VESZPRÉMY LÁSZLÓ
SZABÁCS O S T R O M A (1475-1476)
M á t y á s t ö r ö k e l l e n e s politikáját mindig is nagy é r d e k l ő d é s ö v e z t e , s folyamatosan a l e g e l l e n t é t e s e b b v é l e m é n y e k e t é s r e a k c i ó k a t gerjesztette. A magyar hadtörténeti szakiro
dalom k ö z m e g e g y e z é s e n n y u g v ó m e g á l l a p í t á s a szerint M á t y á s kora egyik l e g k i v á l ó b b stratégájaként a r e n d e l k e z é s é r e álló e s z k ö z ö k k e l é s erőkkel a maximumot tudta elérni.
Nagyon helyesen ismerte fel, hogy a politika, nagypolitika és a t é n y l e g e s harci cselek
m é n y e k k ö z ö t t nem feltétlen é s szoros a kapcsolat, s s z ö v e t s é g e k k e l , v é d e l m i vonalak kiépítésével l e g a l á b b annyit el lehet érni, mint véres ü t k ö z e t e k k e l . A z ü t k ö z e t e k k e r ü l é sével egy e r ő s e b b ellenféllel szemben kivívott g y ő z e l e m klasszikus példája a „ b o r o s z l ó i t á b o r o z á s " , amit mi hajlamosak vagyunk Kutuzov sikereihez h a s o n l í t a n i , m í g a nemzet
közi hadtörténeti irodalom - t u l a j d o n k é p p e n m é l t a t l a n u l - sokkal kevesebb figyelemre méltatja. A nagy p é l d a k é p e t , Zsigmond királyt sokat emlegetik e korban, akinek l á t ó k ö r e szintén befogta az akkor ismert világot, s sikerrel egyesítette a h a d ü g y e t és d i p l o m á c i á t . A m i t nem tudott elérni fegyverekkel (s nem sokat tudott), azt d i p l o m á c i a i r á t e r m e t t s é g gel, a megfelelő m é l t ó s á g v i s e l ő k k i v á l a s z t á s á v a l elérte. Zsigmond a déli végvári vonal kiépítésével k i é r d e m e l t e a „ h a d s z e r v e z ő " j e l z ő t , annak ellenére, hogy minden h a d i v á l lalkozást, k ü l ö n ö s e n ha s z e m é l y e s e n is megjelent, elveszített. M á t y á s s a l szemben egy h a g y o m á n y o s a n k ö z é p k o r i mentalitással úgy gondolta, hogy a hadsereget h á b o r ú b a kell vezetni, majd a g y ő z e l e m után haza lehet küldeni őket.
M á t y á s é p p e n azt ismerte fel, hogy egy hadsereggel stratégiai f e n y e g e t é s t lehet kifej
teni, m i k ö z b e n azt csak a lehető legkevesebbszer szabad véres k ö z e l h a r c b a vezetni. N e m véletlen, hogy Zsigmond nyomdokain haladva M á t y á s a déli végvári vonalat is t o v á b b építette é s erősítette. M á t y á s egyetemes látókörét j ó l p é l d á z z a , amikor kísérletet tett Dzsem török herceg t ú s z k é n t való m e g s z e r z é s é r e .
A m á t y á s i politika legnagyobb újdonsága a „nagy s t r a t é g i a " sikeres a l k a l m a z á s a volt.
Ennek l é n y e g e , hogy az á l l a n d ó zsoldos sereg fegyverben tartása olyan e l r e t t e n t ő erővel hasson a t ö r ö k hatalomra, hogy az k o m o l y t á m a d á s r a gondolni sem merjen. Ez s z é p e n e g y b e v á g azzal, amit Fodor Pál a X V I . század elejei szultáni udvarnak a n y u g a t - e u r ó p a i t á j é k o z ó d á s á r ó l írt: a t ö r ö k ö k m e g l e p ő m é l y s é g i g t u d a t á b a n voltak a r e f o r m á c i ó keltette f e s z ü l t s é g e k n e k , s tudatosan m é r l e g e l t é k , hogy az mennyire h a s z n o s í t h a t ó a szempont
j u k b ó l . M i k é n t az sem véletlen, hogy a t ö r ö k ö k 1476-ban p r ó b á l k o z t a k egy M o l d v a elle
ni t á m a d á s s a l , amikor tudták, hogy a király az e s k ü v ő j é r e k é s z ü l .1 N y i l v á n v a l ó a n arról is tudtak, hogy a magyar király rendelkezik E u r ó p a egyik legkomolyabb á l l a n d ó s e r e g é v e l , amit a k á r e l l e n ü k is be tud vetni, s a D u n á n gyorsan leszállíthatok a d é l v i d é k r e . Ennek a j e l e n t ő s é g é t e g y é b k é n t a korabeli M a g y a r o r s z á g o n sem értették, és m é g k e v é s b é é r t é k e l
ték. A k o r t á r s a k mereven s z e m b e á l l í t o t t á k e g y m á s s a l a c s e h - o s z t r á k - l e n g y e l , i l l . a t ö r ö k h á b o r ú k a t , pedig a kapcsolat és k ö l c s ö n h a t á s nagyon is f e l i s m e r h e t ő volt k ö z ö t t ü k . M é g is, nem ezt várták a királytól, s bizonyos, hogy az ö s s z e e s k ü v é s e k é s lázadások hátterében r é s z b e n a török hadjáratok h i á n y a is állt. Pedig N a g y v á r a d t ö r ö k ö k általi, nagy korabeli
1 Ld. Papp Sándor: §tefan eel Маге, Mátyás király és az Oszmán Birodalom. Hadtörténelmi Közlemények, 121. (2008.) 313. o.
f e l h á b o r o d á s t keltő kifosztása m á r csak a nagy l á z a d á s o k után k ö v e t k e z e t t , s 1479-ben szerencse is kellett ahhoz, hogy K e n y é r m e z ő n a rablásból v i s s z a v o n u l ó török sereget t ö n k r e v e r j e Bátori ( B á t h o r y ) István o r s z á g b í r ó és Kinizsi Pál temesi ispán. A t ö r ö k had
vezetés azonban pontosan m e g é r t e t t e a n y u g a t / é s z a k i és déli front közötti látszólag csak távoli, de valójában szoros összefüggést, s i n k á b b csak kisebb-nagyobb p o r t y á k r a vállal
koztak, igaz a kisebb p o r t y á k s z á m á t m e g b e c s ü l n i sem lehet.
Mindennek s z ü k s é g e s s é g é r e M á t y á s maga k ö n n y e n r á d ö b b e n h e t e t t . Apja, Hunyadi J á n o s hadjáratai és csatái r e n d k í v ü l i k o c k á z a t o k k a l é s v e s z t e s é g e k k e l j á r t a k , nemcsak azért, mert szinte mind elveszítette azokat. A g y a l o g s á g fokozott a l k a l m a z á s á v a l , a tü
z é r s é g m e g j e l e n é s é v e l é s t é r n y e r é s é v e l a gyors é s c s a t a d ö n t ő k ö z é p k o r i lovasrohamok kora lejárt. J e l l e m z ő , hogy m é g g y ő z t e s c s a t á k is komoly v e s z t e s é g e k e t tudtak okozni a magyar félnek, m i k é n t az 1523-ban S z á v a s z e n t d e m e t e r n é l történt. N e m is b e s z é l v e arról, hogy a v e s z t e s é g e k p ó t l á s á r a a t ö r ö k ö k n e k sokkal nagyobb l e h e t ő s é g e i k voltak, s a biro
dalom n é p e s s é g é n e k a g y a r a p o d á s á v a l ez a r á n y a i b a n a korszak v é g é i g csak f o k o z ó d o t t .2
A szabácsv1 hadjárat előzményei
1475 előtt az utolsó nagyobb t ö r ö k e l l e n e s a k c i ó r a Jajca elfoglalása é s m e g v é d é s e k a p c s á n került sor 1463-1464-ben. Ezzel sikerrel pacifikálta a magyar-boszniai határt és osztotta ketté M a g y a r o r s z á g é s a T ö r ö k Birodalom között B o s z n i á t , a szerbiai h a t á r s z a kaszon ugyanakkor a s z e n d r ő i (smederevoi, semendriai) b é g t o v á b b r a is folyamatosan n y u g t a l a n í t o t t a az o r s z á g o t , s a moldvai vajda h ű s é g é t is újra és újra p r ó b á r a tették a t ö r ö k csapatok. A jajcai győzelemnek, a vár elfoglalásának, majd m e g v é d é s é n e k nagy európai visszhangja volt, de lassan elfelejtődött, s mind a magyar, mind az e u r ó p a i k ö z v é l e m é n y előtt b i z o n y í t a n i kellett a k i r á l y n a k t ö r ö k v e r ő elszántságát.
"A bevezető részhez általános tájékoztatásul ld. Kubinyi András: Hadszervezet a késő középkori Magyarorszá
gon. In: Kubinyi András: Nándorfehérvártól Mohácsig. A Mátyás- és Jagelló-kor hadtörténete. Budapest, 2007.
