A tulajdon bölcselete

Teljes szövegt

(1)

A TULAJDON BÖLCSELETE.

f

A B U D A P E S T I K I R Á L Y I M A G Y A R T U D O M Á N Y - E G Y E T E M E N P Á L Y A K O S Z O R Ú T " N Y E R T D O L G O Z A T .

IFÇTA

É á d á i A J O S .

K Ó K A I

BUDAPEST, 1875.

L A J O S K Ö N Y V K E R E S K E D É S E .

(2)

20102

Ч

Weiszmaim testvérek könyvnyomdája. (Budapest, főút 15. sz.)

(3)

N A G Y S Á G O S

DS KAUTZ G Y U L A urnák,

tudományos akadémiai rendes tag, országgyűlési képviselő, a budapesti királyi egyetemen volt rector, ugyanott ny. r. tanárnak stb. stb.

hálás tisztelete jeléül ajálja tanítványa

A SZERZŐ.

(4)
(5)

A budapesti királyi magyar tudomány-egyetem 1874.

március hó 31-iki határnappal a következő pályatételt tűzte ki: „ A d a s s é k e l ő a m a g á n t u l a j d o n j o g b ö l c s é s z e t i e l m é l e t e , é s f e j t e s s e n e k k i a z o n e l v e k , m e l y e k sze- r i n t a m a g á n t u 1 a j d o n .a t á r s a d a l m i é r d e k e k n e k m e g f e l e l ő l e g s z e r v e z e n d ő . " '

A pályadij a jelen dolgozatnak, adatott ki.

Midőn e sorok irója a jelen-pályázattal a küzdtérre lé- pett, nem a könynyü megfejtés tudatával tette ezt, sőt inkább átlátta azon akadályokat, melyekkel a jelen tétel tudományos kidolgozásánál megküzdeni kénytelen.

Eltekintve a kérdés elméleti ugy gyakorlati oldalának nehézségeitől, melyek egyrészt annak szubtilis volta, Z m4s_ részt annak fontossága miatt fölmerültek, — lehetetlen volt még könynyü szerrel a feladat- megoldásához látni a tudo- mányos munkáknak e pontra "veiíatkozó hiányos tartalmuk- nál fogva is. Mert mig egyfelől szerénytelenség volna be nem ismerni, miszerint egy A h r e n s , T r e n d e l e n b u r g és W a r n - k ö n i g munkáik a lehető legszebb fényt vetik a dolgozó fel- adatához, — addig másfelől be kell ismerni, hogy ezeken túl alig találni rendszeres útmutatót.

Magyar irodalmunk a tulajdon bölcseletét illetőleg az egy nem teljes A h r e n s-forditást kivéve, sem eredeti, sem átültetett értekezéssel nem szolgál; P a u l e r müve ren- deltetésénél fogva nem terjeszkedhetik rá; V i r o z s i l és G r o s röviden szólnak; S c h i l l i n g - é minden inkább, csak a kielé- gitő nem. Más nemzetü irók müvei a tulajdonnal csak szociálisz- tikus érdekek mellett vagy ellen vivott harcaikban foglal- koznak, mint T h i e r s is; melyeket ép ez oknál fogva el- m é l e t i tételeink megvilágitásában nem használhatunk.

(6)

Ily nehéz körülmények között épen nem tartja értekező e müvet másnak, mint gyenge kísérletnek ama szükkörü ta- nulmányai sorából, melyeket eddig, a jogbölcselet iránt táp- lált meleg odaadással, tanárainak utmutató keze mellett tőn.

Egyetemi pályamunka feltűnésre nem számithat; különc- ködés még nem önállóság és a tekintélyek el nem ismerése még nem tudományos világnézlet. Ezért nem is szándékozott értekező a dolgozatban fölfödözéseket tenni, nem eltérni azok- tól, a kiktől tanult; sőt inkább a tudomány modern álláspont- ján hiven megmarad azok nézete mellett, kikre hivatkozni:

büszkesége; kiknek nézeteit követni akarni és tudni: legben- sőbb óhajtása.

H o g y a dolgozatot most a magyar tudományos közön- ség elé terjesztem, — teszem azt annak tudatával, hogy ez által az elvont jogtudomány fejlődése hazánkban ha. nem is tökéletesedik, de megkönynyittetik. — Talán nem téved e sorok irója, ha azt hiszi, hogy azon csekély számú, és úttö- rőknek nevezhető irodalmi müvek után, melyek a jogbölcse- let alapját vetették meg Magyarországon, e tudomány terjedelmesebb kiműveléséhez leginkább egyes monográfiákra Van szükség. E felfogás ösztönzött arra, hogy a t. közönség elé bocsássam a jelen, — csekély ismeretekkel ugyan, de annál több iparkodással megirt dolgozatomat; mely iránt an- nak szives jóakaratát, s a benne netalán előforduló hibák iránt kegyes elnézését kérem.

Budapesten 1875. február-hó 15-én.

R Á D A I .

(7)

A T U L A Ä O N BÖLCSELETE.

(8)

*

(9)

i

I. T U L A J D O N .

Az ember, mint természeti lény, a legszorosb öszszeköt- tetésben áll az öszszes szerves és szervetlen világgal. Termé- szeti szükségleteinek kielégitésére, életfenntartásához szüksé- ges cselekmények véghezvitelére okvetlen a természethez kell fordulnia.

Ezen öszszekötteté^ egyfelől a legszükségesebb, vagyis semmiféle módon ki^nem kerülhető,. addig másfelől e b b ő l f o l y ó l a g önkényes "is,Stijnenynyiben az ember ezen öszsze- köttetését ö n t u d a t o s a n saját java és hasznára fordítja; a külvilágon uralg.

1 Az ember s a dolgok közötti viszony tehát több az egyszerű hatás és ellenhatás viszonyánál, — az ember hat a tárgyakra, s hatást fogad be azoktól, de azokat j a v á r a i s f o r d í t j a , vagy legalább azok káros h a t á s a i t k i t u d j a j á t s z a n i . ' )

Ez a külvilágon való uralom lénye.

A viszony, mely az uralkodó egyén, és az uralt kül- tárgy között létezik, oka a t u 1 a j d o nnak, mely nem más, mint az ember hatalmának gyakorlása valamely dolog felett.

Bővebb meghatározását adni a tulajdonnak, egyelőre igen nehéz. Legelső feladatunk oly fogalmak megismertetése, melyek a későbbi fejtegetések és teljes definíció megállapítá- sához értelmes alapot és kellő tájékozottságot nyújtó látpon- tot elfoglalni engednek.

') T r e n d e 1 e n bu r g Adolf. Naturrecht auf dem Grunde der Ethik (1860.) 93. § : „Zwischen Person und Sache ist, wie Leibniz es auffasst, ursprüng- lich, ehe die Sache einen Herrn hat, beständiger Krieg. Ein Löwe z. B. darf einen Menschen zerreissen und ein Berg den Menschen im Sturz ersehlagen, denn weder der Löwe, noch der Berg hat Verstand. Dagegen darf der Mensch den Löwen bändigen, und den Berg durchbrechen. (166. lap.)

R Á D A I . T U L A J D O N . 1

(10)

2

Az ember a külvilág dolgait hatalma alá keríteni képes;

hogy azokon öntudatosan uralkodhassék, s hogy azokat élvez- hesse is, fáradság és munkálkodással arra törekszik, misze- rint azokat c é l j a i eléréséhez használhatókká tegye.

Az öntudatos c é l tehát azon fogalom, mely okát képezi az egész tulajdonintézménynek.

Csak ember birhat ily céllal, csak ember szerezhet tulaj- dont. Célját az ember csakis a külvilág segítségével tudván megközelíteni, — ezért, a c é l é r t szerezi meg magának a külvilág ama dolgait, melyekkel szükségei, vágyai kielégíté- séhez jelenben, jövőben járulni akar.')

Az öntudatos cél fogalma, mint ityen, magában birja azt, miszerint az ember érzéki eszes lény. H a pusztán érzéki volna, ép ugy lehetetlen volna neki a tulajdonszerzés, mint ha pusztán szellemi volna. Mint első semmiféle öntudattal, tehát a cél tudatával sem birván, — mint második megközelí- tendő célt, mivel tökéletes lény, nem ismervén, — alapja hiányoznék a külvilág dolgai uralom alá hajtásának.

Mert az ember — e m b e r , szellemi tehetséggel biró érzéki lény, képes csak a szükségei kielégítéséhez okvetlen megkívántató küldolgokat2) észszerűen megszerezni, s azokat felhasználni.3)

') Helyesen jegyzi meg S t a h l Philosophie des Rechts II. (1845.) 15. § : miszerint téves azon fölfogás, mely a tulajdont o é 1 nélküli uralomnak veszi; egy jogintézmény, mint a* tulajdon, jelentőségét nem bírhatja abban, hogy általa az

ember egy szenvedőleges dolgon személyiségének győzelmét ünnepelje, de abban, hogy ezen uralom á l t a l az ember egyénisége' szabadon nyilatkozhassak.

