Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Doktori Iskola Neveléstörténeti Kutatások Program Prof. DR. Bábosik István DSc.

(1)

Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Doktori Iskola Neveléstörténeti Kutatások Program

Prof. DR. Bábosik István DSc.

Bara Zsuzsanna

Tanári sorsok, tanári karrierek.

A VI. ker. reáliskola tanárainak prozopográfiai vizsgálata

Doktori (PhD) értekezés TÉZISEK

Témavezető:

Dr. Szabolcs Éva habilitált egyetemi docens

2009

(2)

A témaválasztás indoklása, a kutatás előzményei

A neveléstörténeti kutatásokon belül az iskolatörténet sajátos területe lehet egy adott iskola tanári karának vizsgálata. Bár közhelynek számít, hogy a tanári munka nem csupán az ismeretek átadását jelenti, a tanár személyiségével is – kevésbé vagy esetekben meghatározó módon, pozitív vagy negatív értelemben –, de hatást gyakorol tanítványaira, a tantestület egésze pedig meghatározza az iskolai légkört, mely befolyásolhatja a tanulók további sorsának alakulását. Ez a kutatási terület mégsem jelenik meg az iskolatörténetben, vagy csak esetenként egy-egy kiemelkedő tanáregyéniség bemutatásával.

A személyiség „tetten érése” természetesen nehezen nyomon követhető, s valójában a diákok későbbi visszaemlékezései azok, melyek ezt a hatást kimutathatják. Az emlékezet azonban szelektív (s erősen szubjektív, esetleges diákkori sérelmek elfedhetnek tanári értékeket), ezért egy ilyen jellegű kutatás akkor lehetne sikeres, ha a korábban végzett diákok nagyobb számára lehetne kiterjeszteni, s a kutatói kérdések az objektivizálást céloznák meg. Olyan esetekben azonban, amikor régebbi korok iskoláit vizsgáljuk – az egyének életének behatárolt volta következtében –, ez az eljárás megoldhatatlan.

Így esetünkben, a VI. ker. reáliskola tantestületének vizsgálatánál más eljáráshoz folyamodtunk, bizonyos statisztikai eljárások felhasználásával, a szociológia látószögéből megközelítve igyekeztünk képet adni róluk.

Maga a témaválasztás, témaválasztásom – a VI. ker. reáliskola tanárainak vizsgálata – erősen szubjektív indíttatású. A hivatalosan 1951-ben megszüntetett iskola fennmaradt épületében, évtizedekkel később, kezdő tanárként, magam is tanítottam. Az épület – még elhanyagolt állapotában is lenyűgöző, méltóságot sugárzó volt.

Arról az iskoláról azonban, mely korábban itt működött, mely iskola céljára feltehetően az épület készült, még idős kollegáim sem tudtak semmit. A Terézváros múltját feltáró korabeli kiadványban is csak a következőt olvashatjuk: „Az iskola keletkezésének éve ismeretlen. Kb. a századforduló előtti években épült.” (Pille, 1970. 142. o.)

Az 1980-as évek vége felé, az épület felújítása során a főbejárat lépcsőház felöli falán, a vakolatréteg alól előbukkant egy fekete márványtábla, rajta a felirat: „I. Ferencz József dicsőséges uralkodása / Dr. Wlassics Gyula vallás-és közoktatásügyi minisztersége / Raj Ferencz igazgatósága idején / Alpár Ignácz építész tervei szerint épült 1897-1898. évben”

Ehhez az eseményhez köthető kutatásom kezdete, melyet aztán többéves megszakításokkal folytathattam. Megtudtam, az iskola reáliskola volt, a VI. ker. főreál, mely később felvette

(3)

Kemény Zsigmond nevét. Felkutattam a volt tanárokat, diákokat, Mészáros István tanár úr irányításával elkészült az iskola történetét feldolgozó kötet, mely a Tankönyvkiadó Iskolák a múltból sorozatában jelent volna meg, ha a kiadó anyagi okokból, éppen akkor nem vet véget ennek az egyébként kiváló kötetekből álló monográfia-sorozatnak. Így a volt diákok adakozásából jelentettük meg¹ az iskola alapításának 100. évfordulójára.

Az anyaggyűjtés során figyeltem fel a reáliskolában tanító tanáregyéniségekre, a velük kapcsolatos írott források (BFL, VIII. 41.) feltárása, a volt tanítványok elbeszélései mind megerősítettek abban, hogy a kutatást érdemes folytatnom, most már – kizárólag – a tanárokra fókuszálva. Kutatásom célja az volt, hogy egy – mára már – kevéssé, sőt kijelenthetjük, egyáltalán nem ismert iskola tanárcsoportjának ismérveit tárjam fel. Vizsgálatom arra irányult, hogy megtaláljuk a helyét a magyar közoktatás palettáján, bemutassak egy olyan tanári kart, mely bővítheti a hazai oktatási elittel kapcsolatos ismereteink körét. Az „elit”

értelmezésével kapcsolatosan nem kívánok belemélyedni az erről folyó vitákba, elitnek fogadom el Nagy Péter Tibor legújabb elitkutatásával kapcsolatos álláspontja² alapján mindazokat, akiknek személye – esetünkben a tanári szférában – korukban (is) fontosnak, meghatározónak, ismertnek tekinthető.

