P Á S Z T O R B É L A aleíredos
A MOZGÓ- ÉS ALLÓVÉDELEM ALAPELVEM
A védelem a támadással összefüggő harccselekmény. Azért védünk, hogy máshol kedvező feltételek mellett támadást hajtsunk végre. Döntést hozó harcmód a támadás; a védelem a támadásnak csak egy kikényszeri- tett szünete, a támadás előkészítésének elkerülhetetlen szakasza.
Harcászati elveink a védelemnek két módját különböztetik meg:
álló- és mozgóvédelmet.
Az állóvédelem célja: kedvező terepszakaszon az ellenség támadá- sának megállítása, támadó erejének megtörése, végül döntő ellentámadás- sal a megsemmisítése. — Ebben az esetben a védendő területet minden körülmények között tartani kell.
A mozgóvédelem célja: időnyerés és az ellenség támiaidó erejének megtörése. — A mozgóvédelem élőre kijelölt terepszakaszokon lezajló vé- delmi harcok sorozatából áll.
A védelem mindkét módjának közös célja* a támadó erejének meg- törése.
Ha az álló- és mozgóvédelmet párhuzamba állítjuk, látni fogjuk a harceljárásnak azokat a lényeges különbségeit, melyek egyikre is, má- sikra is jellemzőek. Ilyen különbségeket elsősorban a kiterjedésben, a tűzrendszer felépítésében, a műszaki munkák fokában és a védelmi harc vezetésében láthatunk, v melyek a fent leírt céloknak megfelelően módo- sulnak.
Nézzük meg egyenkint ezeket a különbségeket.
I. KITERJEDÉSEK I. Állóvédelemben:
Az állóvédelemben lévő egységek kiterjedésére a szabályzatok támpontot adnak. Általában a szélességi és mélységi kiterjedések meg- közelítőleg azonosak.
Pl. a lövészzászlóalj szélességi kiterjedése 2 km, a mélysége pedig 1.5 km. Az ezred fövédőöv mélysége 1. sz. vázlat szerint. A védőállás mélységében állásokra, ezen belül árkokra, védelmi magra, támpontokra és az állások közötti elemekre tagozódik. Az egyes elemek közötti távol- ságok lényegében olyanok, hogy gyalogsági, vagy páncéltörő fegyverek az elől és oldalt lévő elemeken vívott harcokba bele tudnak avatkozni.
68
1. állás 2. állás
2. Mozgóvédelemben:
A mozgóvédelemben lévő egységek kiterjedésére a szabályzatok nem adnak támpontot, azt a feladat, terep és az ellenséges helyzet, va'a- mint iaz .időjárási viszonyok Szabják meg.
A mozgóvédelem úgy fogható fel, mint egy mélységben összefüggő, állandóan fejlődő mélységi öv, melynek az egyes elemei kedvező terep- szakaszokon települnek. A harc a védelmi vonalban zajlik le, de a mozgó- védelem szelleméből következik, hogy hátsóbb ^állásainak előkészítése egyidőben folyik az első vomal harcaival. így az egységek szélességi ki- terjedéséhez egy igen nagy hadászati mélység tartozik.
A mélységi kiterjedést a védelem egymást követő terepszakaszai fogják meghatározni. A terepszakaszokat egymástól olyan távolságra kell
megállapítani, hogy az ellenség kénytelen legyen tüzérségének és akna- vetőinek tüzelőállásait megváltoztatni és támadását újból megszervezni.
A védő erők nem csupán az első, hanem részeikkel a hátsóbb te- repszakaszokat, is megszállják. A mélységi kiterjedés ilymódon az ellenség aknavető és tüzérségi tüzének függvényévé is válik. így pl. az ezred mély- ségi kiterjedése mozgóvédelemben, önálló alkalmazás esetén 8—10 km is lehet.
A szélességi kiterjedés hasonlóképpen nagyobb lesz, mint az álló- védelemnél, ami a mozgóvédelem céljából adódik. — Az első terepszaka- szon védelemben lévő erők a támadó ellenséget nagy távolságról megnyi-
tott tűzzel késleltetik és még az általános roham előtt a hátsóbb terep- szakaszra visszavonulnak. Ebből adódik, hogy az első lépcsőben lévő erők nem mélységben, hanem szélességben helyezik el a gyalogsági tűz-
fegyvereiket úgy, hogy a fegyverek zöme a támadó ellenségre megnyit- hassa tüzét. (2. sz. vázlat.)