(284. s k. 1.)

'-') A szellemdús S c h m i t t h e n n e r a tulajdon végokát a természeti szükségletek kielégítésére irányuló ösztönszerű működésben véli föltalálhatni.

Zwölf Bücher vom Staate (1839.) I. 225: „Ohne Bewusslsein der Verpflichtung legt die Mutter den Säugling an die Brust, ohne den bestimmten Gedanken von Gerechtigkeit übt der Barbar Talion, ohne die Natur der Rechtsinstitute nachzu- denken e r w i r b t d e r M e n s c h E i g e n t h u m , tritt in die Ehe und Staat." stb.

3) W a l t e r Ferd. Naturreeht und Politik im Lichte der Gegenwart (1871.) 157. § : „Die physische Unterlage des Eigenthums ist also die in der Natur des Mensehen begründete Nothwendigkeit, einen Theil des Naturstoffes seinem Willen und seiner Kraft zu unterwerfen, um davon den zur Befriedigung seiner physischen und geistigen Bedürfnisse nöthigen Vortheil zu ziehen.

(112. 1.)

(11)

A tulajdon tehát maga nem cél. Az emberi cél csak kiinduló pontja a tulajdonnak, valamint annak végpontja is, (finis est primum in intentione, et ultimum in executione) melynek elérésére csak e s z k ö z ü l szolgál a küljavak tulajdonban tartása. Nem azért születik az ember, hogy uralkodjék, nem ad a természet hatalmat az embernek maga maga fölött, de csak ad arra való e s z k ö z ö k e t ; képes- séggel ruházza föl őt, mely által az magának az elsőséget kivíhatja. Az ember dolgozni, munkálkodni született, mely munka öt az életének s emberiségének fenntartásához esz- k ö z ü l s z o l g á l ó dolgok s javak megszerzésére képesiti.1)

Minden esetben egy nagy fogalom foglaltatik a cél fogalmában. S ez a s z a b a d s á g fogalma. jV személyiség, mely céljait önjavára_maga _határozza meg, mely tehát ö n- m a g á b a n és ö n m a g á é é r t létez, s z a b a d is egyszersmind. 2)~

A céllal együtt mondatott tehát, hogy az ember, mint sza- l ^ d j j ó n y _ (egyén) .hatalma alá_ hajthatja a n e m s z a b a d világot.?)

Hogy A h r e n s szavaival éljünk: az ember önmagáért való létezéséből foly az önmagáért való birtoklás is. S igy a tulajdon a .személyiségnek visszatükrözése, tárgyiasitása a külső vagyon-világban.1)

Ha tehát emberi célok megvalósítására szolgáló esz- köznek nevezzük a tulajdont, ugy az egész tulajdonrendszert

') A l i r e n s Henr. Naturrecht oder Rechtsphilosophie (1871.) II. 68. § : .,Franklin hatte, wie schon Aristoteles, — den Menschen als ein Werkzeug ma- chendes Wesen (tool making animal) definirt; durch seine Arbeit in der Natur schafft auch der Mensch die Werke und Werkzeuge, die sein Machtgebiet nach allen Seiten erweitern, und sein individuelles Dasein in der Fülle des Natur- lebens ergänzen. (109. 1.)

'-') K r a u s e , System d. Rechtsphilos. (1874. Kiad. Röder.) 38. 1.

") H e g e l , Grundlinien der Philosophie des Rechts. (1810. Kiad. Gans.) 44. §: „Alle Dinge können Eigenthum des Menschen werden, weil dieser freier Wille, und als solcher an und für sich ist, das Entgegenstehende aber diese Eigenschaft nicht hat. Jeder hat also das Recht, seinen Willen zur Sache zu machen, oder die Sache zu seinem Willen, das heisst mit andern Worten die Sache aufzuheben und zu der soinigen umzuschaffen, denn die Sache als Aensser- lichkeit hat k e i n e n S e l b s t z w e c k , ist nicht die unendliche Beziehung ihrer auf sieh selbst, sondern sieh selbst ein Aeusserlielies." (80. 1.)

') A h r e n s, N. R II. 68. §. 110. 1.

(12)

4

t á g a b b é r t e l m e z é s s e l a s z a b a d s á g b ó l kiindulónak tekintjük.1)

Az emberiség tökéletesedése okvetlen annak elismeré- sére vezet, hogy a tulajdon-intézmény nélkülöz hetlen. Midőn az emberi vágyó tehetség a gondolkodó tehetséggel kezd egyesülni, midőn a szükségesség érzete kombinálva az ok és okozat felismerésével, a jó s hasznos megkülönböztetésével, ' egy sokkal észszerűbb elvek sorozatát, az eszmények és képzelt

jogállapotok rendszerét hozza létre, akkor a fogalmak, me- lyek az embert a tökéletesedésre ösztönzik, a tulajdon intéz- mény életbeléptetésére vezetnek2); és az ember meg a kül- dolgok közti viszony, mely eddig az egyéni Szabadságból folyólag csak előképét, jobban mondva rudimentumát tette a tulajdonnak, most mint j o g i n t é z m é n y lép föl, mint megvédése annak', mi az emberi szükségletek kielégitése és észszerű célok elérésére a külvilág dolgai által eszközlendő.

A m a állapot, midőn az egyesek birtokába hozott kül- j tárgy a többiek által mint olyan ismertetik el, mint a melytől la birlaló meg nem fosztathatik, vagyis ama intézmény, mely j által az egyén birtoka, mint j o g o s becsültetik, s mások 'erőszaka ellen megvédetik, a tulajdoni állapot 3), a t u l a j - J d o n i n t é z m é n y . A tulajdon, mint jogintézmény tekintve,

nem más, mint azon intézmény, mely által egyfelől az ember meg az az emberi hatalom.s erő, másfelől a természet össze- köttetése folytonos és szabályozott módon, az ember s az emberiség fejlődésének céljából, eszközöltetik. Ez intézmény

>) R o s c h e r. Grundlagen der Nat.-Oekonomie (Syst. d. V. W. I. 1868.) 77. §. felemlíti az angol nyelv azon sajátságát, hogy az a l i b e r t y és p r o - p e r t y fogalmakat oly közel állítja egymáshoz (144. 1.) így F o x 1784. dee. 1-i klaszszikus beszédében definícióját adja a s z a b a d s á g n a k , mely igy kezdő- dik : „it eonsists in the safe and sacred possession of a man 's property:< stb.

W a r n k ö n i g Jurist. Eneyel. (1853.) 117. 1. nem csodálja, hogy Kíná- ban kifejlett magántulajdon nincsen, ha a kinai nyelv a „ s z a b a d s á g i n a k megfelelő szóval nem bir.

•) L e P l a y . La réforme sooiale (1864.) I. 97. 1.: „De mérne que la reli- gion, la propriété s'est s p o n t á n é m e n t établie ehez tont les peuples élevés á un eertain degré de eivilisation."

s) W a r n k ö n i g Reehtsphilosophie (1854.) 152. § : „denn das aus- sckliessliche Rccht auf eine Saehe stekt ilnn nur dann zu, wenn die Andern seine Ilerrschaft iiber die Sache als eine rcchtliche anerkennen." (327. 1.)

(13)

azon nagy alaptörvény, melyen a rendezett és termékeny müvelése és használata a dolgoknak, megkönnyítése és fino- mítása az emberi szükségletek kielégítésének, biztosság, rend és erkölcsiség nyugszanak.1)

Ez intézmény aztán alapja lett az emberies érzeteknek, lenditője az erkölcsi haladásnak2), a gazdasági és ipari elő- menetelnek.3) Érdekében áll tehát az emberiségnek saját jólléte miatt a tulajdon-intézményt minél teljesebb s oksze- rűbb alakban érvényesíteni, annak megvédését biztosítani.

A tulajdon a legfontosabb valamenynyi dolgokra vonat- kozó jogok közt, mivel legeredetibb s legönállóbb1), egyszers- mind legtermészetesebb és legszükségesebb.5)

II. A TULAJDON BÖLCSELETI ELMÉLETE.

Elmélet alatt általában, s a tulajdon elmélete alatt kü- lönösen rendszeres foglalata értetik azon elvek és igazsá- goknak, melyek a tulajdoni viszonyok körére vonatkoznak, azt magyarázzák, és általános törvényt előhoznak. Vizsgál- juk e szerint ama elveket, melyek a tulajdoni jogviszonyok tüneményeinek ok és okozat szerinti öszszefüggéséböl vonattak ki, — keressük ama törvényeket, melyeket a tulajdon belső természetszerinti kapcsolatának tanulmányozása hoz le.

i) W a l t e r N. E. 155. §. 111. 1.