A kutatás módszere

A forrásadatok elrendezéséhez a prozopográfiát választottam, mint módszert. Prozopográfia alatt egy sajátos adatbázist, azaz prozopográfiai repertóriumot értünk, mely eltérően a biográfiától és a kollektív biográfiától, nem az egyes személyt vizsgálja teljes körűen, csupán az életút egy-egy szakaszában figyeli meg s ezeket a „szakaszokat” a kutató szabadon megválaszthatja.

A prozopográfia tartalmi értelmezésében nincs egyetértés a kutatók között. Míg az angol nyelvű szakirodalom elkülöníti, német nyelvterületen inkább szinonimaként használják a kollektív biográfiával, s hazánkban is inkább ez utóbbi értelmezés nyert teret. Definiálásával először Lawrence Stone angol-amerikai társadalomtörténész próbálkozott, értelmezése szerint

„a prozopográfia a történelem szereplőinek egy közös háttérrel rendelkező csoportjának

1 Bara, 1991.

2 Nagy, 2007. 8-10.

(4)

vizsgálata, a közös jellemzők alapján az életükről készült kollektív tanulmány”³ vagyis a társadalomtudományi kutatások olyan interdiszciplináris módszere, mely leginkább alkalmas a társadalomban lejátszódó változások bemutatására.

Más kutatók⁴ úgy vélik, hogy a prozopográfiára alkalmazva a „kollektív biográfia” elnevezés félrevezető, mivel ez előbbi nem az egyén élettörténetét tanulmányozza a csoporton belül, hanem az összesítésben szereplő egyének életrajzi részleteinek csoportazonosságát.

Értelmezésem szerint a prozopográfia a modern társadalomtörténeti kutatás eszköze, melyben elsősorban a szociológia hatására a struktúra-elemzés kerülhet előtérbe. Dolgozatomban is az életút adatokból nyert struktúrák kerültek megvilágításba, a vizsgálat inkább struktúra- elemzés, mint hagyományos értelemben vett iskolatörténet.

Megközelítésem így elsősorban történeti-szociológiai jellegű, egy bizonyos társadalmi csoport (középiskolai tanárok) meghatározott körének (VI. ker. reáliskola) mikrotörténetét kívánja bizonyos szempontok (független változók) alapján vizsgálni adott időintervallum⁵, az iskola fennállásának (1891 és 1951) időszakában.

A prozopográfiai munka készítése során a következő kutatás-módszertani kérdésekre kellett választ találni:

– Milyen kritériumok alapján történjen az adatok gyűjtése?

– Milyen kritériumok alapján kerüljenek be az egyes személyek az adatfelvételbe?

– Melyik az a forma, amely által az összegyűjtött információhalmaz világosan áttekinthető?

Az adatok rögzítését hosszas levéltári és könyvtári kutatómunka előzte meg, melynek során igyekeztem a lehető legtöbb, összehasonlításra alkalmas információt feltárni. Az adattár felépítésében az alábbi rendező elv valósult meg:

– a személyek „bekerülési” körének kialakítása, – független változók kialakítása, azok meghatározása.

3 Stone, 1971 46. o.

4 lásd Smythe, 2002; Pelteret, 2002.

5 Pontosabban: írott források hiányában 1945-ig.

(5)

A vizsgálatban a személyeket a tantestület tagjai jelenítik meg (személysoros felvétel). Az adatfelvételnél a csoportba történő bekerüléshez figyelembe vett kritériumok a következők:

1. Minden olyan személy, aki valamilyen jellegű díjazásért végezte munkáját az adott iskolában. Így értelemszerűen kimaradtak a „csak” gyakorlótanítást végző tanárjelöltek.

Abban az esetben viszont, ha kimutathatóan hosszabb–rövidebb ideig tartó helyettesítésre (fizetség ellenében!) felkérést kaptak, bekerülhettek a csoportba.

2. Minden olyan személy, aki valamilyen pedagógiai képesítéssel rendelkezett, legyen az tanári vagy tanítói (pl. a polgári iskolai végzettség elegendő a középiskolai ének, vagy tornatanítói a testnevelés tantárgy esetében), vagy valamilyen, a VKM által előírt – iskolai oktatáshoz szükséges – minősítő vizsgát tett (ez az iskolaorvosok esetében jelenik meg).

