MAGYAR KÖZLÖNY 30. szám
M A G YA R O R S Z Á G H I VATA L O S L A PJ A 2020. február 26., szerda
Tartalomjegyzék
2020. évi I. törvény A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII.
törvény, valamint az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi
CXXVII. törvény módosításáról 972
5/2020. (II. 26.) EMMI rendelet Az Idősbarát Önkormányzat Díj alapításáról és adományozásáról szóló
58/2004. (VI. 18.) ESZCSM–BM együttes rendelet módosításáról 975 96/2020. (II. 26.) KE határozat Dandártábornok szolgálati viszonyának megszüntetéséről 976 1062/2020. (II. 26.) Korm. határozat A földügyi szabályozás érvényesítésének koordinálásáért felelős
kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól 976
1063/2020. (II. 26.) Korm. határozat A Budapest Fejlesztési Központ létrehozásáról, a kiemelt budapesti állami magasépítési beruházások megvalósításának felelősségi rendjéről, valamint a budapesti városfejlesztési, várostervezési, urbanisztikai, városkutatási és közlekedéstervezési feladatok, továbbá a nemzetközi sportesemények megpályázásával és megrendezésével
összefüggő feladatok ellátásáról 977
II. Törvények
2020. évi I. törvény
a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény, valamint az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény módosításáról*
1. A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény módosítása
1. § A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felet – ha törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés alapján nem illeti meg tárgyi költségmentesség – költségfeljegyzési jog illeti meg
a) a származási perben,
b) a szülői felügyelettel kapcsolatos perben,
c) a törvényen alapuló tartással kapcsolatos perben, ideértve a tartásdíjnak a kötelezett járandóságait folyósító szervtől vagy más személytől való behajtása, a tartásdíj megszüntetése vagy összegének megváltoztatása, a tartásdíjra irányuló végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti pert, továbbá a határon átnyúló tartási ügyben a tartásra kötelezett adatainak beszerzése iránti eljárást is,
d) a munkaügyi vagy közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben, kivéve azt a pert, amelyben a felet tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg,
e) a bányakár megtérítése iránti perben,
f) a személy életének, testi épségének vagy egészségének bűncselekménnyel történő megsértése miatti kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése iránt indított perben, és
g) a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti nemperes eljárásban.”
2. Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény módosítása
2. § (1) Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Ejht.) 213. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„213. § A Kp. 40. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A keresetlevelet a benyújtástól számított harminc napon belül kell az ügy irataival együtt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz továbbítani. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetében az elsőfokon eljárt közigazgatási szerv a keresetlevelet a benyújtástól számított tizenöt napon belül az ügy irataival együtt felterjeszti a másodfokon eljárt közigazgatási szervhez, amely azokat a benyújtástól számított harminc napon belül továbbítja a bírósághoz. A járási (fővárosi kerületi) hivatal eljárásában hozott cselekmény esetében a járási (fővárosi kerületi) hivatal a keresetlevelet a benyújtástól számított tizenöt napon belül az ügy irataival együtt felterjeszti a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz, amely azokat a benyújtástól számított harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.
(2) Ha a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet a benyújtástól számított öt, többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény, illetve a járási (fővárosi kerületi) hivatal eljárása esetén – a benyújtástól számított három napon belüli felterjesztést követően – nyolc napon belül kell az ügy irataival együtt a bírósághoz továbbítani.
(2a) Jogszabály kötelezővé teheti, hogy valamely ügyben a keresetlevél benyújtásáról a felügyeleti szervet értesíteni kell.””
* A törvényt az Országgyűlés a 2020. február 25-i ülésnapján fogadta el.
(2) Az Ejht. 247. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„247. § (1) A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény a következő 7/A. alcímmel egészül ki:
„7/A. A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárás
22/A. § (1) A bíróság vagy a gyámhatóság által a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban, továbbá a bíróság vagy a gyámhatóság által jóváhagyott kapcsolattartást rendező egyezségben (a továbbiakban: a kapcsolattartásra vonatkozó határozat) foglaltak megszegése esetén a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak végrehajtásának elrendelése e törvény szerinti eljárásban kérhető. A bíróság a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtását – végrehajtható okirat kiállítása nélkül – végzéssel rendeli el. E végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.