(a továbbiakban: Kubinyi 2007.) 199-215. o.; Fodor Pál: A szimurg és a sárkány: Az Oszmán Birodalom és Magyarország, 1390-1526. In: Veszprémy László (szerk.): Rex invictissimus. Hadsereg és hadszervezet a Má
tyás-kori Magyarországon. Budapest, 2008. (a továbbiakban: Veszprémy 2008.) 45-64. o.; Sz.akály Ferenc- Fodor Pál: A kenyérmezei győzelem. In: Veszprémy 2008. 65-94. o. (Hosszabb változata: Hadtörténelmi Köz
lemények, 111. (1998.) 309-350. o.); Rázsó Gyula: Hunyadi Mátyás török politikája. In: Rázsó Gyula-V. Molnár László (szerk.): Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. évfordulójára. Budapest, 1990. (a továbbiakban: Rázsó 1990.) 149-200. o.; Benjamin Weber: La croisade impossible. Etude sur les relations entre Sixte IV et Mathias Corvin, in В. Dounierc, С. Picard (éd.): Byzance et ses peripheries. Hommages ä Alain Ducellier. Toulouse, 2004, 309-322. o.
3 Szabács, ma Sabac Szerbiában, nevét a középkori történetírók is próbálták értelmezni. Bonfini a 4.3.265-ben a Száva nevéből eredezteti, látszólag megfeledkezve arról, hogy korábban a csodálatos török szóból (mirabile) eredeztette (4.2.265). Bonfinis, Antonius de: Rerum Ungaricarum decades. (Ed.: /. Fógel, В. hányi, L . Juhász.) I—IV. k. Lipsiae-Budapest, 1936-1941. (A magyar szöveg Kulcsár Péter fordítása: Antonio Bonjini: A magyar történelem tizedei. Budapest, 1995.) Istvánffy úgy tudja, hogy a magyarok török építtetőjéről, szendrői paran
csokról, Sabaciusról nevezték el, noha figyelmeztet arra, hogy maguk a törökök másként hívják (Bügarlen).
Istvánffy Miklós: Magyarok dolgairól írt históriája Tályay Pál X V I I . századi fordításában. 171. k. Kiad.: Benits Péter Budapest, 2001. 172. o. (7. könyv.) Kiss Lajos inkább a 'Saban' szót, a muzulmán holdév nyolcadik hó
napjai ícli а névben felfedezni. Kiss Lajos: A földrajzi nevek etimológiai szótára. 2. k. Budapest, 1988.4 508. o.
Korábban Thury a török Bögürdelen név kapcsán a 'vesszőből font' jelentést adja meg. Thúry József: Török történetírók. 1-2. k. Budapest, 1893. 1. k. 376-377. o. A szabácsi ostromról szóló általánosan ismert összefoglalók csak kevés segítséget nyújtanak az események tisztázásához, vö. Bonjini: i . m. 4.3.280-300.; Thurocz, Johannes de: Chronica Hungarorum. Textus. (Ed. Elisabeth Galánati, Julius Kristó.) Budapest, 1985. 262. fej., 291. o.
E szempontokat k e d v e z ő e n t á m o g a t t a a k ö r ü l m é n y , hogy a t ö r ö k szultán a t ü r k m é n Uzun Haszan felett aratott g y ő z e l m e után nem h o s s z a b b í t o t t a meg a magyarokkal a b é két. Sőt, A l i szendrői b é g k i h a s z n á l v a a magyar király sziléziai háborúját 1474 február
j á b a n betört az o r s z á g b a , s N a g y v á r a d városát felprédálta (február 8 á n ) , s sok ezer fo
gollyal távozott; majd az é v v é g é n betörtek Nagy István (Stefan eel Mare) moldvai vajda f e j e d e l e m s é g é b e . Magyar, pontosabban erdélyi, Magyar B a l á z s vajda v e z e t é s é v e l , vala
mint lengyel segítséggel a vajda 1475 j a n u á r 10-én l e g y ő z t e V a s l u i n á l a b e t ö r ő csapato
kat, s az é v k ö z e p é n ismét h ű s é g e t fogadott M á t y á s n a k . A török elleni magyar fellépés alkalmat kínált M á t y á s n a k , hogy t e v ő l e g e s e n é s l á t v á n y o s a n b e k a p c s o l ó d j o n az 1464-tól kiújuló v e l e n c e i - t ö r ö k h á b o r ú s k o d á s b a , amit 1474-től Scutari (Shkoder) i s m é t l ő d ő török ostromai a k t u á l i s s á tettek, s a velencei s z e n á t u s küldött is a magyar k i r á l y h o z s e g é l y k é r ő k ö v e t e k e t . Mindehhez j á r u l t a Fekete-tenger menti, a moldvai segítséget é l v e z ő genovai Kaffa elleni török ostrommal e g y i d ő b e n egy j e l e n t ő s e b b súlyú t ö r ö k b e t ö r é s a S z e r é m - s é g b e Isza b é g v e z e t é s é v e l , sőt a v i s s z a v o n u l ó z s á k m á n y o l ó k a t ezúttal hiába igyekeztek a magyarok megállítani. N y i l v á n ezek a török a k c i ó k e g y ü t t e s e n é s k ü l ö n - k ü l ö n is hoz
zájárulhattak az 1475. végi t ö r ö k e l l e n e s hadjárat m e g i n d í t á s á h o z .
K é r d é s , hogy v a l ó b a n rögtön S z a b á c s ellen indult-e a király, mint B o n f i n i írta, vagy e g y s z e r ű e n a t ö r ö k ö k ellen? Baduario o k t ó b e r 14-i levele szerint a király ( S z é k e s f e h é r v á r / B e l g r á d ( „ A l b a " ? ) , Szeged, N a g y v á r a d / P é t e r v á r a d ( „ V a r a d i n o " ? ) , H á t s z e g ( „ H e get"?) felé indítja seregét, a cseh és magyar l o v a s s á g o t és g y a l o g s á g o t , hogy S z ö r é n y n é l t a l á l k o z z a n a k . A z e g y é b k é n t bizonytalanul a z o n o s í t h a t ó h e l y n e v e k b ő l m á r G y a l ó k a y is arra következtetett, hogy amennyiben nincsenek elírva, akkor e m ö g ö t t a h a d i c é l o k b i z o n y t a l a n s á g a , illetve egy havasalföldi irány k ö r v o n a l a z ó d i k .4 A sereg n a g y s á g á t 60 ezer főre, ezer szekérre é s s z á z hajóra teszi a szakirodalom, ami irreális, s B a d u a r i ó n a k a had
j á r a t r a v o n a t k o z ó l e v e l é b e n csak s z á z hajóról ír, s nem említi, hogy a hadjárat célja S z a b á c s lenne.5 Igen nagy a v a l ó s z í n ű s é g e , hogy a t ö r ö k gyakorlathoz h a s o n l ó a n t ö b b hadicélt is l e h e t s é g e s n e k tartott a király, s a k ö z b e n b e é r k e z ő helyzetjelentések alapján hozta meg döntését, tudatosan lebegtette a v é g l e g e s célt. Baduario kifejezetten m e g e m l í t i , hogy a király indulását elhalasztotta, s j e l z i , hogy majd hajón, a g y a l o g s á g a egy r é s z é nek k í s é r e t é b e n fog csatlakozni a sereghez.
A király remek taktikai időzítéssel m e g v á r t a az őszt, amikorra e g y b e h í v t a csapatait, hogy így elkerülje a t ö r ö k fősereggel való találkozást, egyúttal a t e r m é n y e k b e t a k a r í t á s a után k ö n n y e b b e n juthatott ellátáshoz. (Ennek persze 1476 t e l é n e k török v á l a s z l é p é s e i n é m i l e g ellentmondanak: valós veszély esetén a török sereg télen is a k c i ó k é p e s maradt).
A l é t s z á m a d a t o k p o n t o s s á g á t illetően vannak kételyeink, mindenesetre az egyik legna
gyobb korabeli sereget vezette a S z á v a partján felépült S z a b á c s vára ellen. A z u t ó k o r
Gyalókay Jenő: Mátyás király, a hadszervező és a hadvezér. In: Litkinich Imre (szerk.): Mátyás király.
Emlékkönyv születésének ötszázéves fordulójára. Budapest, é. n. [1940.] 1. k. 229-308. o. (a továbbiakban:
Gyalókay 1940.) Utal még Mátyásnak a szász hercegnek írott november 15-i levelére is, ahol egy utalás egy havasalföldi irányt alátámasztani látszik: Fraknói Vilmos: Mátyás király levelei. (Külügyi osztály.) 1. k. Buda
pest, 1895. (Reprint kiadás: (Nap Kiadó), Budapest, 2008.) „copias revocavimus": 355. o.
5 Nagy Iván-Nyári Albert (szerk.): Magyar diplomacziai emlékek Mátyás király korából. 2. k. Budapest, 1877. (a továbbiakban: M D E 2.) és 4. k. Budapest, 1878. (a továbbiakban: M D E 4.) - Babinger, Franz:
Mehmed der Eroberer und seine Zeit. Weltstürmer einer Zeitwende. München, 1959. (Első kiadása: 1953.; és angol fordításban is, Princeton, 1978): M D E 2. 378-379. o., Hoensch, Jörg К.: Matthias Corvinus. Diplomat, Feldherr und Mäzen. Graz, Wien, Köln, 1998.: M D E 2. 146. o., ahol utal a nagy számokra: M D E 2. 282. о.
sokszor kritizálta M á t y á s t a t á m a d á s c é l p o n t j á n a k m e g v á l a s z t á s a miatt. A vár stratégiai f e k v é s e azonban k é t s é g b e v o n h a t a t l a n , ami a k é s ő b b i h á b o r ú k b a n , így az e l s ő v i l á g h á b o r ú b a n is i g a z o l ó d o t t , s m i n d m á i g fontos főútvonal vezet át rajta. A t ö r ö k ö k n é h á n y é v v e l k o r á b b a n , 1471-től kezdve építik k i a S z á v a déli, j o b b partján; fából, v e s s z ő b ő l é s föld
ből, de t ü z é r s é g g e l alaposan m e g e r ő s í t e t t é k , s a mocsaras k ö r n y é k , a S z á v á n a k a vár ár
kaiba vezetett vize szinte b e v e h e t e t l e n n é tette.6 A magyar t á m a d ó k is v a l ó s z í n ű l e g el
c s o d á l k o z t a k , hogy milyen n e h é z földsánccal védett e r ő s s é g e t á g y ú k k a l töretni, hiszen a l ö v e d é k e k ütőerejét a föld elnyelte.