3. Minden olyan személy, aki óráit a tantervekben előírtak szerint, órarendi keretek között az iskola épületében tartotta. Így bekerültek a katolikus, a református és az izraelita vallástanárok, a többi hittanár viszont nem képezi a vizsgálat tárgyát.

A független változók azok a kategóriák, melyeket a populáció minden egyes, a vizsgálatba bevont valamennyi tagja esetében megvizsgáltunk.

Ezek a következők:

- név, esetleges névváltoztatások, ennek időpontja;

- születési adatok: hely, idő;

- szülők neve, foglalkozása, esetleges nemesi származása;

- vallás, vallásváltoztatás, annak időpontja;

- iskolázottság: közép- és felsőfokú tanulmányok: helyszíne, időtartama. A középiskolák fenntartói, az első és a további diplomák megszerzése;

- doktori disszertáció: témája, megszerzésének helye, időpontja - munkahelyek, azok változtatása;

- munkahelyi pozíció alakulása;

- nyelvismeret;

- publikációk: szakmai vagy egyéb, magyar vagy idegen nyelven; cikkek vagy önálló kötetek;

- kitüntetések, elismerések jellege, típusa;

- adattárakban való megjelenésük.

(6)

Mindezek – túl azon, hogy reprezentálják az adott iskola tantestületét, az adott társadalmi csoport – jelen esetben a VI. kerületi reáliskola 1891 és 1951 közötti tanárpopulációja – társadalmi hasznosságát, a szellemi életben megjeleníthető értékét – reprezentálják egyben az adott kor magyarországi középiskolai tanárpopulációjának értékeit is.

A vizsgálat, eredményei, értelmezésük, főbb megállapítások

A prozopográfiai adatbázis (SPSS számítógépes program segítségével elkészített) hatalmas munkát jelentő létrehozása után az egyes – független változókból kialakított vizsgálati területek elemzésénél – a prozopográfia már mint eszköz jelent meg.

Az elemzések során – bizonyos objektív okok miatt – a felvett adatbázisból csak részterületek kerülhettek be a dolgozatomba. Ezek alapján vizsgáltam, milyen összetételű volt az iskola fennállása alatt az iskola tantestülete, kik voltak, milyen földrajzi, társadalmi térből és közegből érkeztek, milyen volt családi indíttatásuk a tanári pályára. A születési helyek és az érettségit adó helyszínek kapcsolatban álltak-e egymással, az esetleges eltérések milyen térbeli irányultságúak. Középiskoláztatásuk fenntartó szerinti választása egybeesik-e felekezeti hovatartozásukkal, megjelenik-e e téren a szakirodalomban feltárt iskolaválasztási trend (Karády, 1997a; b). Felsőfokú tanulmányaik jellege (humán-reál, egyházi, művészeti) összefügg-e külföldi tanulmányaikkal, és ha igen, milyen (szak)területen domináns ez.

Pályaképük alakulásában szerepet játszik-e, hogy az egyetem elvégzése után munkahely- választásukban a tanári pálya mikor (hányadik munkahelyként) jelenik meg, ill. földrajzi megoszlásban ez hogyan változik. Tanáraink munkahelyeit az első tíz munkahelyváltozásig követtem, kimutattam, hogy közülük kik és milyen arányban maradtak a tanári pályán, illetve milyen más területre léptek át, s a pályaelhagyásban milyen szerepet játszhatott (középiskolai tanárságuk idején is folytatott) tudományos tevékenységük, művészi vagy esetlegesen más jellegű ambíciójuk.

Kiterjedt számú tudásforrásokban kerestem „nyomukat”, kortárs lexikonokban és későbbi összeállításokban, kézikönyvekben, helytörténeti kiadványokban. Alapvető forrásnak tartottam e téren a Szinnyei- és a Gulyás-féle biográfiai lexikont (Szinnyei; Gulyás), elitrekrutációs alapnak tekintettem a két régi nagylexikont, a Pallas és a Révai nagy lexikonát (Pallason; Révaion), a sajátos szempontú Keresztény Magyar Közéleti Almanachot (KMKA), valamint a Zsidó Lexikont (ZsidLex). Ez utóbbiak elsősorban a két világháború közötti

(7)

időszakban kortárs lexikonként szolgálhattak, de a dualizmus korában élt személyekről is nyújtanak adatokat.

Dolgozatom utolsó fejezeteként áttekintem a tanári kar két olyan tagjának életét, pályafutását, akik – véleményem szerint – méltatlanul kerültek a feledés homályába, illetve akiknek munkásságát – elsősorban a fel nem tárt források hiányában – az utókor nem valós súlyuknak megfelelően ítéli meg.