-) T r c n d e l e n b u r g N. E. 93. §: „Das Eigenthum hilft die Idee der individuellen Sittlichkeit weiter vollziehen." (166. 1.) — H i l d e b r a n d , Die Nationalökonomie der Gegenwart und der'Zukunft I. (1848.) 44. §: „Erst das Eigenthum ist die Quelle individueller moralischer Kraft geworden." (243.1.) „In ihm offenbart sich die individuelle Ideenwelt durch die That, wie in der Sprache durch das Wort." (244. 1.)

') 11 o s c h e r Gründl, d. N. Oe. (1868.) 77. § : „Wie sich die Arbeit der Menschen nur unter Voraussetzung persönlicher Freiheit zu ihren vollen wirth- sehaftliehen Bedeutung entwickeln kann, — so das Capital mit seiner produktiver

Kraft nur unter Voraussetzung freien Privateigenthums." (143. 1.)

') A tulajdon e jellegét joggal emeli ki S t a h l Phil. d. E. n . (1845.) 294. 1. (21. §.) és W a r n k ö n i g En.cyelop. 139. §: „Das erste und ursprüngliche unmittelbare Sachenrecht ist das Eigenthum." (401. 1.)

s) Annak szükségét tagadja H u g o Lehrb. d.. Naturr. 104. és 105. §§.

(14)

6

Mindezen tanok és elvek kiderítése, melyek e jognak részeire vonatkoznak, teszik a t u l a j d o n e l v o n t t a n á t , b ö l c s e l e t é t ; s igy mind ama fogalmak megismertetése, melyek e joggal kapcsolatosak, teszik t á r g y á t ez érte- kezésnek.

Ámde minden jognak elvei a l é t e z ő jogviszonyokból merithetőlc csak. s azért a priori észből tett okoskodás a tulajdon bölcseleténél sem állhat meg'). — elveinket a jog- viszonyokból, s nem a jogot elveinkből vonván le.-)

Mivel minden jog, igy a tulajdon is, csak formális ab- strakció"), annak anyagi része csakis a jogviszonyokban létez; —• alaki része sem más, mint az elvonás, melyet a jogviszonjmkból merítünk.3)

A. tulajdonról szóló elvont tanokat sem lehetséges e g y fogalomból d e d u k t i v uton kifejteni, mivel a j o g e l v n e m a b s z o l ú t , hanem csak ott van, hol jogviszonyok léteznek.5) Megyünk az empíriából felfelé, s generalizáljuk az eredményt.

Behozás, — az egyes l é t e z ő jogviszonyok v i z s g á l a t a és k r i t i k á j a , ez a jogok bölcselete: ez vezethet csak általá- nos érvényű szabályok felállításához. Nem pusztán a positiv jogok v i z s g á l a t a teszi a jogbölcselet tárgyát, — de még

') W a r n k ö n i g . Eneyel. 47. §: „Da nun die Rechtswissenschaft als praktische Wissenschaft, sich mit dem befasst, was praktisch giit, — so kann von rein abstrakten Grundsätzen, oder von solchen, aus welchen ein blosses mo- ralisches Sollen abgeleitet werden kann, so wie a priori constituirten Begriffen in derselben nicht die Rede sein." (79. 1.)

2) P a u l u s , de regula iuris: „Regula est, quae rem, quae est, breviter enarrat; non ut ex regula ius sumatur, sed ex iure, quod est, regula fiat."

(f. 1. D. 50. 17.)

') Vagy mint W a r n k ö n i g n é l , nem: f o r m e l l e , hanem: f o r- m i r e n d e.

4) Minden jogviszonyban ugyanis e kettőnek kell meglenni: t. i. a konkrét anyagnak, mely tényleges hivatással bir a jogviszonyokra, s az alaknak, melyet az emberi elvonás számára ad. Bővebben S a v i g n y System des heut, römischen Rechts. (I. 333. 1.)

3) ü n g e r System. I. (1868.) Einleit: „Als Reehtsatz kann nur jene Re- gel erscheinen, welche durch ihr äusseres Dasein Geltung und zwingende Macht hat; was nach der individuellen Überzeugung Einzelner Regel sein s o l l t e , was nach dem subjektiven Dafürhalten der Einzelnen die Norm eines Verhältnisses zu bilden hätte, das ist oben nicht wirkliche geltende Norm und Regel, d. h. nicht Recht." (4. 1.)

(15)

azok b í r á l a t a is, a felvilágosodott észnek követelményei is a joghoz alkalmazva.')

A szétválasztó-módszer mellett, — melyet fejtegetéseink- ben követünk, — helyt adunk e szerint a tiszta okoskodás- nak. A tulaj donbölcselet tehát ép ugy fogja az a d o t t vi- s z o n y o k a t . vizsgálni, mint azokat kritizálni.2) Sőt amenynyi- ben a történelem által felmutatott viszonyokra való utalást segédszerül használja — módszere nem csak szétválasztó, nem csak bölcseletileg okoskodó, de egyszersmind történé- szileg fejtegető is. Az elvont jogtudomány becsét e három módszer kellő harmóniában való felhasználása teszi.3)

Ezek szerint a tulajdont részeire felbontva fogjuk vizs- gálni ; azt a jogviszonyoknak szellemi és anyagi faktorai sze- rint tekintjük. Szólunk először a tulajdon a l a p j á r ó l , aztán annak t a r t a l m á r ó l , minőségéről, végül annak k o r l á t a i - r ó l (menynyiségéröl.)

A l a p j a mint minden fogalomnak ugy a tulajdonnak is az, a mi annak létrejöttét, kifejlését lehetővé tette; vagyis itt a mi a jogot joggá teszi. Tárgyi részeit a fogalomnak teszik: annak t a r t a l m a , vagyis mindaz, mit a jogfogalom magában tart (jogosítványok) és annak h a t á r a i , k o r l á t j a i , vagyis mindaz, a meddig a tulajdon kiterjed.

Ezek ismertetése teszi a t u l a j d o n - b ö l c s e l e t tárgyát.

') id. m. id. li.

') A jogbölcselet helyes módszeréről 1. L a s s a l l e , Da-s System der erwor- benen Reehte. I. (1861.) 70. s kk. 11.

') W a 11 e r N. R. 6. §. 6. 1.

i

ö

(16)

A T U L A J D O N A L A P J A .

Említve volt a bevezető részben, miszerint minden jog- nak o k a és f i z i k a i a l a p j a nem lehet más, mint a szük- ség. „így kellett lenni", — ez minden jogfejlődés kategori- suk parancsa, mely „kell" a természetből, az ember lényé- ből foly. De keresnünk kell még azon kategóriát, mety a j o g v i s z o n y o k l é n y e g é n e k alapja; azt a mi a jogot,

• névszerint a tulajdont j o g g á t e s z i. Mi azon pont, melyre állapítva a hatalomban levő tárgy bírását, azt mások elis- merni, vagyis a tulajdont becsülni, — kötelesek?

Erre több theoriát óhajtunk feleletkép bemutatni, s leg- először a legrégibb elméletet, a' t e r m é s z e t i ő s á l l a p o t elméletét.

i) A természeti állapot elmélete.

Ezen elmélet szerint a p o l g á r i állapot előtt létezett egy u. n. természeti állapot, melyből később emelkedett csak ki az emberiség, és lépett a jogi s állami élet mezejére.

E tan felállítói kigondoltak egy állapotot, melyben az igazi t e r m é s z e t i . j o g uralkodott, — s melyből fejlődött a társadalom állapota.

Kedvenc elmélet volt ez a XVII-ik században.

Belőle folyólag

a tulajdon alapját illetőleg a f o g l a l á s és s z e r z ő d é s elméletei_tanittattak.

a) A f o g l a l á s e l m é l e t e .

. Minden tulajdonnak kezdete oda vihető, hol a tárgy elfoglaltatott. Azért sokan alapját a tulajdonnak az elfogla-

(17)

lásban akarták keresni, állitva, hogy a g a z d á t l a n dolgok elfoglalása már a természettől fogva jogos és legészszerübb cim, melyhez a magántulajdon eredetét és alapját kötni lehet.')

G r o t i u s H u g ó (1583—1645) a negatív vagyonközösség- ből indul ki, mikor senkinek sem volt valamihez joga. H a az emberiség folyton azon állapotban marad, melyet ö ter- mészeti állapotnak hi (s melyet a keresztény hit ősállapot gyanánt tanit) soha. oka és alkalma nem lett volna a vagyon- közösséggel felhagyni. Az emberiség rosz tulajdonai megelé- gedetlenné tették pusztán azon javak élvezése iránt, melyet a föld élelemnek önkényt termelt, lakás gyanánt nyújtott, s ruhához természet szerint adott. Ők kényelmesebb életmódot keresve oda jutottak, hogy — egyrészt azon körülmény, mi- szerint-a ki mit saját kényelmére készített, a másiknak át nem engedte, másrészt a szétválás és uj földek keresése okaiból, a közös vagyon magánbirtokká változott át ott és annak, a hol és a ki abból egy részt használat gyanánt el- foglalt'2), még pedig a közös birtok címén; itt Grotius Cice- r ó r a hivatkozik, a ki szerint-(de finib. lib. 3. 20.) „Theatrum licet commune sit, recte tamen dici potest, ejus esse eum locum, quem quisque occupaverit."

