Rosenberg, H.M. – Myers, G.C.: Az állami demográfiai központok helyzete az Egyesült Államokban

778 STATISZTIKA! lRODALMl FIGYELÖ

árát úgy kell megállapítani. hogy mind a ter- vezés, mind a termelők megtalálják a szó- mításukat. A területi aspektus ugyanis a be- ruházások hatására egyes helyeken kevésbé fontossá válik. másutt azonban a befekteté- sek ellenére is igen nagy a függőség az

időjárás szeszélyeitől.

Hasonlóképpen speciális tervezési felada- tokat igényel az ösztönző s ugyanakkor he- lyes áttekintést nyújtó építőipari árak kialaki- tása is. A szerzők szerint az építőiparban ál- landóan emelkedett a technikai felszerelt- ség szinvonala, azaz emelkedett a termelé—

kenység fokozásának lehetősége. Az építő- ipari árak meghatározásakor figyelembe kell

tehát venni a befektetett eszközök hatását, de egyúttal számolni kell a valóságos élő—

munkaige'nnyel is.

A tervezés tehát nem mondhat le arról.

hogy változatlan árakon értékelje a különbö- ző ágazatok tevékenységét. A változatlan árak azonban nem jelentik a körülmények változatlanságátfnem jelentik az elért tech- nikai sikerek örökkévalóságát. Cikkük befeje- ző gondolatmenetében a szerzők hangsúiyoz- zák, hogy a tervezés számára alapvető fon—

tosságú. hogy a folyó áras ,,valáság" össze- egyeztethető legyen a bázissal.

(ism.: Tömpe István)

DEMOGRAFIA

ROSENBERG. H. M. _ MYERS. 6. c.;

AZ ÁLLAMI DEMOGRÁFIA! KUZPONTOK HELYZETE AZ EGYESULT ALLAMOKBAN

(State demographic centers: their current status.)

— The American Statistician. 1977. 4. sz. 141—146. p.

A cikk áttekintést nyújt a statisztika területi szervezetéről, illetve a központi szervezés és koordináció hiányosságairól az Egyesült Államok egyes államai és a szövetségi szintű statisztikai intézmények között, különös tekin- tettel a népesedésstatisztikára.

Az Egyesült Államokban a demográfiai in—

formációk fő felhasználói az állami és helyi kormányzat egészségügyi. oktatásügyi, Vmun- kaügyi és szociális szervei, amelyeknek a be- ruházásaikkal. az erőforrások elosztásával kapcsolatos döntésekhez szükségük van né- pességi adatokra.

A népesedésstatisztika terén a fő országos adatszolgáltató a Népszámlálási Hivatal (U.

S. Bureau of the Census), amely a népszám- lálások adataival, valamint folyamatos, sok- rétű mintavételes felvételi eredményeivel az állami, helyi és magánszervek rendelkezésére áll.

Az utóbbi években a figyelem mind na—

gyobb mértékben a helyi szervek területi sta—

tisztikája - mint fontos mikroinformáció-for- rás — felé fordul. Az információszükséglet és -szolgáltatás tehát kétirányú a központi szer- vet képviselő Népszámlálási Hivatal és az ál- lami—helyi szervek között. Az 1980—as nép—

számlálás előkészítéseként a Népszámlálási Hivatal felvétel útján tájékozódott a számba—

jöhető területi in'formócióforrásokról. s szisz—

tematikusan felmérte azok kapacitását, szak- ember-ellátottságát, mechanizmusát és intéz- ményi hátterét, (Meglepő, hogy mindezekről a Népszámlálási Hivatalnak mindeddig nem volt átfogó képe.) A felvétel az Egyesült Ál—

lamok kb. egyharmadára. 16 déli államra és a District of Columbíára terjedt ki. A szerzők azzal indokolják ezt a választást, hogy egy—

részt a déli államok statisztikai szervezete ke—

vésbé ismert Washingtonban, mint a többi ál- lamé, másrészt mert épp ezen a területen in- dult meg olyan gyors ütemű, hirtelen moder- nizálődás minden téren, amit célszerű figye- lemmel kísérni.

A felvétel keretében kérdőíveket küldtek szét az egyes államok azon hivatalos szemé- lyiségeinek (többnyire állami költségvetési.

tervezési és technikai szakembereknek), akik—

ről feltételezték. hogy átfogó ismeretekkel rendelkeznek az államukban folyó statisztikai tevékenységről. A Népszámlálási Hivatal eze- ket jelölte ki összekötőknek a szövetségi és állami szintű statisztika között. A szétküldött kérdőívekből nyert adatok rendkívül hetero- gén képet nyújtottak az egyes államokról, il- letve arról, hogy hol, milyen módon folyik népesedésstatisztikai információszolgáltatás, hogy az állami kormányzatok mennyire járul—

nak hozzá a Népszámlálási Hivatal adat- gyűjtéseihez, és hogy az egyes helyi demog—

ráfiai központok milyen szerepet töltenek be az országos statisztikai rendszerben.

Kétségtelen, hogy sok államban már jóval régebben folyt statisztikai tevékenység. mi- előtt még (: Népszámlálási Hivatal megindítot- ta volna országos szinten a munkát. A helyi kormányzatok különböző szervei vagy a tudo- mányos intézmények már régen maguk állí—

tották össze saját és helyi szükségletek cél- jára az állam geopolitikai egységeire vonat- kozó népességbecsléseket és előrebecslése—

ket. Ennek a decentralizáltságnak az a hát—

ránya, hogy az adatfelhasználók nem lehet- tek biztosak az ilyen statisztikai információ .,hivatalos voltában", s nem tudták, melyik szerv adatait fogadják el megbízhatónak. Ez a bizonytalan helyzet arra késztette még a hatvanas években az egyes államok kormány- zatait, hogy ún. vezető szervet jelöljenek ki a különböző demográfiai tevékenységet vég- ző, statisztikatermelő intézmények közül, ame—

STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÖ 779

lyet azután ,,állami demo ráfiai központnak"

neveztek el. Az Egyesült Ellamokban ugyanis ilyen tevékenység egyrészt egyetemeken be—

lül, másrészt a kormányzatok keretében az ál- lami tervező hivatalokban folyik.

A demográfiai központok — személy szerint pedig a megbízott állami összekötő tisztvise- lők — feladatául jelölték ki. hogy a Népszám—

lálási Hivatalnak saját államukról megyei szintű és kisterületi statisztikai adatot szolgál- tassanak, továbbá hogy a Népszámlálási Hi- vatal által termelt területi adatokat revide- álják. Mivel a Népszámlálási Hivatal nem ké—

szit megyei és helyi szintű népességelőreszá—

mításokat, ezt a munkát a demográfiai köz- pontok látják el. A központok file—okat tarta—

nak fenn a nyilvánosan közzétett népszámlá- lási információkról. és szabad hozzáférésük van a kiadatlan népszámlálási adatok mág- nesszalagaihoz. A fenti funkciójukon kívül in—

formációt szolgáltatnak és technikai segítsé—

get nyújtanak más közhatóságoknak és ——

megfelelő feltételek mellett — magánszemé- lyeknek is. Az egyik ilyen központ például évente kb. 2000 kérést elégít ki.

A demográfiai központok személyzete 1—6 fő között mozog, de általában 3—4 fő: egy szakember, egy programozó és legalább egy fiatalabb statisztikusímok. Rendkívül nagy a munkaerő—fluktuáció, ami meglehetősen gá—

tolja a Népszámlálási Hivatallal kooperáció- ban folytatott, helyi népességbecslési progra—

mok eredményességét. Egy-egy központ évi költségvetése 30 OOO—100000 dollár között mozog, amit az államok többnyire saját for- rásaikból fedeznek. Szükség esetén tanács- adó szolgáltatást vesznek igénybe, amelynek évi költsége általában 12000 dollár. A szer- zők költségelemzése szerint a központok költ- ségei nem az egyes államok nagyságával áll- nak arányban, hanem az államon belüli egy főre jutó jövedelemmel.

A felvételben részt vevő szervek az 1970 és 1975 közötti időszakban több mint száz jelen- tést adtak ki. amelyeknek nagy részét népes—

ségbecslések és —előrebecslések tették ki, a többit pedig módszertani és elemző tanulmá- nyok olyan kérdésekről, mint például a ván- dorlás, a demográfiai változások elemzése,

az állam vagy kisebb területek népességének társadalmi—gazdasági jellemzői.

Míg a már említett intézkedések nagymér- tékben elősegítették az állami és a szövetsé—

gi szintű szervek közötti koordinációt. a fel- vétel tanúsága szerint az államokon belül rossz a kommunikáció az egyes szervek. in—

tézmények között, és ennek következtében sok a felesleges elem a szolgáltatásokban, adatgyűjtésekben. továbbá nem jut el a dön- tési folyamatokhoz szükséges demográfiai in- formáció a kormányzat különböző szintjeihez.

Az egyik államban például egyidejűleg három szerv készített népességelőrebecsléseket. egy másik államban a tervhivatal. az egészség- ügyi főhatóság és az állami egyetem azonos adatokat termelt.

4 Sürgetik, hogy a népesedésstatisztika terén is olyan szoros együttműködést kell kiépíteni, mint amilyen a mezőgazdasági és a munka- ügyi statisztika terén immár ötven éve fenn- áll. A hetvenes években kooperációs statiszti- kai programok indulnak olyan területeken, mint a népmozgalmi statisztika. a bűnügyi és büntetésvégrehajtási előrejelzések, a jövede- lem stb. E programok célja biztosítani az ál- lamok aktív részvételét a statisztika minősé- gének, összehasonlíthatáságának javításá- ban, és növelni az adatok helyi szintű hosz—

nálhatóságát. A szövetségi hatóságok bizto—

sítják ehhez az egységes szabványokat, a technikai segítségnyújtást. betanítást és a pénzügyi támogatást, ezáltal csökkentve az egyes államok erőforrásai közti egyenlőtlen- séget. illetve megtérítve az államok részvéte—

lét a statisztikai programokban. Ma már az egyes államok demográfiai tevékenységei többnyire összhangban vannak a szövetségi követelményekkel. A statisztikai tevékenység finanszirozásában kiveszik részüket a szövet- ségi főhatóságok statisztikai szervei is.

Végül, bár a szerzők elismerik a decentra—

lizált tevékenységből származó előnyöket.

mégis fontosnak tartják a központosítást, leg- alább egy adatközpont formájában, amely felsokszorozva használhatná ki a rendelkezés- re állá helyi adatforrásokat és erőforrásokat.

(Ism.: Szomor Kornélné)

TÁRSADALOMSTATISZTIKA

TRElMAN, D. J.:

A FOGLALKOZÁSOK PRESZTlZSÉNEK NEMZETKÖZI ÓSSZEHASONLITASA

(Occupational prestige in comparative perspective.) New York. 1977. Academia Press. 514 p.

A könyv két témakörrel foglalkozik: 1. ősz- szehasonlitja a világ különböző országaiból rendelkezésre álló presztízsvizsgálatok ered—

ményeit. és megkísérel a hasonlóságokra ma—

gyarázatot adni, 2. a különböző országokból származó presztízsskálákból nemzetközi presz-

tizsskálát szerkeszt.

A szerző 85 presztízsvizsgálat eredményeit gyűjtötte össze különböző országokból. A presztizsvizsgálatoknak az a lényege. hogy a megkérdezettekkel különböző módszerekkel rangsoroltatnak tíz egynéhánytól több mint kétszázig terjedő számú foglalkozást aszerint.