A disszertáció jelentősége

A szakirodalom és forrásadataim áttanulmányozása után úgy véltem, az eddigiekben a neveléstörténészek és a társadalmi egyetértés által is elitnek nevezett, s valóban méltán annak is nevezhető gimnáziumok (kizárólagos) köre bővülhet a reáliskolák köréből a VI. ker.

reáliskolával. A szakirodalomban elitiskola megnevezést használnak hagyományosan egy meghatározott társadalmi csoport, például a gazdasági vagy a tudományos életben tudástőkével rendelkező, azaz tudáselitként jelentkezők, azokat „kinevelő” középiskoláknak megnevezésére, vagyis hogy az adott iskola milyen mértékben járult hozzá a tudáselit létszámának alakulásához. Ha ilyen megközelítésben vizsgáljuk a kérdést, iskolánk valóban nincs ott azok között az iskolák között, melyek az adatokat tekintve nagy számban adták ezt a csoportot. Ám ha a végzett diákokat a kiváló magyar műszaki értelmiség (műszaki tudáselit?) soraiban keresnénk, a „mérnökök középiskolájának” is nevezett iskolánk már valahol az élen lenne. Elsősorban általuk teljesítette az iskola képzési célját, a reáltárgyak elsajátítása biztos alapot nyújtott számukra a műegyetemi képzéshez.

A nagyszámú műszaki értelmiség mellett ugyanakkor érdemes megemlíteni név szerint is azokat a volt VI. ker. reáliskolában tanulókat, akik a későbbiekben a magyar kultúra és tudomány kiválóságait jelenítik meg. Hiszen a dualizmus korában és a két világháború közti időszakban – mely iskolánk létezését nagyjából lefedi – az iskolaválasztás a „piacon” szabad volt, a diákok (ill. családjaik) választása egyben az adott iskolák minősítését is jelentette.

Felsorolásom bizonyára nem teljes körű, hiszen vizsgálatom nem erre a területre terjedt ki, de óhatatlanul is találkoztam az iskola történetét feltáró kutatásom során a következő nevekkel:

Weiner Leó, Szilárd Leó, Weiss Manfréd mindkét fia, Kestler [sic!] Arthur (Arthur Koestler), Németh László, Vámos László, Mauritz Béla, Kondor Béla, Ádám György, Decsényi János, Tarbay Ede…

(8)

Összegzés

Dolgozatom megközelítése a fentiektől eltérő, más irányú volt, mint azt a korábbiakban kifejtettem, vizsgálatom a tanári karra irányult. A munka során szükségesnek éreztem a tanárképzés történeti felvázolását az adott időintervallumban, mely mintegy történeti hátteret is nyújt a struktúrájában vizsgált, statisztikai adatokra épülő elemzéshez. Áttekintettem a doktori fokozat megszerzésének szerepét tanáraink képzésében, vizsgáltam az Eötvös Collegium tagságával járó hatást az életpályák alakulásában. Az ének- és tornatanítók sajátos csoportját a tanítóságon belül, képzésük törvények és rendeletek által szabályozott rendjét.

A Mellékletben összegyűjtöttem tanáraink munkáit, mivel úgy véltem, könyvészeti feltárásuk segítséget nyújthat a későbbiekben más kutató számára is.

Munkám alfejezetekre tagolt három fejezetből áll, melyhez prozopográfiai adatokból álló Melléklet kapcsolódik, a dolgozatot bibliográfia zárja.

Tudomásom szerint ilyen jellegű – egy adott iskolára vonatkozó – kutatás hazánkban még nem készült, az esetleges kutatói botlások ennek tulajdoníthatók.

Irodalom

Bara Zsuzsanna (1991): Iskola a Bulyovszky utcában. A Kemény Zsigmond Gimnázium története. [a volt diákok kiadása], Budapest.

BFL (VIII. 41) = Budapest Főváros Levéltára. A Budapesti VI. kerületi Magyar Királyi Állami Kemény Zsigmond Gimnázium iratai.

Gulyás = Gulyás Pál (1939-1944/1990): Magyar írók élete és munkái. 1-6. Budapest. Új sorozat (1990) 7-19. MTA Irodalomtudományi Intézet, Budapest.

Karády Viktor (1997a): Iskolarendszer és felekezeti egyenlőtlenségek Magyarországon (1867- 1945). Replika Kör, Budapest.

Karády Viktor (1997b): A középiskolai piac társadalomtörténeti problémái Magyarországon.

In: Sasfi Csaba (1997, szerk.): Iskola és társadalom. Zalaegerszeg, 19-35.

KMKA = Keresztény magyar közéleti almanach 1-2. (1940-1944). Hortobágyi Jenő (fel.

szerk.), Pátria Kiadó, Budapest.

