D) A f r i ka éjszakkeleti része. I. Egyiptom. Afrika Ázsiával a 100

Teljes szövegt

(1)

I. Egyiptom.

Afrika Ázsiával a 100 r>^m széles Szuezi földszoros által van összekötve.

Ezen földszoroson át ásták azt a csatornát, mely a Földközi tengert a Veres tengerrel összeköti. A csatorna éjszaki nyílásánál van S z a i d, a déli nyílás- nál S z u e z . ;·., ,

Szueztől, mely a csatorna megnyitása óta gyors virágzásnak indúlt, a Veres tenger partjai délfelé húzódnak, Egyiptom keleti határát képezve.

Ezen part sziklás és meredeken a tengerbe ereszkedő, nagyobb község tehát sem a múltban, sem a jelenben e parton nem keletkezhetett.

A Veres tenger partjánál sokkal fontosabb Egyiptom éjszaki partvidéke a Nilus torkolatánál.

A Nilus völgye Egyiptom területén délről éjszakfelé irányult. A völgy keletfelé az A r a b i a i nyugatfelé a L i b y a i hegység meredeken emelkedő sziklafalai által van bezárolva, melyeknek vakító fehérsége éles ellentétet ké- pez a völgy fekete termőföldjével. Egyiptom egész területén a Nílusnak nincs mellékfolyója, sőt, mi több, Egyiptom egész területén csak egyetlenegy forrás található, úgy hogy az kizárólagosan a Nílusra van utalva. Evenként rende- sen visszatérő vizái-adások biztosítják ezen, az esőt teljesen nélkülöző völgy termékenységét. — A déli havasokban eredő mellékfolyók vizei az ottani tropikus esőzések következtében megáradnak, s vízbőségüket mind Egyip- tomra töltik, mely azután Augusztus-Szeptember hónapokban — midőn az ár legnagyobb magasságát szokta elérni — egy nagy tóhoz hasonlít. — Októ- ber végén visszatér a víz rendes medrébe, s ekkor kezdődik Egyiptomban a vetés ideje úgy, hogy a mi téli hónapjaink alatt itt a legdúsabb vegetatio található. Midőn azonban a fokozódó melegben érlelt termények bétakarít- vák, a tartomány — a mi tavaszi időszakunk alatt — sivataghoz hasonlít.

Ezen év-év mellett ismétlődő áradás és szárazság közötti váltakozáson ala- púi az egyiptomiak legrégibb, sajátságos kinyomató és irányú műveltsége, ez képezi még most is Egyiptomnak, mint államnak, alapfeltételét oly any- nyira, hogy még az adókivetés alapját is a Nilus áradásának magassága képezi. · ' A hol a Libvai hegyek a folyó szomszédságából nyugotfelé hátrálnak, ott a folyó több ágra oszlik, a termékeny — bár sok helyen mocsaras és még

(2)

mindig növekvő — Deltát képezve. A Delta két főága azon városok után van nevezve, melyek torkolatainál épültek. A nyugati ág torkolatánál van R a s i d iRosette), a keletinél D a m i a t (Damiette). Az előbbi hanyatló város. A Nílus ezen ága ugyanis annyim sekély lett, hogy rajta közlekedni nem lehet többé; az ér lüktetésének megszűntével, megszűnik az élet,

megszűnt Rasid élete. Damiat virágzó város a syriai és egyiptomi kereskedés közvetítője.

