„Szellem” versus „józan ész”
Mester Béla*
A sensus communis fogalm nak paras toss t tele s elidegen t se a magaskult r t l a lo a s a nem eti kult ra vis ony r l folytatott 19.
s adi vit kban
Ritka, hogy a lo ár l alkotott képét, egyben b lcseleti programját valaki olyan tis tán a j an s r l alkotott elkép elésekkel s emben, a oknak s inte ellent tek nt fogalma a meg, mint Erdélyi János A ha ai b lcs s et jelen ben:
Nagy r memre s olgálna e ek után, ha kimagyará tatnék mi els bbséggel jár a , ha népnek, mint a magyar, mely annyis or volt már hajland k nnyelm ségre, hogy bi ony nem kell félteni, mintha meg találna s akadni a nagy gondolkodásban, egyre a ajánltatik, mit tanulni nem kell, hanem csak tudni a j an és s erint?
des j an es em beh felvitte Isten a dolgodat De mindamellett nem terem-e meg igen k nnyen a j an éss el a babona, tudatlanság, tespedés, minden erk lcsi és anyagi ross a d ghalálig? Ellenben minden nagy dolgon, mely a emberiséget el vitte, a gondolkodás mély és komoly, nyugodt és fenséges nyomai láts anak.
(Erd lyi, 1981, 43. o.)
A eredetileg cikksoro atként napvilágot látott vitairat méltatásai, értelme- ései a 19. s á ad k epét l lényegében máig megegye nek 1 e t a munkát s o- kás a profess ionálissá vál magyar lo a fordul pontjának tekinteni, amely
* MTA BTK, Filo ai Inté et
** E témár l két konferencia-el adást tartottam 2017 tavas án: a L bjegy etek Plat nho . 16. A idegen c m konferencián, 2017. május 18-án, S egeden Hogyan v lt a j an s (sensus communis, common sense) egykor otthonos fogalma idegenn a magyar lo-
a s m ra c mmel majd Egerben, a Nevel s lo ai paradigm k. A lo a le- hets ges s erepei a nevel studom nyban c m rende vényen, 2017. j nius 1-jén „Szel- lem versus j an s . A emberi megismer sr l, valamint a lo nak a nem eti kult r ban bet lt tt s erep r l alkotott k t verseng koncepci a 19. s ad k ep nek Magyarors g n c mmel. A két el adás alapján rott tanulmány egy id ben jelenik meg a konferenciákkal a onos c m tanulmányk tetekben. A témával kapcsolatos kutatása- imat A rtelmis g s erepe a kollekt v identit sok megteremt s ben Lengyelors gban
s Magyarors gon a 19. s 20. s adban, illetve A kreat v v ros es m je K p-Eu- r p ban: es met rt neti v i k s empirikus mutat k c m , a lengyel és a magyar, va- lamint a litván és a magyar akadémiák egy ttm k désében megval sul projektek tagjaként vége tem. Jelen tanulmány végleges válto ata a M v s etek s tudom ny a nem et p t s s olg lat ban a 19. s adi Magyarors gon (OTKA K 108670) c m ku- tatás keretében kés lt.
1 A m I VIII. feje etei 1856-ban jelentek meg a Pesti Napl ban, majd a egés m nál- l k tetben 1857-ben, Sárospatakon.
les ámolt a dilettáns nem eti lo a ábrándjával, és ss hangba ho ta a ma- gyar lo ai életet a eur pai trendekkel. Kétségtelen, hogy Erdélyi munkája folyamatosan hivatko ási pont volt s ámos t k vet magyar s er s ámára, akikben talán csak annyi a k s, hogy a s ak lo ának a saját lo ai felfogásukkal egybees po ci ját védték valamilyen más felfogással s emben.
Elég itt megeml teni egyrés t B hm Károly s erkes t i bek s nt jét a Ma- gyar Philosophiai S eml he , még a 19. s á adb l, amelyben a b lcselet gya- korlatho val vis onyár l bes él, és a al s embeni jogai mellett áll ki Erdélyi nevének eml tése nélk l, ám átvéve a Hetényir l és S ontaghr l a Erdélyi f ntebb idé ett m vében megfogalma ott kritikát:
A népeket conservativ hajlamaik a megs okottho von ák s nkénytelen l ellene s eg lnek csekély uj tásoknak is. Annál inkább félhetni t le olyankor, ha egy oly felfogási formának, milyen a philosophiai gondolkodás, mely nálunk eddigelé igen mostoha bánásm dban rés es lt, nagyobb érvényt, mélyebbre hat befolyást igye- ke nek kiv vni a élet me ején t bbé-kevésbé uj emberek. A ilyen vállalko ást indokolni, annak s kségességét iga olni mulhatatlan k telesség.
Mert a gyakorlati élet kérdéseivel elfoglalt elme k nnyen tévedhet, mikor el- vont tanok életreval ságár l télni kés l. Nálunk pedig Hetényi és S ontágh sic nagyon is a gyakorlat malmára hajtották a vi et, mikor Hegel k vet ivel s emben a ilyen idealistikus Zs -féle” ismeret impraktikus voltát hirdették. K vetlen l gyakorlati, a iga , a lo a nem volt soha nem tan tott meg k vetlen l senkit vasutak, g haj k, távir k s egyéb j találmányok megalkotására. A onban a ilyen gyakorlati dolgok még nem tes ik a eg s gyakorlati életet. Minde ek csak esz- k k egy sokkal magas tosabb-gyakorlati cél elérésére, melyet a ember akarata t ki magának, s melynek megértésére a ss es gyakorlati találmányok nem ké- pes tenek. A emberi életnek ideals er berende ése, e a gyakorlati cél erre s ol- gálnak a gyakorlat válto atos es k ei, s e célt megérteni, indokolni, ntudatosan kifejteni, erre csak a philosophia tan t. (B hm, 1882, 1 2. o.)
