Eger közoktatásügye

(1)

5. szám.

vagy deszka a l'edőanyaga, s csak 0970 a nád- vagy zsuptetős házak aránya. Árvíz- és tűzbiztonság szempontjából tehát a helyzet igen kedvező. 30 évvel ezelőtt azonban különösen az utóbbi tekintetben nagyon veszélyes állapotok voltak, Bámulatos ha- ladás látszik azóta a tetőzetek anyaga te- kintetében. 1000—ban még csak 8%—a a la—

kóházaknak volt tűzálló anyaggal fedve és 92%—a (közte 79170 zsindely vagy deszka,

12'9% nád- vagy zsuptető) könnyen gyúló

és éghető anyaggal. 131vtizedről-e'vtizedre rohamos a javulás egészen a mai helyzetig.

A falazat építési anyagában is nagy a javu—

lás; 30 évvel ezelőtt a kőből, téglából épült házak az Összesnek még csak 72'0%—át tet—

ték, ma már 91'8%—át. A vályogépiiletek (szilárd alappal vagy anélkül) 1900—ban 24'7%—ot képviseltek, 1030—ban már csak 8'1%-ot, Végül a fából (rőzséből) épült há- zak, amelyek száma 1900-ban még közel 100 volt (2'7% ), majdnem teljesen eltűntek.

Ezekben vázoltak Egernek, ennek a kies fekvésű, nagy történelmi multtal biró természeti és kulturális kinesekben bővel—

kedő városnak a helyzetét, úgy, ahogy azt a sokoldalú statisztikai adatok megvilágít—

———298——— 1933

hatják. A ridegnek mondott számok sokat beszélnek annak, aki olvasni tud belőlük.

Elénlk tárják a városnak a multjat, fejlődé—

sét, a különböző időszakokban; lakóinak összetételét, a bevándorlás hatását a népes—

ség megoszlására, majd azt az erős asszimi—

lációs folyamatot, amelynek ebben a tős- gyökeres városban tanui lehetünk s amely magyar költőt alkotott a rác pap fiából.

Látjuk a lakosság különböző társadalmi és foglalkozási rétegeinek elhelyezkedését a város területén, a háború hatását a lakos—

ság foglalkozására, általános műveltségére.

Az adatokból egy nagykultúrájú, de bizo—

nyos tekintetben — legalább más városok—

hoz viszonyítva -——A- kissé elmaradt, lassú fej- lődésű város képe bontakozik ki; amit Egernek vasúti forgalmi szempontból sze- rencsétlen helyzete okoz elsősorban. Az automobil-fcirgalom fejlődésével ez a hát- rányos helyzet valószínűleg javulni fog, a kitűnő fürdők is mind több és több embert lognak vonzani. Az építkezéseknek az utóbbi években való nagy fellendülése is arra mutat, hogy iger az utolsó évtizedek—

ben tapasztalt stagnálás után új fejlődési korszaknak néz elébe.

Kovacs Alajos (Ir.

Eger közoktatásügye.

Les établissements dienseignement dlEger.

Re'sume'. Eger, gui a, (l'uprés le rer'ensement de la population (le 1.930, 30.424 habitunts, est un des plus importants centres intelleetuels régionaux de Hongrie. ()n y trouve ? Hautes Ecoles, 2 écoles professionnclles, 10 établissements scolaires de degré

seronrlaire, 18 écoles écoles mater—

nelles, fondées presoue toutes il y a plus (le cent azis, el entretenues, pour la plupart, pur l'Eglis-e eatholigue romuine, (lui y a un vieil archevéehé. 88%— (le la population locale sont catholioues, et la grande majorite' (les éléves (les éeoles appertiennent égale—

primaíres. 7

ment () cette religion, (luoioue les deux liers (les

eleves des éeoles semmlaires et supéríeures soient d'autres localités. Les éloblimements scolaires se- condaires dirigés par les religieuses appele'es flames anglaises y ereteent une attroction particuliére sur la population catholigue pronineiale. On peut dire, () bon droit, (IulEger est le plus important centre intellectuel cutholirlue (lu Nord (le la Hongrie.

