Pórusos anyagok orvosbiológiai alkalmazásra
Galgóczi Bálint 2019. 12. 09.
Anyagok csoportosítása
• Lágy porózus anyagok: gélek, textíliák
• Hidrogélek: regeneráló, gyógyító, antimikrobiális, antitoxikus, biokompatibilitás
• Fémes anyagok: implantátumok, protézisek, katéterek, csontpótlók, szívbillentyűk stb.
Kontaktlencsék
• Alapötlet: XVI. század megvalósítás: XIX. század
• Fejlett követelmények
• Porozitás – oxigénáteresztő-képesség összefüggés?
• Gyógyszerhordozó rendszer!
További gyógyszerhordozó rendszerek
• Pórusok = töltőhelyek
• Kémiai, biológiai ingerválasz
• Kisebb pórusok több hatóanyag, szabályozott leadás
Sebgyógyítás, szöveti regeneráció
• Fehérjék és poliszacharidok porózus szerkezete;
hidrogélek
• Váladék felhalmozódás megakadályozása
• Proliferáció a pórusokban
Textíliák
• Sérvek kezelése, hasfal helyreállítása, máj rögzítése
• Könnyű beépülés szöveti szinten
• PP; PVF; poliészter/szénszál
Fémes orvosbiológiai anyagok
• Pórusok = hézagok
• Csont és az implantátum között határréteg Wolff-törvény
rugalmassági modulus összemérhető
• Kvázi kompozitok
• Ti-ötvözetek, rozsdamentes acél
Egyéb alkalmazások
• Képalkotási technika: kontrasztanyagok – PET, CT, MRI
• Biológiai szenzorok: nagy fajlagos felület szelektivitás, érzékenység
Köszönöm a figyelmet!
Kérdések
1. Milyen orvosbiológiai szempontból fontos tulajdonságai vannak a hidrogéleknek?
2. Miért előnyösebb kontaktlencsés gyógyszerhordozó rendszerek alkalmazása a hagyományos gyógyszerformák helyett?
3. Miért előnyösebbek a kisebb pórusok a bennük elhelyezett hatóanyagok kioldódásának szempontjából?
4. Milyen előnyös tulajdonságokat biztosít a pórusos szerkezet beültetett fémes anyagok esetén?
5. Mely orvosi képalkotási technikák során alkalmaznak porózus anyagokat?