II. TŰZRENDSZER FELÉPITESE 1. Állóvédelemben:
Lényegében a tűzrendszert úgy kell felépíteni, hogy az biztosítsa a védőállás megtartását. A védőálláson belül az alárendelt egységek kör- védőképes támpontokban (védelmi mag) úgy szervezik meg tüzüket, hogy
a hézagokba, szárnyakra betört ellenséggel szemben minden irányban felvehessék a harcot és a részükre kiutalt védőkörletet szilárdan tartsák.
A tűzfegyvereket mélységben tagozva kell elhelyezni. Az egyes ár- kok, itámpointGlk, tüzelőállások egymással legyenek tűzösszeköttetésben.
Az elől és oldalt lévő elemeken vívott harcokban a szomszédos és hátrább lévő tűzfegyvereknek bele kell kapcsolódniok. Az álióvédelem tűzvezetési elve az egységesen központiasan vezetett tűz, melynek hatása a!z ellenség támadásának súlyterületén érvényesül. A gyalogsági tűzfegyverek zöme a főtámpontokon, illetőleg a védelmi magokban összpontosul. A tüzérsé- get egységesein alkalmazzuk, kivéve egyes igen fontos, különálló támpont védelménél. Ugyanez vonatkozik az aknavetők alkalmazására is.
A tűzfegyverek zömének a védőkörlet főellenállási vonala elé kell hatniok. A gyalogsági fegyverek hátrább elhelyezett része csak akkor ke'- rül alkalmazásra, (3. árok, 2. állás stb.) amikor az ellenség a fővédőövbe betört.
7 0
A gyalogsági, aknavető, tüzérségi és páncélvédelmi tűzrendszer feladata:
— a harcelőőrsök támogatása,
a készenléti helyen támadásra készülő ellenség feltartóztatása,
— a készenléti helyről a rohamállás felé előretörő ellenséges gya- logságnak minél nagyobb veszteség okozása,
— a védőkörlet főellenállási vonala elé fektetett merev zárótűzzel az ellenség gyalogsági és harckocsi rohamának visszaverése,
— az ellenséges gyalogságnak a harckocsiktól való leválasztása és megsemmisítése,
— a védőkörlet mélységébe betört gyalogság és harckocsik meg- semmisítése, végül
— a tartalék ellentámadásának támogatása.
2. Mozgóvédelemben: .
hz ellenség támadása esetén a védendő terepszakaszon lévő tűz- fegyvereknek már nagy távolságon meg kell a tüzet nyitniok, amivel az ellenséget korán szétbontakozásra kényszerítik és késleltetik ai támadás megszervezésében, az akadályok elhárításában.
Ennék megfelelően az első lépcsőben a gyalogsági tűzfegyvereket nem mélységben tagozva, hanem —a szárnyak és hézagok kivételével
— a főel'lfenálási vonalban és a főellenállási vonal mögött úgy helyezzük el, hogy azok a főellenálllási vonal elé tudjanak hatni. Az egyes fegyve- rek közötti tűzösszeköttetés nem alapvető követelmény.
A mozgóvédelem nagy szélességi kiterjedése, valamint a fegyve- rek elhelyezése akadályozza az egységes tűzvezetést. A tüzet az általános feladat szellemében az alárendelt egységek parancsnokai részletfelada- tokra bontva vezetik. — A tüzérséget és aknavetőket megosztva alkalmaz- zuk. Ez nem jelentheti a fegyverek tűzerejének egyenlő megosztását a védőállás területén. A súlyképzést itt is — mint az állóvédelemnél, de a mozgóvédelem sajátosságának megfelelően — érvényesíteni kell.
A védelem hátsóbb lépcsőiben elhelyezett tűzfegyverek tüzüket csak akkor nyitják meg, amikor az elől levő lépcsőből saját egységeink vissza- vonulnak. Ilyenkor feladatuk: saját visszavonuló részeink tűzzel való tá- mogatása, majd az ellenségnek ismételt szétbontakozásra és a támadás újbóli megszervezésére való kényszerítése.
A hátsóbb terepszakaszon lévő erők azokkal a nehézfegyverekkel, melyek az első lépcső elé tudnak hatni, támogassák az ottlévő védőket.
