• Nem Talált Eredményt

A FID Központi Osztályozási Bizottságának munkájáról megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A FID Központi Osztályozási Bizottságának munkájáról megtekintése"

Copied!
3
0
0

Teljes szövegt

(1)

THI 15.évf. l.BzÁm 1968.Julius

A FID KÖZPONTI OSZTÁLYOZÁSI BIZOTTSÁGA MUNKÁJÁRÓL

Babiczky Béla

ELTE Könyvtártudományi Tanszék

A PID/CCC /Nemzetközi Dokumentációs Szöveteég Központi Osztályo­

zási Eizottséga/ munkájáról legutóbb a TMT 19o7.évi 2.8iáméban a B i ­ zottság 1966. szeptemberi ülése Jcapcaán számoltunk be részletesen.

1967-ben a FID/CCC plénuma két Ülést t a r t o t t , mégpedig 1967. f e b r u ­ árjában Hágában és 1967. októberében tt.eebadénben.

Az 1967. februári ülés legfontosabb napirendi p o n t j a a Központi Osztályozási Bizottság vezetőségének újraválasztása, kibóvitéee és a végrehajtó bizottság megválasztása /vö. FIS Hírek - XmT 14.k. 4.ez.

1967. p.308./, valamint az 1966-1968.évi ETO munkálatokkal kapcsola­

tos munkatervek és költségek megvitatása v o l t . Ezen kívül az ETO-ki- adások és az egyes ETO-ezakoaoportok területén folyó revíziós munkák­

k a l i s f o g l a l k o z t a k .

Az 1967. októberi Ülés napirendjén az ETO f r a n c i a , angol, p o r t u ­ gál és spanyol nyelvű középkiadásainak munkálatairól, az angol t e l j e s kiadás 1966-1969 folyamán való bafejszésénsk terveiről, a bárom n y e l ­ vű rövidített kiadás klsgészltó kötetének, i l l e t v e u j kiadásának, va­

lamint más ETO-kiadásóknak a munkálatairól számoltak be. Elfogadták az ETO revíziós és kiadási eljárásairól szóló u j szabályzat módosítá­

s a i t , I l l e t v e annak végleges szövegét, msly a FID 338 /I96I.október/

számú kiadványa hslyére lép és 1968-ban j e l e n i k meg. Megtárgyalták a 4-es főosztály újra felhasználásával kapcsolatos lehetóeégek felméré­

sét és a 0 /Általános müvek/ fóosztály revíziójának munkamenetét, t o ­ vábbá több D r a f t F-note, T-note ée egyes ETO/C ... bisottságok előze­

tes javaslatát.

k Központi Osztályozási Blsottság legutóbbi Ülése 1968. január 31. - február 2. között v o l t Hágában a FIS székbáaában.

áz lilás elsó napján a Bizottság Ügyviteli ás gazdasági kérdésel­

vei f o g l a l k o z t a k , valamint az egyes ETO-blzottságok tevékenységéről, e a különféle ETO-publikéciókról hangzottak e l beszámolók. Megvitat­

ták továbbá az ETO éa a géposités kérdésével foglalkozó bizottság mü- ködésévsl és a munkálatok szervezésével kapcsolatos témát, melynek folytatásaként 1968. szeptemberében Kopenhágában rendeznek szeminá­

riumot, majd annak eredményeiről közvetlenül utána a FIB moszkvai köz­

gyűlésen számolnak be.

Napirenden szerepelt az ETO-nak a nemzetközi szabványosítási rendszerekksl való egyeztetésének kérdése. Msgállapitották, hogy az

545

(2)

Szakozási kérdések

ETO elsősorban lnformáoiós osztályozási rsndszsr, és nem alakítható át a szabványosításnál szükséges különféle rendszerezési igények sze­

r i n t , ugyanakkor azonban a szabványok a tudományos tájékoztatás szá­

mára i s fontos források és Így osztályozásuk lehetőségére as ETO-nak l a figyelemmel k e l l l e n n i e . Megállapították, hogy a VIHITI és sok m á m Intézmény as ETO-t j e l e n l e g I s nehézség nélkül hasánálJa a szabvá­

nyok osztályozására i s .

E l v i Jellegű viták f o l y t a k a Perreault-féle relátoroknak az ETO rendezerőbe valő bevezetésénsk kérdéséről. Az a vélemény a l a k u l t k l , hogy a relátorok beépítése az ETO-ba a technika területén a szűkebb belső dokumentációban hasznos l e h e t , de általában nem I n d o k o l t . A r e - látorokkal kapcsolatos addigi dokumentumok és publikációk alapján a részletes és alapos megvitatás azonban még nsm leheteégss. A reléto­

rok Jelölési módjáról /betűk vagy Jelek/ u j dokumentumot k e l l készí­

t e n i , azt e l k a l l J u t t a t n i a FID nemzeti tagjaihoz és a nemzeti b i ­ zottságokhoz, valamint a FIX Be*e Bulletinben i s publikálni k a l l , hogy minél szélesebb körben hozzászólhassanak. Az észrevételek alap­

ján elkészítendő D r a f t F-note a FIS szeptemberi moszkvai konferenciá­

jához kapcsolódó legközelebbi CCC-ülésen ismét megvitatásra kerülhet­

ne. A CCC tagjainak előzetes véleménye általában az v o l t , hogy a kü­

lön jelzstelés bevezetése g y a k o r l a t i l a g nehézségeket Jelentene,ezért a relátorok főbb kategóriáinak a .00 elosztások sorába való bevitelét tartanák célszerűnek.

Részletéé vitára a 0 /Altalános müvek/ főosztály revíziójával kapcsolatban ezúttal még nem v o l t lehetőség. A ozak revíziója olyan fontos, hogy ahhoz előzetesen sokkal több állásfoglalás szükséges.

Ezért kérték a nemzeti tagokat, i l l e t v e a nemzeti osztályozási b i ­ zottságokat, hogy állásfoglalásukat, j a v a s l a t a i k a t a koncepció és as egyes részletek /különösképpen az információ és a publikációk szak­

csoportok/ tekintetében 1968. április 50-ig küldjék meg.

A Bizottság, majd egy külön munkaoeoport hosszabb e l v i vitát f o l y t a t o t t a F 898 Jegyzék /% -05 Személyek, általánosan közös aloss- tás/ revíziójáról, amelyhez sok észrevétel érkezett be. A v i t a alap­

ján ugy határoztak, hogy a téma további tanulmányozást igényel, az ETO egészét érintő sok e l v i problémát I s f e l v e t , a ezért a F 898

jegyzéket visszavonásra Javasolták. Bz a PC 915 és FC 920 Jegyzékek­

ben a határozatnak megfelelően időközben megtörtént.

As értskezlet több D r a f t F-note anyagát i s megtárgyalta. Bsek között hosszabb v i t a néhány e l v i jelentőségű Javaslat körül a l a k u l t k l . A DP 1967il5 as alárendelő viszonyítás jelölésére a t i J e l e t /kétszeres kettőspont/ j a v a s o l t a . Bevezetését a v i t a után elfogadták, mert ez a szubjektív alárendelés jelölésére a gépesítés szempontjá- ból okvetlenül szükségssnsk b i z o n y u l t . A v i t a során tisztázták » [ ] /szögletes zárójel/ helyes használatának szabályalt, melyet az ETO

2. nemzetközi kiadáaa /FIS 151/ tartalmaz.

Megtárgyalták a magyar t e l j e s ETO-kiadés kapcsán benyújtott j a ­ vaslatunkat / D r a f t F-note 1967:20/ és megállapították, hogy a 4-es

5*6

(3)

TKC 15.ovi. 7.B2ÖJE 1968.július

főosztálynak a 80 alá történő áthelyezése nyomán a n y a l T l alosztások- k a l való Összhangot felül k e l l vizsgálni./ás azzal a témával kapcso­

latosan összeállított magyar konkordancia-táblázatot a CCC kérésére a FID Osztályozási Osztályának rendelkezésére bocsátottak. Az Osztályo­

zási Osztály a módosításra a D r a f t F-note 1968:8 /I968.máj.21./ k i ­ küldésével, i l l e t v e a F 929 /1968.jun,30 / kiadásával t e t t j a v a s l a t o t .

A f e n t i e k e n kívül még néhány más ideiglenes j a v a s l a t került meg­

vitatásra: a közlekedéstechnlka korlátozottan közös alosztásal; as é- pltészsti részletek 729/729.9 alól a 72.04 alá történt áthelyezése /megjelent a F 917 jegyzékben 1968.márc.31./ a t b . Több, részben k i ­ egészítő, napirendi pont tárgyalását a következő ülésszak elé u t a l ­ ták. A legközelebbi ülést, mint már említettük, 1968. szeptemberében tartják Moszkvában a FIS konferenciájához kapcsolódóan.

0 °0

547

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Feltevésem szerint ezt a kiadást ugyanaz a fordító, azaz Bartos zoltán jegyzi, mint az előzőt, s vagy azért nem tüntették fel a nevét, mert az ötvenes évek klímájában

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A kötet második egysége, Virtuális oktatás címmel a VE környezetek oktatási felhasználhatóságával kapcso- latos lehetőségeket és problémákat boncolgatja, azon belül is a

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a