASZÁM 4 TÍPUSA Előadás SZÁMONKÉRÉS Kollokvium TELJESÍTHETŐSÉG FELTÉTELE 2 db sikeres ZH PÁRHUZAMOS FELTÉTEL M9212 Matematika kémikusoknak gyakorlat 1

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2023

Ossza meg "Horváth István egyetemi docens KREDIT 4 HETI ÓRASZÁM 4 TÍPUSA Előadás SZÁMONKÉRÉS Kollokvium TELJESÍTHETŐSÉG FELTÉTELE 2 db sikeres ZH PÁRHUZAMOS FELTÉTEL M9212 Matematika kémikusoknak gyakorlat 1"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE M9211 Matematika kémikusoknak 1.

MEGHIRDETŐ TANSZÉK(CSOPORT) Matematikai Tanszékcsoport

FELELŐS OKTATÓ Dr. Horváth István egyetemi docens

KREDIT 4

HETI ÓRASZÁM 4

TÍPUSA Előadás

SZÁMONKÉRÉS Kollokvium

TELJESÍTHETŐSÉG FELTÉTELE 2 db sikeres ZH

PÁRHUZAMOS FELTÉTEL M9212 Matematika kémikusoknak gyakorlat 1.

ELŐFELTÉTEL Nincs

HELYETTESÍTŐ TÁRGYAK (Kód) Egyváltozós függvények folytonossága, (Kód) Differenciál-és integrálszámítás I., Kód) Differenciál-és integrálszámítás I.I

PERIÓDUS őszi félév

JAVASOLT FÉLÉV 1. (ld. mintatantervek)

KÖTELEZŐ vagy KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ

vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kieg. kémiatanár (kötelező)

Tematika:

Valós számfogalom felépítése. Műveletek a komplex számkörben. Műveletek vektorokkal, vektorterek.

A határérték fogalma, műveletek konvergens sorozatokkal. A határérték és az egyenlőtlenség kapcsolata, konvergencia-kritériumok. Nevezetes sorozatok, az e szám bevezetése.

Függvények folytonosságának definíciója, a szakadások fajai. Zárt intervallumon folytonos függ- vények tulajdonságai. Az inverz függvény definíciója és tulajdonságai. A hatvány függvény definíciója és tulajdonságai Az exponenciális függvény definíciója és tulajdonságai. A logaritmus függvény definíciója és tulajdonságai. A sin x függvény definíciója és tulajdonságai. A cos x függvény definíciója és tulajdonságai. A tg x és ctg x definíciója függvények és tulajdonságaik. A ciklometrikus függvények definíciója és tulajdonságaik.

A differenciálhányados definíciója, a műveletek és a differenciálás kapcsolata. A differenciálszámítás középérték tételei. A L’Hospital-szabály. A lokális szélsőérték, a növekedés és fogyás feltételei. Az inflexiós pont, a konvexitás és konkávitás feltételei. A függvényvizsgálat általános menete. A Taylor-polinom és maradéktagjai. Komplex tagú sorok.

A határozott integrál definíciója és tulajdonságai. A parciális integrálás módszere. A helyettesítéssel történő integrálás módszere. Racionális törtfüggvények integrálása elemi törtekre bontással.

a x   dxb x c

k

2 típusú integrálok.,

sinn xdx és

cosn xdx típusú integrálok.

R x a x b c x d

,n  

 

 



dx típusú integrálok., R x

, a x 2   b x c

dx típusú integrálok.

 

R sin , cosx x

dx típusú integrálok.

Az imprópriusz integrálok definíciója és kiszámításuk. Mutasson be példákat az integrálszámítás geometriai alkalmazására. Közelítő integrálás

Ajánlott irodalom:

1. Huhn Péter: Matematika vegyészeknek I.–II. JATE Kiadó Szeged 1990.

2. Leindler László: Analízis, JATE Kiadó, Szeged

3. Dancs István (szerk): Bevezetés a matematikai analízisbe, Aula Kiadó 4. További matematikai analízis jegyzetek és tankönyvek.

(2)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE M9212 Matematika kémikusoknak gyakorlat 1.

MEGHIRDETŐ TANSZÉK(CSOPORT) Matematikai Tanszékcsoport

FELELŐS OKTATÓ Dr. Horváth István egyetemi docens

KREDIT 3

HETI ÓRASZÁM 3

TÍPUSA gyakorlat

SZÁMONKÉRÉS gyakorlati jegy

TELJESÍTHETŐSÉG FELTÉTELE 3 db sikeres ZH

PÁRHUZAMOS FELTÉTEL M9211 Matematika kémikusoknak 1.

ELŐFELTÉTEL Nincs

HELYETTESÍTŐ TÁRGYAK Kód) Egyváltozós függvények folytonossága gyakorlat, (Kód) Differenciál-és integrálszámítás I. gyakorlat Kód) Differenciál-és integrálszámítás I.I. gyakorlat

PERIÓDUS őszi félév

JAVASOLT FÉLÉV 1. (ld. mintatantervek)

KÖTELEZŐ vagy KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ

vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kieg. kémiatanár (kötelező)

Tematika:

Teljes indukciós feladatok.

Egyenlőtlenségek és egyenletek megoldása.

Műveletek a komplex számkörben.

Műveletek vektorokkal.

Számsorozatok határértékének kiszámítása.

Egyváltozós függvények határértéke,

Egyváltozós függvények differenciálhányadosa.

A differenciálhányados alkalmazásai: határérték-számítás, Taylor-polinomok, függvényelemzés.

Határozott integrálok kiszámítása definíció alapján Newton-Leibniz formula alkalmazása.

Primitív függvény meghatározása helyettesítéssel

Primitív függvény meghatározása parciális integrálás módszerével.

Integrálás elemi törtekre bontással.

Racionális függvények integrálására vezető helyettesítések.

Imprópriusz integrálok kiszámítása.

Alkalmazások: terület, ívhosszúság, térfogat, felszín meghatározása Ajánlott irodalom:

1. Bárczy Barnabás: Differenciálszámítás, Műszaki Kiadó Budapest 2. Bárczy Barnabás: Integrálszámítás, Műszaki Kiadó Budapest

3. Labádi Imre – Sipos Pál: Matematikai feladatgyűjtemény I. JATEPress Szeged, 1991.

4. Eliot, Mendelson: Matematikai példatár, Panem - Mc Graw Hill Kiadó 5. B. P. Gyemidovics: Matematikai analízis Feladatgyűjtemény, Tankönyvkiadó

(3)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE M9213 Matematika kémikusoknak 2.

MEGHIRDETŐ TANSZÉK(CSOPORT) Matematikai Tanszékcsoport

FELELŐS OKTATÓ Dr. Horváth István egyetemi docens

KREDIT 1

HETI ÓRASZÁM 1

TÍPUSA előadás

SZÁMONKÉRÉS kollokvium*

TELJESÍTHETŐSÉG FELTÉTELE 2 db sikeres ZH

PÁRHUZAMOS FELTÉTEL M9214 Matematika kémikusoknak gyakorlat 2.

ELŐFELTÉTEL M9211 Matematika kémikusoknak 1.

HELYETTESÍTŐ TÁRGYAK (Kód) Többváltozós függvények

PERIÓDUS tavaszi félév

JAVASOLT FÉLÉV 2. (ld. mintatantervek)

KÖTELEZŐ vagy KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ

vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kieg. kémiatanár (kötelező)

Tematika:

Többváltozós függvények definíciója és folytonosságuk.

A parciális és irány szerinti differenciálhányados definíciója és tulajdonságaik.

A gradiens vektor és tulajdonságai.

Vegyes második differenciálhányadosok tulajdonságai.

Implicit függvény létezésének feltétele és tulajdonságai.

A differenciál, többváltozós függvények differenciálhatósága.

Többváltozós összetett függvények differenciálása.

Többváltozós Taylor-polinom. Többváltozós függvények szélsőértéke, feltételes szélsőértéke.

Tartományi integrálok definíciója, tulajdonságaik és kiszámításuk.

Koordináta-transzformációk.

Ívhosszúság szerinti vonal integrál definíciója, tulajdonságai és kiszámítása.

Koordináta szerinti vonal integrál definíciója, tulajdonságai és kiszámítása.

Vonalintegrál konzervatív erőtérben.

A felszín definíciója és kiszámítása.

Felületi integrálok definíciója, tulajdonságaik és kiszámításuk.

Integrál átalakítási tételek.

Gradiens, divergencia, rotáció definíciója és fizikai tartalmuk.

Közönséges elsőrendű differenciálegyenletek megoldása a változók szétválasztásával.

Lineáris elsőrendű differenciálegyenletek megoldása.

Egzakt differenciálegyenletek megoldása, multiplikátor módszer.

Közelítő módszerek elsőrendű differenciálegyenletek megoldására.

Állandó együtthatójú másodrendű homogén lineáris differenciálegyenlet megoldása.

Állandó együtthatójú másodrendű inhomogén lineáris differenciálegyenlet partikuláris megoldásának megkeresése szisztematikus próbálgatással.

Ajánlott irodalom:

1. Huhn Péter: Matematika vegyészeknek I.–II., JATE Kiadó, Szeged 1990.

2. Leindler László : Analízis. JATE Kiadó, Szeged 3. További matematikai analízis jegyzetek és tankönyvek.

(4)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE M9214 Matematika kémikusoknak gyakorlat 2.

MEGHIRDETŐ TANSZÉK(CSOPORT) Matematikai Tanszékcsoport

FELELŐS OKTATÓ Dr. Horváth István egyetemi docens

KREDIT 1

HETI ÓRASZÁM 1

TÍPUSA gyakorlat

SZÁMONKÉRÉS gyakorlati jegy

TELJESÍTHETŐSÉG FELTÉTELE 2 db sikeres ZH

PÁRHUZAMOS FELTÉTEL M9213 Matematika kémikusoknak 2.

