Tézisek Papp Tekla „Szerződések tipizálása –

Tézisek

Papp Tekla „Szerződések tipizálása – atipikus szerződések”

„...minden ismeretet a kor szükségeire és kívánataira, a jelenlét nemesítésére, s a jövendő előkészítésére fordítani,...”

Kölcsey Ferenc

Az értekezés témája régóta inspirálja¹ a szerzőt: a koncesszió és a koncessziós szerződés részletes elemzése (PhD-disszertáció) révén jutott el az atipikus kontraktusok vizsgálatának fontosságához (izgalmasan újszerű és egyedi jellemzőkkel bíró jogterületet feltárva) és a szerződéstipizálás lényeges szerepéhez a jogalkotói, oktatási és jogalkalmazói munkával kapcsolatban (iránytű funkció).

A kutatás célkitűzései, újdonsága

Mivel a szerződések rendszerezésére és azon belül az atipikus szerződések helyének megtalálására és ezen megállapodások szerződési statika és dinamika szempontjából történő analízisére kevés átfogó jellegű, magyar nyelvű kiadványban került sor (alapvetően részlegesen vagy érintőlegesen),² így ez a munka kísérlet egy kompakt, ugyanakkor nyitott és rugalmas, a XXI. század jelenségeire reflektáló szerződésértelmezési keretrendszer megalkotására.

A doktori mű fókusza a szerződési klasszifikációtól indul és mintegy tölcsérszerűen szűkülve az atipikus szerződések sok szempontú tanulmányozásán keresztül jut el egyetlen atipikus kontraktushoz: a timesharing-szerződéshez, amelynek kapcsán - meggyőződésünk

1 PAPP Tekla (2004): Atipikus szerződések. Szeged, SZTE ÁJTK, Palatia Nyomda; PAPP Tekla (2006): Atipikus szerződések. Szeged, SZTE ÁJTK, Palatia Nyomda; PAPP Tekla (2007): Atipikus szerződések. Szeged, SZTE ÁJTK, Palatia Nyomda; PAPP Tekla (2009): Atipikus szerződések. Szeged, Lectum Kiadó; JENOVAI Petra – PAPP Tekla – STRIHÓ Krisztina – SZEGHŐ Ágnes (2011): Atipikus szerződések. Szeged, Lectum Kiadó; AUER Ádám – BALOG Balázs – JENOVAI Petra – JUHÁSZ Ágnes – PAPP Tekla (szerk.) – STRIHÓ Krisztina – SZEGHŐ Ágnes (2015): Atipikus szerződések. Budapest, Opten Informatikai Kft.

2 BÁRDOS Péter – MENYHÁRD Attila (2008): Kereskedelmi jog. Budapest, hvgorac; BARTA Judit – FAZEKAS Judit – HARSÁNYI Gyöngyi – MISKOLCZI-BODNÁR Péter – OSVÁTH Ildikó – UJVÁRINÉ ANTAL Edit (2000):

Magyar polgári jog. Kereskedelmi jog. Kereskedelmi szerződések. Miskolc, Novotni Kiadó; BARTA Judit – HARSÁNYI Gyöngyi – KOVÁCS István – MISKOLCZI-BODNÁR Péter – UJVÁRINÉ ANTAL Edit (2009): Szerződések az üzleti életben. Budapest, A Protestáns Jogi Oktatásért Alapítvány; CSÉCSY György – FÉZER Tamás – HAJNAL Zsolt – KÁROLYI Géza – PETKÓ Mihály – TÖRŐ Emese (2012): A kereskedelmi ügyletek joga. Debrecen, Kapitális Nyomdaipari Kft.; LUKÁCS Mónika – SÁNDOR István – SZŰCS Brigitta (2003): Új típusú szerződések és azok gyakorlata a gazdasági életben. Budapest, hvgorac; BARTA Judit – FAZAKAS Zoltán – HARSÁNYI Gyöngyi – MISKOLCZI-BODNÁR Péter – SZUCHY Róbert – UJVÁRINÉ ANTAL Edit (2016): Kereskedelmi szerződések alapvető szabályai. Budapest, Patrocinium; CSÉCSY György – FÉZER Tamás – HAJNAL Zsolt – KÁROLYI Géza – PETKÓ Mihály – TÖRŐ Emese – ZOVÁNYI Nikolett (2017): Kereskedelmi tranzakciók joga.

Debrecen, Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

szerint - a műben felvetett valamennyi vizsgálódási szempont és problémakör megjelenik, a heisenbergi „részben az egész” szemléletnek megfelelően. A nemzetközi és a magyar jogirodalmi előzmények feltérképezését követően a többdimenziós szerződéstipizálási és a komplex szerződésekre épülő, foglalatot adó szisztéma kibontása után a szerző a gazdasági életben fontos funkciót betöltő, azonban a jogirodalomban némileg idegenkedve és elhanyagoltan kezelt atipikus szerződések sokrétű elemzésére fókuszál, hogy végül a timesharing-szerződés részletes taglalásában visszatükröződjenek mind az értelmezési keretrendszer, mind az azon belüli kontraktuscsoport kapcsán kifejtettek, mintegy igazolva a kidolgozott szerződési struktúra alkalmazhatóságát, flexibilitását és hatékonyságát.

A kutatás módszere

A munka során szem előtt tartotta a szerző azt, hogy „egy-egy területről teljes képet csak azok a vizsgálatok adhatnak, amelyek keresik a jog fejlődését meghatározó kulcspontokat, alkalmazzák a jogösszehasonlító módszert, a történeti fejlődés kontextusába tudják helyezni a kutatást és reflektálnak a gyakorlatra is.”³ Így alkalmazásra kerültek interdiszciplináris, jogösszehasonlító, történeti, logikai, nyelvtani és dogmatikai módszerek, a szerző végzett extrapolálást, teleologikus interpretációt, fogalomalkotást és fogalomhasználatot, csoportosításokat, jogszabály- és joggyakorlatelemzést, értelmezést, rendszerezést, összevetést és elkülönítést, megvalósított korrelációs, szemantikai és taxonómiai elemzéseket, megfogalmazott de lege lata és de lege ferenda gondolatokat. A kutatás részét képezte nemcsak a nyomtatott formában elérhető idegen és magyar nyelvű joganyagok feldolgozása, hanem az elektronikus adatbázisok használata is. Sor került primer adatgyűjtésre kérdőíves felmérés keretében:⁴ 2018. április és június között a Kúria 9 polgári ügyszakos bírája közül 7, az Országos Bírósági Hivatalon keresztül a Magyar Igazságügyi Akadémia közvetítésével az ítélőtáblák polgári ügyszakos bírái közül 2 vett részt a felmérésben.⁵

A kutatás főbb eredményei

1. A szerződéstípusokhoz és a szerződések tipizálásához a XXI. századi szerződési jogi környezet bemutatásán, valamint a szerződés fogalmának és a szerződési szabadság alapelvének elemzésén keresztül jut el a szerző. A szerződéstipizálások összehasonlító analízise szélesíti szerződési jogi látókörünket (egyezőségek, hasonlóságok és eltérések

3 MENYHÁRD Attila (2015): A polgári jog tudománya Magyarországon. In JAKAB András – MENYHÁRD Attila szerk.: A jog tudománya. Tudománytörténeti és tudományelméleti írások, gyakorlati tanácsokkal. Budapest, hvgorac, 260.