A gyalogsági aknavető, tüzérségi és páncélvédelimi tűzrendszer feladata:
— a harcelőőrsök támogatása,
— a nagy távolságról megnyitott tűzzel az ellenség szétbontako- zásra való kényszerítése és ezzel az előnyomulásban való késleltetése,
— az ellenségnek az akaidályok eltávolításában való késleltetése,
— az ellenségnek minél nagyobb veszteség okozása,
— a páncéltörő fegyverek lépcsőzetes alkalmazásával a harckocsi- támadások elhárítása, végül
— az első lépcsőből visszavonuló egységek támogatása.
71
III. MŰSZAKI MUNKÁK FOKA.
1. Allóvédelemben:
A helyzettől függően a védőállást a legjobban ki kell építeni. A védelem szí- vósságát a műszakilag kiválóan berendezett védőállás nagymértékben biztosítja.
A védőállás kiépítését és berendezését a megszálló csapat végzi a műszaki csa- patok segítségével.
Rombolásokat csak a legszükségesebb mérvben lehet végezni és ott, ahol ké- sőbb ellentámadásra nem kerül sor.
Az arra alkalmas terepen, erős harcbiztosítással védett megtévesztő főellenál- 1ási vonalat célszerű létesíteni.
A főellenállási vonal előtt, a főellenállási vonalban, a szárnyakon, a csatlako- zási pontokon, a véaőkörletek között és a védőkörleteken belül sűrű akadályrendszert teli telepíteni, súllyal a leginkább veszélyeztetett irányokban.
Az akadályrendszer — éppen ügy, mint a rombolások — azonban nem gátol- tiatja a fövédőöv mélységében, vagy a fővédőöv előtt végrehajtásra kerülő saját ellen- támadásokat. Ezért az akadályok között gyorsan elzárható átjárókat (kapukat) teli létesíteni.
1 Mozgócédelemben:
A védőállás műszaki kiépítése szükségszerűen történik. A védelem az egyes te- repszakaszokon csak rövid, átmeneli ideig tart anélkül, hogy ott az ellenség általános táraadását közeli távolságra bevárnák.
A védőállások kiépítését a hátsóbb terepszakaszokon a polgári lakosság felhasz- nálásával előre el kell készíteni. A megszálló csapatok ezt csak kiegészítik.
Rombolásokat nagyobb mérvben lehet végezni,
Megtévesztő főellenállási vonal létesítése — tekintettel arra, hogy csak kis erő áll rendelkezésre — nem feltétlenül szükséges. A védendő terepszakaszok előtt és szár- ayain akadályokat kell létesíteni és elő kell készíteni ezeknek gyalogsági és tüzérségi tűz alatt tartását. Ezeket az akadályokat — az állóvédelemtől' eltérően — nem közvet- lenül a főellenállási vonalban kell telepíteni, hanem az ellenség számára legkedve- zőbb megközelítési útvonalakra, tercpiészekre, a főellenállási vonal elé nagyobb tá- rói ságra.
A hátsóbb terepszakaszok közötti területen a műszaki akadályokat előre el kell készíteni. Ezekhez visszavonulás tartamára eligazító közegeket kell állítani.
IV. A VÉDELMI HARC VEZETÉSE.
/. Állóvédelem:
Az állóvédelem történhet az ellenséggel szoros érintkezésben . el- foglalt és szabadon választott védőállásban. Az utóbbi esetben a védő- állás lehet hevenyészett és tartósan megerődített.
Az ellenséggel szoros érintkezésben elfoglalt védőállásban harcelő- örs és előterep nincs.
A védelmi harc vezetése és állóvédelem fent meghatározott esetei- ben lényegében azonos. Az állóvédelem célját kell megvalósítani más és más viszonyok között.
A harc vezetésének elengedhetetlen feltétele, hogy a támadó ellen- ségről minél több és pontosabb adat álljon a parancsnok rendelkezésére.
A felderítésnek meg kell állapítania az ellenség támadási szándékát, ere- jét, összetételét, csoportosítását. A felderítést különösen éjjeli vállalkozá- sokkal kell végrehajtani.
A figyelőrendszer kiépítése megszakítás nélküli figyelést bizto- sítson.
Az összeköttetés megszervezése különös gonddal történjék. Ennek biztosítására többfajta híradó eszközt kell beállítani, hogy a híradásban megszakadás ne álljon elő.
A tüzelőállásokban és lövészárokban nagymennyiségű lőszert kell tárolni, hogy harcban a lőszerhiány ne okozzon fennakadást.
A harcelőőrsök harcának és visszavonulásának támogatására a pk-ok jelöljenek ki tűzfegyvereket, melyek váltóállásokból tüzeljenek.
