TMT 52. évf. 2005.11-12. sz.
5. Az EP élőben (EP Live)
Élőben követhetjük végig a honlap ezen részén az Európai Parlament legfontosabb eseményeit, köz
tük a plenáris üléseket, a bizottsági ülések java részét, a meghallgatásokat, valamint a sajtókonfe
renciákat.
só piaci szabályait. SOLVIT-központok mind a 25 európai uniós tagországban megtalálhatók, az EU-n kívül pedig Izlandon, Norvégiában és Liech
tensteinben működnek.
A SOLVIT működése
SÖMT
Bemutatjuk... a S O L V I T hálózatot
A belső piac olyan bel
ső határok nélküli térsé
get jelent, amelyen be
lül megvalósul az áruk, a személyek, a szolgál
tatások és a töke sza
bad áramlása. Ezt az
Európai Unió négy szabadságjogaként ismerjük. A szabadságjogok már a Római Szerződésben (1957) is megfogalmazódtak, amely lefektette az egységes európai belső piac létrehozásának ter
vét. 1986-ban aláírták az Egységes Európai Ok
mányt, mely az egységes belső piac megteremté
séhez szükséges intézkedések végrehajtásának szakaszait és menetrendjét tartalmazta.
Az Európai Unió belső piaca különleges és sokrétű lehetőségeket kínál az EU tagországaiban élő állampolgárok és vállalkozások számára, elég, ha a munkavállalásra, továbbtanulásra vagy egy má
sik tagországban való letelepedés lehetőségére gondolunk Bárkivel megtörténhet azonban, hogy akadályokkal, problémákkal kell szembesülnie.
Ilyen problémák például abból adódhatnak, hogy egy másik tagállam hatóságai a belső piaci jog
szabályokat helytelenül, nem a jogszabályoknak megfelelően alkalmazzák. Ezek orvosolására és megoldására hozta létre az Európai Bizottság a S0í.W7-0t.
Mi a S O L V I T ?
Elektronikus problémamegoldó hálózat, vitarende
zési mechanizmus, amely lehetővé teszi, hogy a vitákat a bírósági per helyett más módon, a ható
ságokkal egyeztetve, gyorsabban, rugalmasabban lehessen megoldani. Kialakítását 2001-ben kezd
ték el egy EU-ajánlás alapján. Ebben a nem köte
lező érvényű jogszabályban rögzítették a mecha
nizmus működésének alapelveit és főbb szabá
lyait. Az ajánlás hangsúlyozta, hogy a SOLVIT-ot egy informális rendszerként kell megvalósítani, melynek célja, hogy meggyorsítsa a felmerülő viták elintézését, mindig szem előtt tartva az EU bel-
A rendszer alapját a SOLVIT-központokból álló hálózat képezi. A központok a tagállamok állam
igazgatásában kapnak helyet, s együttműködve próbálják meg a hozzájuk fordufó ügyfelek hatósá
gokkal szembeni vitás ügyeit gyorsan megoldani.
Az adott tagállambeli SOLVIT-központ fogadja az állampolgárok és vállalkozások panaszos ügyeit, s megvizsgálja, hogy az elé tárt ügy megfelel-e a SOLVIT igénybevételéhez szükséges kritériumok
nak. Ezután az ügyet továbbítja egy másik állam
ban lévő, az ügyben illetékes SOLVIT-központnak.
E központ feladata felvenni a kapcsolatot saját országának azon hatóságával, amelynek döntését kifogásolták, s olyan megoldást javasolni, amely megfelel a belső piaci szabályoknak. Az eljárás menete panasz esetén: miután a hazai központ megkapta az ügyet, megvizsgálja, hogy valóban a hatáskörébe tartozik-e. Fontos tudni, hogy a SOLVIT-központok nem foglalkoznak olyan ügyek
kel, amelyek
• bírósági eljárás tárgyai,
• cégek között vagy cégek és magánszemélyek közötti viták,
• nem belső piaci jogszabályt érintő ügyek.
Ha a hazai központ elfogadta, az adatokat nyilván
tartásba veszi Az illetékes központ ezután szintén megvizsgálja az ügyet, s egy héten belül dönt az elfogadásáról. Ezután 10 hét áll rendelkezésre, hogy - konzultálva saját országa érintett hatósága
ival - a belső piaci szabályoknak megfelelő meg
oldást javasoljon. Az ügyfél az eljárás során bár
mikor áttérhet a vitarendezés formális (pl. bírósági) útjára. A SOLVIT ilyen esetben megszünteti az eljárást.
A SOLVIT célterületei
Elsősorban a következő területeken próbál segít
séget és tájékoztatást nyújtani: adózás, gépjármű nyilvántartásba vétele, határellenőrzés, közbe
szerzés, letelepedés, munkavállalás, oktatásban való részvétel, továbbtanulás, szakképesítések és diplomák kölcsönös elismerése, szociális bizton
ság, tartózkodási engedély, termékek és szolgálta
tások szabad áramlása, töke szabad áramlása, választójog, vezetői engedélyek.
573
EU-információ A SOLVIT Magyarországon
A SOLVIT rendszernek 2004. május 1-jétöl Ma
gyarország és a többi újonnan csatlakozott ország is tagjává vált. A magyar SOLVIT-központ kezdet
ben a Külügyminisztériumban, majd az Európai Ügyek Hivatalában kapott elhelyezést. A magyar SOLVIT-iroda elérhetőségei:
SOLVIT Központ Vezető: Kátai Anikó
Európai Ügyek Hivatala 1133 Budapest, Pozsonyi út 56.
Tel.: +36 1 441 7979, Fax: +36 1 458 2061 solvit@meh.hu
A magyar SOLVIT-iroda az elmúlt évben tizenhá
rom ügyben indított eljárást, 73-ban más úton segí
tettek a hozzájuk fordulóknak: pl. tájékoztatták őket a közösségi jogszabályok tartalmáról, az egyes tagállamok azokat értelmező gyakorlatáról, és a kapcsolatos eljárási kérdésekről. A hazai kirendelt
ség hét esetben segített magyar, és hat esetben külföldi panaszosoknak.
További információk és forráshelyek a SOLVIT-róf:
• európai uniós hivatalos oldal: http://europa.
eu.int/solvit/
• kormányzati portál: http://www.magyarorszag.
hu/
• Miniszterelnöki Hivatal: http://www.meh.hu/
Új Eurobarometer-felmérés az európai polgárok tudomány és technika iránti attitűdjéről
2005. június 13-án I- tette közzé az \i | Európai Bizottság Sajtó Főigazga
tósága annak az Eurobarometer-
felmérésnek az eredményeit,
amelyben az európai polgárok attitűdjét vizsgálták a tudomány és technika, az
információs társadalom témájában. A felmérést 2005. január-februárban végezték. Az elemzés a következő területekre összpontosított:
• az európai polgárok információ iránti érdeklődé
se és információs szintje;
• a tudomány és technológia képe és ismerete;
• attitűd a tudomány és technológia irányában;
• a kutatók és a politikai döntéshozók felelőssége;
• az európai tudományos kutatás ismertsége a polgárok körében.
1. Először azt vizsgálták, hogy az európai polgárok mennyire informáltak a tudomány és technológia világáról. Érdeklödnek-e a terület újdonságai iránt, s ha igen, mely részei foglalkoztatják őket a legin
kább, íme néhány eredmény:
• a megadott témák közül az európaiakat legin
kább a környezetszennyezéssel kapcsolatos hí
rek érdeklik (a további listaelemek: új orvosi, gyógyszerészeti felfedezések; új találmányok és technológiák; új tudományos felfedezések;
sporthírek; politikai hírek);
• az új találmányok és technológiák iránt legtöb
ben Cipruson érdeklödnek (54%), legkeveseb
ben pedig az EU-tagállamok közül Litvániában (14%) - Magyarország a maga 34%-ával ennek a listának a 1 1 . helyére került (25 tagállamból);
• az érdektelenség okait kutatva a legtöbbet emlí
tett indok az volt, hogy nem értenek a területhez a polgárok, és maguktól távolinak érzik a tudo
mány és technológia világát;
• a tudományos és technológiai vívmányok közül leginkább az orvosi kutatás és felfedezések (61%) vonják magukra az állampolgárok figyel
mét, második helyen a környezetvédelmi kutatá
sokat említették a legtöbben (47%);
• a tájékozottságot vizsgálva azt mutatják az eredmények, hogy a polgárok érdeklődése na
gyobb a tudomány és technológia világa iránt, mint amekkora a tényleges ismeretük a terüle
ten.
Arra a kérdésre, hogy az elmúlt 12 hónapban mely intézménytípust keresték fel a vizsgálatban részt
vevők, az 1. ébrén látható eredmény született.
-<• • • o f i h , : r o l l o w i n g h a v c y o u v i s í r c d i n t h c l a * t T w d v e •:•!• ' Hfc E U 25
Pub ic h U i a rT
1 ™ 1
ZűO o r * q u a n u m
firl n . i e u m
.
S t i e n t e m u t e u T , o r i p t h n o l o g v m g s e , j m o r í i i e n c e e p n r r e 5 t i e n « e « r i i b i f i ö n e i s e i e n e e * w e e k_
—
N ő n e i?' ü i e s e J S P O N T A N E O U Í . ; flinta
D K
1. ábra
574
