A statisztika szerepe a népgazdaság fejlesztésében

(1)

MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK

A STATISZTIKA SZEREPE

A NÉGAZDASAG FEJLESZTÉSÉBEW

NYlTRAl FERENCNÉ DR.

Napjainkban. alig néhány hónappal a Magyar Szocialista Munkáspárt Xll.

kongresszusa után, a hatodik ötéves terv előkészítésének időszakában célszerű át- tekinteni: milyen mértékben módosult a kongresszuson megfogalmazott feladatok alapján a statisztika szerepe a népgazdaság fejlesztésében. melyek azok az elemei.

amelyek állandónak tekinthetők. és melyek azok, amelyek változó gazdasági környe- zetünkben gyakoribb és rugalmasabb módosítást igényelnek.

Köztudott, hogy a gazdaságirányitási rendszer változásai szükségképpen ma- gukkal vonják a statisztika bizonyos elemeinek módosulásait, de korántsem az egész statisztikai számbavételét. A gazdaságirányítás bármilyen formája mellett szükség van bizonyos alapmutatókra a tervezésben, a számbavételben és ezen belül a statisztikában is. A döntések előkészítéséhez nélkülözhetetlenek a népgaz- daság helyzetét alapvetően jellemző termelési, munkaügyi s a gazdálkodásról tájé- koztató más mutatószámok. Ezek a fejlődésre kevésbé érzékeny, a gazdasági mechanizmus változásaira kevésbé reagáló elemek, ugyanakkor a statisztika számos más elemének lényegesen jobban kellalkalmazkodnia az irányítás módosuló formáihoz.

E téma annyira ismert, hogy részletesebb tárgyalására nézetem szerint nincs szükség. Az azonban már a jelen feladatai közé tartozik, hogy áttekintsük: jobban decentralizált döntések esetében hogyan kapcsolódik a döntések különböző szintjé- hez a statisztika eszköztára, vajon hagyományos adatgyűjtései birtokában megfele- lően látja-e el információval a döntéseket hozó szerveket, s a végrehajtás folyamatát jól, híven követi-e? E tekintetben a következőket kell számításba vennünk.

Napjainkban a döntéseknek mind nagyobb hányadát a végrehajtást is végző vállalatok, szövetkezetek hozzák. Ezen a szinten tehát lényegesen gazdagabb infor- mációs bázisra van szükség. mint a múltban volt. A ..gazdag" szó azonban nem szükségképpen jelent volumenében több információt. hanem inkább összetételében mást, információtartalmában bővebbet. Megváltozott napjainkban az ágazati irá- nyítás köre, tartalma, sőt részben feladatrendszere is, és ehhez az irányításhoz is jobban kell alkalmazkodnia a statisztikának. Ezen a szinten már olyan információkat kell közvetítenie, amelyek nemcsak az egyes vállalatokról, a vállalatok fejlődéséről, sőt nemcsak az adott ágazatról adnak tájékoztatást, hanem mindezt elhelyezik a hazai és a nemzetközi környezetben is. Az ágazati irányítás számára tehát horizontá—

lisan és vertikálisan egyaránt jobb áttekintést kell nyújtani. Végül a népgazdaság

' A Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztálya. Népgazdaságtervezési Szakosztálya és Ma- tematikai Közgazdasági Szakosztálya közös rendezésében Budapesten. 1980. május 13—14-én ..A statisztika szerepe a népgazdaság fejlesztésében" címmel tartott tudományos konferencián elhangzott megnyitó előadás.

(2)

678 NYITRAI FERENCNÉ DR.

felső szintű irányítása is azt igényli ma már. hogy ne csupán a dinamikát, az egyes ágazatok hosszú és középtávú fejlődését kövessük figyelemmel, hanem ezen belül az adatok részletesebb elemzését adjuk keresztmetszetben és térbeli összehasonlí- tásban. és mindezt úgy tegyük. hogy jól gazdálkodjunk a rendelkezésre álló anyagi, gépi és nem utolsósorban szellemi eszközökkel.

E bonyolult feladatrendszer teljesítése a statisztika számára annyiban jelent újszerű követelményeket, hogy eszközeinket úgy kell megválogatnunk, hogy az elénk tornyosuló feladatokat —— és ez ma nálunk nemcsak adatközlést, hanem elemzett információk közvetítését is jelenti — a lehető legmagasabb színvonalon tudjuk telje- siteni. Feladataink közé tartozik ebben a szakaszban az is, hogy a statisztikát az in- formációs rendszer többi elemével összehangoltan szerves egésszé fejlesszük.

STATISZTIKAI INFORMATIKA MAKRO- ÉS MIKROSZINTEN

Ha tehát ebben az újszerű felfogásban vizsgáljuk a statisztika helyzetét és fel—

adatait, akkor elsősorban arra kell figyelemmel lennünk, hogy a statisztika nincs és nem is lehet monopolhelyzetben az országban, hanem szervesen illeszkednie kell az információs rendszer egészéhez, amelybe a tervinformációk mellett a számbavétel összes többi — pénzügyi, banki és egyéb —— információit is beleértem.

Van a statisztikának egy sajátos és önmagában is alapvetően fontos feladata, amelyet -— mint köztudott — hazánkban a statisztikai törvény (az 1973. évi V. tv.) sza- bályoz, s ez a statisztika megalapozó, összehangoló szerepe, sőt országosan ellen- őrző funkciója. Ez a szerep, funkció sem jelent azonban monopolhelyzetet, sőt ez még inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy gazdái vagyunk a statisztikának, és mint jó gazdának jól kell élnünk adott lehetőségeinkkel. Mindez pedig azt teszi szük- ségessé. hogy az adatok gyűjtésének, feldolgozásának, tárolásának és továbbításá- nak teljes eszköztárát rendszeresen áttekintsük, korszerűsítsük. a már elavult elemeket kiiktassuk. és az újszerű, az irányításhoz. a döntésekhez és ellenőrzésükhöz ma szükséges elemekkel pedig a szükséges mértékben bővítsük. gazdagítsuk a rendszert.

Amikor a statisztikai informatika kifejezést alkalmazzuk, akkor ezen tágabban értelmezve már nemcsak az adatok gyűjtésének, az adatgyűjtés módszereinek, az adatok feldolgozásának rendszerét értjük, hanem az adatcserék, az adatközvetíté- sek, az információtovábbítások teljes rendszerét is, amelyben jelentős szerepe van a korszerű matematikának és a számítástechnikának.

A statisztikai informatikán belül azonos a módszertan, az adatok feldolgozásá—

nak. tárolásának és a felhasználókhoz való eljuttatásának jelentősége. Egyik sem kaphat prioritást a többivel szemben. Mindezeknek a mai korszerű technika mellett nem egy vagy néhány módja ismert, hanem számos módja, amelyek közül az eseten- ként Iegcélravezetőbbet, Ieggazdaságosabbat kell kiválasztanunk úgy, hogy az egyes elemek összefüggő informatikai láncot alkossanak.

Mit jelent a statisztikai informatika ilyen értelmű alkalmazása a gyakorlat-

ban?

Makroszinten azt jelenti, hogy az elemi információkat azonos módszerek. azo—

nos fogalmak, definíciók, csoportosítások és nómenklatúrák alapján biztosítjuk a döntést hozó szervek számára. Azoknak. akik a döntések meghozatalával, végrehaj—

tásával foglalkoznak, nem lehet feladatuk, hogy meghatározzák, hogy döntéseikhez milyen módszerrel gyűjtött. milyen csoportosítású adatokra van szükségük. A dön-

tések előkészítéséért felelős statisztikusok, közgazdászok, informatikával foglalkozó

szakemberek kötelessége. hogy e tekintetben a legmegfelelőbb választékot nyújtsák.

(3)

A STATISZTIKA SZEREPE 679

megjelölve az eltérő módszerek, csoportosítások sajátosságait (esetenként azok hiba- határait is). S itt egy új fogalommal találkozunk: az információválaszték fogalmával.