(2) A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtását a Ptk. szerint kapcsolattartásra jogosult és kapcsolattartásra kötelezett személy kérheti.
(3) Az eljárás járásbíróság hatáskörébe tartozik.
(4) Az eljárás lefolytatására az a bíróság illetékes, amelynek területén a kapcsolattartással érintett gyermek belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye található.
(5) Ha az illetékes bíróság a (4) bekezdés alapján nem állapítható meg, az eljárásra a Budai Központi Kerületi Bíróság az illetékes.
22/B. § (1) A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti kérelemben fel kell tüntetni
a) az eljáró bíróságot és azokat az adatokat, amelyekből a bíróság illetékessége – ha az ügyben külföldi elem van, joghatósága – megállapítható,
b) a kérelmező nevét, lakóhelyét, továbbá a kérelem előterjesztésére való jogosultság jogcímét, c) a kérelmezett nevét, lakóhelyét továbbá egyéb, az azonosításához szükséges adatot, d) a kapcsolattartással érintett gyermek, gyermekek adatait,
e) a kapcsolattartásra vonatkozó határozatot kibocsátó bíróság vagy gyámhatóság megnevezését, a határozat számát,
f) annak leírását, hogy a kapcsolattartás megszegése milyen magatartással vagy mulasztással valósult meg vagy milyen egyéb tevékenység vagy mulasztás akadályozza vagy zavarja a kapcsolattartást,
g) a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásának elrendelése iránti határozott kérelmet.
(2) A kérelmező a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti kérelemben kérheti, hogy a bíróság kötelezze a kérelmezettet a kapcsolattartás megszegése folytán keletkezett igazolt költségeinek viselésére.
(3) A kérelmet a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegésétől vagy annak a kérelmező tudomására jutásától számított 30 napon belül lehet előterjeszteni. A határidőt az elmaradt kapcsolattartás pótlása esetén a kapcsolattartás pótlására megállapított legközelebbi megfelelő időpont lejártától kell számítani.
(4) A kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegésének minősül, ha a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett neki felróható okból
a) határidőben nem tesz eleget kapcsolattartási kötelezettségének,
b) a határozatban megállapított határidő alatt nem pótolja az elmaradt kapcsolattartást, c) a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza vagy
d) egyéb módon meghiúsítja a gyermekkel való zavartalan kapcsolattartást.
22/C. § (1) A bíróság a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásának elrendelése tárgyában szükség esetén meghallgatást tart. A meghallgatásra szabályszerűen megidézetteknek a távolmaradása a meghallgatás megtartását és a végrehajtás elrendelése tárgyában való döntés meghozatalát nem gátolja.
(2) Ha a bíróság megállapítja, hogy a kérelmezett megszegte a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltakat, elrendeli a végrehajtást. A bíróság a végrehajtást elrendelő végzésben a kérelmezettet felhívja, hogy a) a végzés kézhezvételét követően esedékes kapcsolattartásnak a kapcsolattartásra vonatkozó határozat szerinti időpontban és módon tegyen eleget,
b) a kapcsolattartásra jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartás pótlását a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül biztosítsa, és megjelöli a pótlás végső határidejét vagy
c) ha a kapcsolattartásnak egyéb, a kapcsolattartásra jogosultnak fel nem róható akadálya volt, annak elhárulását követően biztosítsa a gyermekkel való zavartalan kapcsolattartást.
(3) A végrehajtást elrendelő végzésben figyelmeztetni kell a kérelmezettet a felhívás nemteljesítésének 22/D. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezményeire.
(4) A bíróság erre irányuló kérelem esetén kötelezi a kérelmezettet a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegése folytán keletkezett igazolt költségek viselésére.
(5) Ha a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása elrendelésének feltételei nem állnak fenn, a bíróság a kérelmet elutasítja. A végzés ellen fellebbezésnek van helye.
22/D. § (1) A bíróság a végrehajtást elrendelő végzést azzal a felhívással küldi meg a kérelmezőnek, hogy az önkéntes teljesítésre kitűzött határidő eltelte után annak teljesítéséről vagy elmaradásáról értesítse a bíróságot.
(2) A teljesítés elmaradása esetén a bíróság
a) megkeresi a gyámhatóságot, hogy a család- és gyermekjóléti intézményrendszer bevonásával mozdítsa elő a kérelmezett teljesítését,
b) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 174. § c) pontja szerinti pénzbírságot szabhat ki,
c) a kapcsolattartás szabályainak rendszeres és visszatérő megszegése esetén a gyermek rendőrség közreműködésével történő, a Vht. 180/B. § szerinti átadását rendelheti el,
d) megkeresheti a gyámhatóságot a szülői felügyeleti jog rendezése vagy a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránt per megindítása érdekében, feltéve, hogy az a kiskorú gyermek érdekében áll, és azt a szülő vagy harmadik személy is kéri vagy
e) feljelentést tehet kiskorú veszélyeztetése vagy kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása miatt.
(3) A bíróság a végrehajtásnak a (2) bekezdésben felsorolt azt a módját köteles elrendelni, amely – az ügy körülményeit figyelembe véve – a leghatékonyabban mozdítja elő a kötelezettség teljesítését. A (2) bekezdés d) és e) pontjában foglalt intézkedések a (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjában foglalt intézkedés mellett is elrendelhetők.
(4) A bíróság a (2) bekezdésben foglalt intézkedések közül egyszerre többnek az alkalmazását is elrendelheti. Ha a kérelmezett a pénzbírságot kiszabó végzésben megállapított határidő alatt sem teljesítette a kötelezettségét, a pénzbírság ismételten kiszabható.
(5) A bíróság a (2) bekezdésben foglalt intézkedések elrendeléséről végzéssel határoz. A végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.
(6) A (2) bekezdés c) pontja szerinti intézkedés elrendelése esetén a bíróság a végzést elektronikus úton haladéktalanul megküldi a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szervének.
22/E. § (1) Ha a kapcsolattartás a 14. életévét betöltött gyermek akaratnyilvánítása miatt hiúsul meg, a bíróság a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtását felfüggeszti, feltéve, ha
a) a kapcsolattartásra jogosult és kötelezett – kérelemre vagy a bíróság elrendelése alapján – közvetítői eljárást vesz igénybe vagy
b) a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett a kapcsolattartás megváltoztatását, korlátozását vagy megvonását kéri a gyámhatóságtól.
(2) Az eljárás felfüggesztésére
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a közvetítői eljárás befejezéséig, legfeljebb azonban a közvetítői eljárás megindulását követő két hónapig,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kapcsolattartás megváltoztatására vagy megvonására irányuló eljárás befejezéséig
kerül sor.
(3) Ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti eljárás eredményesen befejeződik, a bíróság a végrehajtási eljárást megszünteti.””
3. Záró rendelkezések
3. § Ez a törvény 2020. március 1-jén lép hatályba.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
V. A Kormány tagjainak rendeletei
Az emberi erőforrások minisztere 5/2020. (II. 26.) EMMI rendelete az Idősbarát Önkormányzat Díj alapításáról és adományozásáról szóló 58/2004. (VI. 18.) ESZCSM–BM együttes rendelet módosításáról
Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 24. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § (1) Az Idősbarát Önkormányzat Díj alapításáról és adományozásáról szóló 58/2004. (VI. 18.) ESZCSM–BM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Bizottság hét tagból áll. A Bizottság)
„b) négy további tagját az emberi erőforrások minisztere kéri fel, közülük kettőt az Idősek Tanácsának (a továbbiakban: Tanács) tagjai közül,”
(2) Az R. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Bizottság megbízatása öt évre szól. A tag a megbízatásáról lemondhat. Az elnök megbízatását a miniszterek együttesen vonhatják vissza. A további tagok megbízatását az őt felkérő miniszter – a Tanács tagja esetén a Tanács véleményének kikérését követően – vonhatja vissza.”
2. § Az R. 5. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Évente legfeljebb tizenkét Díj kerül kiadásra. A Díj odaítéléséről a miniszterek együttesen döntenek.
(2) A pályázaton nyertes helyi önkormányzat Díjat és elismerést tartalmazó oklevelet kap. A Díj leírását a rendelet melléklete tartalmazza. A Díjjal járó pénzjutalom összege 1 500 000 forint, amelyet a díjazott önkormányzat az idősügy területén használ fel.”
3. § Az R.
a) 4. § (2) bekezdésében és 5. § (4) bekezdésében a „Tájékoztatóban” szövegrész helyébe a „Hírlevélben” szöveg, b) 5. § (6) bekezdésében az „Az Idősügyi Tanács” szövegrész helyébe az „A Tanács” szöveg
lép.
4. § Hatályát veszti az R.
a) 3. § (2) bekezdés c) pontja, b) 6. § (2) bekezdése.
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Dr. Kásler Miklós s. k.,
emberi erőforrások minisztere
IX. Határozatok Tára
A köztársasági elnök 96/2020. (II. 26.) KE határozata dandártábornok szolgálati viszonyának megszüntetéséről
Az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés e) pontja, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 32. § (1) bekezdése, 80. § (2) bekezdés a) pontja és 83. §-a alapján – a belügyminiszter javaslatára, a hivatásos szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló megállapodásra tekintettel – dr. Huszár László címzetes büntetés-végrehajtási dandártábornok hivatásos szolgálati viszonyát 2020. február 29-ei hatállyal megszüntetem.
Budapest, 2020. február 18.
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Ellenjegyzem:
Budapest, 2020. február 24.
Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter
KEH ügyszám: KEH/00852-2/2020.
A Kormány 1062/2020. (II. 26.) Korm. határozata
a földügyi szabályozás érvényesítésének koordinálásáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól
1. A Kormány a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 12. § (1) bekezdésében meghatározottfeladatkörében eljárva dr. Fazekas Sándort 2020. február 21. napjától 2022. február 20. napjáig a földügyi szabályozás érvényesítésének koordinálásáért felelős kormánybiztossá (a továbbiakban: kormánybiztos) nevezi ki.
2. A kormánybiztos az 1. pont szerinti feladatkörében
a) megvizsgálja és nyomon követi a zsebszerződések visszaszorítását célzó szabályozás hatályosulását, ennek érdekében elemzi a kérdés kapcsán megszületett bírósági döntéseket és hatósági határozatokat;
b) áttekinti a földügyi szabályozást, különös tekintettel a haszonélvezet, haszonbérleti jog intézményének vizsgálatára, az érintett tárcákkal egyeztetve – szükség szerint – javaslatot tesz a szabályozás megváltoztatására;
c) a termőföld védelme és a magyar gazdák érdekében az érintett tárcákkal egyeztetve − szükség szerint – javaslatokat fogalmaz meg.
3. A kormánybiztos feladatai ellátása érdekében kapcsolatot tart a) a belügyminiszter útján az országos rendőrfőkapitánnyal;
b) az igazságügyi miniszter útján az Országos Bírósági Hivatallal;
c) a pénzügyminiszter útján a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal;
d) a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal;
e) a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal.
4. A Kormány felhívja a kormánybiztos tevékenységével érintett szerveket, intézményeket, hogy a kormánybiztos feladatának ellátásához szükséges adatokat, információkat bocsássák a kormánybiztos rendelkezésére.
5. A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök a Miniszterelnökséget vezető miniszter útján irányítja.
6. A kormánybiztos a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 31. § (2) bekezdése szerinti díjazásra és kormányrendeletben meghatározott juttatásokra jogosult.
7. A kormánybiztos tevékenységét a Miniszterelnökség szervezetében működő ötfős titkárság (munkacsoport) segíti.
8. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba, és 2022. február 21-én hatályát veszti.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 1063/2020. (II. 26.) Korm. határozata
a Budapest Fejlesztési Központ létrehozásáról, a kiemelt budapesti állami magasépítési beruházások megvalósításának felelősségi rendjéről, valamint a budapesti városfejlesztési, várostervezési, urbanisztikai, városkutatási és közlekedéstervezési feladatok, továbbá a nemzetközi sportesemények megpályázásával és megrendezésével összefüggő feladatok ellátásáról
1. A Kormány
1.1. egyetért azzal, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt, a feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok megvalósításának támogatására létrejöjjön a BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Budapest Fejlesztési Központ), amely budapesti és fővárosi agglomerációs városfejlesztési, várostervezési, városkutatási, közlekedéstervezési és egyéb átfogó urbanisztikai feladatokat, beruházás-előkészítési és a Kormány egyedi döntése alapján megvalósítási feladatokat, valamint jogszabályokban és közjogi szervezetszabályozó eszközökben meghatározott feladatokat lát el;
1.2. egyetért azzal, hogy a kiemelt budapesti állami magasépítési beruházások – mint a kiemelt budapesti fejlesztésekkel összefüggő állami feladatok ellátása keretében kivételesen kezelt beruházások – esetében a) a megvalósító építtetői feladatokat az állami magasépítési beruházások egységes, összehangolt
megvalósítása érdekében létrehozott Beruházási Ügynökség látja el az állami magasépítési beruházásokról szóló 299/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet általános szabályai szerint, kivéve, ha a Kormány egyedi határozatában az adott magasépítési beruházás megvalósítójának a Beruházási Ügynökség helyett más szervet jelöl ki,
b) a tervező és az előkészítő építtető tevékenységét támogató egyéb közreműködő – ide nem értve a tervellenőrt – megbízására vonatkozó eljárásban a kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztos (a továbbiakban: Kormánybiztos) és a Budapest Fejlesztési Központ önállóan jár el,
c) amennyiben a Beruházási Ügynökség a megvalósító építtető, az állami magasépítési beruházásokról szóló 299/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet általános szabályai szerint, az állami magasépítési beruházások általános eljárásrendjének megfelelően a Beruházási Ügynökség jóváhagyja az engedélyezési dokumentációt, valamint a kivitelezési dokumentációt, továbbá az előkészítés során – a b) alpont szerinti kivétellel – ellátja a vonatkozó jogszabályok szerinti feladatokat, és gyakorolja a számára biztosított jogköröket,
d) jelen pont szabályait azon kormányzati magasépítési beruházások esetében kell alkalmazni, amelyek előkészítésének megkezdéséről a Kormány döntését jelen határozat közzétételét követően hozta;
1.3. – az 1.1. és 1.2. alpontban foglaltakkal összhangban – egyetért azzal, hogy a 2022. évi magyar–szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság sikeres megrendezése érdekében megvalósuló új budapesti multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok, beleértve a kapcsolódó területrendezési és közlekedésfejlesztési munkálatokat, megvalósító építtetője a Beruházási Ügynökség legyen, és felhívja a Kormánybiztost, a Miniszterelnökséget vezető minisztert és a nemzeti vagyon kezeléséért felelős
tárca nélküli minisztert, hogy gondoskodjanak a beruházással kapcsolatos megvalósító építtetői feladat átadás-átvételéhez szükséges intézkedések végrehajtásáról;
Felelős: kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztos Miniszterelnökséget vezető miniszter
nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter Határidő: e határozat közzétételét követő 60 napon belül
1.4. a Budapest Bozsik Stadion labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztések beruházás, valamint az 1.3. alpont szerinti beruházás megvalósítása tekintetében a Kormánybiztos irányítási jogát megszünteti;
1.5. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert és a Kormánybiztost, hogy a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterrel és a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárával együttműködve az 1.1. és 1.2. alpontban foglaltak végrehajtása érdekében készítsenek előterjesztést a Kormány részére a vonatkozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök módosításáról, valamint a kiemelt budapesti állami magasépítési beruházásokkal kapcsolatos feladatok 1.2. alpont szerinti ellátásával összefüggésben szükséges további intézkedésekről, a költségvetési források és létszám átadására kiterjedően;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztos nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára Határidő: e határozat közzétételét követő 30 napon belül
1.6. egyetért azzal, hogy valamennyi, állami támogatással megrendezendő, kiemelt hazai rendezésű, nemzetközi jelentőségű sportesemény, valamint állami támogatásból megrendezendő hazai és külföldi sportdiplomáciai esemény pályázatának és megrendezésének kormányzati felelőse a Kormánybiztos legyen, azzal, hogy a) az ezen sportesemények pályázásához és megrendezéséhez szükséges forrást a központi
költségvetés XI. Miniszterelnökség fejezetében – külön fejezeti kezelésű előirányzaton – kell biztosítani, továbbá
b) amennyiben ezen sportesemények pályázatához és megrendezéséhez állami tulajdonú gazdasági társaság közreműködése szükséges, az – a Kormány külön döntése alapján – a Miniszterelnökséget vezető miniszter vagy a Budapest Fejlesztési Központ tulajdonosi joggyakorlása alatt működő társaság vagy ezek többségi tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság legyen;
1.7. felhívja
a) a Kormánybiztost, hogy a miniszterelnök kabinetfőnökével együttműködve dolgozza ki az 1.6. alpont szerinti nemzetközi sportesemények megrendezésére vonatkozó stratégiát, szervezeti kereteket és egységes arculatot, és az erről szóló előterjesztést terjessze a Kormány elé,
Felelős: kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztos a miniszterelnök kabinetfőnöke
Határidő: e határozat közzétételét követő 30 napon belül
b) a Kormánybiztost és a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárával együttműködve készítsen előterjesztést a Kormány részére a vonatkozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök módosításáról, valamint a kormányzati feladatok 1.6. alpont szerinti ellátásával összefüggésben szükséges további intézkedésekről, a költségvetési források és létszám átadására kiterjedően;
Felelős: kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztos
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára Határidő: e határozat közzétételét követő 30 napon belül
1.8. egyetért azzal, hogy a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (cégjegyzékszám:
01-09-335203, székhely: 1123 Budapest, Alkotás utca 48. B7. ép. fszt. 13–18.) felett a tulajdonosi jogokat a Miniszterelnökséget vezető miniszter gyakorolja;
1.9. felhívja a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy az 1.8. alpont végrehajtása érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket;
Felelős: nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter Határidő: 2020. június 30.
1.10. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, a Miniszterelnökséget vezető minisztert és a Kormánybiztost, hogy gondoskodjanak a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvényben az 1.6. alpont szerinti feladatokhoz biztosított előirányzat – XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet és XI. Miniszterelnökség fejezet közötti – átcsoportosításáról.
Felelős: emberi erőforrások minisztere Miniszterelnökséget vezető miniszter
kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztos Határidő: e határozat közzétételét követő 30 napon belül
2. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
3. A kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól szóló 1250/2018. (V. 25.) Korm. határozat [a továbbiakban: 1250/2018. (V. 25.) Korm. határozat] 4. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kormánybiztos az 1. pont szerinti feladatkörében eljárva)
„a) a sportpolitikáért felelős miniszterrel, a sportági szakszövetségekkel és a Magyar Olimpiai Bizottsággal együttműködve ellátja a hazai, kiemelt jelentőségű nemzetközi vagy nemzetközi érdeklődésre számot tartó, esetileg vagy ismétlődő jelleggel, egyéb állami támogatással megrendezendő sporteseményeknek, így többek között, de nem kizárólagosan
aa) a felnőtt és az az alatti első utánpótlás korosztály világbajnoksága, ab) a felnőtt és az az alatti első utánpótlás korosztály Európa-bajnoksága,
ac) a felnőtt világkupa (az adott sportág nemzetközi szövetsége által az éves versenynaptárban világkupaként meghatározott verseny),
ad) egyéb jelentős nemzetközi súllyal bíró esemény (mint a Giro d’Italia, GAISF World Urban Games, FINA Champions Swim Series, FIDE World Chess Olympiad),
ae) az olimpiai, paralimpiai kvalifikációs verseny,
af) a világ- és európai sportági szövetség vagy nemzetközi sportszervezet (mint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, Nemzetközi Paralimpiai Bizottság, Global Association of International Sports Federations) által rendezett kongresszus, konferencia, illetve szövetség irányító és szakmai szerveinek ülése
megpályázásával és megrendezésével kapcsolatos kormányzati feladatokat, ennek keretében kidolgozza az ezen feladatokra vonatkozó, 2030-ig tartó időszak kormányzati stratégiáját (a továbbiakban: Kiemelt Nemzetközi Sportesemény Stratégia), amely tartalmazza a megpályázandó kiemelt nemzetközi sportesemények felsorolását, valamint irányítja a Kiemelt Nemzetközi Sportesemény Stratégia végrehajtását,”
4. Az 1250/2018. (V. 25.) Korm. határozat 6. pontjában az „1. mellékletben meghatározott beruházások előkészítését és megvalósításuk irányítását” szövegrész helyébe az „1. mellékletben meghatározott beruházások előkészítését és – az 1. melléklet 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 13., 14. és 15. pontja szerinti beruházások kivételével – megvalósításuk irányítását” szöveg lép.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti.
A szerkesztésért felelős: dr. Salgó László Péter.
A szerkesztőség címe: Budapest V., Kossuth tér 4.
A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a http://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el.
A Magyar Közlöny oldalhű másolatát papíron kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Felelős kiadó: Papp Tibor ügyvezető.