A z o k l e v e l e k b ő l sajnos nem derül túl sok részlet. A n n y i biztos, hogy 1475. o k t ó b e r 14-én M á t y á s m é g csak k é s z ü l ő d ö t t , de m é g a feltételezett, o k t ó b e r 19-i indulás napján is a b o r o s z l ó i a k n a k oklevelet állít k i B u d á n ,7 sőt a z n a p r ó l t u d o m á s u n k van egy t o v á b b i budai k e l t e z é s ű királyi o k l e v é l r ő l is. R á a d á s u l ennek kancelláriai j e g y z e t é b e n Bátori Ist
ván szerepel (reláció Stephani comitis de Bathor), ami nagy b i z t o n s á g g a l arra utal, hogy Bátori is B u d á n volt ekkor.8 Tudjuk, hogy o k t ó b e r 2 5 - é n Szegeden, o k t ó b e r 2 8 - á n m á r T o l n á n keltez, amikor az o r s z á g ü g y e i n e k intézését Szapolyai I m r é r e b í z z a .9 T o l n á r ó l a király november 5-re M o h á c s r a érkezett, ahol E g e r v á r i L á s z l ó t a d o m á n y o z t a m e g .1 0
A z i t i n e r á r i u m a l a p j á n nem teljesen v i l á g o s , sőt r e j t é l y e s , hogy m i k é s z t e t t e M á tyást arra, hogy a f e l v o n u l á s t o k t ó b e r és j a n u á r k ö z t ilyen lassan hajtassa v é g r e . E g y é b k é n t is, amennyire k ö v e t n i tudjuk a k i r á l y v o n u l á s á t , annyira b i z o n y t a l a n s á g b a n maradunk, hogy a k é t s é g k í v ü l t e k i n t é l y e s l é t s z á m ú sereg m i l y e n ü t e m b e n érte el a déli v é g e k e t . M a g y a r á z a t u l t e r m é s z e t e s e n gondolhatunk arra, hogy a k i r á l y gondolhatott arra, hogy a legnagyobb f e n y e g e t é s t ú g y tudja kifejteni, ha t ö r ö k ellenfele sem tudja, hogy M o l d v a , H a v a s a l f ö l d , Szerbia k ö z ü l merre veszi útját a sereg, m i k ö z b e n a k i r á l y nak ideje maradt a s e r e g r é s z e k e g y b e g y ű j t é s é r e , melyeknek e l l á t á s a a téli i d ő s z a k b a n e g y é b k é n t igen k ö l t s é g e s lehetett. A hosszas v o n u l á s e g y é b k é n t eleve v a l ó s z í n ű t l e n n é teszi a szakirodalomban f e l b u k k a n ó hatalmas sereg l é t s z á m o k a t , hiszen lehetetlen, hogy a m i k o r k é s ő b b sokszor csak e g y - k é t h é t r e k é r k a t o n á k a t , e g é s z s e r e g é t n é g y h ó napon át ellátta volna. A k ö r ü l m é n y e s n e k é s hosszadalmasnak t ű n ő f e l v o n u l á s ugyan-
6 Az 1471-es eseményekre Szakály Ferenc: Adalékok Szabács felépítéséhez. (Az 1471. évi törökellenes mozgósítás.) In: Laszlovszky József (szerk.): "... quasi liber et pictura..." Régészeti, írott és képi források a múlt rekonstruálásában. Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 70. születésnapjára. Budapest, 2000. 479-486. Minta
szerű elemzését nyújtja az 1471-es magyar mozgósításnak, Bonfini értesülései forrásértékének, valamint kap
csolatba hozza Újlaki bosnyák királyságának megszervezésével 1472-ben.
7 Stemel, Gustav Adolf (szerk.): Scriptores rerum Silesiacarum. Sammlung Slesischer Geschichtsschreiber.
Tom. 13. Breslau (Wroclaw), 1893. (a továbbiakban: SRS 13.) 192-193. о. Az itinerariumba az itt említett or
szággyűlés (Landtag), amit Budától 16 mérföldre nehezen illeszthető be október 30-a. (Ami persze a valóság
ban lehetett egyszerű tanácsülés, tanácskozás is, s a levélíró 31-én arról csak mint tervről tudhatott.)
8 Itt köszönöm meg Horváth Richárd hasznos segítségét az itinerárium és az oklevél-jelzetek pontosításá
hoz. Az említett második oklevél jelzete Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) D L 73145.
9 Teleki József: Hunyadiak kora Magyarországon. 4. k. Pest, 1854.; 11. k. Pest, 1855. 12. k. Pest, 1857. A hivatkozott részek: I I . k. 546. o. (Nr. 576.) és 4. k. 440. o. Horváth Richárd hívta fel a figyelmemet egy továb
bi, október 25-i szegedi keltezésű, manu propria oklevélre: Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen Bd. V I . 1474-1486. (Hg. von: Gündisch Gustav, Herta Giindisch, Konrad G. Gündisch und Gernot Nussbächer.) Bukarest, 1991. 61-62. o. Tolnáról 29-én a király datált egy levelet az olmützi tanácsnak, erreld. SRS 13. 193. o.
10 Nagy Imre: Sopron vármegye története. Oklevéltár, 1156-1653. 2. k., Sopron, 1891. (a továbbiakban:
Sopron vármegye oklevéltára. 2.) 498-500. o. (Horváth Richárd adata).
akkor i s m é t arra irányítja a figyelmet, hogy a k i r á l y s t r a t é g i a i f e l f o g á s á h o z h o z z á t a r t o zik az ellenfél f i g y e l m é n e k é s t ü r e l m é n e k a m a x i m á l i s kijátszása, a katonai a k c i ó k h o z a l e g k e d v e z ő b b pillanat m e g v á l a s z t á s a .
Mindenesetre november 11-én a király m á r B á c s r ó l keltez,1 1 majd G á b o r egri p ü s p ö k B á c s o n , november 18-án kelt levele,1" miszerint a király hajója a minap (nuper) csatla
kozott a flottához, m e g e r ő s í t i az e l ő b b i adatot. E g y é b k é n t a főpap hangot ad v é l e m é n y é nek, hogy ekkora sereget m é g sosem látott. A z év december 5-én P é t e r v á r a d r ó l kelt G á bor egri p ü s p ö k levele B a d u a r i ó h o z , m e l y b ő l kiderül, hogy M á t y á s h a j ó h a d á v a l ekkor m á r P é t e r v á r a d r ó l B e l g r á d h o z é r t .1 3 Megtudjuk t o v á b b á , hogy a k ö r n y e z ő várak felderí
t é s e k o r a t ö r ö k ö k s z á m o s magyar k a t o n á t p u s k á v a l lelőttek, de e l ő k e l ő török foglyokat is ejtettek.1 4 A k a r á c s o n y t v a l ó s z í n ű l e g N á n d o r f e h é r v á r b a n töltötték, erre utal G á b o r leve
le, valamint innen ír M á t y á s december 3 0 - á n .1 5 J a n u á r k ö z e p é n a p á p á n a k ír a király, ek
kor m á r a szabácsi t á b o r b ó l , ami e g y b e v á g azzal, hogy a király saját l e v e l é b e n k é s ő b b 33 napi o s t r o m r ó l í r t ,1 6 mivel az ostrom február 15-én fejeződött be. Ennek a kezdetét nyilván a saját vár alatti t á b o r b a érkezésétől s z á m o l h a t t a .1 7 Ugyanakkor B u d á n j a n u á r 23-án ú g y tudták, hogy a várat hamarosan e l f o g l a l j á k .1 8 A király v a l ó b a n nem maradt túl s o k á i g S z a b á c s n á l , mivel M á t y á s február 28-án m á r B á c s r ó l keltez, majd m á r c i u s b a n elején B u d á r ó l .1 9 A sereg egy r é s z e , k ö z t ü k Bátori István azonban minden bizonnyal a déli h a t á r o n maradt, amit a h a d i e s e m é n y e k b e n való folyamatos r é s z v é t e l ü k igazol. Ve
ronai G á b o r p ü s p ö k m á r c i u s 7-i levele szerint a szerb V u k Brankovics, a havasalföldi vajdának kiszemelt Drakula és a magyar k a p i t á n y o k t ö b b e k k ö z ö t t a szerbrenyicai (Srebrenice) e z ü s t b á n y á k a t é s v á r o s o k a t p u s z t í t o t t á k . "0 A király e g y é b k é n t S z a b á c s meg
e r ő s í t é s é r e , hajóhidak építésére is hagyhatott csapatokat, akiknek az ostrom után p i h e n ő t e n g e d é l y e z e t t . "1 A szerb történetírás ugyanakkor igen nagy j e l e n t ő s é g e t tulajdonít V u k Brankovics (Grgurevic) s z e m é l y e s r é s z v é t e l é n e k a szabácsi hadjáratban, s törökelleni te
v é k e n y s é g e c s ú c s p o n t j a k é n t értékeli a portyát. A b á n y a v á r o s r a vásár napján törtek be s 500 foglyot ejtettek, majd felgyújtották, m i k é n t k é s ő b b Kuclat-tal is tették, de Z v o r n i k - kal ők sem bírtak. S z e n d r ö blokádjánál is ott kellett lennie, hiszen mint 1471-től névleges
" A pécsváradi konvent hiteleshelyi oklevéltára 1254-1526. Szerk., bev.: Kőfalvi Tamás. Szeged, 2006.