Napjainkban ugyanis nem elégedhetünk meg azzal, hogy adott jelenségről vagy folyamatról csupán egyetlen kiválasztott szempontú információt továbbítsunk (ez volt a helyzet akkor, amikor a lényegesen kötöttebb tervgazdálkodásban a tervmérés volt a statisztika fő funkciója). hanem olyan módszertannal, fogalmi rendszerrel kell dolgoznunk, amely biztosítja a többoldalú. szélesebb kitekintést nyújtó információk teljes rendszerét, természetesen szigorú és pontos információt adva arról, hogy az egyes nézőpontok milyen tartalmú adatokat foglalnak magukba és felhíva a figyelmet arra. hogy milyen mértékű óvatossággal kezelendők ezek az adatok.

Gyakran szoktak arról is beszélni, hogy a korszerű számítástechnika megköny- nyiti a statisztikai információs rendszer továbbfejlesztését. lehetőséget ad arra, hogy az elemi adatok gazdagabb volumenével dolgozzunk, ezekből sokoldalú információt szerezzünk és továbbítsunk. Úgy vélem, ez tagadhatatlan, mindamellett fel kell arra is hívni a figyelmet, hogy a számítástechnika adta lehetőségekkel is megfelelően kell a statisztikusnak gazdálkodnia. lgy például egy—egy nagyvolumenű adatgyűjtés ada—

tainak megfelelő csoportosításban történő feldolgozása és az így nyert adatokból a szükséges számítások elvégzése még a komputerizáció mai fejlettsége mellett is

időigényes feladat.

Az információt nyújtó számára nagyon is meggondolandó, hogy mikor dolgozzék

a teljes eszköztárral és adjon igen részletes információt a legkülönbözőbb módon

egymáshoz viszonyított adatokból, és mikor adjon gyorsabban, összevontabb csopor—

tosítás alapján adatokat a vezetés számára. Példának tekinthetjük erre a népszám- lálás adatainak jelenlegi feldolgozását. amely jelentős szerepet játszik a közép— és hosszú távú tervezés előkészítésében, sőt a gazdasági és társadalmi feladatok ki- jelöléséhez is igen fontos adatbázist nyújt például a munkaerőháttérről, a szakmai felkészültségről, a korösszetételről vagy a gazdasági irányítás számára a lakáshely- zetről, a lakások felszereltségéről, a laksűrűségről, a pályakezdő fiatalok helyzetéről, és még jónéhány szempontból csoportosítja Magyarország 10 710 000 lakosának adatait.

A példát a való életből vettem, hiszen amikor ez év elején a népszámlálás ada—

tainak gyors és még ellenőrizetlen első feldolgozását elvégeztük, akkor az volt a célunk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Xll. kongresszusa előtt adjunk a nép- gazdaság állami és politikai vezetésének gyors áttekintést a népességi háttérről, hogy már ezzel számolni tudjanak mindazok, akik a kongresszuson felszólalnak, elemzik, vizsgálják a népesség összetételét. a munkaerőhelyzetet vagy akár a lakás—

helyzetet. Kétségtelen, hogy a statisztikus lelkiismeret itt arra figyelmeztetett, hogy ezek az adatok még nem ellenőrzöttek, gyors feldolgozás eredményei, lehet, hogy nem is teljes körűek, abban azonban bizonyosak voltunk, hogy nagyságrendi tájé- koztatásra alkalmasak. Úgy vélem, hogy döntésünk helyes volt, az adatok jól hasz- nosultak a kongresszuson, hiszen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára előadói beszédében és néhány felszólaló is felhasználta gyors adat-

közlésünket.

Számításba kell azonban vennünk azt. hogy például a területi fejlesztés alapo- zásához ezek az adatok nem elegendők. Tovább kell tehát lépnünk és el kell végezni a teljes körű feldolgozást. A részletesen csoportosított és különböző nézőpontokból feldolgozott adatokat a felhasználók rendelkezésére kell bocsátanunk, aminek meg- oldásához még a mai számítástechnikai adottságok mellett is hónapokra, esetenként egy-másfél évre is szükség van. Ezért egyes előrehozott információk mellett (ilyenek az üdülőkre, a nemzetiségek létszámára vonatkozó adatok) ugyanúgy foglalkozunk

(4)

az adatok részletes feldolgozásával, mint a korábbi népszámlálások idején. Ez év végére a 2 százalékos reprezentatív számbavétel alapján már több metszetben tudjuk bemutatni a népesség számát, összetételét, helyzetét, és ez a hatodik ötéves terv megalapozásához, indításához is több segítséget fog adni. Ugyanakkor a részletes

adatok a közösségekig lemenően adnak információt a helyi vezetés számára is.

Ez az egyetlen példa csupán azt kívánta érzékeltetni, hogy a statisztikai informatika mai fejlettségi szakaszában sem nélkülözhető az emberi gondolkodás. annak megítélése, hogy mikor. kinek, milyen információt célszerű gyorsan adni. mikor van

szükség arra, hogy részletezettebb adatokat adjunk bizonyos szinteken. és mely

adatfajták feldolgozásával érünk jobban rá. Ez utóbbi megjegyzés is csak viszony- lagos, hiszen nincs olyan adatunk, amelyet a felhasználók ne sürgetnének, vagy ha ilyen előfordul. akkor az már gyanús. mert akkor arra az adatra nem biztos. hogy egyáltalán szükség van.

A statisztikai informatikán belül különösen fontos feladat, hogy megteremtsük az azonos fogalmi, számbavételi, módszertani megoldásokat, csoportosításokat és nő—

menklatúrákat. Ez a korábbi években is minden statisztikai hivatalnak döntő fela- data volt. A magyar statisztikai törvény ilyen feladatok koordinálására hozta létre a Statisztikai Koordinációs Bizottságot. Ma már rendelkezünk egy sor módszertani

füzettel. a statisztikában alkalmazott fogalmak jelentős részének egységes jegyzé- keivel. E tekintetben azonban ágazatonként és témacsoportonként nem teljesen azonos a helyzet. Azokon a területeken, ahol korábban kezdtünk hozzá az adatbázis kialakításához, ott előbbre járunk a fogalmak és módszerek országos egységesíté-

sében.

A statisztikai informatika újszerű felfogása azonban nem tűri meg azt. hogy ágazatonként vagy akár főbb témánként is sokáig egyenlőtlen maradjon a fejlődés.

A statisztikai informatika ugyanis éppen abban különbözik a korábbi értelemben felfogott statisztikától. hogy a teljes lefedett területre. a népgazdaság egészére és az egész magyar társadalomra vonatkozó adatok egységes rendszerét kívánja kialakí—

tani, éspedig nem csupán egy—egy adatgyűjtőnél vagy feldolgozánál. hanem a sta- tisztikát kérő. az adatokat tároló, felhasználó szervezeteket ebből a szempontból egységes rendszer részeinek tekinti. Ez a rendszer csak akkor válik működőképessé, ha a népgazdaság különböző szerveiben (szervezeteiben) tárolt adatokat egységes rendszerként kezeli, ha azok a fogalmak, módszerek, csoportosítások és nómenkla—

túrák, amelyeket ezek a szervek (szervezetek) használnak, egységesek, egymással összehangoltak, összekapcsolhatók (mégha részletezésük eltérő is), és így adataik a legkülönbözőbb metszetben hívhatók le, kezelhetők, dolgozhatók fel és nem utol—

sósorban elemezhetők.

E feladat megoldása még jelentős részében előttünk áll. Az elmúlt hetekben fogadta el a Központi Statisztikai Hivatal Főosztályvezetői Értekezlete azt a terveze—

tet, amely a statisztikában használatos legfontosabb fogalmak teljes tárának kiala—

kítását. kezelését. megjelentetését és a feldolgozókhoz való eljuttatását célozza.

Ez a tervünk a következő egy—két évre igen szoros feladatot ró nemcsak a Köz-

ponti Statisztikai Hivatal, hanem a velünk együttműködő. statisztikai adatokat gyűjtő és felhasználó szervek dolgozóira is. Úgy vélem. hogy bár ez a munka nem lesz lát-

ványos, elengedhetetlenül szükséges azonban ahhoz, hogy az egységes statisztikai informatikai rendszer minél előbb rendelkezésünkre álljon.

Gazdaságstatisztikai módszertanunk fejlesztésében nézetem szerint előbbre já—

runk. mint a társadalomstatisztika területén. Gazdasági téren egységes módszerek alkalmazása a jellemző a népgazdas'ágra. és ebben nagy érdeme van a népgaz—

dasági mérlegrendszernek. amelyet már az előző évtizedben sikerült oly módon ki-

(5)

A STATISZTlKA SZEREPE

681

alakítani, hogy az egységesen vezérelje és összehangolja az egyes népgazdasági ágak módszereit. A társadalomstatisztikában is jelentős lépéseket tettünk előre az egységes módszertanok kialakításában, itt azonban kissé gyorsabban kell felzár—

kóznunk a fokozódó igényekhez.

Világosan kell látnunk azt, hogy sem a gazdaság-. sem a társadalomstatiszti- kában nem tekinthetjük a jelenleg alkalmazott módszereket örökérvényűnek. hiszen a bevezetőben már említett mechanizmusváltozásokat a statisztikai módszereknek is követniök kell. Erre talán a legjobb példa az, hogy néhány évvel ezelőtt alakítottuk ki, fogadtattuk el, és tettük közzé a népgazdasági hatékonyság egységes mutató—

szám—rendszerét. Az elmúlt évben készítettük el az első olyan dolgozatot, amelyik nem egy népgazdasági ágra, hanem az egész népgazdaságra vonatkozóan e mu—

tatószám-rendszer alapján elemezte a gazdasági hatékonyság alakulását. Ennek a felhasználók által kedvezően fogadott tanulmánynak másodlagos feladata az volt:

ellenőrizze, hogy a népgazdasági hatékonyság mutatószám-rendszere milyen terü- leten tekinthető a gazdasági mechanizmus változó elemei mellett is érvényesnek, és milyen értelemben kell előbbre lépnünk ahhoz, hogy a gazdasági irányítás konkrét szabályozóinak megváltozása ellenére, a gazdasági hatékonyság mutatószám-rend—

szere továbbra is alkalmas legyen a hatékonyságnak, a hatékonyságra ható ténye—

zőknek, a tényezők kölcsönhatásainak elemzésére.

A példa azt jelzi, hogy valamely mutatószám—rendszer kialakítása —— ami gyakran több éves munka eredménye — nem jelenthet megmerevedést. hanem évről évre át kell tekintenünk mutatószám-rendszereink különböző elemeit, és azokat korszerűsí- teni kell. Természetesen statisztikus lelkiismeretünkön múlik, hogy ezt úgy tegyük, hogy az összehasonlíthatóságot a korábbi évek adataival biztosítsuk. ilyen értelmű korszerűsítésre nemcsak azok a mutatószámok szorulnak. amelyek közvetlenül kop- csolódnak a gazdaság konkrét szabályozási rendszeréhez, mint például a különböző, pénzügyi, jövedelmezőségi mutatók, hanem azok is. amelyek ezzel a rendszerrel la—

zább kapcsolatban vannak ugyan, de értelmezésük a népgazdaságban változó. így például az elmúlt évben foglalkoztunk a tudományos kutatások eredményeinek számbavételével kapcsolatos módszereink korszerűsítésével. és ezt igen szoros együtt—

működésben végeztük a témáért felelős többi szervezettel, például az Országos Mű- szaki Fejlesztési Bizottság szakembereivel és a tudományos kutatás szervezésében, irányításában tevékenykedőkkel.

A már kialakult mutatószámok mellett a csoportosítások, nómenklatúrák szere—

pét sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Közismert, hogy Magyarországon az egységes terméknómenklatúra régi hagyományokra tekinthet vissza. 1968 óta dolgozunk az iparban, a kereskedelemben. a mezőgazdaságban egységes nómenklatúrával. E té—

ren gazdagok a tapasztalataink. Ágazati rendszerünk is — ismét csak a népgazda—

sági mérlegrendszer eredményeképpen —- kiállta az idő próbáját.

Ezek azonban csak az alapvető csoportosítások, ezeken belül és ezek mellett jónéhány más metszetre is szükségünk van. lgy nem zárkózhatunk el attól, hogy egy sor kiegészítő mutatószám kialakításával segítsük hozzá a döntésekért felelős szerveket (szervezeteket) ahhoz. hogy több nézőpontból tudják áttekinteni a gazdaságot.

A korábbi években például az ipar adatait aszerint is csoportosítottuk, hogy az egyes alágazatok növekedési üteme mennyire volt dinamikus vagy éppen stagnáló. Nap- jainkban pedig. amikor mind nagyobb szerepet játszik az ország gazdasági életé—

ben a külkereskedelem, amikor a külpiacokon való fellépésünkön múlik az, hogy gazdasági előrehaladásunk üteme és mértéke milyen lesz. akkor célszerű tovább- lépni, és a jelenleg használt nómenklatúrák, ágazati rendszerek mellett új típusú csoportosításokat is alkalmazni kell. Ennek érdekében például már az idén kísérlete-

(6)

ket végzünk arra vonatkozóan, hogy fontosabb összefoglaló termékcsoportok szint—

jén vizsgáljuk egymással összehangoltan a termelői. (: külkereskedelmi árak alaku—

lását, ez utóbbin belül külön a rubel és külön a nem rubel viszonylatú külkereske- delmi árakat, így tehát lényegesen mélyebb szintre is lemegyünk, mint a korábbi ágazati összehasonlítások esetében. Folytathatnám e felsorolást más példákkal is.

hiszen például a struktúrafejlesztéshez kialakított műszaki—gazdasági kritériumrencl—

szer is igényel újfajta csoportosításokat a statisztikát szolgáltató szervektől.

E kiegészítő mutatószámoknak és a hosszabb távon használt alapvető mutató- számoknok is egységes rendszert kell alkotniok, és e mutatószámokat is azonos ér—

telmezésben, azonos tartalommal és azonos módszerek alapján kell összeállítanunk.

Ez a feladat azért is fontos. mert sok különböző szervezet, többek között a Pénzügy—

minisztérium, az Országos Tervhivatal, () Magyar Nemzeti Bank és a Központi Sta-

tisztikai Hivatal foglalkozik ilyen kiegészítő mutatók elemzésével, az összehangolt—

ságot itt is alapvetőnek kell tekintenünk, ha az egységes információ—rendszer ta—

laján kívánunk maradni.

Külön kell szólni arról, hogy mutatószám—rendszerünk legtöbb eleme dinamika- érzékeny, és elsősorban a fejlődés elemzésének bemutatására ad megbízható ala—

pot. Ez eddig természetes volt, hiszen az elmúlt 35 évben a népgazdaság fejlődését elsősorban dinamikában vizsgáltuk még akkor is, amikor szorosabban a tervhez kötődtünk elemzéseinkben. de különösen 1968 óta, amikor is nem a tervezett muta—

tók teljesítése. hanem a fejlődés minősítése, a fejlődés mozgató rugóinak feltárása és megvilágítása volt az alapvető feladatunk.

Most, mikor hasonlóan az elmúlt néhány évhez, de különösen az előttünk álló ötéves tervben az a fő feladat, hogy lassúbb növekedési ütem mellett a korábbinál jelentősebb minőségi változást érjen el a népgazdaság, amit úgy is szoktunk mon—

dani, hogy a minőségi pályamódosítás időszakában vagyunk. fokozott a felelőssé- günk abban, hogy a fejlődést elemző mutatók mellett nagyobb figyelmet fordítsunk a gazdaság minőségi elemeire és a szóródások, az átlag körüli ingadozások bemu- tatására.

Ezt nem árt gyakrabban figyelmünkbe idézni, hiszen amikor a nemzeti jövede- lem, az ipar termelése, a mezőgazdaság előrehaladása. a lakosság fogyasztása évenként csupán néhány százalékkal növekszik, ez nem azt jelenti. hogy ennek a néhány százalékos növekedésnek kell általánosnak lennie. hanem azt, hogy ezen belül jelentős különbségek lehetnek és kellene, hogy legyenek. Az iparon belül a nemzetközi pályán a versenyt jól bíró, a termékszerkezetüket gyorsan korszerűsítő vállalatok számára. amelyek el tudják adni exportra és elsősorban az igényes pia- cokra jó áron termékeiket, lehetőség van a gyorsabb növekedésre. Ugyanakkor jó- néhány más területen a visszafejlesztés vagy legfeljebb a szintentartás a feladat.

A statisztika számára ez azt jelenti, hogy a fejlődési mutatók szemléltetésével nem elégedhetünk meg, hanem ezek mellett (hangsúlyozom. hogy ezek mellett és nem helyett) gyakrabban kell az átlagtól való eltérés mértékét vizsgálni. ezen belül a szórődás terjedelmét és mértékét is. Vizsgálnunk kell azt is. hogy az átlagtól ked—

vező irányba eltérők közé milyen gazdasági egységek tartoznak, és az átlagnál ke- vésbé fejlődök milyen összetételűek. Elemezni kell tehát a szóródás mellett azokat a tényezőket is. amelyek a fejlődésre hatottak, és amelyek a szóródást előidézték.

A tényezővizsgálat az egyes hatóelemek hatásmechanizmusának. kölcsönhatá- sainak analízisét is igényli. Mindehhez a matematikai statisztika gazdag eszköztára áll rendelkezésünkre. Ennek alkalmazása ma már a statisztikusok számára koránt- sem nehéz feladat. hiszen felnőtt egy olyan generáció, amelyiknek az egyetemen igen szinvonalas matematikai statisztikát kellett elsajátítania, és a korábban végzet—

(7)

tek számára a posztgraduális képzés tette lehetővé azt. hogy megismerkedjenek e módszerekkel. Gazdag tapasztalatok állnak rendelkezésünkre a külföldi tudományos és gyakorlati statisztikusok munkáiból is, tehát a továbbfejlődés e téren biztosított.

A számítástechnika alkalmazásának mai feltételei mellett a matematikai statisztika felhasználása nem jelent bonyolult feladatot, hiszen erre gyakorlatilag a prog- ramok sokasága rendelkezésre áll. A feladat teljesítése tehát nem a technikán. nem az ismeretanyagon múlik. hanem azon. hogy gyakrabban éljünk ezekkel a lehetősé—

gekkel, mint korábban. A feladat jó megoldása tehát rajtunk. statisztikusokon múlik.

A fejlődésorientált mutatók és a szóródásvizsgálat mellett továbbra is igen nagy jelentőségük van a nemzetközi összehasohlításoknak. A statisztikával foglalkozók ismerik, hogy e tekintetben Magyarország viszonylag kedvező helyzetben van, hiszen az elmúlt két évtizedben. de különösen az utolsó évtizedben a gazdaság. a társada- lom különböző területein végeztünk két— és sokoldalú vizsgálatokat. A KGST és az ENSZ legszélesebb nemzetközi összehasonlításaiban egyaránt részt vettünk, és így

tapasztalataink is vannak a nemzetközi össze hasonlítások megbízhatóságóban. ered-

ményeik felhasználhatóságában is.

Mindezek azonban eddig csak a makroszféróra vonatkoztak. és úgy vélem. hogy napjainkban együtt kell gondolkoznunk, együtt kell haladnunk a mikro-, a meno—

és a makroszinten dolgozó statisztikusoknak. közgazdászoknak, tervezőknek. pénz—

ügyi és bankszakembereknek. Ez pedig azt igényli, hogy a vállalatokban, szövetke- zetekben és az ágazati irányításban dolgozóknak is hasonló feladatokat kell elvé- gezniök, esetenként más-más hangsúlyt adva az egyes feladatelemeknek.

Kétségtelen. hogy a vállalati és az ágazati szakemberek számára a módszerta—

nok. a fogalmak, a nómenklatúrák és csoportosítások adottak, e tekintetben saját alkotói feladataik nincsenek. vagy legalábbis kisebb körre korlátozódnak. A meg—

ismerés azonban elengedhetetlenül szükséges. s ezen azt értem. hogy a fogalmak és terminológiák alkalmazásában az egységes népgazdasági rendszerhez kell al- kalmazkodniok (még akkor is, ha sajátos megítélésükből adódóan néha szívesen térnének el ezektől a fogalmaktól vagy esetenként módszerektől, például termék- nyilvántartások, anyagkartonok, a munkaügyi adatok feldolgozása során).

Van azonban jónéhány terület, ahol a mikroszférában tovább kell lépni annál.

mint amit a makroszféra rendelkezésre bocsát. ltt elsősorban arra kívánok utalni.

hogy a vállalatoknál dolgozó statisztikusoknak csak az egyik feladata az, hogy oda- tokat szolgáltassanak az irányító és funkcionális szerveknek, nem kevésbé fontos feladatuk az. hogy információt adjanak saját vállalati irányításuk számára. és ehhez kialakítsák a vállalati belső információs rendszer korszerű formáit is. Ez utóbbira azért célszerű felhívni a figyelmet, mert nem egy esetben tapasztaltuk vállalati el- lenőrzések, látogatások során azt. hogy míg a vállalat a külső szervek részére olyan módszerek és eszközök felhasználásával ad adatokat. amelyek a legkorszerűbb szín- vonalat közelítik, addig a vállalaton belüli információs rendszer sok esetben ettől elszakadva, a régi, nemegyszer kedvezőtlen .,hagyományokon" épül fel. és sok pár- huzamosságot. esetenként felesleges elemeket foglal magában, ám fontos. lénye—

ges. új információkat nem tartalmaz.

Éppen ezért arra hívom fel a figyelmet, hogy a vállalati szférában ma -— a ren- delkezésre álló fogalmak. ismeretanyag és eszköztár mellett —- a következő fő felada-

tok vannak.

A gazdaságirányítás konkrét rendszerében azokat a statisztikai, informatikai elemeket kell feltárniok, amelyek a vállalati döntések megalapozásához szüksége- sek, és amelyek nem nyerhetők az egységes központi információs rendszerből. Ilyen például a vállalati árstatisztika. Közismert. hogy azok az adatok, amelyeket a repre—

(8)

684 NYITRAl" FERENCNÉ DR. _

zentatív árstatisztika korszerű módszerei alapján makroszinten bocsátunk a felhasz- nálók rendelkezésére, nem alkalmasak a mikroszintű elemzésre. A reprezentativ ár- statisztika keretében begyűjtött árinformációk jellemzők az ágazatra, jellemzők lé- hetnek a szélesebb értelemben vett termékcsoportra. de egyáltalán nem biztos. hogy jellemzők a vállalati árak alakulására. márpedig napjainkban nem lehet vállalati árindex nélkül ésszerű vállalati döntéseket hozni. még rövid távra sem. Itt nem arról van szó, hogy a vállalatoknak ki kell alakítaniok valami sajátos, új statisztikai mód- szert, olyat, ami még nem volt a világon, hanem arról. hogy a rendelkezésre álló árstatisztikai módszertan alapján meg kell szervezniök a saját belső árinformáciős rendszerüket. Ehhez metodikai ajánlásokat kaphatnak a Központi Statisztikai Hiva- taltól vagy az Országos Anyag- és Árhivataltól. esetenként az ágazati tárcáktól. a munkát azonban maguknak kell elvégezniök, hiszen a saját döntéseik megalapo—

zásához a saját igényeiket kell figyelembe venni. Egy ilyen vállalati árintormáciős rendszernek nemcsak teljes körűnek kell lennie a vállalaton belül, hanem értéke- sítési irányok, sőt főbb átvevők szerint csoportosítottnak is, figyelembe véve a ren- delési és az értékesítési árak összevetésének lehetőségeit. a dinamikai és a nép—

gazdaságon belüli keresztmetszet-elemzés igényeit.

Ez csak egyik, bár ma a legfontosabb eleme annak a széles körnek, amely a vállalati, a mikroszintű információs hálózat kialakítását jelenti. Úgy vélem. hogy cél—

szerű a vállalati statisztikusoknak a mai helyzetben alapos. rendszerező munkával újólag áttekinteni. hogy a jelenlegi gazdasági irányítás érdekeltségi és ösztönzési elemei mellett melyek azok az információk. amelyek a központi adatforrásokból ren—

delkezésükre állnak, és melyek azok, amelyekhez saját maguknak kell az infor—

mációs bázist a vállalaton belül kialakitani. ltt szeretném felhívni a figyelmet arra.

hogy nem régen jelent meg az OMFB kezelésében egy olyan ajánlásgyűjtemény,1 amely magában foglalja a műszaki—gazdasági kritériumrendszer alkalmazásához szükséges mutatókat, és amelyhez kiegészítést2 jelentetett meg a Központi Statiszti—

kai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálata. Ez a rendelkezésre álló cikkek, elemzések. kiadványok, információs lehetőségek gyűjteményét foglalja magában.

Ilyen és hasonló típusú ajánlások, bibliográfiák sora áll a vállalatok rendelkezésére, ezek azonban csak a variációs lehetőségeket nyújtják. amelyekből a vállalati köz—

gazdászoknak. statisztikasoknak meríteniök kell.

Új elem a mikroszinten az is, hogy a vállalatoknál, szövetkezeteknél célszerű ma már a hosszabb távú fejlődést is elemezni. Nem elegendő egy—egy év adatainak az előző évihez való viszonyítása, hanem hosszabb idősort kell áttekinteni, és ehhez megfelelő indexrendszernek (nemcsak ár-, hanem volumenindexek rendszerének) is rendelkezésre kell állnia. Az ezekhez szükséges adatok megtalálhatók a vállalatok különböző statisztikai és pénzügyi—számviteli információiban, felhasználásuk módja a vállalat profiljától. szervezeti felépítésétől. igényeitől függ.

Gyakran szoktak arról is szólni. hogy vajon a vállalatok rendelkezésére állnak—e azok a számítástechnikai eszközök, amelyek a mai fejlettségi szinten a megalapozott és kellő gyorsaságú statisztikai adatszolgáltatáshoz szükségesek. Úgy vélem. hogy a válasz ezzel kapcsolatban egyértelműen igenlő lehet. Nézetem szerint ugyanis nem-

csak azok az informatikai és ezen belül számítástechnikai eszközök állnak a vállala-

tok rendelkezésére, amelyeket saját maguk vettek meg és üzemeltetnek. hanem igen gazdag bérmunka—lehetőségek is vannak az országban. Tehát nem mondhatjuk azt, hogy bármilyen mikroszintű elemzés elvégzése is a számítástechnikai bázis meglétén

1 Ajánlások a fejlesztési kritériumok információs bázisára az iparvállalatok részére. Kossuth Könyvkiadó.

Budapest. 1980. 364 old.

? Gazdasági szerkezet. Annotólt cikkbibliográfia. Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat. Budapest. 1980. 368 old.

(9)

múlna. A bázis rendelkezésre áll. megtalálható. csak jól kell tudni kérdezni. és meg- felelően kell tudni ehhez az adatokat szolgáltatni. Ehhez pedig a vállalati statisztikusoknak is rendelkezniök kell elegendő számítástechnikai ismeretanyaggal.

FOLYAMAT- ÉS TÉNYEZÖELEMZÉS

Már az előzőkben szóltunk arról. hogy a statisztika feladata annyiban módosult az elmúlt években. hogy a hosszabb távú folyamatelemzés mellett nagyobb hang—

súlyt kaptak a szóródásvizsgálatok és ezekhez kapcsolódva a tényezőelemzés kü—

lönböző módszerei. Közismert, hogy jónéhány kísérlet készült faktoranali'zisre a leg—

utóbbi években, sőt a tényezőelemzés más matematikai módszereit is több helyen alkalmazták. E módszerek alkalmazása azonban még nem vált általánossá. és kü- lönösen nem vált azzá az ipari és a mezőgazdasági nagyvállalatok, nagyobb szövet—

kezetek körében, ahol pedig az ehhez szükséges adatok rendelkezésre állnak, csu- pán a felhasználói igényeket kellene felkelteni. Ez viszont azt feltételezi, hogy a dön—

tésekért felelős szervek értékeljék. értsék és igényeljék a matematikai statisztikai fel—

dolgozásokat, igényeljék a részletesebb folyamatelemzést, igényeljék a ténye—

zőelemzést.

E tekintetben nekünk statisztikusoknak fontos és azt is mondhatnám, hogy pro- pagandista feladatunk van. Mindaddig, amíg a faktoranalízis eredményeit tudomá—

nyos alapossággal és megfogalmazásban adjuk közre. nem várhatjuk, hogy a dönté- sekért felelősek, akik természetesen nem matematikusok, az ilyen tárgyalási módot lelkesedéssel fogadják. Az adatok interpretálásához a tudományos igényesség fel- tétlenül hozzátartozik, úgy vélem azonban, hogy hozzátartozik az is, hogy közérthe—

tően adjuk közre ezeket az adatokat. hogy megfelelő magyarázattal lássuk el őket.

és hogy a matematikai statisztika alkalmazott módszer legyen ugyan, de ne ez le—

gyen a hangsúlyozott elem. hanem az általa nyert adatok verbális elemzése.

Ennek kapcsán kívánok szólni arról. hogy mi a szerepe napjainkban a hosszú.

közép— és rövid távú elemzéseknek. Ismételten fel kell hívni a figyelmet arra. hogy bármennyire is sürgetők rövid távú feladataink, bármilyen mértékben is előtérben állnak a vállalatok előtt az adott éves tervfeladatok. a hosszabb távú folyamatelem—

zés nem lehet másodlagos. mert csak így tudunk hosszabb időre előre tekinteni. csak így tudjuk megérteni és figyelembe venni a fejlődés mozgató rugóit és elemeit.

A folyamatelemzésen rendszerszemléletű elemzést értek. s úgy vélem, hogy a ..makro" példák sora igazolja azt, hogy a népgazdaság fejlődésében elért jelenlegi szakaszt, mai fejlettségi szintünket nem tudjuk másképp reálisan áttekinteni, csak akkor. ha ezt az elmúlt évtized — esetleg évtizedek —- fejlődésének tükrében vizsgál- juk. A hosszú idősorok elemzése ad lehetőséget arra is, hogy a legutóbbi évek ered—

ményeit jobban megértsük. és hogy a bennük rejlő tartalékokat is fel tudjuk tárni.

Ismét tekintsünk erre egy példát.

Egyre nagyobb hangsúlyt kap a népgazdaságban az energiaigényesség vizsgá—

lata, elemzése. Jól emlékezhetünk rá. hogy az 1979. év e téren valóban kedvező eredményeket hozott. hiszen a fajlagos energiaigény nem nőtt olyan mértékben. mint ahogy az előző évben. az energiával való gazdálkodásban is látszottak már kezdeti kedvező jelek. Amennyiben az 1979. év energiaigényességét. energiafelhasználását vizsgáljuk, és ezt csak az l978—as évhez viszonyítjuk. akkor joggal pozitiv kicsengésű elemzést adhatunk arról, hogy milyen mértékű volt az előrehaladás az ,,energiotaka—

rékosságban". Ha azonban megvizsgáljuk az elmúlt 10 év energiafelhasználásának, az egyes gazdasági ágak energiaigényességének adatait, azok alakulását, s ehhez felhasználjuk az ágazati kapcsolati mérleg módszereit is. tehát nemcsak a közvetlen.

(10)

686 NYlTRAl FERENCNÉ DR.

hanem a közvetett energiaigényességről is képet alkotunk, ha elmegyünk olyan rész—

letekig. hogy a főbb alágazatok. termékcsoportok energiaigényességét összevetjük a nálunk fejlettebb szocialista országok vagy,.néhény/h—ozzánk nem túl távol álló fej- lettségű tőkés ország energiaigényességének mutatószámaival. akkor jobban elénk tárul az a kép, hogy milyen tartalékaink vannak e téren a népgazdaságban. így már korántsem lehetünk az 1979. évi eredményekkel elégedettek, hanem arra is fel tudjuk hivni a figyelmet, hogy ezek az eredmények még csak a korábbinál valamivel

racionálisabb energiagazdálkodás jeleit mutatják, de ..takarékosságról" aligha be-

szélhetünk, ehhez még számos területen jóval gyorsabban kell előrelépnünk.

Egy másik példa a rendszerszemléletű folyamatelemzésre. a hosszú idősorok vizsgálatának fontosságára az, hogy a népgazdaság legfőbb termelőerejének. az emberi tényezőnek tartalékait is vizsgálhatjuk hosszabb vagy rövidebb távon. Vizs—

gálhatjuk például azt. hogy a termelésből termelékenységgel fedezett hányad mi—

lyen kedvezően alakult az elmúlt években a népgazdaságon belül. és ettől akár elé- gedettek is lehetünk. hiszen azt mondhatjuk. hogy a munkaerővel való gazdálkodás ma már lényegesen kedvezőbb, mint jónéhány évvel ezelőtt volt. Ha azonban 10—15 éves távon egymás mellé állítjuk a munkatermelékenység és az eszközhatékonyság adatait, tehát azt vizsgáljuk, hogy az emberi tényező és a gépi tényező együttes felhasználása milyen mértékben eredményezett hatékonyságjavulóst, akkor az e téren levő gazdag tartalékokat is fel tudjuk tárni, éspedig azt, hogy a gépi haté—

konyság nyújtotta lehetőségekkel még nem élünk eléggé, hogy az élő munka terme- lékenysége sem az iparban, sem az építőiparban nem tudott olyan mértékben ki- bontakozni, ahogy ezt a gépi háttér bővülése, a korszerű géppark fejlődése lehetővé tette volna.

E példákat csak annak érzékeltetésére szántam, hogy a rövid távú elemzés le—

het ugyan fontos feladat a jelenlegi szakaszban. de sohasem hagyhatjuk magunkat eltéríteni attól, hogy a jelenlegi éveket elhelyezzük a hosszú idősoros vizsgálatban, s annak részeként is rávilágítsunk (! fejlődés tényezőire. tartalékaira, lehetőségeire.

igen nagy a jelentősége a hosszú idősorok vizsgálatában a korábbi ágazat—

orientált vizsgálatok mellett a témaorientált elemzésnek. Ezen azt értem, hogy nemcsak egy-egy ágazatot vagy a mikroszférában egy—egy vállalat egészének fejlődését kell vizsgálnunk hosszú és középtávon. hanem egy-egy kiragadott téma középpont—

ba állításával, ehhez hozzárendelve célszerű vizsgálni a fejlődést. Nem szubjektíven kiragadott példaként említem ismét a gazdasági hatékonyságot, éspedig annak tá—

gabb értelmezését. az anyagi—szellemi—gépi tényezők együttes hatékonyságának vizsgálatát.

Az ilyen témaorientált elemzés is szükségessé teszi jónéhány más adatsor vizs- gálatát, tehát lényegében csaknem az egész statisztikai eszköztárat mozgósítjuk adott központi téma elemzésére. Amikor például a gazdasági hatékonyság vizsgála—

tát állítjuk a középpontba. ez igényli a volumenalakulás. az árváltozások vizsgála—

tát, sőt az emberi tényezők vizsgálatához a létszám életkor és szakmai összetételé—

nek, a munkafolyamatok gépesítésének vizsgálatát, a segédmunka arányának, a foglalkoztatottak képzettségének, iskolai végzettségének a figyelemmel kísérését is.

A témaorientált vizsgálat esetünkben azt jelenti, hogy a matematikai statisztika esz-

köztárának felhasználásakor a fő vizsgálandó elem a gazdasági hatékonyság. s

ehhez rendelten a tényezők a többi jelenség és folyamat lesz.

A témaorientált elemzésnek nagy előnye, hogy a tervező, döntést hozó szervek számára középpontba állítja azt az egy—két vagy néhány jelenséget, folyamatot, amelynek napjainkban elsődleges a súlya, ugyanakkor nem hagyja figyelmen kívül azokat a jelenségeket, folyamatokat. amelyek e fő téma kedvező alakulását elősegít—

(11)

hetik, illetve amelyek azt hátráltathatják. Ez a vizsgálati mód tehát elsősorban szem- léletváltoztatást igényel.

A témaorientált vizsgálati mód a vállalatok számára arra is lehetőséget ad.

hogy saját magukat elhelyezzék az adott témán belüli környezetben, és ebből von-

janak le következtetéseket saját fejlődésükre vonatkozóan. Erre azért is érdemes felhívni a figyelmet, mert a legutóbbi néhány év tapasztalatai azt mutatták. hogy jónéhány vállalatnál dolgozó közgazdásznak bizonyos illúziói voltak saját válla—

latuk helyzetét illetően a népgazdaságon belül, sőt a nemzetközi környezetben is.

lllúzióról beszélhettünk, amikor egy—egy vállalatnál dolgozók —- a saját gazdasági adottságaik és lehetőségeik mérlegelése mellett -— gazdasági eredményességüket kedvezőbbnek látták annál, amilyennek az a népgazdasági szintű elemzésben vagy a nemzetközi összehasonlításban adódott.

Nyilvánvaló; hogy ilyen megállapításokhoz jól képzett közgazdászok csak akkor juthattak el. ha az adataikat rövid távon. kiragadottan. esetleg csak saját fejlődé- sükhöz viszonyítva elemezték. köztudott azonban, hogy a mai irányítási mechaniz—

mus és érdekeltségi rendszer mellett ez korántsem elég. Ezért a témaorientált vizs- gálatok esetében a hatékonyság mellett, úgy vélem, hogy a versenyképesség vizs- gálata lehet a mikroszférában az a másik fő elem. amelyik a legtöbb információt nyújthatja a vállalati döntésekért felelősök számára. és a legreálisabb képet fest- heti az adott vállalat helyzetéről az országon belül és a nemzetközi környezethez viszonyítva is. Az elmúlt években jónéhány vállalat, köztük egy sor nehézipari vál- lalat (a Nehézipari Minisztérium ösztönzésére) végzett ilyen szembesitő vizsgálatot.

és jutott nemegyszer meglepő eredményekre. (Úgy értem, hogy a vállalatok szá—

mára meglepetést adó eredményekre.) A jövő számára azonban még a kellemet—

len meglepetések is kedvezőbbek annál, mintha irreálisan kedvezőnek értékeljük egy—egy vállalat, egy-egy termelőegység munkáját.

EGYÚTTMÚKÖDÉS A STATlSZTlKÁERT FELELÖS SZERVEZETEK KÓZ'O'TT — ADATBÁZlS-RENDSZEREK

A statisztikai informatika előbbiekben felvázolt irányú fejlesztése a makro- és mikroszférában azt igényli, hogy rendkívül szoros legyen az együttműködés, a rend—

szeres nézetcsere a különböző intézmények. szervezetek keretében dolgozó, a sta—

tisztikáért felelős és azt felhasználó szakemberek között. Ilyenfajta konzultációkra

korábbiakban is mód nyílt a már említett Statisztikai Koordinációs Bizottság és mun—

kabizottságai keretében. Ahhoz azonban, hogy a statisztikai informatika fejleszté—

sében gyorsabb ütemben lépjünk előre. és ehhez ne használjunk fel a rendelkezé- sünkre álló lehetőségek közül a feltétlenül szükségesnél többet. erősíteni kell az együttműködésben a kapcsolatok rendszerességét, s ennek megfelelő formáit is meg

kell találnunk.

Ismeretes, hogy az elmúlt években jelentős mértékben előbbre léptünk az adat—

bázisok kialakításában. szervezésében és felhasználásában mind a Központi Sta- tisztikai Hivatalban. mind az egyes ágazatokban. tárcákban, kutatóintézetekben, sőt néhány esetben más intézményekben is. Az adatbázisok kialakításában az első lépéseken már túl vagyunk, az ehhez szükséges fogalmi rendről, metodikáról, cso—

portosításokról és nómenklatúrák egységességéről már szóltunk. a közeljövő feladata az, hogy az adatbázis-rendszerek összehangolását, az egymással való együtt- működés kialakitását megteremtsük. és igy a népgazdaságban az egységes adat-

bázis-rendszert létrehozzuk.

