• Nem Talált Eredményt

Mérhető a kreativitás?”, avagy a személyiségjegyek és a kreatív teljesítmény közötti összefüggések vizsgálata a gazdasági felsőoktatásban tanulók példáján

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Mérhető a kreativitás?”, avagy a személyiségjegyek és a kreatív teljesítmény közötti összefüggések vizsgálata a gazdasági felsőoktatásban tanulók példáján"

Copied!
6
0
0

Teljes szövegt

(1)

D

inamikusan változó világunkban az alkalmazkodás mellett a kihívásoknak való megfelelés egyik – talán a legjobb – módja a kreativitás alkalmazása, kiaknázása.

A kreativitás azonban egy olyan nehezen megfogható fo- galom, amelyre ugyanakkor gyakran hivatkozunk. Szá- mos vállalati pozícióban elvárás a kreativitás, az álláske- resők is előszeretettel hivatkoznak saját kreativitásukra – de vajon miként lehet ezt ellenőrizni?

Korábbi cikkeinkben (Szántó – Harsányi, 2015 és 2016) a gazdasági felsőoktatás diákjainak kreativitását vizsgáltuk, hiszen az általános vélekedés szerint ők olyan jelentős kreatív potenciállal rendelkeznek, amelyet a cé- gek elvárnak és szívesen fel is használnak. Érdemes meg- említeni, hogy Kunsági – Papp-Váry – Rekettye (2012 és 2013) szintén a felsőoktatásban tanulókat elemezték, ám ők a kreativitással kapcsolatos nézeteket, illetve egy krea- tív tréning hatékonyságát helyezték fókuszba.

Jelen kutatásunkban nem csupán a diákok vélekedé- sét, hanem tényleges kreativitásukat, kreativitási szint- jüket is igyekeztünk feltérképezni. Ez kihívást jelentett, hiszen nem állt rendelkezésre „általánosan elismert”

kreativitásteszt, így a hozzáférhető kérdések alapján egyedi kérdéssort állítottunk össze. Bár néhány szer- vezet, cég használ saját fejlesztésű tesztet, ezeket álta- lában bizalmasan kezelik, hiszen gyakran piaci módon hasznosítják őket.

A felmérés és az eredmények ismertetése előtt tekint- sük át a kreativitás fogalmát, valamint a mérési lehető- ségeit.

Szakirodalmi áttekintés

A kreativitás több oldalról vizsgálható. Számunkra a fó- kuszban a kreatív személyiség, illetve az általa létrehozott kreatív produktum áll. Ez pedig nem csupán a mindenna- pokban, hanem az üzleti (gazdasági, marketing, reklám) életben is jelentős szereppel rendelkezik. Tanulmányunk-

ban a számos megközelítési szempont közül a marketing- szemlélethez kapcsolódó felfogásokat helyezzük előtérbe gyakorlati alkalmazhatósága miatt.

A kreativitás mint folyamat

A kreativitás vizsgálata többnyire folyamatjellegű. Ez a szemlélet bár nem elsődleges kutatásunk szempontjából, mégis fontosnak ítéljük említését szoros kapcsolódása miatt.

A kreativitás szó a latin creare szóból ered, amelynek jelentése: nemzeni, szülni, alkotni, megteremteni (E-szó- tár, 2015). A Magyar értelmező kéziszótárban (1985) a kreativitás szó még nem is szerepel, csupán a kreál ige (794. o.) – megtervez és létrehoz elsődleges jelentésben.

A pszichológiában azt a belső folyamatot nevezik kre- ativitásnak, amely az ismeretektől és az intelligenciától nem független, de ezeket mégis meghaladó, önálló tevé- kenység. Jung (1999) szerint a kreativitás titka az, hogy merjünk kipróbálni valamit, kockáztassuk meg, aztán meglátjuk, mi történik.

Guilford (1950) az általa kreativitásnak elnevezett tu- lajdonságot egyszerűen a „feltalálásra való képességnek”

nevezte. Guilford (1967) úgy vélte, hogy a kreativitás nem más, mint a divergens gondolkodás képességének meg- nyilvánulása a különböző problémaszituációkban. Koest- ler (1998) úgy értelmezi a kreativitást, mint a korábban össze nem függő struktúrák kombinációját, úgy, hogy a végső egész több mint amennyit beletettek.

