KÉTÉlrúrxer súlró .tÁ
;,:,. {ertőző
betegségek okoztajárványok végigkísérték
az :",''"|"'
emberiség történelmét. Idő- ről tdőr e megtizedelték a népességet, néha országnyi teriileteket néptele- nítettek el,olykor
egész birodalma-kat döntöttek romba. Gondo|unk csak a
pestisre.a kolerára vagy
ahimlőre. A járványok
súlyosságasokszor arra volt
visszavezethető, hogy akórokozók
(vírusok, baktéri- umok, protozoák. gombák) a kü]ön-féle emberi
tevékenységek követ-keztében
(kereskedelem, fel{edezőexpedíciók, hadjáratok
stb.) olyan népességgeltalálkoztak,
amelyekkel korábban nem. így az érintetr embe- rek jórészt védtelenekvoltak velük
szemben. mivel a kórokozónak és ez űj gazdaszervezeteinek nem voltkö-
zös evolúciós múlda.
,bI ET
r
,_,al
Az
áll,at-és növényvilágban is megtalálhatók a iárványokat okozó kórokozók, amelyek ugyanúgy vlselkednek, mint az embereketíertőző patogének. Am míg az emberekre is átterjedő járványokról
afejlett orvosi hálózatnak és a médiának köszönhetően hamar értesülünk, különösen, ha nagy a halá- tos áldozatok száman addig az állatok ezreit vagy akár millióit elpusztító ragátyos betegségekról gyakran megkésve vagy csak utólag, populációk, netán egé§z fajok kipusztulása után szerzünk tudo- mást. A kitridiomikózis
azelmúlt
50 évalatt
500fai hanyatlásához vezetett, közülük
90 fajvéglegesen eltűnt, és további sok száz faj létét fenyegeti világszerte. Megmentésükre érdekes vizsgálatokba
Ha
egy gazdaszervezet túiéli az el-ső megfertőződést, a
kórokozóval való későbbi találkozások soránim- munrendszere
tanulékonyságának köszönhetőennagyfokú
védettségetélvezhet (immunizáció).
Ezentű7fegyverkezési verseny alakui ki
agazdaszervezet
és a kórokozó kö- zöttf
amiben előbbirreka
kórokozókiirtása, de legalábbis
drasztikus visszasZorítása,utóbbinak pedig
a gazdaszetv ezet immunrendszerénekk!átszása vagy
gyengítéseés
sajátszaporodásának maximalizálása
a cé|ja (kompetitív koevolúció).Az
ilyen folyamatok rendszerint ah- hoz vezetnek,hogy a járványos meg-betegedések súlyossága - az
e],sőmeg;g1enésükhöz képest
-
idővel csök- ken. lJgyanakkor nagy szefepe van a járwányos betegségek megfekezésébenÉs TulouÁNv . 2019/4I . 1289 fogott a cikkszerző általvezetett ATK NÖVl Lendület Evolúciós Örorcgiai Kutatócsoport.
A
korábbi eg}ittélés hiányátrana gaz- daszerwezetek immunrendszere szintc fegl,vertelen az ajoru:u;n rnegjelenő, is- meretlen kórokozó ellen,ami
ennek következtében hatékonyan terjed, és azegyedekben gyorsan
tdszaporodva igen erős tilneteket, vegtil gyakran ha- lált okoz. Néhány nemzedék eleg lehet aLthoz,hogy gyalorlatilag eltűrjének a betegség ellen védtelen egyedek (geno- típusok) és csak a védettséget biztosító géneket hordozó emberek mara{arrakferrn
(szelekcro), Fertőzőképességüket ferrntartva, a kórokozók elerrri érdeke, hogy csökkentsék a gazdaszervezetben okozott károkat,így
elkenilve arrnak gyors pusztulását, ugyanakkor biztosít- va maguknak a szaporodáshoz és terje- déshez szükséges környezetet.v.igfs
abeteg minél hoszabb ideig tartó életben- maraűsát (attenuáció).
