• Nem Talált Eredményt

JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN"

Copied!
17
0
0

Teljes szövegt

(1)

JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN

(2)

JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,

és a Balassi Kiadó

közreműködésével.

(3)
(4)

JOG ÉS

KÖZGAZDASÁGTAN

Készítette: Szalai Ákos

Szakmai felelős: Horváth Áron 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

(5)

JOG ÉS

KÖZGAZDASÁGTAN

13. hét

Jog és gazdasági rendszer

Szalai Ákos

(6)

Az óra szerkezete

I. Jog és gazdasági növekedés

II. Jogrendszerek típusai: law and finance, legal origin iskolák

III. Jogrendszer hatása – Doing Business vizsgálat

IV. Csőd- és zálogjog

(7)

I. Jog és gazdasági növekedés

Cooter–Schaefer: Law and the Poverty of Nations

• Gazdasági növekedés feltétele: innováció és tőke találjon egymásra! Működjön együtt!

Módszerek

1. Rendelkezésre álló tőkével – kell TULAJDONJOG, TULAJDONBIZTONSÁG (szellemi tulajdon)

Numerus clausus,

kisajátítás (szabályozás) elleni garanciák, szellemi tulajdon – hogyan védjük ?

kártérítési jog – vétkességi alapú felelősség vs. szigorú felelősség: melyik mikor?

2. Kölcsönt kérünk mástól – kell SZERZŐDÉS

Szerződési szabadság, hitelbiztosítékok, csődjog.

3. Egyesítjük a tőkét és az innovációt – kell VÁLLALAT (befektetők – kisbefektetők: társasági jog, munkavállalók: munkajog, sztrájkjog, stb.)

Jogi személyiség, korlátolt felelősség,

befektetők, kisbefektetők védelme – menedzsmenttel szemben, vállalkozásindítás,

adminisztrációs terhek.

(8)

II. Jogrendszerek típusai:

law and finance iskola

A bíróságok szerepe jogköre

– jogalkotásban vö. generálklauzulák

Jogi alapmegoldások

– magánmegoldás (piac) [private orderings]

• nincs jogi kikényszerítés (nem jogi eszközök)

– magánjog [independent judges] – jog magán kikényszerítése, bírósági út (diszpozitív szabályok, magánkikényszerítés,

szélesebb bírósági jogkör, ex post);

• az egyenlőtlenség erősödéséhez vezet(het): bíróságok befolyásolása (oligarchia) – jobb ügyvéd, türelem,

– szabályozás [regulatory state] – ex ante szabályok, állami ellenőrzés;

• teljes (tökéletes) szabályok kellenek

– állami tulajdon [state ownership] – állami szolgáltatásnyújtás

(9)

II. Jogrendszerek típusai:

law and finance iskola

Alapprobléma: rendezetlenség vs. diktatúra közötti választás

rendezetlenség: tulajdonvédelem hiánya, erőszak, (anarchia, oligarchia) diktatúra: állami önkény, kisajátítás veszélye

• Technológiai összefüggés – intézményi lehetőséghatár

„csökkenő határhozam”: nagyobb diktatúra kevésbé hatékonyan csökkenti anarchiát országonként eltérő elhelyezkedésű…

• Cél: költségminimalizálás (45°-os egyenes – nincs ideológiai elkötelezettség!)

Eltérő intézményi lehetőségek… – országonként eltérő az optimum…

(10)

II. Jogrendszerek típusai:

law and finance iskola

• Miért ilyen az intézményi lehetőséghatár alakja?

– fejlődő országok kijjebb – nagyobb károk: humántőke, erőforrások, adóbehajtás problémái – Meredekség = anarchiára ható tényezők:

• etnikai konfliktus,

• társadalmi tőke (bizalom) mennyisége,

• humántőke mennyisége,

• egyenlőtlenség.

Magánjog vs. szabályozás?

Kógens (szabályozás) vs. diszpozitív szabályok (magánjog) közötti választás Magán (magánjog) vs. állami kikényszerítés (szabályozás) közötti választás

Generálklauzulák (magánjog) vagy tételes szabályok (szabályozás) közötti választás Ex post (magánjog) – ex ante beavatkozás (szabályozás) közötti választás

(11)

II. Jogrendszerek típusai:

law and finance iskola

Útkötöttség:

Jogcsaládok: ábrán: common law vs. francia – országok helyét ez is (ez inkább?) meghatározza, mint az optimum…

– Miért alakultak ki?