Landau (1974) olyan belső folyamatként határozta meg a pszichológiában a kreativitást, amely az ismeretektől és az intelligenciától nem független, de ezeket mégis túllépő önálló, alkotó tevékenység. Besser-Sigmund (1997) sze- rint a kreativitás azt jelenti, hogy örülünk az ötleteknek, átpezsegtetjük a fantáziánkon, megvizsgáljuk az „őrült”

ötleteket és meg is valósítjuk. Gyarmathy (2007) szerint a kreativitás azt a nehezen megragadható eseményt fog-

„MÉRHETŐ A KREATIVITÁS?”,

AVAGY A SZEMÉLYISÉGJEGYEK ÉS A KREATÍV TELJESÍTMÉNY KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA A GAZDASÁGI FELSŐOKTATÁSBAN TANULÓK PÉLDÁJÁN HARSÁNYI DÁVID – SZÁNTÓ SZILVIA

Az utóbbi időben egyre fontosabb szerephez jut a kreativitás a gazdasági életben. A gyorsan változó világ ezt igényli a piac szereplőitől, egyre több az olyan vállalati pozíció, amelyhez átlagon felüli kreativitás szükséges.

A kreativitás mérése azonban kihívást jelent. Nem ismert olyan általánosan elfogadott megoldás, mint például az intel- ligenciateszt. A szerzők egy kreativitásteszt összeállítására tesznek kísérletet, és a cikkben a saját kreativitás megítélését, a kreatív személyiségjegyeket, valamint a kreatív teljesítményt, azaz a mért kreativitási szintet együtt elemzik. A vizsgá- latban elválasztják az asszociatív/divergens és a problémamegoldó/konvergens vonatkozásokat, valamint – kapcsolódva a marketing-, illetve a kommunikációs szektor gondolatiságához –, ezek mellett a verbális és vizuális kreativitás jellemzőit is.

A tanulmány a kreativitás és a kreatív mérés szakirodalmi áttekintése után ismerteti a módszertant, a teszt kiindu- lópontjait, majd bemutatja a vizsgálat eredményeit, összefüggéseit. A kérdéssort 120 olyan hallgató töltötte ki, akik a Budapesti Gazdasági Egyetem KVIK és KKK Karán tanulnak.

Kulcsszavak: kreativitás, kreativitás mérése, fiatalok

(2)

lalja magában, amikor az elmében a korábbiaktól eltérő- en rendeződnek az elemek, és valami új, eredeti jön létre, továbbá azt a viselkedést, amely során a személy ellenáll a megszokottnak, elviseli, sőt keresi a kétértelműt, a bi- zonytalanságot, a rendezetlenséget, amelyből új rend ala- kulhat ki.

Csíkszentmihályi (2008, p. 14.) szerint a „kreativitás olyan folyamat, amely révén a kultúrában megváltozik a szimbolikus tartomány. Új dalok, új ötletek, új gépek – erről szól a kreativitás.”

Móricz – Téglássy (1997, p. 18.) azt állítja, hogy „a kreativitás olyan folyamatot jelöl, amely saját magát fej- leszti, bontakoztatja ki, s amely önmagában rejti eredetét és célját is”. Sas (1980, p. 3.) úgy vélekedik, hogy „adott elemekből, adott kiindulási pontokból eredeti és újszerű végeredmény létrehozása elképzelhetetlen olyan képesség nélkül, mint a kreativitás.” Sas (2007, p. 23.) egy másik könyvében úgy definiálja a kreativitást mint a „képzelőe- rő diadalát”, továbbá azonosítja a teremtéssel, alkotással, felfedezéssel. Sas (2007, p. 193.) megállapítja, hogy „a kreatív reklámkészítő és a kreatív befogadó fantáziájának egymásra találásakor megtörténik a csoda, és megszületik az ember számára elérhető egyik legnagyszerűbb élmény, az áramlásélmény, amely siker, megnyugvás, önmegvaló- sítás érzéseinek izgalmas ötvözete.” Vagyis reklámok ese- tében nem csupán az alkotás folyamatának fontos eleme a kreativitás, hanem a befogadásra is tekintettel kell lenni.

Harsányi és Fazekas (2011, p. 287.) véleménye szerint:

„[A kreativitásnak] nem csupán a figyelemfelkeltésben van szerepe, hanem ez az, amely képes lehet a megkülön- böztetésre, a pozitív asszociáció kiváltására, a fontosság érzékeltetésére – s nem utolsó sorban a kreatív ötlet pénzt takaríthat meg.” Azaz ebben az esetben is fontos a krea- tív teljesítmény következménye, ahogyan Kaszás (2014, p.

180.) is rámutat arra, hogy „egy gondolat akkor kreatív, ha az eredetiség és a használhatóság kettős feltételének eleget tesz. (…) Ez alól a reklám sem kivétel.” A Kreatív 2010.

júliusi cikkében (Bátorfy – Román, 2010) Kallós András, a Telenor akkori vállalati marketingkommunikációs igaz- gatója is ezt nyilatkozta: „csak akkor kreatív valami, ha a mondanivaló érthető”.

Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a kreativitás folyamatként értelmezve alkotás, teremtés, amely során a korábban össze nem függő elemek úgy rendeződnek, hogy újszerű, eredeti és egyben hasznosítható végeredmény jön létre.