ELŐFELTÉTEL M9212 Matematika kémikusoknak gyakorlat 1.

HELYETTESÍTŐ TÁRGYAK (Kód)

Többváltozós függvények gyakorlat

PERIÓDUS tavaszi félév

JAVASOLT FÉLÉV 2. (ld. mintatantervek)

KÖTELEZŐ vagy KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ

vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kieg. kémiatanár (kötelező)

Tematika:

Többváltozós függvények határértéke, folytonossága.

Parciális, totális és irány szerinti differenciálhányados.

Többváltozós függvények Taylor-polinomja és szélsőértékei.

Többváltozós függvények integrálása.

Vonalintegrálok kiszámítása.

Potenciálfüggvények meghatározása.

Felületi integrálok kiszámítása.

Gradiens, divergencia, rotáció kiszámítása és alkalmazása.

Differenciálegyenletek partikuláris és általános megoldásának megkeresése.

Elsőrendű lineáris és egzakt differenciálegyenletek megoldása.

Numerikus eljárások.

Másodrendű lineáris differenciálegyenletek megoldása.

Fizikai és kémiai alkalmazások.

Ajánlott irodalom:

1. Eliot Mendelson: Matematikai példatár, Panem - Mc Graw Hill Kiadó

2. B. P. Gyemidovics: Matematikai analízis. Feladatgyűjtemény, Tankönyvkiadó

(5)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE KM111 Differenciálegyenletek a kémiában MEGHIRDETŐ TANSZÉK(CSOPORT) Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék

FELELŐS OKTATÓ Dr. Tasi Gyula egyetemi docens

KREDIT 2

HETI ÓRASZÁM 2

TÍPUSA előadás

SZÁMONKÉRÉS kollokvium

TELJESÍTHETŐSÉG FELTÉTELE -

PÁRHUZAMOS FELTÉTEL KM112 felvétele vagy kreditje

ELŐFELTÉTEL KM013 kredit

HELYETTESÍTŐ TÁRGYAK nincs

PERIÓDUS őszi félév

JAVASOLT FÉLÉV 3. (lásd mintatanterv), 3-5.

KÖTELEZŐ vagy KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ

vegyész (KVS)

Tematika:

Klasszikus és “nonstandard” matematikai analízis. A függvényegyenlet és a differenciál-egyenlet fogalma. Típusaik, osztályozásuk. Kezdőérték- és peremérték-feladatok.

A vektoralgebra alapjai. A skaláris és a vektoriális szorzat fogalma és tulajdonságaik. Poláris és axiális vektorok. A nabla és a Laplace-féle operátorok alakja különböző koordinátarendszerekben:

Descartes, polár és henger. A vektoranalízis alapjai. Források és nyelők vektorterekben. A Maxwell- féle egyenletek és transzformációjuk.

A variációszámítás alapjai. A Lagrange-féle másodfajú differenciálegyenlet. A Hamilton-féle elv.

A klasszikus mechanika Euler-Lagrange-féle formalizmusa. A Galilei-féle relativitási elv. Tömeg- pontrendszer Lagrange-függvénye. A klasszikus mechanika Hamilton-féle formalizmusa. Homogén függvényekre vonatkozó Euler-tétel. Extenzív és intenzív mennyiségek a termodinamikában.

Klasszikus mechanikai rendszerek mozgásállandói: az energia, az impulzus és az impulzusmomentum megmaradására vonatkozó tételek. A kéttest-probléma. A Poisson-féle zárójelek. Túl a klasszikus mechanikán: relativisztikus mechanika és kvantummechanika. A speciális relativitáselmélet axió- matikus megfogalmazása. Az Einstein-féle relativitási elv. Relativisztikus termodinamika.

Klasszikus mechanikai rendszerek kvantálása. A Hilbert-tér fogalma. A kvantummmechanika axiómatikus felépítése. A kvantummechanika különböző képei (formalizmusai). Variációs elv a kvantummechanikában.

Az integrális és a differenciális Hellmann-Feynman-tétel. Viriál-tétel a klasszikus mechanikában és a kvantummechanikában. A kémiai kötés értelmezése a viriál-tétel alapján. Skálázás és a viriál-tétel alkalmazása kétatomos molekulákra. A viriál-tétel alkalmazása többatomos molekulákra.

Elsőrendű közönséges differenciálegyenletek. Szeparábilis és lineáris differenciálegyenletek.

Másodrendű közönséges lineáris differenciálegyenletek. Állandó együtthatós egyenletek. Néhány reakciókinetikai probléma megoldása. Az időtől függő és az időtől független Schrödinger-féle egyenlet. Egyszerűbb kvantummechanikai problémák megoldása. A relativisztikus effektusok figyelembevételének következményei: a csomópontok és a csomósíkok hiánya.

Ortogonális polinomok: Jacobi, Legrende, Laguarre, Hermite, stb. Az ortogonális polinomokra vonatkozó rekurziós formulák és differenciálegyenletek.

Ajánlott irodalom:

(1) Tasi Gyula: Bevezetés az elméleti kémiába (egyelőre pdf formátumban).

(6)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE KM112 Differenciálegyenletek a kémiában gyakorlat MEGHIRDETŐ TANSZÉK(CSOPORT) Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék

FELELŐS OKTATÓ Dr. Tasi Gyula egyetemi docens

KREDIT 1

HETI ÓRASZÁM 1

TÍPUSA gyakorlat

SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegy

TELJESÍTHETŐSÉG FELTÉTELE -

PÁRHUZAMOS FELTÉTEL KM111 felvétele

ELŐFELTÉTEL KM013 kredit

HELYETTESÍTŐ TÁRGYAK nincs

PERIÓDUS őszi félév

JAVASOLT FÉLÉV 3. (lásd mintatanterv), 3-5.

KÖTELEZŐ vagy KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ

vegyész (KVS)

Tematika:

Az elméleti anyaggal kapcsolatos feladatok megoldása

Klasszikus és “nonstandard” matematikai analízis. A függvényegyenlet és a differenciál-egyenlet fogalma. Típusaik, osztályozásuk. Kezdőérték- és peremérték-feladatok.

A vektoralgebra alapjai. A skaláris és a vektoriális szorzat fogalma és tulajdonságaik. Poláris és axiális vektorok. A nabla és a Laplace-féle operátorok alakja különböző koordinátarendszerekben:

Descartes, polár és henger. A vektoranalízis alapjai. Források és nyelők vektorterekben. A Maxwell- féle egyenletek és transzformációjuk.

A variációszámítás alapjai. A Lagrange-féle másodfajú differenciálegyenlet. A Hamilton-féle elv.

A klasszikus mechanika Euler-Lagrange-féle formalizmusa. A Galilei-féle relativitási elv. Tömeg- pontrendszer Lagrange-függvénye. A klasszikus mechanika Hamilton-féle formalizmusa. Homogén függvényekre vonatkozó Euler-tétel. Extenzív és intenzív mennyiségek a termodinamikában.

Klasszikus mechanikai rendszerek mozgásállandói: az energia, az impulzus és az impulzusmomentum megmaradására vonatkozó tételek. A kéttest-probléma. A Poisson-féle zárójelek. Túl a klasszikus mechanikán: relativisztikus mechanika és kvantummechanika. A speciális relativitáselmélet axiomatikus megfogalmazása. Az Einstein-féle relativitási elv. Relativisztikus termodinamika.

Klasszikus mechanikai rendszerek kvantálása. A Hilbert-tér fogalma. A kvantummechanika axiomatikus felépítése. A kvantummechanika különböző képei (formalizmusai). Variációs elv a kvantummechanikában.

Az integrális és a differenciális Hellmann-Feynman-tétel. Viriál-tétel a klasszikus mechanikában és a kvantummechanikában. A kémiai kötés értelmezése a viriál-tétel alapján. Skálázás és a viriál-tétel alkalmazása kétatomos molekulákra. A viriál-tétel alkalmazása többatomos molekulákra.

Elsőrendű közönséges differenciálegyenletek. Szeparábilis és lineáris differenciálegyenletek.

Másodrendű közönséges lineáris differenciálegyenletek. Állandó együtthatós egyenletek. Néhány reakciókinetikai probléma megoldása. Az időtől függő és az időtől független Schrödinger-féle egyenlet. Egyszerűbb kvantummechanikai problémák megoldása. A relativisztikus effektusok figyelembevételének következményei: a csomópontok és a csomósíkok hiánya.

Ortogonális polinomok: Jacobi, Legrende, Laguarre, Hermite, stb. Az ortogonális polinomokra vonatkozó rekurziós formulák és differenciálegyenletek.

Ajánlott irodalom:

(1) Tasi Gyula: Bevezetés az elméleti kémiába (egyelőre pdf formátumban).

(7)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE KM113 Lineáris algebra a kémiában MEGHIRDETŐ TANSZÉK(CSOPORT) Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék

FELELŐS OKTATÓ Dr. Tasi Gyula egyetemi docens

KREDIT 2

HETI ÓRASZÁM 2

TÍPUSA előadás

SZÁMONKÉRÉS kollokvium

TELJESÍTHETŐSÉG FELTÉTELE -

PÁRHUZAMOS FELTÉTEL KM114 felvétele vagy kreditje

ELŐFELTÉTEL KM013 kredit

HELYETTESÍTŐ TÁRGYAK nincs

PERIÓDUS őszi félév

JAVASOLT FÉLÉV 3. (lásd mintatanterv), 3-5.

KÖTELEZŐ vagy KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ

vegyész (KVS)

Tematika:

Matematikai logikai és halmazelméleti alapok. A matematikai tételek alakja és bizonyításuk.

