T U D O M ÁN Y­ NAK

A'

GEOGRAPHIAI

T U D O M Á N Y ­ NAK

E L S Ő

KEZDETE.

H A L Á B A N ,

Nyomt: CHRIST. FRID. N A T H A N FÜRST, a' FRIDERIC. AKAD. TYPOGRAPH. által.

M DCC X L 1 X . Esztendőben.

A Z

OLVASÓHOZ

Elöljáró-beszé­

demben tzé­

l o m ú l vá­

lasztottam, kiváltképpen, nem egyébröl; hanem e­

zen következendő négy dolgokról beszélleni:

A) Igyekezetem, a Geográ­

phiai Tudomány hasznos

vól-

voltának meg-mutatása;

B ) Szándékom, a' Geográ ­ phiának nevezetesebb Irói­

nak és némelly Atlásoknak illetése ; C) Kivánom elő ­ adni ezen Munkátskámban mit tselekedtem; és D) Aka­

rom nyilvánvalóvá tenni az Indító okokat a' mellyek engemet ezen Könyvets­

kémnek készétésére indi­

tottanak.

A' mi annakokáért elsőben a' hasznot illeti, a' mellyet a' G e o ­ gráphiai Tudományból vehe­

tünk, az olly világos és nyilván­

való , hogy azt kiki által-láthat­

ja,

ja, a'ki tsak tudja a' Geográphia mi légyen. Mivel ennek hasz­

nos és szükséges voltáról min­

den Statusoknak Rendei bi­

zonyságot tehetnek. Ugyanis a' midőn kötelesek vagyunk a' mi Esméretünket, a' mennyire le­

het; tökélletesebbé tenni; min­

den kétség nélkül tisztünk az esz­

közökkel is élnünk, a' mellyek által a tökélletesebb és igazabb esméretre juthatunk. De vallyon ki olvashatja haszonnal a' Hi­

stóriát, avagy a' M e g - l e t t do­

lognak meg - irását; ha annak előtte az Országokról, Tarto­

mányokról és Várasokról sem­

mit nem hallot, a' mellyekröl a' Meg-

M e g - l e t t dolognak meg írásá­

ban emlékezet tétetik. Bizonyá­

ra annak³ a' mi Felséges MO­

N Á R C H Á N K N A K sok s igen jeles viselt dolgairól való esmé­

reti igen keveset használna; mint a' ki nem tudja, azok melly he­

lyen estének és hol mentenek végbe. Ugyan ez okból adták a' Tudósok a' Geográphiának igen helyesen ezen ditséretes neve­

zetet: hogy ez a' Historiának Sze­

me legyen. D e mellyik F ö - H a ­ di Vezér tudhatja az ö Urának javát elö - mozdítani, midőn an­

nak parantsolatjára valamelly Tartomány ellen kelletik men­

ni , a'ki annak előtte nem tudja,

hol és minémü Várakra, és Erös­

ségekre fog találni; mitsoda vi­

zeken kell néki által hajókázni;

avagy minémü Hegyek és Kö­

sziklák akadnak eleibe, mellyek­

re vagy fel-hágni, vagy azokat el - kerülni szükség; és utoljára ha nem tudja annak a' tartomány­

nak, a'hová a vett parantsolat szerént igyekezik, mitsoda ter­

mészeti minémüségei légyenek.

Egy Politicus, vagy Világi-ren­

d ü , Sz: írás-magyarázó, Orvos, Kereskedő és Hajós ezen tudo­

mányból, hasonlatosképpen nem kitsiny hasznot vehet. Ugyanis az első e' szerént itélhet más Or­

szágoknak hatalmáról és azok­

nak

nak egyéb Országok felett való méltóságáról. Egy Sz: Irás- Magyarázó meg-tanulja e z- á l ­ tal főképpen, mellyik Országok, Tartományok és Várasok vet­

t é k - b é azon tudományt, avagy vallást a' mellyet ö vall. Ugyan ez látja ez által, ( h o g y pél­

dát h o z o k - e l ő ) hogy Görög­

országban és Asiában ez idö sze­

rént egy igen nagy és vastag se­

tétség vagyon, a'hol máskülöm­

ben annak előtte az Evangéli­

umnak világa olly tündöklően fénylék; és hogy más Országok­

ban az U R JESUS tudománya virágozik, a' mellyekben ez előtt Pogányság és merő Hamis Iste­

ni-

ni-tisztelet vettetik vala. Egy Orvosi tudománynak tanúlója ellenben könnyen meg-tudhat­

ja, vallyon valamelly Ország, avagy Tartomány bizonyos fü­

veket, plántákat és gyökereket meg-teremjen e'; ha elsőben an­

nak természeti mineműségéről és Situsáról, avagy helyhezteté­

séröl oktatást vett. A'Kereske­

dő , aki minden eszét s' tehetsé­

gét a' nyereségnek öszve való ver­

boválására igazitja, meg-tudja hol és mitsoda árúk által gazda­

githatja-meg magát a' távol lé­

vő Országokban; nem külömb hasznot ígérhet ez által a' Hajós is magának. É n ez alkalmatos­

sággal

sággal azon haszonról szólhatnék, mellyet minden Rendek vehet­

nek a' Geográphiából; ha tzélom volna egyedül a' Geográphiának hasznáról irni. D e söt inkább ki­

vánok.

Másodszor, a'Geográphiának

íróiról és az Atlásokról valamit említeni. A' Geográphiának írói részszerént ók, részszerént pedig újak. A z elsők közzé számláltatik egy bizonyos G ö ­

rög S C Y L A X , a'ki a' V. 3442-

dik Esztendöjében Darius Hy­

staspis idejében élt. D e híre­

sebb ennél T I M O S T H E N E S ,

Ptolomaeus Philadelphusnak Admi­

tálja, a'ki X. Könyveket irt De

Por-

Portubus. Ezt pedig felyül ha­

ladá STRABO, a'ki Tiberius R ó ­ mai Császár idejében a' Geográ­

phiáról XVII Könyveket botsá­

t a - k i . Utoljára, a' Rómaiak közzé adá magát, a' midőn Clau­

dius uralkodnék, egy POMPO­

N I U S MELA nevű Spanyol, a' ki III Könyveket ira De situ Or­

bis igen ditsösséges Deák nyel­

ven. A' közelebbvaló időkben pedig ezen Tudomány, kivált­

képpen az Európaiaktól na­

gyobb tökélletességre hozatott.

Minekokáért a' másodrend bé­

liek közzül tsak némellyeket fo­

gok említeni, a' kik ezen dolog­

ban a' többek felett híresek. Mél­

X 6

^tán

tán ide számlálom tehát elöször azokat, a'kik egyedül azó avagy régi Geográphiáról irtanak; il­

lyetének: ABRAHAMUS OR­

TELIUS II. Philep idejében való Spanyol-országi Királyi Geogra­

phus és C H R I S T O P H O R U S C E L L A R I U S , Hálában az Elo­

quentiának Professora, a' ki An­

tiqua Geográphiát irt. Másodszor ide tartoznak azok, a'kik a'Geo­

graphiáról a'közép időkben irta­

nak ; ezek közzül meg-érdemli a' többek felett hogy fel jegyeztes­

sék C H R I S T l A N U S J U N K E R az Altenburgi Oskola Rectora, a' ki az ö Geográphiájával Medii Aeui nagy betsülletre kapott. Har­

mad*

madszor vágynak még némellyek említeni valók a'kik a'mi idönk­

béli Geográphiáról irtanak. It­

ten méltán adjuk ezen ditséretet J O H A N N HüBNERnek Ham­

burgban a' Joanneum Oskola Rectorának, hogy ez főképpen a' Geográphiai Kérdései által in 12. ezen tudományt N é m e t - o r ­ szágban egész lábra állította. A z ö Fia is J O H A N N HüBNER ugyan odavaló Rector szép Ge­

ográphiát készétett in III. Theilen avagy Részekben in 8. CHRI­

S T O P H O R U S C E L L A ­ RIUS Uj Geographiáját is nagy haszonnal lehet olvasni. Az 7746dik Esztendöben Magister

J O H A N N G E O R G HA- G E R , Saxoniaban a' Chemnitzi Oskolának Rectora, hasontalos- képpen egy Geográphiát nyom- tattatott in III. Theilen in 8. a' ki, ebben halad másokat felyül hogy fel-jegyezte légyen a' Forráso- kat, a' mellyekbol az ö tudomá- nyát meritette. Én kiváltkép- pen ezen íróval és Johann Hübner; úgy szintén Cellarius új Geográphiájával éltem.