Másrés t a k vetke s á adb l Kornis Gyula értékelését a tis ta logi - mus” eur pai gy elmér l a amerikai technikai civili áci dollár lo ája”
felett:
Erdélyi m int vérbeli hegeliánus, s atirikus hévvel védi meg S ontaghék táma- dásával s emben a német ideali must s e el a lo a teoretikus jellegét. E pol- émiában t nik elénk a magyar gondolkodás t rténetében a logi mus els tudatos támadása a ps ichologi mus ellen, mely a magyar egye ményes rends er egyolda- l an gyakorlati, életreval jellegében, mai m s val élve, a pragmati mus formá- ját lt tte fel. S ontagh ugyanis egés világosan megformulá a a pragmati mus iga ságelméletét . S mintha már megsejtette volna, hogy e a pragmatista iga - ságte ria féls á ad m lva Amerikában fog megs letni: már ekkor a dollár lo a
technikai ha áját áll tja oda a magyarnak es ménykép l. Sohasem gondol- ko tak fakad ki ennek hallatára Hegel magyar tan tványa még oly alacsonyan nálunk a b lcsés et dolgában. (Kornis, 1944, 35. o.)2
Noha a fels nen t bbek k tt Kornis ellenében fogalma dik meg, val já- ban nem sokat válto ik a lo ai m lt e kors akának a értékelése a magyar marxista lo at rténet- rásban sem:
S ontagh lo ája reakci s, agnos tikus lo a volt: a kantiani mus és a hume- iani mus keveréke S ontagh a els magyar jkantianus , a paulerek és kornisok se. (Heller 1952: 411 412.)
A lo at rténeti igény re exi kat most nem tis tem áttekinteni, terem és id m sem lenne rá, elég itt példaként utalni Kiss Endre értelme ésére, aki f l- h vja a gyelmet arra, hogy Erdélyi j an s -értelme ése s orosan k t dik a k napi nyelvhas nálat és a abban rejl kon ervativi mus feltárásáho (Kiss, 1984). Noha a nyelv elem ése Erdélyi lo ájának talán a leggy m lcs bb s elete, amellyel más helyen magam is foglalko tam, a jelen alkalommal nincs terem ennek a vi sgálatára.
A továbbiakban el s r ismertetem Erdélyinek a j an s re vonatko gon- dolatmenetét, majd f ltes em a kérdést, hogy a s ak lo a igénybejelentése mellett van-e valami k l n s oka annak, hogy éppen a j an s fogalmával s emben po cionálja saját álláspontját. Ahho , hogy e t meg télhess k, s k- ség van annak a áttekintésére is, hogy mi volt a funkci ja a j an s fogalma kidolgo ásának a modernitás lo ája kommunikáci s s erke etváltásában, és ennek elméleti értelme ésében eur pai s inten általában és k l n sen a magyar lo ában. Vége et l a t pr bálom f lvá olni, hogy mi k vetke ik a j an s fogalmának háttérbe s or tásáb l magának Erdélyinek, illetve a ut kornak a rés ben t le ered , a általa teremtett hagyományra ép l gondol- kodásában.
Erd lyi kritik ja kora b lcselet r l
Amint a ismert, Erdélyi kora ha ai b lcseletében három lek dend el téletet a onos t, a életreval s g, n ps er el ad s és nem etis g hamis k vetelmé- nyét, amelyet f ellenfelei, Hetényi és S ontagh a j an s re s r n hivatko va fogalma nak meg a magyar lo a s ámára. E három akadály lek dése ál- tal ny lik meg a t a lo a nagykor vá válása, profess ionali ál dása felé ha ánkban. Erdélyi gondolatmenetének már a elején kit nik a onban, hogy
2 Kornis Gyulának e a rása el s r 1926-ban jelent meg.
val jában nem a s ak lo a általában vett érdekeit, hanem egy bi onyos lo- ai felfogás po ci it védi, amelyr l majd rása végére válik világossá, hogy a onos Hegel általa értelme ett rends erével. El s r a lo a ismeretelmé- leti alapo ás kérdésf lvetését kérd jele i meg, kimondatlanul is Kant és kri- tikájára utalva:
Legalább ide megy ki a ok igyeke ete, kik b lcselkedvén, r kké a on t rik fe- j ket: mit lehet tudni, mit nem s er nek erejével ki akarnák jel lni, hogy meddig terjedjen a tudás határa. (Erdélyi 1981: 28).
Majd ebb l a alapállásb l merés fordulattal a magyar lo ai k bes éd egy topos ának b rálatát ve eti le:
már el re kimondatott, hogy a magyar elmének e s e b lcsés et val , s ennyit vagy annyit b r el és kell elb rnia m veléséb l mintha mondatnék, hogy a kis abott mértéken t l b lcselkedni a tán nem et és j an és elleni vétség (Erd lyi, 1981, 28. o.).
E ek s erint a mit tudhatok mint ember, és mit tudhatok mint magyar kérdé- sének a k éppontba áll tása egyaránt helytelen. Er sen k t dik saját lo ai álláspontjáho a j an s és a s ellem, másutt a es me egymásho vis ony tá- sa. A j an s nála a ért elégtelen a lo a m veléséhe , mert éppen a hegeli dialektika magasabb rend rejtelmeihe nem lehet a seg tségével f lemelkedni:
A onban a es me éppen a ért életreval , mert minden k l n sségek, ellentétek s t ellenmondatok megvannak benne mint rejtve d l és forr , áll t és tagad elemek, mert e a tja a létes lésnek. s e ponton iga án a elmél dés (specula- tio) magasságain vess k magunkat és re, hol minden csupa ellenmondás, vagyis ellenmondások egysége. E magasságra a pus tán csak k l nb tet , és k l nb é- seiben megfagy gondolkodás soha de soha fel nem jut. A ért volt van és les , hogy a k rend m veltség, a gyneve ett j an és , miképp nálunk gy másoknál is, rendesen inconsequentiákat” ves és re legnagyobb embereiben de a fels bb egybef ggést nem is keresi tudjuk: mi foganatos eljárás, min s erencsés f lfede-
és volt nálunk k vetke etlenségen kapni valakit. A elves tette gyét. A egés nem et pr kátori m veltség volt. (Erd lyi, 1981, 34. o.)