U g y látszik ez elv bir kifejezést a római jogban a jusz- tiniáni kompilációban is: „Quod enim nullius est, id r a t i o n e n a t u r a l i conceditur occupanti"3) azt vélve, hogy ezen fog- lalást már az „ész" is (naturalis ratid) tanítja. E gondolko-

') G r o s K. H. Lehrbuch der philos. Rechtswissenschaft (1841.) 146. §:

„Demjenigen, welcher sieh einer herrenlosen Sache dergeslalt bemächtigt, dass er sie körperlieh inne hat, kann solche nicht entzogen werden, ohne auf seinen Körper, durch welchen er sie inne hat, einzuwirken; er ist also, vermöge seines ursprünglichen Rechts auf seinen Körper, alle Andere von jeden Einwirken auf die mit demselben verbundene Sache auszuscliliessen befugt. — Die erste Er- werbart, alles Eigenthums ist demnach die Besitzergreifung einer herrenlosen Sache. (54. 1.) (ltt G r o s ugyan a tulajdon s z e r z é s ről beszél csak, de köny- nyen átlátható, miszerint ő a szerzésmód (a tulajdon kezdete) és a tulajdon alapja közt a testhez való jog folytán semmi killömbséget se tesz.)

3) D e i u r e b e l l i e t p a c i s ü b . II. cap. 2. II. 2. (C 0 c c e j i-féle

(18)

IO

dás volt G r o t i u s o n kivül még P u f e n d o r f , B l a c k s t o n e , B u r l a m a q u i . T h o m a s i u s , H e i n e c c i u s s többeké is.')

Nem kevésbé szerencsétlenebbül hozza le W o l f f a tu- lajdont.-) A dolgok szerinte közösek, melyekhez többnek is van joga (II. i. 4,); még pedig azért, mivel minden em- bernek egyforma a kötelezettsége az iránt, hogy magát fön- tartsa; ámde a dolgok használata nélkül ez nem történhetvén.

— az embereknek joga is egyforma a dolgokra vonatkozó- lag (u. ott. 6. 7.); egyenlően mindenkié, de egy dolog senkié. Natura^omnes res corporales sunt communes, quae- libet nullius. Mindenki tehát használhatja a közös dolgot, — s a mig használja más által nem zavartathatik, aztán ismét más használhatja. Ámde nem • ellenkezik az észszel. hogy ezen állapot beszüntettessék, s a magántulajdon állapota bekövet- k e z z é k . — Minő cselekvény eszközlendi ezt, arról W o l f f hallgat, csak ezen tételt emliti föl (173. §.): Si quis in com- munione primaeva actu quodam externo deciarat, quod ipse s o l u s re uti velit, seu usum ejus sibi soli cesserit, eandem dominio suo subjicit! S ennél fogva kinek-kinek saját akara- tától függött valamely dolgon tulajdont nyerni!

Tagadhatatlan az. hogy foglalásnak kellett lenni a_ma- gánbirtok eredetének. Hogy bárkr"birtokolhassön valamit, azt elébb birtokába is kell vennie. De a birtokba vétel^ nem azonos a tulajdon alapjával. Hogy^az eredet, a kezdet, mint itt a foglalás oly következményeket foglaljon' magában, melyek azon eredet jogosságát képesek legyenek igazolva fenntartani, kell, hogy az olyan elven kezdjen létezni, meg megtámadhatatlan. Ámde a foglalás, a puszta birtokba vétel elve épen nem követelheti azt, hogy a.foglalón kivül más

azt a j o g o s birtokszerzés elve gyanánt elfogadja.

A birtokba vétel általános tény. Igaz. A növények, az állatok csak ugy élhetnek, hogy birtokukba veszik, a mi életük fenntartásához szükséges. Igaz, hogy a tulajdon fizi-

') P11 f e n d o r f Sámuel (1632 —1694.) de iure naturae et gentium ; iib. 2:

eap. 3. — B l a c k s t o n e : Commentaries of tlie laws of England. II. ch. 1. — T h o m a s i u s Keresztéi}': Institutionum iurisprud. divinae (1688.) II. 10. §. 58—64.

— B u r l a m a q u i : Element. c. 7. 8. — H e i n e c c i u s . Elementa iur. nat.

Lib. I. § 1 3 0 - 1 3 4 .

') W o l f f . Jus naturae. Pars. II. e. 1. 2.

(19)

Imi _ alapja _a__szukség. s az ebből_ kifolyó birtokba kerítés.

De ki óhajtaná itt keresni a jogi alapot? Hisz épen azt keressük, mikor lett ezen birtokból tulajdon!1) A foglalás nem j o g i t é n y e z ő , akár történjék az felosztás, akár bir- tokbavevés által. Hiányzik itt még azon szentesítő erő, mely ezen egyedül s z e m é l y e s t é n y n e k a j o g o s s á g szinét kölcsönözze.2)

Hisz azon elmélet szerint, mely az első foglalóra ruházza a tulajdon cimét, az, a ki valamely lakatlan tájra első érke- zik, birtokába véve a földet, azzal tulajdont nyerne ( y s a később jövők az első foglalóban az uj föld jogos urát lenné- nek kötelesek elismerni, ki mindegyiknek csak anynyit juttat- hatna a földből, a menynyi neki tetszik, minthogy valóban is, ezen elmélet semmi megszorítást fel nem állit, egészen áten- gedve a foglalást az egyéni erőnek. Mily ingatag ezen állás- pont, kitetszik már oabból is, hogy semmiféle jogosítványt nem ismerünk, mely korlátlan lenne. Minden jog határolva van már ott, hol egy más jogalanjr joga kezdődnék.*)

Hisz igy rablás lett volna Amerika elfoglalása már elvben is, hol csak a vadak beleegyezése vagy átengedése adná a tulajdon jogát; mig jól szemügyre véve épen azok, kik a foglalást védelmezik, veszik ótalmuk alá, — akár tudat- lanul, akár, mint nagyobb részt tudatosan, — az erőszak hatal- mát. Mert ha volt valami, a mi ezen kezdetleges tulajdonnak érvényt szerezhetett, az csakis az erő, a hatalom volt, mely ki nem zárta azt, hogy az első foglaló után jött erősebb

') Legkényelmesebb mindenütt valami ősi, veliinkszületett jogokra hivat- kozni. Igy G r o s id. m. 144. § . „Es bedarf zur Begründung der rechtlichen Möglichkeit des Eigenthums an einzelnen Sachen, keines Vertrages, weil eine vermöge des allgemeinen ursprünglichen Bechts vorgenommene Handlung eines Jeden von selbst, ohne die Einwilligung Anderer, rechtliehe Wirksamkeit h a b e n in us s. (54.) ( ! )

3) T r e n d e t e n b ü r g NR. 93. §. (Anmerkung): „II. Grotius hat eine c o m m u n i o b o n o r u m p r i m a c v a angenommen und das Eigenthum aus Theilung oder Occupätion erklärt; indem zur Theilung ein ausdrücklicher, zur Oceupation ein' stillschweigender Vertrag vorausgesetzt wird. Die Theorie des Vertrages (wie des unbedingten Staatwillens) entbehrt eines .innern Grundes, welches erst beide berechtigen und befestigen würde." (170.)

s) A h r 6ns - Bi k a r i Természetjog (1872.) „Minden jognak határai van- nak a társadalom minden tagjai hasonló jogaiban. Úgyde a foglalás tényében nincs semmi megszorítás." (183. 1.)

(20)

12

amazt ismét kiszorithatá; vagyis: az első foglaló tulajdoná- nak csak e r e j e által tudott érvényt szerezni. D e nem is adhat tekintélyt a birtoklásnak azon körülmény, hogy elfog- laltatott. mert az egyéni foglalás a többieket nem kénysze- ritheti az elfoglalt dolog iránti tiszteletre, pedig e nélkül

tulajdon nem létezhetnék.

Végre a foglalás többé nem alkalmazható korunkban.

Ma nincsenek többé el nem foglalt dolgok, s a modern jog szerint az állam tekinti magát minden el nem foglalt dolog jogos birtokosának. S e szerint a korunkban szerzett tulajdon minden bölcseimi alapot nélkülözne.1)

b) A s z e r z ő d é s e l m é l e t e .