Vidéki kulturális életünknek egyik igen jelentékeny gócpontja Eger. Egyetlen a me- gyei városok sorában, amelyben két főis- kola is működik, még pedig egy római ka-

tolikus hittudományi főiskola és egy ugyancsak római katolikus jellegű jogakadémia.

Népességének számához mérten (1930—ban 30.424 fő) középfokú iskolával is ez a me—

gyei város van a legjobban ellátva, ameny- nyiben 3 polgári iskolája, 1 tanító— és 1 ta—

nítónőképző—intézete, 3 középiskolája és 2 felső kereskedelmi iskolája van. A város régi, magas kultúráját legjobban bizonyítja az a körülmény, hogy főiskolai, de kevés kivétellel középfokú tanintézetei is részben évszázados, részben pedig több évtizedes multra tekinthetnek vissza s hogy ezek az iskolák mind igen népesek.

Ösrégi romai katolikus főpapi székhely Eger s ez ad magyarázatot magas szellemi színvonalon álló közoktatásügyi intézmé—

nyeinek az eredetéről. A katolikus főpapok elsők voltak a tudomány művelésében és terjesztésében s székhelyükőn mindenütt ——

mint Egerben is v— megtaláljuk a tudomány ősműhelyeít.

Egerben az 1931/32. tanévben 7 kisded-

óvo'intézet és 33 különböző fokozatú iskola

(2)

5. szám.

_1. 299 _ 1933

működött, amelyek főbb adatairól a követ- kező Összeállítas tájékoztat:

Eger mv. tanintézetei 1931/32-ben.

Les établissements dienseígnement de la ville dépar- tementale d'Eyer en 1931———32.

Az intézetek —— lilalwlissemcizts d'msez'gm'ment:

s § is % neme —-—— designation 7 233 és

s ?: sw 5333

§ again?"

_ f'— nomine

1. Ovóintézet —— Ecoles matcrnclles ? 13 703 2, Elemi mindennapi iskola ; Ecoles

primaires guotidimnes . . 15 70 3.003

53. Önálló gazdasági népisk. — Ecoles

prim agmc. autonomes . . 1 5 445 _ 4. Tanoneisk. —— Ecoles dapprmtis 3 22 392 alig,, 5. Polgari iskola —— Ecoles bour

' geoises (prim supérieures). 3 30 713 6. Tanító (nő) képzö—intézet —— Ecoles

normales primaires dinstitu—

tews et dinstitutm'ces . . . * 2 27 451 7. Középiskola —— Etablissemmts

d'ensez'gnement secondaire . .! 8 501.017 8. Felső kereskedelmi isk. —— Ecoles

supérieures de commerce . . . 2 17 176 9. Római kat. hittudományi föisk ——

Haute Ecole de théolog. cat/zol. 1 10 120 10. Római katolikus jogakadémia —-—

Académie catholz'gue de droit . l l 13 223 11. M. kir. szőlészeti és borászati

szakiskola — Ecole royale de

viticullure ... . 1 5 12

12. Közs. közigazgatási tanfolyam —

Cours (ladmimstr eommwnalej l! 19 57

l (

A 7 óvóintéset közül 1 római katolikus jellegű nyári menedékház, 5 rendes kisded- óvót az állam tart fenn, 1 pedig alapítványi jellegű. Az intézetek közül egy 1885- ben létesült, öt a 00—es évek első felében, egy pe—

dig közvetlen a háború előtt. Az 1930. évi népszámlálás a 3—5 éves ——— óvóköteles kor- ban levő —— gyermekek számát l.802—ben állapította meg s ugyanabban az évben

—í'96%, az 1931/32. tanévben pedig a nép-

számlálási létszámnak 41'8% -a részesült óvodai nevelésben. A gyermekek közül azonban a legutolso tanévben csupán 9 volt olyan, aki otthon, szülői vagy egyéb meg- felelő gondozásban nem részesült.

