493 T I S Z A T Á J
nem lehet célkitűzése ennek a kiitiká- nsk. Tekin sük tehá, a kön/vet vissza- emlékezésnek, a Bolsevik P á r . eev ta pasztalt harcosa visszaem ékezésének a német megszáóásra. a par.izán-mozga- lom hősiességére. Kozlov nem sző a te- óriába szerelmi giccset, ami az ilye .faj la könyveknél kézenfekvő lenne; hangja tárgyilagos, távol áll minden pa é ikus nagyzolástól; ebből a tárgyilagosság!) 1 bontakozik ki aztán a partizánok emberi nagvsága. a fasiszták ismert módszerei- nek gya'ázatossága. Éppen ez az ..is- m e r t " az, ami leköti a figyelmünket; a megSzáiló németek jóé vágyú törzsőr- mestere, aki dedikálja a képét; az iga- zoltatások. a sárga csillag, a zsidók elhurcolása, az emberkínzás, a besú- gók, árulók csapata, akik é'adják ma- gukat. A könyvnek különös mond.n'-- va'ója a mai írók számára • az egész könyvön végighúzódó optimizmus, az egyéni tragédiának elhagyása (vakság, elválás a család ól). Kozlov csak a kö- zösség tragédiáját. ábrázolja, az egész nemzet tragédiáját a német megszabás alatt; ám. nyoma sincs^sehol a pesszi- mizmusnak. E könyvből megéríhe fük a Szovjetunió dicsőséges győzelmének nagyon is világos okait!
SZÉNESSY MÁRIÓ MIHAIL ILJIN: EMBER ES AZ ELE- MEK. (Üi Magvar Könyvkiadó.)
^ A cím után Ítélve valószínű, azt hi- szi az Olvasó: tudományos mű ez a Könyv. Igén. tudományos, de nem az .olv jól ismert száraz egyetemi elö-
adású, hanem Lebilincselően színes s'rí- lusban írt. Szó sincsen „tudományos tolvájnyelv"-röl. az' író a legtisz ább irodalmi nyelven, szinte csevcgés- szerűen számol be a meteorológiai és hidrológiai kutatásokról.
Miről szól Iljin munkája? A jól meg- v á l a s z t ó ! cím már első p'llantásra el- árulja; az ember és elem viszonyát tár- gyalja soko'dalúan és könnyed stí'us- ban. Egy sora sem unalmas, mikor „el- meséli" a tudós közvetlenségével, ho- gyan került ismeretségbe a föld .¡ura"
— az ember évezredek folyamin a természet mindenható parancsolója va':
az elemmel, mint igyekezett kikutatni
• a , Láthatatlan", a levegő „személy- azonosságát", tulajdonságait. Majd a
•meteorológia szovjet kutatóiról beszé'' s egész észrevétlenül tárgvat változtatva imár a hidrológiáról: a Szovjetunió vi-
zeinek életét figyelő tudósok munkáját és ku a ásaik eredményét ismerteti.
Ügy érezzük, nehéz fe adatot vállal- tunk e könvv ismerte'ésével. mert any- nvi mindent kel-éne mondanunk ró'.a — hiszen oly értékes és tanulságos. Mi azonban csillogó és elismerő szavak he ye:t — mellyel talán fel sem ke'te- nck a z olvasó érdeklődését olvan mér- tékben. amint azt Iijin njunkája meg- érdem i — egyszerűbb és biztosabb módszerhez nyú.unk, mikor felsoro juk az „Ember és az elemek" néhánv feje- zetcímét; Hogyan lá.ták meg a látha- tatlant?; — Az időjárás portréja; — Bolygóink légköri gépezete: — Az idő- járás írni tanul; — Az Automa:a Ro- binson; — „Várható időjárást1;. — Vo- natok = ciklonok; Fo yami mate- m a t i k a ; — Terv és elem; — E lenséges
elem — barátságos elem; Hidromete- orológiai háború; — Megfékezik a
"csökönyöst; — A rne eorológusok váro- s a ; — Kc'dtoronyí — és még sok más.
Iljin könyve valóban isko apéldáia le- het a tudományt népszerűsítő művek- nek. Közvetlen stílusával érdekfeszítővé tudja tenni- t á r g y k ö r é t
Ügv érezzük, ennek a könyvnek nún- 4ent könyvespolcon ott a - helv-e. sőt, ezen túlmenően: bizonyára közkedvelt- ségnek Örvendene a tanári és ifjúsági könyvtárakban is!
Szép feladatot teljesített a kiadó e könvv magyarnyelvű megjelen ekésével és dicséret illeti a mű sikerült fordi'.á- sáért Makai Imrét.
KAROLYI VILMOS MURÁNYI KOVÁCS END"ÍE: 1848.
FORRADALOM PARISBAN. (Dante.) Nemcsak-a történészek, de a magy- közönség előtt is ismeretes ténv. hogy az 1848-as magvar forradalom kirobba- násában nagy szerepe volt a francia- országi, nevezetesen a pár'si februári forradalomnak. Ennél a megállapításnál' azután nem is jutottunk előbbre: isme- reteink erről a forradalomról olv hiá- nyosak voltak, hogy még a középiskolát végzettek svm vol'ak tisztában nemcsak a forradalom törtenetével, szerep'óivel, hanem — ami még ennél is'fontosabö lenne a párisi proleí áriátest megmoz- gató társadalmi és gazdasági okokkal sem.
Annál nagyobb örömmel kell fogad- nunk Murányi Kovács Endre kcnyvét, amely éppen ezt a hiányt hivatott pó- tolrfi. Formája is a r r a determinálja, hogy a dolgozó társadalom törréneí-
KÖNYVEK 535 szemléletét reális alapra helyezze, nem- rendkívül széleskörű és bonyolultnak csak a párisi forradalommal szemben, de mondható mechan'zmusával. Amint az bizonyos szempontból a magyar fo^ra- előszóban és bevezetőben is olvashatjuk, dalom irányában is, hiszen a könyv a mű 1944-ben és 1945-ben íródo-t, ezért (mintegy összevetésül használható a k é t , adatai és megállapításai a felszabadu- forradalom között, főleg lársadalmi lás előtti időkre vonatkoznak. Meg kell kérdésekben. mondanunk, hogy ezt egy kissé h bának
Murányi Kovács Endre könyve re- taríjuk. mert így a könyv nagv részébe»
gény. a történelem élö regénye. Szépiröj inkább csak kortörténe i dokumentum, stílusban, könnyen, világosan, ér he'fln kent szolgál, ezenfelül pedig nem mu- é s izgalmasan adja elő a könyv Páris tatja be eléggé azt az éles e lentétet, kavargó forradalmi éleiét társadalmi amely a kapitalista sajtó és a mai. fel- osztályok és az egyes személyek szere- szabadult újságírás között fennáll, pé: a forradalomban, szól a klubok (a Mindemellett azonban ez az. első forradalom szellemi gócai) jelentőségé- olyan könyv, amely alapos pontossággal .Tői és munkájáról. Bevezetésül szé-es vázolja lel az újságkiadás, újságírás tör-
társadalmi és gazdasági hátteret fest az ténctét. kialaku ásáí, egyben pedig a mai 1848. éveleji helyzetről, majd a d ^ d a l - lapkiadással járó szerteágazó tevékeny ^ mas forradalom történetét ismerteti. Rá- séget. A könyv olvasói teljesen tisz.ában mutat az ellenforradalom gazdasági és 4 lehetnek azzal, hogy mii jelent, amíg' egy társadalmi okaira és támadási módsze- bír vagy esemény a szerkesztőségen, reire. majd a reakcióval "szembeszálló nyomdán keresztül eljut nyomtatott betű párisi proletariátus hősi harcának leve- alakjában, mondjuk a -reggeli kávé mellé, réséről szól, amelyet az ellenforradalmi A legérdekesebb részek mégs azok.
-csapatok 1849 júniusában haj.ottaií amelyek a kapLalúta sai ó munkásainak
•végre. A munkásság forradalma tehát kiszolgáltatottságát, gazdasági függős-é- nem sikerült, a szocializmus ügye elbu- Két mutatják be. Megismerhetjük a kapi- ko.í. de nem volt hiábavaló, s amint a ta-hsta sajtót, min gazdasági vállalko- könyv egyik szereplője mondja: „Ki- zást, amely Magyarországon is virág- ijátszhaüak, legázolhattak, deportálhat- zón működött az e-tnúlt negyedszázad-
tak. megölhettek tízezreket, megtehetik alatt. A múltban,a sajtó elsősorban üz-
¡majd ezt talán százezrekkel, milliókkal, letet jelentett, ahol a legfelsőbb vezetés
— de a felszabadulás útján nincs meg- feltétlenül gazdasági jellegű volt. Ma, a állás." . végre valóbap szabad sajtó olvasóinak ég A ' szereplők élén Lamartine áll, a munkásainak egyaránt érdekes, hasznos költő-politikus, de megjelennek a színen e s tanulságos összefoglalót ad ez a min- a -párisi magyarok is, köztük Dobsa La- den részletre kiterjedő, rendszeres rnun- . jos (aki hazatérve, könyvet írt forradal- kán felépült könyv,
ani élményeiről). A klubok é'e ében ott LÖKÖS ZOLTÁN látjuk Kari Marxot, az újkor legnagyobb
hatású gondolkodóját. DÉRY TIBOR: JÓKEDV ÉS BUZGA- Néhány, az események erőteljes sod- LOM. (Szikra.)
Az úiságírás, a sajtó világa mindig gvalföld egész életét, annak nagyon is
"bizonyos ismeretlen titokzatosságot je- ifjú prostituáltját, (Járda szélén)., amint lenfett a legtöbb ember számára.' Már- korához szokatlan cinizmussal, áldoza-- csak ezért is nagy é r d e k l ő d é r e tarthat tára lesve, fiatal testét hangtalanul, de számot Nemes György munkája, amely- annál élénkebb szemekkel kínálja inegvé;
ben megismerteti az olvasókat a sajtó télre.„Persze, tudni szeretnénk, hegy mt Novellaiban nagy szerepe van a cselek- -KTcn.cc- r-i/rsne-u . „ - u i «fénynek, mégis, nem ez teszi felejthetct- NEMES GYÖRGY: A saj.o műhely- ] e n n é s z a m u n k r a a kötet legszebb darab-