Azon ponton, hol a Nílus több ágra oszlik, emelkedett az ős időben Memphis; nem messze tőle fekszik most Egyiptom legnagyobb s legnépesebb városa, R a b i r a (Kairó), melynek vára a M o k a t t a m hegység éjszak -

A NÍLUS DELTÁJA.

nyugati végágán épült. Szemközt e várossal, a Nílus túlsó partján, emelkedik a termékeny rónából egy a Libyai hegyekre támaszkodó, mintegy 30 ma- gas, sziklás síkság; ez volt a régi egyiptomiak temetkezési lielye, ide rakták a sziklákba vájt üregekbe bebalzsamozott holtaikat (múmiák); itt vannak a gúlák (pyramisok), melyek a közelben fekvő G i z e l i község után vannak elnevezve. — Kabiránál kereskedelmi tekintetben talán még fontosabb a N. Sándor által alapított A l e x a n d r i a , mely a rómaiak idejében kereskedelmi tekintetben körülbelől az volt, a mi napjainkban London, t. i. a világke- reskedelem középpontja. Közelében van A b u k i r történeti nevezetes- ségű hely.

(3)

Egyiptom lakosságát — a városokban letelepedett idegenektől elte- kintve — a'fellahok képezik.

A lakosság foglalkozása a Nilus áradásaitól feltételezett földművelés.

A terület jellemző növényei: a papiros, igazi akác, sáfrán, 'durrha; állatjai : krokodilus, ichnenmon; keselyű és ibisz.

Állami szervezetére nézve névleg a török szultántól függ; tényleg azonban egy alkirály alatt külön országot képez, de napról-napra mindinkább függésbe jut az európai tengeri hatalmaktól, különösen Nagy-Británniától.

• T e r m é s z e t i tárgyak.

" a) Növények.

1. A p a p i r u s (Cyperos Papyros) egy sásféle növény, mely a Nilus mocsáros kiöntéseiben gazdagon terem. Szárának szívós béléből a régiek papirost készítettek.

2. A z i g a z i á k á c f a (Acacia vera) középnagyságú fa, ide-oda hajlott veresbarna ágakkal és párosan álló, hosszú tövisekkel. Levelei két- szer szárnyaltak, minden szárnyon 8—10 pár vonalas, fölül zöld, alúl hala- ványabb levélke. Virága sárga. Termése összelapult hüvely. Az igazi ákácfa és rokon fák felrepedt kérgéből gyanta folyik ki, mely a levegőn megszárad és gummi arabicum név alatt fordul elő a kereskedésben.

3. A v a l ó d i s á f r á n (Crocus sativus) lapult gömbidomú, s barna rostos kéreggel bevont gumóval bir. A virágok és levelek egyidejűleg fejlőd- nek ki. Halvány lilaszínű, sötéten sávozott virágai többnyire kettejével jőnek elő. A virágnak termője, melyből a termés fejlődik, háromágú élénk veres bibében végződik. Ezek a bibék szolgáltatják a sáfránt, mely fűszerül és festőszerűl használható; közel 20,000 virág ad fél kilogramm sáfránt, innen van, hogy ez igen drága s a kereskedők mindenfélével, péld. szárított hússzá- lakkal, hamisítják. -

4·. A d u r r a (Sorghum vulgare) Afrikának sajátságos gabona-növé- nye, mindenütt termesztik és magvainak lisztjéből táplálkoznak. Nálunk is láthatni ezen növényt a kukorica között elültetve, ciroknak nevezik és ruhaseprőket készítenek sokfelé elágazott virágnyeleiből. Magvaival madara-

kat etetnek. j b) Állatok..

1. A n i l u s i k r o k o d i l (Crocodilus vulgáris) 6 méter hosszú óriási gyík, melynek négy rövid úszólábain nyugvó testét kemény csontnemű paizsok födik; hosszú farka oldalt összelapúlt és fűrészes gerinccel van ellátva. Háta olajzöld, fekete foltokkal és pettyekkel tarkázva, hasa sárgás- zöld, lapos fején számos gödröcskék és görbén haladó barázdák vannak. Irtó- zatos fogazata beékelt, egyenlőtlen hosszú hegyes fogakból van összerakva, torka nagyon bő.. Bövid lenőtt nyelve a szájból ki nem dugható. A krokodil az emberekre is igen veszélyes állat. Nappal a folyó partján levő növények között hever és csak éjjel jár préda után. A szárazon kevésbé ügyesen jár, minthogy kis helyen megfordulni nem képes, de a vízben nyílsebességgel úszik. Mintegy 100, keményhéjú, lúdtojás-nagvságú, tojásait a homokba rakja le. Tojásait felkeresi és megeszi az i c h n e u m o n vagy f á r a o - e g é r (Herpestes ichneumon) menyétféle, nyúlánk testű ragadozó állat. : .