A kreativitás mint tulajdonság

A kreativitás fogalma alatt a mindennapokban többnyi- re ötletességet, újszerűséget értünk. Az Idegen szavak és kifejezések szótára (1983) szerint a kreativitás teremtőké- pességet és alkotóképességet jelent (p. 466.), az online ide- gen szavak szótárában ugyanezt a meghatározást találjuk (Idegen szavak gyűjteménye, 2015).

Fromm (1959) úgy vélte, hogy a kreativitás elsősorban a látáson és a dolgok észlelésén keresztül aktiválódik. A kreatív észlelés szerinte azt jelentheti, hogy embertársa- inkat a saját kivetítéseinken, kritikánkon és általánosítá-

sainkon átlépve tudjuk szemlélni. Azaz a rácsodálkozás élménye az, amely megmutatja a dolgok valódi oldalát és értékét. Így érhetjük el a kreatív, újító beállítódás állapo- tát.Földi (1981, p. 4.) szerint „a kreativitás egyfajta alkotó- készség: amely nem vonatkoztatható kizárólag a tudomá- nyos és a művészeti tevékenységre. A kreativitás terméké- nek, az alkotásnak ismérve és előfeltétele, hogy ellentéte legyen a megszokottnak, a sablonnak, az ismertnek.”

Móricz – Téglássy (1997), valamint Róka (1983) is utal arra, hogy a kreativitás vizsgálható személynél, folyamat- nál és produktumnál. Azokat a jelzőket is összegyűjtötték, amelyekkel a kreativitás jellemezhető: eredeti, új, adekvát, szokatlan, releváns, értékes, harmonikus, átalakított, sűrí- tett, spontán.

Összességében tehát a kreatív személyiség – az átlag- nál nagyobb mértékben – képes az alkotó folyamatra: jel- lemzi az egyedi észlelés, a rácsodálkozás, az újító beállí- tódás, a kockázatvállalás.

A kreativitás mérhetősége, mérése

A kreativitási szint mérésére – amely a mai napig fontos szempont lehet egy-egy munkakör betöltésénél – már töb- ben tettek kísérletet. A munkáltatók használnak teszteket, de a kreativitás vizsgálatára olyan általánosan elfogadott módszer, mint például az IQ-teszt nem ismeretes. (A két terület átfedésben van egymással, a tanulmány terjedelme azonban nem teszi lehetővé ennek kibontását.)

Az ismertebb kreativitástesztek a divergens gondolko- dásra fókuszálnak, amelyek leggyakrabban idézett alapjait Guilford fektette le (Kim, 2006). Az ő megoldásához ha- sonló a Wallas-Kogan, illetve a Torrance-teszt is (Cheung – Lau, 2010). Ezeknél a tesztfeladatoknál alternatívákat kell felsorolni, és ezek mennyisége, illetve minősége hatá- rozza meg a pontszámokat. Ez azonban csupán a kreativi- tás egyik vetületére fókuszál, ezért praktikus vonatkozá- sait gyakran megkérdőjelezik (Zeng – Proctor – Salvendy, 2011; Kim, 2006).

A George Land által a NASA számára kifejlesztett kreativitásteszt sajnos nem hozzáférhető, holott a gyerme- keken is elvégzett felmérés nagy figyelmet kapott (Land – Jarman, 1993). Az 1600 fős felmérést először öt éveseken végezték el, majd 5-5 év múlva megismételték a vizsgála- tot, amely során megdöbbentő eredményeket kaptak: az öt éveseknek még 98 százaléka tartozott a „nagyon kreatív”, egyszerűen fogalmazva a „géniusz” csoportba, míg a 10 éveseknek csupán 30, a 15 éveseknek pedig 12 százalé- ka. A 25 évesnél idősebbekkel végzett vizsgálatnál pedig mindössze 2 százalék került ebbe a csoportba. A felmérés fontos tanulsága volt, hogy mind a konvergens, mind a di- vergens gondolkodás lényeges vetülete a kreativitásnak, ám ezeket nem célszerű egyszerre alkalmazni. A bra- instorming technika például a konvergens gondolkodást

„kapcsolja ki”, ezáltal teret engedve a gondolatok szabad áramlásának.

Hazánkban a Lullenstyd Stúdió fejlesztett ki kreati- vitástesztet – amely sajnos szintén nem hozzáférhető. „A teszt segítségével a vizsgálat elvégzőinek CQ (Creativity

(3)

Quotient – kreativitáshányados) értéke határozható meg.

Az eredmény egyetlen számérték, melynek nagysága ará- nyos a kreativitás mértékével. A CQ – akárcsak az IQ – átlagos értéke 100. A 80 alatti érték alacsony, míg a 120 feletti magas kreativitást jelez; az igazán kiemelkedő kre- atív képességekkel rendelkezők CQ-ja 140 és 160 közötti”

– fogalmaz a cég weboldalán közölt ismertető (Lullenstyd, 2016).

A kreativitás mérésével tehát többen foglalkoztak, amelyek tanulságait igyekeztünk beépíteni saját tesztünk- be – kiegészítve további szempontokkal.

A kutatási módszertan A kutatási modell

Kutatásunkban célként tűztük ki, hogy a kreativitás emlí- tett vetületeit együttesen vizsgáljuk, vagyis:

– a saját kreativitás megítélését,

– a kreatív személyiségjegyeket, valamint

– a kreatív teljesítményt, azaz a mért kreativitási szin- tet.

Feltételezésünk szerint e három terület összefüggésben áll egymással.

A kérdőívben nem csupán az asszociatív/divergens, hanem a problémamegoldó/konvergens vonatkozásokat is teszteltük. Kapcsolódva a marketing/kommunikációs szektor gondolatiságához, ezek mellett vizsgáltuk a ver- bális és vizuális kreativitást is. (A reklámtervezés folya- matában váltják egymást a divergens és konvergens sza- kaszok, az ötletek kitalálásában pedig a verbális oldalért felelős szövegíró, valamint a vizuális megjelenésért fele- lős art director vesznek részt.) Kutatási modellünkben e tényezőket kombináltuk. (1. ábra)

A módszertan

Kutatási célunk annak vizsgálata volt, hogy a személyiség- jellemzők összefüggnek-e a kreatív alkotó készséggel,

illetve ezek kapcsolatba hozhatók-e a saját kreativitás megítélésével.

Hipotéziseink:

H1: A megkérdezett saját magát kreatívnak tartó egyén kreatív személyiségjellemzőkkel bír.

H2: A megkérdezett saját magát kreatívnak tartó egyén kreativitási szintje magasabb.

H3: A megkérdezett kreatív személyiségjellemzőkkel ren- delkező egyén kreativitási szintje magasabb.

A vizsgálatot kvantitatív módon, önkitöltő kérdőív (teszt) segítségével végeztük. A kérdőív 8 oldalas volt, és két részre oszlott. Az első oldalon szerepelt a saját kreativi- tás megítélésére, valamint a kreatív személyiségjellem- zőkre vonatkozó kérdésblokk (amelyeket a későbbiekben még bővebben bemutatunk). Ezután következtek a kreatív tesztkérdések, amelyekben vegyesen szerepeltek konver- gens-divergens, illetve vizuális-verbális feladatok. Fontos volt az időtényező, így a kérdéseknél konkrét idő állt a vá- laszadók rendelkezésére, és ezután lehetett a következő ol- dalra lapozni. (Minden esetben mi jeleztük a válaszadók- nak, hogy mikor járt le a feladatra szánt megoldási idő.) A kitöltés így pontosan 26 percet vett igénybe.

Kutatásunkat a lehetőségeink behatárolták, így vizsgá- latunkhoz a Budapesti Gazdasági Egyetem két (Kereske- delmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi – a továbbiak- ban KVIK –, és Külkereskedelmi – a továbbiakban KKK) karának hallgatóit kérdeztük meg 2015 szeptemberében.

Összesen 120 fő került be a mintába.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a mintánk speciális, ezért eredményeink statisztikai értelemben vett általá- nosíthatósága korlátozott, ugyanakkor az összefüggések vizsgálatára alkalmasnak tartjuk.

A kutatási eredmények

A saját kreativitás megítélése és a személyiségjellemzők

A saját kreativitás megítélését 5 fokú skálán mértük, ahol a szélsőértékek az „1 = egyáltalán nem vagyok kreatív”, valamint az „5 = nagyon kreatív vagyok” voltak. Előbbit senki sem jelölte be, utóbbit a válaszadók 17 százaléka. A megkérdezettek több mint 50 százaléka 4-es értéket adott kreativitási szintjére, közel 30 százalék pedig 3-ast. Az átlag így 3,83 lett (0,726-os szórással), ami önmagában nehezen értelmezhető, de az kijelenthető, hogy a csoport az átlagosnál kreatívabbnak tartotta magát. Érdemes ezt összevetni a személyiségjellemzőkre adott pontszámmal.