Hasonlóképpen váltóállásokból, leadott tüzösszpontosításokkal kell az el- lenség előcsápatait is megsemmisíteni.
A készenléti helyen támadáshoz csoportosuló ellenséges erőket tü- zérségi és aknavető tüzösszpontosításokkal kell szétverni. Támadás alatt hasonlóképpen kell eljárni.
A főellenállási vonal ellen indított roham vissza/verésében az ösz- szes fegyvereknek részt kell venniök. Az ellenséges harckocsiktól tüzér- ségi ós aknavetőtüzzel a gyalogságot le kell választani.
A gyalogsági fegyverek hatalmas és meglepő tűzzel verjék vissza a rohamot. A roham visszaverésében a meg nem rohamozott támpontok és hátsóbb állások tűzfegyverei is vegyenek részt.
Ha az ellenségnek sikerülne a védőkörletbe betörnie, a főellenállási vonal még ellenálló támpontjaiból és a védőkörlet mélységéből leadott erőteljes tüzelőkészítés után az ellenség oldalából elindított ellentámadás- sal kell kiverni.
A beszivárgott kisebb csoportokat az alparancsnokok helyi ellen- támadásokkal semmisítik meg.
Sikeres ellentámadás után elő kell készülni az ismételt roham el- hárítására.
Ha az ellentámadás nem járna sikerrel, az ellentámadó részek az elért helyen ássák be magukat és a nagyobb egység tartalékának beérkezé- séig akadályozzák meg, hogy az ellenség a betört részt kiszélesíthesse.
A fentiekből láthatjuk, hogy állóvédelemben a harc súlya a főellen- állási vonal előtt kis távolságon és a íővédőövben zajlik le. A védelmi feladatokat főleg tűzzel kell megoldani. A tűzharcban fontos a tűzfegy- verek nagy részének tüzösszpontosítása.
Ha ellentámadást kelt végrehajtani, a betört ellenséget előzőleg mindenfajta tűzfegyverrel tüz alá kell venni, mert csak a demoralizált és legyengült ellenséget könnyű megsemmisíteni.
M ozgó védelemben:
Igen fontos, hogy a panaincsnok állandóan tájékozott legyen az el- lenség erejéről, összetételéről, csoportosításáról és szándékáról. Az el- lenséggel állandó harcérintkezésben kell lenni. A felderítést különösen éj- jeli vállalkozásokkal kell itt is végrehajtani.
A figyelőrendszer kiépítése és az összeköttetés megszervezése ha- sonlóképpen történik, mint állóvédelemben. A nagyobb kiterjedések az összeköttetés alapos megszervezését fokozottabb mértékben megkövetelik.
A harcelőörsök visszavonulásának támogatását, az ellenség elö- csapatainak megsemmisítését az első védendő terepszakaszon elhelyezett tűzfegyverek váltóállásokbó! leadott tűzzel hajtják végre. Az első védendő terepszakaszon a tűzfegyverek a támadó ellenségre már nagy távolságon megnyitják tüzüket.
73
Az ellenség általános rohamát nem várják be, hanem a támadás erejéhez mérten kellő időben megszervezett tűztámogatás mellett gyor- san és lehetőleg észrevétlenül kiürítik a védőállást és a második védendő terepszakasz szárnyaim, vagy hézagain keresztül visszavonulnak a követ- kező védendő terepszakaszra. — A visaavonulást a második védendő te- nepszitikaszón elhelyezett erők (tartalék), valamint a terepszakaszok között lesállásban lévő tűzfegyverek támogatják. Ha az első terepszakaszon lévő erők az ellenségtől nem tudnának leszakadni, a tartalék az ellenség oldalába intézett ellentámadással tegye lehetővé a leválást és a következő védendő terepszakaszra való visszavonulást.
Különösen fontos a páncéltámadások elhárítása, amely mozgóvé delemben a műszaki zárás széleskörű alkalmazásával érhető el.
Az ellenség kisebb erejű előretört csoportja ellen a tartalék hajtson végre ellentámadást ós azt semmisítse meg. A hézagok és szárnyak biz- tosítására akadályokat kell létesíteni, melyeket gyalogsági és tüzérségi tűz alatt kell tartani. A biztosítást erős felderítő járőrökkel kell kiegészi teni.
A harc a főellenállási vonali előtt nagy távolságon kezdődik és az ellenség rohamának bevárása nélkül a főellenállási vonalban lévő erők visszavonulnak.
Ha ellentámadást kell végrehajtani, azt tűzzel alaposan elő kell készíteni.
