A részvénytársaságok egyesülésével kapcsolatos eljárási rendelkezések

A részvénytársaságok egyesülésével kapcsolatos eljárási rendelkezések.

)

A német részvényjogi Entwurf első szövegének 216. §-a és második szövegének 214. §-a az egyesülések bejelentése és azoknak a cégjegyzékekbe való bevezetése iránt tartal- maz rendelkezéseket. Az első bekezdésben kifejezésre jutó alapelv az, hogy a bejelentés úgy a beolvadó, mint a be- olvasztó részvénytársaságra illetékes cégbíróságnál eszköz- lendő. Természetesen akkor, ha mindkét részvénytársaság, ugyanazon cégbíróság illetékessége alá tartozik, a bejelen- tések elintézése és a cégjegyzékbe való bevezetése uno ictu történik meg. Ugyanez az eset lenne akkor is, ha a Kuncz- féle első tervezetben javasolt központi cégbíróság megvaló- sulna, amire vonatkozó kritika azonban jelen véleményünk körét meghaladja.

Nem tartalmaz azonban közvetlenül rendelkezést a.

216. §., illetve 214. §. arra, hogy milyen eljárás követendő abban az esetben, ha a bejelentések két cégbíróságnál esz- közöltetnek. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ebben az esetben a két cégbíróságnak egymással bizonyos kontaktust kell létesítenie és ez irányban csakis az az indirekt szabály foglaltatik a 216. §. (214. §.) 5-ik bekezdésében, hogy a beolvadó társaság vagyona — beleértve tartozásait is, — a beolvasztó társaságra, csakis a beolvadó társaságra ille- tékes cégbíróságnál történt bejegyzéssel megy át. Ebből az következik, hogy a fuzio effektusa nem a beolvasztó, hanem á beolvadó társaságra illetékes cégbíróságnál történt be- jegyzéssel áll be, amiért is elsősorban a beolvasztó társa- ságra illetékes cégbíróságnak kell határoznia és csak ezen határozat meghozatala után intézkedik a beolvadó rész- vénytársaságra illetékes" cégbíróság. Szükségesnek mutat- kozik ezek. szerint az, hogy az életbeléptetéssel kapcsola- tosan az eljárás rendeletileg még szábályoztassék.

Á 216. §. (214. §.) 5-ik bekezdésében foglalt alapelvet, helyesnek tartjuk2) és az a K. T. 181. §-ának első bekezdésé- 'ben fóglalt. rendelkezésnek meg is felel, a harmadik szemé-

lyekkel szemben való joghatályra vonatkozó különleges jogszabályok megfelelő figyelembevételével (KT. 181. §.

3-ik bek.)

A magyar jogban eddigelé semmiféle rendelkezés nem:

Részlet szerzőnek a Magyar Jogászegylet részvényjogi bi- zottsága elé terjesztett előadói véleményéből.

2) Hasonlóképen intézkedik a Kuncz-féle második tervezet 164.

§. 2. bekezdése.

volt arra vonatkozólag, hogy a beolvadás tárgyában intéz- kedő cégbíróságok egymással érintkeznek-e és ha igen, mily módon. Miután mindegyik cégbíróságnak hatásköre ugyanaz a saját illetékességéhez tartozó részvénytársaságokkal szem- ben, az állandó és nem helyeselhető bírói gyakorlat az volt, a két cégbíróság egymás intézkedésére való tekintet nél- kül külön-külön intézte el a hozzá történt bejelentést és bár logikailag a 216, §. (214. §.) 5-ik bekezdésében foglalt rendelkezés külön törvényes intézkedés nélkül is alkalma- zandó lett volna, vagyis a beolvadó részvénytársaság meg- szűnése csak akkor következhetett volna be, ha a beolvasztó részvénytársaságra illetékes cégbíróság már a fúziót jóvá- hagyta, mégis számos esetben megtörtént, hogy a beolvadó részvénytársaságra illetékes cégbíróság előbb intézkedett, a beolvadást jóváhagyta, a beolvadó részvénytársáság cé- gériek törlését elrendelte és csak riiindezek megtörténte, sőt a Központi Értesítőben való közzététele után hozott a be- olvasztó részvénytársaságra illetékes cégbíróság határo- zatot. Megesett az is (1. budapesti kir. ítélőtábla 6 P 9679/

1922. számú határozata), hogy — miután már a beolvadó részvénytársaság törlése megtörtént, — a beolvasztó rész- vénytársaságra illetékes cégbíróság a beolvasztó részvény- társaság közgyűlési határozatát megsemmisítette, vagy bi- zonyos módosítását kívánta. Mivel azonban mindennemű módosításhoz a beolvadó részvénytársaság közgyűlésének konform határozata is szükséges lett volna, amit ezen rész- vénytársaság időközben bekövetkezett megszűnése lehetet- lenné tett, á beolvasztó részvénytársaságra illetékes cég- bíróság kénytelen volt „méltányosságból" eltekinteni attól, hogy a beolvadó részvénytársaság közgyűlési határozata teljesen fedje a beolvasztó részvénytársaság közgyűlésének határozatát. Ezeknek az inkonvenienciáknak megszűntetése indokolja, hogy de lege ferenda a 216. §. (214. §.) 5-ik be- kezdésében foglalt rendelkezésekkel kapcsolatban kimon- dassák az is, hogy a beolvadó részvénytársaságra illetékes cégbíróság mindaddig nem határozhat a fúzió tárgyában, amig a beolvasztó részvénytársaságra illetékes cégbíróság határozata vele nem közöltetik. Miutári azonban ez a ren- delkezés alkalmas lehet arra, hogy a fúzió lebonyolítása feleslegesen elhuzassék, egyúttal a törvényben, vagy a vég- rehajtásra voriatkozó rendeletben kimondandó lenne az is, hogy a beolvasztó részvénytársaságra illetékes cégbíróság záros határidőn belül és soronkívül köteles határozatát meg- hozni és ezt a beolvadó részvénytársaságra illetékes cég- bírósággal közölni.

Mivel a fúzió a részvénytársaság feloszlásának egyik esete, helyesnek és átveendőnek tartjuk a 216. §. (214. §.)

5-ik bekezdésének második mondatát is, amely szerint ha az egyesülés a cégjegyzékbe bejegyeztetett, felesleges a beolvadó részvénytársaság feloszlásának külön cégbírói be- jegyzése, hiszen az előbbi körülmény már a feloszlás be- jegyzésével azonos.3) A magyar bírói gyakorlat e tekintet- ben eddigelé az volt, hogy külön jegyeztetett be a beolvadó részvénytársaságnak egyesülése a cégjegyzékbe és ezt kö- vetőleg, külön kérelemre a részvénytársaság törlése.

A 216. §. (214. §.) 3-ik bekezdése azt az ugyancsak helyes és átveendőnek tartott szabályt tartalmazza, hogy amennyiben az egyesülés alaptőkefelemeléssel történik, ma- gát az egyesülést a cégjegyzékbe bejegyezni mindaddig nem lehet, amig a beolvasztó részvénytársaság alaptőkéjének felemelése a cégjegyzékbe be nem jegyeztetett. Igaz ugyan, hogy — amiként más helyütt már kifejtetük, — maga az alaptőke felemelése nem fogalmi alkateleme az egyesülés- nek," hanem csupán eszköz arra, hogy a beolvasztáshoz szükséges csererészvények kreáltassanak; — mindazonáltal

—• miután ezen csererészvények nélkül a fúzió lebonyolí- tása nem lehetséges, az alaptőkefelemeléssel eszközölt fú- ziónál az alaptőke felemelése és a fúzió között oly szoros az összefüggés, hogy a 216. §. (214. §.) 3-ik bekezdésében foglalt jogszabály kimondása helyes és szükséges.

A 216. §. (214. §.) 4-ik bekezdése szerint a beolvadó részvénytársaság fuzionális határozatában kimondható az is, hogy a csererészvényeket nem a részvényesek közvet- lenül veszik át, hanem egy e célból kijelölt bizalmi személy (Treuhaender) kezeihez szolgáltatnak ezek ki. Ily esetben azonban a bejegyzés előfeltétele az, hogy ez a bizalmi sze- mély is bejelentse a bíróságnak, hogy a csererészvények már az ő birtokában vannak. Oly esetben, amidőn ily, a részvények átvételére kirendelt bizalmi személy a fúziónál nem szerepel, az egyesülés bejegyzését — természetesen

— attól függővé tenni nem lehet, hogy a beolvadó rész- vénytársaságbeli részvényesek csererészvényeiket megkap- ták-e már. A legtöbb fúziónál a csere lebonyolítása esetleg évekig tarthat. A részvényesek túlnyomó része a legrövi- debb időn belül szokta ugyan a cserét eszközölni, azonban vannak hanyag részvényesek, távollevők, megsemmisítés alatt levő részvények birtokosai stb., stb., aminek folytán véleményünk szerint ha az általános elévülési időn belül bármikor jelentkezik is a részvényes, igényét a megfelelő csererészvény kiadására a beolvasztó részvénytársaságnak

3) A Kuncz-féle' második tervezet 164. §. 2. bekezdése kifeje- zetten • kimondja, hogy a beolvadó társaság cégét törölni kell.

honorálnia kell. Mivel azonban a beolvasztó részvénytár- saságnak érdekében áll, hogy függő tételei túlhosszú ideig ne maradjanak, ennélfogva ajánlatosnak tartanok, hogy de lege ferenda a 216. §-ban (214. §.) foglalt rendelkezések kiegészíttessenek egy oly rendelkezéssel, amely szerint ha a beolvadó részvénytársaságbeli részvényesek a cserét egy bizonyos záros határidőn belül nem eszközlik, (amely ha- táridő méltányosan 3, vagy 5 esztendőben is megállapítást nyerhet), úgy a beolvasztó részvénytársaság feljogosíttas- sék a csererészvényeknek a bíróságnál, vagy esetleg a Pénz- intézeti Központnál való letételére, vagy pedig az Entwurf

169. §-ában (második szöveg 168. §.) foglalt rendelkezések értelemszerű alkalmazásával, a be nem mutatott beolvadó részvénytársaságbeli részvények hatálytalanítására.4) Ez- zel elejét vehetnők annak, hogy évek hosszú során keresz- tül egy-egy fúzióból eredőleg kisszámú függő tétel marad- jon. Hiszen a méltányosság szerint sem kívánható a beol- vasztó részvénytársaságtól, hogy a beolvadó részvénytár- saságbeli részvényes érdekeit nagyobb gondosság kifejtésé- vel védje meg, mint amelyet ez a részvényes sajátmaga tanúsít.

Visszatérve a 216. §. (214. §.) 4-ik bekezdésében em- lített bizalmi személyre, meg kell jegyeznünk, hogy ez a bü zalmi személy nem azonos azzal a bizalmi személlyel, akit a magyar bírói gyakorlat teremtett meg a KT. 161. §-ában foglalt rendelkezések nyomása alatt, annak biztosítására, hogy a beolvasztó részvénytársaság a megszerzendő rész- vényeket üzérkedésre nem fogja felhasználni. A magyar bírói gyakorlatban szereplő bizalmi személy a részvények -megszerzése céljából kreáltatott, mig a 216. §. (214. §.) 4-ik bekezdése szerinti a részvények átvételére, a beolvadó részvénytársaságbeli részvényesek megbízott jaként. Átveen- dőnek tartjuk a magyar javaslatba is a 4-ik bekezdés sza:

bályait. A Treuhänder és a beolvadó részvénytársaságbeli ' részvényesek közötti jogviszony a megbízás szabályai sze-

rint bírálandó el. Az egyesülésre vonatkozó határozatban Treuhänder nyilván csak akkor fog szerepelni, ha meg van a lehetőség arra, hogy a beolvadó részvénytársaságbeli összes részvények az ő kezeiben összpontoíttatnak, mert hiszen a beolvasztó részvénytársaság ellenkező esetben az összes csererészvényeket nem fogja a nevezettnek kiszol- gáltatni. Miután pedig ez esetben egészen egyszerű a lebo- nyolítás, indokoltnak tartjuk az egyesülés cégbírói bejegy-

4) L. Kuncz második tervezetének 143. §-át.

zését annak befejezésétől és a Treuhänder jelentésétől függővé tenni.

A 216. §. 5-ik bekezdése szerint a beolvadó részvény- társaság cége megszűnik (erlischt5). Esetleg indokolt lenne ezt a rendelkezést még azzal is kiegészíteni, ami különben, a megszűnt cégekre vonatkozólag bírói gyakorlatunkban ál- landó szabályként kialakult, hogy a cég megszűnése nem akadálya annak, hogy a megszűnt cég nevében bizonyos jogok érvényesíthetők legyenek. Igaz ugyan, hogy erre fú- zió esetében csak a legritkább esetben fog a sor kerülni, te- kintettel a fúzióval járó egyetemleges vagyonátruházásra, aminek folytán a beolvasztó részvénytársaság jogosült most már. a jogutódlás igazolása mellett, a beolvadó részvény- társaság jogait gyakorolni, illetőleg köteles annak kötele- zettségeit teljesíteni. Mégis lehetnek oly egészen különleges esetek, amidőn a beolvadó részvénytársaság cégszövegének használata jelentőséggel birhat. Például telekkönyvi jogok megszüntetésénél, átruházásánál, ahol még a beolvadó rész- vénytársaság szerepel jogosultként és ahol az eljárási for- maság annyira szigorú, hogy a beolvasztó részvénytársa1

ságnak közvetlen intézkedései csak akkor akceptálhatok, ha előbb formálisan a telekkönyvben, akár kiigazítás, akár egyéb formában a jogosult nevének (cégének) megváltozása feljegyeztetett. Ily esetekben felesleges munka megtakarí- tásával járna, ha a beolvadó részvénytársaság cégszövege továbbra is használható lenne. Ezért ajánlatosnak tartanok, a 216. §. (214. §.) 5-ík bekezdésében említett rendelkezés- hez még hozzáfűzni azt, hogy a fenti rendelkezés nem aka- dályozza, hogy fennálló jogok megszűnése, átruházása, vagy módosítása a beolvadó részvénytársaság cégszövegének használatával történjék és pedig vagy a régi cégjegyzés ér- telmében, vagy pedig — ha ezt a beolvasztó részvénytársa- ság a fuzionális megállapodásban kiköti, — azon személyek útján, akiknek ily nyilatkozatok aláírására speciálisan fel- hatalmazás adatott.

Az irodalmi nézetek nem egyöntetűek a tekintetben, hogy szabályszerűen elhatározott egyesülés bejelentése a cégbíróságnál a részvényesek részéről az igazgatósával szemben kikényszerithető-e, ha az igazgatóság mulasztást követ el és a fúzió cégbírói bejelentését és természetesen ézzel annak megvalósulását akadályozza.

Ügy véljük azonban, hogy ennek a részletkérdésnek megoldása már casuística lenne, tehát annak szabályozása a törvényben felesleges. Dr. Kohner Artúr.

5) A második szöveg 214. §. 5. bek. ehhez még hozzáteszi: „die:

übertragende Gesellschaft ist damit aufgelöst:"