Batrachoc hytri u m de n drobati di s spora ngi- umcsomói tenyészetben, 1 00x-os nagyítás
mel/eít 1FoTÓ: UJSZEGl JANos)
a
tudományos ismeretek robbanás- szerű növekedésének is,Az
ezek nyo- mán megváltozott tisztáikodási szo- kások, az éle]miszer-biztonsági ésjár-
ványellenes intézkedések, valamint az orvoslás hatalmas mértékű fejlődé- se egyaránt hozzájárulnak az óletve- szélyes megbetegedéseketokozó
ra- gályos kórok visszaszorulásához.J. r -.Á._*
§;; ;"r§i;§§?{r* &§li*.!' !{}i1*1|§
Az
emberi társadalmakhoz hasonlóanaz
ál7at- (és növény)világban ugyan- csak léteznek járványokat keltő kór- okozók.A
vadon éló állatok valaha dokumerrtált legpusztítóbbfetőző
be- tegsége a jelenleg is gyors ütemben ter-jedó kitridiomikózis, amelyet
aBatrachoúytrium dendrcbatjűs (ovábbi- akban
B$
nevőrajzcxpőrás kitrid gom- ba okoz.A
Bd kétéltűek keratinizálódó, vagyis hilső, keratinnal feltöltődő sej- tekbő1álló
bórrétegében telepszik meg, ott alakít3a ki szaporítóképleteit,a sporangiumokat,
amelyekben rajzőspőrák fejlődnek. Utóbbiak a bőr hámlása során kerülnek a körnvezetbe és í'errőzik újra a gazdaállacot vagy a kö- zelóen lévő egyéb kétéltűeket.A
fertő-zés igy közvetleniil ,,csak" a bőr
felszínközeli rétegeit érinti.
Mivel
azonbana
kétéltűekbóre
afontos szerepet tölt be, működőképes- ségének csökkenése, majd a betegség előrehaladtával annak felborulása szív- leálláshoz vezethet.
A
Bd a rajzőspírák miarr vües közegben terjed. így clső- sorban lárvakorban, illetve a szaporo- dási időszak alatt tud új gazdaállatokat megGrtózni.A
rnegfertőzódótt ebiha- lakbana Bd
nernokoz
betegséget,mivel ekkor még csak az állatok
szájképlete
keratinizálódik.
Ilyenkor valamelyest csökkentaktivitás,
las- sabb növekedés és egyes esetekben a szájképlet elszineződése utalhat a fer- tőzés meglétére.Az átalakulás során azonban
a ker atintzálődő bőrfelületek me gnöve- kedése miatt néhany nap alart szérter-jed
a gomba a testfeliileten.Ekkor
a külső bórréteg megvastagodhat, bór- pír. fekélyesedés és eróteljes hámjásfi-
gyelhető meg, ugyanakkor az állatok letargikussá
válnak
és erósen lefogy- nak.Mire
az egyedek be{ejeztk azit-
aiakulást és elhagynák a lárvális íejló-
désiik során
hasznáItvíztestet,
oly mértékben felszaporodh at rajtuk a Bd, amimár a halálukhoz vezet. Ilyen ese- tekben a frissen átalakult kisbékák te- temeinek százezreibotíthatják akisvi-
zek partvonalát.A
kisbékák mellett akifejlett kétéltűek esetében is sokszor megfigyeltek
kitridiomikózis
okozta tömeges pusztulásokat.&n_if_*fi. 95-,..d* .,.9_
A
tény,hogy a Bd
a kétátűeket tá- madja, különösen aggasztő. Nemcsak azért, n:reft a kétéltűek fontospozíci-
ót töltenek be a táplálékláncban, na- gyobb általánosságban pedig az öko- lógiai rendszerekben, hiszen ezaleg-
többállat-
(és általában élőlénv)cso- portró1 elmondható.Nem is
azért,mert annyi ikonikus faj tartozik
kö-
zéjük (gondolunk csak a ,,cuki" zöldEgy Bd-sporangiumcsomó, amelynek bal oldali sporangiumán jóI látható a zoospórákat
kieresztő papilIa, benne pedig zoospórák, A többi sporangium közőtt van kiürült és
érőfélben lévő is (400\-os nagyítás).
(FoTo: UJSZEGl JANoS)
mocsári békára, az izletes
combú ökörbékára vagy sokak kedvelt hob- biállataira,a
karmosbékákra, hiszenez igen
emberközpontú nregközelí-tés. Leginkább azért 1jesztő
akitridiorrrikózis, mert a
kétéltűeket támadja, amelyekélóhe\eik
eltűnése miatt mára amúgy is a legveszélyezte- tettebb gerinces csoporttá váltak:je-
lenleg a kétéltűfajok harmadát tbnye- geti a kipusztulás veszélyea
Termé- szetvédelmi Világszövetség(IUCN)
20 l9-es xdetai szerint.
A
legfrissebb kutatások szerÁt a Bd a I{oreai-félszigetről származik és on- nan terjedt szét az egészvllágonaz eL-nűlt
száz év alatt, nagy fóldrajzi lep- tékben elsősorban az emberi tevékeny- ség (kereskedeiem és állattartá$, helyi szinten pedig főleg természetes folya- matok (a Bd-t hordozó állatok migrá- ciója) útján,Amikor
a Bd megérkezik egy új terriletre, hullánrszerűen terjed tovább, megtizedelt,gyakran
össze-omló kétéltűállományokat hrgi-"
maga mcigott.