804. o. (Horváth Richárd adata). A sziléziai forráskiadás november 3-ra datált Boroszlóban őrzött oklevele Bácsról nem illik a sorba: SRS 13. 193. o.
1 2 SRS 13. 192-193. o.
Ebbe a sorba nem illik Mátyásnak a pápához írott levele november 3-án Péterváradról. Fraknói: i . m.
317-318. o.
1 4 M D E 2. Nr. 200.
15 Fraknói: i . m. 322-323. o.
1 6 A 33 napra ld. Fraknói: i . m. 354-355. o.
1 7 M D E 4. 312. o.
1 S Uo. 4. 338. o.
1 9 Bácsról: M O L DF 270473. (Horváth Richárd adata.)
20 Wertner Mór: Magyar hadjáratok a X V . század második felében. Hadtörténelmi Közlemények, 13.
(1912.) 231. o.; Thallóczy Lajos-Aldásy Antal (kiad.): Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevél
tára 1198-1526. (Magyarország melléktartományainak oklevéltára. Magyar Történelmi emlékek, okmánytárak, 33. k.) Budapest, 1907. 265-268. o.
2 1 Uo.
( m a g y a r o r s z á g i birtokokkal r e n d e l k e z ő ) szerb despota, s z e m é l y e s j e l e n l é t é n e k politikai j e l e n t ő s é g e é s f e n y e g e t é s e volt, amit a török oldalon is észlelhettek. K ö z b e n 1476 nyarán
a temesi török betörés f e l s z á m o l á s á b a n , a g a l a m b ó c i e s e m é n y e k n é l is emlegetett Pozse- zsinnél kivívott g y ő z e l e m b e n tulajdonítanak neki komoly szerepet.2 2
A téli h ó n a p o k r a való tekintettel hatalmas trént kellett m a g á v a l v i n n i . S z á m í t v a a h i degre, a k a t o n á k n a k s u b á k a t készíttetett m a g y a r o r s z á g i s z ű c s ö k k e l , amit k é s ő b b az oszt
rák h á b o r ú k idején is megtett. E momentumot Zay Ferenc őrizte meg n á n d o r f e h é r v á r i e m l é k i r a t á b a n , amit a r é g e b b i szakirodalom, m á r a n é m i k é p p e n féltevezetően Verancsics- féle n é v t e l e n k é n t emleget.2 3 A m é g k o r á b b i e l ő k é s z ü l e t e k r ő l ismerjük Roverella levelét
1475 j ú l i u s á b ó l , mely szerint a király a t ö r ö k ö k elleni v á r o s t r o m h o z faltörő á g y ú k a t , fa v e t ő g é p e k e t c s i n á l t a t .2 4 A szabácsi hadjáratra hajón küldött é l e l m i s z e r r ő l és h a d i a n y a g r ó l fennmaradt egy k i m u t a t á s , amely hatalmas m é r e t ű e l ő k é s z ü l e t e k r ő l t a n ú s k o d i k . A k i m u tatás sajnos elkerülte Iványi Béla figyelmét, hiszen az a t ű z f e g y v e r e k s z e m p o n t j á b ó l is e g y e d ü l á l l ó a n fontos. Ez t ö b b s z ö r említi a királyi hadiszertárat is (zeughauss), ami m á r Zsigmond u r a l k o d á s a ó t a B u d á n állhatott.
A modern kutatók a sereg n a g y s á g á t teszik 10 ezerre (Teleki József) 15 ezer főre ( K o v á c s P é t e r ) , 15-20 ezerre ( R á z s ó Gyula), a t ö r ö k v é d ő s e r e g s z á m á t pedig a források
ban s z e r e p l ő 1200-ra. A korabeliek a s z o k á s szerint e l e n g e d t é k a fantáziájukat: Jan Dlugoss szerint 5 000 török katona védte a várat. A magyarokat Eschenloer 100 000-re, B o n f i n i négy légióra, Dlugoss 10 000-re, Zay Ferenc 32 000-re teszi. A modern íróknál a nagy s z á m o k h a s z n á l a t á n a k egyik oka, hogy a hadjárattal kapcsolatba h o z z á k Baduario keltezetlen, de éppen ezekre az é v e k r e tett leírását M á t y á s h a d s e r e g é r ő l , ahol v a l ó b a n t ö b b mint 100 ezer katona é s 330 hajó van lajstromba v é v e .2 6 Meglehet, hogy Eschenloer
Összefoglalóan Krneta, Svjetlana—DjuraSinovic, Damjana-Grujic, Marija: Vuk Brankovics Grgurevic.
In: www.znanje.org. (A letöltés ideje: 2008. december 27.); Zirojevic. Olga: reorganisation militaire Turque en Serbie (1459-1683). Beograd, 1974. (szerbül) 69-72. o. A fordításért Sztipanov Jovánnak tartozom köszö
nettel. (Új kiadása: Srbija pod turskom vlascu 1459-1804. Novi Pazar, 1995.) A szerb hősi énekekben rendkí
vül gyakran szerepel Vuk Brankovics, s éppen a szabácsi ostrommal kapcsolatban is emlegetik. Az egyik vál
tozat szerint 500 katonát, Zeta tartományt, Novi Pazar városát és puskaport kér a királytól az ostromért, más változat szerint három gályát, ágyúkat és egy Péter nevü ágyúmestert. V. ö. Dávid András: Délszláv epikus énekek, magyar történeti hősök. Újvidék, 1978. 232., 255., 294. o. (Az eredeti énekeket nem néztem meg.)
Zay Ferenc: Az Lándorfejirvár elvszesztésének oka e vót, és így esött. Kiad. Kovács István. Budapest, 1980. 44. o.; idézi Kubinyi 2007. 54. o.
2 4 M D E 2. 272. o.
25 Kubinyi 2007. 55-56. o. Forrása Chmel, Joseph (szerk.): Monumenta Habsburgica. 1/2. k. Wien, 1855. 78-79.
o. Említ többek között 100 ágyúmestert, 32 kovácsot, 10 kőfaragót (az ágyúgolyók készítésére), 40 ácsot stb.
12 nagy faltörő ágyút 40 negyedes ágyút, 107 hufnyicát, 200 tarrasbüchsent (ami valójában nem tarack), 3000 szakállast, 2000 kézipuskát, 1500 j ó számszeríjat, tüzesgolyókat és tüzesnyilakat, vasláncot, létrákat 40 harci kocsit; az élelmezésre 4000 élő libát és tyúkot. A kimutatás egy további elemzést érdemelne, most készül Ausztriában a kódex új leírása, a korábbira ld. Staufer. Vinzenz: Catalogus codicum manuscriptorum, qui in bibliotheca monasterii Mellicensis O.S.B, asservantur. Bd. 1. Melk, 1889. 122-128. о.; Mai jelzete: Cod. 1560.
Iványi Béla: A tüzérség története Magyarországon kezdettől 171 l - i g . Hadtörténelmi Közlemények, 27. (1926.) 165. o., csak Görcsönyi históriás énekét idézi, ahol Szabácsnál egy olasz tüzért említ.