4 A felmérést inspirálta: BEALE,H.–DUGDALE, T. (1975): Contracts between Businessmen: Planning and the Use of Contractual Remedies. British Journal of Law and Society, 1975/1. 45-60.

5 Az ítélőtáblák részéről visszaküldött válaszokat munkánk során mellőzni voltunk kénytelenek, mert összesen csak két ítélőtáblai bíró töltötte ki a kérdőívet és ők is csak részlegesen; a nagyfokú érdektelenség, az együttműködési készség elmaradása és a hiányos válaszok okait nem sikerült kideríteni.

feltárása révén), újabb támpontok kialakítását inspirálhatja és a nemzeti szerződési jog megértéséhez is közelebb vihet. A szerződéstípusok ésszerű, logikus és szisztematikus kialakítása segíti az általános és különös szerződési jogi regulák összehangolt rendjének⁶ megteremtését, csökkenti a túlszabályozást és ezáltal is a jogbiztonságot szolgálja.

1.1. A hagyományosan elfogadott szerződési kategóriák tanulmányozása kétirányú

- nemzetközi (angol, norvég, francia, olasz, német, osztrák, svájci, litván, lengyel, román és szerb) kontraktuális csoportosítások feltérképezése, és

- a szerződések magyar rendszerezési szempontjainak vizsgálata a XIX. század második felétől 2018-ig terjedő intervallumban.

1.2. Az elvégzett analízisek alapján a következő megállapítások tehetők:

- a dualista magánjogok (francia, német, osztrák) megkülönböztetnek kereskedelmi szerződést is (a polgári és kereskedelmi jog kettősségét kiegészítve, trialista felfogás is megjelent: a gazdasági joggal bővítve a viszonyrendszert);⁷

- a polgári jogon belüli jogterületek szerinti szerződési elosztás (német, osztrák, svájci) is elfogadott;

- hangsúlyosnak tekinthető a szerződések szabályozottságán (német, svájci, olasz, román, szerb, norvég) alapuló különbségtétel, viszont a törvénykönyvi sorrendje a megállapodásoknak nem kritériumképző;

- a jogügyleti klasszifikáció háttérbe szorítja a szerződés – mint jogügyletfajta – csoportosítását (olasz, német, osztrák), emellett az itt alkalmazott szempontrendszer szerződésekre szűkítése is jelen van (svájci, román, szerb);

- egyszerűbb, duális kategóriák használata a legrégebbi és leggyakoribb (kommutatív – aleatorikus: román, szerb; nevesített – nevesítetlen: francia, lengyel, román, szerb;

konszenzuál – reál: francia, német, litván, lengyel, román; visszterhes – ingyenes:

francia, olasz, lengyel, román; egyoldalú – kölcsönös kötelezettséget keletkeztető:

angol, francia, német, svájci, román, szerb etc.);⁸

- altípusok képzését is lehetővé tevő szempontok használata elterjedt (tárgy: angol, olasz, német, svájci; felek: angol, norvég; forma: angol, norvég, litván, szerb; időtartam:

angol, olasz, román, szerb etc.);

6 VÉKÁS Lajos (2014): A magánjogi kodifikációk néhány tanulságáról. In CSEHI Zoltán – KOLTAY András – LANDI Balázs – POGÁCSÁS Anett szerk.: (L)ex cathedra et praxis. Ünnepi kötet Lábady Tamás 70. születésnapja alkalmából. Budapest, Pázmány Press, 261.

7 DEMARSIN,B. – KEIRBILCZK, B. (2016): Brave little Belgium? The new Code of Economic Law and its relationship with civil and commercial law. Zeitschrift für Europäisches Privatrecht, 2016/4. 859-887.

8 Európán kívül is elterjedt párba állítások ezek; lásd: JONES, W. C. – SHARPE,M. E. szerk. (1989): Basic Principles of Civil Law in China. New York, Inc., 204-207.

- az új jelenségekre adott reflexióként, a modernitást, nyitottságot és rugalmasságot tükröző szerződési csoportképzés nem karakterisztikus (komplex/kollektív szerződések:

német, svájci, román, szerb; vegyes szerződések: francia, német; típusidegen/atipikus: német, francia; standard kontraktusok: litván, román).

1.3. A magyar szerzők szerződéstípus-alkotásainál, a vizsgált majd 150 évben, a töretlenül végigvitt szempontok a jellemzők:

- a kereskedelmi szerződés nem játszott központi szerepet a klasszifikálásnál;

- a dogmatikai gyökerű, duális felosztások a leggyakoribbak;

- általánosabb kategóriák (és alfajtáik) felől közelítés (jogügylet, jognyilatkozat, kötelem) elterjedt volt;

- alapvető volt, még ha nem feltétlenül mindig ugyanazokhoz a csoportosításokhoz is vezetett, a szolgáltatás fajai szerinti különböztetés;

- magánjogunk fejlődésének köszönhetően a második ezredfordulóig a törvénykönyvi szerződéstipizálás figyelembevétele nem volt jellemző.

1.4. Az új Ptk. kodifikációs munkálatai kapcsán feltűntek új, éppen a kodifikáció szemszögéből alkotott szerződéscsoportok:

- megmaradó, eltűnő és a kódexben újonnan nevesített szerződések;⁹

- a Ptk. új szerződéseinek újdonság értéke alapján (új szabályozási struktúrába kerültek, külön törvényből a kódexbe átemeltek, első törvényi szintű szabályozásukat elnyertek).¹⁰

1.5. Az új társadalmi, gazdasági és jogi jelenségekre reagálnak azok a tipizálások, amelyek az elmúlt három évtizedben a szerződési technika változása (önszabályozás, standardizálás) adta szerződéstípust: szabványszerződés,¹¹ és ezzel összefüggésben¹² a szerződő felek

9 JUHÁSZ Ágnes (2011): Adalékok az egyes szerződések Ptk-n belüli rendszerének átalakulásához. In Miskolci konferenciák 2010. Kodifikációs tanulmányok a polgári jog és a polgári eljárásjog témakörében. Miskolc, Novotni Alapítvány, 51-54.

10 TŐKEY Balázs (2018): Új szerződéstípusok a Polgári Törvénykönyvben. In VÉKÁS Lajos szerk.: Fejezetek a Polgári Törvénykönyv keletkezéstörténetéből. Budapest, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., 283-284.

11 Egyik álláspont szerint a szabvány-, adhéziós-, blanketta- és standardizált szerződések azonosak, lásd: BÍRÓ György (1990): Konszenzuson alapuló szerződési feltételek (Az általános szerződési feltételek a gazdálkodó szervezetek tartós kapcsolatában). In: Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Juridica et Politica.

Tomus IV. Fasciculus 1-7. Miskolc, ME ÁJTK, 44. és S^ZÉKELY Katalin (1992): Jellegzetességek a kereskedelmi szerződések struktúrájában. Jogtudományi Közlöny, 1992/7. 341.; a másik álláspont szerint a szabványszerződések a gyűjtőfogalom és azon belüli altípusok az adhéziós és a blankettaszerződések, lásd:

TAKÁTS Péter (1987): A szabványszerződések. Budapest, Akadémiai Kiadó, 107-130.

12 TAKÁTS Péter (1987): A szabványszerződések. Budapest, Akadémiai Kiadó, 157-160.

személyéből (laikus – professzionalista) kiindulva (később alapvetően az Európai Unió fogyasztóvédelmi jogalkotása következtében) fogyasztói szerződéseket¹³ különítenek el.¹⁴

2. Az atipikus szerződéseket befogadó kontraktuális osztályozások feltárása is kétsíkú volt: nemzetközi (francia, spanyol, olasz, német, osztrák, svájci, holland, cseh, lengyel, román és szerb) és magyar (XX. század első felétől a 2013. évi V. törvény kommentár-irodalmáig terjedően) szempontrendszerek és definíciótartalmak tanulmányozása.

2.1. A vizsgált európai jogrendszerekben alapvetően két megközelítése van a szerződések atipikus voltának: egyrészt sui generis, önálló létjogosultságú kategóriaként (német, osztrák, svájci, szerb), másrészt a reguláció hiányával összekapcsoltan a név-nélkülinek minősítés; ez utóbbin belül két alcsoport van: jogszabályban nem szabályozott nevesítetlen szerződések (szerb), és a Ptk-n kívüli innominát kontraktusok (francia, cseh, lengyel, román) az atipikusok. Az olasz klasszifikálás ötvözi a két megközelítést (sui generis, Ptk-n kívüli, nevesítetlen), a spanyol és a holland értelmezés pedig csak a szabályozatlanságra (előbbinél bármely jogi norma tekintetében, utóbbinál csak a Ptk-hoz viszonyítva) támaszkodik.

2.2. A külföldi álláspontokhoz hasonló a magyar szakirodalom viszonyulása is az atipikus kategóriához: nevesítetlen megállapodásokkal való azonosítás (holott valamennyi atipikus szerződésnek van saját neve), nem szabályozott kontraktusnak minősítés (azonban a szindikátusi szerződés és a Ptk-n kívüli franchise-szerződés kivételével valamennyi atipikus szerződésre alkalmazandó kisebb-nagyobb terjedelmű és részletességű normatív rendelkezés), és típusoktól eltérő szerződésfajtaként meghatározás. Amiben a magyar szemlélet eltérést mutat az ismertetett európaiakhoz képest, az a vegyes szerződésnek besorolás, vagy éppen

13 FAZEKAS Judit (2015): Fogyasztóvédelmi elemek az új Polgári Törvénykönyvben. In VERESS Emőd szerk.:

Kolosváry Bálint emlékkötet. Kolozsvár, Erdélyi Református Egyházkerület & Sapientia EMTE Kolosváry Bálint Jogtudományi Kutatóközpont, 110-126.; CSEHI Zoltán (2009): Az ászf-k szabályai az európai jog szorításában. In Miskolci konferenciák 2008. Bank- és hitelviszonyok, kodifikációs tanulmányok az új Ptk.

születése kapcsán. Miskolc, Novotni Alapítvány, 93.; V^ÉKÁS Lajos (1999): A szerződési szabadság alkotmányos korlátai. Jogtudományi Közlöny, 1999/2. 59-60.; V^ÉKÁS Lajos (2016): Szerződési jog. Általános rész. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 110.; FUGLINSZKY Ádám – TŐKEY Balázs (2018): Szerződési jog. Különös rész. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 30.; VÉKÁS Lajos (2000): Fogyasztóvédelmi magánjog és az új Ptk. In TÓTH Károly szerk.:

Tanulmányok Dr. Bérczi Imre egyetemi tanár születésének 70. évfordulójára. Acta Universitatis Szegediensis.

Acta Juridica et Politica. Tomus LVIII. Fasciculus 1-41. Szeged, SZTE ÁJTK, 555.: nem optimális rendszeralkotás; VÉKÁS Lajos (2008): A szerződések általános szabályai az új Ptk. Szakértői Javaslatában. In Liber Amicorum. Studia Péter Gyertyánfy dedicata. Ünnepi dolgozatok Gyertyánfy Péter tiszteletére. Budapest, ELTE ÁJTK Polgári Jogi Tanszék, 375.: a fogyasztói szerződések szabályai kakukktojást jelentenek a szerződési jogban; VÉKÁS Lajos (2016): Über das ungarische Zivilgesetzbuch im Spiegel der neueren europäischen Privatrechtsentwicklung. Zeitschrift für Europäisches Privatrecht, 2016/1. 44-52.: további, szabályozási problémák a fogyasztói szerződések kapcsán; ugyanezzel kapcsolatban lásd még: VÉKÁS Lajos (2017):

Kodifikált magánjog – uniós fogyasztóvédelmi irányelvek. In H^OMICSKÓ Árpád Olivér – SZUCHY Róbert szerk.:

60 Studia in Honorem Péter Miskolczi-Bodnár. De iuris peritorum meritis 11. Budapest, KRE ÁJTK, 599-602.

14 A szerződési jogot a gazdasági folyamatok alapján elemző szakirodalom is e két szerződéstípust tartja új hozadéknak, lásd: SZALAI Ákos (2013): A magyar szerződési jog gazdasági elemzése. Budapest, L’Harmattan, 549-588.

fordítva, a vegyes szerződés atipikus kontraktus egy fajtájaként való osztályozása; pedig az atipikus szerződések többek és mások, mint a vegyes szerződések.

2.3. A fentebb vázoltak konzekvenciájaként egy olyan szerződéstipizálási rendszert alakított ki a pályázó, amely alkalmas valamennyi szerződéstípus befogadására, visszatükrözi az egyre komplexebb valóságot és flexibilis a folyamatos változáshoz való alkalmazkodás szempontjából is. Ezeknek a kritériumoknak akkor tudunk megfelelni, ha nem egyetlen szerződésklasszifikálási aspektus szerint csoportosítjuk a szerződéseket, hanem több követelmény figyelembevételével összetett, kétdimenziós feltételrendszert dolgozunk ki, ahol horizontális (jogági), vertikális (jogterületi, jogintézményi), kialakulási és szabályozási, elnevezésbeli, alanyi, közvetlen és közvetett tárgyi, alakszerűségi, szerződéskötési folyamattal kapcsolatos, tartalmi, megszűnési, gyakorisági nézőpontok, szinergiák játszanak szerepet.

Az alapstruktúrák (I. dimenzió) szerint a kontraktusokat köz- és magánjogi szerződésekre oszthatjuk fel, a magánjogi kategórián belül további alfajt képeznek a kötelmi jogi szerződések és a nem kötelmi jellegűek, a kötelmi jogi szerződéseket nevesített és nevesítetlen megállapodásokra tudjuk bontani:¹⁵ a nevesített szerződések közé tipikus és atipikus, a nevesítetlenek közé a vegyes és a de facto innominát kontraktusok tartoznak.¹⁶ Az átmeneti struktúrák (II. dimenzió) az I. dimenzió kategóriáinak határvonalán elhelyezkedő, azokat elmosó, köztes kategóriájú megállapodásfajták (úgy mint vegyes jogági, a Ptk-ban részlegesen szabályozott atipikus, ál-atipikus és hibrid megállapodások).

2.4. A pályázó a közigazgatási szerződéshez kapcsolódó anomáliák többirányú elemzéséből (elnevezés, jellemzők, jogági hovatartozás, közvetlen és közvetett tárgy, tartalom, fajták, szabályozás etc. szempontok alapján) arra jutott, hogy a problémák kiküszöbölése érdekében eldöntendő, hogy a közigazgatási szerződés minek minősüljön:

közjogi megállapodások gyűjtőkategóriájának, vagy a hatósági szerződés más elnevezésének (a két jogintézmény mintegy kölcsönösen hasonul a jogszabályi háttérnek köszönhetően), vagy (megalkotandó) saját fogalommal, tárggyal és tartalommal rendelkező, önálló szerződéstípusnak. Amennyiben ez utóbbi minősítést fogadjuk el, akkor a szerző meglátása szerint a közjogi jogszabályok tárgyi hatálya alá tartozik, hogy mit minősít közigazgatási szerződésnek, azonban a szerződés a magánjog „terméke”: a szerződés definiálása, a szerződéshez, mint jogintézményhez kapcsolódó elvek (szerződési szabadság, egyenjogúság, mellérendeltség, szinallagma etc.) kidolgozása, a kontraktus dinamikájának kibontása

15 Ezt a fajta felosztást még a kínai szerződési jog is ismeri, lásd: JONES, W. C. – SHARPE,M.E. szerk. (1989):

Basic Principles of Civil Law in China. New York, Inc., 207.

16 PAPP Tekla (2009): Atipikus szerződések. Szeged, Lectum Kiadó, 11-14.; VÖRÖS Imre (2004): A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga I. Budapest, KRIM Bt., 7.

(előkészítés, szerződéskötés, érvényesség, hatályosság, módosítás, megszűnés), a dinamika megbicsaklásának (szerződési jogi problémák feltűnése, úgy mint, érvénytelenség, hatálytalanság, szerződésszegés) korrigálása a mindenkori Polgári Törvénykönyv feladata,¹⁷ és a közjogi jogalkotás is csak ezzel összhangban dolgozhat, mert egyébként konzerválódik a jelenlegi helyzet (listázás vagy hatósági szerződésre szűkülés). Erre tekintettel a monista és a szerződési jogot beolvasztó közjogi felfogás nem elfogadható, hiszen a magánjogi szerződési dogmatika, szakszókészlet, rendszertan nélkül semmilyen szerződés sem értelmezhető, ahogy ezek nélkül és még ezekkel sem tudtak a közigazgatási szerződés tekintetében koherens közjogi szisztémát és tipizálást kidolgozni. Ezek alapján két járható út körvonalazódik (kizárva az állam nélküli magánjog teóriáját)¹⁸

- a jogágilag vegyes megállapodások elismerését és elfogadva a jogviszonyok jogágilag egyre komplexebbé válásának hipotézisét;

- normatív megalapozással, egy köztes jogterület kialakítása a közigazgatási szerződés vonatkozásában, a német Verwaltungsprivatrecht¹⁹ mintájára.

2.5. A magánjogi, azonban nem kötelmi szerződések körében a társasági szerződés eltérő ismérveinek, a családjog kontraktusainak, valamint az egyéb, alapvetően vegyes jellegű, jogágakban két egymással ellentétes irányultságú tendencia (az agrárjogi kontraktus és a munkaszerződés vonatkozásában) ismertetésére kerül sor.

2.6. A kötelmi jogi nevesített megállapodások keretében a tipikus és az atipikus szerződések tulajdonságainak szemléltetése történik azzal, hogy a csoportismérvek alapján jelenleg Magyarországon a szindikátusi szerződést, a PPP-szerződést, a távollévők között kötött szerződést, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő szerződést, az üzlethelyiségen kívül kötött szerződéseket, a timesharing-szerződést, a konzorciós szerződést, a koncessziós szerződést, a licenciaszerződést, a franchise-szerződést, a merchandising szerződést, a lízingszerződést, a faktoring-szerződést és az egészségügyi kezelési szerződést soroljuk az atipikusok közé. Az atipikus szerződések csoportja nem lezárt, hanem egyre terebélyesedő kategória: ezt a tendenciát jól szemlélteti az, hogy egy néhány éves megszilárdulási és meggyökeresedési folyamat után az atipikus szerződések közé tartozik már

17 Ptk. Hatodik Könyv Kötelmi jog Második rész A szerződés általános szabályai

18 WAGNER G. – ZIMMERMANN, R. (2014): Vorwort: Methoden des Privatrechts. Archiv für die zivilistische Praxis, 2014/4. 4.

19 KOVÁCS László – VÁRHOMOKI-MOLNÁR Mária – SZILVÁSY György Péter – KOI Gyula – IVÁN Dániel (2017):

A közigazgatási szerződések. In PATYI András – BOROS Anita szerk.: Közigazgatási eljárásjog az Európai Unióban – a ReNEUAL Modell Szabályok értékelése. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 2017/2.

különszám, 137.; BEALE,H. – FAUVARQUE-COSSON, B. – RUTGERS,J. – TALLON,D. – VOGENAUER,S.(2010):

Cases, Materials and Text on Contract Law. Oxford and Portland, Oregon, Hart Publishing, 164.; BECK Salamon (1938): Szerződés, mint közigazgatási jogviszony. Polgári Jog (Közgazdaság és Pénzügy), 1938/5. 252.

az egészségügyi kezelési szerződés (treatment contract, Behandlungsvertrag) és a merchandising-szerződés is.²⁰

2.7. A kötelmi jog nevesítetlen megállapodásai tekintetében a vegyes szerződések és a de facto innominát szerződések részletes elemzése történik a doktori értekezésben, majd a szerződési „turmixok” (vegyes jogági: közbeszerzési, közszolgáltatási és támogatási szerződések; ál-atipikus szerződések: dealeri, outsourcing, befektetési és disztribútori kontraktusok; hibridek: tipikus és atipikus szerződések közötti, valamint a vegyes szerződések alfajain belüli keveredések) tanulmányozása zárja a pályázó által létrehozott szerződési keretrendszer taglalását. Az eddigi elemzések alapján jól látható, hogy a szerződési jog a levert cölöpök (a tipizálási szempontok) között folyamatos, állandó alakulásban, változásban van. A szerző meglátása szerint a gazdasági és társadalmi viszonyok változásai és a globalizáció eredményezte átalakulások a szerződések területén a de facto innominát kontraktusok irányából induló és a nevesített tipikus szerződések felé mutató fejlődést generálnak: a megelőzően még fel nem merült megállapodások először de facto innominát szerződésként tűnnek fel, majd rendszeressé válásukkal a vegyes (pl.: befektetési szerződés) vagy az atipikus szerződések (pl.: a fogyasztói csoport létrehozására és működtetésére irányuló konzorciós szerződés) közé sorolódnak, és végül – nem annyira gyakoriságuk, mint inkább jogalkotói szándék folytán – bekerülhetnek a Ptk-ba (például az eddig még csak a de facto innominát megállapodásként feltűnt, az új Ptk-ba bizalmi vagyonkezelésként bekerült kontraktus).²¹

3. A szerző a komplex szerződési képződmények első részletes magyarországi vizsgálatát is elvégezte, mert a magánjog szerződéseinek klasszifikálási szempontjaira vonatkozóan az európai szerződési jogi szakirodalomban új megközelítések is feltűntek: az egyedi és az egymással összefüggő megállapodások kategorizálásával,²² azaz a bilaterális szerződési jogviszonyok mellett a multilaterális kontraktuális kapcsolatokra is figyelem vetül.²³ A szerződési lánc, hálózati szerződés, az esernyő megállapodás, a kapcsolt szerződés és a szerződéscsoport (-csomag) jellemzőinek kifejtése után kerül sor a komplex szerződések magyar jogszabályokban, atipikus és kooperatív kontraktusok közötti, a bírói ítéletekben és a

20 Erről részletesen lásd: JENOVAI Petra – PAPP Tekla – STRIHÓ Krisztina – SZEGHŐ Ágnes (2011): Atipikus szerződések. Szeged, Lectum Kiadó, 241-266., 314-340.