(4)

2. A f ö l d i k e s e l y ű (Vultur percnopterus) kevéssel nagyobb egy hollónál, a fiatalnak setétbarna, az öregnek fehér tollai vannak, kivévén a szárnyát, mely mindegyiknél feketés. Csőre és lábai szürkék. Azért nevezte- tett így, mivel földszint, városok, faluk és országutak körül seregei, az ege- reket, kígyókat, dögöket feleszi. A karavánoknak (utazó társaságok) min- denütt nyomukban van és a levágott marháknak belét, vagy az esett tevének húsát azonnal megeszi, mire nézve, noha sem formája, sem szava nem a legkedvesebb, mégis a keleti és déli nemzeteknél igen nagy becsben van; a régi Egyiptombélieknél halálbüntetés volt arra szabva, a ki megölte.

3. Az í b i s z (Ibis religiosa) gázló madár, melynek csőre ívelten lefelé hajlott. Színe fehér, kivéve meztelen fejét és nyakát, farktollainak hegyét, szárait és csőrét, a melyek feketék. Hosszúra foszlott, fekete, viola- színben csillogó fedő tollak borítják a szárnyhegyét és farkát. A régi Egyip- tombéliek a templom-udvarokban nevelték fel, nagy tiszteletben tartották, sőt bebalzsamozták főképen azért, mivel megjelenése által a Nílus áradását, hirdette.

II. k Nagy-Syrtis melléke.

A Libvai hegység neve alatt összefoglalt emelkedés legmagasabb a Nílus közvetlen szomszédságában. Nyugatfelé a terület némely helyen any-

AFRIKA

ÉJSZAKKELETI KÉSZE.

nyira aláereszkedik, hogy majdnem a tenger szintjével egyenlő. Ezen mélye- désekben van a N a g y- (Dakhel és Chardse) és K i s- (Faraphrah és Balirieh) e g y i p t o m i o á z , tovább éjszakfelé pedig a kisebb kiterjedésű S i v á s z .

(5)

• Innentől kezdve a Libyai emelkedés nyugatfelé kanyarodik s a B a r k a f e n s í k s á g b a n végződik. — A Barka fensík nyugati részét a N a g y - S y r t i s öböl mossa. E partvidék legjelentékenyebb városa B e n g a z i, szi- vacskereskedéssel.

- A N a g y - és K i s - S y r t i s közötti tengerpart egyike a Földközi tenger legveszélyesebb partvidékeinek. Magasabb védő hegyek által nem lévén elválasztva a sivatag belföldtől, az onnan jövő forró szeleknek s az azok által okozott elfövényesítésnek van kitéve. A tenger tehát itt nagyon sekély, oly annyira, hogy helyenként mértföldekre lehet beléje gázolni. Hogy ezen parton, ha még lakott is volna, nagyobb helység nem keletkezhetik, az ter- mészetes; ilyennel tehát csak tovább nyugatfelé találkozunk s az T r i p o - l i s z , mely már a Kis-Syrtis öblöt körülövező hegységek keleti végágai által némileg védett s biztosított helyen épült. A Kis-Syrtis nyugati partvidékének éjszaki végpontja a B o n f o k .

A Tripolisz után nevezett tartomány tengerparti részének gyér lakos- sága berberekből áll, kik a Barka félsziget partvidékein halászattal s föld- műveléssel foglalkoznak, de a talaj mostohaságánál fogva inkább a délre fekvő oázoktól feltételezett foglalkozásra vannak utalva. Tripolisz, mint tar- tomány, a török szultán fenhatósága alatt áll.