Az Atlások közzül, mint a' F ö - S e g i t ö - e s z k ö z ö k közzül, tsak négyet fogok illetni. Ugy mint: 1) a' mellyet Johann Baptista Homann Norinbergában készétett

és 18 Német Chártákból áll, ennek

ennek árra 3 Tallér; 2) egyet 36 Német Chartákból állót, a' mel­

lyet ugyan Homann készétett, e' 6 Tallérokon szokott kelni; 3 ) vagyon még egy 1 0 0 külömb- külömbféle Chartákból álló a.

20. Tallér; 4 ) Ha kinek pedig drágább fog tetszeni, igen jó az, a' melly II Tomusokban 150 kivá­

logatott Chartákból áll. Ennek I. Tomusában Európa, Asia, Afri­

ca és America Chartái találtatnak öszveséggel; a' I I b a n pedig a' Német-országhoz valók vagy­

nak, az árra 70 Tallér. Ezen dologról bővebben lehet látni Johann Hübner Geográphiájában in

12. (in dem Vorbericht der E­

d i t i o n

dition von 1 7 4 0 ) Ez úttal elő- fogom még adni a' leg híresebb Charta mettzöket, avagy készi­

töket. A' Németek közzül a' már emlitett Joh. Bapt. Homann; (én en­

nek Chartái szerént dolgoztam) a' Hollandusok közzül Friderich de Witt, Gerhard Valck, Nicolaus

Vischer és Vetrus Schenk: a' Fran­

cziák közzül Nicolaus Sanson és Hubert Jaillot kiváltképpen híre­

sek, és ezeknek Chartái szépek és igazak.

Harmadszor szándékozom elö-adni ezen jelenvaló Mun­

kátskámnak ki-dolgozása körül mit tselekedtem. A' Könyvets­

kének titulusa meg-bizonyithat­

ja,

ja, hogy ez nem a' nagy G e o- gráphusok kedvéért készéttetett;

hanem az én tzélom egyedül e' v o l t , hogy valamelly Oskolai Könyvetskét irnék; h o z z á - j á - rulván ez is, hogy a' N é m e t - o r- szági Oskolákban a' Hübner ta- nításában való jó rendit nagy gyakoroltattatásban látnám len- ni. A z igaz, hogy én a' m e g - í r t Író tanításának rendit követtem;

de mindazonáltal sok helyeken, a' dolognak meg-magyarázásá- ban, hoszszasabb voltam nálá- nál, néha pedig a' dologról keve- sebbet szóllottam. A z én M u n- kátskámban annakokáért rövid tanitáskát lehet találni A Glóbus

Terraqueusról, a' nevezetesebb Folyó-vizekről, Várasokról A­

kadémiákról és Falukról, a' mel­

lyeket valamelly ütközet tett hiresekké. Nemkülömben il­

lettem valamennyire az Orszá­

goknak ez idö szerént való F ö Uralkodóit, azoknak Feleségeik­

ről szóllottam és a' Korona Örököseit f e l- i r t a m . U g y a n o t t emlékezetben hoztam az Orszá­

goknak, a' Lakosoknak miné­

müségeit és a' Vallást; úgy egy avagy két szóval fel-jegyeztem valamelly Országhoz még mitso­

da tartozzék, avagy holott.

A' mi végtére a' tzélt és igye­

kezetet nézi, a' melly engemet

fel-indított, hogy ezen Köny­

vetskének írását magamra ven­

ném, a' semmi nem más volt, hanem hogy az említet író ta­

nításában való könnyű rendit, a' melly nékem olly hasznosnak látszott és sokaktól haszna vehe­

tőnek találtatott, az én Születé­

semnek Városában esmeretessé tenném; és másokat fel-indíta­

nék, hogy ezen az Ifiuságnak olly hasznos és szükséges; T u d o ­ mányt nagyobb tökélletességre vinnék.

Utoljára kérem a' J ó a k a r ó O L V A S Ó T hogy az én tse­

kélly Munkátskámat jó szivvel vegye és rólam a' szeretet szerént

itéllyen, ha talám azt a' mit ke­

res meg nem t a l á l j a meg­

gondolván e' mellet, hogy az én tzélom egyedül a' Gyen­

gébbekre igazittatott. A' meg­

esett hibákról és sok helyeken bé-tsúszott vétkekről is bótsá­

natomat kérvén, tsekélly mun­

kátskámat az O L V A S Ó N A K ajánlom és kivánom, hogy ez által a' Mindenható U R I S T E N Nevének ditsérete Öregbittet­

tethessék és a' Haza Fiaknak hasz­

na elöbb mozdittattathassék. Ha­

lában Májusnak 8. Napján, az 1749. Esztendöben.

A'

R É S Z E K N E K

S U M M Á J A .

I. A Világ - Gojobisáról .$

II. Európáról . , . 9

III. Portugalliáról 13 IV. Spanyol-Országról 22 V . Franczia Országról 41

• - - Lotharingiáról 60 - - - Franche Comteról 61 VI. Anglia, Scotia és Hiberniáról 6$

VII. A XVII. Belgiumi Provinciák-

ról 81 VIII. Helvetiáról „ . 1 0 1

IX. Olasz Országról 114 - - - Siciliáról 131 - - - Sardiniáról 132 - - - Corsica és Maltáról 133

X. Német Országról 13^

- - - Silesiáról 242 - - - Morva Országról 250

- - - Tseh Országról 252 XI. Dánia, Norvégia és Sveciáról 255

- - - Schleswig Hertzegségröl 261 XII. Orosz ,vagy Moszka Ország­

ról 272

XIII. Lengyel Országról 282 - - - Prussiáról 292 - - - Curlandiáról 295 XIV. Magyar Országról 29Ó - - - Tót Országról 315 - - - Horvát Országról 316 - - - Dalmatziáról 317 - - - Bósnia Országról 319

- - - Serviáról 319 - - - Erdélyröl 320 X V . Európai Török Országról 327

- - - OLÁH Országról 328

- - - Moldva Országról 329 - - - Bolgár Országról 330 - - - Romániáról 331 . - . Görög Országról 332 - - - Kis Tatár Országról 337

XVI. Asiáról 341 XVII. Africáról 355 XVIII. Americáról 368 XIX. Az Esmeretlen Földről 376

A'

Nyomtatásban esett H i b á k .

^ II.Levélen, a '1 5 . Sorban Svecia- 2 3. I . 6.s. IBERUS. 2 4 .1. I . S. E S - TREMADURA.27.1.3.s.Pire»éus.-8.

1 .1 5 . s.Barcino. 4 0 . l . i a . s. Felesége.

'46.1. 1 . s. Apát-uraságban. 4 7 .1 .1 8 . s. építtetett olvasd fundált. 4 8 - 1. 5 . s.

és kies olv. de alávaló. 155 1. 1 6 . s«

COSTNITZ. 1 6 4 . 1. utói. Sor. HUSZT J ÁN O S . 1 6 8 .1 .1 5 . S.NABE. 1 8 0 . 1. 15.

6. 1 7 8 6 . olvasd 1 6 8 6 . 2 o g . 1. 2 3 . s.

(Glocken-Jpiel) 2 0 5 . 1. 8 . s. Ofiofor.

nek 7 d i k Napján. 2 1 5 .1 . 1 7 . S.SACH- SEN LAUENBURG. 2 1 6 . 1. 1 9 . Orphano- tropfaim. 2 2 3 .1. 2 3. s. a'BalticumTen.

gertöl. 2 9 8 .17 . s. Dárdánál olv. Eszék- nél. 3 1 5 .1 . i o . 3. Ntndor fejér várnál

oh. Belgrádnál 2 9 2 . 1 . PRUSSIAróL

2 9 5 . 1 . 1 7 . S . CURLANDIAról.^21.1.

1 6 . s. Com. Cohjiensis. 3 2 2 . 1 . 1 3 . s. ma

KAROLY FÉJÉRVA'RA. 3 2 3 . 1. B E L S Ő

SZO'LNOK. 2 6 2 . 1. A' mostani Király

F R I D E R I C U S V . (szül. 1 7 2 3 . 3 1 ,

Mart.) a' kit én KoronaSuccessorának irtam. 2 9 0 . 1 . 1 o. s. III. AUGUSTUS.

