IL ÉVFOLYAM & Q & KmöMMSZEJ

Teljes szövegt

(1)

KmöMMSZEJ

FŐSZERKESZTŐ: GYÖNGYÖSI NÁNDOR DK

IL É V F O L Y A M & Q &

1 0 - I K S Z Á M .

(2)

D. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 1928 MÁJUS

K É P Z Ő M Ű V É S Z E T

MŰVÉSZETI FOLYÓIRAT

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓ- HIVATAL: BUDAPEST, L, HORTHY MIKLÓS-ÚT 144.

TELEFON CSAK D. U. S-7-lg T. 131-87.

FŐSZERKESZTŐ

DR GYÖNGYÖSI NÁNDOR

TÁRSSZERKESZTŐ

DR GÁL ENDRE

ELŐFIZETÉSI ÁRA

£ EGY ÉVRE 24 P, FÉLÉVRE 12 P EGYES SZÁM ÁRA 2*50 P

SZERKESZTŐSÉGI ÓRÁK D. U. 3—4-IG

MEGJELENIK MINDEN H Ó N A P KÖZEPÉN, KIVÉVE JÚLIUS É S AUGUSZTUS H Ó N A P O K A T

TARTALOMJEGYZÉK :

Oldal

Gyöngyösi Nándor dr.: A külföldi kiállítások ügye 115

Zombory Lajos (Gy. N.) 119 Boross Mihály: A Műalkotások tőzsdéje 120

Látogatás Biró Józsefnél 121 Tárlatok: Ferenczy Valér gyűjteményes kiállítása, Tavaszi Szalon, A Ba-

latoni Társaság kiállítása (dr. Már ff y Oszkár) 131 Becx Jenő: Francsek Imre Széchenyi-fürdője 133 A Nemzetközi Vásár iparművészeti szempontból (Chroniqueur) . . . . 136

Vidéki Centrumok 137

Hírek 138

KÉPEK JEGYZÉKE:

Oldal

Zombory Lajos: önarckép Címoldal Zombory Lajos: Magyar bika H 3 Teles Ede: E von HofTmami 115 Zombory Lajos: Szántás 116 Zombory Lajos: Igáslovak 117 Pelri Lajos: Fésülködő leány 118

Zombory Iazjos: Magyar gulya' 119

Szlányi Lajos: Hegyoldal 120 Déty Béla: Szeles idő 121 Nádler Róbert: Fiatal fcstönő 122 Edvi Illés Aladár: Havas budai részlet 123

Bt ró József műterme 124 Bitó József műtermében nöi szoba 125

Bíró József: Az egyiptomi úton 126 Bíró József: A Vierwaldstátti tó 126 Bíró József: Ámor és Vénusz 127 Bíró József műterméből sarokrészlet 128 iaschik Almos: Párkák • 129

Nyilassy Sándor: Tánc 130 Kató Kálmán: Annatelepen 130

Oldal

Köuesdy Géza: Nöi pörtrait 131 Gábor Móric: Tanulmányfej 131 Kuntvald Caesar: dr. Lobmayer Géza 132

Francsek Imre: Széchenyi-fürdő 133 Francsek Imre: Bészlel a Széchenyi-fürdő homlok-

zatából 134 Francsek Imre: A Széchenyi-fürdő egy oldalnézete 134

Francsek Imre: A Széchenyi-fürdő főbejárata . . . 135 Francsek Imre: A Széchenyi-fürdő hallja . . . 135

Olofsson Gusztáv: A hullámok sodrában 136 Bartus Ödön: Bégi kapu Miskolcon 137 Borsos István József: Arckép 137 Hénel Margit: Bazsarózsák 138 Szini Zoltán kiállításáról 138 Hénel Gusztáv: Müncheni utca 139 Hénel Gusztáv: Amsterdami részlet 139

Kotász Károly: önarckép 140 Farkas Zoltáa: Nöi fej . . • • * 140

Hornyai Ödön: Csendélet 140

I

Hornyánuky Viktor RásnényUrmaaág, magyar klrAtyl udvart könyvnyomda UadapeeL - Fele 10« vezet« HoruyAaezky Viktor. - 81*74.

(3)
(4)

TELCS EDE: E. VON HOFFMANN

„Céhbeliek" ¡1 Műcsarnok Tavaszi T á r l a t á n

A KÜLFÖLDI KIÁLLÍTÁSOK ÜGYE

E g y könyv fekszik előttem. E g j könyv, tele adattal és tele szenzációval. Még hozzá hivatalos könyv. Teljes mértékben autentikus. Szerzője:

Őéry Béla. címe: Művészeti kiállítások külföl- dön az 1927. évben.

Mióta a kormány reprezentatív magyar ki állításokat rendez a külföldön, állandó a pa- nasz a magyar művészek legtekintélyesebb cso- portjai részéről. Ezek a panaszok azt sérelme- zik, hogy ezeket a reprezentatív kiállításokat, melyek hivatalos elgondolásban is az egész ma- gyar művészetet kívánják képviselni, tulajdon képen egy-két, nem is nagy taglétszámú mű- vészcsoport külföldi propagálása. Legtekintélye- sebb művészeink szájából hallottuk a panaszt, hogv ezek a külföldi kiállítások tulajdonképen egy kis csoport érdekképviseletei. Bevallom őszintén, hogy ezeknek a vádaknak sosem hit

t e r n, legalább is nem száz százalékban. Feltűnt

ngyan, hogv egv Karlovszky, egy Zala György so- hasem szerepeltek a külföldön bemutatott mű- vészek között és még sok más igen jeles, európai értelemben kitűnő művész kimaradt a külföldi reprezentánsok listájából, de a jóindulatú elto- gulatlanság azt kívánta, hogy ne mondjunk íte-

letet szórványosnak látszó esetek fölött. Hiszen nem voltunk adatok birtokában és épp ezért az elfogultság vádja nélkül nem is szólhattunk az ügy lényegéhez.

Most azonban ilt fekszik előttünk a külföldi kiállítások kormánybiztosának, tehát a legauten- tikusabb auktornak pontos és részletes kimuta- tása a külföldi kiállítások anyagáról és rende- zésének körülményeiről. Kezünkben van a „hi- vatalos újság" és mindenben megerősíti azokat a vádakat, melyeket a külföldi kiállítások rende- zése körül a legelfogultabbaknak látszó kritiku- soktól hallottunk. Az a vád. hogy a külföldi ki- állítások a modernnek kikiáltott művészet jegyé- ben za jlanak le és nem egyéb, mint a magyar képzőművészet egy töredéke proganda-kiállítá- sainak. az most már nem kósza hír, szállongó pletyka, felelőtlen hipotézis, hanem lesújtó, szo- morú valóság.

Nem sajnáltam a fáradságot és a Dérv Béla lelkiismeretesen összeállított jelentésének alap- ján megállapítottam, hagy az egyes művészeti egyesületek milyen arányszámban kaptak kép- viseletei a nemzetközi külföldi kiállításokon, melyeket 1927-ben azzal rendeltetéssel csináltak

ll

5

(5)

meg, hogy a lengyel, osztrák és olasz empóru- inokban az egész m a g y a r képzőművészet a maga teljességében reprezentáltassék.

í m e u statisztika:

A kiállító művészek között legnagyobb szám- mal szerepel a Kut körül szervezkedett szélsősé- gesek csoportja, ezeknek- szánni 22. N y o m b a n utánuk következik n Szinyei-társaság 20 kiállító- val, tehát taglétszámának majdnem 100 percent- jével. A Magyar Képzőművészek Egyesülete, te- hát a legnagyobb és legtekintélyesebb művész- csoport 18 kiállítóval szerepel s ezeknek is na-

gyobb része csak grafikai lapokkal. .4 Kéve és a Szövetség csoportja egyetlenegy kiállítóval sze- repel, míg a Paál László-társaság (6) a Céhbeliek

111) és Benczúr-társaság (15), együtt összesen 32 kiállítóval talált képviseletet. Még szomorúbb ez a statisztika, ha azt tekintjük, hogy az egyes művészcsoportoktól bánv m ű t á r g y a t vitt ki a rendezőség. Itt a Szinvei-társaság vezet 72 mii- tárggyal és utána a Kut 67 műtárggyal. Ezzel szemben a Magyar Képzőművészetek Egyesülete 40. a Benczúr-társaság 43, a Céhbeliek 22. a Paál László 11 és a Kéve 2 műtárggyal szerepel.

Megállapítható tehát a hivatalos adatok alap- ján, hogy a műtárgyaknak több mint fele 2 mű- vészcsoport munkái. Ez a kiáltó ellentét még kí- nosabbá válik, ha közelebbről megnézzük, hogy kik képviselték a külföldön a reprezentatív ma- gyar művészetet. A Képzőművészeti Főiskola nö vendékeit vitték ki, csak azért, mert egy bizo- nyos szélsőséges csoport tagjai és u g y a n a k k o r itthon m a r a d t a k olyan mesterek, mint Karlovszkv, Zala. Bcnkhard, Eder, Fülöp Elemér, Góth Mó- ric, Jaschik Almos. Kezdi Kovács, Komáromi

i 1 6

Kacz. Kukán, Nyilassy, Orbán, Pállva Celesztin.