összefoglalás:
Alló- és mozgóvédelemben egyaránt: a védőnek igyekeznie kell a terep összes előnyeit a legmesszebbmenőem kihasználni, a terepet mű- szakilag megerősíteni, a saját tüzét és mozgását célszerűen megszervezni, hogy az ellenség túlerejét visszaverje, támadását meghiúsítsa és okozzon
neki minél nagyobb veszteséget.
Hogy a védelem a támadó kétszeres, vagy háromszoros túlsúlyának ellenálljon, arra hatalmas erőre van szükség. Miből áll ez az erő?
Először is a csapatok szívósságában és kitartásában nyilvánul meg.
Ezt elérjük akkor, ha minden harcoss'al tudatosítjuk a feladat végrehajtásá- nak Hazánk, dolgozó népünk érdekében való fontosságát.
A csapatok és tűzfegyverek fokozott mozgékonyságában.
Ezzel egyes szakaszokon túlerőt létesíthetünk az előnyomuló ellen- ség leküzdésére.
A fegyvernemek és szomszédok közötti jó együttműködésben, jól megtervezett tűzrendszer és akadályrendszer összhangjában. A terep elő- nyelnek kihasználásában. Különösen fontos: az előterepen az ellenség szempontjából előnyös tereptárgyak eltávolítása, saját tűzfegyverek, mű- sziaki berendezések, mesterséges akadályok rejtése, megtévesztő berendezé- sek létesítése.
A csapat támadó szellemében. A tartalékok és második lépcsőknek a védelem mélységében végrehajtott ellentámadásai
Az álló- és mozgóvédelem leglényegesebb különbségeit a túloldali összehasonlító táblázat tartalmazza:
7 4
Összehasonlító táblázat
Allóvédelem Mozgóvédelem
| Általában: szélességi és mélységi kitér- j é g b e n jóval nagyobb. Az egyes f jedés megközelítőleg azonos lépcsőkben levő erok mélységi k.ter-
r i jedese csekély
Tűzfegyverek mélységben tagozva. Zöme Tűzfegyverek mélységben tagozva. Az a főellenállási vonal felé hat. A tű- egyes lépcsőkben lévők — hézagok és zérség és aknavetők egységes alkal- szárnyak kivételével — a főellenállási mazása vonal elé hatnak.
A tüzérség és aknavetők megosztott al- kalmazása
1. A védőállást a viszonyoknak meg- felelően a legtökéletesebben kell ki- építeni
2. Megszálló csapat végzi
3. Rombolások a legszükségesebb mérv- ben
4. Megtévesztő főellenállási vonal épí- tése célszerű
5. Főellenállási vonal előtt, főellenállási vonalban, védőkörleteken belül, csat- lakozási pontokon, szárnyakon aka- dályrendszer telepítés
1. A védőállást csak szükségszerűen kell kiépíteni
2. Segéderők végzik
3. Nagymérvű rombolásokat kell — ha szükséges — végezni
4. Csak a főellenállási vonal előtt és szárnyakon kell akadályrendszert léte- síteni. Az egyes védelemre kijelölt te- repszakaszokon előre el kell készíteni 5. Páncéltámadások elhárítására széle-
körű műszaki zárás
Fel kell készülni:
a) Harcelőörsök visszavonulásának támo- i gatására
b) Ellenség előcsapatainak megsemmisí- tésére
c) Készenléti helyen támadáshoz csopor- tosuló és a rohamállásba előretörő el- lenség szétverésére
d) Főellenállási vonal ellen indított roham visszaverésére
e) Az ellenség gyalogságának harckocsik- tól való leválasztására
f) a védőkörletbe betört ellenség ellentá- madással való kivetésére
g) sikeres ellentámadás után újabb roham elhárítására
h) Nem sikerült ellentámadás esetén a be- törés elreteszelésére
risszavonulásának tá-
|Fel kell készülni:
i a) Harcelőörsök mogatására
b) Ellenség előcsapatainak megsemmi sítésére
; c) Készenléti helyen támadáshoz csopor tosuló és rohamállásba előretörő ellen s é g szétverésére
d) ellentámadásra, ha az első védendő te repszakaszon lévő erőink az ellenség tői nem tudnának leszakadni
e) A második terepszakaszon védő erők nek, valamint a terepszakaszok közötl lesállásban lévő tűzfegyvereknek az
első terepszakaszról visszavonuló erők támogatására
f) Erős, felderítő járőrökkei az oldalak biztosítására