A életreval ság után a n ps er el ad s k vetelménye mint el télet ker l ter tékre:
Minden tudománynak vagy bármely cél atos emberi munkásságnak, min avagy csak a mesteremberek foglalko ása is, megadatik, hogy tanulni kell. Csak a b lcsé- s et e rés ben kivétel mert mennél kevésbé tanultatik, annál jobban akar tudatni, és e t valami s letési jognál fogva k veteli magának, mégpedig a j an és nevében boldog, boldogtalan. (Erd lyi, 1981, 35. o.)
rvelése s erint a j an s re támas kod k érthet ségi igény egyenesen gátja a s aknyelv kimunkálásának. Odáig megy, hogy a j an és re támas ko- d ellenfelei a ért nem ér ékelik a s aknyelv igényét, mert a s nvonalukon e még nem s kséges:
K l n sen valami aggodalmas félelmet látok a ideali must li vakodásokban nyelvre, j an és re né ve. A tudományt l féltik a nyelvet. Elhis em, hogy a on fokáig a haladásnak, meddig a mi keletben lev b lcsés eink feljutottak, nincs s kség a gondolat megjel lése végett s abatos nyelvre, s meg lehet elégedni a k bes éd s olgálatával. (Erd lyi, 1981, 36. o.)
A harmadik el télet, a nem etis gi elv b rálata is er sen k t dik saját he- geliánus meggy déséhe . A ért k theti a irodalmat és a m vés eteket mint a ér elmekkel ss ef gg jelenségeket a nem ethe , eltekintve t bbek k tt a vil girodalom fogalmát l, a lo át pedig a egés emberiséghe , eltekint- ve például a nem eti nyelv publikálás oko ta kommunikáci s problémákt l, mert a ész és s ellem hegeli fogalmait tartja helyesnek, val jában e ekr l, és nem általában a lo a fogalmair l mondja, hogy nem lehetnek sajátos nem-
eti kifeje déseik. Véleménye m g tt ott van még a lo at rténet végének hegeli v i ja is. A és , a s ellem dolgai ugyan elméletben mindig is egyete- mesek voltak, ám a lo a egés t rténete kellett ho á, hogy e t rténetileg is megmutatko on. Saját koráig, a lo a hegeli beteljes léséig rés s erinti, egyoldal helyi lo ai kult rákként még léte hettek nem eti lo ák, ám e eknek éppen a idejében s nt meg a létjogosultsága:
elvirultak a váladékos (eklektikus) b lcsés et tavas i napjai s inte kés i dolgok a nem eti b lcsés et ferdén látott alakulásai: a angol vagy a sk t k ér ék, a francia felvilágosodás, a német alanyiság rés s erintiségei. A tudomány ép letén egy j emelet van kés en e t kell meglaknunk, meger s tn nk, hogy tovább léphess nk.
(Erd lyi, 1981, 96. o.) E rés ben a német s ellemet illeti a dics ség (Erd lyi, 1981, 95. o.).
Nem edékének feladata tehát a helyi lo ai partikularitások fels ámolá- sa annak érdekében, hogy minden civili ált nem et gondolkodása elérhesse a hegeli végpontot.
A j an s mint paras ti s maradi jelens g Erd lyi elm let ben
Eddig a t láttuk, hogy Erdélyi kora s ak lo áját a onos tja Hegel rends e- rével, és e lo a ha ai kibontako ásának gátját látja a j an s fogalmán alapul né etekben:
minde el téletek a j an s nevében tan tatnak sic , ápoltatnak (Erd lyi, 1981, 55. o.).
A j an s re mint a megismer képesség alacsonyabb fokára val eddigi utalásokat k vet en joggal várjuk a j an s re vonatko saját elkép elésének rends ers er kifejtését, amelyet el is ke d:
Miel tt a onban tovább mennék, el kell adni né eteimet a annyis or eml tett j - an és k r l a on kérdés f lvetésével megmaradhatunk-e e en ve et ige s vét- nekénél minden isméreteink s er ésében elegend -e a j an és b lcselkedésre?
(Erd lyi, 1981, 55. o.)
Amint a már a els idé et j an s versus gondolkod s ellentétpárjáb l sejthet volt, Erdélyi a j an s t a k gondolkodás tehetetlenségi erejével, minden j tással s embeni ellenállásával a onos tja:
gy a j an és mindig a bevég ettet akarja, vitatja jjá megeredni, meg jhodni már nincs m djában. Ellenben a s ellem mind a mellett folytatja a maga tját, vis i el a világot, mialatt a régi emberek kid lnek és jabbak állanak hely kre, és mert a j an és mindig a bevég ettet akarja, r mest ragas kodik a kés iga ságokho , melyeket valamely b lcsés eti vagy politikai feleke et valaha elvekké tett, mintegy
r kig tart érvényességgel felruhá ott. (Erd lyi, 1981, 57. o.)
Nem érdektelenek a k gondolkodáson átt r j tás példái sem: a j tu- dományos iga ságok felfede ése mellett a nem etga daság kérdései és a nyel- v j tás ugyan gy a j an s kon ervativi musa és a világot el reviv s ellem dichot miájában helye kednek el, és val s n leg itt s erepelnének a politi- kai, társadalmi reformkoncepci k is, ha nem volna tanácsos e ekr l cen urális okokb l hallgatnia:
Elvégre tehát miben látjuk s erepelni a j an és t? A es me t rténete gy tartja, hogy a j t k, akár Galilei, mint termés etb vár, akár S échenyi, mint államga - dás , akár Ka inc y, mint nyelvés lett légyen a , rends erint a j an és t l kapják a els ellenmondást legalább legels k vet mindig annak nevében és még ho á, teljes j akarással dobják a j t ra. (Erd lyi, 1981, 57. o.)
A j an s Erdélyi által felraj olt képén el s r a t nik f l, hogy mennyire nem kommunikat v. Nem arr l van s , hogy társadalmi kommunikáci folyik, és e el re- vagy hátramo d tja a k értelmességet, hanem arr l, hogy iskolá-
atlan embereknek el re kés véleményeik, el téleteik vannak a civili áci t el remo d t s emélyek, inté mények ke deménye éseivel s emben, a j an
s nevében:
De mindamellett nem terem-e meg igen k nnyen a j an éss el a babona, tudatlan- ság, tespedés, minden erk lcsi és anyagi ross a d ghalálig? Ellenben minden nagy dolgon, mely a emberiséget el vitte, a gondolkodás mély és komoly, nyugodt és fenséges nyomai láts anak. (Erd lyi, 1981, 43. o.)
A civili áci s inté ményrends er és a maradi j an s s embenállásának talán legtis tább példája a paras tass ony, aki a ért nem engedi iskolába a lá- nyát, hogy nehogy levelet tudjon majd rni a s eret jének:
Még nem régen is t bb gond volt nálunk a dologra, mint a s emélyekre juh, mar- hanemes tés hamarább lett k teend vé, mint a ember nemes tése és mondatott, hogy a nevelt ember csak jobban fogná ére ni bajait. A falusi ass ony pedig a ért nem hagyá rásra tan ttatni leányát, hogy levelet fog k ldeni s eret jének. (Erd lyi, 1981, 56. o.)
