• Nem Talált Eredményt

A kreativitás és a művészi alkotófolyamat pszichoanalitikus megközelítései és vizsgálata a kortárs pszichobiográfiai elképzelések alapján

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A kreativitás és a művészi alkotófolyamat pszichoanalitikus megközelítései és vizsgálata a kortárs pszichobiográfiai elképzelések alapján"

Copied!
22
0
0

Teljes szövegt

(1)

Az SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ tudásbázisának kiszélesítése és hosszú távú szakmai fenntarthatóságának megalapozása

a kiváló tudományos utánpótlás biztosításával”

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 projekt

Eötvös Loránd Kollégium Eötvös Esték

2011. 11. 29.

A kreativitás és a művészi alkotófolyamat pszichoanalitikus megközelítései és vizsgálata a kortárs pszichobiográfiai

elképzelések alapján

Kőváry Zoltán

(2)

1. rész: A kreativitás és a művészi alkotófolyamat pszichodinamikája

 Történeti előzmények

 A „romantikus rend” (Doorman, 2006)

 Freud és Nietzsche nézeteinek hasonlósága - ?

 A freudi kreativitáselmélet

 A tudattalan nyelvei

 Freud módszere: a pszichobiográfia

Leonardo da Vinci egy gyermekkori emléke, 1910

 A Freud utáni pszichoanalitikus iskolák elgondolásai

 Ego-pszichológia

 Tárgykapcsolat-elméletek

 Szelf-pszichológia

 A budapesti iskola

(3)

2. rész: A kreativitáskutatás

dimenziói

(4)

A kreativitással korreláló személyiségvonások

azonosítására irányuló kutatások 1955 és 1999 közt

Kutató neve Publikáció éve Azonosított személyiségvonások

Barron 1955 Komplexitás preferálása; Pszichodinamikai differenciáltság és komplexitás; Öntudatosság;

Dominancia; Döntési függetlenséget; Asszertivitást; Impulzivitás; Kevés elfojtás; Elnyomás és korlátozás elleni védekezés

Vervalin 1962 A szélesebb értelemben vett intelligencia maagasabb szintje;

Érzelmek és élmények iránti nyitottság; Gátlásoktól való mentesség; Sztereotípiamentes gondolkodás; Esztétikai érzékenység; Rugalmasság; Függetlenség a gondolkodásban és cselekvésben; Az alkotás miatti alkotás öröme; Új kihívások és élmények keresése

McKinnon 1962 Magas: társas aktivitás; Önelfogadás; Dominancia; Önbizalom; Gátlásoktól és konvencióktól való függetlenség; Önmaga szemlélete nonkonform módon

Alacsony: Jó közérzet érzése; Felelősség; Szocializáltság;

Önkontroll; Teljesítményelérés konform módon; Hatást gyakorolni másokra Parnes 1962 Nonkonformitás; Az ítéletalkotás elhalasztása

Guilford 1967 Könnyedség; Rugalmasság; Eredetiség; Problémaérzékenység; Újrafogalmazás Csíkszentnihályi, Getzels 1973 Társadalmi normák és kötöttségek elutasítása; Autonómia; Eredetiség; Komolyság

Stein 1974 Kíváncsiság; Önérvényesítés; Célok agresszív elérése; Rend iránti motiváltság; Önkritika;

Inkonvencionalitás; „Elég önmagának”; Intuitivitás; Empatikusság; Kevésbé gátlásos, Emocionális instabilitás hatékonyan felhasználása

Amabile 1989 Önfegyelem a munkában; Kitartás a frusztráció ellenére; Képes várni az elsimerésre; Belső motiváció; Nem fél kockázatot vállalni

Dacey 1989 Ambivalencia tolerálása; Flexibilitás; Pszichés androgünitás; Megerősítés elhalasztódásának tolerálása

Feist 1999 Képzelet; Impulzivitás; Lelkiismeretesség hiánya; Szorongás;

Emocionális rzékenység; Ambíció; Normák megkérdőjelezése, Ellenségesség; Zárkózottság; Barátságtalanság; Melegség hiánya Dominancia; Arrogancia; Autonómia

(5)

Runyan (1997) folyamatmodellje a

pszichobiográfiai elemzésről

(6)

A pszichobiográfia a művészi kreativitás vizsgálatában (Schultz, 2005)

 Hagyományok

 Életrajzírás

 Patográfia

 Pszichoanalízis

 Perszonológia

 Célok

 A kreativitás megértése

 Az elme megértése

 A személyiség megértése

 Lehetőségek

 Pszichodinamikai megközelítés

 Narratív megközelítés

 Szinkrón/diakrón megközelítés

 Funkcionalista megközelítés

(7)

3. rész: A pszichobiográfiai

elemzés néhány gyakorlati kérdése

 A tárgy kiválasztása

 Személyes motivációk (Erikson, 1968)

 A szükséges ambivalencia

 A talány

 Mennyi adatot használjunk?

Elms, 2007

(8)

A képi kreativitás

személyiséghátterének vizsgálata

 A vizualitás és a

kreativitás kapcsolata

 Képiség, regresszió és a tudattalan

 Álom

 Fantázia

 Látomás, hallucináció

 Szürrealizmus

 Pszichoanalízis

 Salvador Dalí

(9)

Az 1929-es év Dalí életében

 A talány: az oroszlánok és oroszlánfejek

 Kibontakozó kreativitás

 Festményei

 Első párizsi kiállítás

 A szürrealista mozgalom

 Dalí & Bunuel: „Andalúziai kutya”

 A krízis és a

prototipikus szcéna

 Gala

(10)

Az 1929-es év festményei

 A vicsorgó oroszlánfej

 „Psychological saliency”

 Képi ismétlés

 „oroszlánpofák formájában jelennek meg vágyai,

félelmei és szexuális fóbiái, amelyek Dalínak a nővel való szexuális érintkezés kiváltotta félelmét

szimbolizálja”

M.P. Rodriguez, 2000

(11)

A vágy lakhelyei (1929)

 A vágy és félelem ambivalenciája

 Dali viszonya

 Anyjához

 Saját nemiségéhez

 Galahoz

 A vicsorgó

oroszlánfej, mint

vagina dentata ?

(12)

A vagina dentata további megjelenési

formái Dalinál

(13)

A vagina dentata – fantázia pszichoanalitikus értelmezése

 A vagina dentata lélektani jelentései

 Mijolla, 2005

 Mágikus

inkorporálás és

elnyeletési félelem

 Abraham és Török

crypte-elmélete, 1998

(14)

A vagina dentata a kultúrtörténetben – pokolra szállás és túlvilági utazás

 Mircea Eliade munkássága

 A vagina dentata

 Elnyelő anyaméh -A Földanya méhe és a Pokol kapuja

 A túlvilági utazás narratívumai

 Sámáni kultúrák

 Inspiráció (E. Kris: „regresszió az én szolgálatában”)

 Személyiségfejlődési és

terápiás metaforák

(15)

A nyelvi kreativitás és a pszichoanalízis

 A nyelv jelentősége

 W. Dilthey

 A nyelvhasználat pszichoanalízise

 Freud

 Budapesti iskola

 Freud utáni pszichoanalízis

 H. Loewald

 Nyelvhasználat és az

én kreatív alrendszere

(16)

Csáth Géza és Kosztolányi Dezső:

morfium, matricidium és pszichoanalízis („multiple case” pszichobiográfia)

 „Ikercsillagok”

 A talány: az

anyagyilkosság irodalmi témája

 Metszéspontok

 Szondi – családi tudattalan

 Libidotropizmus

 Operotropizmus

 Idealotropizmus

 Morbotropizmus

(17)

Az anyagyilkosság fantáziája, a pszichoanalízis és az alkotás

 Gyilkossági fantáziák és a klasszikus pszichoanalízis

 Apagyilkosság (Freud)

 Testvérgyilkosság (Szondi)

 Az anyagyilkossági fantázia

 Tárgykapcsolat-elméletek (Klein, Mahler)

 Julia Kristeva

 Az „anyagyilkos” fantázia eredte

 Anya-gyerek kapcsolat

 Családi fantom? (Ábrahám, Török)

 Fantázia és alkotás

(18)

Kosztolányi és Csáth közös (hibás) családfája

(Czeizel, 1997)

(19)

Csáth Géza: nyelv-vesztés, deszublimáció és regresszió

A varázsló kertje, 1909

Délutáni álom, 1911

 Az 1910-es év

 Pszichoanalízis - viszontáttétel

 Morfium

 Írói problémák

 Nyelv-vesztés: „deszublimáció”

és a kreatív alrendszer (Beres) regressziója

 Loewald nyelv-modellje

 Az Anyagyilkosság-tól a gyilkosságig

Stílus-

változás

(20)

Az oksági mellékmondatok aránya a két novelláskötetben

Kötet címe A varázsló

kertje 1909

Délutáni álom 1911

Összes szó száma 23632 23785

Oksági kötőszók száma (másodlagos folyamat

indikátor)

123 147

(21)

A pszichobiográfiai megközelítés haszna

 Idiografikus személyiség- és kreativitáskutatás

 McAdams, 2005

 Schultz, 2005

 Pszichológiai ismertek integrációja

 Önismeret

 A terápiás szemlélet megalapozása

 Duncan, 2002

Felhasználási lehetősége az

oktatásban

(22)

Köszönöm a figyelmet!

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Mindezt úgy érték el, hogy a kreatív munkahelyek aránya nem nőtt, csak jóval kisebb mértékben csökkent, mint például Magyarországon2. Összegzés és jövőbeni

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a

„Én is annak idején, mikor pályakezdő korszakomban ide érkeztem az iskolába, úgy gondoltam, hogy nekem itten azzal kell foglalkoznom, hogy hogyan lehet egy jó disztichont

Újító (innovatív) kreativitás: a meglévő produktumba új elem kerül, amitől az jobbá válik, vagy esetleg egészen másként, új módon oldunk meg feladatokat, problémákat,