B e a á m o l ó k , n e m l é k , rofarttumok
terminál irányában fognak fejlődni: sokoldalúságuk fo
k o z ó d i k , mérftilk csökken és többnyire függetlenek .1 villa mosenergia-hálózattól,
Szemben az olvasóceruzával, amely megjelenése óta alig v á l t o z o t t , a v o n a l k ó d n y o m t a t ó k választéka, gyorsa
sága is flc\ibüitása rendkívül sokat fejlődött. Amíg a kereskedelmi áruk esetében sok egyforma termék azono- sitásálioz. sokszorosítással előállítható a vonalkód c í m k e , könyvtári egységek raktári jelzeteléséhez egyetlen pél
d á n y b a n kell tudni olcsón egyedi jelzet-hordozót előállí
tani. Kleinte e g y e d e n k é n t „ ü t ö t t é k l e " a k ó d vonalait egy Írógépszerű berendezéssel, ára 5 0 0 0 - 8 0 0 0 angol font k ö z ö t t volt. A 70-es évek végén megjelentek tizedannyi áron az intelligens, grafikához is h a s z n á l h a t ó p o n t m á t r i x o s printerek, amelyeken számítógépes vezér
léssel a rendelési űrlaptól a b e k ö t t e t é s i utasításig minden
nek előállítható a vonalkódja anélkül, hogy külön címkékéi h a s z n á l n á n k . Újabban termoprinterek is meg- lefentek, ezekhez különleges papír kell és a nyomat tartósságáról még nincsenek tapasztalatok. ígéretesek az elektrosztatikus vezérlésű színezett folyadéksugaras és a leverés n y o m t a t ó k , olcsó asztali kivitelben.
Összefoglalva: az iparban és a kereskedelemben roha
mosan terjedő vonalkódos adatbeviteli eljárás gyors, meghívható és olcsó, így- a könyvtárgépesítéshen is előnyösen a l k a l m a z h a t ó .
EWANS, P. h ' ; Barcodcs, rcaders and printers for Idrrary applicaliom = Program, 17. köt. 3. sz.
1981 p. 160-171./
(Csát József)
A k í n a i k ö n y v t á r a k é s i n f o r m á c i ó s r e n d s z e r e k *
Történelmi visszatekintés
Bár az u t ó b b i évszázadokban a kínai t u d o m á n y és ü;]«!aság elmaradt a nyugati k u l t ú r á k h o z képest, nem szabad elfelejtkeznünk arról, hogy a papírt és a nyomta
tást Kínában találták föl.és hogy már 3000 évvel ezelőtt l é t e i t e k o t t k ö n y v t á r a k .
Kina t ö r t é n e l m e folyamán a k ö n y v t á r a k a t becsülő és ü l d ö z ő korok váltották egymást. A mai értelemben vett első k ö n y v t á r , a wuhani t a r t o m á n y i k ö z k ö n y v t á r 1903- b.lil nyílt meg. a példát más t a r t o m á n y o k is k ö v e t t é k .
1010-hcn a l a p í t o t t á k a Pekingi Nemzeti K ö n y v t á r a t . I ö30-ban már közel 3000 k ö n y v t á r m ű k ö d ö t t az ország
ban. Az információs szolgáltatások csak 1934-től követ-
* I ;'ml Í I I L^ : C H A N D L E R , Cl.: Kína könyviári rendszere (The nün'.:>e iihrary system. - Int. Ubr. Rcv. 12. vol. 1980.
4. 110. W 3 - 427 p.) • könyvtári Figyelő, 27. évf. 1981. 6. sz.
4SI 4 5 í ip. (Töm.: ZOLTÁN Imre).
h e t ö k n y o m o n . A k ö n y v t á r a k és információs intézmé
nyek 1949-ig, a Kínai Népköztársaság megalapításáig nem fejlődhettek a t u d o m á n y és a technika elmaradott
sága, és a k o r m á n y n e m t ö r ő d ö m s é g e miatt.
Az első ötéves terv ( 1 9 5 2 - 5 6 ) idején gyors fejlődés
nek indult a t u d o m á n y o s élet. K e z d e t é t vette az infor
mációs munka is, bár szervezetlenül. 1956-ban a kor
m á n y azt a célt t ű z t e k i . hogy Kína iparosított országgá váljék, ezért ettől kezdve a t u d o m á n y o s és műszaki k u t a t á s o k , és így az információs i n t é z m é n y e k is, szabad utat kaptak. H a n g s ú l y o z t á k , hogy az információ a modernizálás eszköze. 1958-ban az információs szak
emberek m e g t a r t o t t á k első konferenciájukat, és az 1956-ban alapított k ö z p o n t i információs szerv elnyerte mai nevét: Kínai T u d o m á n y o s és Műszaki Információs Intézet (Institute o f Scientific and Tcchnical Informa
tion of China, ISTIC). A konferencia u t á n minden minisztérium és t a r t o m á n y megalapította saját informá
ciós intézetét, ezenkívül területi szervezetek és informá
ciós h á l ó z a t o k alakultak. Ma az információs t e r ü l e t e n mintegy 50 ezren dolgoznak.
A kulturális forradalom 1966- 76 között az informá
ciós rendszerben is nagy k á r o k a t okozott. Az informa
tikát csak az. 1978-ban rendezett Nemzeti T u d o m á n y o s Konferencia rehabilitálta. Ma a fő cél a m o d e r n i z á l á s , az információs m u n k á n a k is ezt kell szolgálnia.
Az információs rendszer fölépítése
A nemzeti információs rendszer k ö z p o n t j a az Orszá
gos T u d o m á n y o s és Műszaki Bizottság alá t a r t o z ó ISTIC és annak Chongquing Szakága. Feladataival (a hazai és n e m z e t k ö z i t u d o m á n y o s és műszaki információ terv
szerű gyűjtése, feldolgozása, rendszerezése, információ
elemzés, referálás, t a n u l m á n y o k készítése, fordítás, tájé
k o z t a t á s , a bel- és külföldi információcsere és együtt
m ű k ö d é s megszervezése, az olvasószolgálatban tanács
a d á s , másolatkészítés, szakemberek képzése és tovább
képzése, az információs p r o b l é m á k elméleti t a n u l m á n y o zása és az ország információs i n t é z m é n y e i n e k koordiná
lása) elsősorban a gazdasági és t u d o m á n y o s fejlődést kívánja szolgálni.
Az ISTIC 27 osztályával, 7 könyvtárával, 5 k u t a t ó csoportjával, nyomdájával és 1600 munkatársával egyike a világ legnagyobb információs k ö z p o n t j a i n a k . Az állo
m á n y 1979-ben: 12 700 külföldi folyóirat, 671 ezer külföldről származó dokumentum (főleg k u t a t á s i j e l e n t é sek, konferenciaanyagok, disszertációk stb.), 6,6 millió szabadalom, 278 ezer szabvány, 350 ezer külföldi g y á r t m á n y i s m e r t e t ő , 4000 féle kínai folyóirat, 200 ezer hazai dokumentum, 1 millió mikrofilmtekercs és mikro
filmlap, 33 ezer k é z i k ö n y v , 1200 t u d o m á n y o s és műsza
k i film. A beszerzés főleg előfizetés, továbbá n e m z e t k ö z i csere útján t ö r t é n i k . (Az ISTIC 63 országgal és 71
27 A
TMT 31. évf. 1984/9.
n e m z e t k ö z i szervezettel tart fönt cserekapcsolatot. A Chongquing Szakág fö feladata k ü l ö n b ö z ő típusú másod
lagos k i a d v á n y o k összeállítása, fordítása és kiadása.
Az ISTIC m á s országos és helyi információs intéz
m é n n y e l k ö z ö s e n alkotja a Kínai T u d o m á n y o s és Műsza
k i Kiadói és Fordítási Bizottságot, amely jelenleg 379 fajta dokumentumot p u b l i k á l . E dokumentumok 3 csoportra b o n t h a t ó k : indexek, fordítások, kutatási anyagok.
1966 előtt az, országos információs rendszer k o o r d i n á lását az ISTIC főhatósága, az Országos T u d o m á n y o s és Műszaki I n f o r m á c i ó s Iroda látta e l . Ma ezt a feladatot az ISTIC és a Kínai T u d o m á n y o s és Műszaki Információs Társaság (ez u t ó b b i titkársága az ISTIC-ben van) végzi k ö z ö s e n . Az ISTIC - mint nemzeti információs köz
pont — aktívan részt vesz a n e m z e t k ö z i és kétoldalú információs e g y ü t t m ű k ö d é s b e n .
Az információs rendszer második szintjén m ű k ö d i k a 29 t a r t o m á n y i és 43 miniszteriális információs intézet.
Feladatuk az adott földrajzi egység, i l l . szakterület igényeinek kielégítése. Szoros kapcsolatban állnak az ISTIC-kel és egymással. D o k u m e n t á c i ó s k ö z p o n t k é n t m ű k ö d n e k , a (szak)területi információcserét, és a hozzá
j u k t a r t o z ó i n t é z m é n y e k referáló és fordítási tevékenysé
gét koordinálják.
A területi információs i n t é z m é n y e k közigazgatásilag a helyi állami vezetés h a t á s k ö r é b e , szakmailag az ISTIC- hez tartoznak.
Mivel a k u t a t ó k és g y á r t ó k egyszerre információ
t e r m e l ő k és -használók, szükség van az információcseré
re. Ezt a célt szolgálják az országos és regionális szakterületi h á l ó z a t o k . Jelenleg 3000 regionális és 300 országos h á l ó z a t m ű k ö d i k . Ezek nagy részét az I . Nemzeti I n f o r m á c i ó s Konferencia hatására a l a p í t o t t á k , t ö b b s é g ü k a z ó t a is e r e d m é n y e s e n m ű k ö d i k .
A könyvtári rendszer
A kínai könyvtári rendszerben az alábbi k ö n y v t á r t í p u sokat k ü l ö n b ö z t e t i k meg: k ö z m ű v e l ő d é s i , o k t a t á s i , üze
m i i l l . szakszervezeti és t u d o m á n y o s i l l . s z a k k ö n y v t á r a k . Pekingi Nemzeti K ö n y v t á r u k a t 1910-ben a l a p í t o t t á k . 1 millió kötetével és I I ezer folyóiratával a legnagyobb g y ű j t e m é n y K í n á b a n . Dolgozói száma 860, olvasótermei
ben egyidejűleg 7000 olvasó számára van hely. A Pekingi Nemzeti Könyvtár készíti a nemzeti bibliográfiát és 2000 k ö n y v t á r n a k a k a t a l ó g u s c é d u l á k a t . A második leg
nagyobb k ö z k ö n y v t á r u k Sanghajban van, de csak megyei
szintig bezárólag is 1700 k ö n y v t á r várja az olvasókat, ami hatalmas fejlődés az ötvenes évekhez képest (96 k ö n y v t á r ) . Ugyanilyen fejlődés jellemzi a t ö b b i könyv
t á r t í p u s t is. A legnagyobbak közé tartoznak a Pekingi Egyetem k ö n y v t á r a i , összesen 3,7 millió k ö t e t t e l , és a Kínai T u d o m á n y o s A k a d é m i a k ö n y v t á r a .
A k ü l ö n b ö z ő típusú k ö n y v t á r a k a szakminisztériu
mok alá tartoznak, szakmai irányításuk a Kulturális Minisztérium K ö n y v t á r i Hivatalának a feladata. 1979- ben megalakult a K ö n y v t á r t u d o m á n y i Társaság is, jelen
leg 2300 tagja van.
A megoldásra váró problémák
A könyvtári és információs rendszer struktúrája jól szervezett, de a szolgáltatások és a gépesítés még fejletlen. Ezért mindent megtesznek, hogy a moder
nizálás elvei szerint felzárkózzanak a n e m z e t k ö z i me
z ő n y h ö z .
Megoldatlan a k ö n y v t á r o s k é p z é s . Bár már 1920 óta k é p e z n e k szakembereket, 1968-ban a d i p l o m á s könyv
t á r o s o k aránya 2% volt- Az információs szakmában még rosszabb a helyzet. Ma már 17 egyetemen van könyvtári t a n s z é k , de információs s z a k e m b e r k é p z é s nincs.
A továbbképzésről az ISTIC, a Nemzeti K ö n y v t á r és m á s nagy k ö n y v t á r a k gondoskodnak: a k ö n y v t á r t u d o m á n y és informatika elméletét és g y a k o r l a t á t , számítás
t e c h n i k á t , idegen nyelveket és t e r m é s z e t t u d o m á n y o k a t oktatnak aszerint, hogy az adott s z a k m á b a n dolgozó milyen feladatot fog ellátni.
A másik nagy p r o b l é m á t a gépesítés elmaradottsága okozza t ö r t é n e l m i , p o l i t i k a i , gazdasági, valamint a kinai írás nehézségei miatt. Az a u t o m a t i z á l á s a hatvanas években k e z d ő d ö t t , de a kulturális forradalom évei alatt abbamaradt. 1975 óta újra folynak a kísérletek, jelenleg egy számítógépes országos h á l ó z a t kiépítésén dolgoznak.
Fontos feladat az információs i n t é z m é n y e k felszerelé
se korszerű technikai e s z k ö z ö k k e l . A k ö n y v t á r a k b a n is ma már elsődleges cél a gépesítés. Ezért p l . á t v e t t e k az AACR I I - t ( A n g o l - A m e r i k a i Katalogizálási Szabályrend
szer). A kínai írásjelek gépbe táplálása azonban nagt' gondot jelent a k ö n y v t á r a k n á l , annál is i n k á b b , mert á l l o m á n y u k nagyrészt kínai n y e l v ű .
/X/NCYUN, !..: Libraries and information seniccs in Oűna - Journal of Inforniation Science. 6. köt. I . sz. 1983. p. 21-31.)
( R e m é n y i Andrea)