A s vegben egyébként is sorjá nak a népi, paras ti példák, f ltehet en nem csupán a s er etnográ ai érdekl dése és tájéko ottsága okán, hanem a ért is, mert a v rosias k értelmesség példái nem lennének elég has nosak abban a érvelésben, amelynek célja éppen a j an s re alapo koncepci k eltakar tása a tb l. Felt n ellenpontja beáll tásának, hogy ellenfeleinél, a joggal a j an s lo fusaiként tárgyalt magyar egye ményeseknél nyoma sincs a j an és rurális termés etének. S ontaghgal s emben megfogalma dik ugyan a általa s orgalma ott tárgyiasság a onos tása a falusi k rnye ettel, de ennek nagyobb rés e alacsony s int s emélyeskedés (S ontagh utols éveiben Pécelen lakott), másrés t, amikor kritikusan s l a nagyvárosi k rnye etr l, annak a ellen- pontja sohasem a falu, hanem a ember nélk li term s et. Hetényi pedig ritka k vetke etes hirdet je a urbánus kult rának, akadémiai tagságát is a magyar városoknak a nem eti m vel désben bet lt tt s erepér l s l érteke ésének k s nheti, amelyben les ge i, hogy
a városokb l kell kimenni a nem eti miveltségnek, mint Sionb l a t rvénynek (He- t nyi, 1841, 239. o.).
A k elm ltban Kovács Gábor érdekes kérdést vetett f l egy s akmai vitán, továbbgondolva Hui inga holland nem etkarakterol giájának általa elvég ett elem ését (Kov cs, 2015). A holland gondolkod , nem meglep m don, tuda- tosan és b s kén a polg ri tulajdonságokat a onos tja a holland nem eti sajá- tosságokkal. Kovács f lvetése ebb l kiindulva: mi lehet a es met rténeti oka annak, hogy magyarul bevett fordulattal j an paras ti és t” mondunk, m g másutt a fogalommal kapcsolatos diskur us jellem en a urbánus kult ráho k t dik végs soron polg ri s r l van s , a k rtelmess ggel ss ef ggés- ben, e kifeje ések minden jelentésárnyalatával. gy látom mostani vi sgál - dásaim eredményeképpen, hogy a j an és paras ti és ként val felfogásának magyar sajátsága éppen ide, a 19. s á ad k epére, Erdélyi munkásságáig ny - lik viss a. A lényeg a paras tik nt értelme ett j an s s embeáll tása a v - ros jelképe te civili áci s inté ményrends errel a kett k tti értékválas tás kés bb s er r l s er re válto hat, és majd válto ik is Erdélyinél a paras ti j an és még negat v m don t nik f l, a 20. s á adi, modernitáskritikával ss ekapcsolt nem etkarakterol giában a onban már po it v jelenség is lehet.
A sensus communis-hagyom ny lo at rt neti rt kel se Erd lyin l
Erdélyi eddigi okfejtéséb l a t gondolhatnánk, hogy a j an s fogalmát nem is tekinti lo ai terminusnak, a e fogalomra hivatko kat pedig éppen e en a alapon gondolja dilettánsoknak. lláspontja a onban ennél ss etettebb s erinte éppen a a baj a j an ss el, hogy lo ai terminust alkottak bel le:
Hanem a j an és elméletét elrontották a b lcsés ek, mid n t bbet csináltak bel - le, mint ami t bbet fogtak rá, mint amennyi t le telik (Erd lyi, 1981, 55. o.).
E en a ponton a is s kségessé válik, hogy tis tá a a common sense-ha- gyomány lo at rténeti s erepér l alkotott véleményét. E t a sk t felvilá- gosodás common sense-iskolájára redukálja, a 17. s á adi el d k és a antik források mell ésével, mondván, hogy
b lcsés etben a j an és r vid, de hatékony s erepléssel mutatko ott a sk toknál e el tt s á es tend vel (Erd lyi, 1981, 57. o.).
E elegend a S ontaghgal val vitáho , aki s intén rájuk hivatko ik, ugyan- akkor el seg ti a t a stratégiát is, hogy jelentéktelen, lokális és t rténetileg meghaladott irányként áll tsa be a common sense-re támas kod hagyományt,
gy árva le lo at rténeti áttekintését:
A k s ér elem vagy k rend értelem b lcsés ete amint hamar felkapott, gy hamar is let nt, s Hume ta, ki a tapas talást megkétlette, s e által lényeges mo -
anatot ho a el a b lcsés eti haladásban, angol b lcsés etr l, tudományt rténeti s empontb l, mai nap már nem lehet bes élni. Mind a sk tok, mind Kant Hume után és ellen keltek f l, de a sk tok b lcselkedése helys er maradt, m g a kanti és járás elfoglalta a világot. (Erd lyi, 1981, 59 60. o.).
Ugyanakkor pers e maga is tis tában van a b rált hagyomány jelent s kul- turális kisugár ásával a kontinentális gondolkodásban is, amelynek egyes meg- nyilvánulásait lehet ugyan fels nesnek, sekélyesnek tekinteni, ám bi tos, hogy éppen a okho a rurális jelenségekhe nincsen semmi k k, amelyekkel a el feje etekben oly hoss an példál d ott ugyanennek a fogalomnak a kap- csán:
A sk t b lcsés etben bels forrása isméreteinknek j tékonyan, s épen dolgo tatott fel morálra leginkább ugyan magok a sk tok, de franciák s németek által is. A a sok illend ségtan mind itt ves i gy kerét, s befutá a világot, mint va- lami folyondár n vény. B lcsés ek dolgo ák a etiqette, convenance” rejtelmeit, világba lép ifjak, leányok s ámára ilyforma c mek alatt: a nyájas, vidám társalg stb. E t a tán el kel s eretettel mondák a s s oros értelmében gyakorlatnak, élets ép t mesterségnek, a iskolát a élet elejének, a k nyvet tlevelének. (Erd - lyi, 1981, 59. o.)