21 Ptk. 6:310-6:330. §§

22 CAMPBELL,D.– COLLINS,H.– WRIGHTMAN,J. szerk. (2003): Implicit Dimensions of Contract, Discrete, Relational and Network Contracts. Oxford and Portland, Oregon, Hart Publishing; MITCHELL, C. (2013):

Contract Law and Contract Practice. Bridging the Gap Between Legal Reasoning and Commercial Expectation.

Oxford and Portland, Oregon, Hart Publishing.

23 TEUBNER, G. (2004): Netzwerk als Vertragsverbund. Virtuelle Unternehmen, Franchising, Just-in-time in sozialwissenschaftlicher und juristischer Sicht. Baden-Baden, Nomos Verlagsgesellschaft, 58-100.

szakirodalomban előfordulásának feltárására és analízisére; a több szempontú vizsgálati megközelítés a témakör fontosságát bizonyítandó a biztosítási szerződés kapcsolt szerződéskénti hipotetikus elemzésével zárul.

A multilateriális kontraktuális kapcsolatokról fontos leszögezni a következőket:

- az egymással összefüggő megállapodások kategóriái nem tisztán jogi tartalmúak, hanem szociológiai,²⁴ gazdasági és társadalmi definíciós elemekkel²⁵ is rendelkeznek;²⁶

- a legtágabb értelmezés szerint a szervezeti jogviszonyok is ide sorolhatóak (organizational networks: corporate groups),²⁷ és ezeknél viszont többnyire eltávolodunk a szerződési alapoktól;

- egyelőre nincs letisztult kifejezés-használat: művenként eltérések vannak (szinonimaként használt kifejezések: contractual network, business networks, quasi- organizations, quasi-firms, virtual enterprises, multi-party hybrid business arrangements, complex economic organizations;²⁸ hybrid category);²⁹

- jelentős nehézséget okoz az is, hogy kaotikus a kategorizálás is: több szerződés kapcsolódását, egy szerződésen belüli jogviszonysíkokat, vagy ezek keverékét tipizálják;

- számos szerződés nem illeszthető be egyetlen kategóriába, például a PPP-szerződés,³⁰ a szindikátusi szerződés, a franchise-szerződés,³¹ és emellett összevisszaság uralkodik atekintetben is, hogy melyik kontraktus hova tartozik;³²

24 TEUBNER,G.(2014):Law and Social Theory: Three problems. Ancilla Iuris, 2014. 183-222.

25 ABEGG, A. (2006): Regulierung hybrider Netzwerke im Schnittpunkt von Wirtschaft und Politik. Kritische Vierteljahresschrift für Gesetzgebung und Rechtswissenschaft, 2006/2-3. 266-290.

26 TEUBNER, G. (2004): Netzwerk als Vertragsverbund. Virtuelle Unternehmen, Franchising, Just-in-time in sozialwissenschaftlicher und juristischer Sicht. Baden-Baden, Nomos Verlagsgesellschaft 11-42., 58-100.;

GRUSIC,U.(2016): Contractual networks in European Private International Law. International and Comparative Law Quaterly, 7/2016. 585., 587.; MAULTZSCH, F. – CZARNECKI, M. A. (2016): Bausteinverträge in der Dogmatik der Schuldverhältnisse. Zeitschrift für Europäisches Privatrecht, 4/2016. 838.; TEUBNER,G.(2009):

Coincidenta Oppositorum: Hybrid Networks beyond Contract and Organisation. In AMSTUTZ,M.–TEUBNER,G.

szerk.: Networks: Legal Issues of Multilateral Co-operation. Oxford and Portland, Oregon, Hart Publishing, 4.

27 GRUSIC, U. (2016): Contractual networks in European Private International Law. International and Comparative Law Quaterly, 7/2016. 588.; MAULTZSCH,F.–CZARNECKI, M.A.(2016):Bausteinverträge in der Dogmatik der Schuldverhältnisse. Zeitschrift für Europäisches Privatrecht, 4/2016. 839.; MALZER,M.(2013):

Vertragsverbünde und Vertragssysteme. Baden-Baden, Nomos Verlagsgesellschaft, 493.; TEUBNER,G.(2009):

Coincidenta Oppositorum: Hybrid Networks beyond Contract and Organisation. In AMSTUTZ,M.–TEUBNER,G.

szerk.: Networks: Legal Issues of Multilateral Co-operation. Oxford and Portland, Oregon, Hart Publishing, 14.;

GRUNDMANN, S. (2011): Contractual networks in German private law. In CAFAGGI, F. szerk.: Contractual Networks, Inter-Firm Cooperation and Economic Growth. Cheltenham/Northampton, Edward Elgar Publishing, 116.

28 GRUSIC, U. (2016): Contractual networks in European Private International Law. International and Comparative Law Quaterly, 7/2016. 582.

29 COLLINS,H. (2003): The Research Agenda of Implicit Dimensions of Contracts. In CAMPBELL,D.–COLLINS, H. – WRIGHTMAN, J. szerk. (2003): Implicit Dimensions of Contract, Discrete, Relational and Network Contracts. Oxford and Portland, Oregon, Hart Publishing, 191.

30 Nemcsak hálózati, hanem esernyő megállapodás is lehet; lásd: SHAOUL,J.(2009): The Experiences with PPP in the road sector in Europe. In Privatisierung der Verkehrsinfrastruktur, Erfahrungen mit Public Private Partnership (PPP) in Österreich und Europa. Tagungsband. Wien, 33.

- ez a fajta rendszerezés elszakad a kötelmi jogviszonyok relatív szerkezetétől³³ és sokrétűbb, átfogóbb, globálisabb szemléletet igényel, mert több szerződés együttes értékelését és jogviszonybeli összefüggéseik feltárását kívánja meg;³⁴

- aggályosak és végiggondolandóak a versenyjogi³⁵ és nemzetközi magánjogi vonatkozások is;

- az egyszerű kapcsolt szerződések és a szerződésegyüttesek részletes elemzése³⁶ nyithatja meg az utat a bonyolultabb multilateriális szerződési kategóriák tisztán jogi szempontú dogmatikájának és módszertanának kidolgozásához, mivel ezeknél az egymással összefüggő szerződések sorsa közös, azonos.

4. Az atipikus szerződések egyetlen jellemzőre nem „fűzhetők fel”, és a szokásos kötelmi jogi tematizálás (alanyok, tárgy, szolgáltatás felőli megközelítés) sem vezet velük kapcsolatban speciális eredményre; ezért a megszokottól eltérő tagolásokat alkalmaz az értekezés.

4.1. Az atipikus szerződéseket önálló és önállótlan fajtákra bontva, az önálló csoportba tartoznak azok az atipikus megállapodások, amelyek függetlenek más jogviszonyoktól, más tevékenységektől; ide tartozik a PPP-szerződés, a koncessziós szerződés, a licenciaszerződés, a faktoring-szerződés, a franchise-szerződés, a lízingszerződés és az egészségügyi kezelési szerződés. Az önállótlan kategória két alfajtára bomlik aszerint, hogy az atipikus szerződés másik jogviszonyra vagy egy tevékenységre épül-e rá. Más jogviszonyhoz kapcsolódó atipikus szerződés a szindikátusi szerződés, mert a társasági szerződésre „támaszkodik”. Egy adott tevékenységhez - amelyet az egyik szerződő fél üzletszerűen folytat - kötődik az önállótlan atipikus szerződések másik csoportja, ahol e szerződések közvetítik a fogyasztó

31 HELDT,C.(2009): Internal Relations and Semi-spontaneous Order: The Case of Franchising and Construction Contracts. In AMSTUTZ,M.–TEUBNER,G. szerk.: Networks: Legal Issues of Multilateral Co-operation. Oxford and Portland, Oregon, Hart Publishing, 137.: multilateral special relationship (Sonderverbindung); ROHE, M.

(1998): Netzverträge, Rechtsprobleme komplexer Vertragsverbindungen. Tübingen, Mohr Siebeck, 412., 491.

32 GRUSIC, U. (2016): Contractual networks in European Private International Law. International and Comparative Law Quaterly, 7/2016. 586.; SAMOY,I. – LOOS,M.B.M.(2012): Introduction. In SAMOY,I. – LOOS,M.B.M.szerk.Linked Contracts. Cambridge – Antwerp – Portland, Intersentia, 1.; TEUBNER,G.(2009):

Coincidenta Oppositorum: Hybrid Networks beyond Contract and Organisation. In AMSTUTZ,M.–TEUBNER,G.

szerk.: Networks: Legal Issues of Multilateral Co-operation. Oxford and Portland, Oregon, Hart Publishing, 11.

33 MAULTZSCH, F. – CZARNECKI, M. A. (2016): Bausteinverträge in der Dogmatik der Schuldverhältnisse.

Zeitschrift für Europäisches Privatrecht, 4/2016. 837.; COLLINS,H. (2003): The Research Agenda of Implicit Dimensions of Contracts. In CAMPBELL,D.–COLLINS,H.–WRIGHTMAN,J. szerk. (2003): Implicit Dimensions of Contract, Discrete, Relational and Network Contracts. Oxford and Portland, Oregon, Hart Publishing, 191.

34 AMSTUTZ, M. (2004): Die Verfassung von Vertragsverbindungen. In AMSTUTZ, M. szerk.: Die vernetzte Wirtschaft: Netzwerke als Rechtsproblem. Zürich, Schulthess, 45-86.

35 158/2005. VJCOMP/E-2/39.140 – DaimlerChrysler-ügy; COMP/E-2/39.141 – Fiat-ügy; COMP/E-2/39.142 – Toyota-ügy; COMP/E-2/39.143 – Opel-ügy

36 3172/2015. (VII. 24.) AB végzés; TEUBNER,G.(2009): Coincidenta Oppositorum: Hybrid Networks beyond Contract and Organisation. In AMSTUTZ,M.–TEUBNER,G. szerk.: Networks: Legal Issues of Multilateral Co- operation. Oxford and Portland, Oregon, Hart Publishing, 395-416.

felé az adott tevékenység „hozadékát”. Ide tartozik a távollévők között kötött szerződés, mert a vállalkozás árut értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó tevékenységéhez kapcsolódik, hasonlóan az üzleten kívüli kereskedés, a konzorciós szerződés, a timesharing-szerződés és a merchandising szerződés.³⁷

4.2. Az atipikus szerződések csoportosíthatóak az alapján is, hogy járulékos vagy lényegi vonásaik mutatnak-e eltérést a Polgári Törvénykönyvben tipizált szerződésekhez képest. A járulékos jellegű atipikus szerződésekhez tartozik

- a távollévők között kötött szerződés és annak önállósult verziói: csomagküldő és elektronikus kereskedelem, mert a szerződéskötés módja jelenti az eltérést;

- az üzleten kívüli kereskedés, mert a szerződéskötés helye különleges. A többi atipikus kontraktus a lényeget, a szerződés közvetett tárgyát (a szolgáltatást) tekintve alapvető eltérést mutat a Ptk-ban nevesített megállapodásokhoz képest.

4.3. Az atipikus szerződéseket kategorizálhatjuk a reguláció alapján is: vannak-e jogi normában szabályozva, ha igen milyen jogszabályban történt ez.

4.4. Az értekezésben egy negyedik rendszerezés alkalmazására került sor: olyan jellemzők szerinti besorolásokra, amelyek nem az összes atipikus szerződés vonatkozásában használhatóak, hanem egyes atipikus szerződéseket különítenek el markánsan a többitől:

- a szerződés regulációjának jellegéből kiindulva: fogyasztóvédelmi vonatkozású atipikus szerződések (távollévők között kötött, üzlethelyiségen kívül kötött szerződések, konzorciós szerződés és timesharing-szerződés);

- a szerződés funkciója szerint: gazdasági társaságok létesítését és egzisztálását érintő atipikus szerződések (szindikátusi, koncessziós és PPP szerződések);

- a szerződés tartalmának jogterületi kötődését figyelembe véve: szellemi tulajdonhoz kapcsolódó atipikus szerződések (licencia-, franchise- és merchandising szerződés);

- a szerződés közvetlen és közvetett tárgyai alapján: szolgáltatási jellegű atipikus szerződések (faktoring-, lízing- és egészségügyi kezelési szerződések).

A franchise-, a faktoring- és a lízingszerződést a szerző továbbra is atipikus szerződésként taglalja, egyrészt azért mert a Ptk-ban csak részleges szabályozásukra került sor, másrészt azért, mert a Ptk-ba emelésük sok vitát generált és generál, harmadrészt azért, mert a gazdasági forgalomban ezen kontraktusok számtalan verziója köttetik.³⁸

37 Az önállótlan atipikus szerződések ezen alcsoportjának szabályozása erőteljes fogyasztóvédelmi hatást is tükröz.

38 FÉZER Tamás (2017): Atipikus szerződések. In: CSÉCSY György – FÉZER Tamás – HAJNAL Zsolt – KÁROLYI Géza – PETKÓ Mihály – TÖRŐ Emese – ZOVÁNYI Nikolett (2017): Kereskedelmi tranzakciók joga. Debrecen, Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 95.

4.5. A pályázó elemezte a magyar bírói gyakorlat viszonyát is az atipikus szerződésekhez, kiemelve az alábbiakat. Az atipikus szerződések megjelenése a dogmatikai hagyományoktól való eltávolodást és – kezdetben – bizonytalan jogalkalmazást eredményezett. A bírói gyakorlat általában eredményorientáltan közelíti meg az atipikus szerződéseket: nem a minősítésre, hanem a jogügylet elbírálására koncentrál. Ezért az ügyleti feltételekből indul ki, vizsgálja, hogy a felek feltehető akarata mire irányult; mi az elérni kívánt üzleti, gazdasági cél; melyek a kikötött szolgáltatás sajátosságai; és ezeket meghaladóan mit tartottak még lényegesnek a szerződő felek jogviszonyuk szabályozásakor, melyek a szerződés megkötése szempontjából a meghatározó körülmények.³⁹

A magyar bírói döntésekben az 1990-es évek elejétől a második ezredfordulót követő néhány évig a biztonságra törekvés volt megfigyelhető: minden szerződést, ami nem Ptk-beli volt, atipikusnak minősítettek, attól függetlenül, hogy ténylegesen az volt-e, vagy vegyes, illetve de facto innominát megállapodásnak volt-e tekinthető. Az ezredfordulót követően azonban - először az ítélőtáblák, majd a Legfelsőbb Bíróság/Kúria is - kezdik elfogadni az elmélet szerződési tipizálását és bírósági határozatok mondják ki a timesharing-⁴⁰, a konzorciós⁴¹, a koncessziós⁴², a lízing-⁴³, a faktoring-⁴⁴ és az egészségügyi kezelési⁴⁵ szerződések atipikusságát.