Poll, Raksányi, Szablya-Frischauf, Szent-Istvány, Tornyai János, Tóth István, Vastagh György, Zombory Lajos és még bizonyára jónéhányan, akiknek neve h a m a r j á b a n nem kerül toll alá. Ez- zel szemben nem voltam rest és megolvastam: 8 Vaszary-növendék, a Kut „ n a c h w u c h s a " tejen- ként nem is egy, hanem 2 műalkotással „repre- zentálták" a m a g y a r művészetet 1927-ben Bécs- ben, Varsóban. Krakóban, Pózenban és Fiúmé- ban. Ide nem kell k o m m e n t á r , mégis az aktuá- lis botrány kapcsán szabad legyen annyit meg-

jegyezni, hogy a Kútnak nincs igaza, mikor til- takozik az „iskolások" ellen, most, a m i k o r a ve- lencei kiállításon a m a g u k szögeit féltik tölik.

Gróf Klebelsberg miniszter úr bölcsen döntött a perben: ki nem forrott művészek munkái ne reprezentálják külföldön a magyar művészetet állami tekintéllyel rendezett kiállításokon. Ez a bölcs verdikt az, amit a jövőben a rendezőknek, elsősorban pedig a Képzőművészeti T a n á c s n a k mérlegelni kell. A Kut művészei éppúgy nem va- lók külföldi reprezentatív kiállításra, mint ahogy Vaszary-növendékeknek nincs ott helyük. Min- denesetre az. illetékes tényezők nagyfokú gyön- geségére vall, hogy az 1927-es tapasztalatok után még mindig megtörténhetett a velencei kiállítás botránya.

Mert tapasztalatokat gyűjteni bőségesen mód- j u k b a n állt az 1927. évben rendezett külföldi ki- állításokon is. Csak néhány idézel azokból a sze- melvénvekből, melyeket Dérv Réla könyve a sajtószemlében közöl, meggyőzhet mindenkit ar- ról hogy a lojális és a vendégbarátságot respek- táló szokványdicséreteken kívül, hizony estek

ZOMBORY L A J O S : SZÁNTÁS

(6)

ottan kemény ostorázok is, olyan lesújtó kritikák a legtekintélyesebb sajtóorgánumok részéről, amelyeket a kiállítás rendezéséért felelős Képző- művészeti T a n á c s bizony nem siet a kirakatba tenni.

A „Gazeta Warszawszka Poranna" következő- kel írja Autóm Austen tollából: „A festészeti felfo- gás tekintetében a m u n k á k legnagyobb része a realisztikus irányokhoz tartozik, noha némelyik

csoport különböző modernizmusoknak is hódol.

De ezekből a; összes művekből nem világlik ki valami, olyasvalami, ami valamennyinkre nézve közös volna és amit a magyar léleknek, a ma- 9y»r szellem elemének lehetne mondani, a nem-

:eli művészet lelkének. Ehelyett külső felfogás- ban olyan művészeti központok erős befolyását '¿tjük, amilyen Paris és München. És erre azon-

"al kínálkozik a m a g y a r művészetnek a lengyel- lel való összehasonlítása. Amikor a magvarok különböző éveknek, különféle irányzatú munkáit összehordva az egész országukból olyan kiállítást ' " u t a l t a k he nekünk, amely inkább müncheniek

^agv párisiak kiállítására emlékezteti minket, ad- jug a lengyel művészeknek sokkal rosszabb idők-

•'cn, olyan idegen környezetben, amilyen München, mégis sikerült különálló, tisztára len- gyel nemzeti művészetet alkotni, úgyhogy csak cppen Uraiul, Wierusz-Kowalszki, Chelmonski és '»ások neveire hivatkozunk. Ezek, eredetiségük j"cven általános elismerésre találtak és m u n k á j u - kat „a lengyel tájképfestés" nevével határozták '»cg, ahol a hó, ló, szántó és farkasok, avagy az

u k r a j n a i puszták küzdelmei voltak a túlnyomó motívumok.

Ezeken kívül a magyar kiállítás nem muta- tott fel valami alapjában véve kivételes m u n k á - kat, amelyek „szeget" jelentenének minden te- remben. Ezek úgy általában véve közepes m u n k á k . " .

Huszarski Waclaw a „Tygodnik lllusztrowany"

folyóiratban így ír: „ . . . Aránylag a legjobban lett itt bemutatva Székely Bertalan és Paál László, az európai nevű tájképfestő, a barbizonok közvetlen örököse, aki azonban csak egyetlen egy, de különben egészen elsőrendű értékű vá- szonnal van képviselve. Lotz, a jelenlegi m a g y a r művészet h a r m a d i k előfutárja teljesen hiányzik, Munkácsiról a kiállított képvázlat úgyszólván semmi tájékoztatást sem nyújt épúgy, mint ami- lyen nehéz volna egyetlen t a n u l m á n y alapján Szinnyey eredeti impresszionizmusát, vagv Ben- czúr kiváló tudását elbírálni".

A „Ví(tdomosci Literackie" Zahorska S. refe- rense, aki a magyar képzőművészeti viszonyok alapos ismerője, következőket írja: Ez a kiállí- tás azt a benyomást kelti, mintha a rendezésnél esak egyetlen egy elv lett volna keresztülvive kö- vetkezetesen és pedig a magyar művészet értéké- nek a hozzáértők szemében való leszállításának elve, ami annál könnyebben volt megvalósítható, mivelhogy Lengyelországban kevesen ismerik a magyar művészetet annyira, hogy a reprezentatív kiállítás „reprezentatív" voltáról m a g u k n a k fo-

7

Z O M I f O U Y LAJOS: IGASLOVAK

(7)

g a l m a t a l k o t h a s s a n a k . Mi a t u l a j d o n k é p p e n i p r o g r a n n n j a ennek a kiállításnak? Retrospektív a k a r t e lenni, vagy pedig a jelenlegi irányok is- mertetése volt a célja? sem az egyik, sem a másik nem letl kellőképpen megvalósítva. A kiállítás azon része, amely a retrospektív rész reprezentá- ciójára tarthatott volna igényt, szinte bámulatra- méltó könnyelműséggel és banalitással intéztetett el. A jelenlegi művészet reprezentációja pedig a l( gnaggobb részt a közepes értékű művészek kol- lekciója, amely semmiféle viszonyban sem áll ah- Iwz, amit a magyar művészet tudóban képvisel.

A m e n n y i b e n a l e g ú j a b b k o r í festészetről van szó, úgv nagyon szomorú dolog volna, ha az tényleg

úgy nézne ki, m i n t a h o g y a n azt a kiállítás n e k ü n k b e m u t a t j a . E csodálatos és rosszindulatú véletlen folytán éppen azt mutatták be, ami a magyar művészetnek a német és francia befolyásoktól való függéséről tett tanúságot, eltakarta azt ami sajátságos, eredeti és magyar".

A Képzőművészeti T a n á c s n a k és a miniszter ú r n a k szíves figyelmébe a j á n l j u k a t a n u l s á g o k a t , melyeket az 1927. évben rendezett külföldi kiál- lításokból a külföldi s a j l ó levont. Az idén kül- földié vili a n y a g összeállítása még sérelmesebb a m a g y a r művészei egészére, mint volt a tavalyi.

Reméljük, ismét m ó d u n k b a n lesz elrettentő sta tiszlikai a d a t o k k a l szolgálni. Gy. N.

P E 1 R 1 L A J O S : KÉSUl.KölKÍ LKANY A „Céhbeliek" n Műrurnok T a v á u l Tftrlulán I I 8

(8)

m a g y a r m e s t e r e k

ZOMBORY LAJOS

Huszonöt éve dolgozik megszakítás nélkül Szolnokon, az alföld szivében. M o n d h a t n á k , hogv talán ez a m a g y a r á z a t a az Alföld világával való mélységes összeolvadásának. Lehet, hogy m a g y a r á z a t n a k ez is elfogadható, de az ok mé- lyebben fekszik. Amiképen két hangvilla egy- máshoz való közelsége még nem magyarázza

A nagy magyar Alföld legigazabb festő- poétája ö. Nem a Pettenkofen f a j t á j á b ó l . Szol- nok piktori felfedezőitől az érzés egész világa választja el Zomborvt. Pettenkofennek és társai-

nak piktori t é m a a l k a l o m volt Szolnok. Piktori érzésük, festői látásuk pompás alkalma, melynek oly sok szép képet köszönhet a világ. És köszön-

J

ZOMBORY LAJOS: MAGYAR GULYA

meg a hangátvétel érdekes jelenségének okát,

l |gy nem kielégítő m a g y a r á z a t maga a közelség, melyben Z o m b o r y állandóan együtt él. r á h a j h k

a nagy m a g y a r sík józan ütemű szívére. Egyma- gasságú, azonos feszültségű lélek a Zomboryé, aki

képes tovább zengeni a dalt, mely felszáll és el hal a nagy m a g \ a r r ó n á n . A büszke f a j m a g y a r hika, a szívós, erős eresztékü lovacskák, az a taj, melynek színe, világítása, porossága oly egészen 'mis, mint a délszaki alföldeké, amelyiknek meg tobzódásaiban is. ragyogó, szikrázó napsütéseben

, s meglátja Z o m b o r v a színpompa józan mérsék- h'tél, a színek d e r ű s tónusát, az a zsolozsma, mely e n n e k a sajátos világnak mélyéből felhal- hk, a m a g a igazi liamisítatlanságában énekel to-

v» h b a Z o m b o r v palettáján. Zengi tovább a maga szonorikus "tempós ütemű, nem túlságosan ünnepélyes, összetéveszthetetlenül m a g y a r pász torénekét.

het a m a g y a r művészet is. melynek nem egy nagyszerű d a r a b j a Pettenkofen és társai felfe- dező k i r á n d u l á s á n a k következményeképen szü- lelelt meg. De nekik m i n d a n n y i u k n a k csupán festői téma m a r a d t az Alföld. A t á j változatos színjátéka, a népélet gazdag s z í n p o m p á j á , állat- világának érdekes speciészei, — ez mind ritka szép alkalom volt a plein-air festő szemeinek.