A j an s lo ai fogalmán alapul nagy hagyomány nevelési, m vel - dési és társadalmi program egés ét utas tja itt ki a lo áb l, a t a programot, amelynek magyar válto atára Hetényi is utal idé ett munkája c mében: a nem-
et kifejt dése és csinosbul sa (Het nyi, 1841). A élets ép t mesterség kife- je éssel is Hetényi lo ájának m s avára, a kalobioti musra utal itt Erdélyi, halott vitapartnere lo áját e en a m don is betago va egy a s ak lo át l éppen most, általa elk l n tett m vel dési programba. Felt n vis ont, hogy a Erdélyi által emlegetett divatos m vel dési, nevelési program, amely a érté- kelése s erint is a j an s lo áján alapul, mindenképpen urbánus és refor- mer jelleg , gy a r la adott le rás nehe en feleltethet meg a j an s paras ti
s maradi jelenségként val , f ntebb tárgyalt le rásával. A legfelt n bb talán a rásos érintke éshe val vis ony le rása. Erdélyi le rásában a paras tiként ábrá olt j an s alapján tiltja el a paras tass ony a lányát a iskolalátogatás- t l, nehogy levelet tudjon majd rni a s eret jének, a ugyane en a j an s en alapul urbánus nevelési programnak vis ont éppen a kulturált, a alkalomho és a adott emberi vis onyokho ill , rends eres, adott esetben t bb nyelven folytatott levele ésre val felkés tés a egyik legfontosabb m veltségeleme.
Erdélyi vég l bukott pr bálko ásként rja le a common sense- lo át:
gy láts ott, hogy a egységesnek hitt k s ér elmen alapul b lcsés et ss efor- ras tja ismét a t a sebet, mely a skeptici mus által ttetett a tudományon. A élet s b lcsés et kibék lése váraték t le s voltak is k vet i. Benne valami realitás mutat- ko ott volna a empiri mus s ámára tehát tis tult és n vekedett volna a tartalom mindamellett a b lcsés eti fejl dés átugrá a k s ér elem vagy j an és tanát, mert e csupa bi onytalanság. (Erd lyi, 1981, 58. o.)
E eken a oldalakon végigvonul a idegenked s a emberi képességek sk t felfogásával s emben, láthat an avarja a emberi megismerésnek a a képe, amelyben morális és es tétikai téletek, ér elmek keverten jelennek meg olyan gondolkodási folyamatokkal, amelyeknek inkább a tis ta racionalitás vala- mely k l n s féráját tartaná f nn, és ráadásul a megismerés egés folyamata beágya dik a emberi praxisba. Ahogyan a gondolkodás gyakorlatba ágya-
ottságát válas cikkében S ontagh saját álláspontjaként megfogalma a:
a b lcselked nem gondolkodik pus tán hogy gondolkodjék, s t inkább a em- ber gondolkodik és keresi a iga ságot, hogy helyesen cselekedhessék (S ontagh, 1857, 217. o.).
Erdélyi idegenkedése érthet , his en a sensus communison alapul ismere- telméletnek és antropol giának akár csak feltételes és id leges elfogadása is mindjárt f lbor taná a t a s ép dichot miát, amit a korábbi feje etekben egyfe- l l a j an s , másfel l gondolkod s, s ellem, es me, s fogalmai k tt f l- áll tott. A kett merev elválas tása ugyanis csak gy tarthat f nn, ha minden emocionális tartalom és kontextusf gg ség a j an s he kapcsol dik, m g a gondolkod s (s ellem, es me, s ) megmarad a kontextusf ggetlen, ér elem- mentes tis ta racionalitás s férájában. Erre a dichot miára alapo va sorolhatta Erdélyi korábban, amikor a nem etiségi elvnek a lo ában val megjelenése ellen érvelt a egye ményesekkel s emben, a m vés eteket és a irodalmat a nem eti kult ra hat k rébe, a b lcseletet pedig megtartva a egyetemes embe- riség gyének.
Erd lyi j an s -kritik j nak forr sai Hegeln l
A Erdélyinek a j an s megismerési s erepér l és a common sense-hagyo- mány (csekély) lo at rténeti jelent ségér l vallott né eteir l eddig elmon- dottakb l is kit nt, hogy hegeli gondolatokra támas kodik, át r k tve a fél évs á addal a el tti német vitas ituáci t is, ennek alapján meg télve magyar vitapartnereit. Hegel már A lo a chtei s schellingi rends er nek k l nbs -
ge c m , 1802-ben rott ifj kori munkájában s embeáll tja a elméleti re exi t a j an éss el, és erre ép ti a spekuláci létjogosultsága mellett kifejtett érve- lését A spekul ci vis onya a j an emberi rtelemhe c m feje etben (He- gel, 1982, 169 174. o.). Hegel vitapartnere Reinhold, akinek a álláspontját egy platformra ho a a el s á adb l át r kl tt német populár lo áéval, amely a sk t common sense-hagyományt adaptálva val ban nagy mértékben támas kodott a j an s fogalmára. (Hegel terminusai e munkájában a j an és re: gesunde Menschenverstand, gemeine Menschenverstand, illetve, ahol egyértelm a s veg ss ef ggésb l, hogy mire gondol, a jel tlen Menschen- verstand. A magyar ford tásban e ek a kifeje ések gy jelennek meg: j an emberi rtelem, k ns ges emberi rtelem, illetve emberi rtelem.) Már itt egyértelm a spekuláci és a j an s s igor hierarchiája, ugyanakkor kibé- k thetetlen ellentéte:
a spekuláci megérti ugyan a j an emberi értelmet, de a j an emberi értelem nem érti meg a spekuláci tettét. m a j an emberi értelem nemcsak megérteni nem képes a spekuláci t, egyenesen gy l lnie kell, ha a spekuláci kioktatja, és utálnia és ld nie kell, hacsak a bi onyosság nem ruhá a fel teljes k mb sség- gel. (Hegel, 1982, 169 170. o.).
A Erdélyi által is rés letesen taglalt hierarchia mellett a j an s kon er- vativi musának és elméletellenességének a imént Erdélyinél meg gyelt gon- dolatát is megtaláljuk Hegel rásában:
De k l n sen a k nséges emberi értelem a , amely s kségképpen csak pus t - tást lát a okban a lo ai rends erekben, amelyek a tudatos a onosság k vetel- ményének a kettéos tottság ily m don t rtén megs ntetésével tes nek eleget, s ennek során a s embeáll tottak egyikét, k l n sen ha a kor m veltsége egyébként is r g tette, a abs ol lum rangjára emelik, a másikat pedig megsemmis tik. (He- gel, 1982, 171. o.) A j an emberi értelem konoksága, hogy hábor tatlanul meg- tartsa magát restsége teljében, hogy megtartsa a tudattalant a maga eredend te- hetetlenségében és a tudattal val s embeáll tottságában, hogy bi tosan megtartsa a anyagot a di erenciával s emben, amely csak a ért vis fényt a anyagba, hogy egy magasabb potencia fokán ismét s inté isre ho a. (Hegel, 1982, 173. o.) A 1807-ben megjelent korai f m , A s ellem fenomenol gi jának el s a- vában a ntudatos s ellem Hegel korabeli t rténeti állapotának le rása kap- csán, a ép letesség korabeli értéke és fogalma elleni érvelésben áll tja s embe egymással a bel t st mint a elméleti gondolkodás eredményét és a ép letes- ség igényével fellép ér elmi megk el tést, amelyet rés ben a romantika el- méleti m veiben, rés int a populár lo ában, rés int kora vallási rajong iban lát megtestes lni:
A on a fokon , amelyen jelenleg áll a ntudatos s ellem, nem annyira an- nak tud s t k vánja a lo át l, hogy maga micsoda, mint inkább a t, hogy el bb
jra a lét ama s ubs tancialitásának és bi tosságának helyreáll tásáho jusson el általa. E s kségletnek megfelel en ne annyira a s ubs tancia el ártságát tárja fel, ne emelje ntudatra a s ubs tanciát ne annyira a kaotikus tudatot a gondolat rend- jéhe és a fogalom egys er ségéhe vigye viss a, mint inkább ho a ss e a t, amit a gondolat elk l n tett, fojtsa el a megk l nb tet fogalmat és áll tsa helyre a lényeg ér ését ne annyira bel t st, mint ép lést ny jtson. A s ép, a s ent, a r k, a vallás és s eretet a a csalétek, amelyet k vetelnek, hogy kedvet csináljanak a harapásho ne a fogalom, hanem a extá is, ne a dolognak hidegen lépked s k- ségs er sége, hanem a forrong lelkesedés legyen a s ubs tancia ga dagságának tart ja és továbbterjes t je. (Hegel, 1961, 12. o.).
Hegel e s veghelyen megnyilvánul s emléletének hatása Erdélyi kije- lentéseire a j an és egyoldal ságár l, a elmélettel val s embenállásár l, ér elmi k t ttségér l elég val s n nek láts ik, annak dacára, hogy Erdélyi ál- talában nem hivatko ik Hegelre. Val s n leg éppen a ért nem tes i e t, mert a német lo fust nem pus tán a egyik lo ai s er nek tekinti, hanem a lo ai gondolkodás éppen elért cs cspontjának gy mindenki s ámára el- fogadand , általános iga ságokként hivatko ik Hegel né eteire, és csak nagy általánosságban, a egyes m vekre val utalást mell ve jegy i meg, hogy a hegeli lo áb l indul ki.
A m kifejtése során Hegel rés leteiben is érinti a j an s s erepk rét, jel- lem it, például A t rv nyho s c m alfeje etben (Hegel, 1961, 215 218.
o.) a t fejti ki, hogy a erk lcsi t rvények megformulá ása esetében a j an és nellentmondásba ker l. Ugyanolyan a vis onya ebben a speciális esetben is a teoretikus gondolkodásho , mint a t korábban általánosságban már bemutatta.
E el a hegeli s veghellyel ss hangban állnak a ok a fejtegetések, amelyek Erdélyinél olvashat k a j an és erk lcsi télke ésre val hajlamár l és ennek gondolati elégtelenségér l.
Kés bb, lo at rténeti el adásai beve et jében, A lo a elv las t sa a popul ris lo t l c m alfeje etben (Hegel, 1958, 86 87. o.), kiterjes ti a popul ris lo a fogalmát a német es met rténeti félm lt irány atának ne- vér l Cicer t l Pascalon keres t l a vallási rajong kig és mis tikusokig. Ami
ss ek ti e eket a korban, kifeje ésm dban és tematikában igen k l nb irány atokat, és egyben ki árja ket a val di lo a fogalmáb l, a éppen a sensus communis egyfajta, a moral sense-s el ss ef gg , Hegel által a k vet- ke képpen le rt megjelenése:
Ennek a lo ának a onban van még egy fogyatékossága a lo a tekintetében.
A végs mo anat, amelyre apellál (mint jabb id kben is) a , hogy e t a termés et ltette a emberbe. E el Cicero nagyon b ke . Most morális s t nr l bes él- nek, de e t ér ésnek neve ik. El s r a ér ést ves ik igénybe, a után j nnek a érvek, okoskodások r la e ek a onban maguk is csak valami k vetlenre ap- ellálhatnak. Önáll gondolkodást pers e megk vetelnek itt, a tartalmat is a énb l mer tik, de nek nk e t a m dot s intén ki kell árnunk a lo áb l. (Hegel, 1958, 87. o.)
Amint a t f ntebb láttuk, Erdélyi ut bb e eknek a gondolatoknak a nyomán haladva értékelte a j an és s erepét általában, és a e el a fogalommal ope- rál lo ai áramlat s erepét a lo a t rténetében.
Erdélyinek a tudomány ép letér l s l metaforája is Hegel s vegeiben gy kere ik. Hegel még gy fogalma A s ellem fenomenol gi j ban:
Egyébként nem nehé látni, hogy a mi id nk a s letésnek és egy j kors akra val átmenetnek ideje. A s ellem s ak tott léte ésének és elkép elésének eddigi világával, épp a on van, hogy minde t a m lt mélyére s llyess e, s átalakulásá- nak munkájával van elfoglalva. el vil g nak ép letében felbontja a egyik rés ecskét a másik után Ahogyan még nem kés egy ép let, ha megvetették alapját, gy a egés nek elért fogalma nem maga a egés . (Hegel, 1961, 14. o.) Alig pár évti eddel kés bb, a hegeli lo a rés letes kifejtésének megt r- ténte után Erdélyi már a beteljesedését, végét véli látni a idé ett s vegben emlegetett meg julási folyamatnak, és gy f i tovább a ép l há metaforáját:
a tudomány ép letén egy j emelet van kés en e t kell meglaknunk, meger s t- n nk, hogy tovább léphess nk. (Erd lyi, 1981, 96. o.)