. T e r m é s z e t i tárgyak.

A m o s ó s z i v a c s (Spongia officinalis), gömbalakú, nagyon likacsos, egyenlő vastag szarúszálakból álló tömeget képez, mely a tengerben lévő sziklákhoz van nőve, honnan a halászok levágják és kihalászszák. Kimosva, megszárasztva kerül a kereskedésbe. A vizet mohón szívja be, használják mosakodásnál, fürdésnél és az ejtett sebekből folyó vér elaltatására. .

. III. Visszapillantás a Földközi tenger keleti medeneéjére.

Fiume, Magyarország egyetlenegy nagyobb kikötőjéből kiindúlva, megkerültük a Balkáni félszigetet egészen a Duna torkolatáig. Fiume kikö- tője a Quarnerói öbölben fekszik. Ezen öböl az Adriai tengernek egy része, mely innen délfelé Dalmátország s Albánia partjait mossa.

Délfelé az Adriai tenger összeszorul s az Otrantói szoros által össze van kötve a Jóni tengerrel, melynek egyik legnagyobb öble — a Lepantói — Moreát elválasztja a Balkáni félsziget zömétől. A Jóni tenger Görögország déli csúcsáig terjed s itt összeköttetésbe lép az Aegaei tengerrel, melyből a Hellespontuson át a Marmara s a Bosporason keresztül a Fekete tengerbe juthatni, mely a Balkáni félsziget keleti s Kis-Azsia éjszaki partvidékeit mossa.

A Kis-Azsia déli partjain elterülő tengerrészt, S y r i a i t e n g e r n e k nevezik. Egyiptomtól nyugatra végtére a Nagy- és Kis-Syrtis öblökkel ismer- kedtünk meg. . .

(6)

Mindezen tengerrészek együttvéve a Földközi tenger keleti nagyobb felét képezik. A Földközi tenger ezen részének nagy jelentősége abban rej- lik, bogy bárom földrészt: Európát, Ázsiát és Afrikát, de különösen Európát és Ázsiát egymással szoros viszonyba hozta. — Mert a tenger inkább kap- csot, mint válaszfalat képez a partjait lakó népek között. Innen van, hogy a Földközi tenger ezen részeinek partvidékein lakó különféle népek, már az ősrégi időben is élénk kereskedelmi viszonyban állottak egymással.

Ha a Földközi tengernek eddig tárgyalt részeit a hajózás szempontjából tekintjük, úgy azt találjuk,, hogy.ezen tengernek különösen éjszaki partvidé- kei sokkal gazdagabb tagozással — a hajózásnak nagyobb előnyöket biztosí- tanak, mint a déliek. Leggazdagabb tagozást mutat a Balkáni félsziget déli s Kis-Ázsia nyugati partja. A.kettő közötti kisebb-nagyobb szigetek a gazdag tagozásból folyó előnyöket még fokozzák.

Jellemző a Földközi tengerre, vizének nagy sótartalma, a mi annak tulajdonítható, hogy beléje igen kevés nagyobb folyó ömlik s hogy az afrikai forró szelek vizét nagy mértékben kipárologtatják. Ezen utóbbi körülmény, magyarázza meg azután azon nagy áramlást is, mely különösen a Bosporus- ban észlelhető. Ezen halad ugyan is a Fekete tengerbe ömlő nagyobb folyók.

vízbó'sége a Földközi tenger többi részeibe.

A Földközi tenger eddig megismert részei, mind elég mélyek a hajó- zásra; csak Afrika éjszaki parljain a két Syrtis között s a Duna és Nílus.

zátonyos torkolatainál jár az veszélylyel. Veszélyesek továbbá, különösen vihar alkalmával, a Dalmát tengerpartok, Kis-Ázsia déli sziklás partvidéke s a Fekete tengert környező tartományok parti részei. -

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :