Tanulmányok aGoRa s

Lesznek-e­még­magyarok,­magyar­közösség­évtizedek­múlva­is­Fölvidéken?­vagy­csak mutatóba­ha­maradnak,­s­nagyrészük­beolvad­a­szlovákságba?­Miért­kellene­töreked- nünk­a­megmaradásra,­miért­maradjunk­magyarok?­változik­valami­azzal,­ha­magyar- kodunk?­ nem­ az­ a­ fontos­ inkább,­ hogy­ mindenki­ irányában­ jóakaratú­ emberek legyünk,­hogy­békésen­dolgozzunk­és­biztosítsuk­mindenki­jólétét,­és­a­nemzeti­nyelv, kultúra,­hagyományok­és­történelem­csupán­mellékesek?­Több­sajtótermékünk­is­fog- lalkozott­már­hasonló­kérdésekkel­sorozatszerűen­is,­több­szerzőt­megszólaltatva­(a jelen­írásét­is).¹ebben­az­eszmefuttatásban­nem­valamiféleképpen­összegezni­kíván- juk­a­különböző­nézeteket,­hanem­csak­néhány­szempontot­szubjektívan­továbbgon- dolni.­Főként­azt,­hogy­honnan­meríthetünk­eszmei,­erkölcsi­erőt,­támogatást­a­dönté- sünk­mellett­–­akármilyen­legyen­is­az.

Miért­ kötődünk­ a­ magyarságunkhoz?­ és­ miért­ mondanak­ le­ könnyebben­ róla mások,­ talán­ leginkább­ a­ fiatalabbak?­ Miért­ szeretjük­ a­ nyelvünket,­ kultúránkat, hagyományainkat,­történelmi­emlékeinket­jobban­vagy­meghittebben,­mint­másokét?

Mert­lélekben­erősítenek,­továbblépésre,­alkotásra,­kitartásra­ösztönöznek?­a­nemzeti érzelmeknek,­ preferenciáknak­ is­ hasonló­ lélektani­ vonatkozásai­ vannak,­ mint­ más egyéni­ érzelmeknek,­ csak­ nagyobb­ összefüggésekben,­ közösségben,­ csoportban jelentkeznek,­ tehát­ nem­ az­ egyéni,­ hanem­ a­ kollektív­ lélektan­ törvényszerűségeivel magyarázhatók­inkább;­megtette­ezt­kimerítően­több­kiváló­pszichológus­és­szocioló- gus­ is,­ hogy­ csak­ G.­ W.­ allport­ vagy­ csepeli­ György­ nevét­ említsük.­ (allport­ 1977, csepeli­1987)­de­meg­lehet-e­kimerítően­magyarázni,­indokolni­akár­az­egyéni,­akár­a csoportos­vonzalmakat?­nem­kellene-e­mindenkihez­egyformán,­részrehajlás­nélkül, azonos­szabályok­szerint­viszonyulnunk?­nem­visz-e­tévútra,­bűnbe­a­sajátjaink­előny- ben­részesítése,­ahogy­azt­Móra­Ferenc­is­leírta­egy­kedves­elbeszélésében,­A jó Isten kenyérsütögetőjecímmel­a­Georgikonban?­(Móra­1989)­hogyan­vehetnénk­elejét­nem is­főként­a­túlzott­szeretetnek,­hanem­az­azzal­nemegyszer­együtt­járó­mások­lebecsü-

1 Új nő,­2016.­szept.,­38–39.­p.­andó­krisztina­interjúja­a­szerzővel­A megoldás az autonómia címmel­jelent­meg.

Tanulmányok aGoRa

s zenTandrásI T ^IBor a­magyarság­megmaradásának­esélyei Fölvidéken­a­jelenlegi­erőviszonyok­között­1.

kérdésfölvetés­és­néhány­fogalom­tisztázásának­kísérlete

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

lésének,­lenézésének,­elutasításának?­Megszabhatunk­legiszlatíve­bizonyos­szabályo- kat­és­büntetéseket,­hogy­a­túlzásba­vitt­vonzalmak­eltorzulását­és­mások­irányában visszájára,­ellenségességbe­fordulását­meggátoljuk,­de­az­ilyen­szabályok­és­bünteté- sek­ sosem­ lesznek­ elégségesek­ és­ igazán­ hatékonyak­ sem,­ mert­ valószínűleg­ nem szüntethetik­meg­a­kiváltó­okokat,­magát­az­előnyben­részesítést,­a­szeretetet­és­ellen- szenvet,­mert­azok­a­közösségi­ember­alaptulajdonságai,­ún.­antropológiai­adottságok.

nem­az­a­baj,­ha­nagyon­szeretünk­valamit­vagy­valakit,­valakiket,­hanem­az,­ha rosszul,­vagy­hogyha­nagyon­agresszívan,­támadóan­nem­szeretünk­másokat.­viszont nem­jár-e­megint­csak­törvényszerűen­együtt­a­szeretettel­a­választás­és­mások­háttér- be­szorítása,­kizárása­a­szeretetünkből?­sőt­sokszor­nem­éppen­a­szembenállás,­a másokkal­ szembeni­ ellenségeskedés­ élteti,­ erősíti-e­ az­ adott­ csoportot,­ a­ kis-­ vagy nagyobb­közösséget?­hogy­ez­ne­így­legyen,­a­viszonylag­békés­együttélést­nemcsak aktuálisan­próbálhatjuk­törvényekkel­és­szankciókkal­szabályozni,­hanem­a­hosszabb idők­ során­ beigazolódott­ szabályok,­ hagyományok,­ intézmények,­ elsajátított­ erkölcsi normák­–­azok­interiorizált,­bensővé­tett­hangja­az­egyénben,­a­lelkiismeret­–­is­regu- lálhatják­az­egyének­és­közösségek­együttélését.­ám­ugyanúgy­továbbélnek,­áthagyo- mányozódhatnak­a­negatív­előítéletek,­az­ellenséges­viszonyulások­mintái­is,­és­sok- szor­egész­formációk,­ideológiai­rendszerek­képződhetnek­köröttük,­amilyen­pl.­a­nem- zeti­hovatartozás,­nemzeti­érzés­esetében­a­sovinizmusba­átforduló­nacionalizmus­ide- ológiai­eszmerendszere.

de­miért­kerülhet­sokszor­ellentétbe­az­egyetemes­erkölcsi­szabályokkal­a­vonza- lom,­a­szeretet­valaki(k)­iránt?­nem­épp­a­szeretet,­az­ellenség­szeretetének­parancsa is­a­legfőbb­keresztényi­érték­már­évszázadok­óta?­és­mi­változott­azóta?­Meggátolta-e ez­a­kívánalom­mondjuk­a­vallásháborúkat,­mérsékelte-e­az­eretnek-­vagy­boszorkány­- üldözést­és­más­hasonló­visszásságokat­akár­a­szeretet­parancsát­hirdető­intézmé- nyek­részéről?­azért­van-e­ez,­mert­nem­szerethetünk­mindenkit­egyformán?­de­miért fordul­az­érzelmi­homogenizációnak­ez­a­képtelensége­gyűlöletbe­is­sokszor?­szabá­- lyozhatók-e­és­hogyan­a­vonzalmaink­vagy­ellenségeskedésünk?

Természetes­módon­a­hozzánk­közel­állók­iránt­tápláljuk­a­legmélyebb­érzelmeket –­és­sokszor­nemcsak­kedvezőket,­pozitívakat,­hanem­ugyanúgy­negatívakat,­ellensé- geseket­is.­egy­alig­ismert­tárgyhoz­vagy­személyhez­nem­ragaszkodunk­olyan­mélyen, és­nem­is­utasítjuk­el­olyan­intenzíven,­mint­azokat,­akiket­kevésbé­vagy­egyáltalán nem­ismerünk.­és­az­ismeretlent­nagyon­sokszor­fenyegetőnek­is­érezzük.­hol­húzha- tunk,­s­egyáltalán­kell-e­korlátokat­szabnunk,­határ­húznunk­a­közelség­és­az­ismert- ség­és­az­ezekhez­a­mások,­vagy­akár­önmagunk­irányában­is­kötődő­emóciók­vonat- kozásában?

saját­helyzetünkre­lefordítva­ezeket­az­általánosabb­kérdéseket,­gondolatokat:­ha túl­közel­kerülünk­a­többségi­néphez,­jobban­megismerjük­azt,­elsajátítjuk­a­hozzá­tar- tozók­nyelvét,­a­kultúrájukat,­értékeiket,­vonzalmaikat­és­ellenszenveiket,­nem­válunk-e mi­ is­ annak­ népnek­ a­ tagjaivá,­ lassabban­ vagy­ gyorsabban­ föladva­ a­ saját­ korábbi adottságainkat?­Törvényszerű­folyamat­az­egymáshoz­hasonulás,­a­kölcsönös­asszimi- láció,­de­miért­főként­egyirányú­és­egyoldalú­ez,­miért­követelheti­meg­s­erőlteti­ezt csupán­az­egyik,­rendszerint­az­erősebb,­előnyösebb­helyzetben,­hatalmi­pozícióban lévő­fél?­és­ha­már­így­van,­ellen­tudunk-e,­ellent­kell-e­ennek­állnunk?­nem­válhat-e veszélyessé,­embert,­jellemet­torzítóvá­maga­az­ellenállás­is?

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

hol­kereshetünk­az­ilyen­és­ehhez­hasonló­kérdésekre­választ?­a­társaink,­ismerőseink elbeszélésein­és­a­szépirodalmi­műveken­kívül,­amelyek­úgyszintén­lehetnek­pozitív­és negatív­irányban­befolyásolók,­elsősorban­a­talán­„objektívabb”,­szakmaibb,­tudományo- sabb­jellegükből­kifolyólag­kevésbé­részrehajló­lélektani,­szociológiai,­társadalomfilozófiai, jog-­és­államtudományi,­erkölcstani­művekben­akadhatunk,­sokszor­inkább­csak­melléke- sen­ilyen­vagy­hasonló­problémák­elemzésére.­de­azokban­is­hol­konkrétabban?­Mert hiszen­ezek­a­tudományágak­mára­már­annyira­sokrétűvé­és­specializálttá­váltak,­hogy­az egyszerűbb­ember­nehezen­ismeri­ki­magát­bennünk.­Leginkább­talán­az­egyéni­vagy­a kollektív­pszichológia­területén,­a­város­vagy­a­vidék­szociológiájában,­a­kisebbségeket megillető­jogok­elméleti­koncepcióiban­vagy­a­pártok­politológiájában­kereshetünk-e­vála- szokat­a­kérdéseinkre?­vannak-e­esetleg­olyan­ágazatai­is­a­társadalomfilozófiának,­poli- tikatudománynak,­etikának,­amelyek­főként­az­etnikumok­és­nemzetek­és­azok­tagjainak egymáshoz­való­politikai,­gazdasági,­erkölcsi­viszonyaival­foglalkoznak?

sajnos­a­már­jelzett­szerzőkön­kívül­valahogy­nem­nagyon­foglalkoznak­a­szakem- berek,­szaktudósok­e­bennünket­érdeklő­kérdésekkel,­problémákkal.­és­ha­találunk­is ilyen­ témákat,­ kérdésfölvetéseket­ az­ említett­ tudományágakban,­ azokban­ is­ inkább csak­ a­ vizsgált­ jelenségek­ leírását­ és­ azok­ összefüggéseinek­ az­ elemzését­ találjuk anélkül­–­ahogy­azt­Wittgenstein­már­a­20.­század­elején­megfogalmazta­a­Logikai-filo- zófiai traktátusának­a­végén­(Wittgenstein­2004)­–,­hogy­az­életünk­lényegesebb­kér- déseire,­a­„hogyan­legyen?”,­a­„hogyan­kellene,­hogy­legyen,­hogy­jobb­legyen?”­általá- nosabb­és­nem­csak­technikai­jellegű­életkérdéseire­választ­kaphatnánk.

Még­ha­találkozunk­is­az­adott­diszciplínákban­ezekhez­hasonló­normatív­kérdésföl- vetésekkel­és­válaszalternatívákkal­is,­inkább­csak­mellékesen,­inkább­csak­leírások, tárgyszerű­elemzések­formájában,­anélkül,­hogy­útmutatást,­válaszokat­remélhetnénk­a magunk­ számára­ a­ bennünket­ foglalkoztató­ legáltalánosabb­ életkérdésekre.­ Mert­ a

„kell”­kérdésével,­föladataival­nem­igazán­lehet­szakszerűen,­tudományosan,­részrehaj- lás­nélkül,­sine­ira­et­studio­(harag­és­elfogultság­nélkül)­foglalkozni,­mivelhogy­ahhoz­az emberek­általában­újra­csak­a­nehezen­befolyásolható­egyéni­vonzalmaikból­és­ellen- szenveikből­ kifolyólag­ különbözőképpen­ viszonyulnak,­ és­ nem­ igazán­ szeretik,­ sőt inkább­el­is­utasítják­mások­érzelmi­befolyásolási­törekvéseit.­így­a­hatáslehetőség­a már­jelzett­önkorlátozó­elemző­és­ésszerűen­érvelő­szakmai,­szaktudományos­műveken kívül­inkább­csak­az­ideológiák,­a­vallások­és­a­politikai­és­egyéni­döntések­nehezebben elemezhető­és­legtöbbször­eléggé­kiszámíthatatlan­szférájába­tartozik.

így­pedig­az­életünk­egyik­lényeges­mozzanatát­meghatározó­kérdésekkel­és­válasz- lehetőségekkel­legtöbbször­magunkra­maradunk,­magunkra­vagyunk­hagyva,­utalva, és­saját­magunknak­kell­nemcsak­a­válaszokat­megtalálnunk,­hanem­magukat­a­kér- déseket­is­megfogalmaznunk.­de­mivel­mégsem­kezd­senki­se­valamihez,­az­egészhez csupán­a­locke-i­tiszta­lappal­(tabula­rasa­–­Locke­2003),­hogy­maga­próbáljon­meg valamit­kisütni­a­saját­tapasztalataiból,­hanem­máshonnan­is­merítünk.­s­még­ha­nem is­ szívesen­ fogadjuk­ el,­ de­ befolyásolnak,­ meghatároznak­ minket­ mások­ nézetei­ is, azokban­is­próbálunk­fogódzót­keresni,­az­ő­véleményeiket,­ismereteiket,­valamilyen formában­már­értelmezett­tapasztalataikat­is­megpróbáljuk­fölhasználni­és­összegyúr- ni­a­magunkéival,­és­megpróbálunk­azokat­fölhasználni­az­életünkben­is,­élni­a­segít- ségükkel,­az­útmutatásaik­szerint,­abban­a­reményben,­hogy­hátha­nálunk­is­beválik, beigazolódik­az,­ami­más­esetekben,­mások­életében.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

a­következő­oldalakon,­esetleg­folytatólagosan­is­megpróbálunk­tehát­néhány­nem- zeti­kisebbségi­erkölcsfilozófiai­szempontot­fölvázolni­és­néhány­kérdést­megválaszolni a­fölvidéki­magyarok,­magyarság­lehetőségeit­illetően.­ahogy­már­jeleztük,­ezt­csupán szubjektívan­ tehetjük,­ s­ bár­ törekedni­ fogunk­ az­ elfogultságaink­ tudatosítására­ és ellenőrzésére,­és­esetleg­a­meghaladásukra­is,­tudatosítjuk­azt­is,­hogy­ezek­nélkül­az elfogultságok,­ az­ ún.­ előítéletek­ nélkül­ lehetetlen­ egyáltalán­ gondolkodni­ vagy­ élni.

viszont­hogy­ne­okozzanak­nagyobb­bajokat­ezek­a­„prekoncepciók”,­mindenképp­töre- kednünk­kell­a­tudatosításukra,­ellenőrzésükre,­korlátozásukra­és­esetleg­irányításuk- ra­is,­anélkül,­hogy­megpróbálnánk­azokat­megszüntetni,­kiiktatni­(ami­ha­nem­is­lehe- tetlen,­de­mindenképpen­visszaüt,­ahogy­arra­nem­csupán­a­hermeneutikai­filozófia, főként­h.­G.­Gadamer­figyelmeztet­[Gadamer­1984],­hanem­sok­társadalmi­katasztrófa is­hasonló­törekvések­miatt­az­utóbbi­évszázadokban).

nem­vagyunk­tehát­mégsem­teljesen­csak­magunkra­utalva­a­saját­tapasztalataink, élményeink­értelmezésében,­hanem­az­említett­szépirodalmi­példákon­kívül­több­gon- dolkodó­írásaiból­meríthetünk,­ha­ésszerűbben­is­szeretnénk­érvelni,­alá­szeretnénk támasztani­a­vélekedéseinket­–­azokon­kívül,­akikre­eddig­már­utaltunk­vagy­a­későb- biekben­fogunk­majd,­csupán­néhány­szakértő­művét­említsünk,­mint­pl.­anderson­és smith­nemzet-­és­nacionalizmuskoncepcióit,­Bauman­és­Foucault­posztmodern­társa- dalomfilozófiáját,­ kekes­ és­ Tamás­ Gáspár­ Miklós­ politikai­ gondolatait.­ (anderson 2006,­ smith­ 2003,­ Bretter–deák­ 1995,­ Bauman­ 2006,­ Foucault­ 1996,­ Foucault 2006,­kekes­2001,­Tamás­1999)­Mert­még­ha­nem­tudunk­is­az­általuk­adott­értelme- zésekkel­és­az­azokból­általuk­vagy­mások­által­is­leszűrt­és­leszűrhető­javaslatokkal mindenben­egyetérteni,­az­ő­nézeteik­nélkül­valószínűleg­nem­tudtuk­volna­a­sajátjain- kat­ se­ megfogalmazni,­ vagy­ csak­ másként,­ de­ mindenképp­ továbbgondolkodásra, további­tanulmányokra­ösztönözhetnek­ők­is­másokat.

a­ legfontosabb­ fölhasznált­ fogalmak­ tisztázásának­ kísérlete:­ nemzet, nacionalizmus­és­viszonyuk­más­politikai­ideológiai­irányzatokhoz

elsősorban­is­azt­a­kérdést­kellene­tisztáznunk,­hogy:­„ki­a­magyar?”­a­pofonegyszerű válasz,­ami­kínálkozik­erre­a­kérdésre,­az­volna,­hogy­magyar­az,­aki­magyarnak­vallja magát,­mondjuk­a­népszámlálások­alkalmával.­Továbbá­pontosítva­a­jellemzést,­azt­is magyarnak­tekintjük,­aki­magyarul­beszél­és/vagy­támogatja­a­magyarságot.­ezek­a mozzanatok­azonban­már­nem­mindig­fedik­egymást­a­mi­esetünkben,­mert­esetleg azok­is­magyarnak­vallhatják­magukat,­akik­már­nem­igazán­használják­a­magyar­nyel- vet­a­mindennapi­kommunikációjukban­és­nincs­is­igazából­módjuk,­hogy­támogassák a­magyarságot,­a­magyar­kultúrát,­államot,­és­viszont,­akik­magyarul­beszélnek,­már nem­mindig­ezt­a­nemzetiséget­jelölik­be­a­népszámlálási­íveken.

ernest­renan­francia­történész­és­társadalombölcselő­a­19.­század­utolsó­harma- dában,­a­porosz–francia­háború­és­annak­következményei,­a­korábban­a­franciák­által megszállt­elzász-Lotaringia­főként­németek­lakta­területeinek­német­visszacsatolása szempontjából­(ami­ürügyet­szolgáltatott­a­francia­revansizmusra­és­az­1.­világháború kitöréséhez­is­nem­kis­mértékben­hozzájárult)­szembesült­hasonló­problémával,­ami- kor­ megpróbálta­ az­ említett­ területeken­ élők­ szerinte­ inkább­ a­ szabadabb

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

Franciaországhoz­való­vonzalma­alapján­meghatározni­a­nemzet­és­főként­persze­a saját­nemzetének­mibenlétét.­(renan­1882)­renan­tudatában­volt­annak­a­figyelmez- tetésnek,­amit­spinoza­adott­az­általános­definíciókról­az­egyik­levelének­végén,­éspe- dig­hogy­minden­meghatározás­tagadás,­kizárás­(determinatio­negatio­est),²mellőzte­a kétségbe­ vonható­ objektív­ meghatározottságokat­ és­ szubjektívan­ határozta­ meg­ a nemzetet,­nemzeti­hovatartozást,­miszerint­a­nemzethez­tartozni­„mindennapos­nép- szavazás”,­döntés,­hogy­az­adott­nemzethez­tartozónak­valljuk­magunkat,­azt­erősítjük, annak­érdekében­munkálkodunk,­annak­jövőjét­építjük.

nézzük­azonban­tovább­a­tisztázatlan­fogalmainkat:­kimondatlanul­már­érintet- tük­ azt­ a­ kérdést­ is,­ hogy­ mennyire­ tekinthető­ azonosnak­ a­ konkrét­ egyedek­ egy adott­sokasága,­pl.­a­fölvidéki­magyarok­összessége­az­egész­közösséggel,­nemzet- tel.­ a­ társadalomtudósok,­ szociológusok­ többsége­ nem­ az­ egyedek,­ alkotórészek egyszerű­ summájának,­ hanem­ azoktól­ különbözőnek,­ más­ rendbelinek­ tartja­ a nagyobb­egészeket,­az­előbbiektől­jórészt­eltérő­sajátosságokkal,­más,­rendszerszin- tű­folyamatokkal­és­törvényszerűségekkel,­mint­amelyek­az­őket­alkotó­részekre­jel- lemzőek.­Másként­működik,­komplexebb­tehát­egy­szerv,­mint­egy­sejt,­egy­élőlény, mint­egy­szerv,­egy­falka,­mint­annak­a­tagja­stb.­Beszélhetünk-e­tehát­ilyen­értelem- ben­magyarságról,­a­fölvidéki­vagy­az­összes­magyar­közösségéről?­Mennyiben­tag- jai­ ennek­ a­ még­ otthon,­ konyhaszinten,­ sok­ idegen­ fordulatot­ használó­ magyarul beszélők,­de­a­tágabb­nemzeti­közösségi­életben­már­részt­nem­vevő,­ahhoz­külö- nösképp­ hozzá­ nem­ járuló­ egyének?­ sajátos­ közösséget­ képeznek-e­ fölvidéki magyarok?­el­lehet-e,­el­kell-e­őket­elméletileg­vagy­gyakorlatilag­választani­az­anya- országiaktól,­erdélyiektől,­kárpátaljaiaktól…­vagy­a­nyugati­és­más­országokban­élők- től,­ha­esetleg­ráadásul­ők­még­együvé­tartozónak­is­érzik­magukat?­hamis­tudat, nacionalista­ előítélet-e­ ez­ a­ részükről,­ ahogy­ azt­ Benedict­ anderson­ jellemzi Elképzelt közösségekcímű­művében?­ha­úgy­adódik,­részt­vesznek,­részt­vehetnek-e a­különböző­érdeklődésű­és­szétszórt­„nemzetalkotó­elemek”­egy-egy­közös­akció- ban,­valamilyen­közös­mű,­egy­nagyobb,­őket­összefogó­közösség­létrehozásában?

és­viszont:­összefogja,­segíti-e­őket­ez­a­közösség,­ha­szükségük­volna­rá?...³ nem­folytatjuk­ezeket­a­kérdéseket.­Már­a­föntebbiek­is­jelzik­a­különböző­hozzáál- lások­lehetőségét,­amiket­összefoglalóan­ideológiáknak­nevezhetünk.­Másként­fogja ezeket­ a­ kérdéseket­ megítélni,­ megválaszolni­ egy­ nemzeti,­ konzervatív­ irányultságú egyén­vagy­csoport,­mint­egy­baloldali­vagy­liberális.­de­mik­ezek­az­ideológiai­eszme- rendszerek?­ ezek­ az­ eszmei­ rendszerek­ a­ legtöbbször­ néhány­ központi­ érték,­ elv, norma­körül­kristályosodnak­ki­a­politikai­hatalomért­folytatott­küzdelemben.⁴

2 Idézi­többek­közt­Melamed,­yitzhak.­http://www.academia.edu/784234/_omnis_determina- tio_est_negatio_determination_negation_and_self-negation_in_spinoza_kant_and_hegel 3 egy­konkrét­vetületével­ennek­a­kérdésnek­öllös­László­is­foglalkozott­a­2008-ban­Az egyetér-

tés konfliktusa. A Magyar Köztársaság alkotmánya és a határon túli magyarokcímű­könyvében.

4 Manapság­sokan­a­vallásokat­is­ilyen­rendszerekként­jellemzik,­noha­azok­sokkal­bonyolul- tabbak­ és­ mélyrehatóbb­ jelenségek­ megnyilvánulásai,­ és­ épp­ a­ politikai­ hatalomra­ való törekvés­mozzanata­ma­már­hiányzik­is­sokszor,­vagy­nem­játszik­bennük­döntő­szerepet, eltérően­a­modern­politikai­ideológiáktól.­vö.­spaemann­1977.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

a­nacionalizmus­is­jórészt­ilyen­ideológia,­még­ha­általában­nem­sorolják­is­az­ún.

klasszikus­ideológiák­(ilyennek­tekintik­a­liberalizmust,­a­konzervativizmust,­a­szocia- lizmust­és­esetleg­még­az­anarchizmust)­vagy­a­mai­ideológiai­irányzatok­közé­(feminiz- mus,­ enviromentalizmus,­ fundamentalizmus,­ populizmus­ stb.­ –­ heywood­ 1994).­ a nacionalizmus­kiindulópontja,­alapja­és­célja­a­nemzet,­a­nemzeti­közösség­önrendel- kezése,­annak­kivívása,­megerősítése,­ahogy­azt­e.­Gellner,­a­modern­nemzet­és­naci- onalizmuselmélet­klasszikusa­is­meghatározta­rögtön­a­Nemzetek és nacionalizmus című­alapművének­az­elején.­(Gellner­1984)

Térjünk­azonban­még­egy­kicsit­vissza­a­nemzet­további­lehetséges­meghatározá- saira,­hogy­tisztábban­lássuk­a­nacionalizmus­kérdéskörét­is.­a­már­föntebb­említett renani­ szubjektivista­ meghatározás­ mellett­ legtöbbször­ inkább­ objektív­ jellemzőkkel szokták­körülírni­azt­a­nagycsoportot,­közösséget,­amit­nemzetnek­nevezünk.­Ilyenek pl.­a­közös­kultúra­elemei­(nyelv,­szokások,­hagyományok,­értékek),­a­politikai­szerve- zet­(pártok,­szövetségek,­állam­és­autonóm­egységek)­vagy­más­egyéb­jellemzők­(gaz- daság,­a­nemzet­tagjai­által­lakott­terület,­a­közös­történelem,­a­föltételezett­rokoni vagy­genetikai­kapcsolatok­stb.),­amelyek­nem­mindegyike­szükséges­kelléke­egy-egy nemzet­meglétének.­(koller­2006)

a­fölsorolt­jellemzőket­több­kutató­(az­ún.­esszencialista­vagy­primordialista­elméletek hívei)­eleve­adott,­természetesnek­tartott,­történelmi­korokat­átívelő­tulajdonságoknak,­az etnikai,­nemzeti­közösséghez­való­tartozást­pedig­antropológiai­konstansnak­véli­(az­ant- ropológus­Geertz­vagy­a­már­említett­smith­etnoszimbolista­nemzetkoncepciója­is­ilyen jórészt­–­Geertz­2000,­smith­2009).­a­nemzetek­azonban­fokozatosan­kialakult­történel- mi­közösségek,­és­még­ha­sok­hasonlóság­és­közös­jellemző­található­is­mondjuk­az ókori­asszír­vagy­egyiptomi,­görög­vagy­zsidó­vallási­és­etnikai-nemzeti­közösség,­vagy­a középkori­cseh,­lengyel­stb.­nemzet­és­a­mai­nemzetek­között,­a­különbségek­úgyszintén legalább­annyira­kirívóak­(a­népi­nyelvjárások­és­az­uralkodó­rétegek­nemegyszer­külön- böző­ nyelve­ és­ kultúrája­ területén,­ a­ birodalmi­ vagy­ állami­ szerveződés­ stb.­ szintjén).

ezeket­a­különbségeket­hangsúlyozzák­–­sokszor­túlzottan­is­–­az­ún.­modernista­elmé- letek­(Gellner­1984,­anderson­2006,­hobsbawm­1997,­Giddens­1998­stb.)­az­utóbbi évszázadokban­ kialakult­ vagy­ megteremtett­ nemzeteket­ élesen­ megkülönböztetve­ a korábbi­időszakok­formációitól,­amiknek­a­mai­értelemben­vett­nemzeti­létét­is­nemegy- szer­megkérdőjelezik.⁵Még­ha­több­mint­valószínűleg­nincs­is­teljesen­igazuk­az­említett modernista­ szerzőknek,­ az­ tagadhatatlan,­ hogy­ a­ modern­ nemzetek,­ nemzetállamok főként­az­újkorban,­az­ipari,­kapitalista­gazdaság­kialakulásával­párhuzamosan­születtek meg,­még­ha­többször­birodalmi­alapokon­is­(anglia,­Franciaország,­oroszország…),­ahogy azt­a­modernista­szerzők­állítják.­a­nacionalizmus­ennek­a­folyamatnak­az­ideológiai­vetü- lete,­eredménye­és­kulturális,­politikai­ösztönzője­is­egyben.

a­homogenizált­kultúrára­alapozó­modern­politikai­államnacionalizmus­demokrati- kusabbá­ vált­ abban­ az­ értelemben,­ hogy­ a­ legitimitását­ nem­ egy­ magasabb­ rendű

5 ennek­indokoltsága­sokszor­legalábbis­erősen­megkérdőjelezhető,­pl.­hogy­a­már­említett középkori­ cseh­ nemzeti-népi­ kultúrának,­ vagy­ a­ lengyel­ és­ a­ magyar­ nemesi­ nemzetnek, nemzeteszmének­semmi­köze­se­volna­a­mai­már­demokratikusabb­nemzetekhez,­hogy­sem- mit­se­vettek­volna­át­az­előbbiekből.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

(transzcendens)­hatalomra­(Istenre,­fölkent­királyra)­vezeti­vissza,­hanem­a­nyelvében nagyrészt­egységesített­és­a­gazdasági­és­politikai­életben­egyformán­(formálisan­leg- alábbis)­cselekvőképes­elvont­népre,⁶ill.­annak­atomizált­tagjaira­(az­ún.­„nép/nemze- ti”­beleegyezésre,­támogatásra),­ami­politikailag­az­államban,­annak­szerveiben­intéz- ményesül,­belsőleg­(a­saját­polgárai­irányában)­és­külsőleg­(nemzetközileg)­is­viszony- lagos­teljhatalommal­–­csak­más­hasonló­államok­által­korlátozott­szuverenitással,­ami az­állam­meglétének­forrása­(krejčí­2007).­elvben­minden­nemzetet­megillet­a­saját politikai­szervezet,­egészen­az­államig­bezárólag,­és­minden­politikai­államnak­kulturá- lisan,­nyelvileg­egységesnek­kellene­lennie.­a­kulturális,­nyelvi­közösség­határai­elvben meg­kellene,­hogy­egyezzenek­a­politikai,­állam(nemzet)i­határokkal,­a­nemzet­fölött nem­uralkodhatnak­idegenek.­(Gellner­1984)

amennyiben­olyan­helyzet­állna­elő,­hogy­az­államhatalmat­nem­a­saját­nemzetük- ből­kikerülő,­azt­képviselő­elit­birtokolná­és­gyakorolná,­és­esetleg­a­kulturális,­a­nyelv- használatot­illető­kérdésekben­is­mások­szabnák­meg­a­nemzet­tagjainak­lehetőségeit, ezen­igazságtalan­alávetett­státus­megszüntetése­érdekében­az­élet-­és­fejlődőképes (a­saját­nacionalizmusát­és­politikai­intézményeit­megteremteni­képes)­nemzetek­az értelmiségük­s­politikai­elitjük­ösztönzésére­és­vezetésével­nemzeti­fölszabadító­küz- delmet­folytatnak­az­említett­célok­elérése­érdekében.

Mindezek­mellett­és­ellenére­azonban­az­államnemzetek­számát­(nem­egész­kétszáz van­ belőlük­ jelenleg)­ többszörösen­ meghaladó­ (még­ ma­ is­ több­ ezerre­ becsült)­ saját állammal,­de­még­politikai­szervezettel­sem­rendelkező,­azaz­a­teljes­modern­nemzeti­lét minden­lehetőségét­el­nem­ért­etnikum,­nemzet,­idegen­uralom­alatt­élő­nemzetrész­él­a világban,­amelyeknek­a­sorsa­hosszabb­távon­az­erősebb,­uralkodó­nemzetekbe­való­tör- vényszerű­beolvadásuk,­asszimilációjuk,­hacsak­még­időben­öntudatra­nem­ébrednek­és nem­sikerül­kivívniuk­a­viszonylagos­önállóságukat­és­függetlenségüket.⁷

ha­valaki­az­adott­nemzet­keretében­nem­fogadná­el,­nem­osztaná­a­(nemzeti­ide- ológiai)­nézeteket­és­kívánalmakat,­nem­ezek­szerint­élne­és­járna­el,­azt­a­nemzetük- hez­ragaszkodók­sokszor­nem­tekintik­a­nemzet­igazi­tagjának,­mert­úgymond­nincs nemzeti­identitása,­s­ha­még­nem­is­az,­de­bármikor­árulója­lehet­a­nemzetének,­a nemzet­értékeinek,­ezért­gyanús,­elítélendő­és­kiközösítendő­a­nemzet­testéből,­ugyan- úgy,­ ahogy­ az­ idegenek­ is,­ akikkel­ kapcsolatban­ lenni,­ együttműködni­ úgyszintén veszélyeket­jelenthet­a­nemzet­létére­nézve.

a­nemzet­igazi­tagjai­azok,­akik­elfogadják­a­nemzet,­a­nemzeti­eszme­felsőbbren- dűségét,­önmaguk­fölé­rendeltségét.­szinte­az­önállóságukat­is­elvesztik,­csupán­az őket­ bezáró,­ meghatározó­ nemzeti­ közösségnek­ az­ alkotóelemei,­ szervei,­ kinyújtott csápjai,­lényegileg,­értékeikben,­céljaikban­azonosulnak­a­nemzetükkel­(ill.­azokkal,

6 ez­utóbbi­alapja­J.-J.­rousseau­nép-nemzeti­szuverenitás­és­általános­akarat­(volonté­géné- rale)­ fogalma,­ ahogy­ azt­A társadalmi szerződésről 1762-ben­ kiadott­ művében­ kifejti.

http://mek.oszk.hu/08800/08879/08879.pdf

7 Továbbra­is­Gellner­műve­alapján,­aki­a­modernista­nemzet-,­és­nacionalizmuselméletek­aty- jának­tekinthető.­az­ő­művéből,­műveiből­indul­ki,­azt­fejleszti­tovább­több­modernista­és­az utóbbi­irányzattal­szemben­kritikus­szerző,­pl.­a­volt­diákja,­az­inkább­esszencializmus­felé hajló­etnoszimbolista­smith­is.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

akik­azt­vezetik),­és­ha­a­szükség­úgy­kívánja,­készek­annak­mindenben­szolgálatára lenni,­sőt­akár­az­életüket­is­föláldozni­érte.

hogyan­képesek­az­ideológiai­rendszerek⁸ilyen­nagy­mértékben­meghatározni­az őket­támogatók­gondolkodását­és­másokhoz­viszonyulását?­az­ideológiák­a­társadal- mi­nagycsoportok­közös­elképzeléseinek,­értékeinek,­céljainak­többé-kevésbé­rend- szerezett­ halmazai.­ közös­ csoport-­ vagy­ társadalmi­ igények­ alapján­ formálódnak, érdekeket,­célokat­fogalmaznak­meg.­hatást­gyakorolhatnak­rájuk­a­vallási­és­társa- dalombölcseleti,­ társadalomtudományi­ nézetrendszerek­ is.­ ez­ utóbbiak­ elsőrendű célja­azonban­nem­főként­egy­csoport­igényeinek­és­céljainak­az­igazolása,­hanem elsősorban­a­valóság­lehetőleg­hiteles,­objektív­megismerése.­pontos­határt­az­ideo- lógiák­és­a­filozófiák,­tudományos­elképzelések­között­a­kölcsönös­egymásra­hatá- suk,­befolyásoltságuk­miatt­lehetetlen­húzni.­a­tudósok,­filozófusok⁹is­föltételezések- ből­indulnak­ki­és­bár­ellentmondásmentes­magyarázatokkal­próbálják­modellezni­a valóságot,­egyetlen­tudós­vagy­bölcselő­se­függetlenítheti­magát­teljesen­a­tágabb­tár- sadalmi­környezet­és­a­szűkebb­csoportja­hatásaitól,­ill.­az­egyéni­életútjából­is­követ- kező­meghatározottságoktól.

az­ideológiák­tehát­az­eszmék,­nézetek,­meggyőződések­olyan­többé-kevésbé­ren- dezett­halmazai,­amelyek­társadalmi­elvárásokat­és­sokszor­érzelmi­igényeket­is­kielé- gítenek­(legalábbis­virtuálisan,­pl.­a­hívek­nagyobb­biztonságra­vagy­szabadságra,­köl- csönös­segítségnyújtásra,­szolidaritásra­vonatkozó­vágyát),­bizonyos­alapcélok­és­alap- vető­ értékek­ alapján­ értelmezik­ és­ értékelik­ főként­ a­ társadalmi­ viszonyokat,­ ezek alapján­orientálják­a­híveiket­és­bizonyos­elvárt­magatartást­igazolnak­és­javasolnak­a számukra,­ill.­követelnek­meg­tőlük­a­közös­célok­elérése­érdekében­(más­lehetősége- ket­pedig­elvetnek).

nem­volna­esetleg­lehetséges,­hogy­mindenki­számára­kedvezően­vagy­legalábbis­elfo- gadhatóan­bölcsen,­tudományosan­oldjuk­meg­a­problémáinkat,­hogy­a­különböző­ideoló- giai­hozzáállásokat­az­egész­emberiség­érdekében­tudományosan­egységesítsük?­voltak már­erre­példák­a­történelemben,­egyebek­közt­a­közelmúltban­nálunk­is,­hogy­csak­az egyedül­helyesnek­és­tudományosnak­kikiáltott­marxista­világnézetet,­ill.­ideológiát­hozzuk föl­példaként.­az­emberek,­társadalmi­csoportok­azonban­annyira­különbözőek,­hogy­lehe- tetlen­őket­–­erőszakos­korlátozás­vagy­a­megsemmisítésük­nélkül­–­egységesíteni,­gleich­- schaltolni.­és­a­tudományok­is­mindig­csak­közelítően­tudják­megmagyarázni­a­jelensége- ket,­anélkül,­hogy­valamikor­is­elérhetnők­az­egyedül­helyes­abszolút­igazságot.

a­nemzet­létének­kérdése­valamilyen­formában­mindegyik­ismert­ideológiai­alapállás- ban­fölmerül­és­meg­is­válaszolódik­–­pozitívan,­kedvezően,­avagy­kritikusan,­sőt­el­is­vetve

8 az­ideológiák­közé­soroljuk,­ahogy­már­említettük­nagyobbrészt­a­nacionalizmust­is­–­erről majd­még­kissé­bővebben­később.

9 az­ideológiák­és­a­tudomány­tudományok,­valamint­a­filozófia­között­elvontságbeli,­terjedel- mi,­mélységbeli,­igazolhatósági­stb.­különbségek­is­vannak,­de­ezek­vizsgálata­már­nagyon messzire­vezetne,­és­főként­nem­tartozik­a­szűkebb­témánkhoz­sem.­Bővebb­tájékoztatásul arno­anzenbacher­1993-ban­Bevezetés a filozófiábacímmel­magyarra­is­lefordított­alapvető művét­ ajánlhatjuk­ az­ érdeklődőknek:­ https://www.scribd.com/doc/219009874/arno- anzenbacher-Bevezetes-a-filozofiaba

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

azt.­vegyük­szemügyre­csupán­vázlatosan­néhány­klasszikus­ideológiai­irányzat­viszonyát a­nemzethez­és­annak­ideológiai­igazolásához,­a­nacionalizmushoz.¹⁰azért­is,­mert­nem csupán­a­technikai­vívmányok­és­a­gazdasági­erők,­ahogy­a­technokraták­és­a­marxisták állítják,­hanem­az­ideológiák­is­képesek­megváltoztatni­a­világot,­ill.­a­társadalmi­valóságot és­annak­rendjét.­példa­erre­a­gazdasági­és­politikai­liberalizmus,­amely­mára­globális világrenddé­nőtte­ki­magát,­de­a­nemzetállamokat,­azok­rivalizáló,­anarchikus­rendszerét létrehozó­nacionalizmus,­nacionalizmusok­is.­és­ha­még­csupán­erről,­a­kettőjük­jelenbeli rivalizálásáról­ volna­ szó,­ és­ azt­ kellene­ csak­ eldöntenünk­ és­ indokolnunk,­ hogy­ hová, melyik­pártjára­álljunk­és­miért!­de­a­helyzet­még­bonyolultabbá­és­áttekinthetetlenebbé vált­azzal,­hogy­az­említett­két­irányzat­különböző­mértékben­össze­is­fonódott,­egyik­a másikát­nemcsak­gyöngítette,­hanem­föl,­ill.­ki­is­használta­és­használja­továbbra­is.

ahogy­már­említettük,­a­nacionalizmust­általában­nem­sorolják­se­a­klasszikus,­se­az újabb­ideológiák­közé.­vannak­viszont­olyan­szerzők­is,­mint­pl.­a­magyar­származású amerikai­történész­és­társadalombölcselő­John­Lukacs,­aki­a­modern­kor­legfontosabb politikai­erejének­tartja­a­nemzeti­eszmét,­nacionalizmust­egészen­a­20.­század­végéig.¹¹ a­nacionalizmusnak­ez­a­helyzete­és­jelentősége­a­szocialista­rendszert­bukása­után­még inkább­erősödött,­bár­látszatra,­a­hegeli­indíttatású­Fukuyamának­legalábbis­úgy­tűnt­a 90-es­évek­elején,­hogy­a­liberalizmus,­a­liberális­demokrácia­válik­globálisan­egyedural- kodóvá,­és­már­semmi­váratlanra­nem­számíthatunk,­csak­a­folytonos­harmonikus­ismét- lődésre.­(Fukuyama­1994)­csakhamar­sor­került­azonban­a­keleti­blokk­totalitárius­rend- szerei­által­nagyrészt­elfojtva­tartott­nemzeti­konfliktusok­újbóli­és­robbanásszerű­kiéle- ződésére,­s­ezzel­a­nacionalizmus­újraéledésére­is,­ami­a­vallási­fundamentalizmus­leg- főbb­veszélyforrássá­válásával­csak­tovább­bonyolódott,­miközben­a­már­nem­is­annyira a­háttérben­működő,­a­gazdasági­liberalizmussal­összefonódó­és­annak­kihasználásával tért­nyerő­transznacionális­korporációk,­nemzetek­fölötti­gazdasági­és­pénzügyi­erők­pro- fitáltak­leginkább­az­egész­zűrzavarból.­(korten­2001)

Mi­a­nacionalizmust­nem­csupán­az­eddig­uralkodó­egyik­legfontosabb­ideológiá- nak­tekintjük,­hanem­egyéni­és­kollektív­pszichológiai­hozzáállásnak,­magatartásnak, gyakorlatnak,­és­az­előbbiek­eredményeként­kialakuló­és­azokra­visszaható,­őket­élte- tő­gazdasági­és­politikai­kereteket­teremtő­intézményi,­szervezeti­formának­is.¹²Jelez­- tük­már:­a­nacionalizmus­alapja­a­nemzethez­való­(pozitív,­konstitutív)­viszony.­hason­-

10 a­nacionalizmus,­nacionalista­címkét,­s­magát­a­nemzet­fogalmát­se­a­fősodor­újságírás­szo- kásos­elítélő,­negatív,­értelmében­használjuk,­és­persze­az­ellenideológiák­érdekeltsége­sze- rint­se,­hanem­csupán­leíró­módon,­tudományos­értelemben­igyekszünk­ezeket­a­jelensége- ket­jellemezni,­s­csak­a­későbbiekben,­az­alapvető­kérdések­tisztázása­után­próbálunk­meg rámutatni­a­nemzet­és­a­nemzeti­ideológia­létének­akár­kedvező,­akár­kedvezőtlen­következ- ményeire,­előnyeire­és­veszélyeire­is.

11 Lukacs­1994,­313.­p.­hogy­változott-e­azóta­e­szerző­véleménye,­nem­sikerült­megállapítani.

12 a­ középkori­ kereszténység­ vagy­ egyes­ más­ vallások­ univerzalizmusához­ hasonlíthatnánk talán­a­helyzetét­és­jelentőségét.­azok­se­merültek,­merülnek­ki­csupán­az­egyéni­hitben­vagy a­tudományosabbnak­tetsző­dogmatikus­rendszeralkotásban,­hanem­(rituális)­tevékenységet is­folytatnak,­amiket­egy­szervezeti,­intézményi­háttér­biztosít,­támogat­és­használ­föl­a­maga fönnmaradása­érdekében­is.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

lóan­az­univerzalista­vallásokhoz­vagy­totalitárius­ideológiákhoz,¹³a­nacionalizmus­is minden­problémára­választ­vél­adni­(dacára­egy­parciális­közösséghez­kötöttségének, amit­erőszakos­terjeszkedéssel­próbálhatna­csak­esetleg­meghaladni­–­majdnem­biz- tosan­ kudarcra­ ítélve,­ illetve­ más­ nemzetekkel­ megosztva­ a­ lehetőségeket­ időleges kompromisszumokkal­akarja­biztosítani­egy­behatárolt­területen­az­uralkodó­helyzetét, hosszabb­távon­több­mint­valószínűleg­nem­kevésbé­irreálisan,­mint­az­előbbi­agresz- szív­expanzív,­világhatalmi­kísérletek­esetében).­nem­képes­általánosan­elfogadottá tenni­ a­ válaszait,­ magyarázatait,­ mert­ mindig­ csak­ egy­ konkrét­ nemzethez­ kötődik, annak­ideológiája,­eszmerendszere,­amit­más­nemzetek­és­azok­tagjai,­más­konkrét kiindulópontokból­ kiindulva­ nem­ szívesen­ fogadnak­ el,­ sőt­ általában­ kérdésessé­ is teszik­és­támadják­is­azt­mint­hamis­nézeteket­és­mitológiát­és­számukra­általában hátrányos­idegen­érdekek­kifejeződését.

a­19.­században­a­szociáldarwinizmussal­összefonódó­liberális­nacionalizmus­az egyének­szabadságának,­egyenjogúságának­követelménye­mellett­és­ahhoz­hasonlóan föltételezte­és­hirdette­az­életképes­nemzetek­szabadságát,­egyenjogúságát­is.­annak eldöntését,­hogy­ki,­melyik­nemzet­életképes,­jobbára­a­természetes­kiválasztódásra, ill.­a­gazdasági­versenyre­kívánták­hagyni.­a­liberalizmus­és­a­nacionalizmus­lényegé- ben­ellentétes­irányultságú­rendszereinek­paradox­egyesítéséből­is­fakadóan­és­a­kapi- talizmus­szükségszerű­térhódításából­következően,­annak­gyarmatosító­imperializmus- ba­fordulásával­átmenetileg­egyre­erősebbé­váltak­a­nemzetállami­hatalmi­törekvések.

ezeknek­a­szuperhatalmi­korlátozásával­pedig­külsőleg­a­főként,­de­nem­kizárólag­gaz- dasági­neokolonializmusban,­befelé­pedig­a­formálódó­liberális­demokratikus­intézmé- nyeket­is­a­maguk­céljaira­és­érdekében­fölhasználó­ipari,­pénzügyi,­politikai,­bürokrata és­technokrata­elitek­egyre­inkább­nemzetközi­és­nemzetek­fölötti­összefonódásában és­hierarchizálódásában­és­rejtett,­manipulatív­vagy­nem­is­leplezett­totális­uralomra törekvésében­látszanak­megnyilvánulni­bizonyos­parciális­globalista­érdekek.­ez­a­hely- zet­azonban­mindig­instabil,­új­hatalmak­tűnhetnek­föl­és­veszélyeztethetik­a­már­kiala- kult­és­öröknek­hitt­status­quót.

a­gazdasági­liberalizmusra­alapozó­globális,­transznacionális,­nemzetek­fölötti­gazda- sági­elitek­kialakulásával­a­nemzetek,­nacionalizmusok­védekező­pozícióba­kényszerül- tek.­azok,­amelyek­az­elitjeik­vezetésével­sikeresen­megteremtették­a­saját­államaikat,­és sikeresen­belefoglalták­azokba­a­nemzetük­tagjainak­abszolút­többségét,­nagyobbrészt inkább­már­csak­a­globális­gazdasági­és­politikai-katonai­erők­által­különböző­formákban korlátozott­vagy­alárendelt­hatalmi­helyzetük­biztosítására­és­a­külső­határaik­védelmére, a­ korábbi­ előnyeik­ fölélésére­ szorítkoznak.­ a­ „nemzetközi­ verseny”­ többé­ már­ nem­ a többé-kevésbé­egyenrangú­nemzetek­között­folyik­elsősorban­–­ha­egyáltalán­arról­is­volt szó­valamikor­–,­hanem­az­alárendelt,­gyöngébb­etnikai,­nemzeti­csoportok­fölszámolása, ill.­az­uralkodó­államnemzetbe­való­beolvasztása­megy­végbe,­másrészt­pedig­a­globális gazdasági,­pénzügyi,­katonai­erőkkel­való­alkudozás­zajlik­a­saját­hatalom­legalább­rész- leges,­megosztott­megtartása­érdekében­a­különböző­nemzetközi­közösségekben,­szer- vezetekben­(ensz,­naTo,­eu­stb.)­vagy­azokon­kívül.

13 nézetünk­szerint­parciális­csoportkötődései­ellenére­potenciálisan,­elvben­mindegyik­ideoló- gia­ilyen­totális­világértelmezésre­és­hatásra­törekszik.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

eddig­egyrészt­az­inkább­csak­elméletileg­szétválasztható­nemzet,­ill.­az­abba­tömö- rült­nemzettagok­és­az­eszmei,­hatalmi­önigazolási­törekvésük,­a­nacionalizmus,­más- részt­pedig­a­gazdasági­lehetőségei­kibontakoztatásával­a­közösségi­kötöttségekből történelmileg­viszonylag­későn­szabaddá­vált­egyén­és­az­individualista­liberalizmus paradox­ történelmi­ összefonódásának­ néhány­ mozzanatát­ vettük­ szemügyre.­ ámde tudvalevőleg­a­nemzetet,­nacionalizmust­manapság­általában­inkább­a­konzervativiz- mushoz­kötik,­csakúgy,­mint­a­kereszténységet­és­más­vallásokat­is.­hogyan­állunk­hát ezeknek­a­szellemi-politikai­irányzatoknak­a­kapcsolatával?

a­19.­század­végén­az­erős­nemzeti­államok­kialakulásával­a­liberális­nacionaliz- mus­csillaga­lassan­leáldozik­és­a­nacionalizmus­inkább­a­konzervatív,­a­kiváltságos csoportok­hatalmi­pozícióját­megőrizni­igyekvő­ideológiákkal­köt­szövetséget.­így­van ez­ európa­ keletibb­ térfelén,­ a­ többnemzetiségű­ birodalmak­ (az­ osztrák–Magyar Monarchia,­ az­ oszmán­ Birodalom­ vagy­ oroszország)­ uralkodó­ eszmerendszereinek esetében­is,­de­sokszor­az­előbbiekre­az­elnyomott­kisebbségek,­nemzetrészek­által adott­válaszokban­is,­amelyekben­szinte­elválaszthatatlanul­fonódtak­össze­a­haladó és­maradi­tendenciák.

a­többnemzetiségű­monarchiák­érezték­a­sebezhetőségüket­és­idejétmúltságukat a­megerősödő­nemzetállami­ideológiákkal­szemben,­és­saját­kultúrájuk­felsőbbrendű- ségének­ is­ önmaguk­ civilizációs­ küldetésének­ hirdetésével,­ erőszakos­ asszimilációs nyomással­befelé,­és­a­már­létező­erős­nemzetállamokhoz­hasonlóan­a­feszültségek külső­ expanzió,­ gyarmatosítás­ útján­ való­ levezetésével­ próbálták­ egységes­ politikai nemzetté­ötvözni­a­népességüket.­nyugatabbra­tőlünk­és­valamivel­korábban­többé- kevésbé­sikeresen­végbe­is­mehetett­ez­a­folyamat,­keletebbre­viszont­annál­kevésbé, sőt­talán­leginkább­a­nemzetállami­mintát­követő­asszimilációs­törekvések­és­az­elle- nük­a­nemzetiségek­részéről­kibontakozó­ellenállás­volt­az­egyik­fő­oka­is­a­birodalmak szétesésének­is­ezen­a­térfélen.¹⁴

a­kapitalizmus­kibontakozása­és­térhódítása­során­elmélyülő­szociális­és­gazdasági egyenlőtlenségek­ és­ a­ társadalmi-politikai­ fejlődés­ visszamaradottsága­ nemcsak­ a korábban­nemzetállam-ellenes­konzervativizmus­és­a­nacionalizmus­egymáshoz­való közeledését­és­szövetségét­tették­lehetővé,­hanem­a­sokszor­azonos­elnyomott­réte- gek­és­nemzetek­képviselői­számára­vonzóvá­vált­a­korábban­a­nacionalizmusban­csu- pán­a­kizsákmányoló­kapitalista­érdekek­igazolását­látó­utópisztikusan­egyenlőségelvű szocializmus­és­a­nemzeti­fölszabadító­harcot­vívó­és­legalább­belsőleg­nemzeti­egyen-

14 hogy­a­nemzetállami­homogenizáció­nyugatabbra­se­volt­problémamentes,­annak­bizonysá- ga­épp­a­par­excellence­nemzetállami­mintául­szolgáló­Franciaország,­ahol­még­a­18–19.

század­fordulóján­is­túlsúlyban­voltak­a­nem­franciául­beszélők,­és­főként­csak­a­véres­for- radalmi­diktatúra­következtében,­amikor­egyik­napról­a­másikra­üldözni­kezdték­az­ún.­ide- geneket­(arisztokratákat,­vidékieket,­nemzetiségeket),­vált­a­közelmúltra­elenyészővé­a­rész- arányuk­Franciaország­népességében,­amin­az­utóbbi­idők­bevándorlása­látszik­változtatni az­idegenellenesség­és­a­nacionalizmus­újbóli­föllángolásával­együtt.­a­nemzetállami­törek- vések­történelmi­vonatkozásait­ring­éva­dolgozta­föl­behatóan­konkrét­történelmi­dokumen- tumok­alapján­a­2004-ben­az­Államnemzet és kultúrnemzet válaszútján címen­kiadott­köny- vében,­egyebek­mellett­a­francia­fejleményeket­is­jellemezve­–­18.­p.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

jogúságot­hirdető­és­biztosítani­látszó­nacionalizmus­összefonódása­is.­vagyis­a­nemzeti eszme­megjelenik­a­baloldalon­is,­hogy­aztán­főként­a­2.­világháború­és­az­azt­követő évek­nemzetiszocialista­és­bolsevista­népirtásaiban­tetőződjön­és­váltson­át­a­közelmúlt- ra­valamiféle­populista­ideológiai­mischunggá­a­hatalmi­érdekek­szolgálatában.

a­sok­probléma­és­szenvedés­hatására,­amelyeket­okozott,­a­nemzeti­eszme­és­a nacionalizmus­a­2.­világháborút­követően­látszólag­visszaszorulni­látszott,­és­inkább csak­periférikus­és­regionális­(noha­nem­kevésbé­véres­és­a­világpolitikára­is­kiható) konfliktusokban­tört­felszínre­(észak-írország,­Baszkföld,­palesztina…).­a­kis­nemzetek, etnikumok­ veszélyeztetve­ érzik­ magukat,­ a­ létüket,­ identitásukat,­ és­ elismerést, önigazgatást,­önállóságot­követelnek.­ezeket­a­mozgalmakat­nem­lehet­mindig­egyér- telműen­magyarázni­vagy­pedig­egyszerűen­valamilyen­címke­(nemzeti­fölszabadító, haladó,­demokratikus,­szabadelvű,­hagyományőrző,­idegenellenes,­agresszív­stb.)­alá besorolni­és­kizárólagosan­megítélni,­mert­nagyon­sokrétűek­és­változatosak­a­külön- böző,­olykor­ellentétes­ideológiai­behatásoknak­és­az­aktuális­problémáknak­és­a­poli- tikai­érdekeknek­megfelelően.­hasonló­okokból­nehéz­elemezni­és­megítélni­a­nemzeti eszmének,­eszmerendszernek­más­mai­ideológiai­irányzatokhoz­való­kapcsolatát­is.

azért­is­így­van­ez,­mert­ezek­a­viszonyok­ma­még­annyira­kiforratlanok,­hogy­nehéz­a lényeges­mozzanatokat­megragadni,­bár­kétségtelenül­sokban­hasonlít­is­a­helyzet­a nacionalizmusnak­a­már­jelzett­klasszikus­ideológiákkal­való­összefonódására­és­riva- lizálására.¹⁵

hogyan­igazodhat­hát­ki­ezek­között­a­sokrétű­és­bonyolult­eszmei-ideológiai­hatá- sok­között­egy­politikailag­eléggé­szűk­határok­közé­szorított­fölvidéki­magyar,­milyen lehetőségekkel­számolhat,­hol­kereshet­szövetségeseket,­ha­esetleg­nem­akar­szlovák- ká­válni?­vagy­ellenkezőleg,­milyen­szlovák­vagy­nemzetek­fölötti­érdekekhez­csatla- kozva­nyerhet­viszonylag­a­legtöbbet­a­maga­számára?­hol,­miben­lelhet­támaszt,­erőt így­vagy­úgy­a­túléléshez?­egy­erős,­átütő­egyéniség­–­szabadelvűn­–­alkalmazkodni­és nyelvtől,­kultúrától­függetlenül­a­lehetőségekhez­képest­viszonylag­mindenütt­boldogul- ni­tud.­számára­jóformán­mindegy,­hogy­kivel­működik­együtt­kölcsönösen­előnyösen.

és­ bizonyára­ vannak­ ilyen­ egyéniségek,­ akik­ lélekben­ és­ anyagilag­ is­ elég­ erősek ahhoz,­hogy­magyarok­maradjanak,­ha­azt­is­értékesnek­és­kívánatosnak­tartják.­de hogyan,­miben­láthatják­értékesnek­a­magyarság­megőrzését,­ha­máshol,­más­értékek segítségével­esetleg­jobban­boldogulnak?

és­akik­nem­ennyire­alkalmazkodóképesek?­azok­ragaszkodjanak­a­hagyományos értékekhez,­és­próbálják­óvni­–­konzerválni,­amit­még­lehet­és­érdemes?­vagy­pedig politikai,­gazdasági-szociális­stb.­egyenjogúság­kivívására­törekedjenek,­és­így­(elvben

15 a­feminizmust­pl.­a­liberalizmushoz­hasonlíthatnánk,­az­enviromentalizmust­a­konzervativiz- mushoz,­a­fundamentalizmust­pedig­magához­a­nacionalizmushoz.­így­van­ez­a­populizmus- sal­is,­noha­az­„elvben”,­a­körülményektől­függően­bármilyen­irányultságú­lehet.­de­nem­árt óvatosnak­lenni­az­ítéletalkotásban,­mert­ezek­a­hasonlóságok­esetleg­tévútra­is­vezethet- nek­bennünket.­Mi­most­itt­helyszűke­miatt­is­inkább­eltekintünk­az­ilyen­összevetésektől­(a későbbiekben­majd­még­esetleg­jelzünk­néhány­összefüggést­ezzel­kapcsolatban),­azért­is, mivelhogy­képesnek­tartjuk­a­tisztelt­olvasót­is,­hogy­a­helyzet­viszonylagos­tisztázódásával szükség­esetén­maga­is­elvégezzen­néhány­a­föntiekhez­hasonló­összevetést­és­elemzést.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

inkább­talán­baloldali­irányultságú)­nacionalistává­legyenek?­vagy­más,­főként­olyan­a nemzeti­erők­együttműködésére­támaszkodjanak,­amelyekkel­nincsenek­érdekössze- tűzéseik?­vagy­mondjanak­inkább­le­bizonyos­követelésekről­és­kössenek­kompromisz- szumokat­más­előnyök­érdekében?­ha­pedig­a­fönti­célokból­esetleg­sikerült­valamit elérni,­akkor­kapcsolódjanak­be­a­gazdasági,­politikai­stb.­versenybe­másokkal­az­indi- vidualista­liberalizmus­vagy­a­liberális­nacionalizmus­szellemében?­s­a­kör­bezárulni látszik.

Lehetséges-e­valamilyen­másfajta,­de­hasonlóan­hatékonyan­orientáló­és­motiváló nagycsoport,­közösség,­szervezeti­forma,­mint­amilyen­a­nemzet­és­annak­ideológiája, ha­ezeknek­a­szükségszerű­hatalmi­korlátait,­behatároltságát,­erőszakosságát­megpró- bálnánk­kizárni,­meghaladni­és­ugyanakkor­megőriznénk­a­biztonságot­nyújtó­gazdasá- gi,­politikai,­kulturális­és­egyéb­motivációs­előnyeiket?­kialakulhat,­kialakítható-e­más hasonlóan­komplex­alapállás­a­globalizáció­és­az­azzal­összefonódó­vagy­szembekerü- lő­gazdasági­és­politikai­erők­mai,­egyre­kiélezettebbé­válni­látszó­harcában?­számít­- hatunk-e­másra­is,­mint­nem­a­békés­vagy­háborús­anarchikus­viszonyokat­és­az­óriási és­egyre­mélyebb­gazdasági­és­szociális­különbségeket­is­a­maguk­javára­kihasználni képes­és­kihasználó­gazdasági,­pénzügyi,­technikai,­politikai­stb.­elit(ek)­világuralmára, hanem­egy­lehetőleg­mindenki­számára­előnyös­világállam,­világpolgárság­létrejötté- re?­vagy­csak­egy­vallási­fundamentalizmus­által­létrehozott­rendszer­térfoglalása­való- színűsíthető,­ami­szembekerül­a­másik­oldal­vagy­a­többiek­más­jellegű,­de­hasonlóan átfogó­ rendszereivel­ egy­ újabb­ két-­ vagy­ többpólusú­ globális­ rendszerben­ háborús összetűzések­által­vagy­többé-kevésbé­békésebben­megosztva­egymás­közt­a­területi és­egyéb­befolyást­és­hatalmat?­vagy­valami­teljesen­másról­van­szó,­más­van­kialaku- lóban,­és­az­előbbiek­csak­a­mi­esetlen­és­elhibázott­kísérleteink­a­nehezen­átlátható, zűrzavaros­helyzet­értelmezésére,­mert­még­a­hibás­magyarázatot­is­jobbnak,­meg- nyugtatóbbnak­érezzük,­mint­a­semmilyent?

Mielőtt­még­ennek­az­eszmefuttatásnak­a­következő­részében­a­nemzet­létének­és a­hozzá­való­viszonyulásnak­az­erkölcsi­és­politikai­vetületeit­vennénk­számba,­a­követ- kezőket­mintegy­előkészítve­nézzünk­egy-két­szokásos­és­eléggé­régi­és­gyakori­gene- ralizáló­vádat­a­magyarokat­(és­ugyanúgy­a­szlovákokat)­illetően­is,­miszerint­a­magya- rok/szlovákok­nacionalisták,­vagy­éppen­ellenkezőleg,­nem­eléggé­nemzeti­irányultsá- gúak,­a­saját­javukat,­egyéni­karrierjüket­nézik­csak­és­nem­hajlandóak­azokat­fölál- dozni­a­közös­ügyért,­képtelenek­összefogni­a­nemzet­létét­veszélyeztető­idegenekkel szemben,­de­haszonleső­módon­még­együtt­is­működnek­azokkal.¹⁶van-e­ezekben­az elítélő­nézetekben,­vádakban­valami­igazság?­vagy­inkább­csak­elavult­klisék­és­jelzés- értékűek­ csupán,­ a­ megszólalók­ vagy­ az­ általuk­ „megjelenített”­ csoport,­ réteg­ (ami lehet­elég­széles­és­számbelileg­gyarapodó­is­a­megoldatlan­problémák­vagy­az­elég- telen­megoldásokról­a­figyelmet­el-­és­másfelé­terelni­próbáló­erők­hatására)­ideológia- ilag­(korlátoltan,­korlátozottan,­deformáltan)­motivált­hozzáállásának­kifejeződései?

16 Lehet,­hogy­nem­épp­ilyen­terminusokkal­fogalmazzák­meg­az­ítéletalkotók­az­ilyen­és­effajta jelenségeket­ elítélő­ véleményüket,­ hanem­ pl.­ a­ kurvamagyar,­ hejszlovák,­ nemzetáruló, magyarbarát­(magyarón),­cso­szi,­magyar?­rövidre­zárt­címkéit­használják­az­illetőkre,­sőt általánosítva­az­egész­közösségükre­is.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

nem­tévút-e­csupán­mindezek­az­ideológiai­megnyilvánulások?­de­még­ha­csak­tor- zítottan,­hibásan­utalnak­is­valamire­ezek­a­vélemények,­azt­mindenképp­jelzik,­hogy problémák­vannak­a­nemzeti­közösséggel,­hogy­a­nemzet,­a­nemzetiség­léte­kérdéses, veszélyeztetett,­hogy­azoknak­az­erőknek,­amelyek­megkérdőjelezik,­elutasítják,­nem érdekük­a­fönnmaradása,­hanem­esetleg­még­ki­is­használják­az­egymással­szemben- álló­nemzeteket­és­nacionalizmusokat,­szembefordítják­őket­egymással,­hogy­könnyeb- ben­célt­érhessenek­(a­divide­et­impera­régi­bevált­módszerét­alkalmazva).­Mi­az­igaz- ság?­ keressünk,­ föltételezzünk-e­ esetleg­ ilyen­ háttérerőket,­ ami­ az­ összeesküvés- elméletek­kedvenc,­mindenre­magyarázatul­szolgáló­módszere?­vagy­elegendő­lesz-e erkölcsileg­(a­jó­és­a­rossz,­a­helyes­és­a­helytelen­fogalmi­keretében)­értelmezni­a­fönt jelzett­problémákat?­avagy­(nemzet-,­régió-­és­világ)politikailag­és­gazdaságilag­is­ele- meznünk­kell-e­majd­ezeket­a­folyamatokat­a­cui­prodest?­(kinek­használ­és­mennyire hatékony)­ nézőpontjából?­ a­ következő­ alkalommal­ itt­ folytatjuk­ –­ számítva­ rá,­ hogy addig­ mások­ is­ utánanéznek­ és­ -gondolnak­ egynek-másnak­ ezzel­ kapcsolatban­ és esetleg­a­helyzet­is­tisztul­valamennyire.

összegzés

érdemes-e­magyarnak­lenni­és­maradni­Fölvidéken?­az­adott­politikai­helyzetben,­a nagyarányú­ lemorzsolódás,­ az­ asszimiláció­ ellenére­ vannak-e­ még­ lehetőségeink­ a jövőt­illetően?­saját­magukra­vannak-e­utalva­a­fölvidéki­magyarok,­vagy­valamilyen közösséget­alkotnak-e­másokkal,­amelynek­vannak­vezetői,­és­amely­szükség­esetén támogatja­is­őket?­vagy­hol­máshol­találhatnak­eszmei-erkölcsi­támogatást­a­fenti­kér- désekre­ választ­ keresésükben?­ segítséget­ nyújthatnak-e­ számukra­ a­ szaktudomá- nyok?­vagy­csak­a­hovatovább­egyre­áttekinthetetlenebb­politikai­ideológiai­csatározá- sok,­a­sokszor­populista­érvek­és­ellenérvek­útvesztőjéből­szűrhet­le­ki-ki­magának valamiféle­egyéni­kapaszkodókat?

a­nemzeti­eszmerendszer,­a­nacionalizmus­főként­politikai­ideológia,­a­liberalizmus, a­konzervativizmus,­a­szocializmus­és­a­többi­más­ideológia,­eszmerendszer­mellett, amelyek­sokszor­keverednek­is­egymással.­Melyikük,­illetve­milyen­elemeik­nyújthat- nak­emberileg,­erkölcsileg­is­elfogadható­érveket­a­fölvidéki­magyarok­számára­a­kul- turális,­gazdasági,­politikai­stb.­céljaik­elérése­érdekében?­ebben­az­inkább­filozófiai jellegű­esszéisztikus­tanulmányban,­és­a­további­folytatásában­ezeket­a­problémákat próbáljuk­gondolatilag­számba­venni­és­elemezni­a­számunkra­elérhető­elméleti­kon- cepciók­alapján­és­azok­segítségével.

Irodalom

allport,­Gordon­W.­1980.­A személyiség alakulása.Budapest,­Gondolat.

allport,­Gordon­W.­1977.­Az előítélet.Budapest,­Gondolat.

anderson,­Benedict­2006.­Elképzelt közösségek.­Budapest,­L’harmattan.

anzenbacher,­arno­1993.­Bevezetés a filozófiába.­Budapest,­herder­https://www.scribd.com/

doc/219009874/arno-anzenbacher-Bevezetes-a-filozofiaba

Barša,­pavel–strmiska,­Maximilián­1999­Národní stát a etnický konflikt.­Brno,­cdk.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja

Bauman,­ zygmunt­ 2006.­Komunita – hľadanie bezpečia vo svete bez istôt.­ Bratislava,­ vyda­- vateľstvo­spolku­slovenských­spisovateľov.

Bretter­ zoltán–deák­ ágnes­ (szerk.)­ 1995.­Eszmék a politikában: a nacionalizmus.­ pécs, Tanulmány.

csepeli­György­1987.­Csoporttudat – nemzettudat.Budapest,­Magvető.

Foucault,­Michael­1996.­A szexualitás történeteI.­A tudás akarása.­Budapest,­atlantisz.

Foucault,­Michael­2006.­Rád diskurzu.­Bratislava,­agora.

Fukuyama,­Frances­1994.­A történelem vége és az utolsó ember.­Budapest,­európa.

Geertz,­clifford­2000.­Interpretace kultur.praha,­sociologické­nakladatelství.

Gellner,­ernest­1984­Nations and nationalism.oxford,­Basil­Blackwell.

Giddens,­anthony­1998.­Důsledky modernity.­praha,­slon.

heywood,­arnold­1994.­Politické ideologie. praha,­victoria.

hobsbawm­eric­1997.­A nacionalizmus kétszáz éve.­Budapest,­Maecenas.

kekes,­John­2001.­A konzervativizmus ésszerűsége.­Budapest,­európa.

koller­Boglárka­2006.Nemzet, identitás és politika Európában.­Budapest,­L’harmattan.

korten,­david­c.­2001.­Keď korporácie vládnu svetu.­košice,­M.­hučko.

krejčí,­oskar­2007.­Mezinárodní politika.­praha,­ekopress.

Locke,­John­2003.­Értekezés az emberi értelemről.­Budapest,­Gondolat.

Lukacs,­John­1994.­A XX. század és az újkor vége.Budapest,­európa.

Móra­Ferenc­1989.­Georgikon – Könnyes könyv.pozsony,­Madách.

öllös­László­2008.­Az egyetértés konfliktusa. A Magyar Köztársaság alkotmánya és a határon túli magyarok.­somorja,­Fórum

renan,­ ernest­ 1882.­ Qu’est-ce une nation? http://classiques.uqac.ca/classiques/renan_

ernest/qu_est_ce_une_nation/renan_quest_ce_une_nation.pdf

ring­éva­2004.­Államnemzés és kultúrnemzet válaszútján. Budapest,­eLTe–eötvös.

rousseau,­Jean-Jacques­1947.­Társadalmi szerződés.Budapest,­phönix-oravetz.

scruton­roger­2005.­A nemzetek szükségességéről.Budapest,­helikon.

smith,­anthony­d.­2003­Choosen people. The sacred sources of national identity.London,­oxford smith,­anthony­d.­2009.­Ethno-symbolism and Nationalism.up. new­york,­routledge­https://smer- daleos.files.wordpress.com/2014/08/187370296-anthony-d-smith-ethno-symbo- lism-and.pdf

spaemann,­robert­1977.­Zur Kritik der politischen Utopie.­stuttgart,­klett-cotta.

szentandrási­Tibor­2014. vzťah­nacionalizmu­a­mravnosti.­Civitas,20,­47.­sz.­7–9.­p.

szentandrási­Tibor­2010.­situace­maďarských­menšin­ve­státech­sousedících­s­Maďarskem.­In Menšiny a integrující se Evropa.­kolín,­nezávislé­centrum­pro­studium­politiky.

szentandrási­Tibor­2002.­Národ, nacionalizmus a mravnosť.­disszertáció,­uk­Bratislava.

Tamás­Gáspár­Miklós­1999.­Törzsi fogalmak.­Budapest,­atlantisz.

Wittgenstein,­Ludwig­2004.­Logikai-filozófiai értekezés.­Budapest,­atlantisz.

FÓ RU M Társadalomtudományi Szemle, XIX. évfolyam 2017/1, Somorja