Zombory azonban nemcsak a szemeivel, h a n e m a lelkével látja az Alföldet, a tipikusan m a g y a r , a sajátosan sehol meg nem ismétlődő m a g y a r világot.

Zomborynak nem festői alkalom az Alföld vi- lága. hanem a művészi élménynél is mélyebb va- lami, — maga az élet. mely kiteljesedik vásznain.

Az Alföld élete Zombory képeinek nemcsak mű- vészi tartalma, de művészi célja is. A Zügel- tanítvánv, aki mesterének művészetét annyi te- hetséggel sajátította el, aki a kiváló német mes- I I 9

(9)

ter oldalán jó piktor lett, itt találta meg önma gát. Piktori fejlődésénél jóval többet köszönhet Szolnoknak: az Alföld világa életre ébresztette az ő belső világát is. Itt ő lett az alkalom a nagy magyar sík életet formáló lehelétében. Az Alföld szelíd tónusú, sehol másutt nem látható csodás árnyalású szürke színei saját képmásukra formál ták a Zombory művészetét. Az Alföld maga az, amely speciális színeivel, világításával, emberei- vel és állataival, egész külön világával kiéli ma gát a Zombory képein. Ezért van az. hogy el- lentétben Pettenkofenékkal — a Zombory ké- pei nem zsánerképek. Még ott is, ahol a szujet diktálja a festőre a zsáner m ű f a j á t , az ő képéi

kinyúlnak a zsáner m ű f a j á n a k intim kereteiből.

Az Alföld végtelen hátú földjeinek feszítő, érlelő ereje szétveti az intim kereteket és egének határ- talanságával elmélyíti a kéj) festői tartalmát.

Zombory nem fest zsánerképet, költője ő a nagy.

magyar síknak, lírikus poétája, aki a magyar népdal mélységével, intuitív őszinteségével és fordulatosságával énekli meg szerelmesét hol bánatos szomorún, hol hejehujás jókedvében.

Zombory Lajos 25 éve dolgozik az Alföldön és olt is fog dolgozni holta napjáig. Varázslat fogja őt. Az alföldi végtelen róna hatalmába vette szerelmesét és nem engedi ki többé kar-

jaiból. GIJ.

A MŰALKOTÁSOK TŐZSDÉJE

— A Munkácsy-eéh jelentősége ÍRTA: BOROSS MIHÁLY Nemrégiben olvastam, hogy a londoni Wal-

iace-nuízeum számára Amsterdamban egy Go- yát vettek meg, még pedig a legtöbbet ígérő elve alapján, s ezzel nem mondok újságot, csak ki- indulópontjául veszem ezt annak az elmélkedés- nek, amely elvezet az élő művészek ú j alkotá- sainak tőzsdéje gondolatáig. Ha a mull művész- zseniinek műremekeit évszázadok óta úgy szer- zik meg illetékes, hozzáértő kezek, hogy felér- tékelik a mai pénzegység alapján s ezek a mü- vek ezzel az árfolyammal f u t j á k be halhatat- lanságuk további útját. Kézen fekszik az a gon- dolat, hogy az élő művészek mai termékeit is fémjelezhetik a kortársak bizonyos értékkel, megjelölhetik azt az értéket, amit ismert mű-

szóval is meghatározhatunk, s azt m o n d h a t j u k , hogy megadják neki a kibocsátási értékét.

Hiteles feljegyzések igazolják, hogy a legter- mékenyebb festők, mint például Rubens, vagy a még termékenyebb Zichy Mihály, mennyit kap- lak egy-egy alkotásukért, s ha összehasonlítjuk a múzeumi gyűjtésben lévő ilyen darabok akkori árál azzal, amit ma érnek, nyomban szembe- ötlik, hogy a kibocsátási ár és a mai tőzsdei jegy- zés között szinte mérhetetlen árdifferencia van a műalkotás értékének javára.

Távol áll tőlem még a gondolata is annak, hogy minden színesre kent vásznat, amit ma valaki kép gyanánt a szobája falára akaszt, bele- soroljuk azok közé a jegyzendő értékek közé,

S/LÁNYI LAJOS: HEGYOLDAL A „Céhbeliek" a Műcsarnok Tavaszi Tárlalán

I 20

(10)

DÉRI BÉLA: SZELES IDŐ.

A „Céhbeliek" a Műcsarnok Tavaszi Tárlatán

amelyeknek idők multával értékemelkedésben lesz részük, hiszen ma is kering a piacon nem egv korabeli olasz, német, francia, holland kép.

amely talán a kibocsátási árát sem éri el, s talá- lunk nem egy olyan hetven-nyolcvan-, vagy száz- esztendős magyar festményt is, amely mellett a szakértő lesütött szemmel megy el; de még így is, ezeknél az „alkotásoknál" is gyakran tapasz- taljuk, hagy ha másért nem, hát a korbeli szár- mazás miatt is emelkedő árbeli jegyzés jelent- kezik.

fia m á r most arra gondolok, hogy az élő mű- vészek alkotásai kapnak valami kibocsátási ér- téket, önkéntelenül kapcsolódik bele ebbe a gon- dolatkörbe az értéktőzsde intézménye, amely hi- vatalos és illetékes f ó r u m a annak megítélésében, hogy melyik vállalat részévénye üti meg azt a nívót, amelyet a tőzsde kereskedelmi útlevéllel, s kibocsátási értékkel bocsáthat a világ speku- lációs üzletének forgatagába?

Ha meg is állapítom, hogy az értékpapírok- nak ez a fémjelzése sem ad százszázalékos biz- tonságot a spekulációnak, hiszen nagy értékre emelt i>upirok is váltak értéktelenné, de emberi számítással mért gondosság mellett a világ ke- reskedelme mégis a tőzsdék alapján űzi üzletét.

Készakarva időztem az egy mondattal is el- intézhető értékpapírtőzsdehasonlatnál hossza- sabban, mert az a „műalkotások tőzsdéje" intéz- mény, amelyet a Munkácsy-céh néven megala- kult gazdasági művészszövetkezés révén megte-

remni látok, szervezetében, hatásában, a kistő- kék elhelyezésében valóban hasonlít az értékpa- pírtőzsdéhez, de abban az egyben szögesen eltér tőle,

hogy a műalkotások tőzsdéjén jegyzett, s az onnan kibocsájtóárfolyamon elindult szí- nes vászondarab, vagy telerajzolt papiros

sohasem válik nonvaleurrél

mert ezen a tőzsdén nem a részvényt, hanem ma- gát az anyagértéket kapja meg a kliens, a maga természetes formájában.

A Munkácsy-céh — amely az egész magyar festőművészetet reprezentálja a maga szervezeté- ben azt tervezi és azt valósítja meg, hogy ösz- szegvüjti azokat a mübarátokat, akik képeket akarnak vásárolni, s bevezeti őket abba a kiállí- tásba, amelyet viszont a Munkácsy-céh, a maga elismert illetékességével fémjelzett képzőművé- szeti alkotásokból állított össze.

A képvásárló ezen a kiállításon reális érték- ben, kibocsájtási árfolyamon kapja meg a képet, amely — a kép örök tulajdonságánál fogva nyomban áremelkedést kap, mihelyt kézben van.