Erezték az előbb mondottakat maguk a foglalás elmé- letének vitatói, kik hogy jogászilag tetszetősb alakba öltöz- tessék theoriájukat, ehez még a szerződést kötötték. Okos- kodva, azt taniták, hogy az emberek foglalásaikat biztositan- dók s z e r z ő d é s t kötöttek a felett, miszerint egymás (elfog- lalt) javaikat megvédjék. í g y maga G r o t i u s . Szerinte szer- ződést kötöttek az emberek (pactum tacitum vei expressum) a felett, hogy tulajdonul birja kiki azt, a mit elfoglalt.2) (Elválasztva élesen nincs G r o t i u s n á l , vájjon tehát foglalás-e vagy a szerződés legyen alapja a tulajdonnak, s azért csakis egvmt-t tárgyalható.3)

H o b b e s világosan kimondja, hogy a szerződés előtt (az ősállapotban) magántulajdon nem lehet, mert akkor minden- kinek mindenhez van joga, azé a j o g , kié a h a t a l o m4) s

') A h r e n s Bihari id. m. 184. 1.

' ) Ut quod quisque oceupasset, id proprium haberet."

3) (Jgyan igy P u f e n d o r f is magyarázat gyanánt fölveszi a szerződést a foglaláshoz. „Ergo proprictas rerum immediate ex eonsensione hominum tacita aut expressa profluxit," de iur. natúr, lih IV. eap. IV. §. 4.

') H o b b e s Leviatban, or the matter, form and authority of Government (1651) Szerző által latinra forditva 1668. — C. 14: „Jus naturale est libertás, quam habét nnusqnisque, potentia sna ad natnrae suae eonservationem suo arbi- trio ulendi, et (per consequens) illa omnia, quae eo videbuntur tendere, faeiendi

Seqnitur (itaque) in eonditione hominum naturali o m n i u m in o m n i a i u s e s s e , ipsis hominum eorporibus non exeeptis.

U. a t t ó l Elementa philosophiea de Oive (1643) C. 8. 10. „In statn natu- rali subjugare vei etiam occidere homines cuique licituin est, quoties id suo bono condueere videtur." i

(21)

igy ez ö r ö k ö s h a r c b ó l1) csak a szerződés vezette ki az embereket, melylyel a jogok korszaka áll be.2) A tulajdon csakis az ezen szerződéssel létrejött államban található föl mint jogintézmény.3)

A tant határozottan kifejtve találjuk R o usseau-nál.4) ő nem fogja fel az ősállapotot-oly tragikusan, mint Hobbes ; az emberek nem harcolnak egymás ellen, sőt szépen megél- nek ők egymás mellett társadalom nélküli állapotban, szik- lák, bokrok közt, állatok bőreibe takarózva. Jogot csak ez állapotból s z e r z ő d é s s e l kilépvén nyernek, mikor mint a költő énekli

„ . . . Foederis aequas Dicamus leges" Aeneid. X I .

szerződésük szerint alakitva a jogviszonyokat, egymásnak megígérik, miszerint személy és javaik fölött őrkednek5), egész valójukat e szerződésben a közösségnek adván, azt ettől aztán, már mint tagjai a közösségnek ismét vissza- kapják.6)

. R o u s s e a u , jogról igen, de a tulajdonról különösen keveset szól.'1) - De hogy ennek is a szerződés alapja, látjuk ezt az ezen elv kifejtőjén'él, — a hírhedt „ S y s t e m d e l a

') D e e i v e I. 1 2 : „Negari non potest, quin status hominum naturaiis, antequam in societatem coiretur, belliim fuerit : neque hoe simplieiter, sed b e 1- l u m o m n i u m c o n t r a o m n e s . "

=) Ezért nevezi H a l l e r Restauration d. Staatswiss. I. 4 3 1. Hobbest az ősszerződés feltalálójának, s igy minden forradalom apjának ( P a u 1er, Bev. az észj. 1852. 102 §.)

s) D e c i v e . Lib. I. e. 9. 10. '13. Lib. IV. c. 15.

") J. J. R o u s s e a u , Citoyen du Genève. — Du contrat social ou princi- pes du droit politique (Oeuvres Complets II. köt. Bázel 1795.) íratott 1761.

0 D u e o n t r . s o e . L. 1. Ch. 6 : „Trouver une forme d'association, qui défende et protège de tout la force commune la personne et les biens de chaque associé, et par laquelle cliac un s'unissant à tons, n'obéisse pourtant qu' à lui- même, et reste aussi libre, qu' auparavant? — Tel est le problème fondamentale, dont le contrat social donne la solution." (19.)

6) U. o t t . „Le pacte sociale se réduit aux termes suivantes: Chac un de nous met en commun sa personne et tout sa puissance sous la suprême direction de la volonté général ; et nous recevons en corps chaque membre comme partie indivisible du tout." (20. 1.)

') id. m. Liv. I. Ch. IX. (du domaine réel) semmi följegyezni valót nem foglal magában, ámbár a tulajdonról szól (27 — 31. 11.)

(22)

*4

n a t u r e " szerzőjénél1), ki szerint a tulajdon alapját a szerző- désben találjuk, azért, mert ez is egyik előny a társadalom- ban, mely előnjmrt a szerződés létrejött.'2)

Igen számosan akadtak Rousseau óta, kik minden jogot az államban — a szerződésből vezettek le.

Sok ellenvetést—mint felhozottak m á r — e helyt idézni nem akar.unk. A modern tudományban sokkal csekélyebb fontosságú már e tan, mintsem hosszas cáfolása időpazarlás ne volna. Elég azt megemlíteni, hogy az egész ősállapot egy olyjjkció,. .melynek.alapja sincs. Embert társadalom kivüli állapotban képzelni lehetetlen, mert ott csak tiszta érzéki vagy tiszta szellemi lények lehetnek.3) Az emberi természet társulást kiván, az egyes el sem érheti az ő hivatását, mint észlény. — hanem csak társadalomban és ennek segítségével.

Jogaihoz az emberiség szinte csak a társadalomban jut, s helyesen jegyzi meg K r a u s e . miszerint épen azért elkerül- hetlenül szükséges a bizton szervezett társadalmi rend, hogy minden ember az ő jógáit egy organikus egészben nyerje meg.4) Paradoxon tételben: „a t e r m é s z e t i á l l a p o t " — t e r m é s z e t e l l e n e s á l l a p o t , s azért ezen feltevésből-leho- zott minden okoskodás öszszedül.

De vannak még másnemű tanítói is a természeti álla- potnak, a r a t i o n a l i s t á k ezek, kik közül megismertetni K a n t és F i c h t e G f o t t l i e b e t , hivatalunkban áll.

2) Az abstrakt rationalismus.

K a n t mindent reformáló szelleme a jogbölcseleti elméle- tekbe is uj nézetet hozott. Ő mindenek előtt tisztán logikus uton, egyedül az észből következtetve, — eltekintve a világ

') A francia szöveg nincs kezemnél, azért csak az 1841-ben megjelent n é m e t kiadást idézbetem (System der Natúr, Lipcse.) Szerzője M i r a b e a u d tálneve b H o 1 b a clinak )

") i d. m. IX. fej: „Dio Gesetzo, wenn sie gorecht sein wollen, miissen. . . . einer mögliclist grossen Anzahl von.Biirgern die Vortheile zusichern, um deret- willen sie den Gesellscbaftsvertrag eingegangen siud. Diese Vortheile sind: Frei- heit, E i g e u t l i u m und Sicberbeit." (130. j

") Istenek vaay állatok A r i s t o t . Polit. I. 2. Vagy mint P l a t ó n á l . Az istenek és istenfink.

0 K r a u s e . B. Ph. 1U5. 1.

(23)

valóságaitól, — keresi a legfelső tételt, a legformálisabb jog-

1 tételt, mint az emberek coexistentiájának maximáját. Ebből von azután- le tételeket, birálja, ócsárolja vagy helyesli a fönálló jogviszonyokat.

Végső elemzésben öszszefügg az ősállapot elméletével, a menynyiben egy nem történeti, de az észből felállított állapotból, mely társas lehetett, de polgári nem, — vonja következtetését az elmélet; mely állapotban —.eltekintve attól egészen az államot — szó van a tulajdonról, házassági s örökjogokról stb.

Ezen abstrakciók — melyek lényegükben mindig önkénye- sek —: következők .K a n t és F i c h t é n é l .

a) K a n t . Midőn a XVIII-ik században,— az addig túl- nyomó anyagi bölcselet rég várt ellenhatásaképen — K a n t I m m a n u e l saját eszmei bölcseletét tudta érvényre emelni, lényeges változások álltak be a jogbölcselet tanainak magya- rázásában is. K a n t a formális rationalismust léptette életbe, mely alapja lön jogbölcseleti theoriáinak.