A személyiségjellemzők mérése is 5 fokú skálán tör- tént a következő szélsőértékek szerint: „1 = egyáltalán nem jellemző”, „5 = teljes mértékben jellemző”. A 24 pontból álló kérdés-szettre adott válaszokkal tehát ösz- szesen 120 pontot lehetett szerezni (24x5). Természetesen a szakirodalom alapján határoztuk meg azt, hogy mely jellemzőket tekintjük kreatívnak (például merészség, szélesebb perspektíva, problémamegoldó képesség, olyan kérdések alapján, mint: „Szeretem a gyakori változáso- kat.”, „Szeretek az ösztöneim és a megérzéseim alapján

saját kreativitás megítélése

személyiség (kreatív jellemzői) kreativitási szint

tényezők faktorok

vizuális

verbális

problémamegoldó / konvergens asszociatív /

divergens saját kreativitás megítélése

személyiség (kreatív jellemzői) kreativitási szint tényezők faktorok

vizuális

verbális

problémamegoldó / konvergens asszociatív /

divergens

1. ábra A kreativitásértékek komplex modellje

(4)

működni.”, „Szeretem szélesebb perspektívából látni a dolgokat.”, „Szeretem minél egyszerűbben megoldani a feladatokat.”). Fontos megjegyezni, hogy számos kérdésre adott választ át kellett kódolni, mert a kijelentéssel történő egyetértés alacsonyabb kreativitási szintre utalt (például:

„Szeretek egy rendszer része lenni.”, „Inkább visszatar- tom az ötleteimet addig, amíg nem kérdeznek rá.”, vagy

„A stabilitásra törekszem.”). Olyan kérdések is voltak, amelyeknél a középső (3-as) érték jelentette a – kreativitás szempontjából – legkedvezőbb eredményt (például „Sze- retek tervezni és tartom is a tervet.”, „Alapos vagyok.”,

„Egyszerre egy valamin szeretek dolgozni.”).

A legmagasabb érték 91 pont volt, a legalacsonyabb 43.

(Ez utóbbi nagyon elüt a többitől, hiszen a következő érték 59 pont volt.) 59 és 89 pont között ért el szinte az összes válaszadó (két fő kivételével), az átlag 77,7 lett (szórás 7,06). A válaszadók közel 40 százaléka legalább 80 pontot szerzett, és mindössze 10 százalék kapott 70-nél kisebb értéket. A válaszok tehát viszonylag szűk tartományban mozogtak, ami arra enged következtetni, hogy a kreatív személyiségjellemzők tekintetében ritkák a szélsőségek a mintánkban. (2. ábra)

A 24 elemes személyiségre vonatkozó kérdéscsokor ese- tében végzett faktoranalízisnél annak érdekében, hogy minél több item felhasználható legyen, az összes elem- mel lefuttattuk az analízist, és ennek eredményei alap- ján csak azokat az állításokat szűrtük ki, amelyek min- tavételezési jósága nagyon alacsony volt (KMO MSA 0,5 alatt). Hét item elhagyásával a KMO érték 0,645 lett, a screeplot alapján pedig a 2 faktoros megoldás tűnt a legjobbnak. Lefuttatva a faktoranalízist (maxlikeli- hood, varimax forgatás) a következő értékeket kaptuk:

KMO=0,645, Bartlett próba: χ2(136)=308,483, p<0,001.

Tehát végezhető volt a faktoranalízis. A 2 faktoros mo- dell megfelelően leírja az adatokat (χ2(103)=122,398, p=0,093). A két faktor a teljes variancia 28,62 százalé- kát magyarázza. Ezek alapján az első faktor leginkább a „magabiztos problémamegoldás”-t mutatja, a második faktor pedig „rendszerszemlélet”-et. Előbbinél fontosak voltak a következő kérdések: „Mindig megtalálom a kiu- tat a nehéz helyzetekből.” „Jó vagyok abban, hogy meg- találjam a saját utam.” „Szeretem szélesebb perspektívá- ból látni a dolgokat.” Ezek a jellemzők pedig kapcsolatba hozhatók a konvergens problémamegoldással. Utóbbinál pozitív volt a kapcsolat a „Szeretek egy rendszer része

lenni.” „Alapos vagyok.” kérdésekkel, és negatív a „Lel- kes típus vagyok.” és a „Többet szoktam nevetni, mint mások.” esetében.

Sajnos a kérdés-szett összpontszáma nem volt alkal- mas az elemzésre, mert nagyon alacsony megbízhatóság- gal rendelkezett (α=0,347). Ezért az összefüggés-vizsgá- latoknál – ahol a személyiségről volt szó –, ott minden esetben a kapott faktorokat alkalmaztuk.

A két faktor és a saját kreativitás megítélése köz- ti kapcsolatot Pearson-féle korrelációval vizsgáltuk.

A „magabiztos problémamegoldás”-nak nevezett faktorral szignifikáns pozitív kapcsolatot találtunk (r(120)=0,274, p=0,002), a rendszerszemlélet és a saját megítélt kreativitás közt ugyanakkor nem volt kapcso- lat (r(120)=-0,039, p=0,675). Tanulságként elmondható, hogy a válaszadók kreativitásuk megítélésénél fontos szempontnak tartották a problémamegoldási képessé- güket.

Kreativitási szint – a teszt alapján

A kreatív feladatok értékelésénél több szempontot is fi- gyelembe vettünk. Természetesen a nagyobb volumenű, összetettebb feladatokkal több pontot lehetett elérni, a divergens gondolkodás mérésére szolgáló felsorolásoknál (például rajzolás, asszociációs játék stb.) pedig a válaszok mennyisége mellett azok milyenségét (a megoldás egyedi- ségét) is értékeltük.

A teszten a legmagasabb összpontszám 60,5 volt, ám ez nagyon kiemelkedik a többi érték közül, hiszen a követ- kező 51,5 volt. A minimális összpontszám 13, az átlag 32 lett. A szórás nagyobb volt, mint a személyiségjellemzők esetében (9,19). (3. ábra)

A Pearson-féle korreláció segítségével vizsgáltuk a saját kreativitás megítélése és a kreativitás tesztkér- dések eredményei közti kapcsolatot. Szignifikáns, pozitív kapcsolatot fedeztünk fel a két változó közt (r(120)=0,266, p=0,003), tehát a kitöltők valamilyen szinten képesek voltak megbecsülni a saját képessé- geiket.

A saját kreativitás becslése két tesztkérdéssel mu- tatott pozitív, szignifikáns kapcsolatot (r(120)=0,217, p=0,017, illetve r(120)=0,188, p=0,04). Mindkét kérdés a verbális képességeket vizsgálta, ám az egyik a di- vergens, a másik pedig a konvergens oldalról. A többi

0 10 20 30 40 50 60 70

40‐49 pont 50‐59 pont 60‐69 pont 70‐79 pont 80‐89 pont 90+ pont

0 5 10 15 20 25 30 35 40 45

10‐19,5 pont 20‐29,5 pont 30‐39,5 pont 40‐49,5 pont 50‐59,5 pont 60‐ pont

2. ábra A személyiségjellemzőkre kapott összpontszámok

eloszlása – fő (N=120)

3. ábra A kreativitástesztre kapott összpontszámok

eloszlása – fő (N=120)

(5)

esetben önmaga megítélése nem jelezte előre a kreatív teljesítményt.

A Pearson-féle korreláció alapján nincs szignifikáns kapcsolat a személyiségfaktorok és a kreativitás tesztkér- dések, azaz a kreatív összteljesítmény közt.

Összegzés Eredmények

Tanulmányunkban kísérletet tettünk a kreatív személyi- ségjellemzők, valamint a tényleges kreatívteljesítmény (kreativitási szint) elméleti megalapozása után a közöttük lévő összefüggés mérésére. Modellünkben emellett szere- pelt egy harmadik elem is: a kreativitási szint saját megí- télése. (4. ábra)

Gyakorlati szempontból kutatásunk több tanulsággal is szolgál. A legfontosabbnak azt mondhatjuk, hogy a magukat kreatívabbnak tartó személyek szignifikánsan jobban végeztek a kreatív teljesítményt mérő teszten – ezen belül főként a verbális képességek terén volt tapasz- talható összefüggés. Eredményünkkel tehát alátámasz- tottuk a szakirodalom által meghatározott kapcsolatot a két tényező között. Leegyszerűsítve a kérdést, miután a kreatív teljesítmény mérése helyett igen jól jelzi a kre- ativitási szintet az illető saját vélekedése önmagáról, a munkaadónak célszerű ezt figyelembe venni a kiválasz- tás során. Fontos emellett az is, hogy a kreatív teljesít- mény a gyakorlatban elsősorban a magabiztossághoz, a problémamegoldáshoz kapcsolódik, tehát a munkáltató ezt várhatja el a magát kreatívnak tartó jelentkezőtől. A rendszerszemlélet ugyanakkor nem illeszkedett model- lünkbe, amely egyrészt azt jelentheti, hogy ez ténylege- sen nem is részeleme a kreativitásnak, de azt is, hogy a válaszadók egyszerűen nem tekintik a kreativitás ré- szének azt. Érdemes emellett azzal is számolni, hogy a kreativitásnak számos vetülete létezik (konvergens/di- vergens, verbális/vizuális), amely személyenként eltérő erősségű lehet.

A modell teszteléséhez szükséges volt egy komplex kérdőívet kifejlesztenünk, amely szintén lényeges ered- ménynek tekinthető. Kérdéses maradt ugyanakkor a sze- mélyiségjellemzők vizsgálatára alkalmazott kérdés-szett kialakítása, amely minimális szinten illeszkedett a mo- dellbe.

Korlátozások

Saját fejlesztésű kérdőívünk alapvetően meghatározta kutatásunkat, amelyet tapasztalataink tükrében érdemes továbbfejleszteni. Nehézséget jelent ugyanakkor, hogy a tesztet jelenlegi formájában is közel fél óra kitölteni, még- is csupán egy-két kérdést tartalmaz az adott kreativitási típusokra, a verbális-divergens, verbális-konvergens stb.

dimenziókra. Az adatfelvétel körülményei sem voltak tel- jesen ideálisak, hiszen csoportosan történt a lekérdezés, amely zavaró lehetett a kitöltőknek, valamint a közös vá- laszadást (egymásnak való segítést) sem tudta teljes mér- tékben kiszűrni.

Mintánk elemszáma viszonylag alacsony volt (120 fő), valamint a kitöltői kör is speciális jellemzőkkel bírt (gazdasági felsőoktatásban tanuló diákok), ugyanakkor kutatási célkitűzéseink vizsgálatához alkalmasnak ítéltük meg.

További kutatási irányok

Célszerű további vizsgálatokat folytatni a kérdőív fej- lesztésére vonatkozóan, amelyhez más teszteket is ér- demes felhasználni. A személyiségjellemzők mérésének kérdés-szettjét át kell értékelni, dolgozni annak érde- kében, hogy ideális esetben az összpontszám ténylege- sen kifejezze a kreatív személyiségszintet, illetve hogy jobban elkülöníthetők legyenek az egyes kreativitásfak- torok. Praktikus lenne úgy átdolgozni ezt a 24 elemes kérdésállományt, valamint a kreativitási szint mérésére szolgáló részt is, hogy az átlagértékek 100-100 pont kö- rül legyenek, ami az eredmények könnyebb megértését szolgálná. Az adatfelvétel precízebb lehetne számítógé- pes lekérdezéssel.

Hasznos volna más mintán is elvégezni a felmérést, például középkorúakkal, vagy kreatív szakemberekkel (reklámügynökségi szövegírókkal, grafikusokkal), amely által a kreatív személyiségjellemzők és kreativitási szint is összehasonlíthatóvá válna.

A kreativitás fejleszthetőségének vizsgálatával kap- csolatban hasznosnak ítéljük a kérdőívet, hiszen több idő- pontban történő lekérdezéssel a diákoknál történt kreatív fejlődés is nyomon követhető lenne (például a Kreatív ter- vezés kurzus keretében).

Felhasznált irodalom

Bakos Ferenc (1983): Idegen szavak és kifejezések szótá- ra. Budapest: Akadémiai Kiadó

Besser-Sigmund, C. (1997): Fedezze fel a kreativitását!

Budapest: Bioenergetic Kiadó Kft.

Cheung, P. C. – Lau, S. (2010): Gender Differences in the Creativity of Hong Kong School Children: Compari- son by Using the New Electronic Wallach-Kogan Cre- ativity Tests. Creativity Research Journal, 2010. ápr.- jún., 22. évf.2. szám, p. 194-199.

Csíkszentmihályi, M. (2008): Kreativitás: A flow és a fel- fedezés, avagy a találékonyság pszichológiája. Buda- pest: Akadémiai Kiadó

Földi, A. (1980): A kreatív reklám pszichológiája. Buda- pest: Magyar Reklámszövetség

H1: A megkérdezett saját magát kreatívnak tartó egyén kreatív

személyiségjellemzőkkel bír.

Részben elfogadva: a „magabiztos problémamegoldás”-hoz tartozó személyiségjellemzők esetében kimutatható összefüggés, a „rendszerszemlélet” esetében nem

H2: A megkérdezett saját magát kreatívnak tartó egyén kreativitási szintje magasabb.

Elfogadva

H3: A megkérdezett kreatív személyiségjellemzőkkel rendelkező egyén kreativitási szintje magasabb.

Elvetve

4. ábra Hipotézisvizsgálat

(6)

Fromm, E. (1959): Creativity and Its Cultivation. New York: Harper & Row

Guilford, J. P. (1950): Creativity. American Psychologist, 5., p. 444-454.

Guilford, J. P. (1967): The Nature of Human Intelligence.

New York: McGraw-Hill

Gyarmathy É. (2007): A tehetség – Háttere és gondozásá- nak gyakorlata. Budapest: ELTE Kiadó

Harsányi, D. – Fazekas, I. (2011): Marketingkommuni- káció érthetően. Budapest: Szókratész Külgazdasági Akadémia

Juhász József – Szőke István et al. (szerk.) (1985): Magyar értelmező kéziszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó Jung, C. G. (1999): Lélektani típusok általános leírása. Bu-

dapest: Európa Kiadó

Kaszás, Gy. (2014): Reklámcsinálás: A kis adrenalinjáték.

Budapest: HVG Kiadó

Kim, K. H. (2006): Can we trust creativity tests? A Review of the Torrance Tests of Creative Thinking. Creativity Research Journal, 18. évf., 1. szám, p. 3-14.