(Külön lélektani tanulmányt kellene arról írni, hogy kiállításokon, az egymás mellé helyezett húsz-harminc egyenlő kvalitású és közel egyenlő árúkép iránt, amíg egyre sem akasztották rá a

„Megvették" táblát, alig jelentkezik érdeklődő, de ha egyet eladtak, ugyanazt a képet négyen is szerették volna megvenni.) De tegyük föl. hogy

I 2 I

(11)

nem emelkedik árban, egy azonban bizonyos, hogy az értéke megmarad, hogy a kép kibocsáj- tási árfolyamon mindenkor talál gazdát, vagyis az a pénz, amit a vásárló spekulációs célból képbe fektet ezen a tőzsdén, el nem veszhet, meg nem semmisülhet, s ha változás áll be az árban, az csak emelkedés lehet. Szándékosan jeleztem

tatásában, a felüdülés a fáradságból, lerögzített öröm, állandósított mosoly, amit az ember külö- nösen akkor érez a leghatékonyabban, ha az öröm és mosoly fakasztó, lélekderítő, szépérzéket életben tartó valamire azt mondhatja: ez az enyém. A tulajdon érzetének átértékelése a kép azon a jelenségen, ami az embernek változatla-

NÁDLER RÓBERT: FIATAL FESTÖNÖ A „Céhbeliek" a Műcsarnok Tavaszi Tárlatán

spekulációnak a képvásárlást, s mellőztem itt az abszolút m ű b a r á t jelleget, amely a képet magá- ért a műélvezetért, a műgyűjtő szenvedély ama- tőrszellemű céljáért vásárolja, mert ezzel a felfo- gással közelebb akarok jutni azoknak a lelkéhez, akik fényűzésnek, gazdag ember luxusának te- kintik a képet. A kép nem luxus, hanem élet- szükséglet. A kép a lakáson belül ugyanaz, mint a napfény a szabadban, mint virágos mező lá- tása a természetben, mint a tél romantikája a hegyek között, vagy a liget útjain tett séta köz- ben. A lélek megpihenése a rideg élet szorongat-

nul, megingathatatlanul csak kedveset mutat. Az ékszer elvész, az autó elromlik, a ló elpusztul, a kép a maga jelenségében változatlan öröm és él- vezet, érték, s az a képalkotás,, amit az ember úgy vásárolhat, hogy tudja annak reális értékét, hogy tudja vagyonának csak emelkedő lehetősé- gét, mór nemcsak élvezet, hanem reális üzlet is.

Előttem fekszik a Munkácsy-céh tervezete, ebből látom, hogy mit jelent az a néhány száz pengő, amivel valaki a céh révén jut képhez.

Mindenekelőtt az a körülmény, hogy a céh tagjai napokkal azelőtt, mielőtt a nagy nyilvá-

I 22

(12)

hosság elé kerül a kiállítási anyag, választhat- nak, s az ekkor választott tárgy értékéből még harminc százalék engedményt kapnak, teljessé teszi a tőzsde fogalmát. A kép ott marad a kiál- lítás végéig, s jelentkezik egy-két, több olyan egyén is, akinek pontosan az a kép kellene, ame- lyei a tag m á r megvett. Ha a tag beleegyezik, a kép ott n y o m b a n ázsióval, a legtöbbet igérő szá- mára kél el. az eredeti vásárló javára.

Minek folytassam?

Korunk egészséges szellemének diadala a Munkácsy-céh, amely a legmagasabb művészi

tásunkon nemcsak a művészi nivóra ügyelő zsűri fog működni, hanem parallel egy másik zsűri is helyet kap és ez az árkontrolbizottság.

Ennek a bizottságnak lesz feladata a műtárgyak árának, értékének szabályozása. Nem fogjuk megengedni, hogy a műtárgyak áron alul, vagy áron felül jelezve kerüljenek kiállításra. Egv konkrét példával illusztrálom ennek az újításnak jelentőségét. Most sűrűn megesik, hogy a mű- vész pillanatnyi pénzzavarában áron alul állítja ki, vagy adja oda a kiállított műtárgyat, s ezzel rontja nem csupán műtermében lévő képei árát,

EDVI ILLÉS ALADÁR: HAVAS BUDAI RÉSZLET A „Céhbeliek" ;i Műcsarnok Tavaszi Tárlatán

szellem mellé oda merte állítani az üzleti realitás prózaiságát. A művészek hálája mellett otl ta- lálja azoknak az elismerését, akik ezentúl a mű- alkotások tőzsdéjén fogják vagyonukat megala pozni.

*

Megkérdeztük a Munkácsy-céh elnökét, a ki- váló és népszerű Márk Lajost, mi a legnagyobb jelentősége az. ú j alakulásnak. A következő érde- kes feleletet kaptuk.

A Munkácsy-céh azért alakult meg, hogy művésznek is, műgyűjtőnek is hozzon egy olyan alakulatot, melynek mindkettő de facto hasznát látja. Ebből a szempontból kiindulva legnagyobb jelentőséget annak tulajdonítok, hogy keresztül fogjuk vinni a műtárgy értékének felfelé menő tendenciáját. Ezt úgy érjük el, hogy a mi kiállí-

ami az ő magánügye lenne, de rontja azoknak a képeinek árát is. melyek már a műgyűjtő falán lógnak s amelyekért rendes árat kapott. Ilyen eset a mi kiállításainkon nem fordulhat elő.

Aminthogy az árkontrolbizottság ott is közbe fog lépni, amikor a művész indokolatlanul magas árat kíván müvéért. Így védjük m a j d — a mű- vész és a műgyűjtő érdekein túl magának a műtárgvnak értékét.

Most az előkészítés m u n k á j a folyik. Az alapszabályokat m á r felterjesztettük a minisz- tériumba s mihelyt visszaérkeznek, a Munkácsy- céh, melynek gondolatát eleinte csak hat lelkes piktor: Gaál Ferenc, Gimes Lajos, Gulyás Sán- dor, szentgyörgy vári Gyenes Lajos, Károly Andor és Kemény Nándor propagáltak, a magyar mű- vészek legjobbjainak együttesével elindul ú j kor- szakot nyitó útjára.

123

(13)

m ű t e r e m s z e m l e

LÁTOGATÁS BIRÓ JÓZSEFNÉL

Valamikor, régi, jó békeidőben erősebben kultiválták a művészet barátai a műtermek látoga- tását, mint ma. Ahogyan minden téren nagyobb és mélyebb lelt a szakadék ember és ember között, ill is érezhető, hogy a művész és mübarát közöli nincs az a meghitt viszony, mint a jobb időkben volt.

Pedig kár, különösen a műbarátok szempontjából kár. A műtermek látogatása ugyanis nagy hasz- nára vált annak a közönségnek, mely a művészet- tel szorosabb lelki kapcsolatba került. Hányszor tapasztaltuk, hogy a műizlés mennyit nyert az ilyen látogatásokkal, a tájékozottság mennyivel sokoldalúbb lett és hány művész interieurje szol- gált mintául nem egy polgári család berendezkedé- séhen! A Képzőművészet, mely kötelességének tudja

a művészek és műbarátok érdekeinek szolgálalát, a két, természetszerűen egymásrautalt fél között kí- ván szorosabb kapcsolatot létesíteni, amikor új ro- vatában bemutatja művészeink legszebb műtermei- nek egy sorát. Tesszük ezt abban a reményben is,

hogy ezen a rovaton keresztül előmozdíthatjuk majd a művész és mübarát személyes kapcsolatá- nak lehetőségeit is. (Szerk.)

A legszebb és legtanulságosabb műtermek sorát Biró Józsefnek, a kitűnő festőművésznek m ű t e r e m ismertetésével nyitjuk meg.

A műteremlátogató először is egy székely fogadószobába ér, mely könyvtár és úriháló egyben. Finom, torockói faragott bútorok, falba- mélvesztett könyvtár sétáltatják meg a szemel.

Átellenben egy nagy, félköríves, szobortalpazat- tal összeépített átjárón át, kicsiny Biedermeyer női dolgozószoba látszik. Fehér alapon apró vi- rágok a falakon, mennyezeten s a köríven. Kö- zépkori stílusú, színes üvegablakon ömlik be a lágy fény. mely e két helyiséget oly bájosan

124

(14)

NŐI SZOBA BÍRÓ JÓZSEF MŰTERMÉBŐL

megvilágítja. Egy balodali, másik félköríves ajtónyíláson á t nehéz függönyök mögül impo- záns megjelenésű műterem tárul elénk. Az em- ber önkénytelenül megáll a kontraszt hatása alatt.

Maga a műterem egyike a legszebbeknek. A bútorok stílusa szándékosan kevert. Ezért a megkapó, pittoreszk részletek egész sora ill is s a lakás többi részein is. A műtermi kényelem a m u n k a biztosítása. Egy magaslatra helyezett be- verőről ellenőrizhető, amott egy tükörből, kettős távolságból szemlélhető a készülő kép. Az angol, Anna királyné stílusú bútorok kellemesen keve- rednek kényelmes, modern fotelekkel, de van

jócskán Biedermever, empire, renaissance s szé- kely darab is, sőt torontáli s bulgár terítő v. fal- védő is. Mégsem kell semmit kicserélni. Érzik a szerencsés kéz, mely mindazt megfelelő helyre lette. A falakon már ismert, vagy még ki nem állított képek. Sok közöttük a svájci tájkép, van vallásos tárgyú, akt, kompozíció s m u n k á b a n levő arcképek. Egy nagy. szép a l b u m b a n rajzok, egy kisebben fényképgvüjtemény, a m á r magán- tulajdonban levő képekről, képes újságok bel- és külföldi sikerekről. Egy állványon Ámor és Vénusz éppen befejezett, életnagyságú vászna.

A műteremből egy fehér, tarkavirágos ma- gyar szobácskába nyitunk. Gyermekszoba. Ma-

136

(15)

BlKÓ JÓZSEF: AZ EGYIPTOMI Ül ON

BIKÓ JÓZSEF : A VIERWALDSTÄTTI TÓ

(16)

Bt RÓ J Ó Z S E F : ÁMOR ÉS VÉNUSZ

(17)

gvur bútorok, tulipántos láda, tarka függönyök s ágyhúzat. Az ágyacska felett íves falbamélye- dés, r a j t a játékok, magyar ládikók.