A működő 15 elemi mindennapi nép- iskola közül 7 állami, 7 római katolikus és 1 izraelita jellegű. Az állami iskolák közül 6 eredetileg községi jelleggel alakult, még- pedig 4 az 1868/69. tanévben, kettő 1897—

ben, 1 iskola pedig 1907—ben állami jelleggel kezdte meg működését. A felekezeti isko—

lák közül 5 római katolikus és az egy iz—

raelita jellegű már az 1860-as években is működött, majd 1915-ben és 1923—ban újabb római katolikus elemi iSkolák nyíltak meg. A mindennapi tanköteles korú gyermekek beiskolázása Egerben teljesnek mondható, amennyiben 1930-ban a 6—11 éves korú gyermekek 87'0%—a elemi min—

dennapi iskolába járt, a többi pedig a kö—

zépfokú iskolák alsó osztályába. Jellemző a népesség kultt'irtörekvéseire. hogy Eger- ben a l2——l4 éves ismétlő tanköteles korú gyermekek oktatására egyetlen általános vagy gazdasági irányú továbbképző iskola sem működik, hanem ezek a tanulók az ön—

álló szaktanítós gazdasági népiskolában, valamint a tanone- és a középfokú iskolák- ban tesznek eleget tankötelezettségüknek.

A tanoncoktutást külön fiú és leány iparos- és egy kereskedőtanonciskola látja el. Az iparostanonciskola 1883—ban mint közös iskola alakult, az 1024/25. tanévben pedig a különböző nemű tanoncok elkülöní- tett oktatása érdekében két külön iskolává szerveztetett. A kereskedőtanonciskola 1885 óta működik. Jellegre nézve mind a három tanoneiskola községi és mindegyik szak—

irányú.

Az iparastanonciskoláknok 306 fiú és 51 leány tanulója volt az 1931/32. tanévben, akik közül a tanoncviszony alól 109 fiú és 17 leány szabadult fel. A tanoneok előkép—

zettsége úgy a fiú-_ mint a leányiskolaban a kívánalmaknak minden tekintetben meg- felelt s így előkészítő-osztály szervezésére nem volt szükség. A fiútanulók közül 76—an, a leányok közül pedig 26—an tanoneszerző—

désük megkötése előtt középfokú iskolai tanulmányokat is folytattak.

A kereskedőtanonciskolának 35 fiútanu- lója volt, akik közül ebbena tanévben 13-nak a tanoncszerződése járt le. Előkészítő—osz- tály ebben az iskolában sem működött s a tanulók közül csupán 12-én nem látogattak előzően több-kevesebb ideig valamilyen középfokú iskolát.

Megemlíthetjük még, hogy a tanonc- iskolába járó tanulók száma évről-évre fokozatosan és igen nagy mértékben csökken.

1925/26-ban a 3 tanoncisko'lába összesen

még 716 tanuló járt, a visszaesés tehát 6 év

alatt 45'3%.

A fennálló három polgári iskola közül egy a fiúk, kettő pedig leányok oktatására szolgál. Jellegre nézve egy fiú- és egy leány- iskola állami, egy pedig római katolikus fe—

lekezeti leányiskola. Az állami fiúiskola

1914-ben, a leányiskola 1906—ban, a római

(3)

5. szám. __ 300 —— 1933

katolikus leányiskola pedig 1891—ben nyílt meg. Az iskolák igen népeseknek mondha—

tók, amennyiben az 1931/32. tanév végén a í'iúiskolának 347, az állami leányiskolának 156 és a róm. kat. leányiskolának 210 ta—

nulója volt. A háborús évek alatti gyér szü- letések száma a polgári iskolák tanulólét—

számában csak kisebb mérvű visszaesést

idézett elő, a mélypont 1928/29-ben volt.

amikor összesen 651 tanuló járt ezekbe az iskolákba.