Halmazalgebra. Az absztrakt függvény fogalma: függvény, funkcionál és operátor. Az ekvivalencia reláció fogalma és halmazok partíciója. Molekulák hasonlósága, mint ekvivalencia reláció. Halmazok számossága.

Algebrai struktúrák: csoport, gyűrű és test. Molekulák sztatikus és dinamikus szimmetriája. Az n- edfokú szimmetrikus csoport. A molekuláris pontcsoport fogalma. Schönflies-féle pontcsoportok.

Molekulák állandó elektromos dipólusmomentuma. Királis és akirális molekulák. Optikai aktivitás.

Lineáris terek. Helyzetvektorok a háromdimenziós térben. Az Rn és a Cn terek.

Véges csoportokra vonatkozó alapfogalmak. Csoportszorzási táblázat. A jobb és a bal oldali mellékosztály fogalma. Konjugált elemek és osztályok. Csoportok közötti homomorfizmus és izomorfizmus.

Mátrixalgebra. Speciális mátrixok. A determináns és tulajdonságai. A Laplace-féle kifejtési tétel.

A Slater-determináns. A sztöchiometriai mátrix fogalma. Kémiai reakciók algebrai és kinetikai függetlensége.

A lineáris algebrai egyenletrendszer általános alakja és megoldhatósága. Cramer szabálya. A Kronecker-Capelli-féle tétel. Atomi töltések számítása elektrosztatikus potenciáltérképekből.

Mátrixok sajátértékegyenlete. A Hamilton-Cayley-féle tétel. A hasonlósági transzformáció.

Molekulák tehetetlenségi tenzora. Főtengelytranszformáció. A Hückel-féle molekulapálya módszer.

Molekulák normálkoordináta-analízise.

Az operátor és a függvénytér fogalma. Operátorok mátrixreprezentációja. Speciális lineáris ope- rátorok. Operátoralgebra. Az ortogonális altér fogalma és a projekciós operátorok. Bázistransz- formáció. Lineáris operátorok sajátértékegyenlete. Spektrális reprezentáció. Néhány egyszerűbb kvantummechanikai probléma megoldása.

Véges (pont)csoportok mátrixreprezentáció-elmélete. A transzformációs operátorok és csoportjuk.

Ekvivalens, reducibilis és irreducibilis reprezentációk. Unitér reprezentációk. A Wigner-féle nagy ortogonalitási tétel. Reducibilis reprezentációk redukálása. A karakter fogalma. A molekuláris pont- csoportok irreducibilis reprezentációinak karaktertáblázata. Reprezentációk és a kvantummechanika.

Molekulák rezgési és elektronabszorpciós spektrumainak csoportelméleti értelmezése.

Ajánlott irodalom:

(1) Tasi Gyula: Bevezetés az elméleti kémiába (egyelőre pdf formátumban).

(8)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE KM114 Lineáris algebra a kémiában gyakorlat MEGHIRDETŐ TANSZÉK(CSOPORT) Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék

FELELŐS OKTATÓ Dr. Tasi Gyula egyetemi docens

KREDIT 1

HETI ÓRASZÁM 1

TÍPUSA Gyakorlat

SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegy

TELJESÍTHETŐSÉG FELTÉTELE -

PÁRHUZAMOS FELTÉTEL KM113 felvétele

ELŐFELTÉTEL KM013 kredit

HELYETTESÍTŐ TÁRGYAK Nincs

PERIÓDUS őszi félév

JAVASOLT FÉLÉV 3. (lásd mintatanterv), 3-5.

KÖTELEZŐ vagy KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ

vegyész (KVS)

Tematika:

Az elméleti anyaggal kapcsolatos feladatok megoldása

Matematikai logikai és halmazelméleti alapok. A matematikai tételek alakja és bizonyításuk.

Halmazalgebra. Az absztrakt függvény fogalma: függvény, funkcionál és operátor. Az ekvivalencia reláció fogalma és halmazok partíciója. Molekulák hasonlósága, mint ekvivalencia reláció. Halmazok számossága.

Algebrai struktúrák: csoport, gyűrű és test. Molekulák sztatikus és dinamikus szimmetriája. Az n- edfokú szimmetrikus csoport. A molekuláris pontcsoport fogalma. Schönflies-féle pontcsoportok.

Molekulák állandó elektromos dipólusmomentuma. Királis és akirális molekulák. Optikai aktivitás.

Lineáris terek. Helyzetvektorok a háromdimenziós térben. Az Rn és a Cn terek.

Véges csoportokra vonatkozó alapfogalmak. Csoportszorzási táblázat. A jobb és a bal oldali mellékosztály fogalma. Konjugált elemek és osztályok. Csoportok közötti homomorfizmus és izomorfizmus.

Mátrixalgebra. Speciális mátrixok. A determináns és tulajdonságai. A Laplace-féle kifejtési tétel.

A Slater-determináns. A sztöchiometriai mátrix fogalma. Kémiai reakciók algebrai és kinetikai függetlensége.

A lineáris algebrai egyenletrendszer általános alakja és megoldhatósága. Cramer szabálya. A Kronecker-Capelli-féle tétel. Atomi töltések számítása elektrosztatikus potenciáltérképekből.

Mátrixok sajátértékegyenlete. A Hamilton-Cayley-féle tétel. A hasonlósági transzformáció.

Molekulák tehetetlenségi tenzora. Főtengelytranszformáció. A Hückel-féle molekulapálya módszer.

Molekulák normálkoordináta-analízise.

Az operátor és a függvénytér fogalma. Operátorok mátrixreprezentációja. Speciális lineáris ope- rátorok. Operátoralgebra. Az ortogonális altér fogalma és a projekciós operátorok. Bázistransz- formáció. Lineáris operátorok sajátértékegyenlete. Spektrális reprezentáció. Néhány egyszerűbb kvantummechanikai probléma megoldása.

Véges (pont)csoportok mátrixreprezentáció-elmélete. A transzformációs operátorok és csoportjuk.

Ekvivalens, reducibilis és irreducibilis reprezentációk. Unitér reprezentációk. A Wigner-féle nagy ortogonalitási tétel. Reducibilis reprezentációk redukálása. A karakter fogalma. A molekuláris pont- csoportok irreducibilis reprezentációinak karaktertáblázata. Reprezentációk és a kvantummechanika.

Molekulák rezgési és elektronabszorpciós spektrumainak csoportelméleti értelmezése.

Ajánlott irodalom:

(1) Tasi Gyula: Bevezetés az elméleti kémiába (egyelőre pdf formátumban).

(9)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE KM115 Valószínűségszámítás és statisztika a kémiában

MEGHIRDETŐ TANSZÉK(CSOPORT) Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék

FELELŐS OKTATÓ Dr. Tasi Gyula egyetemi docens

KREDIT 2

HETI ÓRASZÁM 2

TÍPUSA előadás

SZÁMONKÉRÉS kollokvium

TELJESÍTHETŐSÉG FELTÉTELE -

PÁRHUZAMOS FELTÉTEL KM116 felvétele vagy kreditje

ELŐFELTÉTEL KM013 kredit

HELYETTESÍTŐ TÁRGYAK nincs

PERIÓDUS tavaszi félév

JAVASOLT FÉLÉV 4. (lásd mintatanterv), 4-6.

KÖTELEZŐ vagy KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ

vegyész (KVS)

Tematika:

A valószínűségelmélet kialakulása. A valószínűségelmélet axiomatikus felépítése. Klasszikus valószínűségi mezők. Kombinatorikus eszközök valószínűségek meghatározására. A valószínűség alapvető összefüggései. A feltételes valószínűség fogalma. Események és kísérletek függetlensége. A teljes valószínűség tétele. Bayes tétele. A Bernoulli-féle kísérlet. A n-alkánok termikus krakkolásának valószínűségelméleti vizsgálata.

Valószínűségelméleti problémák megoldása számítógépes szimulációval: Monte-Carlo és kvázi- Monte-Carlo módszerek. Véletlenszámok: igazi, pszeudo és kvázi. Véletlenszámok generálása és

“jóságuk” ellenőrzése. Lineáris kongruencia módszerek. FORTRAN rutinok írása véletlenszámok generálására. Chevalier de Méré és Galileo Galilei problémáinak megoldása analitikusan és számítógépes szimulációval. Véletlen bolyongás egy, két és három dimenzióban (Pólya György).

Entrópia és valószínűség. A termodinamikai valószínűség fogalma. A Boltzmann-féle egyenlet matematikai levezetése. A klasszikus vagy Maxwell-Boltzmann-féle statisztika. Kvantumstatisztikák:

Bose-Einstein és Fermi-Dirac statisztikák. A Maxwell-Boltzmann, Bose-Einstein és Fermi-Dirac gázok energiaeloszlásának meghatározása. Termodinamikai összefüggések matematikai levezetése.

A valószínűségi változó fogalma. Diszkrét és folytonos valószínűségi változók illetve eloszlások.

A sűrűségfüggvény fogalma és tulajdonságai. A valószínűségi változó függvényének az eloszlása. Két vagy több valószínűségi változó együttes eloszlása. Valószínűségi változók és vektorváltozók függetlensége. A valószínűségi változók jellemzői: várható érték, szórás, korreláció és momentumok.

A kvantummechanika valószínűségelméleti értelmezése. A tartózkodási valószínűségi sűrűségfüggvény. A fizikai mennyiségeket reprezentáló operátorok várható értéke és szórása. A Heisenberg-féle bizonytalansági reláció matematikai levezetése.

Nevezetes eloszlástípusok: binomiális, exponenciális, gamma, egyenletes, Poisson, normális, 2, , Student és F. A generátorfüggvény értelmezése és tulajdonságai. Láncreakciók valószínűség

 -

elméleti vizsgálata. A karakterisztikus függvény fogalma. A nagy számok törvényei. A radioaktív bomlás törvényei. A tartózkodási idő eloszlása különböző reaktorokban.