Innen érünk a lakás legszebb részébe, egy ízig-vérig francia, sárga női szobába. Antik bú- torokon, talapzatokon, fali mélyedésekben vá- logatott műtárgyak ékesítik ezt a kis remekmü- vet, melynek elegáneiájában olvad fel Mária An- toinette s Mme Récamier ízléses szelleme. Egy kis sévresi porcellán szoborportrait ábrázolja a

jött létre ez a luxus-műterem, azt maga a mű- vész kezdi most mesélni:

— Itt, a szemináriumban fedeztem fel ezt, az akkor kifűthetetlen, háború alatt alaposan tönkretett, feltöredezett konyhakőpadlójú, de egyébként gyönyörű f o r m á j ú műtermet. Innen egy vasajtón a padlásra lehetett jutni, m a j d egy homályos padlásszobá. A szemem megszokta a sötétséget s botorkálva haladtam az esővíz- től tönkretett kőpadlón, mikor valami nagy ma-

MÜTEREMSARÓK Bt RÓ JÓZSEF MŰTERMÉBŐL

szerencsétlen, szép királynét, egy antik porcel- lánlámpa teljes épségben mutat be két, reásí- rhuló női aktfigurát. Francia hengerpárnás régi ágy és szekrény nemes fája és vonalai. Stílusos ablak, két, félíves függönykoronával, alatta ké- nyelmes écamierheverő. Régi kommode és asz- talka, női fotelek.

II.

Ennek a csupaízlés műterem lakásnak ér- dekes, sőt tanulságos a története. Hogy itt. a Paedagógiai Szeminárium m a n z a r d j á n , hogyan

dúr rémülten repkedni kezdett. A kezemben tar- tott festőköpenyt r á d o b t a m s azzal együtt össze- gubancolódva lepuffant a földre. Vércse volt.

Ilyen módon még kettőt fogtam. Ez ma a francia szoba. A padlós feljáró m a a kis fiam szobája.

Az én szobám volt a sötétkamra. Nem volt ilyen nagyon tönkretéve, mosókonyha benyomását keltette. A műterem volt jobb sors híján a biiffé, tavasszal és ősszel. Nem tudom, hogy művészen kívül sokan megtudnák-e csinálni ezt a vál- tozást.

128

(18)

— Tehát itt a k a r t a m m ű t e r m e t csinálni. A fő- igazgató és dr. Bajkay Tibor, közgazdasági refe- rens örömmel fogadta szándékom. Nem is ál- modtunk akkor arról, hogy ma a szemináriumot megtekintő külföldiek, oly áhítatos megillető- déssel fogják hajlékom csodálni s kedves ügyet- lenséggel, lábujjhegyen osonva végigjárni. Nem gondoltuk, hogy m ű b a r á t o k egész szobákat utána csináltatnak.

— Négy éven át tartott a belső építkezés.

Padlásablakok tömése, utcai és egyéb világító ablakok, ajtók vágása, mennyezet és emeletek építése, vasátváltások, fűtőtestek, fürdőszoba, cselédszoba, konyha, parkettezés, falbemélyedé- sek, kiugrások, s t u k k a t u r á k váltják fel egymást, míg kibontakozott egy európai kényelmű mű- vészlakás.

— Bármily nagy volt az ár és áldozat, az a meggyőződésem, hogy művésznek az építkezés- től félni nem szabad. Munkások, mérnökök s hatóság lelkesedése veszi körül s minden pro- duktív ember a kezére játszik. Oly szeretettel megy ¡1 munka, m i n t h a mindenki magának dol-

gozna. Hányszor vették át egy-egy finomabb megoldásnál a m u n k á s r u h á t a mérnökök s néha éjszakákon át dolgoztak, hogy reggel a m u n k á - sok ú j irányban baladhassanak. Mennyi gavallé- riával túlóráztak — ingyen — a m u n k á s o k , csak hogy haladjunk. Ma m á r csak egyedül dolgo- zom. Svájci utam elölt Rimár Pista, a generális mérnök mosolyogva bíztatott: jöjj csak haza gyógyultan s aztán nem látsz többé műtermed- ben több m u n k á s t és mérnököt.

— I)e nem lett igaza. El-el jönnek a mér- nökök egy egy csésze teára, a m u n k á s o k is egv- egy könyvet kölcsönkérni s cigaretta mellett ne- vetgélve hasonlítgatjuk össze a m á t a múlttal.

III.

Biró József kedves elbeszélése — úgy érez- zük — egy ponton korrekcióra szorul, ő azt m o n d j a , hogy m ű t e r m é t egy elszánt, energikus nekibuzdulásnak köszönheti. Hiszen lehet, hogy a nélkül nem is hozta volna tető alá. Mégis: leg- főbb alkotó elem benne a művészi ízlés és in- venció.

JASCHIK ÁLMOS: PÁRKÁK

A „Céhbeliek" á Műcsarnok Tavaszi Tárlatán

i 140

(19)

NYil.ASSV SÁNDOR: TÁNC

KATÓ KÁLMÁN:ANNATELEPEN A „Céhbeliek" a Műcsarnok Tavaszi Tárlalán

(20)

t á r l a t o k

Ferenczy Valért, festőgárdánk ezt a jelentékeny tagját, már hosszabb ideje nem látta a magyar közönség kiállí- tásainkon. 1918 óla Nagybányán, a magyar impresszio- nizmus termőtalaján dolgozott, elszakítva a magyar mű- vészen élettől. Már maga ez a körülmény kíváncsiságot kellhet a kiállítás iránt, ami fokozódik, íia arra gondo- lunk, hogy Ferenczy Valérnak még egyáltalán nem volt önálló, gyűjteményes kiállítása. Mostani bemutatkozása, melynek "keretéül" a Nemzeti Szalon termei szolgáltak, meggyőzhetett mindenkit arról, hogy Ferenczy Valér ízig-vérig piktoregyéniség, aki a festészetet a nagybányai tradíciók értelmében szigorúan a festészet elemeinek és törvényeinek értelmében fogja lel. Irtózik minden iro- dalmi, vagy más, a festészet halárain kívül eső művészeti vonatkozástól és még olt is, mint egyik-másik rézkarcá- ban, vagy ex-librisében, ahol kikerülhetetlenül belejátszik alkotásába az irodalmi elem, igyekszik ezt az irodalmi tartalmat a technikai elemek hangsúlyozásával elnyomni.

Rézkarcai egyébként is fölényes technikai felkészültségben mutatják. Különösen érdekesek színes rézkarcai, melye- ken ennek a mindinkább népszerű m ű f a j n a k egészen új útjait keresi. Olajfestményei azok a művei, melyeknek szemléletén azt m o n d h a t j u k , hogy Ferenczy Valér ortho- dox impresszionista, vagy talán még helyesebben: ortho- dox híve a nagybányai iskolának. Nagybánya minden hagyományának hűséges képviselője ő. Szigorúan ragasz- kodik az impresszionizmus l'art pour l'art törvényéhez,

piktúrát szigorúan elhatárolt egységnek fogja fel, a szín, a fény, a rajz effektusai zárt egységének, melynek

KÖVESDY G É / A : NŐI PORTRAIT A „Céhbeliek" a Műcsarnok Tavaszi Tárlatán

FERENCZY VALÉR GYŰJTEMÉNYES KIÁLLÍTÁSA

GÁBOR MÓRIC: TANULMÁNYFEJ A „Céhbeliek" a Műcsarnok Tavaszi Tárlalán

nincsenek érintkezési felületei más világokkal, más mű- vészetekkel. Aktjai, tájképei demonstrálják is ennek a szigorú doktrínának minden előnyös oldalát. Képei jó képek. A piktor megfigyelései éles és tanult szemekre vallanak, a rajz erőteljes vezetése biztos kezekre. Szem- ben és kézben nincs hiba. Csak éppen azt szeretnők, ha Ferenczy Valér néha-néha elfelejtené magában a piktori és átadná magát az alkotó művésziskoláktól, doktrínák- tól független lendületériek, a művész korlátlan tempera- mentumának. Mindezt összegezve megállapíthatjuk, hogy Ferenczy Valér első gyűjteményes bemutatkozása iga- zolta azt a jó hírnevet és előkelő helyei, amit évek óta a magyar piktorában betölt és jogosan nézhetünk nagy vá- rakozással a fiatal mester művészi kibontakozása elé

Tavaszi Szalon. A Szinnyei Társaság rendezésében az idén már harmadszor nyílik meg a Nemzeti Szalonban a legújabb generáció Tavaszi Szalonja. Mindjárt meg is mondhatjuk, hogy az idei kiállítás jóval sikerültebb a la.

valyínál. A kiállítók között szerepel olyan beérkezett név is, mini Udvary Pál, aki a fiatal generáció legtehetsége- sebb tagja s az akkreditált társaságok tagjai közül is akad kiállító, mint a Kéve-beli Friml Géza és Bánáti-Sve- rák József, túlnyomó részben azonban tényleg azok kö- zül rek rutái ódnak a kiállítóig, akik pikluránknak egye-

1

3

1

(21)

KUNWALD CAESAR: DR. LOBMAYER GÉZA A „Céhbeliek" a Műcsarnok Tavaszi Tárlatán

lőre csupán tavaszi ígéretei. Egészen bizonyos, bogy akad közöttük jónéhány, akik be is teljesítik az Ígérete- ket. Ezek közül kiemeljük a következők neveit: F.