Középiskola ugyancsak 3 működik a vá- rosban. Az állami Dobó István reáliskola, mint községi alreáliskola, l. osztályát az 1890/91. tanévben nyitotta meg. A követ- kező tanévben azonban állami kezelésbe ment át és évenkint egy-egy magasabb osz—

tály megnyitásával az 1897/98. tanévben itel—

jes nyolcosztályi'i állami főreáliskolává fej- lődött. Aeiszterci rend Szent Bernát gimná—

ziuma egyike a legrégibb középiskolánk- nak, már csaknem két és félszázados multra tekinthet vissza. Működését 1689-ben mint jezsuita gimnázium kezdte meg, a rend el—

törlésekor három évig (1773-tól 1775—igl szünetelt a tanítás, majd 1776-ban a hely—

tartótanáes a pilis—pásztói ciszterci rendi apátságnak adta át az iskolát. 1787-ben is—

mét változott az iskola fenn—tarh'tja, a pásztói apátság eltörlése következtében állami keze lésbe került, de 1802-ben a ciszterci rend újra visszakapta régi intézetet. A kezdetben 6 osztályos gimnázium 1850—ben 8 évl'olya múvá alakult és 1852—ben megtartotta az első érettségi vizsgát. A középiskolákat újjászervező 1924. évi XI. törvénycikk ezt az iskolát továbbra is a teljes klasszikus képzés szolgálatában hagyta meg. A harma- dik középiskola leánygimmizium, amely az Angolkisasszonyok régi felsöbb leányisko—

láján—ak az utódja. Működését mint gimná—

ziuem 1916—ban kezdte meg. 1927—ben leány—

liceummá alakult, ez az iskolatípus azon—

ban nem bizonyult életképesnek s az 1929/30. tanévben gimnáziun'ii jellegét (a 1111—

nisztérium visszaállította.

A tanulók száma az 1931/32. tanévben a reáliskolában 287 volt, a fiúgimnázium ban 491, a leánygimnáziumban pedig 239.

Az 1925/26. tanév óta a gimnáziumok együt—

tes tanulőlétszáma 7'2%-kal, a reáliskoláé pedig 2()'7%-kal esett vissza. 'llanerővel és tanteremmel a három középiskola teljesen egyformán van ellátva.

A ianítőképze's céljait Egerben mindkét nemű ifjúság'részére egy—egy igen népes képzőintézet szolgálja. Mindkettő római k-a-

tolikus jellegű s a tanítóképző 1828-ban, a tanitónőképző pedig 1874—ben kezdte meg működését. Az 1931/32. tanévben 224 fiú- és 227 leánytanulója volt a két intézetnek.

Az elmult évtized közepe óta a tanulók összes száma 251-ről atát-re emelkedett, te—

hát csaknem megkétszereződött (a gyara—

podás 79796). Ebből a nagyarányú fejlő—

désből a fiúk és leányok száma egyforma arányban részesedett.

Közvetlen a háború után két új római katolikus jellegű középfokú tanintézet lé—

tesiilt Egerben, egy fiú és egy leány felső kereskedelmi iskola. A leányiskola ebben a minőségében önállóan 1920-ban nyílt meg, előzően azonban három évig mint a leánygimnázium felső kereskedelmi tago—

zata működött. A fiúiskolában a tanítás 1921 szeptemberben kezdődött. A két iskola tanulói közül az elmult utolsó tanévben 157 fiú és 19 leány volt? hat év alatt együt- tes számuk 12'9 ii)—kal esett vissza.