A
klímaváitozás követ- keztében a gomba szátnára kedvezőbbé váló környezet vagy új genetikai vona- iak megjelenése o1yan helyeken is pusz- légzésben ésaső-viz-háztartásegyen-
levelibékára,a
mesebelivarangyos
tíló járwányokat okozhat, ahol koráb-súlyának fenntartásában egyaránt
békára, a hihetetlenül kék nászruhájú ,1ban nemjelentett veszélyt a jelenléte.A kitridiomikózis jól látható tünetei: letargia és fogyás (balra), bőrpír és fekélyesedés (középen), ialamint intenzív hámlás és végüI pusztulás Qobbra)
(FoTÓK: VANcE T, VREDENBURG, BRlAN GRATWlcKE scB , EMANLrELE BlGGll
1290 , ErE:r És TuDouÁNv ,
2019/4IF,i_ * =
A Bd kitrid gomba világszintű elterjedé,se; piros: Bd jelenléte, fehér és kék: Bd-mentes helyek (FoRRAs: WW\,v, BD- N4AP S, N ET)
Magyarországon
a Bd
számos he- lyenelófordul
(élsősorbandomb-
éshegyvidékeinken, de például a
Flor-
robágyon is) és több fajon ismegtJ- lálta
VörösJurlit
és kutatócsoportja(Magyar
Természettudom/rnr-iMílzeum), különösen
vóröshasú éssárgahasú unkákon, valamint
akecskebéka-komplex fajainak egve- dein, de
kitridiomikózis okozta tö- meges pusztulást hazánkban
még nem tapasztaltak.f.-,,..aj\!!,t v_,,
A
kétéltűek többféleképpen védekez- nek akórokozók
ellen. Sok faj bőreantinrikrobiális peptideket
terme1.mások esetében a
mikrobák
ellen is védelmet nyújtó mérgeket találunk.A
kótéltűek bórén megtelepedhetnek a kórokozók ellen védelmet biztosító baktériunrok is, de egyes fajok eseté- benazt is leírták, hogy ezek a bakté- riumok olyan módon változtathatják meg az á1l1atok viselkedését, aminek segítségéve1 elkerülhetik a megfertó- ződést vagy csökkenthetik a {ertőzésintenzitását (beteg egyedek
vagv csoportosulások elkerülése,kóroko-
zők számára előnytelen heiyekfelke-
resése stb.).
A
kétéltűek emellett ha-tékony veleszületett és
adaptír, immundrendszerre1 is rendelkeznek.Mindezen
mechanizmtrsok ellenéresok f"j veszélyeztetett a kitri- dionrikózis
által, és csakakkor
van esélye a megmaradásra, ha egyedeit hatékonyantudjuk
segíteni e veszé- lyes betegséggel szemben.Több Bd- és kitridiomikózis-ellenes kezelésijavaslat is napvilágot látott az
elmúlt
években. Felvetődötta
sók, gombaölő szerek ésprobiotikumok
használata,
a
tömegesrmmunrzá-
1ás (oltá$, a
Brl-toleranciára törté-
nó
nresterségesszelekciő, a Bd-
zoospórákat fogyasztó
mikroszko- pikus ragadozók felszaporítása
és ber-etése.Ezek közül
több módszer ishatékonynak bizonyult *
labora- tóriumi körülnrények között.A
nra- gasköltségek miatt azonban
csaknéhány tucat faj védelmét
1ehetrnegoldani populációik
mestersé- ges körülményekközötti
fenntartá- .alrl. olyan
kezelési eljárásrr van te-hát szükség, amelyet
természetesélőhelyeken is alkalmazni
lehet.Sajnos,
az
em7itett módszerekegyi-
ke sem ilyen.
Némelyik
a környezet-re
r-agy éppa
kétéltűekrekifejtett
sillvosan káros mellékhatásai követ- keztében, mások a harelmas költsé-gek miatt, megint mások
azért,mert
kivitelezhetetlenekvagy
egy- szerűen nem hatékonyak természe- tes körüimények között.Mir
lehet ezekután terrni? Hogyan r-edhetjük meg a kétéltűeket természe- tes kölnr,,ezetiikben a Bd-{ertőzés és aKétéltűek kitridiomíkózis okozta tömeges pusztu lása( FoTo: VANcE T. VREDEN BU RG)
nyomában
kialakuló
kitridiomikózis ellen? Véleményünk szerint a Bd*nek is van támadható Achilles-sarka, s azt a kétéltűek védelmére célba vehetjiik.Már a 2000-es évek elejénGlfedezték, hogy a
Bd
érzékeny a melegre, Labo- ratóriumi invitro
(Bd-táptalajon vég- zett) és in vivo (élőkérélrűek bevonásá- val végzett) kísér]erekben egyarántki-
mutatták. hogyl Bd
számára ideáIis hómérséklet 20 Celsius-lbk körúl van, 24 Celsius-fokig még jól novekszik, de afölött lassul a növekedése, 28 Celsir-rs- foknál melegebb környezetben pedig elpusztul.A
váItoző testhómérsékletű kétéltűek viszont áItalában kedvelik éskeresik
a2518
Celsius-fok körtili hó- mérsékletet,sőt, a 28-30
Celsius- fokot is jól viselik. Ennek megfelelően ttrcatnyi laboratóriumban végzettkí-
sérlet igazo{ja, hogy melegítés segítsé- géve1 hatékonyan Bd-rnentesíteni le- het a kétéltűeket. Emellett természetes
élóhelyeken végzett
vizsgálatok egész sorábankimutatták, hogy
aBd-fertőzőtt állatok aránya, és egyes egyedeken beitil a fertőzés intenzitása egyaránt nagyobb a hűvösebb élőhe- lyekhez kötődő populációkban, vala- rnint egy-egy populáción beltil az év hűvösebb szakában és az átlagosan ala- csonyabb hőmérsékleteken tartózkodó
, .', "|.
lÉ
tr
.Párzó mocsári békák (FoTÓ: LAcZl N/lKLóS)
í]{té§.!-€ieü
Vízbe merithető fűtőegység. Az alján Iévő rések teszik lehetővé az ebihalak számára, hogy alulróI beússzanak az akváriumfűtők áttal felmelegített viztérbe, amelyet a szigetett otdatfatak tartanak egybe, Az oldalfalak felső
külső pereme mentén elhelyezett úszók tartják a fűtőegységet a vízfelszínen,
(FoTÓ: HETTYEY ATTlLA)
egyedekben.
Mindezekből
követke-zik,
hogy ha a kétéltűek környezetétfel
tudjuk melegíteni28
Celsius-fok főlé, azza1 sikeresen kezelhetjük a Bd- vel fertőzőtt egyedeket és megelőzhet-jiik
a betegség terjedését.Felmeriil a kérdés, hogy ha a meg- emelt hómérséklet segítségével ilyen hatékonyan lehet kezelni a kétéltűe-
ket, akkor miért nem
aIkalrnazzák ezt a rnődszelt természetes populáci- ókban?A
választa
látszólag hatal-mas energiaszükségletben
keres- hetjük. Ahhoz, hogy akár csak 1köb- rnéterviz
hőmérsékletét 10 Celsius-fokkal
megemeljük. 12 kilowattóraelektromoirrrurrká.a van
szükség,ami
gyakorlatilag lehetetienné teszi még egy kis tavacska vizének feime- legítésétis. A kétéltűek
szárazfőldí élőhelyének egészétpedig. ahol
az egyedek szétszőtődva élnek, telesen felmelegíteni végképp lehetetlen.Né-
hol megoidást jelenthet az árnyékolás csökkentése és a hőmérséklet ezáltali(A cikk az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának, valamint az EMMl ÚNKP Bolyai+ ösztöndíjának támogatásával készült.)
emelése, ugyanakkor a fák és
bokrok
kivágása sokszor nern 1árhatőőt
az okozott kár miatt,valamint
pusztán az árnyékolás csökkentése sok helyütt nem vezetnekelló mértékűhőÁér-
séklet-emelkedéshez.aleg*rivó d ;t.G;LseccFF A
megoldástkis
élőhelyfoltok felme-legítése jelentheti.
Mindannyian
lát-tunk már
napoző békákat üldögélnia vizpatton. Ilyenkor
valőjában aztfigye|jük meg, ahogy a
kétéltűektermoregulálnak, vagyis ahogy
anapozás segítségévei
megemelik testhőmérsékletüket a számukra ide- ális tartományba. Ennek az általáno-san jellemző viselkedésüknek kö-
szönhetően nincs szükség arra. hogyegész viztesteket vagy
szátazföIdi élóhelyeket felmelegítsünk, Elég, ha lokálisan lehetővé tesszük a kétéltű- ek szá,rnár a, hogy elérj ék a számukraideális
testhómérsékletet, természe- tes melegkereső viselkedésüknekkö-
szönhetően Fel í'ogják keresni ezeket a melegített fo]tokat,Azok
a kétél-tűfajok.
amelyek egyedei térben ésidőben
csoportosu]nak,vagyis idő-
rő1 időre vjszonylag kis területre ösz-
szegyúlnek
(példáula
nászidőszak- ban a kis tavacskákba gyűlő lvarérett egyedek, a tavacskákban fejlődő ebi- halak vagy a kisvizeket az áta7akulás után elhagyó metamorfok),különö- sen alkalmasak lehetnek a
lokális melegítéses kezelésre.Ehhez a
szá-razfőldőn olyan búvóhelyeket
he-lyezhetünk ki,
amelyeketegy
ter- mosztát által vezérelt fűtőegységkö- ré építettünk, rníg az
ebihalak szá-nára hőszigetelt
,,szoknyával"körbevett
akváriumfűtők
segítségé- vel biztosíthatunk kellóen melegfol-
tokat.A
fűtéshez szükséges áramot(kilowattonként körülbelül
100fű- tött búvóhelyet vagy 2
víztneIe-gitőszettet működtethetünk) ideális esetben vezetékrőI,
annak hiányá- ban
napelemekvagy
generátor se- gítségével biztosíthatjuk.A
módszer természetes körülmények közötti al-kalmazásához szükséges
eszközök kifejlesztése és optimaIizálása folya- matban van.Ahhoz,
hogy biztonságosan és ha-tékonyan
alkalmazhassuka
lokálispelegítést, még
rengeteg kutatáqqa van szükség.Meg
kell tudnrrnk-pél;dául, hogy milyen
hómérsékleten,pontosan
mennyi ideig kell
kezel- nünk az állatokat a Bd-fetőzésvisz-
szaszoritásához, illetve te|es eltünte-téséI^rcz, és
hogy
ezmilyen
mérték- ben faj- éséletkorfüggő.
Azt is megkell állapítanunk, hogy a
terápiáshőkezelésnek
vannak-e káros
mel- lékhatásai a kétéltűekre nézve (növe- kedés lassulása, fejlődési rendellenes- ségek kialakulása, ivari működéská-
rosodása stb.), és havannak, akkor ezeket hogyan lehet
ellensúIyozni(például
hőmérséklet-ingadozás megengedésével).Alaposan
megkell vizsgálnunk azt is, hogy mi történik,
ha a Bd mellett hőkedvelőkórokozók (mint amilyenek
aRanavírusok) is jelen vannak
akétéltűpopuláciőban, hiszen
hiába nyomjuk el a Bd-íertőzés növekedé- sét a megemelt hőmérséklet segítsé- gével,ha
eközben ideáiiskörülmé- nyeket teremtűnk egy másik kór-
okoző szárnára, amely felszaporodva ugyancsak képes elpusztítani az ál]a- tokat. Sok izgalmas kérdés vár tehátmég
megválaszolásra,de intenzív kutatómunka Folyik hazai
éskűl- földi
kutatócsoportok részvételével,ame\nek
elsődleges célja, hogymi-
hamarabb alkalmazható legyen ez amódszer a
természeres körü]mé-nyek között élő kétéltúpopu-
lációkba n.Nagy elónye a lokális
melegítés módszerének, hogy lehetóvé teszi aBd és a kétéltűek ismételt
találkozá- sát, ezáItal olyan
mikroevolúciósvá
ltozások bekövetkezését,
a me-lyeknek
köszönhetőena
kétéltűekidővel védettebbé válhatnak l
kitridiomikózissal
szemben.A mód-
szer segítségével megelőzhető apo- pulációk
összeomlásaés így
elke-rülhető az
értékesgenetikai variá-
ció elvesztése.Bár
alokális
melegí-tés
segítségévelnem tudjuk
egész,földrajzi régiókból eltüntetni
aBd-t, és a húvöskedvelő íajokon
semtudunk
vele segíteni, de havá- rakozásainknak
megfeleló eredmé- nyeketkapunk.
és alokális
melegí-.tés biztonságosan alkalm azhatő
lesz
természeteskörülmények között
is,akkor segítségével sok
százkétéltűpopuláciot
ésfajok
tucatjait menthetjük mcg.:,_,]
:
,FtrETTyEyATrrlA,
biológws ',Ágrár tw do m ánl i Kut atók özp o nt, '," ,,,,'.|:''
'Nöpényvédelmi IntézetTvp,oMá
xr,:l,,,2 a ffi l 41..:..,:.),,,. .:..::::,):::::.:.,:,
'.,.,:..: .:.: ..'
: : ::r.,,
';',; ,,'',, ':' ''
';,, , ,|.'.:i::n::í;,1:;1;i,,,: :.:1,,'.,'.,. ;.,,.,, .. . ;',..',,,