Antul Elemér, Barzó Endre, Bertalan Albert, Cserepes István, Csóka István, Dabis Rózsi, Ecsődy Ákos, Erdős Lajos, Calle Tibor, Halasi-//ori>rí//i István, Hanák József, Kampis Margit, Leicld Lilli (a fiatal festönő mint kifor- rott müvészegyéniség mutatkozott be), Miháltz Pál, Nógrádi/ Magda, Péter Marianne (kis kollekciója megle- pően erősnek mutatta), Hadnag Miklós, Hóna Emy, Roz- gonyi László, Sárközy Elemér, Schossberger Klára bá- rónő (önarcképe különösen sikerült) Szemere Lenke, Vadász Endre (rézkarcai finom megfigyelések) és Wei7 Er- zsébet, aki máris jó helyet biztosított magának grafiku- saink között. A szobrászok közül Schaar Erzsébet, Ta- kács Ödön, Varga Ferenc, Is/iánki József és Vas Béla neveit jegyezzük fel.

Harsas István József sikerült grafikai kiállítást ren- dezett a Mentorban. Pasztelljeit és szénrajzait választé- kos ízlés és rajztudás jellemzik.

A Szinyei-Társaság 600, 500 és 400 pengős díjait Barzó Endre, Szemere Lenke és Ispánki József nyerték.

Ex-libris csere. I)r. Erlach Sándor ügyvéd, Eger, cse- rére ajánlja/föoér Gyula készítette 2 színes ex-librisét.

I)r. Hradg Kálmán orvos, Budapest, Belklinika, cseréli Sassg Attila ex-librisét.

A Balatoni Társaság Tárlata. A Balatoni Társaság április hóban i m m á r harmadik művé- szeti kiállítását rendezte a Nemzeti Szalonban.

Dr. Wlassics Tibor bárónak, a Balatoni Társa- ság buzgó elnökének a katalógushoz írt előszava kiemeli e kiállítás propagatív jelentőségét. Ép- pen ez a propagandamisszió szolgálhatott ment- ségül is jóegynehány dilettáns kísérletező képei- nek bemutatására, akik több rajongással, mint rátermettséggel festegették a Balaton szépségeit.

Mindamellett több kiváló művészünk részvétele biztosította a balatoni kiállítás elismerést ér- demlő színvonalát. Tekintélyes sorukból h a d d emeljük ki Iványi Grüntvald három szonórikus színekben tartott erdős tájképét, Csánky Dénes remek, üde, levegős Kenesei részleteit, Déry Béla „Haragos Balaton"-ját, Nádler Róbert ked- ves falurészleteit, Czertcz János figurákkal tarkí- tott impresszióit, Góth Móric és Kunwald Cézár értékes alkotásait, Kövesdy Géza egy nagyobb- méretű históriai tárgyú kompozícióját, Magyar- Mannheimer somogyi fürdőző- és cigánycsoport- jait, Mérő István finom kenesei tópartját, Rem- sey Sándor sötéttónusú Alkonyát és Halászait.

Vass Elemér mélyhorizontú leltei síkföldjét, Wagner Géza poétikus hangulatú, selymesfényű vízrészleteit, Cs. Walleshausen Zsigmond bala- toni háttér elé állított érdekes önarcképét. Ba- ránszkg, Gimes, Kató, Klimó, Kunwald Caesar, B. Geönczy Ilona, Rökk Károly, Rubovics, Schttschng Erna, Sengei Aladár képei biztosít-

ják a tárlat nívóját.

Feltűnt Edvi Illés Aladár szép napkeltét és napnyugtát ábrázoló sorozata, Harangiig Jenő néhány színfolttal bravúrosan odavetett akva- rellje, Hallá Alajos friss füredi vízfestményei Juszkó Béla jól megfigyelt tehenei, Kató Kálmán szép „Balatoni hangulata", Zsátér Ágost ügyes felhőstudiumai, Kosztolányi Zoltán pasztózus téli képe. A nagyszámban felvonuló hölgygárdából kiemelkedett Porter Paula opálos színekben játszó herényi olajfestménysorozata, Mészárosáé Kisfaludy Mária, Vadász Ilona „Aligai Vitorla bontás"-a, Lám Ilona, Sassné Farkas Böske vásznai, végül Z. Hadzsy Olga hangulatokban gazdag tanulmányai.

Meglepő, hogy a Balatonvidék érdekes, ere- deti típusai szobrászaink közül egyet sem inspi- ráltak a kiállításon való részvételre. Ellenben dr. Hantos Elemér balatoni pohárgyűjteménye stílszerűen kiegészíti a mi magyar tengerünk milieujének képét. Dr. Márffy Oszkár.

Vlgnali Rafael Hungária műöntőjében Istók János Bartha Miklós szobra kerül kiöntésre. Ezt a szobrot ősz- szel fogják leleplezni. Zala György monumentális alkotása, a Milleniumi-emlék vezéralakjai lovasszobrainak kiön- tése állandóan foglalkoztatja ezt az európai nívójú, nagy- szerű öntőműhelyt és a jövő év végéig a már fölállított bárom lovasszobor mellé oda fog kerülni Vignali mester másik négy vezéralakjának bronza is.

132

(22)

é p í t ő m ű v é s z e t

FRANCSEK IMRE SZÉCHENYI-FÜRDŐJE

Nem hiszem, hogy az építészet világtörté- nelme folyamán csak valamikor is jutott volna építész olyan szerencsés helyzetbe, hogy művészi szándékait korlátozások nélkül érvényesíthette volna. Amíg költő, festő, zenész, szobrász elkép- zeléseinek realizálása alig kíván materiális esz- közöket, addig az építész m u n k á j a csupán a mindenkori anyagi problémák megoldása után juthat el kiindulási pontjához. Talán az ókori monumentális építkezések óta egyedül a gótikus idők katedrálisai voltak olyanok, amelyeknél az építész szabadon diszponálhatott anyag és mun- kaerő fölött. Bár a krónika ezekről is feljegyzi, hogy az egyik-másikánál beállott, gyakran több évtizedes munkaszünetnek közvetlen okai az anyagi források kimerülésében keresendők. Ter- mészetesen, a kor építészetében élő hatalmas mozgató erő, amelynek egyik legfőbb rugója a vallási kultusz volt, nem tűrt semilyen meg- alkuvást és inkább felfüggesztette egy időre a mű építését, semhogy redukálja igényeit az anvag minőségét és a m u n k a gazdagságát ille- tően.

Már a renaissance idők művészete nem any- nyira a vallás, mint inkább a fényűzés szolgála- tában állott, anyagi eszközeit pedig nem a fa-

natikus áldozatkészség, lianem a költekező bőke- zűség teremtette elő. Ezért csökkentek a renais- sance építményei minőségbeli és méretbeli mo- numentalitásukban, szemben a további idők emlékműveivel.

A mai kor építészete nem a vallásosság, sem a fényűzés, hanem a szükségesség jegyében halad a maga útján. Mozgató ereje nem a fanatizmus, nem a pazarlás, hanem a hasznosság érzete, amellyel elsősorban a fizikai jólét kielégítésére törekszik. Természetes, hogy anyagi eszközeiben is fukarabb, az ideális és művészi szempontokat is csak másodsorban becsüli. Ebben a korban épült a Széchenyi-fürdő, olyan időben, amikor az építőművész helyzete talán a legnehezebb volt, amidőn százszoros erőfeszítés kellett a legcseké- lyebb eredmény felmutatásához. Olyan időben, amely nemcsak anyagiakban fukar, de igényei- ben is, olyan korban, amely bizalmatlan önmaga iránt és hálátlan úttörőivel szemben, amely még álmaiban sem kívánja a jót és a szépet, sőt elgáncsolja azt, aki néki ilyen értelemben segít - ségére siet. Françsek Imre megalkotta mü- vét 1927-ben, m u n k á j a nyomán pedig gazdago- dott egy város a nélkül, hogy gazdagodásának mérvéről fogalma lenne. Nincsen fogalma, da-

FRANCSEK IMRE: SZÉCHENYI-FÜRDŐ

M 3

(23)

RÉSZLET A SZÉCHENYI-FÜRDŐ HOMLOKZATÁBÓL cára a kritika elismerésének, amely művészi ér-

lékben, kivitelben, méreteiben, arányaiban és részleteiben monumentálisnak ismeri el az alko- tást. Nem elégszik meg a bírálattal, amely már az első díj megítélése alkalmával egyszer és mindenkorra véleményt mondott a mű felől, nem

elégszik meg azért, meri korának bizalmatlansá- gától nem tud szabadulni és nem is fogja érdeme szerint értékelni mindaddig, amíg a történelem a maga távolságából nem igazolja m a j d a jelen megállapításait. Ez az idő pedig egyszer okvetle- nül elkövetkezik. B. ./.