G E O G R A P H I A I

T u d o m á n y n a k

tanúlására - való

K é sz i t é s.

i.

K.Mit kell minden Geographica Tábla körül meg-jegyezni ? F. i. A' Világnak el - osztatta-

tását;

2. A' Geographica Táblának helyheztetését, és

3. A' Telinek állatását.

II.

K. Miképpen afhtatik • el a Világ ? F. Négy kiváltképpen - való Ré-

szekre:

1. Nap-kelet. Lat. ORIENS.

2. Nap - nyúgot. Lat. OCCI- D E N S .

3. Dél. Lat. MERIDÍES.

4. É s z a k . Lat. S E P T E N - T R I O .

III.

K. Miképpen kell a Geográphica Táblát tenni,vagy helyhe&tetni?

F. A' Világnak (négy) részei sze- rént; mint a' jól készittetett

Táblákon szókottlenni:

* 1 . jobbról, Nap-kelet.

2 . balról, Nap-nyúgot, 3. alóli,Dél.

4 . feliyül,Eszak.

I V .

K. Hát a'Testnek állatása körül mit kell meg- jegyezni ?

F. Ha a' Szoba (arra) alkalmatos, aképpen, a' Geográphica Tábla mellett, ollyan állapatban szük- fég ülni, avagy állani, hogy

min-

m i n d e n k o r abrázatunkal, Észak felé legyünk.

V.

K. Mitsoda Geographica Táblák kívántatnak - meg leg-Jzüksége- sebben ?

F. Ezen következendőkkel, szük- ségbül lehet m a g u n k o n fegi- t e n i :

1. A ' G L O B V S Táblája.

2 . E U R Ó P A Táblája.

3. S P A N Y O L O R S Z Á G Táblája-.

4.F R A N C Z I A O R S Z Á G Táblája.

5. B R I T A N N I A Táblája, m e l l y e n m i n d a' h á r o m Ország rajta vagyon.

6. B E L G I U M Táblája, mellyen m i n d a' XVII. alsó- N é m e t Országi Provinciák

együtt vágynak.

7

. OLASZ ORSZA G Tá- blája.

8. N E M E T O R Z Á G Tá-

blája.

9. S C A N D I N A V I A

Táblája, mellyen mind a' három Északi,ayagy ETzak felöl - való Országot szem- léljük.

10. L E N G Y E L ORSZA G

Táblája.

11. MUSZKA O R S Z Á G

Táblája.

12. M A G Y A R O R Z A G

Táblája, mellyen Morén,

Gorög, és Török Országmeg-

vagyon.

13. A S I A Táblája.

14. AFRICA Táblája.

15. AMERICA Táblája.

I. R É S Z

V I L Á G - G O J O ' B I S A T á b l á j á r ó l .

I.

K. Melly nagy lehet d Világ?

F. A'Világkerék m i n t valamelly Gojóbis; a m i é r t i s , akar N a p ­ keletről N a p - n y ú g o t r a ; akar D é l r ő l Északra utaznánk; m i n ­

d e n k o r 5400. mély-földet kel­

lene b e - j á r n i .

II.

K. Miképpen osz>tatik-el a Világ- Gojóbisa?

F. Két részekre: melly a'sz á r a z , és a Viz,ek^y ugyan is ezek egyik a' másikkal olly tsudálatosan szerkeztettenek - öszve ; h o g y annak módját, az e m b e r i - e l m e m e g n e m foghatja.

III.

K. Miképpen of&tatik - el a Szá- raz?

F . N é g y , n a g y , Fö-részekre:

1. E U R Ó P A , Észak felé.

2. ASIA, Nap- kelet felé.

3. A F R i C A , Dél felé.

4. AMERlCA,Nap-nyúgot f e l é , m e l l y közönsége- sen üj-Világnak, hivatta-¹ tik,

IV.

K. Hát a Vizek miképpen osz,tói- nak- el ?

F. A z d -Világ k ö r ü l négy nagy Világ-Tenger avagy O C E A N U S vagyon t

1. Az Indiai Tenger, avagy O C E A N U S O R I E N - T Á L I S , Nap-kelet felé.

2. A'Szeretsen-Országi Ten- ger,

ger, avagy O C E A N U S ÁETHIOPICUS,Dél fele.

3.

Az Atlánticum Tenger, avagy O C E A N U S Á T - LANTICUS,Nap-nyúgot felé.

4, Az Eszaki-Tenger, avaery

O C E A N U S S E P T E N - TRIONALIS.ETzak felé.

Az üf-

Világ

körül pedig kettő:

i: Mar delNORT,jobb felöl.

2.Mardel Z U R , bal felöl.

V.

K. Hit azok dsok Linehk d Föld- Gojóbisán mit jegyeznek f

E. Mind azok a'Tudósoktól (ar­

ra) a' végre találtattanak; hogy

a

⁵ Föld- Gojóbisának rninémü-

ségeit,annyival jobban meg-vis-

gálhatnák; melly közzül elö- ször, tsak ezen három dolgokat szukség meg jegyezni:

i . A ' m e l l y Linea a Világ-Go- jóbisa k ö z e p é n keresztül va- g y o n h ú z v a , Déli-Lineknak, (Deákul A £ Q J I A T O R és L I N E A A E Q U I N O C T I A - L I S ) neveztetik,

i . Ezen Linea 360. G R A - D U S o k r a osztattattatik.

2.M i n d egyik Grhdus 1 5 .N é - m e t m é l y - földet foglal m a - gában ; melly szerént a'Vi- l i á g - kerületi 5400. N é m e t

mély fold.

3 . A ' h o l o t t Észak felöl m i n d e n L i n e á k együvé m e n n e k , az a ' P o n t avagy Punctum ÉJhaki- Polusnak (Deákul pedig P Ó - L U S A R C T I C U S ) hivattatik.

3. A h o l o t t Dél felöl m i n d e n Lineák együvé é r k e z n e k , az a' P o n t Déli- Polusnak (Deákul P Ó L U S A N T A R - C T I C U S , ) m o n d a t t a t i k .

I I . R £' S Z.

E U R Ó P A Táblájáról.

I.

K. Mellyik része fel'bl vagyon E U R Ó P A a Világnak?

F. A ' m i n t a' Glóbus-Tábláján szemléljük, a ' m á s h á r o m r é - szeire nézve a' Világnak, ETzak felöl vagyon.

II.

K. Mitsodák E U R Ó P A Határai?

F. Nap-kelet felől iMaeotis Tava, a' Fekete Tenger, a v a g y , Pon- tus EuxinuSy az Oby, Tanais, és Volga Folyó-vizek Muszka O r - szágban; Dél felöl a' Mediterrán iteum Tenger, melly által Afri- cától választatik e l j Nap-nyú- g o t felöl az Atlánticum Tenger^

JiTzak felől az

Északi* Oceanus*

A

5

III-

III.

K. Mellyek a nevezetesebb vizek EtIRO'PÁb a n ?

F. i. A z Adriáticum T e n g e r , avagy G O L F O di V É N E T IA, Magyar, és Olasz-Ország között.

2 A ' S p a n y o l Országi-Tenger, avagy Maré Hifponicum.

3. A Franczia-Országi Tenger, avagy Mare Gallicum azon Ország mellet, bal felöl.

4. A'Német-Országi-Tenger, avagy Mare Germanicum, Né- met-Ország felett, bal felöl.

5. A ' Bálticum-Tenger, ugyan azon Ország felett, jobb felöl.

6. A ' Fejér-Tenger, Muszka- Országban,

IV.

K. Miképpen adtatik-el'ó E U - R Ó P A \

F. Egy ülö Leánynak formájában,

raellynek: i . A '

1 . A' Koszorúja, Portugallia.

2 . Az Abrázatja, S p a n y o l - O r - szág.

3. & Mellyé, Franczia- Ország.

4. A' Bal-Karja, Anglia, Scotia, és Hybernia.

A' Jobb-Kar ja,

Olasz- Ország.

6. A' Bal Hona-allya alatt va- g y o n , Belgium.

7. A' J o b b H o n a - a l l y a alatt, Helvetia.

8. A ' Dereka, N é m e t , Magyar, L e n g y e l , és Prujjia Ország.

9. A' -Két Térde, D á n i a , N o r^: vegia, és Svetia.

1 0 . A ' Szoknyája egészen a lá- ba-fejéig, Muszka Ország.

1 1 . A* Szoknyájának hátulsó része az Európai Török O r - szág,és Görög - Ország.