Koestler, A. (1998): A teremtés. Budapest: Európa Könyv- kiadó

Kunsági A. – Papp-Váry Á. F. – Rekettye G. (2012): El- sőéves kereskedelem és marketing szakos hallga- tók véleménye a kreativitásról. In: Piskóti I. (szerk.):

"Coopetition": verseny és együttműködés a marketing- ben: a Magyar Marketing Szövetség Marketing Okta- tók Klubja 18. Országos Konferenciájának konferenci- akiadványa

Land, G. – Jarman, B. (1993): Breaking Point and Beyond:

Mastering the Future Today. New York: Harper Business Landau, E. (1974): A kreativitás pszichológiája. Budapest:

Tankönyvkiadó

Móricz, É. – Téglássy, T. (1997): Kreatív tervezés a rek- lámban. Budapest: Közgazdaságtudományi Egyetem, Marketing Tanszék

Rekettye G. – Papp-Váry Á. F. – Kunsági A. (2013): A kre- atív gondolkodás szerepe a marketingoktatásban. In:

Róka J.: Annales Tomus IV-V. Budapest: KIT Kft., p.

303-308.

Róka, F. (1983): Kreativitás, problémamegoldó gondolko- dás. Reklámgazdaság, 4. szám, p. 1-5.

Sas, I. (1980): Reklámfilm és kreativitás. Budapest: Ma- gyar Reklámszövetség

Sas, I. (2007): Az ötletes reklám. Budapest: Kommuniká- ciós Akadémia

Szántó Sz. – Harsányi D. (2015): „Tudsz újat monda- ni?” Avagy a kreativitás értelmezése, a gazdasági felsőoktatásban tanuló fiatalok kreativitásának és a kreativitás fejleszthetőségének vizsgálata. EMOK konferenciakötet „Marketing hálózaton innen és túl”, p. 16-26.

Torrance, E. P. (1962): Guiding Creative Talent. Eng- lewood Cliffs: Prentice-Hall

Zeng, L. – Proctor, R. W. – Salvendy, G. (2011): Can Tradi- tional Divergent Thinking Tests Be Trusted in Measu- ring and Predicting Real-World Creativity? Creativity Research Journal, 2011, 23. évf. 1. szám, p. 24-37.

Internetes források

Bátorfy A. – Román B. (2010): Meg kell szabadítanom a reklámokat a túlzott kreativitástól. http://www.kreativ.

hu/magazin_portre/cikk/meg_kell_szabaditanom_a_

reklamokat_a_tulzott_kreativitastol 2010. július 14., Olvasva: 2015. július 12.

E-szótár (2015): Tinta Könyvkiadó http://www.tintakiado.

hu/cgi-bin/e-szotar/lat/search.cgi, Olvasva: 2015. má- jus 23.

Idegen szavak gyűjteménye (2015): http://idegen-szavak.

hu, Olvasva: 2015. május 23.

Lullenstyd (2016): CQ teszt bemutatása: http://lullenstyd.

uw.hu/web/miacq.html Olvasva: 2016. augusztus 19.

Szántó Sz. – Harsányi D. (2016): „Vajon kreatív a krea- tív?”, avagy a gazdasági felsőoktatásban tanulók véle- ménye a kreativitásról és a kreatív reklámokról. Aper- túra, 2016. tavasz. http://uj.apertura.hu/2016/tavasz/

szanto-harsanyi-vajon-kreativ-a-kreativ-avagy-a-gaz- dasagi-felsooktatasban-tanulok-velemenye-a-kreativi- tasrol-es-a-kreativ-reklamokrol/

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Dewey és Bourdieu demokratikus oktatásról, demokratikus állampolgárságról, valamint a progresszív oktatásról vallott nézetein keresztfl megismerkedfnk a Skóciából

Mindezt úgy érték el, hogy a kreatív munkahelyek aránya nem nőtt, csak jóval kisebb mértékben csökkent, mint például Magyarországon2. Összegzés és jövőbeni

A kreativitás oktatásban való értelme- zését  követően  a  kreativitás  fejlesztésének 

Lényegében a tesztekben mutatott teljesítmények támpontot nyújthatnak a tanulók kreatív képességeinek megítéléséhez. Arra utalunk, hogy a validitás bizonyos szempont-

Pólya György könyvében elsősorban matematikai feladatok megoldási módszerei találhatók, hogy miként lehet megtalálni bár­I. milyen feladat ( tudományos probléma,

A GDP/fő és az innovációs kapacitás közötti kapcsolat nyilvánvaló, de vizs- gálataik szerint kisebb a korreláció mértéke, mint az innováció és a versenyképesség

A közgondolkodásban elterjedt nézet, hogy a kreativitás velünk született képességeink, adottságaink közé tartozik, egyúttal ezen gondolkodás szerint

Simonton (1988) megelégszik azzal, hogy miután a kreatív folyamatnak valamilyen eredménye kell hogy legyen, akár vers, festmény, újítás vagy elmélet, ez a produktum a