(9)

Nagy Péter Tibor (2007): Társadalmilag kanonizált elitek a 19-20. században. Egy elitkutatás rekrutációs dilemmái. Iskolakultúra, 8-10.

Pallason= Pallas Nagy Lexikona (1893-1897). Az összes ismeretek enciklopédiája. 1893- 1904. 1-16. Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt.; 17-18. Pallas-Révai, Budapest.

http://mek.oszk.hu/00000/00060/index.phtml

Pelteret, D. (2002): The Prosopography of Anglo-Saxon England. History and Computing.

12.1.

Révaion = Révai nagy lexikona (1911-1935). 1-21. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt., Budapest.

Pille (1970): A Terézváros kétszáz éve. Pille György (1970, szerk.). A VI. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottságának kiadványa, Budapest.

Stone, Lawrence (1971): Prosopography. Daedalus 100, 46-76.

Smythe, D. (2002): The Prosopography of the Byzantine Empire. History and Computing.

12.1. http://www.linacre.ox.ac.uk/prosopo.html

Szinnyei = Szinnyei József (1891-1914/1980-1981): Magyar írók élete és munkái. 1-14. kötet.

Hasonmás kiadás (1980-1981). Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, Budapest.

ZsidLex = Magyar zsidó lexikon (1929). Ujvári Gyula (szerk. és kiad.), Budapest.

A szerzőnek a témához kapcsolódó publikációi

Bara Zsuzsanna (2007): Az „ismeretlen” prozopográfia. Neveléstörténet, 8.

Bara Zsuzsanna (2007): Az adattárak, mint források egy prozopográfiai vizsgálatban. In:

Tavaszi Szél Konferencia-kiadvány, Társadalomtudományok. Doktoranduszok Országos Szövetsége, Budapest.

Bara Zsuzsanna (2007): Mit olvastak a diákok 1920-ban? Olvasásfelmérés a VI. kerületi reáliskolában. Elektronikus Könyv és Nevelés, 1.

www.tanszertar.hu/eken/2007_01/seged_0701/bzs.pdf

Bara Zsuzsanna (2005): A népiskolai könyvtárak létrejötte a törvények, rendeletek és a korabeli pedagógiai szaksajtó tükrében. Iskolakultúra, 2.

Bara Zsuzsanna (2001): A vakok és csökkentlátók könyvtári ellátása. Iskolakönyvtáros, 3-4.

(10)

Bara Zsuzsanna (2000): S. O. S.! Keresek egy könyvet!

www.oki.hu/cikk.php?kod=isze-palyazat-bara.html

Bara Zsuzsanna (1998): Értesítőkben lapozgatva. Weiner Leó. Emlékek és dokumentumok tükrében. Új Katedra, 2.

A szerzőnek a dolgozat témájához kapcsolódó konferencia előadásai

Bara Zsuzsanna (2007): A prozopográfia és szerepe a neveléstörténeti kutatásokban. MTA Pedagógiai Bizottság Neveléstörténeti Albizottsága, Neveléstörténeti módszertani-historiográfiai konferencia. Eger, 2007. október 4-5.

Bara Zsuzsanna (2007): Az adattárak, mint források egy prozopográfiai vizsgálatban. Tavaszi Szél 2007. Doktoranduszok Országos Szövetségének konferenciája, 2007.

május 18.

Bara Zsuzsanna (2004): A Kemény Zsigmond Gimnázium tanárai. Tanáraink a 19-20.

században. A Wesley János Lelkészképző Főiskola és a Magyar Szociológiai Társaság Oktatásszociológiai szakosztálya közös konferenciája, 2004.

november 26.

(11)

E ÖTVÖS L ORÁND U NIVERSITY F ACULTY OF E DUCATION AND P SYCHOLOGY

D OCTORAL P ROGRAM OF THE I NSTITUTE OF E DUCATION

ZSUZSANNA BARA

Teacher’s fates, teacher’s carriers.

Prosopography research of a sixth district secondary school’s teachers in Budapest

PhD THESES

Consultant:

Professor Éva Szabolcs

2009

(12)

Motivations for my research and the premises

Investigation of a given school’s teaching staff is a peculiar domain in research into the history of education. Perhaps it sounds a common place, nevertheless it is true that a teacher’s work is not only knowledge transfer; the teacher’s personality is also affect on the pupils, and the staff as a whole determines the atmosphere of the school. Even so, this domain occurs only occasionally in the history of education – when an outstanding teacher, a lion is described.

Of course, it is very hard to track a teacher’s personality; and in fact the pupils’ recollections solely can demonstrate this effect. The memory, however, selective (and highly subjective, as any harm remembered by the pupil can mask teacher’s values), so this kind of research will be successful if it is extended to more pupils and research score will be addressed in the objectifying. However, in cases where schools in earlier eras are examined – due to the finiteness of human life-span – this procedure is simply impossible.

So in out case – the school being a secondary school of modern languages and sciences – one must choose another method: a sociological one, using some statistical means.

Even the choice of issues was highly subjective. The school had been dissolved in 1951; in the remaining school buildings decades later I taught myself as a new-fledged teacher. The building still stands neglected was impressive, irradiated some dignity.

About the school, however, which previously operated here my elder colleagues still knew nothing. A publication about the past of Terézváros read: “The school’s year of formation is unknown. It probably had been built around the turn of the century.” (Pille, 1970. p. 142) In the years of 1980s, during the renovation of the main entrance a black marble tablet emerged from underneath the coat of plaster, and it bore the following inscription: “In The glorious reign of Francis Joseph, when Dr Gyula Wlassics was the minister of religion and public education and the head master was Francis Raj, in years 1897 and 1898 this building has been erected by architect Ignácz Alpár.”

(13)

My research begins in this time, and it continues with several year suspenses. I learned that the school was a secondary school of modern languages and sciences – the main school of this sort in the 6th disctrict of the capital –, and later it took the name of Zsigmond Kemény (a Hungarian writer of 19th century). I sought for the former teachers, pupils; and under the guidance of a teacher, Mr Istvan Meszaros had been formed a manuscript on the school’s history, but it couldn’t be issued by Tankönyvkiadó. Thus, we could publish it by the contributions of school’s former pupils in the 100th anniversary of founding.⁶

In the midst of collection of written materials I has taken notice of prominent teacher figures taught here before; by this and by the narratives told by former pupils I came to a conclusion that it is worth to continue my research and I have to bring teachers into focus. I would like to clarify the specifics of a teachers’ community of a scarcely known sort of school. I would like to widen the scope of our knowledge of the domestic educational elite. As regards for debates on notion of elite, I don’t want to go into details; I accept the Péter Tibor Nagy’s view⁷: one belongs to the elite, if he or she – in this case the teacher’s sphere – is important, relevant, be considered known in our age too.

The research method

The layout of the source data I took prosopography as a method. Prosopography is a specific database, a prosopographic repertory, which unlike biography and collective biography is not a fully examination of an individual, but an examination of this individual in a chosen phase of a life-span, and the researcher can choose that phase freely, as he or she wants to.

There is no consensus on the content of prosopography. While the English literature separate it from the collective biography, the German-speaking researchers increasingly use it as synonym for that collective biography, and this latter view is current in Hungary. Lawrence Stone, an English-American literary historian was the first who tries to define the notion of prosopography; in his view “Prosopography is the investigation of the common background characteristics of a group of actors in history by means of collective study of their lives”⁸, that is prosopography is an interdisciplinary method in social science research, which is the best tool for showing changes in society.

6 Bara, 1991.

7 Nagy, 2007. 8-10.

8 Stone, 1971 46. o.

(14)

Other researchers believe⁹, that to name prosopography as “collective biography” is misleading, because prosopography examines not the individual’s life in the group, but the common characteristics of life details of individuals in the group.

In my understanding prosopography is a tool in modern search in social history, and its most important part is structrure analysis (as an influence of sociology). In my study the structures extracted from life data are in the foreground; all the study is structure analysis rather than school history in a traditional sense.

Thus my approach is primarily historical and sociological in nature; it tries to examine the

“micro-history” of a part (in a 6th district secondary school) of a certain social group (secondary school teachers) in a period (the school’s existence, between 1891 and 1951¹⁰).

During this prosopographical working I had to find answers to the following issues:

– What criteria should be followed in the fact-finding?

– Who should be included into the collection of data and by what criteria?

– What form is the best one for the summary of all the collected data?

The data collection was preceded by extensive archival and library research, during which I tried as much as possible to disclose all the comparable information. The repository structure was directed by the following principle:

– an appropriate scope for including persons,

– development of the independent variables, and an apt definition for them.

In the study, persons recognized as members of teaching staff (personal series recording). The criteria for inclusion into the group:

1. Any person should be included, who in some way had been charged for the work done at school. For that reason, excluded all the trainee teachers. But if there is any evidence for that one was employed as a substitute teacher (for payment!), then he or she can be entered the group.

9 Smythe, 2002; Pelteret, 2002.

10 To specify: in absence of written resourche: to 1945

(15)

2. Any person should be included, who had some educational qualifications, whether he or she was a qualified teacher or not (for example, civil education in secondary school was enough for teaching music and the physical training) or who had passed any certification examination prescribed for school education by the ministry of religion and public education (it was important for medical officers of schools).

3. Any person should be included, who giving lesson according to schedule within the school building – for example any Catholic, Protestant and Jewish teacher of divinity.

The independent variables are the categories should be examined for all the members in the searched population.

These are:

– name, any name change, the date of changing;

– date of birth: place of birth;

– parents’ name, occupation, any noble origin;

– religion, change of religion, the date of changing;

– education: secondary and higher education, their duration and institute. The secondary school’s managers, the first and subsequent diploma;

– doctoral dissertation; its theme, date and location of its acquisition;

– jobs, changes is jobs;

– development in work position;

– language knowledge;

– publications: technical or other, in Hungarian or foreign languages, articles or separate volumes;

– awards, character and type of any recognition;

– repositories in which they appear.

All these represent the staff of school – in this case the staff of a school in the 6th district of the capital between 1891 and 1951 –, the social usefulness of this staff and their values in the intellectual life; and these findings represent the values of the secondary school’s teacher population in Hungary in a given period.

(16)

The analysis, the results, the interpretations and the most inportant conclusions

After the huge work of creating the database of prozography (with the help of the computer program SPSS) at the analysis of the given area – made of individual – indenpendent variables – prozography was used as a given tool.

During the analysis only some parts of the database could have been taken in my essay – because of certain objective reasons. Relying on these information, I examined the teaching staff of the school, their identity, their geographical and social origins and their parental motivations for the teaching profession since the existence of the school. I also tried to study the connection between the birthplaces and the places of establishments giving the school- leaving exams and the nature of the possible differences. The correlation of their religious affiliation with their picking of school by its maintainer, the visibility of the trend described in the scientific literature (Karády, 1997a; b). The characteristics of the upper level education (humane-relate, religious, artistic) and its connation with the abroad studies – if there were such connection I also tried to point out the dominance of certain fields of profession.

The number of jobs after leaving university and before starting to teach – and its correlation of their carrier and geographical distribution. I followed our teachers’ workplace for ten changes and tried to found how many of them remained teachers and what other professions did they choose. The connection between leaving the profession and their scientific study (during their work as a secondary school teacher), artistic or other amitions.

I searched for „traces” in several sources: contemporary encyclopedias, later compilations, compendiums, publications of regional history. I considered the Szinnyei and the Gulyás biographical encyclopedias a a basic source (Szinnyei; Gulyás), and I took the huge old encyclopedias Pallas and Révai, the Catholic Hungarian Public Alamanch (KMKA) with its specific point of view and the Jewish encyclopedia (ZsidLex) as a elite recreational ground.

The last two possibly served as a contemporary encyclopedia between the world wars, and also served information about the people lived during dualism.

In the last part of my essay I reviewed the life and carrier of teacher who fell into the waters of forgetfulness undeserved, and whose work – mostly because of the lack of sources – are not considered with proper respect.

(17)

The importance of my dissertation

After reading the scientific literature and my sources I supposed in the foregoing pedagogy historians and the society as well agreed on that the elite circle of Gymnasiums’ circle can be expanded by a “reáliskola” (secondary school for sciences and modern languages) from the 6^th district.

In the scientific literature the term of “reáliskola” is traditionally used for a secondary school which has it’s main goal by a specific social group, e.g. economic or scholarly to spread their knowledge to prevent the future of scientific elite

If we go thoroughly into this questions this type of schools doesn’t really represent a great number among other types of secondary schools. But if we take a look at the alumnus we will find a great number from the technical intellectual class (technical elite) so it is not surprising it is also called the secondary school of engineers. The goal was to help the students to enroll into the Technical University, and the tool was the “real” subjects such as mathematics, physics or chemistry

Beside the numerous amount from the technical intellectual class it is worth to mention by name those students of the 6^th district “reáliskola”, whom later become the part of Hungarian culture and prominent personalities of science. In and between the dualism and the second world war, which covers the beginning and the end of the examined school, the school choosing was free by that time, which indicated that the choosing of a school by students classified a school itself.

My list is not full by no doubt because my examination does not extended to this topic, but while I was doing my examinations I found the following names: Weiner Leó, Szilárd Leó, Weiss Manfréd mindkét fia, Arthur Kestler [sic!] (Arthur Koestler), László Németh, László Vámos, Béla Mauritz, Béla Kondor, György Ádám, János Decsényi, Ede Tarbay…

Summary

The approaching of my dissertation was different from the above, it had different direction from that I have already explained, my investigation was focusing on the teachers of the school.

In the research I found it necessary to draw up the historical sketch of teacher training in a specific time interval, which gave a historical background to the analysis which was

(18)

constructed on the basis of the statistical figures. I was summing up the role of earning doctoral class in the teachers’ training and I was also investigating the role of membership of Eötvös Collegium in their career. The special group of the gym teachers and singing masters was also part of the investigation on the behalf of the laws and orders.

In the Appendix I collected the papers of my teachers, because I found that revealing it bibliographically could help other researchers in the future.

My paper three sections articulated into subchapters, which is connected Appendix of prosopography data, my paper ends with the bibliography.

To my knowledge, based on one school, these kind of examination has never been done before, the occasional research stumbling was due to this fact.

Bibliography

BFL (VIII. 41) = Budapest Főváros Levéltára. A Budapesti VI. kerületi Magyar Királyi Állami Kemény Zsigmond Gimnázium iratai.

Gulyás = Gulyás Pál (1939-1944/1990): Magyar írók élete és munkái. 1-6. Budapest. Új sorozat (1990) 7-19. MTA Irodalomtudományi Intézet, Budapest.

Karády Viktor (1997a): Iskolarendszer és felekezeti egyenlőtlenségek Magyarországon (1867- 1945). Replika Kör, Budapest.

Karády Viktor (1997b): A középiskolai piac társadalomtörténeti problémái Magyarországon.

In: Sasfi Csaba (1997, szerk.): Iskola és társadalom. Zalaegerszeg, 19-35.

KMKA = Keresztény magyar közéleti almanach 1-2. (1940-1944). Hortobágyi Jenő (fel.

szerk.), Pátria Kiadó, Budapest.

Nagy Péter Tibor (2007): Társadalmilag kanonizált elitek a 19-20. században. Egy elitkutatás rekrutációs dilemmái. Iskolakultúra, 8-10.

Pallason = Pallas Nagy Lexikona (1893-1897). Az összes ismeretek enciklopédiája. 1893- 1904. 1-16. Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt.; 17-18. Pallas-Révai, Budapest.

(19)

Pelteret, D. (2002): The Prosopography of Anglo-Saxon England. History and Computing.

12.1.

Révaion = Révai nagy lexikona (1911-1935). 1-21. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt., Budapest.

Pille (1970): A Terézváros kétszáz éve. Pille György (1970, szerk.). A VI. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottságának kiadványa, Budapest.

Stone, Lawrence (1971): Prosopography. Daedalus 100, 46-76.

Smythe, D. (2002): The Prosopography of the Byzantine Empire. History and Computing.

12.1. http://www.linacre.ox.ac.uk/prosopo.html

Szinnyei = Szinnyei József (1891-1914/1980-1981): Magyar írók élete és munkái. 1-14. kötet.

Hasonmás kiadás (1980-1981). Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, Budapest.

ZsidLex = Magyar zsidó lexikon (1929). Ujvári Gyula (szerk. és kiad.), Budapest.

The author’s publication in connection with the related topic:

Bara Zsuzsanna (2007): Az „ismeretlen” prozopográfia. Neveléstörténet, 8.

Bara Zsuzsanna (2007): Az adattárak, mint források egy prozopográfiai vizsgálatban. In:

Tavaszi Szél Konferencia-kiadvány, Társadalomtudományok. Doktoranduszok Országos Szövetsége, Budapest.

Bara Zsuzsanna (2007): Mit olvastak a diákok 1920-ban? Olvasásfelmérés a VI. kerületi reáliskolában. Elektronikus Könyv és Nevelés, 1.

www.tanszertar.hu/eken/2007_01/seged_0701/bzs.pdf

Bara Zsuzsanna (2005): A népiskolai könyvtárak létrejötte a törvények, rendeletek és a korabeli pedagógiai szaksajtó tükrében. Iskolakultúra, 2.

Bara Zsuzsanna (2001): A vakok és csökkentlátók könyvtári ellátása. Iskolakönyvtáros, 3-4.

Bara Zsuzsanna (2000): S. O. S.! Keresek egy könyvet!

www.oki.hu/cikk.php?kod=isze-palyazat-bara.html

Bara Zsuzsanna (1998): Értesítőkben lapozgatva. Weiner Leó. Emlékek és dokumentumok tükrében. Új Katedra, 2.

(20)

The author’s conference speeches in connection with the related topic:

Bara Zsuzsanna (2007): A prozopográfia és szerepe a neveléstörténeti kutatásokban. MTA Pedagógiai Bizottság Neveléstörténeti Albizottsága, Neveléstörténeti módszertani-historiográfiai konferencia. Eger, 4-5. 10. 2007.

Bara Zsuzsanna (2007): Az adattárak, mint források egy prozopográfiai vizsgálatban. Tavaszi Szél 2007. Doktoranduszok Országos Szövetségének konferenciája, 18. 05.

2007.

Bara Zsuzsanna (2004): A Kemény Zsigmond Gimnázium tanárai. Tanáraink a 19-20.

században. A Wesley János Lelkészképző Főiskola és a Magyar Szociológiai Társaság Oktatásszociológiai szakosztálya közös konferenciája, 26. 11. 2004.