12. A'Szigetek pedig, m i n d e n - k o r , a' leg - közelebb-lévö O r - szághoz számlákatnak.

K. Valyon ugyan meh nagy le­

het E U R Ó P A ?

F. Európa, magában gondoltat- ván elég nagy; m i d ő n e n n e k Hoszfbúsága, Portugalliáiól fogva, Muszka Országban levő Oby nevü Folyó-vizig 9 0 0 . Szélessége, p e ­ dig Délről Északra 5 0 0 . Német mélyföldet foglal magában.

H a pedig a' Világnak több részei- vel egybenhasonlittatik, igen- kitsinynek, ú g y a7.t azok között leg kissebnek találjuk.

VI.

K. Mit kell még más egyebet EU- R O ' P Ár ó l tudni?

F. 1. H o g y Európának L a k o s a i , ( a ' m i n t vélekednek)yájphet Noénak

©régebbik Fiától szarmaznak • a' m i é r t nemellyektöl Japheti- táknak neveztetnek. A ' kik is m i n d e n a'Világon fel • találtat­

t a t h a t ó Nemxettsegeket, a'Me-

ster-

slerségek, és T u d o m á n y o k b a n fellyül haladnak.

2 . Európában, a' Törökök b i r o ­ dalma alatt lévő Ais- részen kí­

vül, áltáljában a' Keresztyéni Vallás uralkodik.

III.

R É S Z .

P O R T U G A L L I A . Táblájáról.

I.

K. Melly felé vagyon P ó r t u g a l - lia?

F. Minékünk Magyaroknak Nap- n y ú g o t felé, és ugyan azon rész*

röl leg-szélsöbb Ország Európa- b a n .

II.

K. Mitsodák Portugallia Hata­

rai ?

F . N a p kelet, és Észak felöl Spa­

nyol Ország, N a p nyúgot", és Dél

A 7 felöl

felöl pedig az Atlánticum- Ten- ger.

III.

K. Mellyek d F"o Folyó-vizek P o r - tugalliában f

F. i , A ' D O U R E , fellyül. L a t . D U R 1 U S .

2. A ' T A J O , középen. L a t . T A G U S .

3. A' G U A D I A N A , alóli.

L a t . A N A S .

IV.

K. Miképpen osztatik'r el P o r t u - gallia ?

F. H a t Fö T a r t o m á n y o k r a , avagy Provinciákra:

1. Fellyül vágynak í

i. E N I R E M I N H O , é D O U R O .

a. T R A los M O N T L S , 2 . Középen :

1. B E I R A .

2. ESmEMADURA.

3. A l ó l i :

i. A L E N T E J O , és.

2 . A L G A R B I A . V .

K, Mitsoda Entre M i n h o é D o u - r o Provinciában meg jegye - z>ésre méltó ? L a t , Ifitera-

ranensis.

F. B R A G A , ezen Provincia közepében, nagy , szép és la­

kosokkal b ö v ö l k ö d ö V á r o s ; a' GothusKirályoknak régenten L a ­ kó-helyek; az itten lévő Érsek nevezi magát P R i M AS R E G N I : úgy a' Iesu-itaknak derék Osko­

lája vagyon b e n n e . Lat.Bracara, és Augujla*

V I .

K. HátTra los

Mentes

Provin­

ciában mitsoda meg jegyezésre m^elto ? L a t . Transmontana.

F. i. B R A G A N Z A , fellyül, Spa­

n y o l Ország felöl, sze p és jól m e g - erösittetett V á r o s ; m e l l y -

böl

böl a' moftan uralkodó Portugal- lus Király Famíliája származik.

L a t . Brigantia és Brigantium.

2 . M I R A N D A , (de Douro) Spa­

n y o l Ország felöl való derék Por- talitium, avagy Erősség. L a t . Mi- randa Dufii,

VII.

K. Hát Beira Provinciában mi- tsoda nUg- jegyezésre méltó?

L a t . Beiria.

F. i. C O I M B R A , a ' T e n g e r felöl- való részben, alól, nagy, é«. szép- Város, a b e n n e - l é v ő Püspök, és Akadémiáért nevezetes. L a t . Co- nimbrica*

2 . G V A R D E , ú g y a' természet, m i n t a' mesterség által m e g - erösitetett Város; n e n k ü l ö m - b e n Spanyol Ország felöl - való Erősség. L a t . Guarda.

VIII.

• K. Hát Estremadúra Provincia-

ban mitsoda, meg - jegyezésre méltó? Lat.Extremadura.

F. i. L I S A B O N , közel a ' T e n g e r - hez, a' Tájó F o l y ó - v i z mellett, igen szep Város, derék és híres ki - kötő - helyei ústéú Provincia, és egész Portugalliának Feje; a' Királynak is rend - szerént- való Lakó - helye, Patriárcha, Érsek és Akadémia vagyon b e n n e . L a t . Lisboa és Olysippo,

3 . L E Í R A , fellyül, a' T e n g e r felöljPüspöknek Lakó-helye.Lat.

Leiria.

IX.

K. Hát Alentéjo Provinciában mitsoda meg- jegyezésre méltó?

Lat. Transtagana.

F. i . E V O R A , ezen T a r t o m á n y ­ nak közepében, nagy, igen régi, úgy az e^ész Portugalliában Lisa- b o n utan leg - elsőbb V á r o s ; Érsek, és Akadémiája vagyon.

L a t . £bora.

2 . E S T R E M O S . É v o r a felett, jobb felöl, szép, erös, es Lakosok- kai b ö v ö l k ő d ö V á r o s , melly körül igen-jól szagoskodó T E R ­ R A S I G I L L A T A találtattatik.

Lat. Extrema, avagy Strem ont ium„

3. E L V A S , a' Gukdiána F o l y ó -

^ i Z r mellett, egy a' Portugalliában találtattathato jó Városok köz­

zül, n e m - k u l ö m b e n derék|Kö- sziklán epük Vár, Spanyol O r - szág határában. Lat. Elva , és Elvae.

4^; BEI A , EVora alatt, a' Guá- diána Folyó-vizhez nem meszsze, nagy,és erös V á r o s , derék Vár,

és j ó F ő r ö d ö k k e l . L a t . Fax Júlia és Bexa.

X .

K. Hit Algárbia Provinciába;?;

vagyisörjzágban mitsoda meg- tarthra méltó ? L a t . Regnura Algárbiae.

F. i. L A G O S , Algárbia Provin­

cia-

ciának bal f e l ő l - v a l ó részében, a l ó l , a' Király Tiszt - tartójának­

r e n d - szerént-való Lakó - helye, a' ki által ezen darab Ország jgazgattatik. Lat. Lacobriga, és Portus Annibalis*

2 . F A R O , L á g ó s ellenében, jobb felöl, derék, erős Város, Ki­

k ö t ő - h e l y e i , Püspöknek L a k ó ­ helye. Lat. Pharus.

g. S Y L V E S , Fáro felett, bal felől,régenten ezen T a r t o m á n y ­

n a k Feje, m o s t pedig tsak egy Püspöknek Lakó - helye. L a t . Siluae.

4. T A V I R A , Fáro felett, j o b b felöl, szépen épült erős Város, Ki-kőtö-helyel: és ezen Provin­

ciának Feje. L a t . Tauila.

X I .

K. Mit fkukség még egyebet P o r - tugalliáról tudni?

F. i . H o g y ez az Ország, jólle­

h e t i g e n h e g y e s , és a' G a b o ­ na-

honának b ö v s é g g e l - v a l ó - m e g - termésére alkalmatlan : m é g is , az életnek táplálására t a r t o z ó , és m e g - k n á n t a m i szokott dolgokban semmit n e m szükölkődik.

2. A ' Portugallusnak m i n d e n esze, s' k e d v e , a' Kereske­

désre vagyon. U g y a n - i s , e z e n Országnak Lakosai nyitottanak l e g * eiőször utat a ' T e n g e r e n , a' más három rémeire- váío Ke­

reskedésre, e'Világnak.

3. Az i t t e n - l é v ő , szoros 1N- Q Ü I S 1 T I O szerént, ebben (az Országban) a' R ó m a i - Vallás uralkodik; á m b á r , a' Sidókis j ó - s z á m m a l légyenek.

4. Portugallia V. J Á N O S Király által igazgattatik; ki is

i689dik isztendöben October-

• nek 2 2dik napján születtetvén i7o6dik, ezen méltóságra ko­

r o n á z -

ronázztatott. Ennek Felesége, M V i U A A N N A , L E O P O L - D U S Császár Leánya ,* szü- lettetett ió s ^ d i k . Septembernek 7dik napján. A Királyi - Gyer- m e k e k ezen Országban Insáns- o k n a k neveztetnek,

5. A* Korona- Successora pedig, (Németül Kron- prinz>) avagy Brafdiai- Fejedelem 1 O S E P H U S E M Á N U E L , ki i 7 i⁴b e n , Jú- niusnak 6dik napján születtetett.

Ennek Felesége M Á R I A A N - N A VICTORIA, Spanyol Or- szági Fejedelem- Aszszony, V.

FILEP Király Leánya.

6. A* Portugallusokhoz, m é g a' más h á r o m részeiben is a' Világnak, sok szép Országok tartoznak.

I V R É S Z

S P A N Y O L O R S Z Á G T á b l á j á r ó l .

K. Melly felé vagyon S p a n y o l Ország ?

F. Minékünk Magyaroknak, N a p - n y ú g o t felé.

X X*

K. Mitsodkk Spanyol Ország Ha- tárai ?

F. N a p - k e l e t felöl Franczia Or- szág , és a' Mediterráneum - Ten- ger; D é l felöl ugyan azon T e n - g e r ; N a p - n y ú g o t felöl Portu- gallia ; Észak felöl p e d i g , a' Ca«-

tabricum - Tenger.

III.

K. Mellyek a Pb - Folyó- vizek Spa- nyol Országban?

F. i . A ' D O U R O , fellyül. Lat.

D V R I V S .

a. A T & J O , középen. Lat X A G V S .

3. A' G V A D I A N A , alól. L a t . A N A S

4. A G V A D A L Q U I V T R , egy . kevéssel alább. Lat.B A E T 1 S .

5. A z E B R O , jobb felöl. L a t . IBFRIS.

IV.

K. Miképpen of&tatik • el Spanyol O r s z í g ?

F. Tizen - négy Fő - T a r t o m á n y o ­ kra , avagy Provinciákra.

i . Az Országnak közepében:

I .U J - C A S T I L I A .

2 . O ' - C A S T I L I A . i . N a p - k e l e t felöl:

1 . N A V A R R A . 2 . A R A G Ó N I A .

3. C A T A L O N I A , 3. Dél felöl:

1 . V A L E N T I A .

2 . M V R C I A .

3. G R A N A D A . 4. N a p - n y ú g o t felöl:

i . V A N D A U T I A .

2 . E S T R E M A R D V R A . j . LEG1O, (avagy Z.eon.

5. ETzak felöl:

1. G A L L I C I A . 2 . A S T V R I A , és 3. B I S C A I A .

V.

K. Mitsoda Uj - Castilia Provin­

ciában meg- jegyezésre méltó ? L a t . Caítella és Caítilia nova.

F. 1 . M A D R I D , ezen Provincia felső r é s z é b e n , bal felöl, nagy és szépen épült h e l y , ezen P r o ­ vinciában Fö - V á r o s ; a' Király­

nak is r e n d - szerént • való L a k ó - helye. Lat. Madritum avagy ^fan- tua Carpetanorum.

2. T O L E D O , Madrid alatt a' Tájó Folyó - viz mellett, szép, nagy és igen-régi Város; úgy LA­

J O S Hispániai Infáns, F ö -Kar­

d i n á l , és Érsek, L a k ó - h e l y e , a ki is PfUMAS REGNI; Aka­

démia

demia is vagyon b e n n e , melly- nek Bibliothecája sok, szép Köny­

vekkel m e g - ékesíttetett. L a t . Toletum.

5 . E S C V R Í A L , Madrid elle­

nében, bal felöl e' magában tsak egy Klastrom, mellyet I I . F I - L E P Spanyol Király, S Z . L ö - R l N T Z tisztességére, építte­

tett. L a t . Scoriale avagy ScorU- cum.

4. A L C AL\^y(deHemres) u g y a n Madrid ellenében, j o b b felöl, szép Város; mellyben I. FER­

D I N Á N D R o m a i Czászar szü- l e t t e t ; úgy az itten 1 5 0 8 . e$

1 5 1 5 . dik Esztendöben, F R A N - CISCVS X I M E N I V S Püspök, rendeléséből n y o m t a t t a t o t t Bib­

liákért is n e v e z e t e s , melly bib­

liákat a' Deákok n e v e z n e k : Bi­

blia Complntensiá avagy Poljglot- TA. Lat Complutum.

B

VI.

K. Hát, O-Castilia Provincia,- ban mitsoda meg - ^egyezésre méltó? L a t . Castella és Casti- lia vetus.

F. i . B U R G O S , Legio P r o v i n ­ cia felöl, n a g y , de rendeletle­

nül épült H e l y ; itten Fő város;

É r s e k , és Akadémia vagyon b e n n e . Lat. Burgi.

2 . V A L L A D O L I D , a' Dúró Folyó - viz m e l l e t t , n a g y , és szép, kies helyen épült Város;

régenten kies - v o l t á é r t , a' Ki­

rályoknak L a k ó - h e l y e ; A k a ­ démiája vagyon. Lat. Valadole- tum avagy Vallis Oletum.

VII.

K. Hát Navarra Provinciában mitsoda meg- j gjezésre méltó ? L a t . Navarra íuperior.

F . ' i . P A M P E L O N E , ezen P r o ­ vincia közepében, r é g i , nagy, és jól épült Hely j itt F ö - v á r o s , A k a d é -

Akadémiája vagyon. L a t . Pam- peiopolis.

2 . A' Pireneus - Hegyek , m e l - lyek,Spanyol Országot, Franczia Országtól választják - el. L a t . Montéi Pyrenaei.

2. Ezen T a r t o m á n y n a k , az egyik része, Fránczia Örszágban v a g y o n ; m e l l y t ö l , h o g y m e g - külómbóztetnék n e v e z t e t i k , felsőnek, a m a pedig alsó-iVa- i'arrának.

VIII.

K. Hát A r a g ó n i a , Provinciában mitsoda meg - ^egyezésre mél- to ? Lat. Arragonia.

F. i. S A R A G O S S Á , az Ebró F o ­ lyó -viz m e l l e t t , n a g y , izép, és egyenes helyen fekvő V á r o s ; ezen T a r t o m á n y n a k Feje; É r - sekje, és Akadémiája vagyon.

Caesar augusta,

2 . H U E S C A Saragossa felett, jobb felöl, derék, és régi V á r o s ;

B 2 A k a d é -

Akadémiája v a g y o n ; P O N T I - U S P I L Á T U S Kristus U r u n k ' m e g - feszittettetésének idejekor- való Tiszt - tartó a'mint m o n d ják itten t a n ú i t . Lat. Osca.

I X .

K. Hát Catalonia Provinciában mitsoda meg-jegyez,ésre méltó?

L a t . idem.

F. i . B A R C E L L O N A , a l ó l , a' Mediterraneum - Tenger mellett, ezen T a r t o m á n y n a k Feje; Spa­

n y o l Országban leg - híresebb Kereskedő - város derék Kikötő­

helyei. Lat Bacrino.

2 . T A R R A G O N A Barceílo- na ellenében, bal felöl, régi, erös Város, Kikötő h e l y e i , Érsekje, és Akadémiája vagyon. L a t .

rarraco.

X .

K. Hát Valentia, Provinciában mitsoda meg- jegyezésre méltó?

L a t . idem.

F. i. V A L E N C I A , ezen Provin­

cia közepében, a' T e n g e r h e z ­ n e m meszsze, régi, és szep Hely, itten Fö - város, Érsek és Aka­

démia vagyon b e n n e . Lat Va- lentia contestanorum.

2. A L I C A N T E , a' T e n g e r m e l l e t t , Valentia a l a t t , nagy,

erös, s' derék Kereskedő-város, Ki - kötő - helyei, és egy H e ­ gyen é p ü l t - V á r r a l ; a ' R o s z m a - n n g tövek, itten m i n t vala­

mely Erdő, nagy bövséggel n e ­ vekednek. Lat Alcone és Lucen- tűm.

XI.

K. Hát Murcia Provinciában mitsoda. meg jegyezésre méltó?

Lat. idem.

F. i . M U R C I A , Valentia T a r ­ tomány f e l ö l , nagy, szép, és a kereskedésben n e m utolsó Hely, ezen Provinciának Feje; a' iesu-

B 3 itaknak

itaknak Oskolája vagyon b e n n e . L a t . Murcia, és Murgis.

2 . C A R T H A G E N A , Murcia a l a t t , n a g y , ftép, tágas, és erös, Kereskedő - város, igen - jóKi- kötő - h e l y e i ; Püspöknek L a ­ k ó helye ; melly körül Gyémán­

t o t R u b i n o t , és egyéb drága­

köveket találnak. L a t . Carthago

tlOUA. XII.

K. Hát Granada Provinciában mitsoda meg-jegy ezésre méltó.?

L a t . Granata.

F. i, G R A N A D A , ezen T a r t o ­ m á n y közepében,itten Fö város, e n n e k kerülete m a g á t négy N é ­ m e t mély földre terjesztvén - ki, a t ö b b Spanyol Országi varosokat nagysággal fellyül haladja; Ér- sekje,és Akadémiája vagyon. Lat Granata és Eliberis.

2 . M A L A G A , Vandalitia fe­

l ö l , a' T e n g e r melletC, igen- e r ö s T e n g e r i - Erősség, nagy,

és tá-

és tágas Ki - k ö t ő - h e l y e i ; az it­

ten 1 7 0 4 dik£sztendöbena^? Spa- n y o l , és Anglus Gallyak k ö z ö t t esett ü t k ö z e t é r t , m é l t ó a m e g - jegyezésre; melly (ütközet) ál- tal az Anglusok a' mindjárt Vandalitia Provinciában e m l í - t e n d ő Gibraltár Várost, (avagy E r ő s s é g e t ) m a g o k - b i r o d a l m o k alá vetették. Lat. Malaccá.

X I I I .

K. Hát Vandalitia Provinciában mitsoda meg- jegyezésre meltófj Lat. Andalusia.

F. 1 . S E V I L L A , a' Guadklquivir Folyó - viz m e l e t t , szép, r é g i ,

és igen - gazdag Város, ezen T a r ­ t o m á n y n a k Feje; IV. C R U D E - L I S P É T E R , Spanyol - Király ebben ölette - m e g két Öttseit;

Ésrekje, és Académiája vagyon, a' melly egész Spanyol Ország- ban leg régibb. Lat. Hispalis.

2. C O R D O U A , a Guadalqui- vir Folyó - vix m e l l e t t , nagy,

f

a i d a g , és hires V á r o s , e z e n a r t o m á n y n a k Feje; SENECA nevezetes Auctor ebben szület- t e t e t t ; ennek Akadémiája m i n ­ d e n több Európában-lévő Aka­

démiák Anyának tartattatik. A ' nálunk n a g y - b e t s b e n - l é v ő Cor- dován- B ő r , i t t e n , készittetik.

L a t . Corduba.

3. G I B R A L T Á R , leg - alöll, a' T e n g e r m e l e t t , i g e n - m a g o s s Tromontorium , ( avagy magass Hegy, melly a' Tengerben mejz- sz,e bé - nyúlik ) ezen H e g y e t ,

(a' m i n t némellyek vélekednek) Hercules annak emlékezetére f o r m á l t a ; h o g y m á r a' Világ végére el - j u t o t t volna. L a t . Gibraltári* és Heraclea.

X I V .

K. Hát Estremadura Provinci-

i ában

ában mitsoda. meg - jegyezésre méltó? Lat. Exremadura.

F. i. B A D A J O Z , a' CWianaFo- lyó-viz m e l l e t t , Portugaliia fe- l ö l , felettéb-erös V á r o s , e z e n T a r t o m á n y n a k Feje. Lat. fax Augufta, avagy Badia.

2 . P L A C E N T I A , a' Tájó F o l y ó - víz , felett, r é g i , kö - falakkal kerittetett V á r o s , gazdag Püs- pökséggel.

XV.

K. Hát L e g i o Provinciában mi- tsoda meg- jegye&ésre méltó?

L a t . idem.

F. i . L E O N , Aíluria Provincia f e l ö l , szép, és nagy Város, ezen T a r t o m á n y n a k F e j e ; m e l l y b e n V K A R O L Y , m é g3 7 . Spanyol- Királyokkal együtt a'Föld g y o m - r á b a n nvukgoszik.Lat.Z,egio.

2 . T O R O , a'Dúró Folyó Víz m e l l e t t , n a g y , de keretes n é l - kül-való Város; ebben lehet ta- lálni,

lálni,szép Aíxszonyt, és jó B o r t . A' Spanyol- Királyok, az itten t e r m e t t b o r t szokták asztalokra fel adatni. Lat,Taurus.

3. S A L A M A N C A , a' D ú r óF p - lyó- Viz a l a t t , n a g y , r é g i , frép, és kövekkel k e n t t e t e t t V á r o s ; az itten lévő Akadémiát a ' S p a ­ nyolok, a' Világon, leg- híresebb­

n e k tartják l e n n i . Lat Salman- t i a , avagy Salmantica.

X V I .

K. Hát Gallicia Provinciában mitsoda. meg jegjezésre méltó?.

Lat. idem.

F . i . St. j A G O , (de Compostella,) a T e n g e r f e l ö l , n a g y , és szép, Lakosokkal - bövölködö V á r o s , e z e n T a r t o m á n y n a k Feje; Sz.

J A C O B A p o í t o l testének m a ­ radványa is m u t o g a t t a t i k b e n n e , a' Kinek Heródes Agrippa Sidó- Király, Jerufálemben fejét, te­

stétül-el vágatta; úgy azon Sza­

már-

m á r n á k farka mellyen Kriftus U r u n k Jerufálembe u t a z o t t .

2 . C O R U N N A , S t j á g ó felett, n a g y , és derék, Kereskedő­

v á r o s , igen jó Ki-kötő helyei.

L a t . Caronium avagy Flavia bri- eantia.

X V I I .

K. Hát Afturia Provinciában mitsoda meg jegyezésre mél­

tó ? L a t . Arturia.

F. O V I E D O , Gallicia T a r t o m á n y felöl, ezen Provinciának Fö*

városa, Püspökje, és A k a d é m i ­ ája v a g y o n . L a t . Ouetum, és Ouie- tum.

X V I I I .

K. Hát Biscája Provinciában mi­

tsoda meg jegyezésre méltó?

L a t . Cantabria.

F. i . B I L B A O , fellyül, a'Tenger m e l l e t , szép, n a g y , és gazdag Kereskedő város, K i k ö t ő - h e ­

lyei;

lyel; ezen Provinciának Feje.Lat.

Bellum Vadum avagy Flauiobriga*

2. T O L O S A , Navarra P r o v i n ­ cia felöl,kőzépszerüVáros;melly- ben az Orftág Fő rendéi szok- tanak egyben g y ű l n i ; ennek L a ­ kosai többnyire Kard- tsinálok.

L a t . Tvlosetta.

X I X .

K. Mitsoda Szigetek vágynak Spanyol-Orszag körül?

F. i. M A J O R C A , 2 . M I N O R C A , 3 . Y V 1 C A , és

4. F O R M E N T E R A , 4 Medi- terraneum- Tengerben.

X X .

K. Mitsoda Majorca Szigetben meg - jegyezésre méltó} L a t .

M a i o r i c a .

F. M A J O R C A , n a g y , és szép, hely ,• itten Fö v á r o s : úgy a' K i ­ rály Vicéjének, a' ki által ezen Sziget igazgattatik l a k ó - h e l y e :

A k a -

Akadémiája s' derék ki - k ö t ő ­ helye vagyon.

XXI.

K. Hát M i n o r c a Szigetben mi­

tsoda meg jegyezejre méltó ? L a t . Mino! ica.

F. C I V T A D E L L A , kitsiny ugyan; de jól meg-erösittetett V á r o s : ezen Szigetben leg j o b b , és elsőbb h e l y , melynek, k i - k ő ­ t ő helye'vagyon.

XXH.

K. Hát Ivica Szigetben mitsoda meg jegyezésre méltó ?

F . Y V I C A , szépen e p ü k , m e g l e ­ hetős erösségü Város: ezen Szi­

getnek Feje.

XXIII.

K. Hát F o r m e n t e r a , Szigetről mit kell meg jegyezni f L a t . Columbraria, avagy Ophivsa.

F. H o ^ y ezen Szigetben a' m é r ­ ges allatoknak fokasága m i a t t , e m b e r n e m lakhatik5 a³m i d ő n

ebben

ebben nyóltz s i n g hoszszuságíí kígyók is találtatnak. A ki p e ­ d i g , ezen kellemetes állatoknak Társaságában, avagy Compagnie ajában kivánja magát a d n i ; h a Ivica Szigetből, (meilyben s e m ­ m i mérges állat nintsen,) egy kosár földet ide vivén, reá ü l , az állatok k ü l ö m b - külömbféle voltának szemlélésével, m a g á t kedve szerént g y ö n y ö r k ö d t e t ­ heti.

X X I V .

K. Mit kell még valamit ezen Szi­

getekről meg tartani ? F. i . H o g y Majorca, és Minorca,

n ő k é p p e n a ' D e á k o k n á l , n e v e z ­ tetnek. INSVLAh BALF.A- RES. Mellyik közzül ezen utol­

jára e r n l i t t e t e t t , az i 7 o 8 d< k E s z - t e n d ö t ö l fogva, az Anglusok b i r o d a l m a alatt vagyon.

2 . Jvica, és Formext ra p e d i g : I N S V L A E P U l f V S A E , avagy P I I V I S A E . XX %

X X V .

K. Mit sztiikség meg egyebet Spa­

n y o l - Országról tudni?

F . i . H o g y ezen Ország, á m b á r , eléggé t e r m é k e n y , és a ' b e n n e - lévö lakásra alkalmatos: m é g is, a'Lakosoknak íbkaságával, m i n t r e g e n t e n , n e m ditsekedhetik.

2 . Ennek Lakosai, a' föld m i - velésében, és egyéb kézi m u n ­ kálkodásokban i g e n r e s t e k ; leg inkább a' kereskedésből t á p ­ lálják életeket. A' m i pedij*

ezeknek Természetihajlandosa- gokat n é z i , a' T e n g e r e n - való hajókázásra készek, a' m i n t azt a' sok Országoknak fel - ráíálása, m e g - bizonyíthatja ; jó Kato­

nák, tsak h o g y defensiue inkább, h o g y n e m m i n t offensiue h a d a ­ k o z n a k : felettébb nagyravágya- k o d ó k - ú g y a n n y i r a , hogy egy alávaló Koldus k ö z ö t t ö k , az U n nevezetet m e g - várja.

3. Az itten - lévő kemény I N Q U i S I T I O , a R o m a i - V a l l á ­ s o n kivül , s e m m i más egyéb H i t n e k részeseit m e g n e m szenved.

4. Spanyol Ország, II. F E R D I ­ N Á N D Király által igazgatta- t i k ; ki az 1 7 1 3 dikEsztendöben, Sept embernek 2 3 dik napján szü- l e t t e t v é n , 1 7 4 6 dik, ezen m é l ­ tóságra koronáztatott. E n n e k Felsége, M A R I A , M A G D A L É ­ N A , J O S E P H A , T H E R E S I A , és B A R B A R A , V. J Á N O S Portugalliai Király L e á n y a ; szü­

lettetet 1 7 1 1 dik, Decembernek 4 dik napján A' Királyi G y e r m e ­ kek ezenOrszágban n e m külöm- b e n : m i n t Portugalliában Infans- oknak neveztetnek.

5 . A5 Király, még eddig m a g ­ zatok nélkül l é v é n , a' K o r o n a Successorkt n e m l e h e t , m e g - i r n j^#

6. A' Spanyol b i r o d a l o m , vala­

m i n t

mint

Európában:

úgy

Asia, Afri-

ca, és Americáb&n némely Orszá-

gokra ki. terjed.

V R É S Z

F R A N C Z I A O R S Z Á G . T á b l á j á r ó l .

I.

K.

Melly felé vagyon

Franczia Ország?

F. Minékünk Magyaroknak Nap- nyúgot felé.

II.

K.

Mitsodák

Franczia Ország

Határai ?

F. Nap - kelet folöl

Német Ország^

Helvetia⁾ és Olasz Ország; Dél

felől a'

Mnditerráneum Tenger,

és

Spanyol Ország;

Nap-nyúgot fe­

löl az

Aquitanicum Tenger;

Eszak felől pedig a'

Cánál,

és

Belgium*

III.

K. Mellyek d F'ó Folyó vizek

Franczia Országban ?

F. i. A ' S E I N E , felyül. Lat. SE- QVANA.

2 . A ' L O I R E , középen. Lat.

L I G E R I S .

3 . A ' G A R O N N E , alól. L a t . GARVMNA.

4 . A⁵ RHONE, jobb felöl, L a t . RHODANVS.

IV.

K. Miképpen osztátik - el F r a n - czia Ország?

F. T i z e n két Fö T a r t o m á n y o k r a ; avagy Provinciákra: a'mellyeket a' Francziák neveznek Gouver- nemens.

1. Az Országnak k ö z e p é b e n : 1 . L I O N .

2 . O R L E A N S .

3. ISLE de F R A N C É . 2 . N a p - kelet felöl:

1. C H A M P A G N E . 2 . B O V R G O G N E . 3. D A V P H 1 N É .

3. D é l felől:

1 . P R O V E N C E . 2 . L A N G V E D O C . 3. GV1ENNE.

4. N a p - n y ú g o t felől:

B R E T A G N E . 5 . Észak felöl:

1. N O R M A N D I É , és 3 . P I C C A R D I E .

V.

K. Mitsoda L i o n Provinciában meg - ^egyezésre melto ? Lat.

Provincia Lugduneníis.

F. 1. L I O N , a' J^óne F o l y ó - v i z m e l l e t t , n a g y , szép, régi és jól*

m e g - erősíttetett V á r o s ; egy a Franczia Országban - lévő leg n a g y o b b Városok k ö z z ü l : É r ­ seknek l a k ó - h e l y e , és ezen Tar­

t o m á n y b a n első hely. A z 1 160 dik Esztendöben egy ide - való Kereskedő, W A i D O P É T E R , i t t e n , a' Vallásban bizonyos sectát allitot - f e l , mellynek

tagjai Deákul neveztetnek WAL- DENSES. L a t . Lugdunum, avagy Lugdunum Heduorum.

2 . B O U R B O N , (Parchambout) OrleánsProvincia felöl, melly- nek erős Vára vagyon. A ' m o s t a n u r a l k o d ó Franczia Király Famí­

liája ezen városból vészi erede­

tét. L a t . Burbonium Arcimbaldi.

( E n n e k Vidéke Deákul nevez tetik T R A C T V S B V R B O N - NENSIS.

3 C L E R M O N T , közép tájban, bal felöl, szép, s' kies helyen épült V á r o s : mellyben az 1095 dik Esztendöben, a' Sz. földnek eL vétele felöi, l í . V R B A N V S Pápa jelenlétében hires Concilium t a r t a t o t t . L a t . ClarusAIons> avagy Claramontium.

VI.

K. Hát Orleáns Provinciában mi­

tsoda meg- jegyezésre méltó?

L a t , Provincia Aurelianensis.

F. i .

F . i . O R L E A N S , a' Loire Folyó- viz m e l l e t t , szép, n a g y , régi, la­

kosokkal gazdag, es jól m e g ­ erősíttetett h e l y ; itten Fö Vá­

ros : mellynek Akadémiája va­

g y o n . Lat. Aurelia.

2. B L O I S , ugyan azon Folyó­

víz m e l l e t t , középszerü, de kies Város. Lat. Blesae, és Blafim.

3. T O U R S , Blois a l a t t , szép, n a g y , és g a z d a g , Kereskedő vá^

ros. Lat. Caefarodunum> és 7 u - ronttm.

4 . A N G E R S , (avagy Anjou)a' Loi­

reFolyó-viz felett, szép, V á r o s ; Akadémiája vagyon. L a t . Ande- gauum, avagy luliomagus Andium.

5. R O C H E L L E , a ' T e n g e r m e l l e t , középszerü, V á r o s ; ki- kötőhelye vagyon. Lat. RupelU,

6.PO1T1ERS, Rochelle felett, jobb falöl, Paris után az égész Franczia Országban leg n a - gyobnak tartatik: az itten-lévő

Apá-

Apáturságban, a Király m a g a az A p á t u r . Lat. Viöíauium.

f. N E V E R S , a l ó l , A ' Zo i r eF o - lyó-viz m e l l e t t , n a g y , szép, és lakosokkal gazdag Város :'M Loire Folyó-vizen-lévöHid,itten m é l t ó a ' m e g - t a r t á s r a ; mivel a z t , m é g I U L I U S CAESARépittette.Lat.

Nivernum, Niuernium, és Nouio- dumtm Heduorum,

8. B O U R G E S , Nevers ellené­

b e n , bal felöl, n a g y , szép, és jól m e g erősíttetett V á r o s ; mellv- b e n B A L D V I N V S , és G V I A - C1VS lure Consultusok születtet- t e n e k : É r s e k , é s Akadémia va­

g y o n b e n n e . L a t . Biturix, Bitu- rigium, és Auaricum.

VII.

K. Hát Isle de Francé Provin­

ciában mitsoda megjegyezésre méltó ? Lat. Insula Franciáé, F. i . P A R I S , ti Seine Folyó-víz m e l l e t t , ezen Provincia és Fran-

czia

czia Országnak Feje: az egész Világon igen h í r e s , és ebben az Országban, n e m tsak, de egész Európában, a' Francziak értel­

m e szerént leg szebbés n a g y o b b V á r o s . A' b e n n e - lévő sok és drága epületek k ő z ö t t , mél­

tán m e g - l e h e t jegyezni,a' Ki­

rálynak Palotáját: ( mellyet a*

Francziak neveznek L O U V R E , a' Deákok pedig Lupára, ) és az el - n y o m o r o d o t t Katonák szá- mára,XlV.LAJOS³Királytólmár az i 6 7 i d i k b e n Kirláyi m ó d o n el-kélzittettetett. I S P O T Á L Y t : úgy az Akadémiák k ő z ö t t , a mellyet NAGY K A R O L Y Csá­

szár az 7 9 1 dik Esztendöben épít­

tetett. Nemlátfuk helytelen- nek lenni a' Bibliothékák köz- zül is avagy tsak a' Királyi Bi- bliothékát említeni. Mivel ab­

ban 8 0 0 0 0 n y o m t a t t a t o t t Volu­

menek, és 1 6 0 0 0 í r o t t Könyvek

vágynak. A' Királyi Parlament is itten vagyon. Lat. Párisii, avagy Lutetia es Lutetia Parisiorum.

2. V E R S A l L L E S , Paris alatt igen szép, és kies helyen épült V á r o s , (avagy a' m i n t a' N e m e ­ tek nevezik Lust-schlos) m el ly- n e k 2 6 Esztendökig való épít­

tetésére X I V . L A J O S Király 2 0 0 . Millió Livret költött. Ez a' Királynak m a re nd szerént való l a k ó - h e l y e . L a t . Versalia.

3. S . D E N I S Paris felett, kies V á r o s : a' Királyoknak szokott Temetőhelyek. L a t . Fanum S*

Dionyfíi.

VIII.

K. Hát C h a m p a g n e Provinciá­

ban mitsoda meg - jegyezJsre méltó ? Lat. Campania.

F. i . R H E l N S , I s l e de Francé P r o ­ vincia felöl, fellyül, n a g y , es szép epületekkel ékes V á r o s ; ezen T a r t o m á n y n a k Feje. A k a ­

d ém ia

demia ésÉrsek ( a ' ki P R Í M Á S R ü G N l ) vagyon b e n n e . R e n d szerent a' Király ezen Városban és az idevaló Érsek által szokott m e g - k o r o n á z t a t n i . L a t . Rhemi.

2. M E A U X , a Seine Folyó-viz m e l l e t t , szép és jól épült Város.

A' Hugonották ebben kezdettek leg elöször tanitani. Lat. Meldae, avagy Maluae.

3. C H A L O N S, ( s u r Marne) ugyan azon F o l y ó - v i z mellett, mély árkokkal és vastag kőfalak­

kal m e g - e r ő s í t t e t e t t hely. Ezen Város körül, vágynak a' Cata- launiai - Aíe&ók, ( Deáku 1 C AM- PI C A T A L A V N I C I ) mellyen A T T I L A a' Hunnusok Királya, a ' 4 5 i d i k E s z t e n d ö b e n , 5 0 0 ezer e m b e r e k b ő l álló hadával m e g ­ verettetett. L a t . Catalaunum, avagy Catalonum.

I X .

K. Hát B o u r g o g n e Provwcia-

C ba*

ban mitsoda. meg - jegyezésre méltó? Lat. Burgundia.

F . i . D Í J O N , a' Khone F o l y ó ­ víz felett, n a g v , és m e g e r ő ­ síttetett V á r o s , és ezen T a r t o ­ m á n y n a k Feje: mellyben Parla­

ment és Akadémia vagyon. L a t . Diuio és Diuimum.

2 . C L U G N Y , l e g a l ó l a' PW F o l y ó viz m e l l e t t , szép, Város.

A ' Sz. Benedek Szerzetesei­

nek gazdag Apátursága vagyon b e n n e . C A S I M I R U S Legyei Fejedelem, a' X l d i k Száz • eszten- dóben , ezen szerzetbe á l t o t t : m e l l y b ö l ismét az io4idik t s z - tendöben I X B E N E D E K Pápa engedelméböl ki - jővén Király­

ságra emeltetett. Ez a' Király adta a' Lengyeleknek, azt a' pa- rantsolatot avagy törvénytihogy beretvált fővel járnának; melly- szokás közőttök m i n d e' m a i

n a p i g

napig fen - vagyon. Lat. cl u - niacum. <

3. C H A L L O N S , (sur Saone,) C l u g n y felett egy n a g y , szép és jol m e g erösittetett Város, mellynek erös Vára vagyon.Lat.

Cabillcnum.

X.

K. Hát D a u p h i n é Provinciában mitsoda meg -jegyezésre méltó?

L a t . Delphinarus.

F. i . G R E N O B L E , Olasz - o r - szág felöl, r é g i , nagy és kőfa­

lakkal m e g - e r ö s i t t e t e t t Város;

ezen T a r t o m á n y n a k feje. R é - g e n t e n G R A T 1 A N V S Császár l a k ó - h e l y e . É r s e k , F ö oskola és Parlament vagyon b e n n e . L a t . Cratianopolis.

2 . V I E N N E , L i o n T a r t o m á n y ­ felöl , a' Rhone F o l y ó - viz m e l l e t t , szép, Város: melly b e n PONTIVS PILATVS, TJBERIUS

Császár

Császár parantsolatjából lett számkivettetésének idejében la­

k o t t . L a t . Vienna, és Vienna AUo- brogum.

X I .

K. Hát P r o v e n c e Tartomány­

ban mitsoda meg-jegyezésre méltó ? L a t . Provincia, Ceho Ligurina, Provincia Narbon- neníís, és Provincia Roma- norum.

F. i . A 1 X , L a n g u e d o c T a r t o ­ m á n y f e l ö l , igen szép, hely és derék Erösség: itten Fö város.

É r s e k , Parlament, és Fö oskola vagyon b e n n e . L a t . Aquae Se- tiiae, avagy Ciuitas Aquensis.

2 . M A R S E I L L E , Aix a l a t t , n a g y , régi, szép, és igen gaz­

dag kereskedő v á r o s , k i k ö t ő ­ helyei. Lat, Massilia.

3. T O U L O N , a ' T e n g e r m e l ­ lett , nagy, gazdag, és igen erős V á r o s , mellynek k i k ö t ő h e l y e

vagyon.

vagyon. Lat. Tolonium, Tel*

Martius, és Portus Teloniensis.

4. O R A N G E , a'Rhone Folyó­

víz m e l l e t t , ezen nevü Fejede­

lemségnek F ö - v á r o s a . Melly Fejedelemség elöször a' Franczia C H A L L O N i , és a n n a k ú t á n n a a ' N é m e t N A S S A U i H á z h o z , t a r t o z o t t : utoljára III. W 1 L H E L M Anglus Királynak ( a ' k i annak előtte Oraniai Fejedelem vólj), b i r o d a l m a közzé számlál- tatott. Ennek pedig az i 7 0 2 d i k

Esztendöben történt halála után a' Franczia h a t a l o m alá hajtat- t a t o t t ; melly időtől fogva m i n d e ' m a i napig annak enged. Hogy pedig I. F R I D E R I C Prussiai Király, az első

fiát

Oraniai Fe­

jedelemnek nevezte ,(melly Titu­ lus a' mai Királyokra is ki terjed,) ez az oka ; h o ^ y annak Anya az Oraniai házból való volt. L a t . Araufio*

5. A V I G N O N , O r a n g e alatt,