2 6 Óváry Lipót: Mátyás király szárazföldi s vizi haderejének leírása az 1479-ki hadjáratból. In: Történelmi Tár, 1885. 762-764. o.; Dlugossii, Joannis: Annales seu cronicae incliti Regni Poloniae, Liber duodecimus 1462-1480. Textum recensuit Danuta Turkowska (...) Commentaries confecerunt Christopherus Baczkowski, Thomas Graff, etc. Cracoviae, 2005. A kötetet nem tudtuk elérni, helyette a lipcsei 1712-es kiadást használtuk:
2. k. 539-540. o. Dlugosz egyébként nem tulajdonít nagy jelentőséget az ostromnak („nulla alia re memorabili gesta"), a vár nevét sem tudja, egyszerűen csak „bástyának" nevezi, ami nagy véráldozattal vettek be a magyarok
s z á m á r a is valamilyen m ó d o n ismertté váltak e s z á m o k . M á t y á s maga is nagy s z á m o kat használt leveleiben, é p p e n 1475 elején 100 ezerre teszi tervezett s e r e g é n e k l é t s z á m á t , amit a török ellen k ü l d e n e , az említett hadianyag- és é l e l m i s z e r - k i m u t a t á s pedig 70 ezer főről í r .2 8
A z á t k e l é s é s p a r t r a s z á l l á s a hadjárat egyik legkritikusabb pontja. Ennek b i z t o s í t á s á r a M á t y á s egy s z é t s z e d h e t ő (mobil) favárat állíttat fel (castello), amit l ő f e g y v e r e k k e l is m e g e r ő s í t . Ezt t ö b b forrás, így a magyar históriás é n e k is m e g e r ő s í t i . Baduario szerint m é g ú t k ö z b e n , P é t e r v á r a d o n k i is p r ó b á l t á k , s b e f o g a d ó k é p e s s é g é t hét ezer főre teszi.2 9
Az ostrom
A vár hosszas ostromot k ö v e t ő e n , csak 1476. február 15-én adta meg m a g á t . A g y ő zelem é r t é k e l é s e azonban m i n d e n k é p p e n pozitív, hiszen e z u t á n j e l e n t ő s e b b e r ő s s é g e t a magyar seregek M o h á c s i g m á r nem h ó d í t o t t a k meg, s b i r t o k l á s a egy fontos folyami átke
lőt biztosított a magyar v é g v á r r e n d s z e r s z á m á r a e g é s z e n 1521-ig. A j ó l k i v á l a s z t o t t c é l pont l e h e t ő s é g e t kínált a király s z á m á r a , hogy felállított z s o l d o s s e r e g é t a l e h e t ő legki
sebb v e s z é l y n e k kitéve vigye le a t ö r ö k határra, rettentse el a t ö r ö k felet, majd hozza vissza s vezesse t o v á b b nyugati c é l p o n t o k ellen. Ez sikerült is, a szultáni sereggel való ö s s z e c s a p á s t elkerülte, m é g h a a hosszú ostrom alatt a magyar v e s z t e s é g e k j e l e n t ő s e k is voltak. E g y i k l e g k i v á l ó b b cseh s z á r m a z á s ú , sziléziai születésű z s o l d o s v e z é r e , Frantisek Hag is a vár alatt esett el, akit é r d e m e i e l i s m e r é s e k é p p e n S z é k e s f e h é r v á r o n nagy tisztes
séggel (ehrlich) temetett el a k i r á l y .3 0
A z t , hogy M á t y á s v a l ó b a n é l e t v e s z é l y b e került-e az ostrom alatt, csak találgathatjuk.
Ú g y látszik, hogy a v e s z é l y k e r e s é s e nem volt idegen s z e m é l y i s é g é t ő l , amit t o v á b b i , e l sősorban az osztrák h á b o r ú b ó l felidézhető e p i z ó d o k látszanak a l á t á m a s z t a n i . S z a b á c s n á l Lucas Lupus a milánói hercegnek írott l e v e l é b e n is kiemeli a király p é l d á s bátorságát, hiszen ott mindig a falak k ö z e l é b e n volt (tanto animoso et cosi incanatamente se sometta a pericoli, como faceva a Sabazo, che sempre stava sotto le m u r e ) .3 1 N e m z á r h a t ó k i ka
tegorikusan, hogy a király maga is egy sajkán, á l ö l t ö z e t b e n , a vár k i k é m l e l é s r e indult,
és minden török védőt megöltek. Dlugoszra I. még Baczkowski, Krzysztof: Hunyadi Mátyás a régi lengyel tör
ténetírásban. In: Veszprémy 2008. 205-206. o.
2 7 Eschenloer szintén 100 ezer főt, 330 hajót említ, s az utóbbit Csánki is elfogadja: Csúnki Dezső: Szabács megvétele. Hadtörténelmi Közlemények, 1. (1888.) 355-388. o.; Eschenloer, Peter: Geschichte der Stadt Breslau. Breslau, 1827. 2. k. 337. o. (Új kiadása, melyet nem használtunk, Roth, Gunhild kiadásában, Münster, etc. 2003. jelent meg.)
2,4 Teleki: i . m. 4. к. 438. о.
9 Baduario december 5-én kelt levele. Hasonló, szállítható és felépíthető favárról 1488-ban is értesülünk, Zcngg mellett, a Narenta torkolatánál. Balogh Jolán: A művészet Mátyás-király udvarában. I . k. Adattár. Bu
dapest, 1966. 256. o.
Teleki: i . m. 4. k. 444. o. Hivatkozott forrásai: Curaeus íoachimus: Gentis Silesiae Annales. Witer- bergae, 1571. 194-195. o. (Német fordításban is: Schlesische General Chronik, 1585. 349. о.). Ő is száz ezer főre teszi Mátyás seregét, a török védőket 5 ezerre, s elmeséli az anekdotát, mely szerint Mátyás az antik héro
szokhoz hasonlóan, a legnagyobb zajban, ágyúdörgésben is nyugodtan tudott aludni. Tóth Zoltán Hag halálát november 9-re teszi, talán a Polnische Jahrbücher der Stadt Breslau alapján 2. к. 111. о., amit nem tudtunk el
lenőrizni: Tóth Zoltán: Mátyás király idegen zsoldosserege: a fekete sereg. Budapest, 1925. 179-181. o.
3 1 Buda, 1476. október 27. M D E 2. Nr. 230. 334-335. о.
m i k ö z b e n lőni kezdtek rá. Bonfini ismert fantáziája, s a tény, hogy m á s forrás nem e m l í t i , ugyanakkor gyengíti a történet hitelét. Ellene mond az is, hogy a magyar hajóhad ek
kora teljesen k ö r b e v e t t e a várat, s mindent j ó l láthattak. C s á n k i szerint lehet, hogy egy mindennapi é l e t v e s z é l y e s szituációt öltöztet ilyen m e s é s f o r m á b a . A mai h a d t ö r t é n é s z e k a történetet i n k á b b B o n f i n i h o z z á a d á s á n a k tekintik, m é g akkor is, ha esetleg B o n f i n i ko
rában m á r valóban keringtek h a s o n l ó történetek.
H a s o n l ó k é p p e n p r o b l é m á s a szintén Bonfininél m e g ö r ö k í t e t t hadicsel történet. Sze
rinte a vár b e v é t e l é h e z hadicsel segítette h o z z á a magyarokat. S e r e g é t megosztotta, egy részét lesállásba helyezte, majd M á t y á s egy kisebb sereggel t á m a d o t t s látszólag elvonult a vár alól. A r á k ö v e t k e z ő éjjel a lesben lévők m e g r o h a m o z t á k a falakat, majd végül csat
lakoztak hozzájuk a király v i s s z a t é r ő csapatai. M á r C s á n k i D e z s ő ú g y vélte, hogy mind
ez B o n f i n i kitalálása, mivel a r e n d e l k e z é s ü n k r e álló források erről s e m m i f é l e e m l í t é s t nem tesznek, B o n f i n i maga pedig a f o r r á s o k b a n említett részletekről nem látszik t u d n i .3 2
Igaz, a történetírónál az ostrom hossza, 30 nap, valamint az a tény, hogy az elfoglalt vár
ban rengeteg m u n í c i ó t találtak a g y ő z t e s e k , e g y é b k é n t megfelel a többi t u d ó s í t á s b a n o l vasottakkal. A hadicsel története B o n f i n i n y o m á n szinte minden ö s s z e f o g l a l ó b a bekerült, így a c s ó n a k á z á s s a l e g y ü t t például N a d á n y i J á n o s Florus Hungaricusába is.3"1 T o v á b b élését nagyban segítette, hogy Teleki J ó z s e f a l a p v e t ő , a Magyarország a Hunyadiak ko
rában c í m ű b e n m i n d k é t B o n f i n i újítást elfogadta.
A magyar nyelvű históriás ének szerint végül árulás k ö n n y í t e t t e meg a magyarok d o l gát. Ez teljesen hihető, mivel a hosszú ostrom, m i u t á n a v é d ő k nem r e m é n y k e d h e t t e k f e l m e n t é s b e n , a vár á t a d á s á b a n v é g z ő d ö t t . Ehhez sokszor k a p c s o l ó d o t t a m e g a d á s t p á r t o lók a k n a m u n k á j a , árulása. K ö n n y e n lehet, hogy ezt a verziót Bonfini nem érezte m é l t ó n a k az e g y é b k é n t furfangos királyhoz, s kitalálta a csalfa visszavonulás történetét. A c s ó n a k á z ó M á t y á s , valamint a furfangos hadvezér leírása Csánki komoly fenntartásai ellenére mind
máig makacsul él a szakirodalomban,3 4 noha legutóbb Pálosfalvi T a m á s radikálisan szakí
tott e Bonfinitöl terjesztett hiedelmekkel.
A z ostrom sikerét a kortárs karintiai plébános, Jakob Unrest is Osztrák krónikájában békés átadásként örökíti meg, miután a magyarok elfoglalták a külső- ( e l ő ) v á r a t ) .3 5 A kró
nika szerzője kortárs, 1500-ban halt meg, m ü v e i közül az o s z t r á k k r ó n i k a a l e g k o r á b b i 1480 körűiről, azt valamivel m e g e l ő z ő e n í r ó d h a t o t t .3 6 M ű v é b e n az 1466 utáni é v e k t ő l
3 Csánki: i . m. 365-366. o. (Kivonata: Kocsis Bernát [szerk.:]) Válogatás a magyar hadügy írásaiból. Bu
dapest, 1986. 122-126. o.)
Nadányi, loltannis: Florus Hungaricus. (Latin-magyar kiadás.) Kiad.: Havas László. Debrecen, 2001.
211. o. (Eredeti kiadása: Amsterdam, 1663.)