Hangsúlyozom azt a szót, hogy .,létrehozzuk". mert hiszen tö bb esetben rendel—

kezünk ugyan működő adatbázissal, például az ipar—. az építőipari. (: külkereske-

(12)

688 NYlTRAl FERENCNE DR.

delmi, a munkaügyi, a beruházási statisztika területén, ezek az adatbázisok önálló , egységként jól funkcionálnak. az összehangolt rendszer kialakítása azonban még

előttünk áll.

Az egységes rendszer ugyanis azt is jelenti, hogy a bázisok adatai lehetőleg elerni szinten legyenek összekapcsolhatók, tárolásuk. összehasonlithatóvá tételük (homogenizólásuk) rendszere is egységes legyen az országban. az adatok lehívá- sához megfelelő összekötőcsatornák álljanak rendelkezésre, és azt is biztosítsuk, hogy mindazok hozzáférjenek az adatokhoz, akiknek munkájukhoz ezekre szükségük van, de ugyanakkor kivédjük azt, hogy mások, avatatlanok is hozzáférhessenek az elemi szintű adatokhoz, hiszen az adatok védelme is a mi feladatunk.

Az adatbázis-rendszerek létrehozásához. elvi megalapozásukhoz megtettük az

első lépéseket. A Központi Statisztikai Hivatal munkatársai megfelelően összehan—

golva munkájukat a témában érdekelt más szervezetek munkatársaival, igen hasz—

nos. jó és korántsem látványos munkát végeztek. A Statisztikai Koordinációs Bizott—

ság keretében 1979-ben létrehoztuk az adatbázis munkabizottságot annak érdeké- ben, hogy a téma gondozása első perctől kezdve összehangolt legyen. még véletle- nül se alakuljon ki semmilyen szinten monopolhelyzet, és hogy a párhuzamos adat- feldolgozást és adattárolást a lehető legnagyobb mértékben kiiktassuk gyakorla—

tunkból.

Az egységes adatbázis-rendszer létrehozása több éves feladat. nem lehetnek olyan illúzióink, hogy ez máról holnapra megvalósítható. Az ehhez szükséges eszkö- zök létrehozásában már lényegesen jobban állunk, mint néhány évvel ezelőtt, szakmai gyakorlatunk is megnövekedett, hiszen működő adatbázisaink vannak, élnek egymás mellett.

Úgy vélem. hogy e tekintetben is előreléptünk. sőt a szemléletünk is jelentősen módosult: az együttműködő szervek ma már nem konkurrens intézmények, hanem valóban együttműködésre kész, közösen dolgozni akaró és tudó szervezetek. Mégis mind e feltételek mellett az egységes és egymással összehangoltan kommunikálni tudó adatbázis-rendszer létrehozása még sok elvi, gyakorlati, sőt kisérleti munkát is igényel. Hangsúlyozom, hogy bár a technikai feltételei ennek nagyrészt adottak, az adatátvitellegkorszerűbb módjára még a telefonhálózat fejlesztésének egy későbbi

szakaszáig várnunk kell. '

Az együttműködésnek nemcsak a különböző szervezetek, hanem a különböző regionális egységek szintjén is létre kell jönnie. Köztudott, hogy mind a Központi Statisztikai Hivatal, mind a Pénzügyminisztérium. mind a Magyar Nemzeti Bank megfelelő területi hálózattal rendelkezik, és az együttműködés egy-egy terület szint- jén valóban kifogástalan. Az egységes rendszer azonban azt is igényli, hogy a re- gionális és a központi hálózatok egyaránt tudjanak egymással kölcsönös kommuni-

kációban működni.

Az ehhez szükséges feltételek is kezdenek kialakulni. a munka folyamatban van. a géppark korszerűsítésekor mindhárom intézmény alapfeltételnek tekinti az összekapcsolható intormációáramlást. Minderre a fejlesztésre akkor kerül sor, amikor a népgazdaságban az adminisztratív munkaerővel a korábbinál takarékosabban

kell gazdálkodni, amikor munkaerő-bővitési lehetőségeink gyakorlatilag már nin-

csenek, sőt azt kell megvizsgálnunk, hogy az egységes adatbázis-rendszer működ-

tetéséhez szükséges szellemi és feldolgozó munkaerőt milyen korábbi források le-

építésével, szűkítésével vagy gazdaságosabb működtetésével tudjuk megszerezni.

Úgy vélem azonban, hogy a népgazdasági szinten egységes adatbázis-rendszer a vállalatok számára is hasznos alapokat fog adni ahhoz, hogy saját adataik több szempontú elemzése e rendszerből rendelkezésünkre álljon.

(13)

A STATISZTIKA SZEREPE 689

A VÁLLALATI MAGATARTAS ELEMZÉSE

Feladataink tehát a következő ötéves tervidőszakra adottak. A statisztika to- vábbra is azért felelős, hogy a döntéseket minden szinten megalapozottan készítsék elő, hozzák meg, s azok végrehajtását és hatásmechanizmusát a rendelkezésünkre álló gazdag eszköztárral a lehető legjobban vizsgáljuk. Fel kell hívni a figyelmet azokra a területekre. témákra, gazdasági egységekre, ahol a döntések nem vagy nem kellő ütemben és mértékben valósultak meg. E tekintetben egyetlen tényezőre

kívánok utalni.

Viszonylag új a statisztikában annak vizsgálata, hogy egyes döntések hatás- mechanizmusa miként működik, hogyan jutnak le a döntések a különböző áttétele—

ken, szerveken keresztül a végrehajtókig, ezen az úton hogyan gazdagodnak, vagy hogyan torzulnak a döntések, s már a végrehajtáshoz elérkezve milyen különbségek észlelhetők az eredeti döntés és a végrehajtáshoz eljuttatott határozat között. Ha- gyan reagál a vállalat, szövetkezet vagy a végrehajtásért felelős más szervezet ezekre a döntésekre, melyek azok a védekező reflexei, amelyek elősegítik, és melyek korlátozzák a minél gyorsabb kibontakozást. Vizsgálatunk tehát arra is irányul, hogy a vállalatok magatartása milyen mértékben felel meg a döntésekért felelős szervek elképzeléseinek.

Ezt a vizsgálatfajtát vállalati magatartás vizsgálatnak neveztük el, ami csak összefoglaló, gyűjtő neve mindazoknak a tevékenységeknek, jelenségek, folyamatok vizsgálatának. amelyek feladatkörükbe tartoznak. Úgy véljük. hogy a vállalatok szó- mára is hasznos lesz annak érzékeltetése. hogy az egyes döntések eljutása a döntést hozótól a végrehajtó szervhez, a végrehajtás menete és a végrehajtás megvalósu—

lása milyen fázisokon megy keresztül. s erre milyen tényezők hatnak. és így melyek azok a jelenségek, folyamatok. amelyek elősegítik a döntések megvalósulását, és

hol mutatkoznak hátráltató tényezők.

Ez a feladat — amelynek megvalósítása már megkezdődött — nem könnyű, hiszen olyan régiókba is be kell hatolnunk, amelyek kevésbé kapcsolódnak a statisztika szorosan vett területéhez. Úgy vélem azonban, hogy feladatunk sem korlátozód- hat a minőségi pályamódosítás szakaszában arra, hogy csakis a szoros értelemben vett statisztikát gyakoroljuk. működtessük. kezeljük, hanem ennél többet kell tennünk annak érdekében, hogy a népgazdaság mai helyzetében a jövőt jobban meg tudjuk alapozni, és ehhez szorosan kapcsolódik a vállalati magatartás vizsgálata is. Ezt sem tudjuk csak saját erőnkre építve végrehajtani, feltétlenül szükséges a többi kapcso- lódó intézmény, szervezet és nem utolsósorban a vállalatoknál dolgozó közgazdá- szok aktív segítsége. Mindezt azért vetem fel e téma kapcsán, mert úgy vélem, hogy együttműködésünk e tekintetben is gyümölcsöző lehet. és számos, a korábbinál job—

ban hasznosítható eredményt hozhat a prognosztizáló, tervező szervek számára.

Végül arról is említést kell tennem — bár ennek az előadásnak nem szorosan vett témája -, hogy nemcsak a gazdasági fejlődés, hanem annak társadalmi vonat—

kozásai is elengedhetetlenül fontosak. E téren vizsgálataink az utóbbi években bő-' vültek, az Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer (ELAR) keretében végzett kís- mintás vizsgálatokkal. E módszereink továbbfejlesztésétől is sokat várunk a jövőben.

A statisztika számára a következő időszak feladata a társadalom- és gazdaságsta—

tisztika összehangolt fejlesztése, az egyes területeken mutatkozó lemaradások fel—

számolása, a társadalom és a gazdaság közötti hatótényezők hatásmechanizmusá- nak vizsgálata is, felhasználva mindkét fő területen a hazai és a külföldi tapaszta—

latokat egyaránt.

2 Statisztikai Szemle

(14)

690 NYITRAI FERENCNÉY DR.

E rövid áttekintés a statisztika és a statisztikusok mai feladatait. s elsősorban ezek új elemeit kivánta bemutatni. Bór a teljességnek még a gondolata sem vetőd- "' het fel ilyen keretben. úgy vélem, hogy a fiatal, a gyakorlott és a régebbi statisztiku—

sok generóciói számára igen szép és gazdag lehetőséget kinél napjaink s a közel—

jövő fejlődése.

PE3lOME

Crarbn npencena'renn LleHrpaanoro crarucmuecnoro ynpaBnem—m conepmm mate- puan gonnaga, npencraanenuoro Ha Hayunoü Koumepenum, cocrossmeücn 13 u 14 MM 1980 ropta : Byganeune : oprauusaunn Cramcmuecrcoü cexunn BeHrepCKoro akouomnuec- KOI'O oőmecraa.

AaTop l'10Ka3bIBBET, KaKHM oőpaaOM cxnaAusaeTCs pont: cramcmnu s pasa—mm sen—

repcxoro HapOAHOf'O xossücma a csere aanau, ccpapMynupoaaHHbrx Xll caesnom BCPFl.

Cnauana nccneAye'r aanaun cramcwuu : nonraroexe pemeuni " aHannae ocymecrsneHnn peuxen—mü. BunonHeHue aroü CHCTeMbi saAa—r npenbzsmer HOBbie rpeöoaamm K cra'mcmxe.

OAHMM us Hanőonee aamnbix anemeH-roa nocneAHux aannercn TO, HTOÖbI cramcmxa coc—

rasnm—ia Opl'BHHHeCKOe u.enoe c Apyrmm uacmMn nnwopmauuonuoü CHCTeMbI.

ABTop onpenense'r nous-rue, conepmanue " cnocoő npnmenenus c'ramcmuecxaü HH—

tpopmauun. l'laAv-repxmeae'r snauenue cosnav—ms TomAec-raennux npnnuunuanbumx, yuecmsrx, meronuuecxnx pemem—iű, rpynnuposon " Homenunaryp, HOCKOJ'IBKY crarucmuecxan "Hamp- maruka crpeMmcn BblpüÖOTöTb enm-;yio cucremy AaHthx omocm'enbno ecero HapoAHora xoaaűctaa " oőmecraa.

B nepi—ron Vi nmwnemero nnal-ia a HHTepeCBX paaamm nearenbl—rocm, HanpaeneHr—ioü Ha cra-mcrmecuoe oőocuosanue peweuui u uccnenoaanwe mexannaMa ux .neücrsun, cne- lnyer ynenmb őomsmee BHHMGHHe hey!—reuma xauecreem-rbix sneMeHToe 14 paccem-mü a arco- Homuxe, a taroke abiamaaioumx ux cpaxtopoa. Hapsmy c MMM M B őynylueM prm—iae 3Ha- Her—me őyne'r nanaAnemaTb MemAyHapoAHbrM cpaaHeHnaM.

B naaneümeM ae'rop, uccneAyx HOBble snemembr saga—r BosnaraeMbrx Ha cneuua—

nncroe Ha Mnxpoyposue, HOAHEPKHBBST arra—lenne cosAaHus umpopmauuonnoü Mnnpocem Ha yposHe npennpmmü, uccnenoaauun AHMHHHX apemennblx pnnoa, umpoxoro npume—

HeHHH COBpeMeHHbIX matemamuecxux merogoe.

Ocranaanuaaercn Ha por-m Aonrocpounbix, cpem—lecpoui—iux u 'reKyumx ananuaoa " c HOMOLublO npumepoa Ha makpaypoaHe nomsepmgaer 3H6lleHl—1e ananusa npoueccoe Ha ocuosanm AHHHHbIX apemer—mux prince a cooraetcrauu c CHCTEMHHM nonxonom. i'lpunaef prm—roe aha—tenne Temamuecnnm ananusaM_ Koropbre npenoc'raanmor Tanme n npeAnpm—

Tmm peansnue 3neMeHTbl nna ouemm coőcraeHHoro pasam'm.

B cneAyiomeM paanene caoero ouepxa aarop ocranasnuaae'rcn Ha (popmax " cpen- creax ynpennem—m COprAHHHECTBa Niemny opraHusauuaMM, orae'rcrsennbrmn sa cramcm- uecxyio paöory. B aroü oőnacm samneümeü saAa—reü nanne'rcn cosAam—re enunoü CHCTeMbl

6335! AaHHhIX, Ho corpyAHw-lecrao gamma cnomm-bca raume " Ha ypoBHe paanuunbix pernonanbnbrx egmmu. a u.enax oöecneuemm esanmo-yenaannoro notoxa uncpopmauuü.

Baaxmouurensnoü uacm caoero ouepxa aerop ykaamaaer Ha eamnyro pons c'ramcrmcu B nccnegoaauuu MexauuaMa neücrsun pemeuuü " nayuenuu T. H. noeenenun npennpusmü.

l'lonyueunbie Tal—(HM oőpasoM pesynsraru mory'r cnymu'rb uconHer marepuanOM p,:m opranoa, saHumaiouruxcn npomosupoaanwem " nnaHupoaaHueM.

SUMMARY

The study of the President of the Hungarian Central Statistical Office was delivered as a lecture at the scientific conference organized by the Statistical Section of the Hungarian

Economic Society, held in Budapest on 13th and 14th May, 1980.

The author summarizes how the role of statistics in the development of the national economy has changed according to the tasks formulated at the 12th congress of the Hun—

garian Socialist Workers' Party. First of all, the author investigates the tasks of statistics in preparing decisions and in analysing the results of the decisions. Fulfillment of the new tasks raises new demands to statistics. One of the most important reauirements of this system is that statistics should form an organic unit integrated in the information system.

(15)

A STATISZTIKA SZEREPE 591

The author defines the concept, content and techniaues of practical application of sta—

tistical informatics. She emphasizes the importance of finding uniform solutions to conceptual, recording and methodological problems. of the elaboration of uniform classifications and nomencloture, since statistical informatics wants to form a uniform system of data covering the whole economy and society.

ln the sixth Five Year Plan period great attention should be paid to the identification and dispersion of aualitative elements of the economy as well as to the impact exerted by several factors in view improving the statistical activities underlying the decisions and investi- gate their pattern of action. ln addition, great importance is attached. in the future too, to the

international comparisons.

lnvestigating the new elements of the tasks which fall on experts working on micro levels of the economy. the author stresses the importance of forming a network of information on enterprise level, insists on the analysis of long time series, and the application of up—to—date

mathematical methods on a wider scale.

The author also deals with the role of planning on long-, medium- and short run and proves with examples taken from the macro—economy the importance of process analyses to be prepared from the side of the systems theory and based on long time series. Great importance is attached to case studies which provide an opportunity also for the enterprises to evaluate their development in a realistic manner.

In the subseguent part of the study the forms and means of the intensification to be followed in co—operational work of organizations responsible for statistics are mentioned. The most important task in this field is the formation of the uniform system of data bases. never- theless, co-operation should be established also at the level of various regional units ensur-

ing a continous flow of information.

In the concluding part of the study the author emphasizes the important role played by statistics in the investigation of the impacts exerted by respective decisions as well as in the investigation of the so—called enterprise behaviour. The results obtained in this way may provide an important basis for the organs responsible for forecasting and planning.

a.