A matematikai statisztika feladattípusai. A statisztikai minta és jellemzői: empirikus várható érték és empirikus szórás. A statisztikai becslés és tulajdonságai: torzítatlanság, hatásfok, konzisztencia. A maximum-likelihood módszer. Konfidencia intervallumok. Statiszikai próbák és jelentőségük az analitikai kémiában.

Ajánlott irodalom:

(1) Tasi Gyula: Bevezetés az elméleti kémiába (egyelőre pdf formátumban).

(10)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE KM116 Valószínűségszámítás és statisztika a kémiában gyakorlat

MEGHIRDETŐ TANSZÉK(CSOPORT) Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék

FELELŐS OKTATÓ Dr. Tasi Gyula egyetemi docens

KREDIT 1

HETI ÓRASZÁM 1

TÍPUSA Gyakorlat

SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegy

TELJESÍTHETŐSÉG FELTÉTELE -

PÁRHUZAMOS FELTÉTEL KM115 felvétele

ELŐFELTÉTEL KM013 kredit

HELYETTESÍTŐ TÁRGYAK Nincs

PERIÓDUS tavaszi félév

JAVASOLT FÉLÉV 4. (lásd mintatanterv), 4-6.

KÖTELEZŐ vagy KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ

vegyész (KVS) Tematika:

Az elméleti anyaggal kapcsolatos feladatok megoldása

A valószínűségelmélet kialakulása. A valószínűségelmélet axiómatikus felépítése. Klasszikus valószínűségi mezők. Kombinatórikus eszközök valószínűségek meghatározására. A valószínűség alapvető összefüggései. A feltételes valószínűség fogalma. Események és kísérletek függetlensége. A teljes valószínűség tétele. Bayes tétele. A Bernoulli-féle kísérlet. A n-alkánok termikus krakkolásának valószínűségelméleti vizsgálata.

Valószínűségelméleti problémák megoldása számítógépes szimulációval: Monte-Carlo és kvázi- Monte-Carlo módszerek. Véletlenszámok: igazi, pszeudo és kvázi. Véletlenszámok generálása és

“jóságuk” ellenőrzése. Lineáris kongruencia módszerek. FORTRAN rutinok írása véletlenszámok generálására. Chevalier de Méré és Galileo Galilei problémáinak megoldása analitikusan és számítógépes szimulációval. Véletlen bolyongás egy, két és három dimenzióban (Pólya György).

Entrópia és valószínűség. A termodinamikai valószínűség fogalma. A Boltzmann-féle egyenlet matematikai levezetése. A klasszikus vagy Maxwell-Boltzmann-féle statisztika. Kvantumstatisztikák:

Bose-Einstein és Fermi-Dirac statisztikák. A Maxwell-Boltzmann, Bose-Einstein és Fermi-Dirac gázok energiaeloszlásának meghatározása. Termodinamikai összefüggések matematikai levezetése.

A valószínűségi változó fogalma. Diszkrét és folytonos valószínűségi változók illetve eloszlások.

A sűrűségfüggvény fogalma és tulajdonságai. A valószínűségi változó függvényének az eloszlása. Két vagy több valószínűségi változó együttes eloszlása. Valószínűségi változók és vektorváltozók függetlensége. A valószínűségi változók jellemzői: várható érték, szórás, korreláció és momentumok.

A kvantummechanika valószínűségelméleti értelmezése. A tartózkodási valószínűségi sűrűségfüggvény. A fizikai mennyiségeket reprezentáló operátorok várható értéke és szórása. A Heisenberg-féle bizonytalansági reláció matematikai levezetése.

Nevezetes eloszlástípusok: binomiális, exponenciális, gamma, egyenletes, Poisson, normális, 2, , Student és F. A generátorfüggvény értelmezése és tulajdonságai. Láncreakciók valószínűség

 -

elméleti vizsgálata. A karakterisztikus függvény fogalma. A nagy számok törvényei. A radioaktív bomlás törvényei. A tartózkodási idő eloszlása különböző reaktorokban.

A matematikai statisztika feladattípusai. A statisztikai minta és jellemzői: empirikus várható érték és empirikus szórás. A statisztikai becslés és tulajdonságai: torzítatlanság, hatásfok, konzisztencia. A maximum-likelihood módszer. Konfidencia intervallumok. Statiszikai próbák és jelentőségük az analitikai kémiában.

Ajánlott irodalom:

(1) Tasi Gyula: Bevezetés az elméleti kémiába (egyelőre pdf formátumban).

(11)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE KM117 Numerikus módszerek a kémiában MEGHIRDETŐ TANSZÉK(CSOPORT) Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék

FELELŐS OKTATÓ Dr. Tasi Gyula egyetemi docens

KREDIT 2

HETI ÓRASZÁM 2

TÍPUSA előadás

SZÁMONKÉRÉS kollokvium

TELJESÍTHETŐSÉG FELTÉTELE -

PÁRHUZAMOS FELTÉTEL KM118 felvétele vagy kreditje

ELŐFELTÉTEL KM113 kredit

HELYETTESÍTŐ TÁRGYAK nincs

PERIÓDUS tavaszi félév

JAVASOLT FÉLÉV 4. (lásd mintatanterv), 4-6.

KÖTELEZŐ vagy KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ

vegyész (KVS)

Tematika:

Az IBM PC számítógépek felépítése és programozása. Alacsony és magas szintű programozási nyelvek: assembly, C, FORTRAN, BASIC, Mathematica és Maple. A struktúrált programozás alapjai.

FORTRAN 77, 90 és 95 nyelveken való programozás.

Molekulák geometriájának felépítése belső koordinátákból: a Z-mátrix fogalma. A belső koordináták definíciója vektoralgebrai alapon. Atomi Descartes-koordináták előállítása Z-mátrixból.

Molekulák tehetetlenségi tenzora. Forgatások és tükrözések a háromdimenziós térben: mátrixalgebrai leírás. Molekulák szimmetriaelemeinek meghatározása, pontcsoportokba való besorolása. Molekulák szimmetriaelemeinek és sztereokémiai tulajdonságainak automatikus meghatározása. FORTRAN és C nyelvű programok írása a kérdéses feladatok megvalósítására.

Molekulaalak és molekulaméret numerikus meghatározása. A “marching cubes” algoritmus alkal- mazása molekulafelületek triangularizációjára. Triangularizált felületek grafikus megjelenítése:

számítógépes molekulagrafika. Az alakszelektív katalitikus reakciók elméleti értelmezése. Monte- Carlo módszerek alkalmazása a kémiában. Véletlen számok generálása: lineáris kongruencia mód- szerek. Molekulafelszín és molekulatérfogat számítására szolgáló eljárások. FORTRAN és C nyelvű programok írása a kérdéses feladatok megoldására.

Lineáris algebrai egyenletrendszerek numerikus megoldása. Molekuláris elektrosztatikus poten- ciáltérképek készítése és alkalmazása elektrofil és nukleofil reakciók kvalitatív értelmezésére. Atomi töltések számítása elektrosztatikus potenciáltérképekből az LU-faktorizációs módszer segítségével. Az eredeti és a kiterjesztett Mulliken-féle elektronpopulációs analízisek. PEP atomi töltések számítása.

Csatolt integro-differenciálegyenletrendszerek numerikus megoldása: a Hartree- és a Hartree- Fock-féle önkonzisztens módszerek. Számítások atomokra és néhányatomos molekulákra.

Mátrixok standard és általánosított sajátértékegyenletének numerikus megoldása: a Jacobi-féle módszer, a Löwdin-féle szimmetrikus ortogonalizáció. A Hückel-féle és a kiterjesztett Hückel-féle MO módszerek. A Hartree-Fock-Roothan-Hall-féle egyenletek. Molekulák normálkoordináta-analí- zise: rezgési spektrumok számítása.

Paraméterbecslés: közvetlen kereső, kvázi-Newton és Newton-féle módszerek. A szimplex módszer FORTRAN realizációja. A potenciális energia (hiper)felület (PES) fogalma. A PES stacio- nárius pontjainak az osztályozása. Molekulageometria meghatározása optimalizálással. Molekulák konformációs analízise: n-alkánok. A PcMol program alkalmazása.

Ajánlott irodalom:

(1) Tasi Gyula: Bevezetés az elméleti kémiába (egyelőre pdf formátumban).

(12)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE KM118 Numerikus módszerek a kémiában gyakorlat MEGHIRDETŐ TANSZÉK(CSOPORT) Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék

FELELŐS OKTATÓ Dr. Tasi Gyula egyetemi docens

KREDIT 1

HETI ÓRASZÁM 1

TÍPUSA Gyakorlat

SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegy

TELJESÍTHETŐSÉG FELTÉTELE -

PÁRHUZAMOS FELTÉTEL KM117 felvétele

ELŐFELTÉTEL KM114 kredit

HELYETTESÍTŐ TÁRGYAK Nincs

PERIÓDUS tavaszi félév

JAVASOLT FÉLÉV 4. (lásd mintatanterv), 4-6.

KÖTELEZŐ vagy KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ

vegyész (KVS)

Tematika:

Az elméleti anyaggal kapcsolatos feladatok megoldása

Az IBM PC számítógépek felépítése és programozása. Alacsony és magas szintű programozási nyelvek: assembly, C, FORTRAN, BASIC, Mathematica és Maple. A struktúrált programozás alapjai.

FORTRAN 77, 90 és 95 nyelveken való programozás.

Molekulák geometriájának felépítése belső koordinátákból: a Z-mátrix fogalma. A belső koordináták definíciója vektoralgebrai alapon. Atomi Descartes-koordináták előállítása Z-mátrixból.

Molekulák tehetetlenségi tenzora. Forgatások és tükrözések a háromdimenziós térben: mátrixalgebrai leírás. Molekulák szimmetriaelemeinek meghatározása, pontcsoportokba való besorolása. Molekulák szimmetriaelemeinek és sztereokémiai tulajdonságainak automatikus meghatározása. FORTRAN és C nyelvű programok írása a kérdéses feladatok megvalósítására.

Molekulaalak és molekulaméret numerikus meghatározása. A “marching cubes” algoritmus alkalmazása molekulafelületek triangularizációjára. Triangularizált felületek grafikus megjelenítése:

számítógépes molekulagrafika. Az alakszelektív katalitikus reakciók elméleti értelmezése. Monte- Carlo módszerek alkalmazása a kémiában. Véletlen számok generálása: lineáris kongruencia mód- szerek. Molekulafelszín és molekulatérfogat számítására szolgáló eljárások. FORTRAN és C nyelvű programok írása a kérdéses feladatok megoldására.

Lineáris algebrai egyenletrendszerek numerikus megoldása. Molekuláris elektrosztatikus poten- ciáltérképek készítése és alkalmazása elektrofil és nukleofil reakciók kvalitatív értelmezésére. Atomi töltések számítása elektrosztatikus potenciáltérképekből az LU-faktorizációs módszer segítségével. Az eredeti és a kiterjesztett Mulliken-féle elektronpopulációs analízisek. PEP atomi töltések számítása.

Csatolt integro-differenciálegyenletrendszerek numerikus megoldása: a Hartree- és a Hartree- Fock-féle önkonzisztens módszerek. Számítások atomokra és néhányatomos molekulákra.

Mátrixok standard és általánosított sajátértékegyenletének numerikus megoldása: a Jacobi-féle módszer, a Löwdin-féle szimmetrikus ortogonalizáció. A Hückel-féle és a kiterjesztett Hückel-féle MO módszerek. A Hartree-Fock-Roothan-Hall-féle egyenletek. Molekulák normálkoordináta-analí- zise: rezgési spektrumok számítása.

Paraméterbecslés: közvetlen kereső, kvázi-Newton és Newton-féle módszerek. A szimplex módszer FORTRAN realizációja. A potenciális energia (hiper)felület (PES) fogalma. A PES stacio- nárius pontjainak az osztályozása. Molekulageometria meghatározása optimalizálással. Molekulák konformációs analízise: n-alkánok. A PcMol program alkalmazása.

Ajánlott irodalom:

(1) Tasi Gyula: Bevezetés az elméleti kémiába (egyelőre pdf formátumban).

(13)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE K001 Általános kémia GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Fizikai Kémiai Tanszék

FELELŐS OKTATÓ Dr. Horváth Dezső egyetemi adjunktus

KREDIT 3

HETI ÓRASZÁM 3

TÍPUSA előadás

SZÁMONKÉRÉS Kollokvium

TELJESÍTHETŐSÉG FELTÉTELE 2 sikeres ZH

PÁRHUZAMOS FELTÉTEL -

ELŐFELTÉTEL -

HELYETTESÍTŐ TÁRGYAK -

PERIÓDUS őszi félév

JAVASOLT FÉLÉV 1. (lásd mintatantervek) 1-3.

KÖTELEZŐ vagy KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ

vegyész, kémiatanár, klinikai kémikus, vegyész fizikus laboratóriumi operátor (K) Tematika:

Az anyagi rendszerek és állapotuk leírása. Az anyag és anyagi rendszerek osztályozása. A kémiai összetétel törvényei. Avogadro törvénye, az anyagmennyiség fogalma. A sztöchiometria elemei. A vegyületek csoportosítása. A kémiai reakciók osztályozása. A nevezéktan elemei.

Halmazállapotok. Gázok. Tökéletes és reális gázok állapotegyenletei. A kinetikus gázelmélet.

Folyadékok. Szilárd anyagok Oldatok, oldhatóság. Ideális oldatok. Híg oldatok törvényei.

Termokémiai alapfogalmak. Termokémiai egyenletek. A reakcióhő. Hess-tétele.

A reakciókinetika törvényei. Reakciósebesség. A sebességi törvény és a reakciórend. A hőmérséklet hatása a reakciósebességre. Katalízis.

Kémiai egyensúlyok. Homogén egyensúlyok. Elektrolitoldatok egyensúlyai. Gyenge elektrolitok disszociációs egyensúlya, a pH. Sav-bázis elméletek. Sók vizes oldataiban beálló egyensúlyok. Sav- bázis indikátorok. Pufferoldatok. Heterogén egyensúlyok.

Elektrokémia. Elektrolitoldatok vezetése, ionvándorlás, ionmozgékonyság. Galváncellák jellem- zése. Az elektródok jellemzése. Elektrolízis. Faraday-törvényei.

Az atom felépítése. Általános törvényszerűségek. Az atomok szerkezetét bizonyító jelenségek, kísérletek. Természetes radioaktivitás. Az izotópok alkalmazása. Magreakciók, mesterséges radio- aktivitás. A hidrogénatom színképe. Az atomok kvantumos energiafelvétele. Atommodellek, kvantum- számok. Többelektronos atomok szerkezete. Az elektronhéj kiépülésének törvény-szerűségei. Vonalas röntgenszínképek. Az elemek periódusos rendszere.

A kémiai kötés. Az ionos kötés jellemző tulajdonságai. Rácsenergia. A kovalens kötés.

Hibridizáció. Inert elektronpárok. Oktett-expanzió. Koordinált kovalens kötés. Többszörös kötések. A kovalens kötés hullámmechanikai leírása. A fémes kötés. Átmenet a kötéstípusok között. Az elektronegativitás. A kötés-polaritás és a parciális töltés. Másodlagos kötőerők. A van der Waals-féle kötés. A hidrogén-híd kötés.

A molekulák sajátsága és szerkezete. A molekulák energiaviszonyai. Az anyag elektromos és mágneses sajátságai. Molekulageometria. A molekulák gerjesztése. Látható és ultraibolya-spektrosz- kópia. A fényelnyelés törvénye. Infravörös spektroszkópia.

Irodalom:

1. Dr. Csányi László - Dr. Rauscher Ádám: Általános Kémia. JATEPress 1999.

(14)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE K002 Általános kémia laboratórium GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Fizikai Kémiai Tanszék

FELELŐS OKTATÓ Dr. Kutsán György egyetemi adjunktus

KREDIT 3

HETI ÓRASZÁM 5

TÍPUSA laboratóriumi gyakorlat

SZÁMONKÉRÉS gyakorlati jegy

TELJESÍTHETŐSÉG FELTÉTELE -

PÁRHUZAMOS FELTÉTEL -

ELŐFELTÉTEL -

HELYETTESÍTŐ TÁRGYAK -

PERIÓDUS őszi félév

JAVASOLT FÉLÉV 1., lásd mintatantervek

KÖTELEZŐ vagy KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ

vegyész, kémiatanár, klinikai kémikus, vegyész fizikus laboratóriumi operátor (K) TEMATIKA:

A gyakorlat célja, hogy a különböző felkészültségű hallgatók megismerjék a laboratóriumi munkát, elsajátítsák a kémiai kísérletezés alapvető előírásait, műveleteit.

Balesetvédelmi óvórendszabályok elsajátítása:

Védőeszközök (egyéni és általános);

Biztonsági adatlapok:

A laboratóriumi munka szabályainak ismertetése:

A laboratóriumban használatos eszközök megismerése:

Alapvető fizikai és kémiai jellemzők mérése:

Oldatkészítés: a készített oldat összetételének meghatározása sűrűségméréssel,

Egyszerű laboratóriumi műveletek elsajátítása, szublimáció, feltárás, szűrés, dekantálás, Molekulatömeg meghatározása

A térfogatos elemzés alapjai: a pipetta és a büretta használata Az anyagok kémiai, fizikai sajátságainak vizsgálata:

Kémiai reakciók kinetikája:

Elektrokémiai reakciók:

Az anyagszerkezet alapjai:

Javasolt irodalom: Általános kémiai laboratóriumi gyakorlatok JATEPress, Szeged, 1998

(15)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE K011 Kémiai számítások 1.

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Fizikai Kémiai Tanszék

FELELŐS OKTATÓ Dr. Horváth Dezső, egyetemi adjunktus

KREDIT 2

HETI ÓRASZÁM 2

TÍPUSA gyakorlat

SZÁMONKÉRÉS gyakorlati jegy

TELJESÍTHETŐSÉG FELTÉTELE -

PÁRHUZAMOS FELTÉTEL -

ELŐFELTÉTEL -

HELYETTESÍTŐ TÁRGYAK -

PERIÓDUS őszi félév

JAVASOLT FÉLÉV 1. lásd mintatantervek (1-3.)

KÖTELEZŐ vagy KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ

vegyész, kémiatanár, kémiatanár kiegészítő, klinikai kémikus, vegyész fizikus laboratóriumi operátor (K) TEMATIKA

Az alábbi témákkal kapcsolatos számítások: A mértékegységek nemzetközi rendszere (SI-egységek).

Gázállapot: gáztörvények, Dalton-törvény, kinetikus gázelmélet.

Elegyek, oldatok összetétele.

Sztöchiometria. Redoxi reakciók. Relatív atomtömeg és relatív molekulatömeg.

A kémiai folyamatokat kísérő hőváltozások.

Homogén egyensúlyok: gyenge elektrolitok és sók oldataiban beálló egyensúlyok.

Pufferoldatok. Heterogén gáz- és elektrolit egyensúlyok.

Reakciókinetika: reakciósebesség, I. rendű reakciók, a reakciósebesség hőmérsékletfüggése.

Elektrokémia: elektrolitok áramvezetése, galváncellák, elektrolízis.

Irodalom:

1. Dr. Rauscher Ádám: Általános Kémia Példatár, JATEPress, Szeged, 1999

(16)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE K012 Kémiai számítások 2.

MEGHIRDETŐ TANSZÉK(CSOPORT) Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék

FELELŐS OKTATÓ Dr. Labádi Imre egyetemi docens

KREDIT 1

HETI ÓRASZÁM 1

TÍPUSA Gyakorlat

SZÁMONKÉRÉS gyakorlati jegy

TELJESÍTHETŐSÉG FELTÉTELE

PÁRHUZAMOS FELTÉTEL K041 Analitikai kémia

ELŐFELTÉTEL K011 Kémiai számítások 1.

HELYETTESÍTŐ TÁRGYAK nincs

PERIÓDUS őszi félév

JAVASOLT FÉLÉV 3–5. (lásd mintatantervek)

KÖTELEZŐ vagy KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ

vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kieg. kémiatanár, vegyész-fizikus lab. operátor (kötelező)

Tematika:

Sav–bázis egyensúlyi számítások:

Sav–bázis titrálási görbék pontjainak számítása egyértékű savak és bázisok esetében. Indikátorhiba számolása. Többértékű savak és bázisok ízes oldatainak pH-ja.

A különböző protonált részecskék koncentrációinak számítása a pH függvényében.

Csapadékképződéssel kapcsolatos számítások:

A csapadékot alkotó ionok feleslegének hatása az oldhatóságra, a telített oldat koncentrációjára.

Titrálási görbe szerkesztése argentometriás titrálás esetén. Indikátorhiba számítása. A pH szerepe a csapadékképződésben.

Komplexképződéssel kapcsolatos számítások:

A stabilitási állandó és a látszólagos stabilitási állandó analitikai alkalmazása. Egyensúlyi koncentráció számolása egymagvú komplexek esetében. Komplexometriás titrálási görbe szerkesztése.

Redoxititrálásokkal kapcsolatos számítások:

Redoxipotenciál-értékek számolása különböző redoxirendszerekben.

Az ekvivalenciapont potenciáljának számolása. Redoxititrálási görbék szerkesztése.

Ajánlott irodalom:

Farkas E., Fábián I., Kiss T., Várnagy K.: Általános és analitikai kémiai példatár, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1998.

(17)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE K021 Nemfémes elemek kémiája MEGHIRDETŐ TANSZÉK(CSOPORT) Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék

FELELŐS OKTATÓ Dr. Nagy László egyetemi tanár

KREDIT 3

HETI ÓRASZÁM 2

TÍPUSA előadás

SZÁMONKÉRÉS kollokvium

TELJESÍTHETŐSÉG FELTÉTELE K022 és K023 kreditek megszerzése

PÁRHUZAMOS FELTÉTEL K022 és K023 párhuzamos felvétele, vagy ezek kreditje

ELŐFELTÉTEL K001 kredit

HELYETTESÍTŐ TÁRGYAK nincs

PERIÓDUS tavaszi félév

JAVASOLT FÉLÉV 2–4. (lásd mintatantervek)

KÖTELEZŐ vagy KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ

vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár (kötelező)

Tematika:

A szervetlen kémia tárgya. Az elemek földi és kozmikus előfordulása, gyakorisága. Az elemek és vegyületek előállításának általános módszerei. Periodicitás, periodikus sajátságok. A periódusos rendszer és a rendszerező elv történeti fejlődése.

A hidrogén és izotópjai. Az orto- és parahidrogén. A hidrogén kémiai reakciói. A hidridek csoportosítása és tulajdonságaik. A Grimm-féle hidrideltolódási szabály és alkalmazása. Az atom- és a hidrogénbomba működése. A nemesgázok és vegyületeik tulajdonságai. Az oktettexpanzió. A halo- géncsoport elemeinek általános tulajdonságai. Kémiai reakciói. A halogének hidridjei, oxidjai, oxo- savai, sói. Az interhalogenidek, és a pszeudohalogenidek. A halogenidek és halogenátok analitikája.

Az oxigén és módosulatai (triplett, szingulett, ózon) és reakcióik. Oxigénhordozó komplexek. A víz tulajdonságai, a vízkeménység, a vízlágyítás. A hidrogén-peroxid és a peroxogyökök kémiája. Az oxidok és csoportosításuk. A hidroxidok és csoportosításuk. A kén és tulajdonságai, allotrop módosulatai, olvadása, hidridje, oxidjai, oxosavai, a peroxokénsavak. A szulfidok tulajdonságai és analitikai jelentősége. A szulfátok. A szelén, a tellúr és a polónium tulajdonságai és vegyületeik. A fénymásolás.

A nitrogéncsoport elemeinek általános tulajdonságai. A nitrogén tulajdonságai. A nitridek csoportosítása, hidridjei, oxidjai, oxosavai és ezek sói. A műtrágyák. A nitrogén körforgása. A foszfor tulajdonságai. A foszfor hidridjei, oxidjai, oxosavaik és ezek sói. A foszforhalogenidek tulajdonságai.

A foszfor körforgása, a foszfortartalmú műtrágyák. A gyufa. Az arzén, az antimon és a bizmut tulajdonságai. Hidridjeik, oxidjaik, szulfidjaik, oxisavaik. Az –il (bizmutil stb.)-kationok képződése.

A széncsoport elemeinek általános jellemzése. A szén és allotrop módosulatai (grafit, gyémánt, fullerének). Izotópjai és alkalmazásaik. Az ásványi és mesterséges szenek. A szénhidrogének, a szén halogénvegyületei, a freonok, szulfidja, oxidjai, a szénsav. A szilícium és vegyületei. A szilikátok, a zeolitok, az ioncserélés folyamata. A kvarc. A szilánok és a halogenidek. A kovasav. Üvegképződés.

Az építőanyag-ipar. A számítógép működése.

A germánium, az ón és az ólom tulajdonságai és vegyületeik. Az akkumulátor működése. A bór és vegyületei, oxidok, savak, boránok, elektronhiányos vegyületek stb. Az alumínium tulajdonságai.

Vegyületei. A timsók. A gallium az indium és a tallium kémiája.

Az előadásban mindenütt kiemeljük az illető elem és vegyületei előfordulását, előállítását és felhasználását is.

Ajánlott irodalom:

1. Greenwood-Earnshow: Az elemek kémiája. Nemzeti Tankönyvkiadó 1999.

2. Csányi László-Császár-József: A szervetlen kémia alapjai. 2. Kiadás, JATEPress, Szeged, 1997.

3. Lengyel Béla-Proszt János-Szarvas Pál: Általános és szervetlen kémia. 5. Kiadás, Tankönykiadó.

(18)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE K022 Nemfémes elemek kémiája gyakorlat MEGHIRDETŐ TANSZÉK(CSOPORT) Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék

FELELŐS OKTATÓ Dr. Gyurcsik Béla egyetemi adjunktus

KREDIT 1

HETI ÓRASZÁM 1

TÍPUSA gyakorlat

SZÁMONKÉRÉS gyakorlati jegy

TELJESÍTHETŐSÉG FELTÉTELE Sikeres zárthelyi dolgozatok (min. átlag: 2,00.) PÁRHUZAMOS FELTÉTEL K021 és K023 párhuzamos felvétele (K023 esetében

lehet annak már megszerzett kreditje is.)

ELŐFELTÉTEL K001 és K002 Általános kémia kreditek

HELYETTESÍTŐ TÁRGYAK nincs

PERIÓDUS tavaszi félév

JAVASOLT FÉLÉV 2–4. (lásd mintatantervek)

KÖTELEZŐ vagy KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ

vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár (kötelező)

Tematika:

A gyakorlat célja a szervetlen kémiai anyagismeret megszerzése a nemfémes elemek körében:

A gyakorlat heti 1 szemináriumi jellegű óra keretében, közvetlenül a K023 Nemfémes elemek kémiája laboratórium aktuális feladatainak elvégzése után kerül megtartásra.

A gyakorlat célja a laboratórium elvégzésekor tapasztalt fizikai és kémiai sajátságok értelmezése. Ennek során különös figyelmet fordítunk:

(i) az elméleti előadásokon tárgyalt összefüggések, törvényszerűségek gyakorlati alkalmazására (ii) az egyes vegyületcsoportok sajátságainak összehasonlító tárgyalására

(iii) a szervetlen kémia elsajátításához nélkülözhetetlen alapfogalmak ill. kiegészítő ismeretek (pl.

szervetlen kémiai reakciók felírásának) készségszintre fejlesztésére.

A gyakorlat részletes tematikája megegyezik a kapcsolódó K023 Nemfémes elemek kémiája laboratórium-nál leírtakkal. Az elsajátított anyag számonkérése 2-3 db. 45 perces dolgozat formájában történik.

Ajánlott irodalom:

1. Gajda Tamás-Gyurcsik Béla: Szervetlen kémiai kísérletek, JATEPress, 2003.

2. Greenwood-Earnshow: Az elemek kémiája. Nemzeti Tankönyvkiadó 1999.

(19)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE K023 Nemfémes elemek kémiája laboratórium MEGHIRDETŐ TANSZÉK(CSOPORT) Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék

FELELŐS OKTATÓ Dr. Gyurcsik Béla egyetemi adjunktus

KREDIT 2

HETI ÓRASZÁM 3

TÍPUSA laboratóriumi gyakorlat

SZÁMONKÉRÉS gyakorlati jegy

TELJESÍTHETŐSÉG FELTÉTELE Sikeres zárthelyi dolgozatok ill. kísérleti munka (min.

átlag: 2,00.)

PÁRHUZAMOS FELTÉTEL K021 és K022 párhuzamos felvétele (K022 esetében lehet annak már megszerzett kreditje is.)

ELŐFELTÉTEL K001 és K002 Általános kémia kreditek

HELYETTESÍTŐ TÁRGYAK nincs

PERIÓDUS tavaszi félév

JAVASOLT FÉLÉV 2–4.

KÖTELEZŐ vagy KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ

vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár (kötelező) Tematika:

A gyakorlat célja a szervetlen kémiai anyagismeret megszerzése a nemfémes elemek körében:

A hidrogén előállítása, fizikai (diffúzió, hővezetőképesség) és kémiai sajátságai ('H' és H2

redukáló tulajdonsága, durranógáz-reakció) és vegyületei (hidridek).

Halogéncsoport: A halogének előállítása, fizikai és kémiai sajátságai (reakciók hidrogénnel, vízzel, fémekkel, redoxireakciók). Interhalogének. A halogének biner vegyületei (hidrogén- halogenidek előállítása, a halogenidek redoxi- csapadék- ill. komplexképző reakciói). A halogének oxidjai, oxosavai és azok sói (hipohalogenitek, halogenátok, perhalogenátok).

Oxigéncsoport: Az oxigén és ózon előállítása és reakciói. A peroxidok (redoxi-, sav-bázis ill.

komplexképző reakciók). Az oxidok (a víz mint ligandum, vizes oldatok pH-ja, reakciók vízzel). A kén (allotrop módosulatok, reakció fémekkel és klórral). A kén biner vegyületei (hidrogén-szulfid előállítása, égése, reakciója fémionokkal, redoxireakciói, poliszulfidok; kén-dioxid és reakciói). A kén oxosavai és azok sói (kénessav, kénsav, tiokénsav, peroxo-mono-, és dikénsav; redoxi-, csapadékos- és komplexképző reakciók). A szelén és vegyületei (allotrop módosulatok, a szelenitek és szelenátok kémiai sajátságai).

Nitrogéncsoport: A nitrogén előállítása, biner vegyületei (ammónia előállítása, cseppfolyósítása, ammóniaoldat reakciója fémionokkal; nitrogén oxidok (N2O, NO, N2O3 és NO2) előállítása és tulajdonságai). A salétromossav, salétromsav és sóik redoxi- és komplexképző sajátságai. A foszfor (allotrop módosulatok, Mitscherlich-próba). A foszfor oxidjai (előállítás, P4O10 reakciója vízzel). A foszfor oxosavai és azok sói. (foszforsav, foszforsavak redoxi-, csapadék- és komplexképző reakciói, foszfortartalmú heteropolimetallátok). Az arzén, antimon, bizmut (arzén előállítása, az elemek oldódása savakban). Az MIII ill. MV oxidációs állapotok vizes oldatokban, az M2O3 oxidok, az MIII- és MV-vegyületek reakciója lúgokkal, kénhidrogénnel, egyéb csapadék- ill. komplexképződési reakciói.

Széncsoport: A szén fizikai és kémiai sajátságai (adszorpció, redukáló képesség), biner vegyületei (CO és CO2 előállítása és tulajdonságai, a szárazjég). A pszeudohalogének (sav-bázis jelleg, csapadék ill. komplexképződés, redoxireakciók). A szilícium előállítása. SiO2 oldhatósága és hőtágulása, a szilikátok kémiai sajátságai.

A gyakorlatok elején 15 perces dolgozat formájában történik a gyakorlatra való felkészültség számonkérése. A félév során 4 alkalommal ismeretlen iontartalmú oldatok azonosítására, ill. 2 db.

kisebb szerelési munkát is igénylő preparatív feladat egyéni elvégzésére is sor kerül.

Ajánlott irodalom:

1. Gajda Tamás-Gyurcsik Béla: Szervetlen kémiai kísérletek, JATEPress, 2003.

2. Barcza Lajos-Buvári Ágnes: A minőségi kémiai analízis alapjai, Medicina Könyvkiadó, 1997.

3. Lengyel Béla: Általános és szervetlen kémiai praktikum, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1990.

(20)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE K024 Fémes elemek kémiája

MEGHIRDETŐ TANSZÉK(CSOPORT) Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék

FELELŐS OKTATÓ Dr. Kiss Tamás egyetemi tanár

KREDIT 3

HETI ÓRASZÁM 2

TÍPUSA előadás

SZÁMONKÉRÉS kollokvium

TELJESÍTHETŐSÉG FELTÉTELE K025 és K026 kreditek megszerzése

PÁRHUZAMOS FELTÉTEL K025 és K026 párhuzamos felvétele, vagy ezek kreditje

ELŐFELTÉTEL K021 kredit

HELYETTESÍTŐ TÁRGYAK nincs

PERIÓDUS őszi félév

JAVASOLT FÉLÉV 3–5. (lásd mintatantervek)

KÖTELEZŐ vagy KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ

vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kieg. kémiatanár (kötelező)

Tematika:

A fémes elemekre vonatkozó anyagismereti alapok elsajátítása, az elemek és fontosabb vegyületeik előfordulásának, tulajdonságainak és gyakorlati jelentőségüknek megismerése.

A fémek általános jellemzése, fizikai és kémiai tulajdonságaik. A fémek sávelmélete. A fémek előfordulása, legfontosabb ásványok, ércek. A fémek előállításának általános módjai. A fémek felhasználása: általános elvek és speciális lehetőségek. A fémes kötés, fémrácstípusok, ötvözetek.

Komplex vegyületek, képződésük, stabilitásuk. A komplexképződési egyensúlyt befolyásoló tényezők.

A koordinatív kötés. Koordinációs szám és térszerkezet. Izoméria a komplexek körében. A komplexek spektrális és mágneses sajátságai. A kristálytér- és a ligandumtér-elmélet alapjai.

Az átmenetifémek vizes oldatainak kémiája. Átmenetifém-hidridek, -halogenidek és pszeudo- halogenidek. Átmenetifém-oxidok és -hidroxidok. Hidroxo- és aminkomplexek. Átmenetifém-ciani- dok és -karbonilok. Klaszterek. Az átmenetifémek általános jellemzése.

Az alkálifémek általános és részletes jellemzése. Az alkálifémek legfontosabb vegyületei.

Rosszul oldódó alkálifém-vegyületek. Az alkáliföldfémek általános és részletes jellemzése. A legfon- tosabb alkáliföldfém-vegyületek. Az alkálifémek és -földfémek lángfestése.

A titán, a cirkónium, a hafnium és vegyületeik. A vanádium, a nióbium, a tantál és vegyületeik. A króm, a molibdén, a volfrám és vegyületeik. Izopolisavak és heteropolisavak, és analitikai jelentő - ségük. A mangán, a technécium, a rénium és vegyületeik. A vas és vegyületei. A kobalt, a nikkel és vegyületeik. A platinafémek és vegyületeik. A réz, az ezüst, az arany és vegyületeik. A cink, a kad - mium, a higany és vegyületeik.

A lantanoidák és vegyületeik. Az aktinoidák és vegyületeik. A transzaktinoidák. Az atomenergia hasznosítása.

Az elemorganikus vegyületek legismertebb képviselői, a fémionok biológiai hatásai.

Ajánlott irodalom:

1. Greenwood-Earnshow: Chemistry of the Elements, Second Edition, Butterworth-Heinemann, Oxford, 1997. Magyar fordítása: Az elemek kémiája, Nemzeti Tankönykiadó, 1999.

2. Csányi László-Császár József: A szervetlen kémia alapjai, 2. kiadás, JATE Press, Szeged, 1997.

3. Shriver-Atkins-Langford: Inorganic Chemsitry, Second Edition, Oxford University Press, Oxford, 1994.

4. Lengyel Béla-Proszt János-Szarvas Pál: Általános és szervetlen kémia, 5. kiadás, Tankönyvkiadó.

(21)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE K025 Fémes elemek kémiája gyakorlat MEGHIRDETŐ TANSZÉK(CSOPORT) Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék

FELELŐS OKTATÓ Dr. Gajda Tamás egyetemi docens

KREDIT 1

HETI ÓRASZÁM 1

TÍPUSA gyakorlat

SZÁMONKÉRÉS gyakorlati jegy

TELJESÍTHETŐSÉG FELTÉTELE Sikeres zárthelyi dolgozatok (min. átlag: 2,00.) PÁRHUZAMOS FELTÉTEL K024 és K026 párhuzamos felvétele (K026 esetében

lehet annak már megszerzett kreditje is.)

ELŐFELTÉTEL K021 kredit

HELYETTESÍTŐ TÁRGYAK nincs

PERIÓDUS őszi félév

JAVASOLT FÉLÉV 3–5.

KÖELEZŐ vagy KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ

vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kieg. kémiatanár (kötelező)

Tematika:

A gyakorlat heti 1 szemináriumi jellegű óra keretében, közvetlenül a K026 Fémes elemek kémiája laboratórium aktuális feladatainak elvégzése után kerül megtartásra.

A gyakorlat célja a laboratórium elvégzésekor tapasztalt fizikai és kémiai sajátságok értelmezése.

Ennek során különös figyelmet fordítunk:

(i) az elméleti előadásokon tárgyalt összefüggések, törvényszerűségek gyakorlati alkalmazására

(ii) az egyes vegyületcsoportok sajátságainak összehasonlító tárgyalására

(iii) a szervetlen kémia elsajátításához nélkülözhetetlen alapfogalmak ill. kiegészítő ismeretek (pl. szervetlen kémiai reakciók felírásának) készségszintre fejlesztésére.

A gyakorlat részletes tematikája megegyezik a kapcsolódó K026 Fémes elemek kémiája laboratórium-nál leírtakkal. Az elsajátított anyag számonkérése 2 db. 45 perces dolgozat formájában történik.

Ajánlott irodalom:

1. Gajda Tamás-Gyurcsik Béla: Szervetlen kémiai kísérletek, JATEPress, 2003.

2. Greenwood-Earnshow: Az elemek kémiája. Nemzeti Tankönyvkiadó 1999.

(22)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE K026 Fémes elemek kémiája laboratórium MEGHIRDETŐ TANSZÉK(CSOPORT) Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék

FELELŐS OKTATÓ Dr. Gajda Tamás egyetemi docens

KREDIT 2

HETI ÓRASZÁM 3

TÍPUSA laboratóriumi gyakorlat

SZÁMONKÉRÉS gyakorlati jegy

TELJESÍTHETŐSÉG FELTÉTELE

PÁRHUZAMOS FELTÉTEL K024 és K025 párhuzamos felvétele (K025 esetében lehet annak már megszerzett kreditje is.)

ELŐFELTÉTEL K021 kredit

HELYETTESÍTŐ TÁRGYAK nincs

PERIÓDUS őszi félév

JAVASOLT FÉLÉV 3–5.

KÖTELEZŐ vagy KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ

vegyész, klinikai kémikus, kémiatanár, kieg. kémiatanár kötelező

Tematika:

A gyakorlat célja a szervetlen kémiai anyagismeret megszerzése a fémes elemek körében:

A széncsoport fémes elemei: Az ón és az ólom (az elemek előállítása és tulajdonságai). Az ón- ill.

ólom-vegyületek kémiai sajátságai. Ólom(II)-klorid előállítása.

A bórcsoport: Az elemek tulajdonságai. Az alumínium és bór vegyületeinek előállítása és tulajdonságai. Bórsav előállítása.

Alkáli- és alkáliföldfémek: Az elemek tulajdonságai (lángfestés, redukáló sajátság, égés, amalgámok). Alkáli- és alkáliföldfém-vegyületek előállítása és tulajdonságai (nátrium-karbonát előállítása Solvay szerint, az alkáliföldfém-karbonátok hőbontása, a habarcs kötése, a klórmész. Az alkáli- és alkáliföldfémek csapadék- és komplexképződési reakciói.

A d-mező fémei: Az átmentifémek általános tulajdonságainak áttekintése. Az elemek előállítása (redukció szénnel, hidrogénnel, cementálás) és tulajdonságaik (átmenetifémek reakciója oxigénnel, átmenetifémek oldódása savakban ill. lúgokban). Példák az átmenetifémek vegyértékváltó tulajdonságára, az egyes oxidációs állapotok megjelenési formái vizes oldatokban. Az átmentifém- ionok hidrolízise, ill. reakciói nátrium-hidroxiddal és ammónia vizes oldatával. Az átmenetifémek szulfidjai. Peroxidok, peroxokomplexek. Az átmenetifémek (pszeudo-) halogenidvegyületei (F, Cl, I, CN, SCN). Redoxireakciók jodid- ill. cianidionokkal: az alacsonyabb oxidációs állapot stabilizálása. Az átmenetifémek legmagasabb oxidációs állapotainak (V(V), Cr(VI), Mo(VI), W(VI), Mn(VI), Mn(VII)) oxovegyületei. Az oxidok előállítása és tulajdonságai, az oxoanionjaik előállítása.

(Kálium-manganát(VI) előállítása.) Izo- és heteropolimetallátok. A (poli)oxoanionok redoxi- és csapa- dékos reakciói. Az átmenetifémionok egyéb reakciói (Fe(II)- ill. Fe(III)ionok reakciói (acetáttal, a berlini- ill. Turnbull-kék csapadék), a buirett-próba, cukrok ill. aldehidek kimutatása: a Fehling- reakció és az ezüsttükör-próba, az Ag(I)-komplexek stabilitásának összehasonlítása, az ezüst-halo- genidek fényérzékenysége, szerves reagensek alkalmazása átmenetifémionok kimutatására (2,2’- bipiridil, dimetil-glioxim, ditizon).

A gyakorlatok elején 15 perces dolgozat formájában történik a gyakorlatra való felkészültség számonkérése. A félév során 3 alkalommal ismeretlen iontartalmú oldatok azonosítására, ill. 2 db.

kisebb szerelési munkát is igénylő preparatív feladat egyéni elvégzésére is sor kerül.

Ajánlott irodalom:

1. Gajda Tamás-Gyurcsik Béla: Szervetlen kémiai kísérletek, JATEPress, 2003.

2. Barcza Lajos-Buvári Ágnes: A minőségi kémiai analízis alapjai, Medicina Könyvkiadó, 1997.

3. Lengyel Béla: Általános és szervetlen kémiai praktikum, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1990.

(23)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE K027 Preparatív szervetlen kémia laboratórium MEGHIRDETŐ TANSZÉK(CSOPORT) Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék

FELELŐS OKTATÓ Dr. Nagy László egyetemi tanár

KREDIT 3

HETI ÓRASZÁM 4

TÍPUSA laboratóriumi gyakorlat

SZÁMONKÉRÉS gyakorlati jegy

TELJESÍTHETŐSÉG FELTÉTELE 2 db ZH és a gyakorlati tematika sikeres teljesítése

PÁRHUZAMOS FELTÉTEL nincs

ELŐFELTÉTEL K026 Fémes elemek kémiája laboratórium

HELYETTESÍTŐ TÁRGYAK nincs

PERIÓDUS őszi/tavaszi félév

JAVASOLT FÉLÉV 4–6.

KÖTELEZŐ vagy KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ

vegyész (K)

Tematika:

A gyakorlat célja a különböző elemek és vegyületeik előállításának gyakorlása. A félév során minden hallgatónak minimum 12 vegyületet kell előállítani. A gyakorlatok egy részét a hallgatók egyénileg, más részét párban végzik el. Két vegyületet teljes analízise az általuk kigondolt eljárásokkal ugyancsak a feladatuk. A félév során két zárthelyit is írnak.

A gyakorlat során a hallgatók különböző készülékek szerelésével, veszélyes gázok (klór, ammónia, kén-dioxid) és egyéb veszélyes szervetlen vegyületek (szén-diszulfid, klórszulfonsav stb.) kezelésével ismerkednek meg.

A termitreakció alkalmazása preparatív célra (elemi vas, szilícium vagy bór előállítása).

Vízmentes halogenidek (ón-tetraklorid, ón-tetrajodid, ón-tetrabromid, molibdén-pentaklorid, alumínium-trijodid stb.) előállítása.

Komplex vegyületek (oxalátok, kétmagvú komplexek, cisz- és transz-komplex, amino, nitrito, ligandumcserével képződő komplexek) előállítása.

Néhány fémorganikus vegyület előállítása.

Peroxo- és szuperoxo-vegyületek (kálium-szuperoxid, ezüst-peroxid, alkáliföldfém-peroxidok) előállítása.

Timsók (ammónium-vanádium-, vagy vas-timsó) előállítása.

Reakciók lefolytatása vízmentes közegben. Acetátok (ólom-, bór- vagy kadmium-acetát) előállítása.

Az elektrolízis alkalmazása szervetlen preparatív célokra (a jodoform előállítása anódos oxidációval).

Olvadékfázisú reakciók alkalmazása szervetlen preparatív célokra (nátrium-tiokromit, vagy Reinecke- só előállítása). Klatrátvegyületek előállítása. Reakciók elvégzése cseppfolyós ammóniában.

Fémorganikus vegyületek (pl. tetraetilón(IV)-, tribenzilón(IV)-klorid) előállítása.

Többlépéses eljárások alkalmazása: pl. a hidroxilamin-hidroklorid előállítása.

Egyéb szervetlen vegyületek előállítása (perjodátok, bárium-tiokarbonát stb.) .

Ajánlott irodalom:

1. Nagy László: Szervetlen és fémorganikus vegyületek előállítása, JATEPress, 1996.

2. G. Brauer: Handbuch der Praparativen Anorganischen Chemie I., II. Band.

3. W.G. Palmer: Experimental Inorganic Chemistry.

4. Lengyel B. és Csákvári B.: Általános és szervetlen kémiai praktikum I. II.,1990.

Nemzeti Tankönyvkiadó

5. G. Pass, H. Sutcliffe: Practical Inorganic Chemistry.

6. Borossay J.: Szervetlen és fémorganikus vegyületek előállítása. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Kötelező előtanulmány neve: Makromolekuláris kémia Kódja: TTKBE0611/TTKBL0611_L Típus Előadás Heti óraszámok Gyakorlat Labor Követelmény Kredit Oktatás nyelve

- óralátogatási kötelezettség: előadás: 50 %, gyakorlat: 50 % - hiányzások megengedett mértéke: előadás: 50 %, gyakorlat: 50 % - évközi számonkérés(ek) formája

Heti óraszám: 2+0+0 és 0+2+0 a kredit értéke: 3 és 2 A számonkérés módja: kollokvium és gyakorlati jegy.. A

Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Matematika Intézet Értékelési és ellenőrzési eljárások:.. - Aláírás feltétele 4 ZH egyenként legalább

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE K476 Levegő- és gáztisztítási technológia GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék. FELELŐS OKTATÓ Dr.Halász János

Tanártovábbképző tanfolyami előadások Fizikai kémia előadás és szeminárium Környezeti elektrokémia előadás és gyakorlat Szerves elektronvezető polimerek előadás

Atomerő és infravörös mikroszkópiás mérések tanúbizonysága szerint a molekuladimerek a fémfelületekre közel merőlegesen helyezkednek el, és a monomoleku-

— Én figyelmeztettem az előbb Hartwieg gróf urat, hogy Tönsberg Olga, aki jó barátnőm volt, minden valószínűség szerint öngyilkossá-1 , got követett el,