A K a n t tana a tulajdon alapjáról fővonásokban a kö- vetkező1) :

Minden jogot abstrakt modorában a szabadság és aka- ratból vezet be. Minden jogtétel a priori tétel, mivel az az ész követelménye (dictamen rationis). Azon tétel, - miszerint m i n d a z , ki a b i r t o k o m b a n l e v ő t á r g y a t s é r t i , sza- b a d s á g o m a t s é r t i , analytikus a p r i o r i tétel, s igy jog- axioma is; mely nem a jogból, de magából a z é s z b ő l vo- natik le.-)

A természeti jog a polgári alkotmány állapotában,

— vagyis mindaz, a mi a'priori tételekből levonható a tételes törvények által— meg nem sértethetik, s igy kell érvényben lenni az .államban e tételnek: „mindaz, a ki oly elv szerint cselekszik, mely által lehetetlenné válik nekem, hogy hatal- mam alatt levő tárgygyal mint enyémmel bánhassak, az engem sért meg." 3)

') Munkája: Metaphysische Anfangsgründe der Rechtslehre 1797 (I. Kants SS. WW ; kiadták Rosenkranz és S c h u b e r t ; IX-ik kötet: Metaph. d. Sitten und Pädagogik.) Lipcse 1838.

2) Id m. 2. §: „ D i e V e r n u n f t w i l l , dass dieses als Grundsatz gelte, und das zwar als praktische Vernunft, die sich durch dieses ihr Postulat a priori erweitert." (53. 1.)

') Id. m. 9. §. (65. 1.)

(24)

16

A polgári társaság törvényeinek kötelessége, hogy min- denkinek az övét_ b i z t o s i t v a tartsa.1) D e minden garantia már felteszi, hogy valaki már bir is valamit. S igy a p o l - g á r i á l l a p o t e l ő t t , (vagy a t t ó l e l t e k i n t v e ) k e l l á l l a - p o t n a k l e n n i , melyben már lehetséges az „ e n y é m s t i e d "

(igy nevezi K a n t a tulajdont). Ezen állapot a jog p r o v i - s o r i u s állapota, szemben a másik, p e r e m t o r i u s állapottal.2)

Ezen e n y é m s t i e d a birtokbavétel által, tétetik lehe- tővé, (apprehensio physica) mely egy eszményi birtokon alapul, e tétel szerint: mindaz, a mi s z a b a d s á g o m n á l fogva birtokomban van, s azt én birni is a k a r o m , az az enyém."3) Épen ezért K a n t a f o g l a l á s t , mint a tulajdonnak tapasztalati cimét (empirischer Titel) valóságos jognak veszi.4) De az e s z m e i c i m , (Vernunfttitel) mint K a n t a tulaj- donnak a l a p j á t (az ész által való igazolhatást) nevezi, nem más, mint s z e r z ő d é s . Ezen szerződés azonban nem valami speciális tény, a mely a társadalmi állapotba való belépéskor köttetik, mint G r o t i u s felfogja, de csak egy eszme, mind- nyájuk a priori egyesült (szükségkép egyesülendő) akaratá- nak eszméje. Ez az alapja a tulajdonnak K a n t n á l , melyet, mivel a tulajdon létezik, hallgatagon elkerülhetlen föltétel gyanánt kell elfogadnunk (conditio sine qua non), még pedig azért, mivel egy ember akarata mást nem kötelez.5)

') I d . m. 9. §: „Denn bürgerliche Verfassung ist allein der rechtliche Zustand, durch welchen Jedem das Seine n u r g e s i c h e r t , aber nicht ausge- macht und bestimmt wird." (65.)

2) IL ott.

3) Id. m. 10. § : „Was ich (nach dem Gesetze der äusseren F r e i h e i t ) in meine G e w a l t bringe, und wovon, als Object meiner Willkür, Gebrauch zu machen ich (nach dem Postulat der praktischen Vernunft) das Vermögen habe : endlieh, was ich (gemäss der Idee eines mögliehen vereinigten W i l l e n s ) - w i l l es solle mein sein, — das ist mein.".(67. 1.)

4) Id m. 6. §: „Der blosse physische Besitz (die Inhabung) des Bodens, ist schon ein Becht in einer Sache. . . Die erste Besitznehmung hat also einen Bechtsgrund (titulus possessionis) für sich, welcher der ursprünglich gemeinsamer Besitz ist, und der Satz: Wohl dem, der im Besitz ist, (beati possidentes!) weil Niemand verbunden ist, seinen Besitz zu beurkunden, ist ein Grundsatz des natür- lichen Rechts, der die rechtliche Besitznehmung als einen Grund zur Erwerbung aufstellt, auf den sieh jeder erste Besitzer fussen kann " (59.)

') Id. m. 15. § : „Denn dureh einseitigen Willen kann Andern eine Ver- bindlichkeit, die sie für sieh sonst nicht haben würden, nicht auferlegt wer- den." (75. 1.)

(25)

A kanti jogfilozofia akhilles-sarka minden egyes jogo- zat magyarázásánál előtűnik. E g y ember egyedül, soha jogok közé .nem jöhet, mivel egy ember soha se lehet jog- viszonyban; azon iskola, mely minden jogot abstrakt módon az emberi akaratból von le, belátva azt, hogy igy soha se jut jogrendszerhez, az egyes részleteknél kénytelen ama pozitív elemet becsúsztatni, melyet a modern jognézlet már a jogkifejlés alapja gyanánt kiván (társadalmi alakulások, jogviszonyok).

A tulajdonról szóló fejezeteiben K a n t nagyon is belátja, miszerint hogy valakit én arra kényszerítsek, hogy szabad- ságomból folyó jogomnál fogva elfoglalt „ e n y é m " - e t meg- becsülje, ez magával á s z a b a d s á g g a l e l l e n k e z i k , t. i.

azon m á s i k n a k szabadságával.1) U g y segit tehát K a n t magán, hogy egy e s z m e i posztulátumot állit fel, melyet bebizonyitni meg se próbál, mivel ez „ c o n d i t i o s i n e q u a n o n . " Bizton kérdhetjük, mire való a juristának az ideális föltevés ?

Ezen eszmei fogalom az akaratok kicserélése2), vagyis : az emberek egymást biztosítják, hogy az akaratokat tiszte- letben tartják. Ezen szerződés, illetőleg egymást-biztositás n e m j o g i t é n y K a n t előtt, hanem már f o g a l m i l a g a külső jogi kötelékek általánosságában, a viszontkötelezettség e g y e t e m e s s z a b á l y á b a n f ö l i s m e r h e t ő .3)

Ámde ezen egymást-biztositás csak a polgári állada- lomban található föl, a hol valami egyetemleges (collectiv allgemein) akarat azon hatalommal biró tényező, mely min- denkinek kellő biztosítékot képes nyújtani4), vagyis: külső, nem pusztán eszmei enyém- s tiedjog csak államban létez-

hetik.5) ' '

') K a n t . id. m. 8. §: „Nun kann der einseitige Wille in Ansehung eines äusseren, mithin zufälligen Besitzes nicht zum Zwangsgesetz für Jedermann dienen, weil das der Freiheit nach allgemeinen Gesetzen Abbruch thun würde." (64. l . j

') U. o 11. „Ich hin also nicht verbunden, das äussere Seine des Anderen unangetastet zu lassen, wenn mich nicht jeder Andere dagegen auch sicher stellt, er werde in Ansehung des Meinigen sich nach ebendemselben Princip verhalten "

') U. ott.

4) Ki ne venné itt észre R o u s s e a u „volonté général"-ját?

5) Id. m. 8. § : „Also kann es nur im bürgerlichen Zustande ein äusseres Mein und Dein geben." (64. 1.)