Eger lakosságának 87'7% -a római katolikus vallású s. a katolikus egyház az isko- lák, különösen pedig a középfokú iskolák fenntartása tekintetében is nagy szerepet

tölt be. Önként értetődik tehát, hogy a m—

mzlők túlnyomó többsége is (1 római kalo—

likus valláshoz tartozik. Feltűnő azonban.

hogy a népoktatás keretében a római kato—

likus vallású tanulók arányszáma lényege—

sen magasabb ennek a vallásnak a város né- pességében elfoglalt arányszáim'mál. Az elemi mindennapi iskolákban ugyanis a ta—

nulók 92'8%—a, az önálló gazdasági nép—

iskolában 99'176—11. a tammciskolákban pe—

dig 88'0%—a volt római katolikus vallású a legutolsó tanévben. A középfokú iskolákban a római katolikus vallású tanulók arány—

száma már valamivel alacsonyabb. de figye—

lembe kell vennünk? hogy ezekben az isko—

lákban nagyobb számban, sőt a polgári is—

kolák kivételével túlsúlyban vannak a nem Eger városában lakó szülők gyermekei. A képzőintézetekben a római katolikus val—

lásúak aránya 95176. a felső kereskedelmi iskolákban 88176, mig; a polgári és közép—

iskolákban 83, illetőleg 84 it?—ot ér el. A re- formátus vallásúak arányszáma a város ne pességében 3'6%-ot tesz. A tanulók között a református vallásúak aránya az elemi népiskolában a népességi arányszámot nem éri el, a középfokú iskolákban pe—

dig a képzőintézetek kivételével —— vala—

mivel fölötte helyezkedik el. A város lakos- ságának 7'0%—a izraelita vallású. Ennél az arányszámnál nagyobb az izraelita vallású

(4)

5. szám.

_ 301 ——

¹⁹³³

"tanulók térfoglalása a polgári (8'6%) és a középiskolákban (7'7%), míg a többi is—

kolatípusok tanulói között arányszámuk lényegesen kisebb.

Megjegyezhetjük még, hogy az egri kő- zépfokú iskolák igen nagy vonzóerőt gya- korolnak nemcsak Heves vármegye más községeire, hanem az országnak e várme- gyén kívül eső területeire is. Megállapíthat—

juk ezt abból, hogy az Egerben lakó szü- lőktől származott tanulók arányszáma a

polgári iskolákban csak 644 % , a középisko—

lákban 49'2%, a felső kereskedelmi isko—

lákban 32'4%, a képzőintézetekben pedig 373%. Különösen magas a messzebb fekvő vidékről származó tanulók száma a képző—

intézetekben, amennyiben az 1931/32. tan—

évben 190 tanulónak a szülője lakott He- ves vármegyén kívül eső területen. A kő- zépfokú iskolák összes tanulói közül ebben a tanévben 22 elszakított területről való volt.

Az egri római katolikus papnevelés multja az egri egyházmegye történetével kapcsolatos. A napjainkban működő fő- iskolát Telekesy István egri püspök alapí- totta 1700—ban. A tanítást 1754—ig a jezsui- ták, majd ettől kezdve az egri egyházmegyei papok végezték. A tanulmányi idő már eb—

ben az időben is négy évre terjedt ki. A hallgatók száma a háború előtti években 40 körül mozgott, a tanítást pedig 7 tanár látta el.

A hittudományi főiskola ezidőszerint Öt évfolyamú s a hallgatók száma a háború utáni években fokozatosan emelkedett. Az 1920/21. tanévben 36, 1925/26-ban 56, az

1932/33. tanév ll. félévére pedig már 134

hallgató iratkozott be. A tanári személyzet ősszes száma tíz, ebből hét nyilvános ren—

des, egy nyilvános rendkívüli tanár, kettő pedig meghívott előadó, Az elmult tanév végén tanulmányainak teljes befejezése után 14 hallgató szenteltetett pappá.

Az érseki jogakadémiát 1740—ben Fog—

lár György egri kanonok alapította. Ezt megelőzően csak a nagyszombati egyete- men folyt jogi oktatás Magyarországon és a kolozsvári református kollégiumban, (de Erdély ebben az időben még külön ország volt). Az akadémia fenntartásáról teljesen az egri egyházmegye gondoskodott. Il. Jó- zsef császár idejében, valamint az egész abszolút—korszak alatt a jogi oktatás szüne- telt. Az alkotmányos kormányzat helyre- álltával azonban az egri érsek újra megnyi- totta a jogiskolát s az 1862/63. tanévben

már az összes évfolyamaival működött az intézet. A jogi oktatásnak 1874. évi meg- reformálásával kapcsolatban az egri jog- adémia is lényegesen átszerveztetett. A ta—

nulmányi időt az új szabályzat négy évre terjesztette ki, a tanszékek számát pedig

ll-ben állapította meg.

A háború előtti években állandóan kb.

100 hallgatója volt a jogakadémiának. A huszas évek elején a hallgatók száma ugyancsak ezen a színvonalon mozgott, de az 1924/25. tanévtől kezdve, amikor a hall—

gatók száma ugrásszerűen 150-re duzzadt fel, erőteljes fejlődést tapasztalhatunk. Az 1932/33. tanév II. felében már 267-i'e emelkedett a hallgatólétszám. Közülük 5 mint rendkívüli hallgató az államszámviteli tanfolyamra iratkozott be. A most folyó tanév 262 rendes hallgatója közül 224 ró- mai katolikus, 20 izraelita, 10 református, 7 görög katolikus és 1 ág. hitv. evangélikus vallású. A hallgatók adatait szüleik állandó lakóhelye szerint való megoszlásban nézve megállapíthatjuk, hogy a hallgatók közül 72- nek a szülője Egerben, 35-é Heves vármegye más községeiben 34-é Budapesten, 33-i?

Pest vármegyében, 24—é Borsod vármegyé- ben lakik, 10 hallgatóé pedig Magyarország- tól elszakított területen. Azt látjuk tehát, hogy a hallgatóknak csak 40%—a rekrutá- lódik Egerből és Heves vármegye területé- ről. A hallgatók tanulmányi viszonyaira nézve megjegyezhetjük, hogy a hallgatók 42'77á—a gimnáziumi, 38'9%—a reálgimná- ziumi, 17'2%-a reáliskolai érettségi bizo- nyítvány alapján iratkozott be. három hall—

gató pedig érettségi bizonyíványát külföl- dön szerezte. Jelenlegi tanulmányaik előtt 32 hallgató más —— nem jogi —— tanulmá—

nyokat is folytatott s közülük 12-nek már főiskolai oklevele is van (ti—nak tanári, 3—nak kőzgazdaságtudományi, 2-nek gaz—

dasági akadémiai és 1—nek műegyetemi).

Gyorsirást 78 hallgató tud, valamilyen ide—

gen nyelven pedig 75 hallgató beszél.

Végül megemlíthetjük, hogy Egerben még két szaktanfolyam is működik. Az egyik a községi közigazgatási tanfolyam, amely állami jelleggel 1920-ban létesült. Az oktatást 19 tanerő látja el, a tanulmányi idő 3 félévre terjed s az elmult tanév folyamán 54 hallgató tett sikeres képesítő vizsgá-

latot. .

A híres egri borvidékre való tekintettel természetesnek találhatjuk, hogy az or—

szágban működő hat szőlészeti és borászati szakiskola közül egy ebben a városban fejti

(5)

5. szam. —— 302 —— 1933

ki tevékenységét. Az iskola állami jellegű s az 1898/99. tanévtől kezdve működik. A la- nulmányi idő két év, az elmult tanévben azonban csak a ll. évfolyamnak volt 12 ta—

nulója, míg az l. évfolyamnak a soproni szőlészeti és borászati szakiskolában része- sültek oktatásban.

A közoktatásügy fontosabb adatainak ati—

tekintése után megállapíthatjuk, hogy Eger

jelentősége a magasabb fokú műveltség és a tudományos szakképzés tekintetében a város falain messze túl terjed. Tanintézeteit távoli vidékekről is nagyszámban keresi fel a katolikus ifjúság s méltán mondhatjuk, hogy Eger Város az északi-dombosvidék ka—

tolikus népességének legfőbb kultúrköz—

pontja.

Joník Gyula dr.

SZOCIÁLIS STATISZTIKA

nun-nuanunc-nnn-nun-un....-lna-In:.-l.....-un..-.-'.-.nnn-n-n-u-n-n-uunl.!nnlcnul-no-onul-nnc

Halálos kimenetelű balesetek 1932-ben.

Accídents mortels en Hongrie ez 1932,

Népmozgatlmi statisztikai mlartgyűjtésíink az

1932. évben történt balz'ilesetek közül 2.370—tn—él (elő—

zetes eredmény) a balesetet jelöli meg a halál oka

gyanant. A halálos kimenetelű balesetek statisztikai

adatgytijtése azonban nem öleli fel mindezen ese- teket, mert csupán 2.065 halálos kimenetelű balese—

tet részletez az 1932. esztendőben, tehat éppúgy mint

az előző évben, körülbelül BOD—zal kevesebbet, mint amennyit a népmozgalmi adatgyüjtés nyilvan tart.

finnek legfőbb oka az 1981. évi halálos kimenetelű

balesetek tárgyalásánál felsoroltakon kívül (1. M.

Stat. Szemle 1932, évf. 7. szám) az, hogy a balesetek egy bizonyos számánál a halat nem következik

be azonnal, hanem sok esetben a baleset színhelyé- től távol, más községben vagy varosban, hosszas kórházi kezelés után, s a halal beálltáró] a halálos

baleset bejelentésére kötelezett rendőr- és csendőr- hatóságok tudonn'tssal nem bírva—n, nem jelentik az

ilyen esetet.

Az 1932. évi eredmények nagyjában ugyanazon jellegzetességeket mutatjak, mint az előző évi ada—

tok, ami tulajdonképen azt jelenti, hogy semmit

sem okultunk a mult esztendő tapasztalataiból és

semmit sem tettünk a halalos balesetek megelőzése, a halálos balesetek szamárnak leszorítása érdekében.

A halálos kimenetelű balesetek száma 1932-ben

is nagyjában ugyanannyi, sőt 27-01 több mint 1931—

hen volt, az adatok azt mutatják, hogy 1932-ben is a családi otthon, a ,,legveszélyesebb tiz-em", mert a

halálos balesetek közül 702, vagyis az összes halá—

los baleseteknek relatív többsége, 34%-a, a lakóház—

ban és közvetlen környékén történt. A halálos bal—

esetet szenvedettek között 1932—ben is hajmeresz—

tően magas a 15 éven aluli gyermekek száma (629) és aránya (30'50/(3).

Nemcsak a balesetek száma és az imént fölso- rolt néhány jellegzetessége egyezik majdnem telje—

sen az előző évi adatokkal, de a halálos baleset ál-

dozatául esettek egyéb adatai, kivált a foglalkozási megoszlasukat, a sérülés nemét, a baleset valószinű

okát fel—tiinlett'i adatok is alig térnek el az előző eviekétől.

A statisztika, amikor évről-évre rámutat a ve—

szedelemre, mely a l')alesetek révén fenyeget haláll—

lal ezreket és ezreket a nemzet egyébként életerős és a halálra még koraérett soraiból, s kifürkészi az okokat és körülményeket, melyek között leginkább

szedi halalos áldozatait a baleset, tulajdonképen már eleget tett, feladatz'nnak, legfeljebb még arról

kell számot adnia, vajjon észlelhető-e javulás ezen a téren. Addig azonban, míg a társadalom, mely hivatott a halalos balesetek ellen a küzdelmet föl—

venni, nem figyel föl és elhanyagolja azt, hogy al—

kalmas védőpajzsot kovaesoljon a halalos balese—

texknek már ismertetett harcmodorral, és kegyetlen szabalyszeriiséggel foly—tatott támadásai ellen, nem

igen lesz módjában a statisztikának javulásról be—

számolni. (A részletes adatok a Statisztikai Havi közlemények 1932. évi 4—6. számában fognak kö—

zöltetni.) M S. dt