Öss ességében elmondhat , hogy Erdélyi gy támas kodik a j an és fogalmának és lo at rténeti s erepének értelme ésében Hegelre, hogy k ben és revétlen l átemeli a t bb évti eddel a el tti német diskur us kon- textusának egyes elemeit anélk l, hogy re ektálna erre. Pedig Hegel egyko- ri ellenfelei k l a romantika teoretikus s er i, a vallási mis tika képvise- l i vagy Kant és Fichte k vet i a 1850-es évek magyar kult rájában aligha foglalhattak el olyan jelent s s erepet, mint annak idején a német k egben.
Egyed l a populáris lo a tekinthet a magyar és a német esetben a hege- liani mus opponensei k s elemének, de ehhe is er s akoltan a onos tani kell Hetényi és S ontagh egymással sem mindig ss hangban lév gondolko- dását a el s á ad német populár lo ai áramlatával. Nem bes élve arr l, hogy a t bbi ellenfél, a romantika és a vallási mis tika ugyan gy ellenfele volt
S ontaghnak is, s t ut bbi még élesebben és kifejtettebb formában hadako ott e jelenségek ellen.
A két k l nb korban kibontako német és magyar diskur us felt n k l nb ségei ellenére a onban Erdélyi tekintélye elfogadtatta vélekedését a hegeli lo a mint a egyetlen lehetséges s ak lo a és a common sen- se-hagyomány mint nem teljesen profess ionális lo ai elkép elés ellen- tétér l, és hihet vé tette, hogy Hegel egykori, egés en más vitas ituáci ban kifejtett érvelése alkalma hat a 1850-es évek magyar s ellemi életében is.
A kés bbi értelme k k rében nem vált k l n sebben problémává a a k r l- mény sem, hogy Erdélyi hegeliánus né eteit miért nem a 1830-as, 1840-es évek hegeli p rében fejtette ki, amikor Hegel lo ája val ban a magyar - lo ai élet k pontjában állt, és hogy milyen jeleit láthatta Hegel világméret gy elmének 1857-ben, pont akkor, amikor hoss id re gy t nt Eur pában, hogy Hegel elt nik a lo a kulturális emléke etéb l. A fá iseltol dásnak olyan k vetke ményeivel is s ámolnunk kell, mint hogy Erdélyi sohasem vi- tatko ott k vetlen l egyik legf bb ellenfelével, Hetényivel, mivel ut bbi már meghalt, mire Erdélyi s nre lépett a k elm lt és a jelen magyar lo ájá- nak értékelésével S ontaghgal val vitája pedig éppen csak hogy elke d d tt, majd mindjárt le is árult, s intén a vitapartner halála k vetke tében. Kettej k né eteltérésének olyannyira nincsenek korábbr l el ményei, hogy S ontagh 1851-ben befeje ett emlékirataiban (S ontagh, 2017) Erdélyi neve egyetlen egys er fordul el egy pataki anekdota forrásaként holott ugyanannak a cse- kély léts ám lo ai os tálynak voltak a tagjai a akadémián.
A j an s fogalm nak s erepe a nyilv nos lo a jkori programj ban A sensus communis fogalmának a onban a eddig tárgyaltak mellett más, lé- nyeges s erepe is van a kor lo ájában, a oknak a teoretikus re exi knak a megalapo ásában, amelyek a lo a nyilvánosságterének megválto ásával kapcsolatos nértelme ési k sérletekben, a lo a s erepének jrafogalma á- saiban lt ttek testet. Erdélyinek a j an s r l adott értelme ése e ért nagy ha- tással van annak a nképnek a ut lagos lo at rténeti átértelme ésére is, amit a modernitás lo ája ugyan nem ki ár lag a j an s fogalmára ép tve dolgo ott ki, ám amelyben a common sense-hagyomány adta a egyik alaps - lamot. Arr l a fordulatr l van s , amelynek során a lo ai gondolkodás a latin helyett él nyelveken s lal meg, és e el párhu amosan a lo ai viták a nyilvánosságnak a iskola falain k v li j terében jelennek meg, f ként a periodikus s aksajt ban. A lo ai nyilvánosság s erke etváltása egys erre jelenti a olvas k nség kis élesedését és t rede etté válását a legnagyobb
eur pai nyelvek esetében is. (A lo ai nyilvánosság s erke etváltását és a arra adott válas okat a eur pai és e en bel l a magyar lo at rténetben b - vebben elem em legut bbi, kétrés es rásomban, lásd Mester, 2017.)
A lo át anyanyelven olvas m velt, laikus nagyk nség k rének gyors tem b v lése mellett f ler s dik annak a ves élye, hogy e ek a diskur usok helyi jelleg ek, más nyelv olvas k nség s ámára ismeretlenek maradnak.
Ennek a j hely etnek a értelme ésére t bb elmélet jelentke ett, k l nb ismeretelméleti háttérrel. Ide sorolhat k Kant fogalompárjai is a iskola lo-
a és a vil gpolg ri s ems gb l m velt lo a, illetve a és nyilv nos és mag nhas nálatának megk l nb tetésére legalábbis Kant gondolatai vagy Herder t rekvései a k nség (publikum) fogalmának t rténeti elem ésére ne- he en lennének értelme het k a nyilvánosság terének megválto ása nélk l.