R Á D A I . T U L A J D O N . O

(26)

i 8

Ezen állapota a tulajdonnak a végleges tulajdon (perem- torius). A viszonyt, mely a tulajdonos és a t á r g y (nem egye- dül a birtokban levő, de a tulajdonban levő tárgy) közt fen- áll, K a n t é s z l e g e s b i r t o k n a k hija. Ezen észleges birtok, p o s s e s s i o n o u m e n o n , nem más, mint azon birtoklás, a melytől — a hogy magát nagyon is bölcseletileg kifejezi — a pusztán tényleges birtok tér és időre szóló feltélelei elvo- natnak, elkülömböztetve ezen utóbbit a tényi birtoklástól, me- lyet ő p o s s e s s i o p h o e n o m e n o n n a k nevez.1)

K a n t b a n csak kifejtését találta azon irány, mely már T h o m a s i u s és W o l f f n á l feltalálható; az alanyi formális okoskodás iránya.2) Tagadhatlan érdeme, miszerint az empi- rismus fölött való elsőbbségét .erkölcsi és jogi tudatunknak kimutatta volt. Ámde a hiánya jogfilozofiájának leginkább ott tűnik elő, — eltekintve az okoskodás elhibázott sorrendjétől, a mikor t. i. a konkrét viszonyokat egy üres formai szabály- ból vonja le, annak megforditottja helyett, — a főnehézség tanaibap ott van, a hol mintegy tetézve az előidézett zavart, a természeti állapothoz fordul. Igaz, hogy nem állitja annak való létezését, de állit annyit, hogy gondolatban P u f e n d o r f - ként elvonatkozik minden jogtól és államtól, egyedül eszéből akarja megállapítani a jog alapfogalmait.3)

H a mi a természeti állapot tanát elvetendőnek tartottuk volt azon okból, mivel az fikció, és semmi alappal nem bir, _ épen -semmi sem harcol a mellett, hogy a kanti felfogást, mely mint kimutatva volt, szintén önkényes okoskodás, a k á r ajánlandónak mondani, akár hosszabb vita tárgyává tenm óhajtsuk.

i) Ezen kissé nehézkes meghatározás könynyebben fölfogható K a n t „ - két tételének T z I g á í L T á l t X T r m - T T e T l . " - Á ) Lehetsége's valamely külső

dolgot e n y é m i i l birni akkor is, ha az nincs tényleges (phaenomenon) birto- komban: és 2) nem lehet valamely külsó dolgot e n y é m ü l birni, ha az nincs észleges birtokomban; (noumenon possessio.)" - Hogy itt a noumenon birtok a mi kevésbé metafizikus „ t u l a j d o n " szónkkal egy és ugyanaz, konynyen lel-

ismerhető. , .

3) T h o m a s i - u s Keresztély. Fundamenta iuris naturae et gentium ex sensu communi deducta (1705.) I. 5. §. 29. „Jus naturae cognoseitur ex rat.oc- natione animi tranquilli" és Institutiones iuris naturalis et gentium, autore Obri- stiano L. B. de W o l f f. (1750) 3 9 - 4 3 §§.

') V. ö. K a n t n á l id. m. az E i n i ei t u n g zárszavait. (47. I.)

(27)

b) F i c h t e J á n o s G o t t l i e b (1762—1814)bölcselete, mint folytatása az őt megelőző kan ti filozófiának — subjektiv idealis- musával a K a n t rationalismusát a végső határig vitte; müvé- ben1) a természeti jog abstrakt subjektiv irányú müvelése a legmagasb pontot érte el. Bárok módon . tudja ő a legde- mokratikusabb szabadságot az állami gyámkodással öszsze- egyeztetni. — Tanai, melyek a tulajdonjogra vonatkoznak, néha tán nem is szellemdúsak, de annál kézzelfoghatóbbak.

Elméletét a jogról általában, röviden a következő né- hány szóval akarjuk ismertetni. (Igen érdekes már különös- ségére nézve.)

Eredetileg az „Én" önmagát állitja (setzt sich.) De ezt csak egy „Nem-én" (Nicht ich) fogalmi felvétele által teheti, mert felismerve az Ént, a Nem-ént is állitania kell; mely az Ént korlátozza. — H a pedig az Én magát mint szabad Ent állitja, ezt nem teheti a nélkül, hogy a más „Én"-ek szabad- sága által az elsőt korlátozva ne állitaná. H a igy van, „per se" oda jut, hogy ő sok más szabad Én társaságában vagyon, hogy ő egyén. — Az Én tehát máskép nem is gondolhatja magát jszabadnak. mint mások által korlátozott szabadnak.

Ezen korlátozások összesége a j o g. S minthogy ö ezen kor- látozásba megegyezik, a jogot csak szerződés szentesid,, melyben egyik szabadságának korlátozásába beleegyez, és a többiek ugyanezt megteszik. — Mint minden jognak, a tulajdonjognak is alapja a k ö l c s ö n ö s m e g e g y e z é s , mely szerint mindenki kijelenti: ez enyém! s ez által hogy:

a többi tied lehet.2) — Ezen megegyezés vagy szerződés a kétoldalú szerződés kellékeivel bir. Mindenki mondá a többinek: ezt akarom tulajdonul birni, de követelem tő-

i) J o h . G o t t l i e b F i c h t e . Grundlage des Naturrechts nach Prin- cipien der Wissenschaftslehre 1796. (SS. WW. kiad. Fichte I. H.)

-) I d. m. I. rész; 12. § : „Worauf gründet sich nun ihr Eigenthumsrecht an die bestimmten Objekte, die durch die Theilung jedem zuffallen ? Offenbar lediglich darauf, das ihr Wille nicht streitig, sondern übereinstimmend war;

das darauf, was dem Einem zukommt, der Andere Verzicht gethan hat. Dadurch, das der Eine sagt: nur dies soll mein sein ; sagt er, vermittelst der Beschrän- kung "durch Gegensatz: das Ausgeschlossene mag dein sein, und so umgekehrt der Andere. Also ihr Eigenthumsrecht wird vollendet durch die gegenseitige Anerkennung, ist d u r 0 h s i e b e d i n g t , und findet ohne diese Bedingung nicht statt." (129. lap.)

2*

(28)

20

letek, hogy a ti rája való igényeitekről lemondjatok.

Mindnyájan felelnek neki. megegyezünk. ..de te a mienkre való igényeidről mondj le (II. 17. §.). Ebből kettő követ- kezik: i-ször, hogy mindenki akar valamit birni; külömben ő nem szerződik, vagyis: minden szerződő, tulajdonos is egy- szersmind1) és 2-szor, hogy mindenkinek megvan a formá- lis a k a r a t a : s z e r z ő d n i . (196 1.) Ezen akarat kétféle; van akarata arra, hogy birjon: ez p o z i t i v ; arra nézve, hogy a többiek birtokát nem bántja, megbecsüli: ez n e g a t i v . — Az egész szerződés a következő lényegpontokon alapszik:

Mindenki csak addig számithat tulajdonra, mig ő a tqbbiekét tiszteletben t a r t j a ; ha mások tulajdonát nem becsüli, a szer- ződés fel van bontva, s ő a zálogul adott tulajdonát — el- veszti.2) — Az államban tehát, hol a tulajdon mindig bizto- sittatik, a szerződés folytonos. Minden egyén v a l ó b a n nyi- latkozik abba belépni, a_menynyiben nyilván ügyleteket vé- gez, melyet az állam halgatagon aztán megenged. (U. ott.)

Fichte később fölveti a tulajdon alapjának, a szerződés- n e k : c é l j á t . Kérdvén, mi ezen tulajdon fölötti szerződés célja, igy felel: h o g y m e g é l h e s s ü n k . Ezen tétel a szer- ződés célja, annak szelleme. (Geist des Eigenthumsvertrages.)

! Alaptétele tehát minden .észszerű államszerződésnek az, hogy i a tulajdont, s az ennek megszerzésére célzó munkát meg- i őrizze azért, hogy ebből az e g y é n megélhessen. (18. §.) Az

állam e szerint minden polgárnak biztosítja a megélhetést;

még pedig ugy, hogy ha valaki az államban munkája után megélni nem tud, ugy nem adatott meg neki az, mi m i n d e n k ö r ü l m é n y k ö z t az övé (a megélhetés). Vagyis: reá való nézve a szerződés felbomlott, s ő se köteleztetik más tulaj-

') Id. m. II. 17. § : „Sonach hat jeder Staatsbürger nothwendig Eigen- thum. Hätten die Andern ihm nichts zugestanden, so hatte er nicht Arerzicht gethan auf das, was sie besitzen; denn diese Verzichtleistung ist nur gegen- seitig." (196. 1.)

•) Id. m. II. 17. §: „Das Eigenthum eines Jeden wird durch jeden Ande- ren nur s,o lange anerkannt, als der erstere das Eigenthum des letzteren selbst schont. Die geringste Verletzung desselben hebt den ganzen Vertrag auf, und berechtigt den Beleidigten dem Beleidiger Alles wegzunehmen, wenn er kann.

Jener sonach setzt sein ganzes Eigenthum als Unterpfand ein, dass er das Eigen- thum aller Uebrigen nicht verletzen wolle." (196. 1.)

(29)

donának megbecsülésére. Ettől a pillanattól fogva nincs jo- gilag kötelezve bárki embernek tulajdonát elismerni (!)•).