A SZÉCHENYI-FÜRDŐ EGY OLDAI NÉZETE

1

34

(24)

A SZÉCHENYI-FÜRDŐ FŐBEJÁRATA

A SZÉCHENYI-FÜRDŐ HALLJA

(25)

i p a r m ű v é s z e t

A NEMZETKÖZI VÁSÁR

IPARMŰVÉSZETI SZEMPONTBÓL

Az a hatalmas komplexum, amit a Nemzetközi Vá- sár pavillonjaival, fülkesoraival és utcáival reprezentál, elsősorban természetesen általános rendezési feladat, de nyomban utána jelentkezik a művészi rendezés, tehát az iparművészet szempontja is. Az a színes tömeg felvonu- lása az iparnak, amelyet egy ilyen nemzetközi kiállítás felsorakoztat, nem lehet a véletlen adottság széteső, rend- szertelen egymás mellé rakottsága. Meg kell nyilvánulnia benne a rendező művész alkotó szellemének. Ebből a szempontból az idei nemzetközi vásár határozott javulást mutat. Meglátszik az iparművészek erőteljesebb foglalkoz- tatása, az egyes pavillonok ízléses, sőt artisztikus benyo- mást tesznek, bár nem egy cég akadt még mindig, amelyik kirakatrendezőjének dilettantizmusával próbálta pótolni az iparművész tanultságát és a művészi intencióját, tízen a ponton azonban mégis most már olt tartunk, hogy a na- gyol)!) cégek nem bízzák ezt az iparművészeti feladatot műkedvelőkre. Ami még mindig erősen kifogásolható az idei nemzetközi vásáron is, az inkább a művészi rendezés általános alapelveinek a hiánya.

A vásár rendezésében nem nyilvánul meg egy művé- szi áttekintés.

Meg kellene oldani végre azt a problémát, hogy a vásár képe elkerülje a vegyesség zavaros összevisszaságát.

Nincs bántóbb kép annál a groteszk ellenhatásnál, amit egy iparművészetileg gondosan összeállított, megszerkesz- tett pavillon nyújt kommerciális ízléstelenséggel és sze- gényességgel összetákolt fülkék tőszomszédságában. Meg értjük, hogy nem telik minden kiállítónak egy iparmű- vész beállítására, illetve foglalkoztatására, de viszont mó- dot kell találni arra, hogy ez a körülmény ne zavarja a nemzetközi vásár művészi exteriőrjének összbenyomását.

Ha máskép nem megy, húzzon a vásár vezetősége határ- vonalakat és mondja ki, hogy azokon belül csak olyan cégek helyezkedhetnek cl, amelyek áldozatokat tudnak és hajlandók hozni a vásár művészi képének reputációja érdekében. Ismételjük, ez az egyetlen, bár igen lényeges pont, ahol a vásár rendezése a tavalyihoz képest nem mu- tat fejlődést, viszont az egyes pavillonok képe sokkal megnyerőid) és az iparművészet szempontjainak megfele- lőid), mint a tavalyi volt. Észrevettük, mennyire érvénye- sült például a tömegek, az árutömegek elosztásának problémája. Ahol kevéssel kellett sokat kifejezni, olt va- lóban nem láttuk a dilettáns tültömöttséget és ahol a tö- megen volt a hangsúly, olt láttunk monumentális hatáso-

kat. A színes festői foltok n o n takarták el az ötletet, másutt viszont az árucikk ötletének reklámja nem ment a művészi hatás rovására.

Megvan minden reményünk, hogy ez az erősen fejlődő intézményünk mindinkább kielégíti a fentebb említett szempontokat és magas színvonalon álló iparművészeti gárdánk erőteljesebb bekapcsolásával évről évre fokozni fogják a nemzetközi vásár művészi rendezésének nívóját.

Chroniguear.

OÉOFSSON GUSZTÁV: A HUUI.ÁMOK SODRÁBAN

BUDAPESTI NEMZETKÖZI UÁSÁR

1928 á p r i l i s 2 8 — m á j u s 7.

A MAGVAR IPARMŰVÉSZET NAGY EXPORTMUTATÓJA

136

(26)

v i d é k i c e n t r u m o k

Miskolc

Kurlus Öilüii gyűjteményes kiállítású. A Lévay Jó- zsef Közművelődési Egyesület rendezésében az idén is Miskolc város közönsége elé került Bartus Ödön számban és értékben gazdag művészi termése. Ez a kiállítás erős

BARTUS ÖDÖN: RÉGI KAPU MISKOLCON

emelkedést jelent Bartus Ödön művészi pályáján. Formá- itan, színben, technikában és átélésben meggazdagodott meleggé és lendületessé vált. A nézőnek az az érzése, hogy végleg kiérett művészettel áll szemben, amelynek további fejlődését egyenes úton viszi tovább a saját eleven ereje. A kiállított anyag igen változatos. Az egyik falon téli tájképek, néhány olaj és pasztell. Igen finom hangu- lat ü a //e/ő télen című pasztellje. A másik falon akvarelljei sorakoznak. Az akvarell legerősebb oldala. Egy régi kapu Miskolcon című képe jelzi csúcspontját Bartus akvarell művészetének. Néhány jelmezes álarcos portré, interieur és csendélet egészíti ki a kiállítás anyagát. Ezek artisz- likus olajfestmények.

Bartus Ödön kiállításának megérdemelt nagy sikere voll és Miskolc műgyűjtői is nem egy képet váltottak magukhoz.

Kaposvár

A Berzsenyi Társaság kiállítása. Pelrg Pál állam- titkár nyitotta meg a Berzsenyi Társaság dunántúli tár- latát, melyen a Dunántúllal kapcsolatot tartó művészek sora vonult fel. Rippl-Rónai József utolsó munkáinak egy kis kollekciója, Iványi-Grünwald Béla és Kunffy Lajos festményei képviselték a fővárosi művészeket. A Dunántúl művészei közül Bacskay Béla, Gebauer Ernő,

Kovács Jenő József, Miihl Gusztáv, és Steiner Antal vet- tek részt. Jó munkákkal szerepeltek még Vaimár István, Sassné Farkas Böske, Ágoston Vencel, Fetter Károly, Goszthony Mária és Vass János.

A Dunántúli Tavaszi Tárlat kitüntetettjei. A „Ber- zsenyi-Társaság" hat ezüst éremdíját a 36 kiállító közül a következők nyerték: Fetter Károly szobrászművész, Domb- óvár, Gebauer Ernő festőművész Pécs, Kovács Jenő Jó- zsef festőművész, Kaposvár, Miihl Gusztáv festőművész, Sopron, Szentes Béla festőművész, Kaposvár és Vass Béla festőművész Szombathely. Művészi értékű munkáikért dicséretet nyertek: Ágoston Vencel festő Baja, Benyák Jenő grafikus Nagyatád, Csehi Pogány Aladár festő Szom- bathely, dr. Engelné Bayersdorf Erna szobrász Pécs, Far- kas Klára rajztanár Kaposvár, Goszthony Mária festő Bárdibükk, Lovrits Kálmán festő Kaposvár, vitéz Oláh József festő Székesfehérvár, Pázsitzky Sándor rajztanár Kaposvár, Sassné Farkas Böske festő Budapest, Só ós István grafikus Kaposvár, Steiner Antal festő Sopron és l'as.s- János szobrász Székesfehérvár.

Székesfehérvár

A Szövetség kiállítása. Húsvét vasárnapján nyilt meg a Szövetség művészcsoport magasnívójú kiállítása Székesfehérvárott a vármegyeház nagytermében. A Szö- vetség tagjai közül Eder Gyula, Györffy István, Rendéné K. Friderika, Bárkász Lajos, Horvag János, felsöeöri Fülöp Elemér, Kacziány Aladár, Kampis János, Mayor Jenő, és Moldován Béla küldték el nívós gyűjteményüket.

A helybeli művészek közül a székesfehérvári származású, nagytehetségű Rorg Jenővel az élén ott láttuk Márton Ja- kab színes és bravúros technikával megoldott székesfehér- vári akvarelljeit, Kureleczné Say Tekla házioltár című vásznat és Bory Jenöné arcképeit. A kiállítás iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg.

BORSOS ISTVÁN J Ó Z S E F : ARCKÉP

1

3 7

(27)

HÉNEL MARGIT: BAZSARÓZSÁK

Hénel Gusztáv és Hénel Margit kiállítása. Az ismert pápai festőművész Hénel Gusztáv és leánya, llénel Mar- git közös kiállítást rendeztek Székesfehérváron. Hénel Gusztáv hollandiai és németországi, valamint balatoni la- nulmányútjának eredményeit állította ki. A jól sikerüli tárlat legszebb darabjai az amszterdami és müncheni utcarészletek, melyeken a mesterség tudása és az impresszió frissesége tesznek tanúságot a művész tehet- sége mellett. Hénel Margit különösen virágcsendéleteiben ér el olyan nívót, amely méltóan képviselné fővárosi tárlatakon is.

Pécs

Tavaszi kiállítás. A Pécsi Képzőművészek és Mii ho- nitok Társasága szokásos tavaszi kiállítása április l-löl 15-ig tartott. A kiállítást Pécs előkelő közönségének elitje látogatta és a pécsi képzőművészek teljes számban vonul- tak fel. A kiállítás sikere igazolja azl a nagy várakozást, mellyel Pécs város művészei és közönsége a tavaly meg- alakult Képzőművészek és Műbarátok Társasága tevé- kenysége elé nézett. A kiállítás részletes ismertetésére ínég visszatérünk.