(Erdélyi m ve egyébként e ekt l is elhatárol dik. Kantt l a és kritika miatt, Herdert l bár más tekintetben jelent s hatással van rá a ért, mert a álta- la hangs lyo ott nem eti sajátságokat a lo a alatti s intre helye i.) A j, nyilvános lo át és k nségét le rni k ván elméletek k l a onban a els és leghoss abb hatás a sensus communis aris totelés i eredet , ám s toi- kus értelme ésben elterjedt elméletének jrafelfede ése volt a 17. s á adt l, Shaftesburyt l ke dve a sk t felvilágosodáson bel li common sense-hagyomá- nyig, majd ennek kontinentális kisugár ásáig, leger sebben talán a német po- pulár lo ában. A sensus communis s toikus fogalma alkalmasnak bi onyult a j kommunikáci s hely et le rására, his en a belátás minden ember s ámára a onos alapjaként lehetett rá hivatko ni. Ugyanakkor ke dett l ho ákapcso- l dott e vel nk s letett képesség folyamatos fejles tésének, kim velésének a igénye is, amelynek a terepe immár nem a iskola, hanem a s abad és kulturált emberi érintke és, a élénk társasági élet, és minde ek lo ai formája, a k - l nféle s alonokban, társaságokban, illetve a nyilvánosság j, nyomtatott tere- iben folytatott teoretikus vitákban val rés vétel, akár pus tán hallgat ságként is. A lo ának ett l a fajta nértelme ését l sohasem volt idegen nmaga társadalmi s erepének tudatos tása, legalább egy látens m vel dési program erejéig, amely a sk toknál a érintke ési vis onyok foko atos civili ál dá- sában, egyfajta ss ecsis ol dásban, német k vet iknél pedig a urbanit s hangs lyo ásában fogalma dik meg, mindkettej knél ss ef ggésben a k -
értelmesség foko atos, akt v fejles tésével. Magyarul e t neve t k a nem et csinosod s nak. A magyar esetben ráadásul a eml tett kommunikáci s fordu- lat gyorsabban, dras tikusabban és er sebben hat k vetke ményekkel ajlott le nagyjáb l a Kant-vita végére, gy a k vetke , a reformkor elején f llép nem edék s ámára a j hely et értelme ésére irányul teoretikus re exi k is inkább a diskur us k éppontjában állnak, mint másutt, amit el seg tett a Ma-
gyar Tud s Társaságnak a vitákat katali ál , és a err l s l egyébként is er s diskur ust határo ott irányba terel tudománys erve és tudománytámogat tevékenysége.
Öss eg s, k vetke tet sek
A lo ai tevékenységnek egy j nyilvánosságtérben val elhelye ésér l volt itt s , a magyar esetben a onban nem csupán a magyar nyelven m velt lo-
át illes tik be a akkor s let nem eti tudományok rends erébe, hanem ugyane t a folyamatot teoretikusan értelme ni, s t, alak tani is k vánják. Más s val, a nem eti lo a mint a jkori nyilvános lo ák sajátos kelet-k -
ép-eur pai válto ata nem csupán maga k vánt alkalma kodni a akkoriban kiép l modern nem eti kult ra rends eréhe , hanem a nem et lo ai értel- me ését, egyben ennek a j t pus modern politikai k sségnek a megterve- ését is meg k vánta val s tani. E gondolkodásm d s erint a ors ág kulturális, politikai és ga dasági er fes téseib l a nyilvánosság el tt foly , a k értel- mességet fejles t elméleti re exi képe het csak nem eti k sséget és nem- eti kult rát. A tudomány és a lo a nyilvános, k életi ss ef ggés felfo- gásának legradikálisabb megnyilvánulása a 1848 márciusában kelt akadémiai határo at arr l, hogy a test let falragas okon mond k s netet a pesti népnek a sajt s abadságnak mint minden tudományos tevékenység alapfeltételének a kiv vásáért.
Világos után e a k vélemény és a népakarat uralmáho is utat ad kon- cepci már nehe en volt fenntarthat . Ekkor, ebben a hely etben jelenik meg Erdélyi kritikája, amely, mik ben a nem eti lo a fogalmát ves i célba, a nem et lo ai fogalm ra val t rekvés al l h a ki a s nyeget, idegenné téve a magyar gondolkodásban a k sségr l val lo ai elmélkedés egykor otthonos s okását.
Irodalomjegy k
B hm Károly (1882): Beve etés l.
In: Magyar Philosophiai S emle, 1. 1. 1 10.
Erdélyi János (1981): A ha ai b lcsés et jelene.
In: Erdélyi János: Filo ai s es t tikai r sok. Sajt alá rende te T. Erdélyi Ilona a jegy eteket rta T. Erdélyi Ilona és Horkay Lás l . Akadémiai Ki- ad , Budapest. 25 102 912 924.
Hegel, Georg Wilhelm Friedrich (1958): El ad sok a lo a t rt net r l.
S emere Samu (ford.). Akadémiai Kiad , Budapest. Els k tet.
Hegel, Georg Wilhelm Friedrich (1961): A s ellem fenomenol gi ja. S emere Samu (ford.). Akadémiai Kiad , Budapest.
Hegel, Georg Wilhelm Friedrich (1982): A lo a chtei és schellingi rend- s erének k l nbsége (rés let).
In: Hegel, Georg Wilhelm Friedrich: Ifj kori r sok. V logat s. Révai Gá- bor (ford.). Gondolat Kiad , Budapest. 147 189.
Heller gnes (1952): Erdélyi János.
In: Filo ai vk nyv, 1. 403 476.
Hetényi János (1841): Honi v rosaink befoly s r l nem et nk kifejl d s re s csinosbul s ra. Magyar Kir. Egyetem, Budán.
Kiss Endre (1984): A magyar lo a f irányai a s abadságharc bukását l a kiegye ésig.
In: Magyar Filo ai S emle, 28. 1 2. 26 69.
Kornis Gyula (1944): A magyar lo a fejl dése és a Akadémia.
In: Kornis Gyula: Magyar lo fusok. 2. b v tett kiadás. Franklin-társulat, Budapest. 6 65.
Kovács Gábor (2015): A volgai lovas esete a oros medvével, a gall kakassal és a angol buldoggal. Nem etkarakterol gia és modernitás.
In: Liget, 28. 8. 30. 95 109.
Mester, Béla (2018): Cities as Centres of Creativity int he East-Central Europe- an Nation Building. I. Emergence of Public Philosophy int he East-Central European Urban(e) Cultures. II. ”The National Culture must Come from the Cities, as the Law Comes from Zion” (1841). In: Creativity Studies, 11. évf.
1. 129CREATIVITY STUDIES 11 : 1. 129 141.
S ontagh Gus táv (1857): Magyar Philosophia. Vis on ás Erdélyi János Mun- kájára: A ha ai b lcsés et jelene”.
In: j Magyar Mu eum, 7. folyam. 1. k tet. 1857. 4 5. f et. 215 240.
S ontagh Gus táv (2017): Eml ke sek letemb l. Mester Béla (s erk.). MTA B lcsés ettudományi Kutat k pont, Filo ai Inté et Gondolat Kiad , Budapest.