34 Babinger: i . m. In: M D E 2. 379. o.; Rázsó Gyula: Magyarország hadtörténete. (Föszerk.: Liptai Ervin, szerk.: Bonts József.) Budapest, 1984. 1. k. (a továbbiakban: Rázsó 1984.) 123. о.; E. Kovács Péter: Matthias Corvinus. Budapest, 1990. (a továbbiakban: E. Kovács 1990.; olasz kiadása: Cosenza, 2000.) 140-141. о.; E. Ko
vács Péter: A Hunyadiak háborúi. In: Rácz Árpád (szerk.): Nagy Képes Millenniumi Hadtörténet. Budapest, 2000. (a továbbiakban: E. Kovács 2000.) 72. o.; Szakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás 1440-1700. (Magyarok Európában II.) Budapest, 1990. (továbbiakban: Szakály 1990.) 64. o., ahol a színlelt visszavonulást mesélik el.
Teleki: i . m. 4. k. 443. o. és Unrest, Jakob: Österreichische Chronik. Hg. von Karl Grossinann. Weimar, 1957. (Monumenta Germaniae Historica. Rerum Germanicarum Scriptores. Nova Series. Bd. 11.) 62. o. Unrest magyar krónikájában csak röviden utal az eseményre: Unrests, Jakob: Ungarische Chronik (Hg. von:
Armbruste/; Adolf.) Revue Rountaine d'Histoire, 13. (1974.) 506. o.
36 Grossmann: i . in. xiii. o. Magyarul legutóbb Ágoston Magdolna méltatta: Életünk, 1999. 8. sz. 666. o.
Magyar fordításán Tringli István dolgozik.
e g é s z e n I I I . Frigyes h a l á l á n a k é v é i g , 1493-ig halad, amit kiegészít 1499-ig." ( U g y a n ő Magyar krónikájában csak r ö v i d e n említi az ostromot.) Unrest leírása szerint „ E z u t á n , ugyanebben az i d ő b e n , az 1475. e s z t e n d ő b e n M á t y á s magyar király m a g y a r o k b ó l , e r d é lyiekből é s m á s , n é m e t - é s c s e h o r s z á g i z s o l d o s o k b ó l álló nagyobb sereget gyűjtött, hajó
kat, h a d i e s z k ö z ö k e t , nagy és kis á g y ú k a t készíttetett, j ó l ellátta ő k e t é l e l e m m e l és m i n den s z ü k s é g e s dologgal, é s A l s ó - B o s z n i á b a vonult. A t ö r ö k ö k ott egy v á r h o z (castel) h a s o n l ó tábort készítettek a Duna és a S z á v a között, azon a c s ú c s o n , ahol a Duna a Szá
v á b a ö m l i k , amit S z a b á c s n a k neveznek. A tábort széles és m é l y v i z e s á r o k k a l vették k ö rül, ahol a t ö r ö k ö k raktárt é s g y ü l e k e z ő h e l y e t tartottak fenn, ha M a g y a r o r s z á g r a vagy b á r m e l y i k m á s i k o r s z á g b a akartak vonulni. E z é r t ütött a király tábort, rontotta a [törö
kök] t á b o r á t nagy o s t r o m m ü v e k k e l é s lövette azt." Eltekintve a D u n a - S z á v a ö s s z e f o l y á s á n a k téves e m l í t é s é t ő l , a s z e r z ő információi pontosak. Abban is egyezik a korabeli for
r á s o k k a l , hogy „a t ö r ö k ö k is v e s z t e s é g e t okoztak a táborból a király h a d á n a k , elfogták J á n o s zagorjei grófot, az ö r e g Jan gróf fiát. Ez igen felbőszítette a királyt, k e m é n y e n lö
vette a tábort, parancsot adott arra, hogy az e l ő v á r a t (Vorhof) a v i z e s á r k o n keresztül ro
h a m o z z á k meg, amibe sok j ó katona belefulladt. A király azonban nem hagyott fel [az ostrommal], é s bevette a táborral szemben levő elővárat. M i k o r a b e l s ő t á b o r b a n (azaz várban) levő t ö r ö k ö k , k i k 1500-an voltak, látták a király e l s z á n t s á g á t , a táborral e g y ü t t a király k e g y e l m é b e a d t á k magukat, ú g y h o g y [a király] s z o l g á l a t á b a vette őket, és ú g y b á n t velük, mint m á s n e m z e t b é l i zsoldosokkal. A király felépítette a tábort, megrakta ka
t o n á k k a l S z a b á c s o t , amennyire s z ü k s é g e s v o l t . "3 8 Unrest értesüléseit h i h e t ő v é teszi, hogy szerinte a török v é d ő k egy r é s z e M á t y á s s z o l g á l a t á b a állt, ami megfelelt a korabeli gyakorlatnak, mint azt Jajcánál is tapasztalni lehetett. É r d e k e s ugyanakkor, hogy az el
esett idegen z s o l d o s v e z é r nevét a f o r r á s o k b a n k ü l ö n b ö z ő f o r m á b a n találjuk meg. A za- goriai gróf neve m ö g ö t t Vitovec J á n o s t kell látnunk, aki persze ekkor m á r 1468 tavasza óta nem volt az é l ő k s o r á b a n , de fényes karrierje m é g a halála utáni é v e k b e n is a legis
mertebb v e z é r r é tette.3 9
Itt említjük meg a S c h e d e l - k r ó n i k a tudósítását, amely a magyar t ö r t é n e l e m b e n a leg
r é s z l e t e s e b b e n k ö z r e a d o t t e s e m é n y e k k ö z é teszi a szabácsi ostromot. A m á t y á s i propa
ganda ezzel érte el a l e g t ö k é l e t e s e b b e n célját, hiszen a magyar g y ő z e l e m r ő l a k r ó n i k a t u catnyi n é m e t é s latin k i a d á s a tudósította a v i l á g o t .4 0 A h a d i e s e m é n y n e k a f o n t o s s á g á t mutatja, hogy S z a b á c s vára egy, az e g é s z k ö t e t b e n páratlan, e g y é n í t e t t illusztrációval j e lenik meg (2531'). Ez azért is é r d e k e s , mert m é g az ó s z ö v e t s é g i keleti, majd a k ö z é p k o r i balkáni v á r o s o k is a nyugati v á r o s k é p e k változataival k e r ü l n e k b e m u t a t á s r a . E b b ő l j o g gal gondolhatunk arra, hogy a mintát egy, az e s e m é n y r ő l t u d ó s í t ó r ö p l a p h o z k é s z ü l t i l l u s z t r á c i ó jelenthette ( m é g ha ez e g y é b k é n t a r ö p l a p o k ő s k o r a , s ezekben az é v e k b e n
37 Lhotsky, Alphons: Quellenkunde zur mittelalterlichen Geschichte Österreichs. (Mitteilungen des Instituts für Österreichische. Geschichtsforschung. Ergänzungsbänden, Bd. 19.) Graz-Köln, 1963. 406-407. o.
3 8 A vonatkozó részek Tringli István fordításában olvashatók. Ezúttal is megköszönöm, hogy rendelkezé
semre bocsátotta.
9 Ld. Pálosfalvi Tamás: Vitovec János. Egy zsoldoskarrier a 15. századi Magyarországon. In: Veszprémy 2008. 161-184. o. (A tanulmány hosszabb változata megjelent: Századok, 135. [2001.] 429-472. o.)
4 ( 1 A krónika 1493-ban jelent meg Nürnbergben j ú l i u s b a n latinul, majd decemberben németül, azonos met
szetekkel. A példányszámot összesen 2500-ra becsülik, amihez még hozzáadódik két augsburgi illegális után
nyomás. Soltész Zoltúnné: Az ötszáz éves Schedel-krónikáról és magyar vonatkozásairól. Magyar Könyvszemle, 109. (1993.) 460-463. o.
A vár képe a Schedel-krónikában (253r)
m é g elég ritkák). Maga a rajz e g y é b k é n t azért is e l g o n d o l k o z t a t ó , mert pontosan kilenc tornyot mutat a b e l s ő v á r b a n , k ö z ü l ü k egyet k ö z é p e n , ami pontosan megfelel a G á b o r p ü s p ö k leveleiben olvasottaknak. A X V I I I . századi osztrák katonai f e l m é r é s e k rajzaival való m e g l e p ő h a s o n l ó s á g azonban i s m é t csak t á m o g a t j a , hogy a rajznak lehetett kortárs e l ő z m é n y e , m i n t a k é p e , legalábbis egy leírás f o r m á j á b a n .4 1
A rajz j ó l érzékelteti, hogy a várat fából és font sövényfallal erősítették meg, i s m é t pontosan ú g y , ahogy az a p ü s p ö k levelében o l v a s h a t ó . Talán a király egyik s z é t k ü l d ö t t
A bécsi Kriegsarchivból származó térképekért Dr. Domokos Györgynek és Dr. Jankó Annamáriának tar
tozom köszönettel. Másolatuk a budapesti H M H I M Hadtörténeti Térképtárában találhatóak. Némileg félreve
zető alaprajza jelent meg: Gyalőkay Jenő: Sabac vára 1787-1788-ban. Hadtörténelmi Közlemények, 25.
(1924.) 209. o.
levele alapján készített valaki egy a z ó t a elpusztult t u d ó s í t á s t az o s t r o m r ó l , ami Unresthez és Schedelhez e g y a r á n t eljuthatott. A S c h e d e l n é l o l v a s h a t ó t u d ó s í t á s m á r azért is é r d e kes, mert s z ö v e g e z é s e a n é m e t és latin változatban n é m i l e g eltérő, a s z ö v e g e l s ő fele nem is t e k i n t h e t ő fordításnak, s v é g e r e d m é n y é b e n a latin olyan információt tartalmaz, ami a n é m e t b ő l h i á n y z i k .4 2 Például csak a latin s z ö v e g említi meg Jajca o s t r o m á n a k le
írása előtt, hogy M á t y á s visszaszerezte a magyar k o r o n á t F r i g y e s t ő l , s azzal meg is ko
r o n á z t á k . A latin s z ö v e g kiemeli, hogy a vár a S z á v a partján állt (ad litus Save vei Savi fluminis), s f i g y e l e m r e m é l t ó m ó d o n , nagyon meg volt e r ő s í t v e (castrum sive castellum, multum curiose p r e p a r á t u m ) , ezt k ö v e t ő e n a falapokból (tabula) készített falak szilárdsá
gát é s pontos illeszkedését, majd a belső udvarok méretét és díszítettségét említi. Hason
l ó k é p p e n az o l v a s ó k k e d v é é r t illeszthették be, most m á r m i n d k é t n y e l v ű v á l t o z a t b a a Jan Vitovec elfogását és halálát leíró szakaszt. Ismerjük el, h a t á s o s , amint magunk elé k é p zeljük a grófnak a várfalra kitűzött, k a r ó b a h ú z o t t fejét, l o b o g ó s z ő k e hajával. A leírás m á s forrásból nem i g a z o l h a t ó információja, hogy a király v e z é r e halálán f e l b ő s z ü l v e , egyetlen nagy rohammal vette be a várat. A bemutatott rajzot m é g i s a n é m e t s z ö v e g írja le pontosabban, így nyugodtan kijelenthető, hogy a rajzhoz eredetileg egy, a kinyomta
tott latinnál és n é m e t n é l is b ő v e b b n é m e t s z ö v e g tartozott.
További tudósítások az ostromról
A z o s t r o m r ó l s z á m o s korabeli, illetve közel korabeli tudósítás maradt fenn. V a l a m i vel k é s ő b b i Zay Ferencnek N á n d o r f e h é r v á r 152l-es e l v e s z t é s é b e beszőtt leírása. T u d ó s í tásának lényege, hogy a király h á r o m esztendeig készült az ostromra, nyolc ezer főre köd- m ö n ö k e t és kesztyűket csináltatott, amelyeket a g y e n g é b b e n felszerelt gyalogos katonák között osztott k i , m i k ö z b e n e g é s z serege 32 ezer főt tett k i , és 18 nagy faltörő á g y ú v a l t ö rette a falakat. Leírja a vár t ö r ö k ö k általi m e g é p í t é s é t , ami i s m é t e g y b e v á g n i látszik a k i rály l e v e l é b e n , valamint a Schedel k r ó n i k á b a n leírtakkal és lerajzoltakkal. Vasszegekkel összeerősített g e r e n d á k b ó l (a s z ö v e g b e n : „ B a r o n a r a v a s o k " )4 3 kerítettek körül, földdel fel
töltve, kettős bástyarendszerrel, kívül négy, a belső várban kilenc bástyát emeltek a törö
kök. Igaz, a szöveg egyedüliként említ kőtornyokat és bástyákat, de emlegeti a vizes
árkokat is. A magyarok először a külső várat (elővárat) foglalták el, majd miután a t ö r ö k ö k beszorultak a b e l s ő , kilenc tornyos várba, annak tornyait szétlőtte, majd a k ö z é p s ő tor
n y á b a szorult t ö r ö k ö k m e g a d t á k magukat az ostrom 34. napján. A t ö r ö k ö k közül kétszá
zan maradtak életben, akiket a király j ó p é n z é r t a zsoldjába fog adott. A várat a király az ostrom után m e g e r ő s í t e t t e , amit minden forrásunk közöl i s .4 4
4 2 A német Schedel-változat fordítása: Csukovits Enikő (szerk.): Mátyás és a humanizmus. (Nemzet és em
lékezet.) Budapest, 2008. 133.0. Skorka Renáta fordításában olvasható. A latinnal való egybevetéshez az Or
szágos Széchényi Könyvtár Kézirat- és Régi Nyomtatványtárában található Inc. 87. jelzetüt használtuk, amiért Kertész Balázsnak tartozom köszönettel. Az eltérő szöveg hosszúságot részben az indokolja, hogy a képek azonos oldalon és méretben találhatók mindkét változatban, a német szöveg azonban a nyelv természeténél fogva hosszabb, így a latinba eleve valamivel többet kellett írni. Érdekes módon az Illésházyak dubnici könyv
tárából származó példányban csak két utólagos bejegyzés olvasható, melyek éppen Szabács, Szávaszentdeme
ter és Nándorfehérvár napra megadott elestét rögzítik.
4 3 Talán ez akar lenni a Schedel-féle latin szövegben említett „tabula".
44 Zay: i . m. 40-45. o.
A z e g y k o r ú források közül k i e m e l k e d ő fontosságú M á t y á s n a k nápolyi k ö v e t é h e z írott levele a táborból 1476. február 3-án. Ebben s z á m o l be arról, hogy február 2 - á n tünt fel az A l i b é g és Sachi b é g vezette, török l o v a s o k b ó l és g y a l o g o s o k b ó l álló f e l m e n t ő sereg (to
v á b b i öt vajdával), akiket a török h a t á r t a r t o m á n y o k b ó l toboroztak. A török v e z é r e k fel
mentek a várral (castellum) s z e m k ö z t i magaslatra, de ekkora a magyar gyalogosok is k i vonultak és csatarendbe álltak, csak a l e g s z ü k s é g e s e b b csapatokat hagyva hátra az ostromhoz. A két sereg farkasszemet nézett e g y m á s s a l , m i k ö z b e n a magyarok nagy ve- t ö g é p e i k b ő l k ö v e k e t lőttek az e l l e n s é g r e , amivel sokak halálát o k o z t á k . Erre a t ö r ö k ö k nek inukba szállt a b á t o r s á g u k , s m é g aznap, illetve a r á k ö v e t k e z ő n , a levél m e g í r á s á n a k n a p j á n a k éjjelén e l m e n e k ü l t e k , á m s z á m o s e m b e r ü k e t é s állatukat nem tudták e l m e n e k í teni az utak h a s z n á l h a t a t l a n s á g a miatt. R e m é n y é t fejezi k i , hogy e z u t á n hamarosan el
foglalják a várat, k ü l ö n ö s e n , ha a S z á v a vízszintje c s ö k k e n , mivel a S z á v a gyakori á r a d á sával a vár é s a k ö r n y e z ő szigetek közötti á r k o k a t víz lepi el. A latin szöveg valóban (decrescet) a c s ö k k e n é s szót használja (amire ugyanezen a napon G á b o r p ü s p ö k is utal le
velében), de az ostrom szempontjából a fő problémát éppen a korábbi vízhiány okozta, ami - miként M á t y á s későbbi leveleiben4 5 kétszer is a víz hiányára (paucitas aquae) panaszko
dott, majd pedig a befagyott vízre (glacies) - m e g a k a d á l y o z t a őt flottája m o z g a t á s á b a n . A király megjegyzi, hogy készen állnak olyan nagy hajók, amelyeket be tud helyezni az á r k o k b a s azokról támadhatja a várat. A z nem derül k i , hogy minek k ö s z ö n h e t ő megállapí
tása, hogy ezeknek a hajóknak nem tudnak ártani az ágyúk, m á s v e t ő g é p e k vagy n y i l a k .4 6
A z e l ő b b i e k k e l mindenben e g y b e v á g a n é h á n y nappal k é s ő b b i g y ő z e l e m idején meg
született forrás: G á b o r , egri p ü s p ö k levele a p á p á h o z a s z a b á c s i táborból 1476. február 15-én íródott. T u d ó s í t j a a g y ő z e l e m r ő l , s e levélből tudjuk meg, hogy a várba b e v o n u l ó magyarok 500 török halottat találtak, az élők között pedig 700 h a r c k é p e s férfit é s 160 asszonyt.4 7 A leírtakban lehet önigazolás az elnyúló ostrom (de dura ас difficili obsidione munitissimi arcis) miatt, hiszen a levélben „ c s o d á l a t o s l e l e m é n n y e l é p í t e t t " (arces mirabili artificio fabricatam)4 8 várról esik s z ó , s a h a d i e s z k ö z ö k nagy s z á m á r ó l (tanta copia). Ezek között c s a t a k í g y ó k a t (serpentinae),4 9 á g y ú k a t (aliae bombardae) é s kézi íja
kat (sagittae manuales) e m l í t . A magyar seregből 200 halottról ír, akiket lenyilaztak, megfulladtak vagy kihűltek, s s z á m o s e l ő k e l ő s e b e s ü l t r ő l , akik közül t ö b b e n a hajókon é s a s á t r a k b a n várják a véget. A t ö r ö k ö k n e k b ő v e n volt é l e l m ü k , de m i u t á n a tornyokat (propugnacula) elveszítették, a magyarok a hajókról az e l ő v á r a t (antemurale, ami azonos lehet a többi s z ö v e g külső várával) t á m a d t á k , fél kellett adniuk a várat. Megtudjuk, hogy a várban a lakóterek mind a föld alá voltak helyezve.
É r d e k e s a levélben a vár b e m u t a t á s a . Eszerint az teljesen fából épült, a falakat hatal
mas t ö l g y f a g e r e n d á k b ó l készítették, melyekhez földdel töltött vastag, agyaggal borított v e s s z ő f o n a d é k o t erősítettek. A várat az oldalakon nyolc, földdel megtöltött, á g y ú g o -
4" Fraknói: i . m. 354. o. A vízállást és a fagyot úgy említi, mintha az Szendrő ostromának elmaradását in
dokolná meg. Talán arra utal, hogy a szabácsi ostrom elhúzódása miatt közvetetten akadályozták a szendrői ostromot (amelyre egyáltalán nem került sor).
4 6 Fordítása: Csukovits: i . m. 154. o. (Első kiadása: V. Kovács Sándor [szerk.]: Mátyás király levelei 1460- 1490. Budapest, 1986. 75-76. o. Ford.: Ballér Piroska. Kiadása továbbá: M D E 2. 342-343. o.)
4 7 Fordítása: Pálosfalvi: i . m. 130. Kiadása: M D E 2. 344-345. o.
4 , s Lehet, hogy a Schedel-féle latin szöveg a 'multum curiose... preparátum' kifejezése erre megy vissza.
4 4 Azaz hosszú csövű, közepes kaliberű ágyúk. Köszönöm Domokos György segítségét a meghatározásukban.
Ivóknak ellenálló torony v é d t e , szintén t ö l g y f a g e r e n d á k b ó l kerekre alakítva. A kilence
dik torony a vár b e l s e j é b e n emelkedett. A tornyok tetején m e l l v é d e k (propugnacula) ta
lálhatók, s a g o l y ó k csakis ezekben tehettek k á r t .5 0
A z itt leírtakkal teljesen e g y b e v á g mindaz, amit Veronai G á b o r p ü s p ö k szintén febru
ár 3-án a p á p á n a k küldött levelében írt az o s t r o m r ó l . О is a vízállás alacsony voltával, majd a Duna v i z é n e k b e f a g y á s á v a l m a g y a r á z z a a k é s e d e l m e t , s azt is, hogy a király nem indult meg Havasalföld ellen. L e v e l é b e n kiemeli a fa elemek illeszkedését, amire azután majd a Schedel-krónika is utalni fog (inter se compactorum), s a t ö r ö k e r ő s s é g (arx) lét
s z á m á t 600 főre b e c s ü l i , akik közül 300-an kézi lőfegyverrel rendelkeznek. E m l í t é s t tesz ugyanakkor nagyobb á g y ú k r ó l is, s arról, hogy n ő k is v é d t é k a várat. A magyar t ü z é r s é g teljesítményét nagyra értékeli, s ú g y látja, hogy a kilenc tornyot a töltésig l e r o m b o l t á k . Egyúttal b e s z á m o l a S z á v a m e g á r a d á s á r ó l , ami m á r k o r á b b a n is m e g t ö r t é n t , s arról, hogy a török felmentési kísérlet kudarccal j á r t .5 1
A levelek a korabeli latin katonai t e r m i n o l ó g i a i a l k a l m a z á s a s z e m p o n t j á b ó l is figye
lemre m é l t ó a k . K u b i n y i A n d r á s figyelt fel a korabeli forrásokban a várépítészet termino
lógiájának b ő v ü l é s é r e , s e levelek ezt mindenben a l á t á m a s z t a n i látszanak. A M á t y á s levélben figyelemre m é l t ó a „falanx", gyalogos harci alakzat é r t e l e m b e n való h a s z n á l a t a ,
52
míg G á b o r p ü s p ö k l e v e l é b e n az „ a n t e m u r a l e " , „ p r o p u g n a c u l a " szavak h a s z n á l a t a . "
A k ö v e t k e z ő forrás egy olasz n y e l v ű k r ó n i k a , a História Turchesca, amelyet a hazai h a d t ö r t é n e t i kutatás eddig nem nagyon hasznosított. A k r ó n i k a modern kiadója, I o n Ursu a História Turchescáí Donado da L e z z é n e k t u l a j d o n í t o t t a ,5 3 de a félreértést végül Franz Babinger t i s z t á z t a ,5 4 mivel a szerző a kéziratban szintén említett Giovan-Maria Angiolello lehet. A k r ó n i k a az 1300 é s 1513 közötti e s e m é n y e k e t tárgyalja, így az 1470-es é v e k vo
n a t k o z á s á b a n j ó i é r t e s ü l t n e k tekinthető. M a c K a y l e g ú j a b b írásában a B a b i n g e r - f é l e azo
nosítást t o v á b b igyekszik p o n t o s í t a n i , s csak a kézirat bizonyos részeit tulajdonítja köz
vetlenül A n g i o l e l l o n a k .5 5 Angiolello e g y é b k é n t 1452 után született V i c e n z á b a n , majd 1468-ban követte testvérét a velencei gyarmatra, az euboiai N e g r o p o n t é b a . I t t éli át az 1470-es v é g z e t e s t ö r ö k ostromot, melynek során testvére is elesik, ö pedig fiatal fiúként a szultáni udvarba kerül a birodalmi a d m i n i s z t r á c i ó b a , ahol a török nyelvet is udvari s z o l g á l a t á n a k megfelelő szinten sajátította el. V é g ü l is a História k é z i r a t á n a k 276 n y o m tatott o l d a l á b ó l mintegy 131 -et tulajdonít Angiolellonak, azaz olyannak, amit k é s ő b b tőle m á s o l h a t t a k át, s a S z a b á c s r a v o n a t k o z ó részeket ide sorolja. Ezek a r é s z l e t k é r d é s e k azonban jelen t a n u l m á n y t nem érintik, mivel a m ü forrásértéke és s z á m o s esetben egyedi információi k é t s é g b e v o n h a t a t l a n o k .
• ' M D E 2. 344-345. o. Töredékes magyar fordításban: Pálosfalvi Tamás: Szabács ostroma. In: Pálosfalvi Tamás: Nikápolytól Mohácsig 1396-1526. Budapest, 2005. (a továbbiakban: Pálosfalvi 2005.) 147-150. o.
51 Tliallóczy-Áldásy: i . m. 388-390. o.
">2 Kubinyi András: Magyarország déli határvárai a középkor végén. In: Kubinyi 2007. 71-74. o.
~''3 Ursu, Ion: História Turchesca, 1300-1514. Publicata, adnotata, ímpreuna cuo introducere de Ion Ursu.
Bucharest, 1909. (Ld. a vonatkozó éveknél.) A kiadáshoz Fodor Pál szívességéből juthattam hozzá, amiért ez
úton is köszönetemet fejezem k i .
54 Babinger, Franz: Angioello. In: Dizionario Biografico degli italiani. Opera diretta da A. M . Ghisalberti.
Vol. 3. Roma, 1961. 275-278. o.
""' MacKay, Pierre A.: The Content and Authorship of the „História Turchesca", in Istanbul Üniversitesi 550.
Y i l . Atasoy, Sumer (ed.): In: 550th Anniversary of the Istanbul University, International Byzantine and Ottoman Symposium (XVth century): 30-31 May 2003. Istanbul, 2004. 213-223. o.
Hadmérnöki felmérés a várról és környezetéről 1788-ból
S z a b á c s r ó l , 1476-os magyarok általi elfoglalásáról nem mond sokat. M e g á l l a p í t j a , hogy a Duna é s a S z á v a k ö z ö t t feküdt e r ő s s é g e t (bastia) m é g a t ö r ö k ö k e m e l t é k , s török s z e m p o n t b ó l nagy kárt lehetett onnan okozni a B e l g r á d k ö r n y é k i v i d é k n e k . M a j d k é s ő b b visszatér az e s e m é n y r e , e l m e s é l v e , hogy E d i r n é b e 200 j a n i c s á r érkezett meg S z a b á c s b ó l , amelyet szabad e l t á v o z á s r a v o n a t k o z ó m e g e g y e z é s s e l adtak fel (resi a patto salvo le persone). M e g e m l í t i (amit Unrest é s Zay Ferenc is tud, ezek szerint helyesen), hogy a t ö r ö k ö k közül s z á m o s a n a magyar király s z o l g á l a t á b a álltak. (Zay úgy tudta, hogy csak 200 maradtak életben, s azok kivétel nélkül a magyar király s z o l g á l a t á b a álltak.) Ezt a s z e r z ő azzal m a g y a r á z z a , hogy ők k e r e s z t é n y e k gyermekei voltak. A m e n e k ü l t e k e l m o n d t á k , hogy kifogytak az é l e l e m b ő l , teljesen e l z á r t á k ő k e t a külvilágtól, a magyarok a v á r á r k o t annyira feltöltötték vízzel, hogy azt t ó v á ( n y i l v á n értsd h a j ó z h a t ó v á ) tették, a folyó felöl sem s z á m í t h a t t a k segítségre, a folyamatos á g y ú z á s pedig akkora kárt tett az e r ő s s é g b e n , hogy k ö n n y ű s z e r r e l bejuthatott az e l l e n s é g , s a várat csak k é n y s z e r n e k en
gedve a d t á k fel. A szultán a m a g y a r á z k o d á s t nem fogadta el, s mivel mindez az enge-
' A janicsárok pontosan előadták mindazokat a kifogásokat, melyekk alapján a középkorban jogosan lehe
tett feladni egy várat. V. ö.: France, John: Siege Conventions in Western Europe and the Latin East. In: Souza, Philip de-France, John (ed.): War and Peace in Ancient and Medieval History. Cambridge, 2008. 158-172. o.
(A cikket Berend Nóra szívességéből használhattam.)
