• Nem Talált Eredményt

Akartál engem áldozatnak Zuhanjon rám az iszonyat, kezedbe adom magamat, istenem, istenem! Te voltál jó

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Akartál engem áldozatnak Zuhanjon rám az iszonyat, kezedbe adom magamat, istenem, istenem! Te voltál jó"

Copied!
3
0
0

Teljes szövegt

(1)

6 tiszatáj

TORNAI JÓZSEF

Akartál engem áldozatnak

Zuhanjon rám az iszonyat, kezedbe adom magamat, istenem, istenem!

Te voltál jó és gonosz hozzám, csókokkal széttépő oroszlán:

fortelem, förtelem.

Akartál engem áldozatnak, mióta korbácsos napom vagy, éjszakám, éjszakám!

Fogadd el húsom rettegését, te legpuhább testvéri mélység:

kő-magány, kő-magány.

Az „őrült hülye" alliterációi

Ágyékod árnyéka reggeli rétemen, lelked legelészve lépked a lépemen.

Éveim élesztik ázott madár ágyad, körözve keresem négylevelű szádat Istenem igézett szívedből száz szirmot, köt hűvös hahotád keblemre két kígyót.

Követem kezedet három havas hágón, pünkösdi patakban csiklódat csodálom.

(2)

1995. október 7 Hüvelyed hajlítom

nyelvedet nyüstölve, ajkad aranyozva, szépséged szürcsölve.

Nyerítek nyakadon, szemedből szót szülök, térded terítem, én, köldöködön kölyök.

Hangodon hintázva, fejed formázhatom,

combod közt cicegve csípőid csókolom.

Cicid cigarettám, vágyad vadvirágom, füled finomabb fánk,

mint a szőr macskámon.

Hajnal harangjára énemig érkezel, kéményed kedvéből füstömre füst felel.

A rcod ajnározza tetovált tenyerem, hónaljad horhosán tulipánfa terem.

Százszoros szomjaddal vidítod vesszőmet, sikoltozol, hogyha végigúszom völgyed Éjfél édenkertjén időd ide-lobban, muzsikai a múltad termékeny titkodban.

Emel ettől erőm bőröd bálványozni, kanca-királynőmet dicsérve dadogni.

(3)

8 tiszatáj

A nyár lomb-palástjában

A nyár lomb-palástjában, te vagy a kék virágban, a körbe-zárult kertben te vagy a gyíkfejekben.

A nyári zöld-homályban, párás levél-szoknyában emelkedik a tenger, tenger? micsoda tenger?

Partra hajít, halott vagy, a fák lábad benőtték, a derekad benőtték, válladdal elforognak.

A nyár zöld-rohamában, a zölddé-olvadásban világ-önkívületben, te vagy az Ismeretlen.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Idebenn már minden néma, Én vagyok csak magam ébren, Mint egy kósza éji lélek.. Istenem, ma oly

Idebenn már minden néma, Én vagyok csak magam ébren, Mint egy kósza éji lélek.. Istenem, ma oly

Amikor már világosan látjuk, hogy semmi vagyonunk sincs, ami maradandó, hogy koldusszegények vagyunk, akkor ébredünk rá arra, amit nagyon sokszor elhanyagolunk: a lélek

Amikor már világosan látjuk, hogy semmi vagyonunk sincs, ami maradandó, hogy koldusszegények vagyunk, akkor ébredünk rá arra, amit nagyon sokszor elhanyagolunk: a lélek

Arra, hogy Te elévülsz majd persze csak a bolondfi vár. Állj meg, Istenem, egy percre a

Istenem, de jól megy dolgom, leskelek, virrad-e már!. Rédicsen, a temetőben, ahol dőzsöl a halál, hol az idő

ha nem te vagy az ki lehettél volna csak mentem egyedül a madridi utcákon.. augusztus 89 járt

A Te nagy nevedben én is most, Istenem, kötöttem fel szablyámat, Sok jó szerencséket várok csak Tetőled, s vitézlő sok szép jókat, Mert nem fizetésért, sem gazdag