Kispest

Színi Zoltán gyűjteményes kiállítása. Kispesl pol- gármesterének ünnepélyes megnyitójával indult el április I -én Színi Zoltán kiállítása, mely 100—120 képből állott.

A tárlatnak nagy erkölcsi és anyagi sikere volt. Szini Zoltán mély természetérzése és erős kifejezőképessége nagy hatást gyakorolt Kispest műértő közönségére és ez a hatás nemcsak abban nyilvánult meg. hogy a kiállítást igen sokan látogatták, de a képek nagy része is vásárlóra talált.

Békéscsaba

Békéscsabai művészek közös kiállítása. A lüktető művészeti életet élő Békéscsaba megrendezte helybeli mű- vészeinek közös tárlatát. Az erősen látogatott kiállításon részt vettek az országos viszonylatban is ismertnevű festőművészek, mint Wagner József, Mokos József, fíot- tgánszky János, Sass Árpád, Kolozsváry Sándor, vala- mint Kapitány József szobrászművész.

H Í R E K

EGY ÉVE

hogy a KÉPZŐMŰVÉSZET elindult bútor útján.

Mi bíztunk annak <t tételnek igazságában, hogy nem veszhetünk el. mikor egyedül mi kép- viseljük az egész magyar művészet érdekeit. A KÉPZŐMŰVÉSZET. amely nem egy művész- csoport lapja, nem egy elfogult töredék szócsöve, hanem független orgánum, a magyar tehetség tribünje, tekintet nélkül arra, hogy a művész hova tartozik. a KÉPZŐMŰVÉSZÉT ebben a koncepcióban már mayával hozta a siker le- hetőségeit.

És a siker hozzánk szegődött.

Égy év kemény munkája után elmondhatjuk:

vagyunk és leszünk. Elmondhatjuk, beváltottak ígéreteinket és a magyar közönség beváltotta reményeinket.

ígértük, hogy elhordjuk az avart, amit már magas rétegekben rakott nem egy igen jelenté- keny művészünk fölé a kicsinyes gyűlölet, vagy pártérdek. Megcselekedtük és a jövőben is így fogunk cselekedni. ígértük, hogy nívós, szép lapot adunk az olvasónak, íme, látni kell mindenki- nek, hogy a KÉPZŐMŰVÉSZET minden száma szép fejlődést mutat és ma már nívóban vetek- szik a nagy külföldi lapokkal.

Tudjuk, nem egyedül a mi érdemünk, hogy becsülettel végezhettük a munkát, amire vál- lalkoztunk. Érdemük a magyar művészeknek és műszerelő közönségnek, mely rögtön felis-

merte a KÉPZŐMŰVÉSZET megjelenésének nagy fontosságát és tömött sorokban állott mö-

génk. Fogadják ezért meghatott köszönetünket és mi azzal háláljuk majd meg pártfogásukat, hogy a jövőben is változatlanul a magyar mü-

ltÉSZLET SZÍNI ZOLTÁN KIÁLLÍTÁSÁRÓL

• 3 8

(28)

HÉNEL GUSZTÁV: MÜNCHENI UTCA HÉNEL GUSZTÁV: AMSTERDAMI RÉSZLET

vészét teljes egésze érdekeiért, a magyar tehet- ségért jogunk küzdeni és a KÉPZŐMŰVÉSZE- TET ezentúl is minden számával igyekszünk vonzóbbá, nívósabbá tenni.

Budapest. 1928. májas.

A KÉPZŐMŰVÉSZÉT szerkesztősége.

Zala György hetven éves. Úgy érezzük, hogy a ' intim ünnepség, ami Zala György hetvenedik születése napjára gyújtotta meg az ünnepi gyer- tyákat, eltúlozta a szerénységet. Aki akkora ér- léke a magyar művészetnek, mint Zala György, már nem a magáé, hanem a nemzeté. Az ő ün- nepsége már nem familiáris gyülekezés alkalma, hanem ünnepnap, melyen minden kultúrember hódolhat a magyar géniusz előtt. Olyan időket élünk, mikor nagyjaink megbecsülésében min- den nemzetek között elől kell járnunk, ő k a mi színes zászlónk, melyet magasra emelve meg kell lobogtatnunk a világ szeme előtt. Megértjük, ha a művész szerénysége kitér az ünneplés elől, de a nemzet nagy érdekeit mindenki köteles respek- fálni s a nemzet érdeke az, hogy Zala György hetvenéves születésnapja ne családi ünnepség legyen.

kotász Károly berlini kiállítása. A hosszú évekig elvonultan élő Kotász Károly prágai és bécsi sikerei után, most Berlinből érkezik hoz- zánk beszámoló ottan rendezett kollektív kiállí- tásának nagy sajtósikeréről.

A német kritikából, mely még alig emiéke- zelt meg magyar művészről ilyen teljes elisme- réssel, néhány szemelvényt közlünk:

. . . Ez a zseniális magyar egészen kivétele- sen istenáldotta és magasrendű művész . . . A legmélyebb emberi és művészi becsületesség szól műveiből. A legnemesebb és leggazdagabb festői természet. . . Magyarországnak egy nagy festője támadt, akit nekünk is idejekorán fel kell ismer- nünk." B. Z. am Mittag (L. Brieger).

„ . . . Kotász a modern művészettörténet egyik legérdekesebb fejezete . . . Mély színérzéke a moz- dulat rendkívül lendületével egyesül . . . Szuverén tudása a sötétségből ragyogtatja elő a színeket...

megannyi ragyogó drágakő . . . Izmosan, gyöke- resen magyar. Ezt a kiállítást a művészet min- den barátjának meg kell néznie.

Der Tag (Franz Servaes).

Nagytudásu művész, aki a legkisebb helyre a leglendületesebb és legmonumentálisabb kompozíciókat tudja összefogni. .

Deutsche Tageszeitung (H. Kubsch).

„ . . . Kétségtelennek látszik, hogy Kotász a jelenkor legjelentékenyebb magyar festői közül való . . . "

Deutsche Alig. Zeitung (W. Werner).

A szerkesztésért felelős: DR. GYÖNGYÖSI NÁNDOR.

Társszerkesztő: DR. GÁL ENDRE.

A kiadásért felelős: FÖLDVÁRI DR. NAGY JENŐ.

Hornyánszky Viktor R.-T. m. kir. udvari könyvnyomda, Budapest.

M E L Y A L E G I D E Á L I S A B B

HASHAJTÓ.

1

3 9

(29)

HORNYAI ŐDÖN: CSENDÉLET A „Céhbeliek" a Műcsarnok Tavaszi Tárlatán

(30)

ELŐFIZETŐT

d í j t a l a n u l k a p j a a j a n d e k b a 1. egyik legkiválóbb grafikusunk

müvét, vagy

2. sálét ex-iibr isét elkészitteff Ok, 3. egy I3xie cm mérető teluéten készmemet mitaianui egyik eiOkeiO totomotermonkben.

ugyanezt a kedvezményt kapják azok a régi éves előfizetőink, akik egy ül éves előfizetőt sze- reznek.

a „ k é p z ő m ű v é s z e t * *

k i a d ó h i u a t a l a

(31)

mmttttm S z e p l ő k e l l e n , t o v á b b á

m á j f o l t o k , p ő r s e a é s e k e l l e n

Créme Montreuil Edy

B I Z T O S ! * G Y O R S ! * K E L L E M E S ! Kaphat»: gyógyzzertárokban, drogériákban, illatzzertárakban.

Flgyelmestetás I Vigyázzon, mivel a Montreuil-féle Créme Eva éa Savon Eva neve megváltozott t Ügyeljen, hogy eredeti „Montreuil"- (éle crémet é» zzoppant kapjont Utánzatot utazitzo vinza Magyarországi főraktár : TÖRŐK PATIKA Budapest, VI. kerület, Király-utca 12. szám

¡oeeswewewwwHswsswswwwsswwsswwswwesi

; HA A KÉPZŐ-

! MŰVÉSZETRE HIVATKOZIK, iOto ENGED- i MÉNYT KAP.

OcHcIy p o p i o n

SÁNDOR paplangyár

BUDA l/f S T

KAMHüRHAyER KÁROty-UCCÁ 1.

rzuroN *-r

AZ ERNST -mOZEUm AUKCIÓI XXXUIII.

BUDAPEST, VI., NAGYMEZŐ-UTCA 8.

KIÁLLÍTÁS:

Április 22—29-ig délelőtt 9-től délután 5-ig.

KÜ LÖ N FÉLE HAGYATÉ KO KBÓ L, VALAMI NT FŐÚRI ÉS MÁS MAGÁNBIRTOKOKBÓL SZÁR- MAZÓ FESTMÉNYEK, MŰTÁRGYAK, EZÜS- TÖK, PORCELLÁN, SZŐNYEGEK ÉS BÚTOROK.

AUKCIÓ:

Április 30-tól naponként délután Vi4-től.

Illatos keverék. Hozzáértők és ínyencek számára a legfinomabb aromájú fajtákból

összeállítva. ,

/4 k g p 3

.

2 0

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :