Szent István Egyetem Tudományos Diákköri Konferencia előadásainak összefoglalói 2012

SZENT ISTVÁN EGYETEM

TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA

TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA EL Ő ADÁSAINAK ÖSSZEFOGLALÓI

ALKALMAZOTT BÖLCSÉSZETI ÉS PEDAGÓGIAI KAR ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI KAR

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR

GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR

MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR

YBL MIKLÓS ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI KAR

2012

A kiadvány a TÁMOP 4.2.2.B-10/1-2010-0011 pályázati projekt támogatásával valósult meg.

Felelős szerkesztő:

Dr. Pék Lajos

Szerkesztő:

Csomai Roland Norbert

Kari anyagok szerkesztői:

Nagy Adrienn (GTK)

Urbánné Malomsoki Mónika (GTK) Csomai Roland Norbert (GEK)

Bodnár Ákos (MKK) Sebők Balázs (ABPK) Kováts Adrien (ÁOTK) Bodnár Gábor (GK)Békéscsaba Dr. Gombos Béla (GK) Szarvas Dr. Dankó Miklós (GK) Gyula

Leczovics Péter (YMÉK)

Felelős kiadó:

Lajos Mihály

Szent István Egyetemi Kiadó 2100. Gödöllő, Páter Károly u. 1.

A szerkeszt ő höz eljuttatott kari anyagokat változtatás nélkül közöltük.

Az esetleges nyomdai hibákért felel ő sséget nem vállalunk!

ISBN: XXX-XXX-XXX-XXX-X

© Dr. Pék Lajos, Csomai Roland Norbert Gödöllő, 2012

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR ... 23

PROGRAM... 25

AGRÁR-ÉSTERÜLETFEJLESZTÉSSZEKCIÓ... 27

A HEVESI KISTÉRSÉG JELENE ÉS JÖVŐKÉPE ... 28

TATABÁNYA VONZÁSKÖRZETÉNEK VIZSGÁLATA A KULTÚRA, SZÓRAKOZÁS, SPORT SZEMSZÖGÉBŐL... 29

LEGELTETÉSRE ALAPOZOTT TEJTERMELŐ JUHÁSZAT GAZDASÁGI LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA ... 30

ŐSHONOS ÁLLATI TERMÉKEK FELDOLGOZÁSÁNAK VERSENYHELYZETE ... 31

A MAGYAR TERMÉK VÉDJEGY ÉS AMI MÖGÖTTE VAN ... 32

HATVAN VÁROS KISTÉRSÉGEN BELÜLI KÖZPONTI SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA ... 33

ETYEK TELEPÜLÉS - „AZ ETYEK-BUDAI BORVIDÉK SZÍVE” - FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI34 ANDRAGÓGIASZEKCIÓ ... 35

A MEGVÁLTOZOTT FELSŐOKTATÁSI POLITIKA HATÁSA A KÖZÉPFOKÚ TANULMÁNYAIKAT BEFEJEZŐK TOVÁBBTANULÁSI ASPIRÁCIÓIRA ... 36

PÁLYAVÁLASZTÁSI BIZONYTALANSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A GIMNÁZIUMI TANULÓK KÖRÉBEN ... 37

AZ ISKOLAI LEMORZSOLÓDÁS HELYE ÉS SZEREPE AZ ÉLETÚTBAN ... 38

TANULÁSI MOTIVÁCIÓK ÉS ÉRTÉKSTRUKTÚRÁK VIZSGÁLATA EGYETEMI HALLGATÓK KÖRÉBEN ... 39

A HR PÁLYA BEMUTATÁSA A TERÜLETEN MŰKÖDŐ SZAKEMBEREK ÉS AZ EMBERI ERŐFORRÁS TANÁCSADÓ SZAKOS HALLGATÓK VÉLEMÉNYÉNEK TÜKRÉBEN... 40

HALLÁS- ÉS LÁTÁSSÉRÜLT SZEMÉLYEK MUNKAERŐ-PIACI INTEGRÁCIÓS LEHETŐSÉGEI ... 41

PÁLYAORIENTÁCIÓ ÉS ISKOLARENDSZER: AZ IRÁNYTŰ JÁTÉK, MINT AZ ISKOLARENDSZER MEGISMERÉSÉNEK EGYIK LEHETSÉGES MÓDJA ... 42

PÁLYAVÁLASZTÁSI TERVEK ÉS FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGHEZ KÖTÖTT FOGLALKOZÁSOK PRESZTÍZSÉNEK VIZSGÁLATA KÖZÉPISKOLÁSOK KÖRÉBEN ... 43

EMBERIERŐFORRÁSSZEKCIÓ ... 45

DIPLOMÁS MUNKAVÁLLALÓK MUNKAERŐ-PIACI ELÉGEDETTSÉGÉNEK VIZSGÁLATA.. 46

REORGANIZÁCIÓ, OUTPLACEMENT A VERSENYKÉPESSÉG ÉRDEKÉBEN ... 47

GENERÁCIÓK A MUNKAHELYEN... 48

DOLGOZÓI ELKÖTELEZETTSÉG, ELMÉLET ÉS GYAKORLAT... 49 FELNŐTTKÉPZÉS A KÖZIGAZGATÁSBAN – A KÖZIGAZGATÁSI ALAPVIZSGA

NŐK A POLITIKÁBAN – IX. MAGYAR POLGÁRMESTEREK VILÁGTALÁLKOZÓJA GÖDÖLLŐ,

2012 ... 53

LOGISZTIKAÉSELLÁTÁSILÁNCMENEDZSMENTSZEKCIÓ ... 55

A NOKIA KOMÁROM KFT. LOGISZTIKAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ... 56

BESTPAPER KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. LOGISZTIKAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ... 57

FLOTTAMENEDZSMENT RENDSZEREK ÉRTÉKELÉSE ... 58

A KÉSZLETGAZDÁLKODÁS VÁLLALATI SZEREPE, MÓDSZEREI, HATÁSA A CATERPILLAR MAGYARORSZÁG ZRT. KÖLTSÉGEIRE ... 59

HORVÁTORSZÁG EURÓPAI UNIÓBA LÉPÉSÉNEK HATÁSA A GEBRÜDER WEISS KFT. FORGALMÁRA ... 60

A TATA CONSULTANCY SERVICES ELEKTRONIKUS MEGRENDELÉSI RENDSZERÉNEK IDŐHATÉKONYSÁGI VIZSGÁLATA... 61

A ZOLLNER KFT LOGISZTIKAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE – FOLYAMAT OPTIMALIZÁLÁS SAP RENDSZERBE INTEGRÁLT KANBAN MÓDSZER ALKALMAZÁSÁVAL ... 62

MARKETINGSZEKCIÓ... 63

OTTHONI KÁVÉZÁS: SZÜKSÉGLET-KIELÉGÍTÉS VAGY ÉLMÉNYSZERZÉS? A HAZAI KÁVÉFOGYASZTÓK IGÉNYEINEK FELMÉRÉSE A KAPSZULÁS KÁVÉGÉPEK TEKINTETÉBEN... 64

AZ INTERNETES MARKETING ESZKÖZÖK ÉS AZ ONLINE MARKETING FOGYASZTÓI SZEMMEL ... 65

MÁRKAHŰSÉG VIZSGÁLATA AZ Y GENERÁCIÓ KÖRÉBEN ... 66

FILMNÉZÉSI SZOKÁSOK VIZSGÁLATA AZ EGYETEMISTÁK KÖRÉBEN ... 67

AZ EGRI BORVIDÉK BORFOGYASZTÁSI SZOKÁSAINAK AZ ELEMZÉSE ... 68

A DHL EXPRESS MAGYARORSZÁG KFT. ÜGYFÉLSZOLGÁLATÁNAK SZEREPE A VEVŐKISZOLGÁLÁSI FOLYAMATBAN ... 69

A KÖZVETLEN ÉRTÉKESÍTÉS LEHETŐSÉGEI A SZATYOR EGYESÜLET TAPASZTALATÁN KERESZTÜL ... 70

A 23-49 ÉV KÖZÖTTI EGYSZEMÉLYES HÁZTARTÁSOK ÉLELMISZERVÁSÁRLÁSI - ÉS FOGYASZTÁSI SZOKÁSAI ... 71

A ZÖLD ÓVODÁK, MINT KÖRNYEZETI ÉRZÉKENYSÉGET BEFOLYÁSOLÓ INTÉZMÉNYEK MARKETING STRATÉGIÁJÁNAK VIZSGÁLATA ... 72

A „CECEI DINNYE”, MINT LOKÁLIS TERMÉK FOGYASZTÓI ISMERTSÉGE ÉS MEGÍTÉLÉSE ... 73

A KOCKÁZAT KEZELÉSÉNEK JELENTŐSÉGE ÉS MÓDSZEREI A HAZAI GYAKORLATBAN 77 VÁLLALKOZÁSFINANSZÍROZÁS ÖNERŐBŐL ÉS/VAGY HITELINTÉZETI

KÖZREMŰKÖDÉSSEL. TŐKESZERKEZET ÉS JÖVEDELMEZŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI EGY

KISVÁLLALKOZÁSNÁL... 78

A MÁTRAI ERŐMŰ ZRT. VAGYONI, PÉNZÜGYI ÉS JÖVEDELMI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE ... 79

A GAK NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT. VAGYONI, PÉNZÜGYI ÉS JÖVEDELMI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE, ÉRTÉKELÉSE 2005 ÉS 2010 KÖZÖTT. ... 80

REGIONÁLISGAZDASÁGFEJLESZTÉSSZEKCIÓ ... 81

A TAMÁSI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEINEK KOMPLEX VIZSGÁLATA... 82

ÓPUSZTASZER ÁRNYÉKÁBAN; A KISTELEKI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI... 83

AZ ÓZDI KISTÉRSÉG HELYZETE... 84

A TISZA ÉS A BODROG KÖZÖTTI MULTI PERIFÉRIA VIZSGÁLATA, A BODROGKÖZI KISTÉRSÉG PÉLDÁJÁN KERESZTÜL ... 85

A MEZŐCSÁTI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEINEK KOMPLEX VIZSGÁLATA ... 86

GAZDASÁGFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGBEN .. 87

TERÜLETFEJLESZTÉSSZEKCIÓ ... 89

A BÁTONYTERENYEI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA ... 90

TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK VIZSGÁLATA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON A KERESKEDELMI HÁLÓZATOK VONATKOZÁSÁBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÉRTÉKESÍTÉSI HÁLÓZATOKRA ... 91

HATÓSÁGI SZEMPONTOK ÉS GAZDÁLKODÓI MENTALITÁS A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ ÉS NATURA 2000 PROGRAMBAN ÉRINTETT TERÜLETEK TÁMOGATÁSA KÖRÉBEN ... 92

A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS ALKALMAZÁSA KÖZINTÉZMÉNYEK ÉS ÁLLAMI FENNTARTÁSÚ INTÉZMÉNYEK ESETÉBEN ... 93

AZ EURÓPAI IRÁNYVONALAK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK VIZSGÁLATA A MAGYARORSZÁGI TEHERSZÁLLÍTÁSBAN... 94

FUNKCIONÁLIS TÉRSZERKEZET-VIZSGÁLAT VÁRPALOTA VÁROS PÉLDÁJÁN ... 95

TURIZMUSI.SZEKCIÓ ... 97

A BUDAPEST AIRPORT ZRT. ÁLTAL SZERVEZETT KULTURÁLIS RENDEZVÉNYEK... 98

WELLNESS-TURIZMUS A DÉL-ALFÖLDÖN ÉS FEJLŐDÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI... 99

A GYÓGYTURIZMUS HELYZETE MAGYARORSZÁGON, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI ... 100 KESZTHELY ÉS KÖZVETLEN KÖRNYEZETE TURISZTIKAI ATTRAKCIÓK SZEMPONTJÁBÓL

A SZENTESI KISTÉRSÉG TURISZTIKAI KONCEPCIÓJA... 104 A GÖDÖLLŐI KIRÁLYI KASTÉLY RENDEZVÉNYEINEK VIZSGÁLATA KÜLÖNÖS

TEKINTETTEL A BAROKK KASTÉLYNAPOKRA... 105 A FALUSI TURIZMUS ÉS BORTURIZMUS KAPCSOLATÁNAK BEMUTATÁSA AZ EGRI KORONA BORHÁZ ÉS BORFALU PÉLDÁJÁN... 106

TURIZMUSII... 107

KIUTAZÓ TURISZTIKAI KERESLETET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ELEMZÉSE ... 108 A KONFERENCIATURIZMUS BEMUTATÁSA A BOSCOLO HOTELS HUNGARY KFT.-N KERESZTÜL, AVAGY ÉDES VITÁK ... 109 BUDAPEST TURIZMUS MARKETINGJÉNEK ÖKO-SZEMLÉLETŰ ÚJRADEFINIÁLÁSI

LEHETŐSÉGEI ... 110 WELLNESS ÉS REKREÁCIÓ A CORINTHIA HOTEL BUDAPEST***** ROYAL SPA-BAN ... 111 A COFFEESHOP COMPANY MAGYARORSZÁGI PIACI HELYZETE ÉS KITÖRÉSI

LEHETŐSÉGEI ... 112 A MAGYARORSZÁGI GYÓGYTURIZMUSBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK „LOMBIKBÉBI

TURIZMUS” ... 113 MINŐSÉGI BORTERMELÉS ÉS TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK ETYEKEN ... 114 A MAGYARORSZÁGI DUNA SZAKASZ TURIZMUSÁNAK SZEREPLŐI KÖZÖTTI KAPCSOLAT VIZSGÁLATA ... 115

VÁLLALATGAZDASÁGISZEKCIÓ... 117

NONPROFIT SZERVEZETEK SAJÁTOSSÁGAI MAGYAR VÖRÖSKERESZT PÉLDÁJÁN

KERESZTÜL ... 118 A KÖRNYEZETTUDATOS VÁLLALATVEZETÉS HATÁSA A VERSENYKÉPESSÉGRE ÉS A PIACI SIKERESSÉGRE A BAKOSFA KFT. PÉLDÁJÁN KERESZTÜL BEMUTATVA... 119 FEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ÉS VERSENYKÉPESSÉG A KKV SZEKTORBAN (LADOS TRANS EGYÉNI VÁLLALKOZÁS) ... 120 A BOBÁLY MŰVEK 1910 KFT. ÉLETÚTJÁNAK ELEMZÉSE, ÉRTÉKELÉSE ... 121 KISVÁLLALKOZÁSOK ÉLETÚTJA ÉS FINANSZÍROZÁSA ... 122 SZOLGÁLTATÁSOK ELLÁTÁSI LÁNCÁNAK SAJÁTOSSÁGAI LEAN SZEMLÉLET SZERINTI HATÉKONYSÁGI VIZSGÁLAT EGY SZÁLLÍTMÁNYOZÓ CÉGNÉL ... 123

KADETTSZEKCIÓ ... 125

MIT TESZNEK A GÖDÖLLŐIEK A KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG ÉRDEKÉBEN?... 126 ÚJ PARADIGMA: KEVESEBBET ÉPÍTÜNK, INKÁBB A RUGALMASSÁGRA ÉS A

BIZTONSÁGRA ÖSSZPONTOSÍTUNK... 127 JÓ TETT HELYÉBE JÓT VÁRJ: A KISKÖZÖSSÉGI TULAJDON SZEREPE A FENNTARTHATÓ

GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR ... 131

PROGRAM... 132

GYÁRTÁS ÉS M^ŰSZAKI FEJLESZTÉS SZEKCIÓ... 133

EVALUATION OF CORROSION STABILITY IN THE AUTOMOTIVE INDUSTRY... 134

TÉRD PROTÉZISEK MINŐSÍTÉSI MÓDSZERE ... 135

MÉRÉSI MÓDSZER ÉS MÉRŐESZKÖZ KIFEJLESZTÉSE KÜLÖNBÖZŐ ANYAGMINŐSÉGŰ PADOZATOK DINAMIKUS VISELKEDÉSÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSÁRA ... 136

HAGYOMÁNYOS SZERSZÁMGÉPEK UTÓLAGOS AUTOMATIZÁLÁSA LÉPTETŐMOTOROKKAL... 137

RESEARCH STUDY REGARDING THE METAL SURFACE QUALITY WHEN MACHINING THE 7175 ALLUMINIUM ALLOY... 138

GÉPJÁRMŰVEK HIDRAULIKUS ÉS PNEUMATIKUS LOPÁSVÉDELME ... 139

KÉPFELDOLGOZÓ ELVEN MŰKÖDŐ MÉRŐESZKÖZ FEJLESZTÉSE... 140

SZERKEZETI ANYAGOK RUGALMASSÁGI MODULUSÁNAK MEGHATÁROZÁSA KÜLÖNBÖZŐ MÓDSZEREKKEL... 141

VÉKONYFALÚ CSÖVEK SZILÁRDSÁGTANI VIZSGÁLATA STABILITÁSVESZTÉSRE ... 142

GUMIHULLADÉKOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSÁNAK TECHNOLÓGIÁI ... 143

MITUTOYO BH-504 KOORDINÁTA MÉRŐGÉP MÉRÉSI PONTOSSÁGA ... 144

KÜLÖNBÖZŐ 3D SZKENNERELÉSI STRATÉGIÁK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGI SZEMPONTOK ALAPJÁN ... 145

SILÓÜRÍTÉS DISZKRÉT ELEMES MODELLJE ... 146

SUBARU IMPREZA STI WRX HÁTSÓ STABILIZÁTOR RENDSZERÉNEK TERVEZÉSE ÉS GYÁRTÁSA... 147

GUMIPROFIL VIZSGÁLAT 3D KÉPALKOTÁSSAL ... 148

FUZZY CONTROL ALGORITHM FOR OBSTACLE AVOIDANCE FOR AUTONOMOUS MOBILE ROBOT DESIGNED IN A GRAPHICAL PROGRAMMING LANGUAGE LABVIEW... 149

RUGALMAS GYÁRTÓRENDSZER PROGRAMOZÁSA ÉS FEJLESZTÉSE ... 150

TENGELYKAPCSOLÓ VIZSGÁLAT KORSZERŰ MÉRNÖKINFORMATIKAI ESZKÖZÖKKEL 151 MEZŐGAZDASÁGI MŰSZAKI ÉS AGRÁRÖKONÓMIA SZEKCIÓ... 153

A TISZAI CIÁNSZENNYEZÉS MÉRNÖKI ETIKAI VONATKOZÁSAI ... 154

KERTÉSZETI TERMÉNYEK SÉRÜLÉSÉNEK VIZSGÁLATA DYMATEST MÉRŐCSAPOS ANYAGVIZSGÁLÓ BERENDEZÉSSEL... 155

KÖZEPES MÉRETŰ NAPELEMES ERŐMŰVEK TELEPÍTÉSI FELTÉTELEI ... 156

GLAUBERSÓ, MINT TEMPERÁLÓ KÖZEG ENERGETIKAI CÉLÚ VIZSGÁLATA ... 157

A LEAN MENEDZSMENT ELEMEINEK ALKALMAZÁSA ADOTT AUTÓSZERVIZBEN ... 158

AZ ÁTFUTÁSI IDŐK CSÖKKENTÉSÉNEK GAZDASÁGI HATÁSAI A BPW-HUNGÁRIA KFT-NÉL ... 159 A PANNONHALMI BIOMASSZA FŰTŐMŰ HŐTERMELÉSE ... 160 ADOTT KISVÁLLALKOZÁS HUMÁNERŐFORRÁS ... 161

MEZ Ő GAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR ... 163

ÁLLATTUDOMÁNYI SZEKCIÓ... 165

AZ IDŐJÁRÁS ÉS A HASZNOSÍTÁS GYAKORISÁGÁNAK HATÁSA EGY DOMBVIDÉKI JUHLEGELŐ ÁLLATELTARTÓ-KÉPESSÉGÉRE ... 166 A MAGYAR SZÜRKEMARHA SZARV-KEMÉNYSÉG VIZSGÁLATA... 167 HÚSMINŐSÉGI KÜLÖNBSÉGEK FELTÁRÁSA BIVALY, MAGYAR SZÜRKE MARHA ÉS HOLSTEIN-FRÍZ EGYEDEK KÖZÖTT ... 168 ANYATEHENEK KONDÍCIÓJÁNAK ÉRTÉKELÉSE EGY FRANCIA TÍPUSÚ CHAROLAIS TÖRZSTENYÉSZETBEN ... 169 A BIVALYTENYÉSZTÉS HELYZETE ÉS PERSPEKTÍVÁI MAGYARORSZÁGON... 170 SZÍVRITMUS ZAVAR (LQT) LÉTREHOZÁSA ÉS KIALAKULÁSÁNAK VIZSGÁLATA

EGÉRMODELLBEN ... 171 BROILER HÍZLALÁSI TECHNOLÓGIÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA KONVENCIONÁLIS ÉS BIO- TARTÁSI KÖRÜLMÉNYEK TEKINTETÉBEN ... 172 TENYÉSZKOCÁK SZELEKCIÓS VIZSGÁLATA SZAPORASÁGI MUTATÓIK ALAPJÁN ... 173 A MÉZ SZÍNMINŐSÍTÉSE ÉS MŰSZERES MÉRÉSI LEHETŐSÉGEINEK MÓDSZERTANI

FEJLESZTÉSE ... 174 A BAROMFITARTÁS ÉS VÁGÁS GYAKORLATÁNAK ÉRTÉKELÉSE ÁLLATJÓLLÉTI

SZEMPONTBÓL ... 175 LEGELTETÉSI ÉS ANYAJUH HASZNÁLATI MÓDOK HATÁSA AZ ANYAJUHOK NÉHÁNY TERMELÉSI TULAJDONSÁGÁRA ... 176 A LEGELTETÉS HATÁSA A KECSKETEJ ZSÍRSAVÖSSZETÉTELÉRE... 177

GENETIKA,NÖVÉNYNEMESÍTÉS ÉS BIOTECHNOLÓGIA SZEKCIÓ... 179

PHYLLOSTACHYS TAXONOK GENETIKAI POLIMORFIZMUS VIZSGÁLATA SSR

MARKEREKKEL ... 180 AGROBACTERIUM TUMEFACIENS KÖZVETÍTETT TRANSZFORMÁCIÓS RENDSZER

BEÁLLÍTÁSA ÁRPÁN (HORDEUM VULGARE L.) ... 181 MOLEKULÁRIS MARKER KIALAKÍTÁSA ZÖLD ÉS ROMANESCO KARFIOLBAN ... 182 ARBUSZKULÁRIS MIKORRHIZA GOMBÁK IZOLÁLÁSA ÉS MONOSPÓRÁS KULTÚRÁK LÉTREHOZÁSA... 183 HOMOPLASZTOMIKUS SPECTINOMYCIN REZISZTENS LUCERNA VONALAK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS JELLEMZÉSE ... 184 MOLEKULÁRIS MARKER KIALAKÍTÁSA „PERZISZTENS FEHÉR” TULAJDONSÁGRA

KARFIOLBAN... 185 KLOROPLASZT POLIMORFIZMUS VIZSGÁLATA TERMESZTETT LUCERNA FAJTÁKBAN. 186

PONTY- ÉS BUSA HIPOFÍZIS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A PONTY ÉS A CSUKA KELTETŐHÁZI SZAPORÍTÁSA SORÁN ... 190 A PONTY KEVERÉKTAKARMÁNYRA ALAPOZOTT TAKARMÁNYOZÁSA HAZAI TERMELŐ HALASTAVAKBAN (ELŐZETES EREDMÉNYEK) ... 191 A BARRAMUNDI (LATES CALCARIFER) INDUKÁLT IVARVÁLTÁSÁNAK VIZSGÁLATA SZÖVETTANI MÓDSZEREKKEL... 192 ÚJABB ADATOK A SZÉLES KÁRÁSZ EX SITU ÉS IN SITU VÉDELMÉHEZ... 193 AZ 5-FLUOROURACIL ÖKOTOXICITÁSÁNAK VIZSGÁLATA A ZEBRADÁNIÓ (DANIO RERIO) KORAI ÉLETSZAKASZÁBAN... 194 A MADARAK SZEREPE A HALAK PASSZÍV TERJEDÉSÉBEN ... 195 TAVI ELŐNEVELT SÜLLŐ (SANDER LUCIOPERCA) SZÁRAZ TÁPRA SZOKTATÁSA ÉS

NEVELÉSE INTENZÍV KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT ... 196

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ÉS KÖRNYEZETBIOLÓGIA SZEKCIÓ... 197

GLICERIN KEZELÉS HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA A NITRÁT-KIMOSÓDÁSRA TALAJOSZLOP- KÍSÉRLETBEN ... 198 A DIHIDROTESZTOSZTERON, MINT ANDROGÉN HATÁSÚ MIKROSZENNYEZŐ

VIZSGÁLATA BIODEGRADÁCIÓS ELJÁRÁSOKBAN... 199 BIOGÁZ ERJESZTÉSI MARADÉKKAL KEZELT TALAJMINTÁK NITROGÉNTARTALOM VÁLTOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA ANGOLPERJE MODELL-KÍSÉRLETTEL... 200 THERMOBIFIDA CELLULOLYTICA-BÓL SZÁRMAZÓ GH5-ÖS ENDOMANNANÁZ

VIZSGÁLATA ... 201 SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL SZÁRMAZÓ MIKROSZERVEZETEK PAH BONTÓ

KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA... 202 A TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZ TISZTÍTÁSA SORÁN KELETKEZŐ RÁCSSZEMÉT KOMPOSZT AKUT TOXICITÁSI VIZSGÁLATA EISEINIA FETIDA TESZTSZERVEZETTEL... 203 KÖRNYEZETI EREDETŰ PSEUDOMONAS AERUGINOSA TÖRZSEK ROKONSÁGI

KAPCSOLATAINAK ÉS EGÉSZSÉGKOCKÁZATAINAK VIZSGÁLATA... 204 SZÉNHIDROGÉNNEL SZENNYEZETT TERÜLETEK KÖRNYEZETHIGIÉNÉS VIZSGÁLATA. 205 EGY GYORSÉTTERMI ZSÍRFOGÓ BERENDEZÉS HATÁSFOKÁNAK JAVÍTÁSA

LEVEGŐZTETÉSES TECHNOLÓGIA RÉVÉN... 206 KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP-KOMPOSZT MEZŐGAZDASÁGI ALKALMAZÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSAI HOMOKTALAJON... 207 GLICERIN MELLÉKTERMÉK HATÁSA A KUKORICA NÖVÉNY EGYEDFEJLŐDÉSÉRE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A ZN FELVÉTELRE ... 208 ORGANICA-FBR SZENNYVÍZTISZTÍTÓ RENDSZER ENERGIAHATÉKONYSÁGÁNAK

NÖVELÉSE DINAMIKUS SZIMULÁCIÓK SEGÍTSÉGÉVEL... 209

A XX. SZÁZADI ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ELEMZÉSE MAGYARORSZÁGON, A

ZÖLDSÉGTERMESZTÉS SZEMPONTJÁBÓL... 213 AZ ŐSZI BÚZA (TRITICUM AESTIVUM) TERMÉS MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI PARAMÉTEREI VALAMINT A SPAD ÉRTÉK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS ELEMZÉSE KÜLÖNBÖZŐ NITROGÉN ELLÁTOTTSÁGI SZINTEKEN... 214 GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEK KÜLÖNBÖZŐ FEKVÉSŰ ES HASZNOSÍTÁSÚ GYEPEKBEN ... 215 VÍZELLÁTOTTSÁG HATÁSA A TOJÁSGYÜMÖLCS TERMÉSKÉPZÉSÉRE ... 216 A KUKORICA ÉS A FEHÉR LIBATOP (CHENOPODIUM ALBUM) KOMPETÍCIÓJÁNAK

VIZSGÁLATA ADDITÍV SZÁNTÓFÖLDI KÍSÉRLETBEN ... 217 KÜLÖNBÖZŐ TÁPANYAG-GAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA EGY ENERGIA ÜLTETVÉNYBEN ... 218 FEHÉR FAGYÖNGY TEÁK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATAI ... 219 A SZERVESTRÁGYÁZÁS HATÁSAI EGY ÉSZAKI-KÖZÉPHEGYSÉGI TERMÉSZETES GYEPEN ... 220 KISKERESKEDELEMBEN KAPHATÓ BÚZA FINOMLISZTEK MINŐSÉGVIZSGÁLATA SÜTÉSI PRÓBÁVAL... 221 BIOLÓGIAI ALAPÚ TERMÉSNÖVELŐ SZEREK HATÁSA KÜLÖNBÖZŐ KULTÚRÁKBAN.... 222 AZ IDŐJÁRÁS ÉS A HASZNOSÍTÁSI GYAKORISÁG HATÁSA KÜLÖNBÖZŐ FŰFAJOK

TERMÉSMENNYISÉGÉRE ÉS MINŐSÉGÉRE ... 223 KÉTSZIKŰ GYEPALKOTÓK HATÁSA A TAKARMÁNY MINŐSÉGÉRE ... 224

NÖVÉNYVÉDELEM ÉS KÖRNYEZET-TOXIKOLÓGIA SZEKCIÓ... 225

MIKROBIOLÓGIAI OLTÓANYAGOK TESZTELÉSE PAPRIKA (CAPSICUM ANNUUM L.)

NÖVÉNYEN ... 226 BURGONYAFÉLÉK (SOLANACEAE) CSALÁDJÁBA TARTOZÓ GYOMNÖVÉNYFAJOK

ÉLETKÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA ... 227 PAPRIKAHAJTATÓ FÓLIASÁTRAK SZÍNES ÁRNYÉKOLÁSÁNAK HATÁSA LEVÉLTETŰ (STERNORRHYNCHA) ÉS TRIPSZ (THYSANOPTERA) FAJOK POPULÁCIÓIRA ... 228 ARBUSZKULÁRIS MIKORRHIZA GOMBÁK KÜLÖNBÖZŐ (HŐ-, ÉS MECHANIKAI)

STRESSZRE GYAKOROLT HATÁSA NAPRAFORGÓ (HELIANTHUS ANNUUS L.) NÖVÉNYEN ... 229 A BUNDÁSBOGÁR (EPICOMETIS HIRTA PODA) GRADÁCIÓJA ÉS KÁRTÉTELE ŐSZI

KÁPOSZTAREPCÉBEN ... 230 MÉHÉSZET, ÉS AZ ÁZSIAI NAGY MÉHATKA (VARROA DESTRUCTOR) ELLENI

HAGYOMÁNYOS ÉS ALTERNATÍV VÉDEKEZÉSI LEHETŐSÉGEK ... 231 KÖRNYEZETTERHELÉS CSÖKKENTÉSE, ADJUVÁNSOK FELHASZNÁLÁSÁVAL AZ ŐSZI BÚZA GYOMSZABÁLYOZÁSA SORÁN ... 232

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS TÁJÖKOLÓGIA I.SZEKCIÓ... 235

A VÉRTESSOMLÓI-BARLANG JELLMEZÉSE ... 236 TÁJVÁLTOZÁSOK KUNFEHÉRTÓ TÉRSÉGÉBEN... 237 VADMADARAK NEHÉZFÉM MÉRGEZÉSI ESETEI A HORTOBÁGYI MADÁRPARKBAN 2004- 2011 KÖZÖTT ... 238 AZ IZSÁKI KOLON-TÓ ÉLŐHELY-REKONSTRUKCIÓJÁNAK TÁJTÖRTÉNETI

VONATKOZÁSAI ÉS MAKROFITON MONITORINGJA... 239 A BT-KUKORICA ÁLTAL TERMELT TOXIN VÍZI ÖKOSZISZTÉMÁRA GYAKOROLT HATÁSAI

... 240 TÁJHASZNÁLATI VÁLTOZÁSOK HATÁSÁRA ÁTALAKULT EGYENESSZÁRNYÚ

EGYÜTTESEK AZ OHAT-ERDŐBEN ... 241 (1942-2012) ... 241 ÉLŐHELY-TÉRKÉPEZÉS A KOPPÁNY –VÖLGYÉBEN ... 242 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK ÉRTÉKELÉSE ÉLETFORMA ALAPÚ ÉLŐHELY-TÉRKÉPEK ALAPJÁN... 243 TALAJ- ÉS VÍZVÉDELMI KUTATÁSOK A KOPPÁNYVÖLGYI ÉLŐHELY-REHABILITÁCIÓS KÍSÉRLETI TERÜLETEN – VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK FEJLESZTÉSÉNEK

LEHETŐSÉGEI ... 244

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS TÁJÖKOLÓGIA II.SZEKCIÓ... 245

A SZENTENDRE–POMÁZI-SÍK VÉDELME ÉS HELYREÁLLÍTÁSA ... 246 AZ ÚJPESTI HOMOKTÖVIS ÉLŐHELYÉN TALÁLHATÓ HOMOKPUSZTAGYEP

VÁLTOZÁSÁNAK CÖNOLÓGIAI VIZSGÁLATA TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSEK

HATÁSÁRA... 247 A GYURGYALAGOK ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁSÁNAK ÉS FÉSZKELÉSI SZOKÁSAINAK

VIZSGÁLATA A GÖDÖLLŐI-DOMBSÁGBAN ... 248 BUDAPESTI GYEPTERÜLETEKEN VÉGEZETT KEZELÉSEK HATÁSA A VEGETÁCIÓRA ... 249 KISKUNHALAS KÖRNYÉKI HULLADÉKLERAKÓ JÖVŐBENI KÁRMENTESÍTÉSÉNEK

TERMÉSZETVÉDELMI SZEMPONTÚ HATÁSBECSLÉSE ... 250 ELTÉRŐ KASZÁLÁSI MÓDOK HATÁSAINAK VIZSGÁLATA EGY ŐRSÉGI MOCSÁRRÉTEN A MIKROCÖNOLÓGIA MÓDSZERÉVEL ... 251 AZ EURÓPAI BÖLÉNY HEGYKÖZI VISSZATELEPÍTÉSÉNEK TERMÉSZETVÉDELMI

VONATKOZÁSAI ... 252 A RÉTI DŰLŐ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET TÁJTÖRTÉNETE ÉS BOTANIKAI

VIZSGÁLATA ... 253 SÁMSONHÁZA KÖZSÉG EGYEDI TÁJÉRTÉK KATASZTERÉNEK ELKÉSZÍTÉSE ... 254

SZIMULÁLT VADRÁGÁS HATÁSA KOCSÁNYTALAN TÖLGY CSEMETÉK FEJLŐDÉSÉRE . 259 A HASZNOSÍTÁS SZEREPE A GÍMSZARVAS AGANCSFEJLESZTÉSÉBEN ... 260 A FÁCÁNKIBOCSÁTÁS HATÉKONYSÁGA ... 261 VEGETÁCIÓK HATÁSA A MAGYAR VIZSLA UTÁNKERESÉSÉRE ... 262 A FEKETE BODZA (SAMBUCUS NIGRA) ÉS A FEHÉR AKÁC (ROBINIA PSEUDO-ACACIA) SILÓZÁSSAL TÖRTÉNŐ TARTÓSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA VADTAKARMÁNYOZÁSI

CÉLBÓL... 263 OTTHONTERÜLET-BECSLÉSI MÓDSZEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA AZ ŐZ (CAPREOLUS CAPREOLUS) TERÜLETHASZNÁLATÁNAK ELEMZÉSÉBEN ... 264

VADGAZDÁLKODÁS II.SZEKCIÓ... 265

JÁSZFÉNYSZARU ÉNEKESMADÁR DIVERZITÁSÁNAK VIZSGÁLATA... 266 A LAPPANTYÚ (CAPRIMULGUS EUROPAEUS) TERÜLETHASZNÁLATÁNAK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ESZKÖZÖKKEL ... 267 A VADDISZNÓ CSOPORTSZERKEZETÉNEK ÉS AGRESSZÍV VISELKEDÉSÉNEK

VIZSGÁLATA SZABAD TERÜLETEN ÉS VADDISZNÓS KERTBEN ... 268 AZ EURÁZSIAI BORZ (MELES MELES) ÉS A VÖRÖS RÓKA (VULPES VULPES) ÉLŐHELY FELOSZTÁSA A BÖRZSÖNYBEN ... 269 ÖKOLÓGIAI KATASZTRÓFÁK HATÁSA A VADGAZDÁLKODÁSRA: AJKAI

ESETTANULMÁNY ... 270 A MADÁRFÉSZEK-ANALÍZIS MÓDSZERÉNEK BEMUTATÁSA ÉS TESZTELÉSE VÁROSI ÉLŐHELYEKEN ... 271 ISMERETTERJESZTÉS HATÁSA EGY KONFLIKTUSOS FAJCSOPORT, A DENEVÉREK

ESETÉBEN FELSŐTAGOZATOS GYEREKEK KÖRÉBEN ... 272

ALKALMAZOTT BÖLCSÉSZETI ÉS PEDAGÓGIAI KAR

JÁSZBERÉNY... 275

A CSOBÁNCI VÁR MÚLTJA ÉS JELENE ... 277

A „64 MEZŐ” VARÁZSA... 278

SZÉLESEDŐ SZOCIÁLIS SZEREPEK A KÖNYVTÁRAKBAN... 279

KONFLIKTUSKEZELÉS AZ ISKOLÁBAN, TANÁR-DIÁK KAPCSOLATOK... 280

AZ INTERNET-GENERÁCIÓ ÉS A KÖNYVEK KAPCSOLATA ... 281

NÉPRAJZ AZ ÉNEK-ZENE ÓRÁN... 282

A SZÜLŐI ATTITŰD VIZSGÁLATA A „MACI” ÓVODA, FEJLESZTŐ ISKOLA ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT INTÉZMÉNYÉBEN ... 283

ALTERNATÍV PROBLÉMA ÉS SZEMÉLYISÉGFELTÁRÓ MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA COACHING ÉS TANÁCSADÁS SORÁN ... 284

1956 ÉS ELŐZMÉNYEI – VISSZAEMLÉKEZÉSEK TÜKRÉBEN... 285

AZ ÓVODA ÉS AZ ISKOLA KÖZÖTTI ÁTMENET, VALAMINT AZ ISKOLAÉRETTSÉG JELLEMZŐI, NEHÉZSÉGEI... 286

A MIKULÁS VAGY A JÉZUSKA HOZZA A KARÁCSONYI AJÁNDÉKOT? ... 287

TOBORZÁS-KIVÁLASZTÁS A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN... 288

AZ ILLEMSZABÁLYOK ISMERETÉNEK VIZSGÁLATA AZ ALSÓ TAGOZATBAN ... 289

ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI KAR ... 291

ÁLLATORVOSI SZEKCIÓ... 293

SZINERGIZMUS VIZSGÁLATOK MARBOFLOXACIN ÉS KOLISZTIN ESETÉBEN KUTYÁBÓL IZOLÁLT PSEUDOMONAS AERUGINOSA TÖRZSEKNÉL, A MARBOFLOXACIN ELLENI REZISZTENCIA KIALAKULÁSÁNAK KÉSLELTETÉSE ... 294 VÁLASZOLNAK-E A PATKÁNYOK AZ EMBERI ZENÉRE? ... 295 REPREZENTATÍV FELMÉRÉS A MAGYAR PULI ÁLLOMÁNY DYSPLASIA HELYZETÉRŐL 2005-2010 KÖZÖTT KÉSZÜLT RTG FELVÉTELEK ALAPJÁN ... 296 ANGOL TELIVÉR VERSENYLOVAK TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLATA... 297 A VESZÉLYES EBEK TARTÁSÁNAK JOGI SZABÁLYOZÁSA – EGYES ORSZÁGOK

JOGGYAKORLATÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE... 298 KÉT KÜLÖNBÖZŐ TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐ HOSSZÚ TÁVÚ HATÁSA GÖRÖG TEKNŐSÖK (TESTUDO HERMANNI) NÖVEKEDÉSÉRE ÉS EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRA... 299 MAGYARORSZÁGI FRANCISELLA TULARENSIS SUBSP. HOLARCTICA TÖRZSEK

ANTIBIOTIKUM ÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA... 300 AZ ÁLLAT- ÉS A HUMÁN GYÓGYÁSZATI IPARÁG ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA,

KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MARKETINGRE ... 301 AZ EGÉSZSÉGTUDATOSSÁG ÉS AZ ÁLLATORVOSI MEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉG

KAPCSOLATA ... 302 A CSIGÁKBAN FEJLŐDŐ HEXAMERMIS ALBICANS FONÁLFÉREG ELŐFORDULÁSÁNAK ELSŐ MAGYARORSZÁGI MEGÁLLAPÍTÁSA ... 303 KÖZÖSSÉGI MÉDIA HASZNÁLATA EGY ÁLLATORVOSI PRAXIS MARKETINGJÉBEN... 304 MAGYARORSZÁGI ÁLLATKERTEKBEN TARTOTT ORRSZARVÚFAJOK (RHINOCEROTIDAE) BETEGSÉGEINEK RETROSPEKTÍV VIZSGÁLATA... 305 KISMÉRETŰ AGYSZÖVET-MINTÁK MITOKONDRIÁLIS VIZSGÁLATÁNAK MÓDSZERE, ÉS ANNAK GYAKORLATI JELENTŐSÉGE ... 306 AZ IVAR HATÁSA AZ ŐZHÚS BELTARTALMI ÉS ZSÍRSAV ÖSSZETÉTELÉRE... 307 A MAGYAR SZÜRKE SZARVASMARHA TESTARÁNYAINAK ALAKULÁSA IRODALMI ÁBRÁZOLÁSOK ALAPJÁN ... 308 EURÓPAI KÉRDÖÍV AZ ÁLLATKERTI AFRIKAI (LOXODONTA AFRICANA) - ÉS ÁZSIAI (ELEPHAS MAXIMUS) ELEFÁNTOKBAN ELŐFORDULT CLOSTRIDIUM PERFRINGENS ÉS CLOSTRIDIUM DIFFICILE ESETEKRŐL 1990 ÉS 2012 KÖZÖTT ... 309 KUTYÁK HÚGYKÖVESSÉGÉNEK RETROSPEKTÍV VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGI

KUTYAPOPULÁCIÓBAN... 310 MOLEKULÁRIS JÁRVÁNYTANI VIZSGÁLATOK HAZAI SZARVASMARHÁK

MELANIN KONCENTRÁLÓ HORMON, EGY OREXIGÉN PEPTID A PATKÁNY AGY LATERALIS SEPTUMÁBAN: KOMBINÁLT IMMUNCYTOKÉMIAI ÉS

TÁPLÁLÉKMEGVONÁSOS VIZSGÁLATOK ... 314 MINDEN PESTIS PESTIS? ... 315 A PER OS FELVETT BUTIRÁT MÁJ CITOKRÓM P450 ENZIMEK AKTIVITÁSÁRA

GYAKOROLT HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA BROJLER CSIRKÉBEN ... 316 A RENDŐRLOVAK KÓLIKÁS MEGBETEGEDÉSEI OKAINAK VIZSGÁLATA, AZ IDŐJÁRÁSI TÉNYEZŐ ELŐTÉRBEHELYEZÉSÉVEL ... 317 AZ OLASZPERJE (LOLIUM MULTIFLORUM) ÚJ VÁLTOZATAIBÓL KÉSZÜLT FŰSZILÁZSOK ENERGIA- ÉS FEHÉRJETARTALMÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA ... 318 TEJELŐ TEHENEK TEJTERMELÉSÉNEK ÉS A TEJ PARAMÉTEREINEK A VIZSGÁLATA AZ ENERGIA- ÉS FEHÉRJEELLÁTÁS FÜGGVÉNYÉBEN ... 319 EGYES EGZOTIKUS MACSKAFÉLÉK ELHULLÁSI OKAINAK VIZSGÁLATA EGY

FRANCIAORSZÁGI ÉS MAGYARORSZÁGI ÁLLATKERTEKBEN... 320 LASSÚ, PROGRAMOZOTT ÉS VITRIFIKÁCIÓS ONDÓMÉLYHŰTÉSI PROTOKOLLOK

ÖSSZEHASONLÍTÁSA GYÖNGYTYÚK FAJON (NUMIDA MELEAGRIS) IN VITRO ÉS IN VIVO ONDÓMINŐSÍTŐ ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSÁVAL ... 321 SERTÉSEKBŐL IZOLÁLT ACTINOBACILLUS PLEUROPNEUMONIAE TÖRZSEK

SZEROTIPIZÁLÁSA ÉS ANTIBIOTIKUM-ÉRZÉKENYSÉGÉGÉNEK VIZSGÁLATA ... 322 KULLANCSOK ÉS AZ EZEKBEN ELŐFORDULÓ KÓROKOZÓK VIZSGÁLATA A

NYÍREGYHÁZI SÓSTÓI-ERDŐBEN... 323 A TARTÁSI KÖRNYEZET BEFOLYÁSOLJA-E A KUTYÁK FÉREGFERTŐZÖTTSÉGÉT?... 324 SERTÉS CIRCOVÍRUS EPITÓPOT EXPRESSZÁLÓ REKOMBINÁNS UBORKAMOZAIKVÍRUS IMMUNOGENITÁSÁNAK VIZSGÁLATA SERTÉSBEN ... 325

BIOLÓGIA SZEKCIÓ... 327

A LUCILLA SINLGEYANA (PILSBRY 1889) CSIGAFAJ ELŐFORDULÁSI VISZONYAI BÉKÉS MEGYÉBEN ... 328 EGYEDI SEJTEK ELECTROPORÁCIÓS TÖLTÉSE CA2+- ÉRZÉKENY FESTÉKKEL HALLÓ EGEREK CORT-SZERVÉNEK FUNKCIONÁLIS IMAGING VIZSGÁLATÁHOZ ... 329 A BORRELIA BURGDORFERI SENSU LATO ÖKOLÓGIAI ÉS JÁRVÁNYTANI VIZSGÁLATA A MARGIT-SZIGETEN ... 330 A KÁRPÁT-MEDENCE RÉTISAS-POPULÁCIÓJÁNAK (HALIAEETUS ALBICILLA)

FILOGEOGRÁFIAI ÉS POPULÁCIÓ-GENETIKAI VIZSGÁLATA ... 331 SOLID SZEKVENÁLÁSSAL KAPOTT NYÚL MIKRORNS SZEKVENCIÁK VALIDÁLÁSA... 332 A TREBON 10 F NÖVÉNYVÉDŐ SZER GENERÁCIÓKON ÁTÍVELŐ HATÁSAI A FOLSOMIA CANDIDA (COLLEMBOLA) FAJON... 333

GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR

BÉKÉSCSABA ... 337

RÉGIÓ ÉS IDENTITÁS HALLGATÓI KUTATÓ M^ŰHELY... 339

A TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS JELENE ÉS JÖVŐJE HAZAI CÉGEK CSR

TEVÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE... 340 AZ EURÓ BEVEZETÉSÉNEK KÉRDÉSE MAGYARORSZÁGON ... 341 A HÁZTARTÁSOK DEVIZAALAPÚ, INGATLANFEDEZETŰ HITELEKBEN TÖRTÉNŐ

TÚLZOTT ELADÓSODÁSÁNAK FOLYAMATAIRÓL ÉS OKAIRÓL... 342 AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSAINAK FELHASZNÁLÁSA HAZÁNKBAN, BÉKÉS MEGYE ÖSSZEHASONLÍTÁSA AZ EGYÉB MEGYARORSZÁGI MEGYÉKKEL... 343 LOVAS TURIZMUS - FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK ÉS STRATÉGIÁK MAGYARORSZÁGON

... 344 HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS ARAD ÉS BÉKÉS MEGYÉBEN ... 345 A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK SZEREPE A BÉKÉS MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT

TÉRSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGÉBEN ... 346 BUDAPEST ÉS PÓLUSTELEPÜLÉSEI ... 347 BÉKÉS MEGYE KISTÉRSÉGEINEK FEJLETTSÉGE A TURIZMUS ASPEKTUSÁBAN ... 348 A GAZDASÁGI VÁLSÁG ELŐZMÉNYEI ÉS OKAI AZ EURÓPAI UNIÓBAN, VALAMINT A KIALAKULT HELYZET ELEMZÉSE ... 349 TERÜLETI VERSENYKÉPESSÉG MAGYARORSZÁGON ÉS ROMÁNIÁBAN – AZ ORSZÁGOK NUTS 3-AS RÉGIÓINAK VIZSGÁLATA ... 350

ÜZLETI INTELLIGENCIA TUDOMÁNYOS M^ŰHELY... 351

ONLINE HIRDETÉSI STRATÉGIA BEMUTATÁSA EGY KONKRÉT VÁLLALKOZÁS PÉLDÁJÁN KERESZTÜL ... 352 A BUDAPEST BANK BANKMŰVELETI KÖZPONT ÜZEMELTETÉSE, LÉGTECHNIKAI

FEJLESZTÉSE ... 353 VEZETŐI DÖNTÉSTÁMOGATÁSI MODUL FEJLETSZTÉSE A START YOUR BUSINESS

RENDSZERBEN ÉS A SYB MOBILE CLIENT MOBIL KLIENS FELHASZNÁLÓI FELÜLETÉNEK TERVEZÉSE ... 354 BESZERZÉSI FOLYAMATOK VIZSGÁLATA ÉS ÚJRASZERVEZÉSE A CONTROLLING ÉS A LOGISZTIKA TÁMOGATÁSÁVAL... 355 BERUHÁZÁSI DÖNTÉSELŐKÉSZÍTÉSI VIZSGÁLATOK AZ ALFÖLDVÍZ ZRT-NÉL ... 356

NEMZETISÉGEK, KISEBBSÉGEK M^ŰHELY... 357

AZ IFIHÁZ MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE A CSABAGYÖNGYE KULTURÁLIS KÖZPONT KULTURÁLIS JELENTŐSÉGE ... 358

TESCO, AVAGY HOGYAN BEFOLYÁSOLJUK A FOGYASZTÓK DÖNTÉSÉT ... 361 MULTIKULTURÁLIS TÁRSADALOM, AZ EGYSÉGES EURÓPAI UNIÓ JÖVŐJE ... 362 A BÉKÉSCSABAI FIATALOK SZABADIDŐS ÉS KULURÁLIS SZOKÁSAI ... 363 NEMZETISÉGEK, KISEBBSÉGEK KULTÚRÁJA – KULTÚRÁK EGYMÁS MELLETT ÉLÉSE SZARVAS VÁROS MINT A SZLOVÁK KULTÚRA ŐRZŐJE ... 364 NEMZETISÉGEK, KISEBBSÉGEK KULTÚRÁJA – A KULTÚRÁK EGYMÁS MELLETT ÉLÉSE BEVÁNDORLÁS ÉS ENNEK HATÁSAI A TÁRSADALMI, KULTURÁLIS ÉLETRE

NÉMETORSZÁGBAN ... 365 BÉKÉS VÁROS KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEINEK KÍNÁLATA A NEMZETISÉGEK ÉS

KISEBBSÉG SZÁMÁRA ... 366

GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR GYULA . 367

EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZEKCIÓ... 369

AZ STD- A REPRODUKCIÓS EGÉSZSÉGVÉDELEM SZEMSZÖGÉBŐL... 370

KULANCSOK ÉS A LYM BORRELIOSIS AVAGY „APROCSKA” NAGY VESZÉLY? ... 371

HUMÁN PAPILLOMAVÍRUS - TÖBB MINT A MÉHNYAKRÁK KÓROKOZÓJA ... 372

FOGYATÉKKAL ÉLŐK FOGÁSZATI ÉS SZÁJSEBÉSZETI ELLÁTÁSA MAGYARORSZÁGON 373 A SZOCIÁLIS BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYBEN ÉLŐK ÉS A NAPPALI ELLÁTÁSÁBAN RÉSZESÜLŐ KLIENSEK MENTÁLIS ÁLLAPOTÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA KÉTFÉLE ELLÁTÁS, KÉTFÉLE MEGLÁTÁS... 374

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEKCIÓ... 375

A NEVELŐSZÜLŐNÉL ÉLŐ GYERMEKEK HELYZETÉNEK VIZSGÁLATA... 376

A FOGÁSZAT SZEREPE BÉKÉS MEGYE TURIZMUSÁBAN... 377

EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ SZOLGÁLTATÁSOK A WELLNESS SZÁLLODÁK KÍNÁLATÁBAN .. 378

A BŰNÖZÉS, MINT DEVIANCIA, VALAMINT A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS VILÁGA ÉS A SZOCIÁLIS MUNKA KAPCSOLATA... 379

A SZARVASI VÍZI SZÍNHÁZ HATÁSA A TÉRSÉG IDEGENFORGALMÁRA... 380

A MAGYAR HAJLÉKTALAN-ELLÁTÁS PROBLÉMÁI A SZOCIÁLIS MUNKÁS SZEMÉVEL .. 381

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS... 382

GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR TESSEDIK CAMPUS ... 383

TÁMOGATÓK... 384 GAZDASÁGTUDOMÁNYI SZEKCIÓ... 385

TURISZTIKAI ADOTTSÁGOK SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA DÉL-ALFÖLDI SZÁLLÁSHELYEK KIALAKÍTÁSÁBAN ... 386 KÖRNYEZETTUDATOSSÁGOT BEFOLYÁSOLÓ EGYES TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA

SZARVASON ... 387 VADÁSZTÁRSASÁGOK JELENTŐSÉGE A VADÁSZ TURIZMUSBAN A DÉL-ALFÖLDI

RÉGIÓBAN... 388 KÜLÖNLEGES MÓDSZEREK A VETŐMAGTISZTÍTÁSBAN, AVAGY A SORTEX Z+ BICHRO ALKALMAZÁSA A SZARVASI PIONEER ÜZEMÉBEN ... 389 AZ ÓZDI KISTÉRSÉG REGIONÁLIS GAZDASÁGI ELEMZÉSE ÉS FEJLESZTÉSI

ALTERNATÍVÁI... 390 A MOZGÁSSÉRÜLT EMBEREK HELYZETE GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI

MEGKÖZELÍTÉSBŐL, AVAGY A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ FEJLESZTÉSÉRE TETT JAVASLATOK ... 391 A MEG NEM ÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK KITERMELHETŐSÉGÉNEK LEHETŐSÉGEI ÉS ENNEK GAZDASÁGI VETÜLETEI A MAKÓI KISTÉRSÉGBEN ... 392 A BELVÍZ MEGELŐZÉS ÉS VÉDEKEZÉS ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA A TISZAZUGI ÉS

SZARVASI TÉRSÉGBEN... 393

KÖRNYEZETTUDOMÁNYI SZEKCIÓ... 395

BIOSTIMULÁTOROK HATÁSA SÁRGARÉPÁRA... 396 AZ OROSHÁZA VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÓRHÁZA HULLADÉKGAZDÁLKODÁSÁNAK VIZSGÁLATA ... 397 A CSONGRÁDI SERHÁZZUGI HOLT-TISZA VÍZMINŐSÉGI ÉRTÉKELÉSE ... 398 SZARVAS VÁROS TELEPÜLÉSKLÍMÁJA ÉS KERTÉSZETI VONATKOZÁSAI ... 399 FŰTETLEN FÓLIA ALATT TERMESZTETT FEHÉRHÚSÚ PAPRIKAFAJTÁK HOZAM

ALAKULÁSAI TALAJVÍZHATÁS ALATT ÁLLÓ TALAJON ... 400 KOMPOSZTOK KÉMIAI VIZSGÁLATA... 401 A BÉLMEGYERI FÁSPUSZTA (KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK) SZIKI TÖLGYES

ÁLLOMÁNYÁNAK DENDROLÓGIAI ÁLLAPOTFELMÉRÉSE ... 402

YBL MIKLÓS ÉPÍTÉSTUDOMÁNYI KAR ... 403

ÉPÍTŐANYAGOK ÉS TECHNOLÓGIÁK SZEKCIÓ... 405

KÖNNYŰ ADALÉKANYAGOS ÖNTÖMÖRÖDŐ BETONOK TULAJDONSÁGAINAK VIZSGÁLATA ÉS ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ... 406

SZULFÁTÁLLÓ CEMENTEK ÉS TÍPUSAI... 407

A CEMENT ÉS CEMENTGYÁRTÁS TÖRTÉNETE ... 408

BETONKORRÓZIÓ ÉS A SZULFÁTÁLLÓ BETONOK ALKALMAZÁSÁNAK TERÜLETEI... 409

LÁTSZÓBETON FELÜLETEK, KÁLVIN TÉRI METRÓ 4 MEGÁLLÓ ... 410

TÉGLAKÁLYHA – TÖMEGKÁLYHA... 411

MAGAS- ÉS MÉLYÉPÍTÉS SZEKCIÓ... 413

A VILLAMOS HELYE A VÁROSI KÖZLEKEDÉSBEN ... 414

TOLMÁCS KÖZSÉG SZENNYVÍZELHELYEZÉSÉNEK VIZSGÁLATA... 415

ASZÁLY KEZELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A TARNA VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉN... 416

HÁRMAS HATÁR-MENTI AUTÓPÁLYA MEGÁLLÓ. ÖSSZEFONT RÉSZEK... 417

A BUDAPESTI ELŐVÁROSI GYORSVASÚTI RENDSZER MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA A BÉCSI S-BAHN MINTÁJÁRA ... 418

A SZEMELOSZLÁS, A TÖMÖRSÉG ÉS A VÍZTARTÁS ÖSSZEFÜGGÉSE... 419

TÉRBELI MŰVÉSZET SZEKCIÓ... 421

PLASZTIKA ÉS FÉNY... 422

HOGYAN TERVEZZÜNK SZÉKET? AVAGY A SZÉK A XX. –XXI. SZÁZADBAN ... 422

HOGYAN TERVEZZÜNK SZÉKET? AVAGY A SZÉK A XX. –XXI. SZÁZADBAN ... 423

KRISTÁLYSZERKEZET DINAMIKÁJA EGY PLASZTIKA KONTEXTUSÁBAN... 424

HOZZÁRENDELÉSSEL MOZGATOTT, SÍKOKBÓL ALAKÍTOTT TÉRRENDSZER ... 425

VONALSTRUKTÚRA ÉS PLASZTIKA AZ ORTOGONÁLIS ÉS AZ ORGANIKUS RENDSZEREN BELÜL ... 426

PARASZTPORTÁK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN ... 427

T^ŰZ- ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM SZEKCIÓ... 429

A TŰZOLTÓBALTÁK FEJLŐDÉSE A FORCE BALTÁN KERESZTÜL A TŰZOLTÓ DÍSZBALTÁKIG ... 430

SZÉNHIDROGÉN TÁROZÓK MONITORINGOZÁSA MULTISPEKTRÁLIS MÓDSZEREKKEL. 431 SPONTÁN ÉGÉS – AZ EMBERI TEST ÖNGYULLADÁSA ... 432

ENGEDÉLYEZÉSI KRITÉRIUMOK A SÚLYOS KÁRESEMÉNY ELHÁRÍTÁSI TERVEKBEN ... 433

A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ... 434

A NUKLEÁRIS BIZTONSÁG AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, VALAMINT AZ IPAR

HULLADÉKKEZELÉSI KIHÍVÁSAI... 436 ALTERNATÍV ÜZEMANYAGOK TŰZVESZÉLYESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS

NAPJAINKBAN TÖRTÉNŐ FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI ... 437

G ^AZDASÁG - ^ÉS T ÁRSADALOMTUDOMÁNYI K ^AR

Tudományos Diákköri Konferencia Pályamunkáinak Összefoglalói

Konferencia id ő pontja: 2012. november 21.

Konferencia helyszíne: SZIE Gödöll ő i Campus

Szent István Egyetem, Gödöllő

Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Tudományos Diákköri Tanácsa

Elnök: Urbánné Malomsoki Mónika (GTK RGVI) Titkár: Nagy Adrienn (GTK RGVI)

Tagok: Dr. Villányi László, dékán

Dr. Budavári-Takács Ildikó (GTK PTI) Dr. Gyenge Balázs (GTK MI)

Kodenko Jekatyerina (GTK PSZI) Dr. Mihály Nikolett (GTK TI) Orlovits Zsolt (GTK GJKI) Dr. Pitlik László (GTK TKI)

Törőné Dr. Dunay Anna (GTK VGSZI)

Dr. Ugrósdy György (GTK KMI)

PROGRAM

2012. november 21.

9

9

Agrár- és területfejlesztés szekció

(helye: IV. előadó terem)

Andragógia szekció

(helye: 214. szemináriumi terem)

(helye: I. előadó terem)

Logisztika és Ellátási lánc menedzsment szekció

(helye: 103. szemináriumi terem)

Marketing szekció

(helye: V. előadó terem)

(helye: 102. szemináriumi terem)

(helye: GTK RGVI Szénay terem –Főép. IV. em.)

(helye: SZIE GTK Kari Tanácsterem Főép. II. em.)

(helye: 212. szemináriumi terem)

(helye: 213. szemináriumi terem)

(helye: VII. előadó terem)

14

Kadett Szekció

(helye: SZIE GTK Kari Tanácsterem Főép. II. em.)

16

(helye: SZIE Aula)

AGRÁR- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS SZEKCIÓ

Elnök: Nagyné Dr. Molnár Melinda, egyetemi docens

SZIE GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

Tagok: Nagyné Dr. Pércsi Kinga, egyetemi docens

SZIE GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

Dr. Pesti Csaba, osztályvezető

AKI Agrárpolitikai Kutatások Osztálya

Dr. Kassai Zsuzsanna, tanársegéd

SZIE GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

Titkár: Bogárdi Tünde, PhD. hallgató

SZIE GTK, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

SZIE Gödöllői Campus, IV. el

Időpont:

2012. november 21.

A HEVESI KISTÉRSÉG JELENE ÉS JÖV Ő KÉPE

Present and the future plans of the Hevesi micro – region

Szerző: Balla Boglárka, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök, BSc IV. évfolyam

Témavezető: Prof. Dr. Szabó Lajos DSc., professor emeritus, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

Dolgozatomban a Hevesi kistérséget szeretném bemutatni, a hátrányos helyzet és a turizmus kapcsolatán keresztül. Választásom azért erre a térségre esett, mert itt élek, és fontosnak tartom környezetem alaposabb megismerését, főleg a gazdaság – azon belül pedig a turizmus szempontjából. Maga a kistérség, a hátrányos kategóriába sorolható, de szeretném bizonyítani, hogy a települések a hátrányos jelző ellenére is élnek, s fejlődnek.

Egy konkrét példán keresztül tenném mindezt, mégpedig a közel 1700 lakost számláló Átány nevű település bemutatásán át. Ez a falu egy átlagos, elöregedő társadalommal bíró község.

De mégis más, mint a Magyarországon található többi település, ugyanis fénykorát és hanyatlásának kezdetét feltérképezték, dokumentálták. Be szeretném mutatni, hogy egy hátrányos helyzetű település is képes a fejlődés útjára lépni, úgyis, ha lakosságának 34%- át roma lakosok teszik ki. Bár nem tölt be központi szerepet a falu, mégis fontosnak tartom, hogy példaként álljon a hasonló problémákkal küzdő települések előtt.

Logikai felépítés alapján ismertettem a regionális politikában meghatározó szereppel rendelkező pénzügyi eszközöket, a NUTS rendszert, majd a kistérségem természet –illetve gazdaságföldrajzi helyzetét. Dolgozatomban, igyekeztem minél tágabb képet adni a kistérség jelenlegi helyzetéről valamint a fejlesztési irányokról. Sorra vettem azon tényezőket, melyek hozzájárultak a hátrányos helyzet kialakulásához, elhatalmasodásához.

Saját vizsgálat részeként SWOT analízist és kérdőívet alkalmaztam. Kérdőívemmel a kistérség gazdaságát, turizmusát és a hátrányos helyzetben élő családok helyzetét vizsgáltam.

Úgy vélem, a Hevesi kistérség, a hátrányos jelző ellenére fejlődőképes lehetne, hiszen kihasználatlan természeti értékekkel rendelkezik. Fontos lenne, hogy ezt mások is felismerjék, olyanok, akik tehetnek ez ügyben, mert a térség jelenleg segítségért kiállt.

TATABÁNYA VONZÁSKÖRZETÉNEK VIZSGÁLATA A KULTÚRA, SZÓRAKOZÁS, SPORT SZEMSZÖGÉB Ő L

The catchment area of Tatabánya from the perspective of culture, recreation and sport Szerző: Boda Márton Attila, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Regionális és

környezeti gazdaságtan, Vidékfejlesztési agrármérnök, MA, MSc II. évfolyam Témavezető: Nagyné Dr. Molnár Melinda, egyetemi docens, Gazdaság- és

Társadalomtudományi Kar, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

Tatabánya a múlt század közepén 4 falu egyesüléséből vált várossá, vonzáskörzete az Alföldig nyúlt. 1896-ban hozták fel az első csille szenet, a szénvagyont 100 évre becsülték, a bányászat 90 évig tartott. A szénbányászat alatt óriási népességnövekedésen ment keresztül a város, és 70 ezres megyeszékhellyé vált. A bánya idején a kor szellemének és propagandájának megfelelően biztosított volt az olcsó kulturális, sportolási és szórakozási lehetőség a lakosságnak. A bányák bezárása után és a rendszerváltozás következtében Tatabánya depressziótól szenvedett a ’90-es évek elején, melyet eredményes struktúraváltással sikerült megszüntetni. Vannak újra munkahelyek, de mi a helyzet 2 évtizeddel a rendszerváltás után a kultúrával, szórakozással és sporttal? Ma inkább ezek hiányát érzik meg a helyiek, míg a kultúrában dolgozók a tatabányaiak érdektelenségét jegyzik meg. Szórakozni sok esetben inkább Tatára járnak az emberek, illetve a sportolási lehetőségek is korlátozottak, hiszen jóval nehezebb szponzort találni az egyesületek működéséhez, mint az a bánya fénykorában volt. Mi a probléma Tatabányán? Min kellene változtatni, hogy ezek a területek újra jól működjenek?Ez a 2 kérdés egy sor másikat szült:

Tatabányának milyenek a kilátásai jelentős történelmi hagyományok nélkül? Mennyire nehéz pozitív megítélést szerezni a városnak, úgy hogy az egy jelenleg elítélt ideológiájú rendszer szülötte? Lehet-e a bányász múltra sikeres kulturális koncepciót építeni? A város-imázsnak milyen szerepe van Tatabánya lehetőségeiben?A gazdasági válság milyen hatással van a tatabányai kultúrára? Tud-e olyan versenytársakkal szemben hatékonyan helytállni, mint Tata, Veszprém, Esztergom, Komárom vagy Székesfehérvár?

Ezekre a kérdésekre igyekeztem válaszokat keresni, és összefüggéseket találni, hogy hogyan lehetne a vizsgált területeken újra eredményesnek lenni, és a lakosság igényeit kielégíteni.

Ahhoz, hogy a kérdéseket megválaszoljam, készítettem 4 interjút különböző sportegyesületek vezetőivel, illetve a kultúra egyik képviselőjével, valamint a tatabányai lakosság és más településen élők Tatabányáról alkotott véleményének figyelembe vételére 2 online kérdőívet szerkesztettem, melyet 4380 embernek küldtem ki és 368 kitöltött választ kaptam. A válaszok nem csak nekem bizonyultak hasznosnak, de egyes esetekben a megkérdezettek is új információkhoz jutottak a kérdőívekből. Remélem, hogy a dolgozattal sem lesz másként és sok érdekeset és újat tudok szolgáltatni az érdeklődők számára és a konferencián újabb kérdések merülnek fel, amelyek további munkára sarkallnak.

LEGELTETÉSRE ALAPOZOTT TEJTERMEL Ő JUHÁSZAT GAZDASÁGI LEHET Ő SÉGEINEK VIZSGÁLATA

Evaluation of economic opportunities in grazing based dairy sheep farming

Szerző: Sipeki Zsolt, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök, BSc III. évfolyam

Témavezető: Péter Balázs, mestertanár, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

A mai általános vélekedés szerint a juhágazat mélypontját éli. Milyen folyamatok következtében jutott idáig a magyar juhászat? Egyáltalán igaz-e, hogy az ágazat leszállóágban van, és ha igen, milyen jövő elé nézhet? Miért fontos foglalkozni a témával? Ha netán valaki mégis a juhtartást választaná, milyen körülmények között és milyen módon folytathat eredményes gazdálkodást?

Mindezekre a kérdésekre igyekeztem választ adni kutatásomban, különös tekintettel a juhtartás legelőre alapozott és tejtermelésre szakosodott formájára, mert úgy hiszem, hogy e szűken vett ágazat esetleges jövőbeli fellendülése jó hatással lehet – a gazdálkodók jövedelemi viszonyainak javításán, a hazai hozzáadott érték növelésén, az állattenyésztés- növénytermesztés egyensúlyának visszaállításán és természeti környezetünk megóvásán keresztül – a magyar társadalom egészére.

Vizsgálatom során elsőként a szakma kutatói által közölt irodalom és statisztikai adatok alapján feltártam a magyar juhászat múltját, jelenlegi helyzetét, működésének módját és a jövőre vonatkozó elképzeléseket, majd a szakirodalom és az azokban közölt adatok segítségével különböző üzemtani számításokkal és modellek kialakításával világítottam rá a legeltetésre alapozott tejtermelő juhászat egyes termelési tényezői közötti összhangra, valamint a vállalkozás döntési helyzetének főbb kérdéseire.

Saját kutatásom középpontjába az ágazat – különböző körülmények esetére vonatkozó – jövedelemszámítását helyeztem, mely során kitértem a laktáció növelésének, a legelőterület- és állományigény meghatározásának, valamint a növénytermesztési ágazatokkal való összehasonlíthatóságának problémáira.

Mindezek során megállapítottam, hogy – az üzemtani számítások hiányosságaitól eltekintve – hasznosságukból és jövedelmezőségükből adódóan igény és lehetőség is mutatkozik hazánkban a legeltetésre alapozott tejtermelő juhászatok számának növekedésére, amelyhez a gyephozam és az anyajuhonkénti tejtermelés korszerű eszközökkel történő növelése jelentősen hozzájárulhatna.

Ő SHONOS ÁLLATI TERMÉKEK FELDOLGOZÁSÁNAK VERSENYHELYZETE

Competitiveness of the processing of native livestock products

Szerző: Szomor Ábrahám Sándor, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szak, BSc IV. évfolyam

Témavezető: Nagyné Dr. Pércsi Kinga, egyetemi docens, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

A fenntartható gazdálkodás, klímaváltozás egészségvédelem, élelmiszerbiztonság egyre inkább előtérbe kerül napjainkban. A fogyasztók egy meghatározott köre igényli a jó minőségű, egészséges, fenntartható gazdálkodási formákból származó termékeket és ezért hajlandó magasabb árat is fizetni.

Tudományos diákköri dolgozatom célja a hazai szürke szarvasmarha és mangalica sertésállomány őshonos tartási lehetőségeinek, formáinak feltérképezése, a fejlesztési feladatok meghatározása.

Mindezekhez kérdőíves vizsgálatot végeztem a hazai említett fajtákat tartó, ökológiai gazdálkodók körében, megvizsgáltam egy konkrét üzemet esettanulmányként, kérdőíves vizsgálatot végeztem a témával foglalkozó kutatókkal.

Dolgozatomban bemutatom az ágazat jelenlegi helyzetét, a hazai fogyasztói szokásokat, a piaci csatornákat, a nemzetközi lehetőségeket. Említést teszek a népszerű tartási formákról. A saját vizsgálataim alapján körvonalazom az ágazat előtt álló fő kihívásokat és mindezek alapján javaslatot teszek a lehetséges fejlődési irányokra.

A MAGYAR TERMÉK VÉDJEGY ÉS AMI MÖGÖTTE VAN

The Hungarian Product Trademark and everything which is behind it

Szerző: Vályi- Nagy Lilla, Gazdaság és Társadalomtudományi Kar, Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki szak, BSc IV. évfolyam

Témavezető: Nagyné Dr. Pércsi Kinga, egyetemi docens, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

Napjainkban az egyik legfontosabb agrárgazdasági célkitűzés, hogy az EU csatlakozást követően képesek legyünk az élelmiszeripari termékek bel- és külpiaci pozíciójának, versenyképességének megőrzésére. A közösségi marketing lehet hazánk egyik „fegyvere” a külföldi forgalmazókkal szemben, melyekkel sikereket érhetünk el, elsőként a hazai fogyasztók körében. Ennek előnye, hogy az adott gyártó önálló tevékenységet folytat, de közben közös reklámozás, piackutatás és képzések zajlanak, valamint közösen jelennek meg a kiállításokon.

A közösségi marketing egyik eszköze a védjegy lehet. A védjegy megkülönböztető jelleggel bír, így az általa védett termék kitűnik a termékrengetegből. A fogyasztóban egy pozitív benyomást alakíthat ki a gyártóval kapcsolatban, melynek következtében a vevő az áru rendszeres fogyasztójává válhat.

Dolgozatomban, a magyar élelmiszeriparban elterjedt megkülönböztető eszközt, a védjegyet kívánom bemutatni. Kitérek a védjeggyel szemben támasztott jogi követelményekre, illetve megszerzésének módjára. A későbbiekben már konkrétan az általam vizsgált Magyar Termék védjegyre helyezem a hangsúlyt, melyet a Magyar Termék Nonprofit Kft. jegyeztetett be, a hazai előállítók termékeinek megkülönböztetése végett.

A következő fejezetben két kérdőíves felmérés eredményét elemzem. Az egyikben a hazai fogyasztók magyar termékkel kapcsolatos véleményére koncentráltam, amelyből kiderült, hogy a válaszadók nagyobb többsége előnyben részesíti a magyar termékeket vásárlásai során. A felmérés előtt úgy gondoltam, hogy a vásárlók nem hajlandók többet fizetni a hazai árukért, de ezt megcáfolták a válaszadók, hiszen akár 5-10%-os ártöbbletet is elfogadnak.

Ezen túlmenően a Magyar Termék védjegy ismertségét és népszerűségét is megpróbáltam feltérképezni. A másik felmérést a Magyar Termék védjegyet viselő cégek körében végeztem.

A kérdések a közösségi marketing tevékenység hatékonyságára, illetve az új védjegyrendeletre vonatkoztak. A válaszadók többsége úgy vélte, hogy szükség volt az élelmiszeripari termékek hazai származására utaló kategorizálás megváltoztatására.

Mindenképp a fogyasztók könnyű eligazodását kell elősegíteni ebben a védjegyrengetegben.

A dolgozatom célja, hogy megismerjem a hazai fogyasztók, hazai termékkel kapcsolatos véleményét, illetve a védjegyet viselő cégek álláspontját a közösségi marketing tevékenységéről, illetve a hazai szabályozási rendszerről.

HATVAN VÁROS KISTÉRSÉGEN BELÜLI KÖZPONTI SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA

The analysis of the central role of Hatvan city in its micro-region

Szerző: Váraljai Szabina, Gazdasági- és Társadalomtudományi Kar, Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök, BSc IV. évfolyam

Témavezető: Urbánné Malomsoki Mónika, tanszéki mérnök, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

Az elmúlt években egyre inkább előtérbe került hazánkban a kistérségek és városaik kérdése, vizsgálata, főként a kistérség központi szerepkörét betöltő város és a többi település kapcsolatának aspektusából. Heves megyében található Hatvan városa, mely a Hatvani kistérség központja. Pályamunkám szakirodalmi részében bemutatom a kistérségek jelenlegi helyzetét és vizsgálom, hogy mi fog velük történni 2013 után. Milyen változások fognak bekövetkezni a kistérségek életében.

Kutatásom főbb kérdése az volt, hogy a kistérség településein élő emberek hogyan viszonyulnak a kistérségi központhoz, Hatvanhoz. A város milyen szerepet tölt be a kistérség életében.

Vizsgálatom során több vizsgálati módszert alkalmaztam. Legközelebbi szomszédos index segítségével megvizsgáltam, hogy a kistérség települései milyen viszonyban állnak egymással. Mennyire szoros vagy éppen laza ez a kapcsolat. A kérdőíves megkérdezés során 100 elemszámú mintát képeztem, melynek segítségével fel kívántam mérni, hogy a kistérség településein élőknek mi a véleménye Hatvan városáról foglalkoztatási, élhetőségi és fejlesztési szempontból. Véleményük szerint betölti-e a város a térség központ szerepét.

Célom az volt, hogy megvizsgáljam, hogy az embereknek milyen messze található a munkahelye a lakhelyétől, mióta dolgozik az adott munkahelyen, milyen gyakran és milyen céllal látogat el Hatvanba. Milyen fejlesztés lenne a kistérségben élők számára fontos a városban és az elmúl 5 évben milyen változásokat figyeltek meg a város életében.

Kutatásom során statisztikai és egyéb adatok gyűjtésével megvizsgáltam a város és kistérségének infrastruktúráját, azon belül kiemelten a közlekedési infrastruktúrát valamint a térség munkaerő-piaci helyzetét.

Vizsgálataim eredményeként több témakörre osztva vontam le következtetéseimet a lakosság helyben maradásának igényéről, az igényelt fejlesztési irányokról, a munkapiaci szokásokról, és a város hatásáról a kistérségen belül.

ETYEK TELEPÜLÉS - „AZ ETYEK-BUDAI BORVIDÉK SZÍVE” - FEJLESZTÉSI LEHET Ő SÉGEI

The opportunities of development of Etyek city – „The heart of Etyek-Budai wineregion”

Szerző: Zilai Krisztina, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Vidékfejlesztési agrármérnök, MSc II. évfolyam

Témavezető: Urbánné Malomsoki Mónika, tanszéki mérnök, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

A globalizációs folyamatok egyre erősödő hatásai, a XX. században elérték a területi egységeket is. A gazdaság specializációja, a fokozódó migrációs hullámok alapvetően változtatták meg a területrészek viszonyát és alakulását. A vállalkozások megtelepülésének alapját a helyi adottságok kezdték jelenteni, és a munkaerő vándorlásának iránya is áttevődött az iparvárosok felől, a munkahelyet biztosító régiók felé. Szűkös erőforrásként jelennek meg a vállalkozások és a képzett munkaerő, amelyekből minél nagyobb mértékben kívánnak részesülni a különböző területrészek, vagyis kialakult a területi egységek közötti verseny. A verseny ráirányítja a régiók, települések figyelmét saját gazdaságuk fejlesztésére, meglévő adottságaik minél hatékonyabb kihasználására.

A versenyben való helytállás azonban jól átgondolt tervezést, célmeghatározást és tervszerű cselekvést követel meg, így kezdtek egyre népszerűbbé válni a különböző területfejlesztési koncepciók, programok. A területi egységek számos típusát ismerjük, lehet ország, régió, kistérség, vagy település, melyek közül én dolgozatomban egy települést választottam. Etyek településnek a meglévő adottságait tártam fel kutatói munkám során, amelyben kérdőívezést és interjúkészítést is alkalmaztam. Arra voltam kíváncsi, hogy Etyek, mint az Etyek-Budai borvidék szíve, milyen lehetőségeket rejt magában és azokat hogyan használja ki.

Jelenleg a község viszonylag jó mutatókat (népességszám, átlagkereset, stb.) produkál, fejlett oktatási- és szociális rendszerrel bír, rengeteg természeti és kulturális értékkel rendelkezik és falusias környezetben, számos kiváló pincészet, borászat várja az odalátogatókat. A település turizmusára az időszakosság (főleg a rendezvényekhez kötődik), időintervallumára pedig az egynapos kirándulások a jellemzőek. Fejlesztéseimet, ötleteimet ezért úgy határoztam meg, hogy Etyek, borvidéki szerepe erősödjön, infrastruktúrája fejlődjön, gazdasága élénküljön. A település fő profiljába a borturizmust állítottam, amelynek szerteágazó rendszerével képzelem el a térség fellendülését és az ott élők életminőségének javulását.

ANDRAGÓGIA SZEKCIÓ

Elnök: Dr. Hajós László, egyetemi tanár

SZIE GTK, Pályatervezési és Tanárképző Intézet

Tagok: Dr. Gombos Norbert, egyetemi docens

SZIE GTK, Pályatervezési és Tanárképző Intézet

Dr. Nagy Márta, egyetemi docens

SZIE GTK, Pályatervezési és Tanárképző Intézet

Farkas Péter, egyetemi adjunktus

SZIE GTK, Pályatervezési és Tanárképző Intézet

Titkár: J. Klér Andrea, mestertanár

SZIE GTK, Pályatervezési és Tanárképző Intézet

SZIE Gödöllői Campus, 214. szemináriumi terem

2012. november 21.

A MEGVÁLTOZOTT FELS Ő OKTATÁSI POLITIKA HATÁSA A KÖZÉPFOKÚ TANULMÁNYAIKAT BEFEJEZ Ő K

TOVÁBBTANULÁSI ASPIRÁCIÓIRA

The effects of the changed higher education politics on further study aspirations of secondary school graduates

Szerző: Gaál Barnabás, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Turizmus–

vendéglátás, BA II. évfolyam

Témavezető: Dr. Czeglédi Csilla, egyetemi docens, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Pályatervezési és Tanárképző Intézet, Munkagazdaságtani és Minőségügyi Tanszék

Dolgozatomban a magyarországi felsőoktatási politika főbb változásait és azok jövőbeni hatásait fogom vizsgálni.

A téma azért aktuális, mert az utóbbi időszakban számos, igen jelentős változás történt a felsőoktatásban, amik markánsan befolyásolják a következő generációk és ezzel együtt az ország jövőjét. E témával kapcsolatban manapság rengeteg hírt, véleményt lehet olvasni, hallani. Dolgozatom célja az, hogy e témát alaposan kivizsgálva, legyen egy egységes vélemény.

Az elméleti részben részletesen bemutatom az összes olyan intézkedést, amelyek alapjaiban változtatták meg az oktatási rendszer legfelsőbb szintjét. Foglalkozom a bolognai rendszer sajátosságaival, a 2012-es keretszámok és ezzel együtt a finanszírozás változtatásaival, illetve a röghöz kötési szerződéssel és annak vélt vagy valós következményeivel.

A felsőoktatásba kerüléshez szükséges a kellő pontszám megszerzése. A jelenleg kisebb változtatásokkal átalakított felvételi pontrendszert is alapos elemzésnek vetem alá, melyek során megállapítom annak előnyeit, hátrányait és hatásait a felsőoktatásra. Ehhez kapcsolódóan javaslatot teszek néhány változtatásra, melyek vélhetően jóval eredményesebbé tennék a felvételiztetést a jelenlegi rendszernél.

Az elméleti részben kifejtett hipotéziseimet kérdőíves módszerrel vizsgálom, amelyek vélhetően alátámasztják azokat. Mivel a jelen változásai a jövő generációira vannak a legnagyobb hatással, így empirikus kutatásom célja az, hogy megismerjem a középfokú tanulmányaikat befejezők véleményét azzal kapcsolatban, hogy miként hatott a felsőoktatási politika a következő évekre vonatkozó terveikre. Vizsgálom többek között azt, hogy fel kellett-e adniuk jövőbeli terveiket, kell-e külföldön folytatniuk a tanulmányaikat, egyáltalán, látnak-e esélyt a továbbtanulásra.

A jelenlegi végzős gimnazista tanulók által kitöltött kérdőívek alapján kapott, azt követően pedig kiértékelt válaszok segítségével pontos képet adok arról, hogy miként vélekedik ez a generáció a pontrendszerről, a röghöz kötésről, a keretszámok és így sokak számára a lehetőségek csökkenéséről, a bolognai rendszerről. Az elemzés során egyértelműen kiderül, hogy az adott változás milyen irányba mozdította a magyar felsőoktatást, hogy többet nyertünk-e, mint veszítettünk. A válaszokból megpróbálom felvázolni a lehetséges