• Középkori jogi eredet elmélete: XII–XIII. sz. Franciaország: szétesett, anarchia, oligarchia (központosított bíróság) vs. Anglia: királyi önkény elleni védelmet nyújt bíróság.

• Forradalmi magyarázat: Anglia: bíróságok a győztes forradalom szövetségesei (királyi önkény elleni régi védelem) vs. Franciaország: korábbi központi hatalomhoz kötődik.

• Gyarmatosítás – francia paradoxon: gyarmatokon maradt szabályozás vs. Franciaország vissza erősebb bíróság felé.

– Ma is megfigyelhető különbségek jogrendek között

• Law and Finance empirikus elemzései erre épülnek.

• Világbank Doing Business programja www.doingbusiness.org

(12)

III. Doing Business vizsgálat

• A gazdasági fejlődés szempontjából fontos elemek szabályozását vizsgálja

• Vö. Cooter–Schaefer kapcsán felsorolt fontos elemek

• Kritika: nagyon angolszász –

• Vö. law and finance modell: nem mindenhol common law (és angolszász gazdasági jogi intézmények) teljesítenek a legjobban.

• Példa: az innovációt hitelből vagy tőkepiacról finanszírozzuk – kb. kontinentális vs. angolszász modell.

• Hitelpiaci előnyei

– jelentős a klasszikus ügynökprobléma – a hitelező egyben nagyhatalmú ellenőr is, – sok kis cég – tőkepiacon komoly belépési korlátok,

– kevés új cég – bankok nehezebben értékelik kockázatot (tőkepiac több alternatív forrás – más-más kockázatokra specializálódva),

– fizikai beruházások elsősorban – az innováció kockázatát a bank nehezebben értékeli,

– bíróság gyengébb – tőkebefektetők védelme inkább követeli bíróságot (hitelszerződést egyszerűbb értelmezni).

(13)

III. Doing Business vizsgálat

Intézmény Output Doing business

Eljárásjog formalizmusa Idő: a nem fizető bérlő kitevése Idő: a csekk behajtása

Szerződés kikényszerítése (idő, pénz, bonyolultság) Hitelbiztosítékok szabályozása

Bíróság függetlensége Tulajdonjog Ingatlanvásárlás (regisztráció) (idő, pénz, bonyolultság) Piacra lépési szabályok Korrupció

Nem hivatalos gazdaság

Vállalatindítás (idő, pénz, bonyolultság, minimumtőke) Ingatlanberuházás (raktár) adminisztrációja (idő, pénz, bonyolultság)

Vállalati adók adminisztrációja (idő, pénz, bonyolultság) Export/import adminisztrációja (idő, pénz, bonyolultság) Társasági jog, értékpapírjog Tőkepiac fejlettsége

Vállalatok értéke Tulajdonosi struktúra

Nagybefektető részvényfelára

Kisbefektetők védelme

Csődjog Hitelpiac fejlettsége Hitelbiztosítékok szabályozása

Felszámolás gyorsasága, költsége Bankok kormányzati tulajdona Kamatmarzs

Média kormányzati tulajdona Sorozás

(14)

IV. Csőd és zálogjog

• Emeljük ki! (Eddig nem volt róla szó.)

• Hitelező (jogosult) biztosítékai: mit kap, ha a szerződés nem teljesül?

– Egyéni (zálog) vs. csoportos (csőd) hitelbiztosíték

• Egyéni: egyedül érvényesíthetem – fizetési felszólítás, végrehajtás, vagy zálog…

• Csoportos: senkinek nem akar fizetni.

Problémák, amelyeket kezelnek

– Szelekciós probléma: tudjuk-e kivel szerződünk?

– Morális kockázat – tulajdonos (menedzser?) csak hasznot visel – Káros verseny

• Csődnél: mindenki gyorsan kielégítést keres.

• Túl hamar – elvonhat olyan vagyontárgyat, amely hatékonyabb a cégnél.

(15)

IV. Csőd és zálogjog

Zálog: kikényszerítési elsőbbség –

Vagyoni biztosíték (megy a tulajdonnal – kivéve, ha valaki jóhiszeműen arról nem tudva vásárol) Formái: kézi vs. jelzálog

Kézi zálogot át kell adni – jelzálog zálogadónál marad (pl. használhatja a termelésben)

Kikényszerítés

A bíróság szerepe – elvileg ott kell kezdeni, végrehajtást kérni (vs. USA: rendőrség – sheriff)bíróság nélkül is lefoglalhat.)

Elszámolási kötelezettség: ha eladták, a különbözet az adósé, illetve a tartozás fedezet nélküli tartozásként fennmarad (vs. USA: recourse loan – foglalással hitel megszűnt…)

DE: a magyar rendszerben is lehetséges megegyezni „közös értékesítésről bíróság kikapcsolásáról De kógens: lex comissoria (nem kerülhet a zálogjogosult tulajdonába), elszámolási kötelezettség

Miért? fire sale elleni védelem: a hitelező nem érdekelt a legjobb árban – áremelés (ennek érdekében beruházás, kivárás) csak addig kifizetődő, amíg a tartozás összege meg nem térül, efölött csak kiadás – a haszon a

tulajdonosé…

Nyilvántartás kell róla – a harmadik fél megismerhesse, kinek van esetleg már bejegyzett zálogjoga az adott venni vagy éppen zálogként elfogadni akart tárgyon.

Csődjog: átmeneti fizetési moratórium, ezalatt megegyezés –

Csődbiztos vezényli le, jónéhány funkciót átvesz.

A hitelezőket csoportokra bontja – prioritás: ki mikor kap pénzt (hátrébb rangsoroltak csak akkor, ha előbbre soroltak már teljesen megkapták a tartozásukat).

(16)

IV. Csőd és zálogjog

Megoldások: hogyan kezelik a problémákat?

• Szelekció

– zálognál

– alapfeltevés: a jó adós olcsóbb szerződést preferál, felvállalja az elveszítés (alacsonyabb) valószínűségét,

– de PARADOXON: működést is akadályoz (kézi zálog vagy értékesítés tranzakciós költségei) => nem biztos, hogy szétválaszt (jó adósnak lehet, hogy drágább).

• Morális kockázat

– indirekt hatás: reziduális jogosultat teremt (aki nem elégíthető ki), – ő ösztönzött az ellenőrzésre,

– DE: fennmaradhat a kollektív cselekvés problémája – csődjogjogosultak

csoportosításával kisebb csoportokat teremt – könnyebb a kollektív cselekvés, – a zálog direkt hatása: veszteséget is érzékeli az adós (bukhatja garanciát).

• Káros verseny –

– ki, mikor, mit vihet? nincs gyors foglalás (zálogot sem lehet elvinni, ha csőd)

(17)

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

Köszönjük, hogy használta a tananyagunkat!

Bármilyen kérdést, megjegyzést örömmel várunk az

eltecon.hu

honlapon feltüntetett címekre

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Amennyiben a vállalat a másik féllel biztos az együttműködés valamilyen formájának sikerességé- ben, úgy egyszerűsítheti a döntési folyamatot aszerint, hogy

Osszess¶eg¶eben nem akartam a nemek kÄozÄotti di®erenci¶al¶as ellen ¶ervelni Ä (hiszen nem tartom magam kompetensnek ebben a t¶emakÄorben), csak arra szerettem volna felh¶³vni

A nyilvánosságra hozott elképzelések közötti különbségek egyik oka, hogy a nemzetközi magánjog tudományos és pozitív jogi rendszere eltér egymástól. Az elmélet által

Itt meglepő mó- don engedékenyebb a szabályozás, hiszen a választás kitűzéséhez elegendő négy települési kisebbségi önkormányzat működése (a megyei megválasztásához

Csapody: Bíró Zoltánt azért nem említettem, mert ő az MDF első alapító elnöke volt, és ott említettem volna, hogy a mozgalomból párttá válás dilemmáinak a

A közjog és a magánjog ezen együtthatásának elemzésével összefüggésben szükséges kitérni a jogrendszer jogágainak és további tagozódásának elméleti alapjaira. A jog

– Generálklauzulák (magánjog) vagy tételes szabályok (szabályozás) közötti választás?. – Ex post (magánjog) – ex ante beavatkozás (szabályozás)

A numerikus klasszifikáció számos módszere (beleértve a távolságfüggvényeket és az összevonási algoritmust).. közötti választás gyakran a kutató döntésén