Az atipikus szerződések kapcsán nem tartja megalapozottnak a pályázó azt a gyakran követett bírói megoldást, hogy „a hozzá legközelebb álló nevesített szerződésre irányadó speciális különös részi szabályok – amennyiben a konkrét szerződés tartalmával nem ellentétesek – analóg módon kerüljenek alkalmazásra,”⁴⁶ ugyanis az atipikus szerződések nem egyes nevesített kontraktusokból vagy azok részleteiből összeállított megállapodások, hanem azokhoz képest új típusokat, egyedi kontraktuális egységeket jelentenek. Éppen ezért nem lehet „puzzle-szerűen” értékelni az adott atipikus szerződés tartalmi elemeit, hanem ha nincs rá alkalmazandó speciális jogszabály, akkor a Ptk. Hatodik Könyv Első és Második Része alapján kell megítélni őket.

39 PAPP Tekla (2013): Opuscula Civilia - Magánjogi látlelet. Report on Hungarian Private Law. Befundbericht über das ungarische Privatrecht. Szeged, Lectum Kiadó, 20.

40 BH 2008. 71.; BH 2007. 57.; BH 2007. 95.

41 BDT 2009. 1998.; ÍH 2009. 20.

42 GYIT-H-PJ-2008-178. ; BDT 2003. 750.

43 EBD 2013. G.9.; Debreceni Ítélőtábla Pf. II. 20.378/2012/4.; Szegedi Törvényszék 11. G. 40.290/2011/9.;

Szolnoki Törvényszék 16. P. 20.071/2011/19.; Szegedi Ítélőtábla Gf. I. 30.087/2010/5.; BDT 2008. 1799.;

Szegedi Ítélőtábla Gf. I. 30.218/2007.; BDT 2007. 1666.; BDT 2006. 1487.; BDT 2000. 207.; BH 1991. 357.

44 BDT 2006. 1343.; BH 2005. 72.

45 BDT 2008. 1755.

46 Kúria Pfv.I.21.447/2012/6.; Szegedi Törvényszék 11. G. 40.269/2011/9.; Zala Megyei Bíróság 5. G.

40.066/2011/9.; Csongrád Megyei Bíróság 1.P.21.030/2010/35.; Fővárosi Bíróság 18.G.42.324/2010/19.; Zala Megyei Bíróság 5.P.20.257/2006/32.

4.6. Az értekezés részletesen kitér a jogalkotó atipikus szerződésekhez való viszonyulására is, külön vizsgálatot szentelve ebből a szempontból a Ptk. rekodfikációs folyamatainak és a Ptk-ba bekerült atipikus szerződések (faktoring-, franchise- és pénzügyi lízingszerződés) szabályozásának, kritikai éllel. Jelen munka szerzője nincs egyedül azzal a véleményével,⁴⁷ hogy elnagyoltra, átgondolatlanra és komoly problémákat hordozóra sikerült az érintett atipikus szerződések vonatkozásában a kodifikálás.⁴⁸

A „jogbérleti” szerződés Ptk-beli szabályozását összegezve egyetértőleg idézésre kerülnek Darázs Lénárd megállapításai: „a törvényi szabályozás és a franchise jog élő gyakorlata között meglehetősen nagy diszkrepancia van”;⁴⁹ ezért a szerződő felek megállapodásukban kizárják a Ptk. jogbérleti szerződésre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazhatóságát jogviszonyukra.⁵⁰

Az új Ptk.⁵¹ mindösszesen négy szakaszban szabályozza a faktoring-szerződést, ebből egy rendelkezés a kontraktus definícióját, egy pedig a szerződés felmondási szabályait ismerteti; a másik kettő a hitelbiztosítéki nyilvántartásba vételi kötelezettségről és a kölcsönszerződés szabályainak megfelelő alkalmazhatóságáról szól. Az új Ptk. a faktoring fogalmi ismérvének tekintendő szolgáltatások (a faktor nyújtotta finanszírozás, nyilvántartás, behajtás, védelem)⁵² jogalkotó általi „amputálásával” és a faktoring-szerződés speciális kölcsönszerződéssé minősítésével a gyakorlatban komplex, szolgáltatási jellegű, ilyen keretmegállapodásokat kötő jogalanyokat az új Ptk-n kívüli jogterületekre „lökték”, a jogértelmezésben és a jogalkalmazásban magukra hagyták.

A pénzügyi lízingszerződés Ptk-beli fogalmában⁵³ öt ’vagy’, egy ’illetve’ és kettő ’ha’

szócska szerepel, ami önmagában kifejezi a definíció bizonytalanságát, értelmezhetetlenségét⁵⁴ és alkalmazhatatlanságát. Mivel a Hpt. fogalmi meghatározása⁵⁵

47 PAPP Tekla (2014): „Az elhatározás csak a kezdet…” In MISKOLCZI-BODNÁR Péter – GRAD-GYENGE Anikó szerk.: Megújulás a jogi személyek szabályozásában. Tanulmányok az új Ptk. köréből. Acta Caroliensia Conventorum Scientiarum Iuridico-Politicarum IX. Budapest, KRE ÁJK, 72-81.; PAPP Tekla (2014): Jogi szilánkok a magyar Ptk. rekodifikációja kapcsán. In SZALMA József szerk.: A Magyar Tudomány Napja a Délvidéken 2013. Újvidék, Vajdasági Magyar Tudományos Társaság, 170-183.

48 Lásd: BODZÁSI Balázs (2016): Az új Ptk. esetleges módosításáról. Magyar Jog, 2016/2. 65-72.; BODZÁSI Balázs (2016): Az új Ptk. esetleges módosításáról. Ügyvédek Lapja, 2016/1. 20.; SZALMA József (2014): A polgári és a kereskedelmi jog kapcsolata az új Ptk. fényében. Jogtudományi Közlöny, 2014/10. 460-461.;

LESZKOVEN László Nevesítés? Tipizálás? Atipikus gondolatok az új Polgári Törvénykönyv kapcsán című 2013.

12. 05-én, Szegeden, az „Atipikus szerződések” hallgatói fórumon elhangzott előadása.

49 PETRIK Ferenc főszerk. – WELLMANN György szerk. (2013): Az új Ptk. magyarázata V/VI. Polgári jog.

Kötelmi jog. Első és Második Rész. Budapest, hvgorac, 241.

50 BODZÁSI Balázs (2016): Az új Ptk. esetleges módosításáról. Magyar Jog, 2016/2. 72.

51 Ptk. Hatodik Könyv Harmadik Rész LVIII. Fejezet

52 Ptk. 6:405. §

53 Ptk. 6:409. §

54 BODZÁSI Balázs (2016): Az új Ptk. esetleges módosításáról. Magyar Jog, 2016/2. 72.

55 Hpt. 6. § (1) bek. 89. pont

jelenti az eddigi joggyakorlat vívmányainak megőrzését, a szerző egyetért Bartal Tamással⁵⁶ abban, hogy a pénzügyi lízingszerződést kötő felek a Hpt. szabályozását követik a jövőben, és ebben a vonatkozásban a pénzügyi lízing megmarad atipikus szerződésnek a jogalkalmazásban is.

4.7. A fogyasztóvédelmi vonatkozású atipikus szerződések összehasonlító analízisét és egymástól való elhatárolását a következő szempontok szerint végezte el a szerző: atipikus szerződéseken belüli helyük, gazdasági szerepük, szabályozásuk, alanyaik, közvetlen és közvetett tárgyuk, szerződéskötési specialitásaik, cooling-off period joghatásai, esetleges kooperációs jellegük, többsíkúságuk, megszűnési esetköreik, felmerülő joggyakorlati problémák, egyéb jogági/jogterületi vonatkozásaik és az Európai Unió Bíróságának joggyakorlata alapján.

4.8. A gazdasági társaságok létezését és működését érintő atipikus szerződések összetett elemzése is sok vonatkozásban valósult meg: atipikus szerződéseken belüli alfajok, a komplex kontraktusok típusai, a cél, a gazdasági szerepkör, a gazdasági társaságok létszakaszaihoz való kapcsolódás, a jogi szabályozás, az alanyok, a közvetlen és közvetett tárgyak, a szerződéskötési jellegzetességek, az alakszerűségi követelmények, az időintervallum, az ellenszolgáltatás jellege, a kockázatmegosztás, a privatizáció, a konzorciumok válfajai, a megszűnés, az egyéb jogági/jogterületei összefüggések és az Európai Unió Bíróságának döntései szerint.

4.9. A szellemi tulajdonhoz kapcsolódó atipikus szerződések vizsgálata is sokrétű és összetett volt: atipikus jellegük, komplexitásuk, engedélyezési elemük, szabályozásuk, alanyaik, közvetlen és közvetett tárgyaik, szerződéskötési mechanizmusuk, alakszerűségük, általános szerződési feltételek alkalmazhatósága, kooperáció szerepe, a díjazás, az alhasznosítás, a rendszerszerűség, a megszűnés, az egyéb jogági/jogterületi aspektusok és az Európai Unió Bíróságának ítélkezése tükrében.

4.10. A szolgáltatási jellegű atipikus szerződések tanulmányozásának kritériumai a következők voltak: atipikus szerződési ismérvek, komplex jelleg, szabályozási háttér, cél, alanyok, közvetlen és közvetett tárgyak, szerződéskötés, alakszerűség, határozott idejűség, visszterhesség, a kontraktus alapján keletkező kötelem jellege, a tájékoztatás szerepe, a megszűnés, az egyéb jogági/jogterületi sajátosságok és az Európai Unió Bíróságának judikatúrája. A komplex, alapvetően azonos logikát követő és teljeskörűségre törekvő

56 BARTAL Tamás (2014): Pénzügyi lízing – az új Ptk. és a valóság. Gazdaság és Jog, 2014/3. 21.; erre adott

„reakciót” lásd: VÉKÁS Lajos – GÁRDOS Péter szerk. (2014): Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz. 2. kötet.

Budapest, Wolters Kluwer, 2045-2046.

összevetések úttörőek magyar szerződési jogban, és új összefüggésekre, jellegzetességekre világítanak rá.

5. Az értekezés harmadik részében kerül sor a timeshare-konstrukció és a timesharing- szerződés részletes analízisére a mű első két részében kifejtett gondolatok, megállapítások, javaslatok és kutatási eredmények szisztematikus érvényre juttatásával. A timeshare külföldi és magyarországi eredetének feltárását követően a timeshare-jelenség specialitásaira, gazdasági jelentőségére és flexibilitására világít rá a szerző.

5.1. A timeshare 1960-as években indult el világhódító útjára, az idő múlásával a sémát egyre többrétűvé téve: az 1970-es években építik ki a csererendszert és alapítják meg az első csereszervezeteket, az 1980-as évek hozzák el a szállodaipar (Marriott International) meghódítását,⁵⁷ az ezredforduló évtizedei pedig a jogi szabályozást⁵⁸ és a célirányos timeshare-üdülőhelyek létrehozását.⁵⁹

2014 és 2015 között a timeshare-eladások értéke világszinten elérte a 19,7 milliárd USA dollárt, 121 országban 5400 timeshare-üdülőhely található, 1,3 millió munkahelyet kínálva.⁶⁰ Az RCI nemzetközi csereszervezet 2017-ben 3,8 millió tagot számlált világszerte,⁶¹ az USA- ban ekkor 9,2 millió háztartás rendelkezett timeshare-rel.⁶² Európában 2014-ben 1,5 millió háztartásnak volt timeshare-je, összességében 3 millió egyhetes turnussal.⁶³ Az összes timeshare 85,7 %-a az európai, 12,7 %-a az észak-amerikai, 1,6 %-a az afrikai, 1,5 %-a az ázsiai, 0,4 %-a dél-amerikai, 0,1 %-a az óceániai és közel-keleti földrészen található.⁶⁴

Magyarországon egy 2011-es adatfelvétel alapján 16635 timeshare-rel rendelkező volt,⁶⁵ akik többségében az országon belül kívántak élni e konstrukcióval (hasonlóan a spanyol,

57 CORTÉS-JIMÉNEZ,I.–PRATT,S.–BREGOLI,I.–COOPER,C.(2011): The European Timeshare Consumer in the Twenty-First Century. International Journal of Tourism Research, 2011/5. 155.

58 SCHUBERT, K. (2007): Neues bei den Teilzeit-Wohnrechten (Timesharing) – Der Vorschlag der EU- Kommission für eine Reform der Richtlinie 94/47/EG. NZM, 2007/18. 666.

59 GREGORY,A. M. – WEINLAND, J. (2016): Timeshare research: a synthesis of forty years of publications.

International Journal of Contemporary Hospitality Management, 2016/3. 439.; SINGH,A.–HORWITZ,R. (2006):

The Board of Directors in timeshare governance: Owner-management relations in timeshare resort operations.

Journal of Retail & Leisure Property, 2006/3. 186.

60 Timeshare Industry’s Sales Increase Worldwide According to ARDA. 2017

61 RCI Names 74 Newly Affiliated Properties to Its Global Exchange Network. 2017; Press Release: RCI Announce Agreement to Acquire DAE. 2017

62 Timeshare Industry Continues to Attract New Buyers According to ARDA. 2017; 2011-ben 6,6 milliárd USA dollár fenntartási költséget és 1,4 milliárd USA dollár adót fizetve; BARREDA,A.–MURPHY,K.–GREGORY,A.– SINGH, D (2016).: Evaluating the value proposition of developing a vacation ownership resort: the case of Florida and Hawaii. Tourism Review, 2016/3. 167.

63 Önértékelési zavar. HVG, 2014. július 19. 51.

64 CORTÉS-JIMÉNEZ,I.–PRATT,S.–BREGOLI,I.–COOPER,C.(2011): The European Timeshare Consumer in the Twenty-First Century. International Journal of Tourism Research, 2011/5. 158.: 2011-es felmérés alapján

65 CORTÉS-JIMÉNEZ,I.–PRATT,S.–BREGOLI,I.–COOPER,C.(2011): The European Timeshare Consumer in the Twenty-First Century. International Journal of Tourism Research, 2011/5. 157.