Ityenkor aztán kell, hogy az állam biztosítsa neki a megélhetést. Igen, de ha a többi szerződő kötelezi magát a-rra, hogy az egyik megélhetését biztosítja, s nem munkál- kodhatván, őt azért fenntartja, ugy joga is van annak fel- ügyelni, vájjon dolgozik-e kiki a maga szférájában anynyit, a menynyire az illetőnek szüksége van. Van_ tehát az államnak felügyeleti.j.oga arra nézve, hogy m i n t k e z e l i ' j c i k i t u l a j - donát.2) Az államban a mint szegénynek, ugy henyélőnek sem szabad lenni.3)

A szerződés tehát ez: Mindenki megígéri, hogy tehet- ségeihez képest dolgozik, hogy megélhessen, az . öszszesség viszont az esetre, ha nem tudna megélni, létet biztosit. A - társasági szerződés tehát a mint a tulajdon megvédését, ugy az egyesek gyámolitását is magában' foglalja. A ki az ál- lamba lép, ezekre tényleg szerződik, — s eme feltételek el- fogadása feltétele egyszersmind az államban élhetésnek.4)

Mind K a n t , mint Fichte az ősállapot védői. — Mind kettő feltalálja azt, miszerint ez ősállapotból szerződés hoz át a társadalmi állapotba; s mind kettő e szerződésből teszi függővé a tulajdont. Ámde mig K a n t e szerződést f o g a l m i s z ü k s é g e s s é g n e k veszi, — addig Fichte azt folyton fen- . á l l ó n a k , s majd minden cselekedetben ismételtnek tanítja.

') Id. m. II. 18. §. 213. lap.

') Hogy F i c h t e ily gyermekes beszédet enged meg magának, azt csak az fogja fel, ki ismeri az ő tanait pl. a bűnösnek az államból való kikergetésé- röl, vagy pl. az arcképpel ellátott paszszusról, melyet minden állampolgárnak zsebében kell hordani (295. 1.), s általában az, ki a sok triviális, egyoldalú nézet- től hemzsegő munkáját olvassa.

!) Id. m. II. 18. §. „Wie kein Armer, so soll auch kein Müssiggänger in einem vernunftmässigen Staate sein." (214. 1.)

4) Id. m. II. 18. §: Jeder von allen verspricht, alles ihm mögliche zu thun, um durch die ihm zugestandenen Freiheiten und Gerechtsame leben zu können; dagegen verspricht die Gemeine, im Namen aller Einzelnen, ihm mehr abzutreten, wenn er dennoch nicht sollte leben können. Alle Einzelne machen sieh für diesen Behuf zu Beiträgen verbindlieh, so wie sie es zum Schutze über- haupt gethan haben, und es wird eine Unterstützungsanstalt sogleich,im Bürger- vertrage mit getroffen, so wie eine schützende Gewalt errichtet wird. Der Beitritt zu der ersteren ist,, wie der Beitritt zu der letzteren, Bedingung des Eintritts in den Staat." (215. 1.)

(30)

A K a n t theoriájából sem többet, sem kevesebbet nem vonhatunk ki, mint azt, miszerint a magán tulajdon s az ál- lam elválaszthatlan; Fichteéből pedig, hogy csak az államban van tulajdon, de nem megforditva, miszerint tulajdon nélkül lebetlen volna az állam. F i c h t e elmçlete szerint mi sem állna útjában az állampolgároknak, hogy vagyonközösségre szerződjenek. Mig téhát K a n t a két fogalmat koordinálja, — 'addig a másik bölcselő tanitása szerint az állam magában

tartja a tulajdont, sőt a fölött intézkedési joga is van.') Nem oly nehéz e két bölcselőtől ama nézethez átmenni,

— miszerint az állami törvények teszik egyedül alapját a tu- lajdonnak.

3) Történeti iskola.

Kiindulva a történelem által megtartott azon körül- ményből, hogy majd minden később müveit nép földbirtoka kezdetben közösen műveltetett, — az ujabb történeti iskola ebben azt látta, miszerint a közösből a magánbirtokba való átmenetel v a g y a közönség közti felosztás, vagy auktoritások által való adományozás formájában jött létre. S eszerint min- den magántulajdon alapja a t ö r v é n y erejével biró akarat nyilvánulásában, (mely azonban szerződés nem lehet)' rejlik.

Csak a törvény alapja a tulajdonnak, és törvény nélkül nincs tulajdon.

Már előbb, mint a történeti iskola a jogban fellépett volna, számos tudóst találunk, kik a törvényben keresik a tu- lajdon alapját. í g y a franciák közt M i r a b e a u2) és T o u l l i e r3) , továbbá M o n t e s q u i e u1) és R o b e s p i e r r e , ki szerint a tulaj-

') A két bölcselő közti kiilömbséget, s a természetes átmenetet Kanttól Frichtéhez s Hegelhez nagy szorgalommal iparkodik magyarázgatni S t a h i jog- bölcseletének majd egész 1-ső kötetében.

M i r a b e a u ezt mondja: „A tulajdon a törvény erejénél fogva szerzett vagyon. Egyedül a törvény alkotja a vagyont, mert csak a politikai akarat mi- velheti azt, hogy mindnyájan lemondjanak igényeikről, ez ad az egyes birtok élvezetének közös eimet és védelmet." V. ö. A h r e n s-Bihari id. m. 187. 1.

3) T o u l l i e r Droit civil français; vol. H. 64. §.

<) M o n t e s q u i e u . Esprit des Lois (Páris, 1867. Az első kiad. megj. : 1748., kijavítva: 1757.) Livre 26. Chap. XV: „Comme les hommes ont renoncé- à leur indépendance naturelle, pour vivre sous les lois politiques, ils ont renoncé à la communauté naturelle des biens pour vivre sous des lois civiles. Ces pre-

m i è r e s l o i s leur acquièrent la liberté ; 1 e s s e e 0 n d e s l a - p r o p r i é t é . H ne

(31)

don nem más. mipt a törvény által g a r a n t i r o n t élvezése a javaknak.') t e - •>

l e g e l ő k e l ő b b k é p v i s e l ő j e e z i r á n y n a k B e n t h a m J e r e - m i á s h o z u j a b b k o r ! j o g b ö l c s e l ő k k ö z t l e g k e v e s e b b f ü g g ő s é g - g e l . l e g t ö b b o r i g i n a l i t á s s a l t á r g y a l ó á n g o l i r ó .2)

Elmélete forrongásba hozta az egész tudós világot, za- varba hozta az öszszes eddigi rendszereket, s határozott bá- torsággal támadja meg a metafizikai fogalmakat, melyeken idáig a,jogot alapulni vélték; — azt tekinti, mi jó, mi h a s z - n o s mi szerez ö r ö m e t és g y ö n y ö r t * ) , és erre alapítja a jogosságot is. állítván, hogy csak__a£Ío_gos: a mi hasz.nps.

A t u l a j d o n r a térve át, ott ugy találja, miszerint semmi kép, semmi látható vonal sincs, mi a tulaj don-viszonyt az ember és a tárgy között kifejezhetné4), a viszony m e t a f i z i k a i . Azt állitja. miszerint e viszonyt szinte csak. a hasznossággal lehet kellőkép megmagyarázni. A tulajdon azon várományi alap, miszerint a birtokolt dologból hasznunk lesz. Szavaival: ^„A^

tulajdon csak várományi talap, ama yárományé, hogy azon dolgokból, melyeket irántuk! viszonyaink következtében bír y tökölni mondunk, - bizonyos hasznokat huzandunk." De e váromány csak a törvény müve lehet. Senki b i z t o s reményt

f ^ p a s décider par les lois de la liberté, qui, comme nous avons dit, n" est que l'empire de-, la cité, ce qui ne doit être décidé que par les lois qm concernent la.

propriété C'est un paralogisme de dire que la bien particulier doit ceder au bien publie: cela n'a lieu que dans les eas où il s'agit de l'empire de la cite c'est-à-dire de la liberté du citoyen: cela n'a pas lieu dans ceux ou il est question de la propriété des biens, parce que le bien public est toujours que chacun conserve invariablement l a p r o p r i é t é , q u e l u i d o n n e n t l e s l o i s c i v i l e s . " (409. s. k. 1.)

') La propriété est le droit, qu' a chaque citoyen, de jouir de la portion des biens,"qui lui est garantie par la loi." (V. 5. A h r e n s NR. (1871.) H. §.

7 4~ ~1 4n B e n T a m. Traité de législ. civile et pénale (1801) franeiáúl Dumont István; ez után magyarra fordította: Polgári és büntető törvényhozási értekezesek

eimén R é e s i E m i l (1842.) ' <,„„,„;

•) B e n t h a m id. m. I. kötet: A tvhozás és polg. torvenyek elvei, „feemrm szőrszálhasogatás, semmi meta-physika, nem kell tanácsért menni sem P l a t ó hoz sem A r i s t o t e 1 e s liez. K i n és g y ö n y ö r, ezt minden ember erzi. (3. lap.)

M B e n t h a m id. m. 139. 1. _ . Itt B e n t h a m Kantra emlékeztet, ki a tulajdont szinte ertelmi birtoknak nevezi (I. K a n t ) ; az elméletek e hasonlóságára már A h r o . n s is figyelmeztet.

(Ahrens-Bih. id. in. 188.)

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :