JÓSIKA MIKLÓS

É R T E K E Z É S E K

A N Y E L V - É S S Z É P T U D O M Á N Y O K K Ö R É B Ő L . KIADJA A MAGYAR TUD. AKADÉMIA.

AZ I. O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L

SZBRKKS7.TI

S Z I N N Y E I J Ó Z S E F

0 8 Z T Á L Y T I T K Á R .

X X I I I . K Ö T E T . 2 . S Z Á M . .

JÓSIKA MIKLÓS

( S Z É K F O G L A L Ó )

IRTA

SZINNYEI F E K E N C Z

L. TAG

Fölolvasta a M. Tud. Akadémiának 1914. november 30-i ülésében

Á r a 2 K 4 0 f .

B U D A P E S T . 1915.

Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből.*

I. k . I. Télfy : Solon adótörvényéről. 20 f. — I L Telfy: Adalékuk a/, attikai törvénykönyvhöz. 20 f. — I I I . Tärltänyi: A legújabb magyar Szentírásról. 40 f. — IV. Szusz R.i A Nibelungéuek keletkezéséről és gyanítható szerzőjéről. 20 f. — V. Tolcly F.: Tudománybeli h á t r a m a r a d á s u n k okai, s ezek tekintetéből Akadémiánk feladása. 20 f. — VI. Vámbéry: A keleti török nyelvről. 20 f. — X I . Bartalus I. : A felsőaustriai kolostoroknak Magyarországot illető kéziratai- és nyomtatványairól.

40 f. (1867—1869.) — II. k . V. Télfy: Soloiuos Dénes költeményei és a hétszigeti görög népnyelv. 40 f. — VIII. Gr. Rutin G. : A sémi magánhangzókról és megjelölésék módjairól. 40 f .— IX. Szilády: Magyar szófejtegetések. 20 f.— XII. Szvorényi J.:

Emlékbeszéd Árvay Gergely felett. ' 2 0 f. (1869—1872.) — I I I . k . I I I . Szabó I.:

Emlékbeszéd Bitnitz Lajos felett. 20 f. — V. Finaly : Emlékbeszéd Engel József fel- tt. 20 f. — VII. Riedl Sz.: Emlékbeszéd Schleicher Ágost, külső 1. tag felett.

20 f. — V I I I . Dr. Goldziher I.: A nemzetiségi kérdés az araboknál. 60 f. — IX.

Riedl Sz. : Emlékbeszéd Grimm J a k a b felett. 20 f. — X. Gr. Rutin G. : Adalékok Krim történetéhez. 40 f. (1872—1878.) — I V . k . I Brassai : Paraleipomena kai dior- thoumena. A mit nem mondtak s a mit rosszul mondtak a commentatorok Virgilius Aeneise 11-ik könyvéről különös tekintettel a magyawa. 80 f. — V. Dr. Goldziher /.:

Jelentés a m . t. Akadémia k ö n y v t á r a számára keletről hozott könyvekről, tekin- tettel a nyomdai viszonyokra keleten. 40 f. — VI. Hunfalvy P.: J e l e n t é s e k : i. Az orientalistáknak Londonban t a r t o t t nemzetközi gyűléséről. — n . Budenz J. : A németországi philologok és tanférfiak 1874-ben Innsbruckban t a r t o t t gyűléséről.

30 f. (1873—1875.) - V. k . V. Szusz R.: Emlékbeszéd Kriza János 1. t. felett. 50 f. — VI. Bartalus I. : Művészet és nemzetiség. 40 f.—r V I I I . Barna F.: A m u t a t ó név- m á s hibás használata. 20 f .— IX. Imre S.: Nyelvtörtéuelmi tanulságok a nyelvújí- tásra nézve. 1 K 20 f. — X. Arany L.: Bérczy Károly emlékezete. (1875—1876.) —

V I . k . 1. Mayr A.: A lágy aspiraták kiejtéséről a zendben. 20 f. I V . Dr. Goldziher I.: A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében, összehasonlítva a keleti arabokéval. 1 K. — V. Szász R. : Emlékbeszéd Jakab István 1. t. fölött.

20 f. — V I I . Bartalus: Emlékbeszód Mátray Gábor 1. t. felett. 20 f. — V I I I . Barna:

A mordvaiak történelmi viszontagságai. 40 f. — IX. Télfy: Eranos. 40 f. (1876.) — V I I . k . VI. Télfy: Kankavis Kleón új-görög drámája. 60 f. — VIII. Ballagi M.:

Emlékbeszód Szókács József t. tag fölött. 40 f. (1877—1879.)— V I I I . k . I I I . Dr.Genetz A.: Orosz-lapp utazásomból. 4-0 f. — VII. Mayer A. : Az úgynevezett lágy aspiráták phonetikus értékéről az ó-indben. I K 20 f. (1879—1880.) — I X . k . I. Budenz J. : Emlékbeszéd Schiefner Antal k. tag felett. 20 f. — I I I . Bullayi M.: Nyelvünk újabb fejlődése. 4-0 f. (1880—1881.) — X . k . I I I . Hunfalvi/ P. : A M. T. Akadémia és a szuomi irodalmi társaság. 40 f. — I V . Joannovics: Értsük meg egymást. 60 f. — V.

Ballagi M.: B a r a n y a i Decsi J á n o s és Kis-Viczay Péter közmondásai. 20 f. — VI.

Dr Peez V.: Euripides trópusai összehasonlítva Aeschylus és Sophokles trópusaival.

I K 20 f. - VII. Szász R.: Id. gróf Teleki László ismeretlen versei. 20 f . — V I I I . Bogisich M. : Cantionale et Passionale Hiingaricnm. 60 f. — IX. Jakab E. : Az er- délyi hírlapirodalom története 1848-ig. 1 K. — X. Heinrich G. : Emlékbeszéd Klein Lipót Gyula kültag felett. 80 f. — XI. Bartalus: Ujabb adalékok a m a g y a r zene történelméhez. 80 f. — X I I I . Bartains I.: Ujabb adalék a magyar zene történelméhez.

80 f. (1882.) - X I. k . I. Hunfalvy P.: Ugor vagy török-tatár eredetű-e a m a g y a r nemzet?

40 f.— II. Télfy: Újgörög irodalmi t e r m é k e k . 80 f.— III. Télfy: Középkori görög verses regények. 60 f. — IV. Dr. P,ozder R. : Idegen szók a görögben és latinban. 1 K. — V. Vámbéry: A csuvasokról. 60 f. •— VI. Hunfalvy P.: A számlálás módjai ós az év hónapjai. 4-0 f. —V I I . Majláth B. : Teleg Ii Miklós mester magyar katechismuss 1562-ik évből. 20 f. — VIIT. Dr. Kiss I. : Káldi György nyelve. 1*K. — TX. Gold- ziher : A m u h a m m e d á n j o g t u d o m á n y eredetéről. 20 f. — X. Barna F. : Vámbéry Armin «A magyarok eredete» czímű műve néhány főbb állításának bírálata. 1 K 20 f. — XI. Ballagi M. : A nyelvfejlődés történelmi folytonossága és a Nyelvőr.

40 i. — X I I . Vámbéri/ : A m a g v a r o k eredete és a finn-ugor nyelvészet. I. 60 f.

(1S83—1884.) — X I I . k.' I. Dr. Ront I. : Seneca tragédiái. I K 20 f. — II. Dr. Nagy

* A h i á n y z ó számok m á r elfogytak.

JÓSIKA MIKLÓS

(SZÉKFOGLALÓ)

IRTA

SZINNYE1 F E R E N C Z

L. TAG

Fölolvasta a M. Tad. Akadémiának 1914. november 30-i ülésében

B U D A P E S T

KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 1915

F R A N K L I N - T Á R S U L A T N Y O M D Á J A .

Regény- és novellairodalmunk Jósika felléptéig (1836) a kísérletezés éveit éli.

A tizennyolczadik század végén s a tizenkilenczedik elején- még csak fordításokkal és gyenge átdolgozásokkal találkozunk.

1818-ban jelenik meg az első igazi magyar novella, F Á T A N D R Á H -

nak A különös testamentom cz. «eredeti tréfá»-ja, s ettől kezdve 1836-ig, teliát tizennyolcz év alatt alig 300 eredeti novellánk s egy regényünk lát napvilágot, FÁT Bélteky Háza, (1832). A no- vellák közt csak K I S F A L U D Y K Á R O L T és F Á Y víg elbeszélései, leg- feljebb még KOVÁCS PÁLéi, tesznek számot, K I S F A L U D Y Tiliamér- jával, első értékesebb történeti novellánkkal együtt (1825); első társadalmi regényünk pedig figyelemre méltó oldalai ellenére is csak kísérletnek tekinthető, mely korában sem tett jelentékeny hatást. Többi prózai elbeszéléseink a dilettantismus bélyegét viselik magukon, s ritkán méltányolhatunk bennük egyebet íróik hazafiasságánál és jóakaratánál. A tehetségesebbek (Gaál, Vajda Péter, Csató Pál, Kuthy, Nagy Ignácz) novellairói működésűket ekkor csak kezdik (1834—5-ben), kiválóbb alkotásaik a későbbi korra esnek.

Jósika fellépte ilyen előzmények után egy igazán kiváló regénynyel váratlan és tüneményszerű volt. Az olvasókat elragadta, a kritikát nem kevésbbé. SZONTAGH GUSZTÁV ezzel kezdte bírálatát :

«Uraim, le a kalapokkal! Egy művet van szerencsém bemutat- nom, mely körében első rendű, legjobb, mióta e nyelv zeng; illő, hogy azt tisztelettel fogadjuk.»1) Ha Jósika előtti novellairodal- munkat ismerjük, ezt a lelkesedést a tegtermészetesebbnek fog- juk találni, csak azon csodálkozunk, hogy az író elődeinek gyenge

*) Jellemző, hogy ez a birálat csak a r e g é n y megjelenése u t á n egy évvel látott napvilágot.

A K A D . É R T . A N Y E L V - ÉS S Z É P T . K Ö R É B Ő L X X I I I . K Ö T . 2 . S Z . Ö *

116 SZINNYEI FERENCZ.

kísérletei után m i n d j á r t ilyen kész művel állott elő. H o g y a n t a n u l t meg regényt í r n i ? — kérdezhetjük.

Elődeinek m u n k á i b ó l t a n u l h a t o t t egyetmást, még hibáikból is, K I S F A L U D Y SÁNDOR Hegéi vár r o m a n t i k á j u k k a l , K I S F A L U D Y K Á R O L Y színművei, VÖRÖSMARTY hőskölteményei, általában verses elbeszélő és d r á m a i r o d a l m u n k , sőt részben lyránk is a m a g y a r múltnak, a régi dicsőségnek képeivel s az i r á n t u k való lelkese- déssel szintén h a t o t t a k r á legalább a n n y i b a n , hogy ő is ezek felé a képek felé fordult szivesebben, de regényíróvá tehetségén kívül mégis a maga eseményekben gazdag elete s a külföldi

•regényirodalom tette.1)

Ez az értekezés egyenes folytatása a Novellairodalmunk Jósikáig czímű t a n u l m á n y o m n a k , - ) melyben a fönnebb röviden

vázolt korszakot r a j z o l t a m . Most magát első mesterünket, regény- i r o d a l m u n k m e g a l a p í t ó j á t fogom jellemezni és méltatni.") Pályá- j á t csak a szabadságharczig tekintem át tüzetesen, mert legjobb m u n k á i t ekkor írta. s igazi nagy hatása csak ekkor volt. A sza- badságharcz u t á n népszerűsége hanyatlott, s m u n k á i n a k jelentő- sége m i n d j o b b a n csökkent. E korba eső m u n k á i r ó l ezért szán- dékosan csak rövid á t t e k i n t é s t adok i n k á b b a teljesség kedvéért.

Értekezésem első öt fejezete a szabadságharcz előtt meg- jelent összes regényeinek és novelláinak ismertetését s a későb- biek rövid áttekintését, további hét fejezete pedig m ü v e i n e k összefoglaló jellemzését tartalmazza.1)

1) E r r ő l később b ő v e b b e n szólok.

ä) Irodalomtört. Közi. 1911. és kny.

3) E z t a t a n u l m á n y t n o v e l l a - és r e g é n y i r o d a l m u n k t ö r t é n e t é n e k to- vábbi f e j e z e t e i f o g j á k k ö v e t n i e g y e l ő r e a s z a b a d s á g h a r c z i g .

4) J ó s i k á v a l eddig i g e n m o s t o h á n b á n t i r o d a l o m t ö r t é n e t ü n k . SZAÁK EUJZA s z o r g a l o m m a l és l e l k e s e d é s s e l k é s z ü l t k ö n y v é n e k (Báró •/. M. Élete

<'» munkái. B u d a p e s t , 1891) c s a k é l e t r a j z i része j ö h e t s z á m b a . M e g j e l e n é s e ó t a m a j d n e m egy n e g y e d s z á z a d m ú l t el, s n a g y o b b s z a b á s ú m é l t a t á s J . - r ó l n e m j e l e n t m e g , de m é g é r d e m e s e b b r é s z l e t m u n k a is alig egy-kettő. A r á vonatkozó i r o d a l o m t e h á t f e l t ű n ő e n k i c s i n y és s z e g é n y e s . (Összeállítását 1896-ig 1. SZINNYEI Magyar írók Élete és Munkáiban, a t t ó l kezdve évről- évre az E. Phil. Közlöny ben m e g j e l e n ő HELLEBRANT-féle b i b l i o g r a p h i á b a n . ) T a n u l m á n y o m m á r s a j t ó k é s z e n á l l o t t , m i k o r WÉBER ARTÜR J ó s i k á r ó l szóló nagyobb czikke a Bp. S z e m l é b e n (1914. 454—5. sz.) m e g j e l e n t . É r d e k e s e n , b á r n e m m i n d i g m e g g y ő z ő e n , f e j t e g e t n é h á n y r é s z l e t k é r d é s t , de sokoldalú és összefoglaló m é l t a t á s t ő s e m a d .

6 4

I.

TÖRTÉNETI REGÉNYEI.

Jósika fiatal korától kezdve sokat dolgozott, mint saját nyilatkozataiból is tudjuk, de csak mulatságból, íróasztala szá- mára. Ezek közül a kísérletek közül csak néhány rossz verse s egy Kisfaludy modorában írt tűrhetően sikerült «regéje» látott napvilágot az 1820-as évek végén.1) 1830-ben jelent meg két munkája, az Irány és a Vázol/ttok'. Ezek Széchenyi hatása alatt írt röpiratok, de Széchenyi maró szatírája, genialitása és lelke- sedése nélkül, inkább az elmés és kellemes csevegés modorában.

Szeret adomákat, megtörtént eseteket vegyíteni előadásába, egyes megfigyelt alakokat vagy typusokat rajzolgatni. Elmefuttatásai sok magyar hibára és jellemző sajátságra is rámutatnak ugyan, de mégis inkább általánosságban mozognak, ezért nem is tehet- tek nagyobb hatást. Ahhoz nem voltak sem elég elmések, sem elég erősok. Inkább mint előmunkálatok érdekesek regény- írói pályájához. Stilusa már ezekhen is eleven, folyékony, kel- lemesen olvasható, előadás- és jellemzesi módja is inkább a regényíróra, mint publicistára vall.*)

Ilyen, legnagyobbrészt ismeretlen, előmunkálatok után írta meg első regényét, a Zólyomit*) majd utána az A bafit, de hozzá- értők tanácsára emezt adta ki valamivel előbb. Mind a kettő

183(>-ban jelent meg, A szabadságharczig még négy történeti regényt írt, ezek: Az utolsó Bátori, -i csehek Magyarországban, Zrínyi a költő és Jósika István, összesen tehát (i történeti re- gényt írt 19 kötetben.

') Ismertetésüket I. WÉDER ARTÚR czikkében : Jláró ./. .1/. irodalmi, kísérletei. Krtl. Muzeum. 1010.

8) Akadémiai dicséretet nyertek. L. M. TiuItU Társasát/i Névkönyr.

1 8 3 8 . 1 0 3 .

3) «Zólyomi regényeimnek harmadik kötetét képezi, de e n e m b e n első m u n k á m volt» ( Z ó l y o m i L2. kiad. 1833, előszó).

116 S Z I N N Y E I FERENCZ.

Zólyomi.¹)

A kéj vadász Zólyomi t i t k o s h á r e m e t tart, melybe p a r a s z l - leányokat raboltat, s e mellett t i t o k b a n meg is nősül. Elveszi Casinis Eafaelnek, egy előkelő görög menekültnek bugát, Irénét.

Rafael viszont Kendefi H e l é n á t , Kolczvár kisasszonyát szereti.

Zólyomi üzelmeivel Rafaelt v á d o l j á k , kit Bátori István fejede- lemnek közbelépése ment meg. Zólyomit leleplezik. Irénét meg- töri a csapás, Rafael Helénával Görögországba költözik. Zólyomi az ellene indított pörből b ü n t e t l e n ü l kerül ki.

Mint ebből a tartalmi v á z l a t b ó l is kitűnik, igen gyenge regény. Aljas «hőse» mást n e m cselekszik, m i n t hogy paraszt- lányokat vitet várába, résztvesz egy vadászaton s meghódít egy ártatlan leányt (hogyan h ó d í t j a meg, nem t u d j u k , csak az idyll végére érkezünk). Az író b i z o n y o s érdekkeltő h o m á l y b a v o n j a , de ez a h o m á l y csak látszólagos, m i n d j á r t az elején t u d j u k várának titkát. Tulajdonképen s e m m i bonyodalom sincs az egészben. Sokat hallunk Z. üzelmeiről, míg végre leleplezik, de semmi b á n t ó d á s a sein lesz. Kendefi Heléna s a szintén titok- zatosnak rajzolt, de t u l a j d o n k é p e n nem titokzatos görög i f j ú szerelmi idyllje még ennyire s e m érdekes. Jellemzés, lélekrajz kezdetleges. Semmi sem fejlődik előttünk a l e l k e k b e n ; m i n d e n t készen kapunk, s ez u n a l m a s . A korrajz egyes várak, öltözetek leírásán n e m igen terjed túl. Tehetségre csak leírásai vallanak, melyek m á r ebben a regényében hangulatosak és szépek.

Akkori bírálója, T O R N A Y (Szontagh Gusztáv) sincs elragad- t a t v a tőle, csak előadásának élénkségét s némely helyzetek «ér- dekét» dicséri benne.-)

*) Jósika Miklós Regényei. I I I . Zólyomi. Egy részben. Pest, 1836.

°2. kiadása 1839. A legújabb F r a n k l i n - f é l e 1903—9-ig dr. Badies F e r e n c / által sajtó alá rendezett szép f o r m á j ú , gondos Jósika-kiadásban m á r 8. ki- adása jelent meg. Németül : Nicolaus Jósika's Sämmtliche Werke. V I I I . Zólyomi. Pest, 1839.

a) Figyelmező. 1837. í. 143.

66

Aba fi.1)

G A Á L J Ó Z S E F Szirmai/ Ilonáin valamivel előbb jelent meg, t e h á t igazság szerint ez az első magyar történeti regény,"2) de Abafi hatása rögtön elhomályosította, úgyhogy minden jelessége ellenére sincs irodalomtörténeti jelentősége e kis időbeli k ü l ö n b - ségnek.

Abafi meséje egy züllésnek indult iíjú megjavulásának tör- ténete. A. ideális vonzalmat érez rokona, a fiatal özvegy Mikola Margit s szerelmet Bátori Zsigmond neje Christierna főherczegnő i r á n t , őt pedig Mikola Margit, Csáky Gizella és Deli Markó leánya, Izidora szereti. Izidora halála u t á n kiderül, h o g y kis fia tulajdonképen Margité. A. n ő ü l veszi Gizellát a f e j e d e l e m n ő kérésére s boldog lesz vele.

Abafi a Zólyomihoz képest feltűnő és meglepő h a l a d á s . Szinte érthetetlen, hogy ilyen gyenge regény után ilyen a r á n y - l a g tökéleteset tudott írni. Compositiója, korrajza, színes leírásai, érdekes alakjai s finom lélekrajza kész regényíróra vallanak.

Első bírálója helyes érzékkel emeli ki jelességeit s ezzel indo- k o l j a lelkesedését, melyet az első igazi magyar regény keltett benne.8) Minden regényírói t u l a j d o n s á g a megvan m á r ebben a regényében. Magas színvonalon kezdi, amit kései fellépése 4) is megmagyaráz, s e színvonalról magasabbra legfeljebb t e c h n i k a i tekintetben emelkedik ínég egy kissé, azután, már 1S48 előtt, h a n y a t l a n i kezd, bár ez a h a n y a t l á s ekkor még nem f e l t ű n ő .

' ) / . M. Regényei. I. I I . Abafi. Pest, 1836., 2. kiad. 1839. Eddig 10 kiadást ért. Németül : N. Jásika's Sámmtliche W. 5, 6. Abafi. Pest, 1839, s Lipcsében 1838. Ez utóbbi T r e u m u n d (Steinacker Gusztáv) fordítása, m e l y e t a porosz király feleségének a j á n l o t t s bevezetésében a m a g y a r iro- dalmi viszonyokról s Jósikáról írt. E r r e észrevételeket tett S. F . a Figyelő- ben 1838. 25. sz. E fordítás 2. kiadása 1855. jelent meg. Abafi fordítása megjelent az Universal Bibliothekban is.

2) Gaál regénye előbb jelent meg, «még mielőtt az Abafi í r ó j a oly szokatlan fényben fellépett» m o n d j a Toldy Gaálhoz intézett Kisfaludy tár- sasági bevezető beszédében 1842-ben. L. T. F. Összegy. Münk. V I . 134. — Abafi Zólyomival együtt akadémiai dicséretet nyert. M. Tud. Társ. Névk.

1839. 121.

3) Figyelmező. 1837. I. 127.

*) Ekkor 42 éves volt.

67

116 SZINNYEI FERENCZ.

Meg kell itt említenem, hogy ezzel a n é h á n y megjegyzéssel nem m e r í t e t t e m ki Aba fi méltatását, s a -Jósika műveinek álta- lános j e l l e m z é s é t m a g u k b a n foglaló későbbi fejezetekben még bőven szólok róla a l k a l o m a d t á n . Ugyanez többi regényére is vonatkozik. Ezeknek az első fejezeteknek czélja inkább csak áttekintés s olyan megjegyzések elmondása, melyek nem általá- nosan jellemzők s szorosabban az egyes m ü v e k r e vonatkoznak.

Az u t o l s ó Bátori.1)

Tárgya Bátori Gábor uralkodásának s fokozatos erkölcsi h a n y a t l á s á n a k története. A mese főbb s z á l a i : B. szerelme Coelesta, Weisz b r a s s a i bíró leánya iránt, az ellene szőtt összeesküvés leverése, erőszakosságai a szászok ellen (Szeben elfoglalása, harcza a brassóiakkal), végre bukása. A regény egyik főalakja Dimon, a kém, ki Bátori I s t v á n törvénytelen fia s így B. Gábor testvére.

A r e g é n y n e k talán az a legfőbb hibája, h o g y a szászok ügye nem n a g y o n érdekel b e n n ü n k e t , s az író n e m t u d j a rokonszen- vünket felkelteni a circumspectus szász u r a k iránt, kik bizony akkor k é t s z í n ű politikát folytattak. Nem hiszem különben, hogy akadna m é g egy költői mű m a g y a r írótól, m e l y b e n a szászok deréksége, jellemessége, vitézsége ilyen szépen v o l n a megörökítve.

G Y U L A I PÁLnak az a kifogása, hogy nem t u d j u k , miért gyűlöli B. a szászokat, nem indokolt. Megmondja azt az író (B. Bol- dizsár h a l á l a stb.), de n e m is olyan fontos itt az indokolás.

B. zsarnok volt, kinek nem tetszettek a szász kiváltságok s a folyton Ausztria felé kacsingató szászok.

AbafinéA nagyobb szabású compositio, részleteiben is sike- rültebb, de a m a g a egészében n e m mutat h a l a d á s t . Abafiban a főalak rokonszenvesebb, a lélekrajz gondosabb, a compositio egységesebb. I t t a részletek csillogása nem t a k a r h a t j a el a so- vány mese töredékességét, epizodikusságát. T O L D Y F E R E N C Z igen terjedelmes birálatot írt róla megjelenésekor ( F i g y e l ő 1837. I I .

») J. M. Regényei. VI - V I I I . Az utolsó Bátori. Pest, 1837., 2. kiadása 1840. Eddig !) k i a d á s t ért. N é m e t ü l : N. Jósika s S. W. 1—3. Der letzte Bátori. Pest, 1839.

68

22—24. sz.), különösen a jellemfestést taglalja és dicséri benne, lelkesül szép nőalakjaiért, b á r azért kifogásait sem hallgatja el.

Bírálatát így fejezi be : «Jósika literatúránk jótevője lett. Asz- szonyaink, az a nevezetes fele nemzetünknek, melynek eddig hidegsége annyi gátot vete s vet most is még nemzetiségünk erősödésének, nekik, csak nekik nem t u d t u n k n y ú j t a n i , mi őket literaturánkhoz r a g a d h a t n á . .Jósika műveiből mi bölcseséget ta- n u l u n k , nejeink pedig el lesznek bájolva s szívesebbon szállan- danak a nemzetisedés pályájára.» Ebben teljesen igaza van Toldynak. A nőknek versek helyett, melyeket ma sem igen sze- retnek, csak Jósika n y ú j t o t t igazán érdekes prózai olvasmányt regényeiben, melyek versenyezhettek az akkori német regények- kel s a franczia és angol regények német fordításaival. Szintén kiemelendőnek t a r t o m azt is, hogy regényeit, melyek m i n d j á r t német fordításban is megjelentek, az ország nem m a g y a r a j k ú polgárai is olvasták, ami kétségkívül fokozhatta hazafias érzé- süket s becsülésüket a m a g y a r irodalom iránt.

Az utolsó Bátorít a Magyar Tudós Társaság n a g y j u t a l m á - val, kétszáz aranynyal, t ü n t e t t e ki.1)

A c s e h e k Marjyiu'országban.2)

A regény főalakja az i f j ú Mátyás király, kinek t r ó n r a j u t á s a , szerelme ós titkos házassága Izabellával, a cseh Bretizláv leányá- val, harczai a cseh rablókkal, kibékülése Giskrával a mese egyik ága. A másik Zokoli Mihálynak, az á r t a t l a n u l g y a n ú s í t o t t és becsülelét visszaszerző lovagnak, viselt dolgai s szerelme Qiskra leánya, Serena iránt, a h a r m a d i k pedig Komoróczinak, a rabló- lovagnak harczai, cselszövénye Zokoli s szerelmi ostroma Nankel- r e u t h e r n é ellen.

L á t j u k , hogy Jósika m i n d nagyobb terjedelmű regényeket

») M. T. Társ. Névk. 1840. 179.

2) ,/. M. Regényei. IX—XII. .1 csehek Magyarországban. Korrajz I. Mátyás idejéből. Pest. 1839., 2. kiad. 1845. Eddig 7 kiadást ért. Néme- tül : iV. Jósika's S. W. 9—12. Die liiihmen in Ungarn. Pest, 1840. Az Akadémia a n a g y j u t a l o m r a érdemes m u n k á h o z legköze lebb állók közt említette (Névk. 1842. 50.). M u t a t v á n y jelent m e g belőle az A t l u n a o m n - bam 1838. II.

6 9

116 SZINNYEI FERENCZ.

ír s m i n d b o n y o d a l m a s a b b mesét akar szőni. Érdekes és színes epizódokban még gazdagabb, m i n t előbbi regénye, de m i n t compositio n e m jobb. F i n o m lélekrajzok, kedves idyllek, érdek- feszítő kalandok, igen sok hangulatos leírás váltogatják egymást benne. Dialógja m i n d választékosabbá lesz, sokszor érdekesen szövődő, fordulatos, elég elmés s igen r i t k á n unalmas. Általá- ban a magyar lovagkornak kissé sablonos, r o m a n t i k u s világítású, általánosságban mozgó, de t a g a d h a t a t l a n u l színes, lelkesítő és szép rajza.

A Csehek SALAMON F E R E N C Z szerint 0 «valóságos esemény»

volt akkor, mely mindenkit érdekelt. Az a k k o r i bírálat magasz- talja.2)

Abafi u t á n ez volt legnépszerűbb regénye s méltán, mert azzal együtt a legjobb is. Abafiban szerényebb keretben és szerényebb eszközökkel bár, egy lélekrajzilag finoman aláfestett történetet adott, a Csehckhen pedig nagyobb technikával készült s ragyogóbb színekben pompázó, érdekesebb mesét. Későbbi regényei közül egyik sem m u l t a felül ezt a kettőt.

Zrínyi a költő.³)

A mese Zrínyinek velenczei tartózkodásával kezdődik. Diplo- m a t i a i tárgyalásokat folytat, beleszeret Zeno Violettába s fejére z ú d í t j a Malipieri á r m á n y a i t . Későbbi fontos történelmi szerep- léséből igen keveset látunk, s a cselekvény i n k á b b Zenóné sorsa, Malipieri intrikái s különböző kalandok k ö r ü l forog, Fioretta, a velenczei tánczosnő is jelentékeny szerepet játszik a történet- ben, kiről később kiderül, hogy Zenóné leánya. Violetta, ki t u l a j d o n k é p e n n e m Zóno-leány, h a n e m a L u b l család sarja.

Zrínyi n e j e lesz. H a t á r o z o t t h a n y a t l á s a Csehekhez képest. Az

*) S. F. Báró Jósika Miklós. Pesti Napló. 1865. 57. sz.

GONDOT, DÁNIEL Regény és dráma párhuzamban cz. koszorús pályaművébon. Kisf. T. Kőlapjai I I . 1845. Magasztalását később elitéli a Kisf. T. hivatalos lapja, a Szépirodalmi Szemle. 1847. I I , 66. 1.

3) / . ,1/. Regényei. XVI XIX. Zrínyi a költő. Regényes krónika a XVII. századból. Pest, 1843., 2. kiadása csak 1857. Eddig 5 kiadást ért.

Németül: N. Jósika's S. W. 14 17. Zrínyi, iler Didder. Post. 1844. Mutat- v á n y jelent m e g belőle az Athe, naeumbsm 1840. II. és 1843. I.

igazán érdekes és szép velenczei rész (az I. kötet s a II. kötet 4 első fejezete) u t á n a mese kezd szétfolyóvá, színtelenebbé lenni, a lélekrajz pedig ingadozóvá. Érdeklődésünk elbágyad.')

P . H O R V Á T H L Á Z Á R írt elismerő bírálatot róla, amely egyszer- smind a legnagyobb egykorú bírálat, illetőleg magasztaló mél- tatás Jósikáról. Ebben m o n d j a el, bogy ő buzdította Jósikát történeti regények írására.')

J ó s i k a Istváné')

Az író ősének, Jósika Istvánnak élettörténete. Apródból lassankint B á t o r i Zsigmond meghittjévé lesz, kit ura m i n d na- gyobb a d o m á n y o k k a l j u t a l m a z s m i n d m a g a s a b b polczra emel, végre k o r l á t n o k k á tesz. Azzal kecsegteti, hogy l e m o n d á s a u t á n erdélyi fejedelem lesz. .1. megbízik a kétszínű Bátoriban, ki elárulja m i n t t r ó n r a vágyót és a törökkel szövetkezőt Rudolfnak, s ez lefejezteti. A politikai h á t t é r : Zsigmond viszálya Bátori Boldizsárral, mely Boldizsár kivégzésével végződik, a Carigli jezsuita által vezetett titkos szövetség a török ellen, mely Erdélyt

Habsburg kézre a k a r j a juttatni, egyes harczok, Bátori házassága és lemondása. Nagyobb szerepet j á t s z a n a k a t ö r t é n e t b e n : Jósikáné (Gyulai P á l özvegye, F ü z y Ara), a kalandor Márkházi s foga- dott leánya, Theodora, ki J. barátjának, Geréb J á n o s n a k lesz a felesége.

A r e g é n y érdekes főalakja s a m a g u k b a n igen sikerült epizódok ellenére még a Zrínyi a költőnél is kevésbbé sikerült, Nem is volt népszerű, a kritika sem volt elragadtatva tőle.4)

K E M É N Y Z S I G M O N D Jósikával egy időben írta G Y U L A I PÁLját,

*) Meglátszik rajtu az író iilegos izgatottsága, melyet akkor főleg válópere okozott, a regény vége is azért késett (nagy része m á r 1N40-ben készen volt). L . TOLDY F. Összegy. Münk. IV. 358.

2) ,T. M. regényeiről s a regényirodalomról általában. Honderű. 1843.

I I . 9—19. sz.

3) Jósika Miklós Munkái, ú j folyam 6—10. Jósika István. Pest. 1847.

ü. kiadása csak 1871. Eddig 4 kiadást ért. Németül : Stephan Jósika, Leipzig, 1851. (feleségének fordítása). M u t a t v á n y jelent m e g belőle az Életképekben. 1847. II. 3—4. sz.

*) Életképek. 1847. II. 417—8.

71

116 S Z I N N Y E I FERENCZ.

mely szintén Bátori Zsigmond korát rajzolja. Egyes alakjaik- azonosak : B. Zsigmond és Boldizsár, Márkházy, Carigli. Jósika I s t v á n b a n Gyulai Pál, Gyulai Pálban Jósika s Eiizy Ara egészen jelentéktelen alakok. A két író m u n k á j a n e m h a t o t t egymásra,1) az összehasonlítás t e h á t meddő m u n k a volna. M o n d a n u n k sem kell, hogy amennyivel formásabb, színesebb s itt-ott érdekfeszí- tőbb olvasmány j. r e g é n y e a Keményénél, annyival mélyebb kor- és lélekrajzban emez. Az a routinier m u n k á j a , ez a húsz évvel i f j a b b kezdőé, ki a z o n b a n h a s o n l í t h a t a t l a n u l mélyebb lélek a m a g y a r regényírás a k k o r i mesterénél.

II.

TÖRTÉNETI NOVELLÁI.

J ó s i k a 1848-ig m e g j e l e n t novelláit (nemcsak a történetieket) a következő czímeken I'.) k ö t e t b e n gyűjtötte össze: Klet és Tün- dérhon (3 kötet, 1840),2) Viszhangok (2 kötet, 1844),s) Szir Rejtelmei (2 köt., 1845)4) s Heyényes Képletek (3 köt., 1847).5)

T ö r t é n e t i novellát összesen 14-et írt. Ezeket m a m á r alig ismerik és olvassák, legyen azért szabad mindegyikről időbeli

') Jósika István 5 kötete egyszerre jel: lit meg 1847 júliusában, a Gyúlni Pál 1-ső és 2-ik kötete m á j u s b a n , a 3-ik juliusbau, a 4-ik novemberben s az 5-ik 1848 j a n u á r b a n E g g e n b e r g e r H o n i Irodalmi H i r d e t ő j e szerint.

•) J. M. Regényei. XIII—XV. Elet én Tiimtérhon Kise bb regények.

Pest, 1840. Akad. dicséretet n y e r t . L. M. T. Társ. Néek. 1843. 200.

3) ,/. M. Reyényvi. XX-- X X I . Viszhitnyok. Kisebb regények. Pest.

1844. Az Életképekben (1844. I. 152 8) ( sászár túlságosan m a g a s z t a l ó birálatot írt róla.

4) ./. M.Reyéiiyei. X X I I I X X I V . Szir Rejtelmei. Kisebb regények.

Pest, 1345.

5) J. M. Munkai, új folyam. 3 -5. Reyényes Képletei: Pest. 1847.

N é m e t ü l : N. Jósikán S. W. IV. Novellen I. Pest. 183!). és X I I I . Novellen II. Pest, 1841. Ez a két kötet mindössze 7 novellájának fordítását tartal- mazza, e z e k : Decebal, H ű t l e n hiv, A szuttin, A béke nemtője. Bájvirág, A beduin leánya, A mohilok g y ö n g y e . A hűtlen hiv cseh nyelven is meg- jelent, 1. a M. Nemzeti Muzeum k ö n y v t á r á n a k példányát L. eleg. g. 776 L jelzet alatt.

sorrendben külön-külön is rövid ismertetést adnom. Itt-ott tar- talmi vázlatot is adtam, melyek egyrészt jellemzők, másrészt kiegészítik a motívumairól később mondandókat,

Decehal (megj. Rajzolatok 1837. II., majd Élet és Tündér- hon I. 1840).

Decebalnak, Dácia királyának küzdelmeit mondja el a rómaiak ellen, melyek Traján alatt a dák birodalom bukását és D. hősi halálát okozták. Ezeket a küzdelmeket mesei elemekkel vegyíti (Gethisának s testvérének tündéri alakjai).

A terjedelmes novella (több mint 100 oldal) inkább fan- tasztikus, mint történeti, s félig-meddig mese. így is kell elbí- rálni. E két elem vegyülete nem válik az elbeszélés előnyére, Mindenesetre kiemelendő benne a, kepzelet ereje (a bájos Gethisa alakja, D. álomlátása, mikor feltárul előtte a világ teremtése, a mult s a jövő stb.). A korrajz, amennyiben erről beszélhetünk ilyen mesenovellában, elég élénk és hangulatot keltő. Maga az író azt mondja róla, hogy «egy kiillöldi német lap szerint epos prózában I) s hogy «a mese kerítvényt leszámítva szigorúan történeti». ')

Merkur Vid (megj. Elei és Tündérhon I. 1840.).

A novella hőse M. V. (vagy Mirkot Vida), ki a pogány Akus helyett Erdély vajdájává lett Szent László kegyelméből, s ki nagylelkűen összehoz egy szerelmes párt.

A gyenge történetet különös, rapsodikus módon, szinte bal- ladás hézagossággal és homályossággal beszéli el, a mi az egé- szet zavarossá teszi. Előadása is különös. Bizonyos ossianias fellengéssel, apostropbálásokkal, lyrai közbevetésekkel van írva, mintha egy Yörösmarty-féle epost olvasnánk. Határozottan az ossianismus kései hatását mutatja (jellemző helyek: 131—33, 145—6, 150, 179 stb.). Különösen szépek benne a hangulatos leírások (pl. Branyicska és Szurdok vidékei). A Yidre vonatkozó adatokat Benkő Transsilvaniájából vette (I. 557.).

Isten és Ordöi/ fmegj. Elet és Tündérhon II. 1840.).

Homonnai Drugoth Pálnó megöleti férjét, majd a gyilkost szúrja

') L. Jósika önmagáról. E. Phil. Közt. 1912. 185. Tubbi munkájáról szóló s később idézett nyilatkozatai is ebből a 1*. Horváth L á z á r h o z írt leveléből- valók.

73

14 S Z I N N Y E I FEBENCZ.

le, mikor az követelőzik, azután mostoha leányát, Immát akarja elté- tetni láb alól az őt őrző udvari bolonddal, Makárral együtt. Gonosz tervét meghiusítja Bebek Gothárd, ki azután is oltalmazója lesz Ira- mának. A gonosz asszonyt később eléri végzete. Férje nem halt meg, se az orgyilkos, s tanúságot tesznek ellene a többiekkel együtt. Dru- gethné (Gunda) a mélységbe ugrik a sárosi vár ablakából. Imma, noha szereti Bebeket, apácza lesz.

Telivér franczia romantikus história tele rémségekkel és meglepetésekkel. Gunda valóságos sátán, Imma angyal telve földöntúli béketűréssel és rajongással, Bebek az isteni gond- viselést képviseli váratlan megjelenéseivel veszély idején. Meg- lepetések : az orgyilkos, kit holtnak hittünk, egyszerre meg- jelenik, Drugeth hasonlóképen, Makár nem bolond, hanem

Bebek meghitt embere, ki ímmára vigyáz, Bebek minden meg- jelenése meglepetés. A padlóban megnyíló titkos ajtó, mely föld- alatti üregbe vezet s a mennyezetről aláhulló rács sem hiány- zik. Az író csak a mese minél érdekesebbé tótelével törődik.

Siet, elnagyol s itt is rapsodikus gyorsasággal ós töredékességgel törtet egyes hatásos jelenetek felé (Gunda és az orgyilkos talál- kozása, I m m a halálra hurczolása, Gunda bűnhődése). Némi tör- téneti hátteret is iparkodik adni a rémtörténetnek, mely Izabella királyné idejében játszik, s belehozza Budának Boggendorf által való megostromlását, de csak epizódszerűleg (Martinuzzi alakja is megjelenik egy pillanatra), s nem tudva szerves kapcsolatba hozni a mesével. Bevezetése elmélkedés az isteni gondviselésről s az ördögről, ki emberi alakba öltözik, a novella mintegy ennek az illusztrálása.

Rózsa Mária (megj. Emlény. 1840., azután Viszhangok I. 1844.).

Egy boszorkánytörtónet Izabella királyné korából. Jó része (a komolyabb befejezést kivéve) bizonyos mesterkélt, sokszor humoros stílben van tartva. Nem Jósika rendes stílusa, mintha utánozna valakit. Különben elnyújtott dolog, érdektelen alakok- kal, lélekrajz nélkül, fölösleges részletekkel. Maga csak annyit mond róla, hogy «boszorkányhistória».

Ilerculanum (megj. Kisf. Társ. Évlapjai III. 1842., azután Viszhangok I. 1844.).

Romantikus történetke a Vezúv kitörésének idejéből.

74

B U L W K R Pompéji utolsó napjai ez., akkor igen olvasott regénye inspirálhatta. A fő baj az, hogy az alakokat nem ismer- jük, s így egyáltalában nem érdekelnek bennünket. A lélektani

aláfestés hiánya miatt csak üres nevek. Némi római kolorit.

Brunhild (megj. Honderű, 1843. II. 8—10. sz., azután Sziv Rejtelmei I. 1845.1.

A naiv történet az amazon Brunhildről, ki erőszakos kérőjét megalázza, ügyesen van elbeszélve. Brunhildában valami démoni varázst akar rajzolni, de nem tud iránta igazi érdeket kelteni.

Silvio Poscari (Viszhangok II. 1844.).

Giorgo Calerge szereti a dogé leányát, Cleopatrát, de a dogé, noha életét mentette meg a kiváló fiatal orvos, nem akarja vejéül fogadni, Silvio Foscari, a gazdag nobili, noha szintén szereti a leányt, Calergét az aranykönyvbe juttatja (két gályát épittet C. nevében Velencze számára). így ez mint nobili most már elveheti Cleopatrát.

Silvio Foscari nagylelkűsége csak halála után derül ki.

Itt már több lélektani motiválást talalunk, mint előbbi novelláiban, csak a legfontosabb, Foscari önfeláldozása, nincs kellően indokolva, lélekrajzban feltüntetve, pedig, mint a czim is mutatja, ezt akarta az író kiemelni. Az önfeláldozás meg- ragadta képzeletét, de mellékes dolgok kiszínezése közben épen ezt ejtette el. A tárgyat valószínűleg Daru nagy velenczei tör- ténetéből vette (Hist, de la Rep. de Yenise), melyet a Zrínyi <t költő írásakor is használt.

Bornemisza Anna (megj. Kisf. Társ. Évlapjai IV. 1844-., azután Viszhangok IL 1844.).

A két Barcsai testvért gyanakvó szemmel nézi Apaii Mihály. Ge- rezdi folyton ingerli ellenük, Bornemisza Anna, a fejedelemnő pedig pártjukat fogja. Huga, Zsófi Barcsai Lászlót szereti, a fejedelem pedig Gerezdi fiának ígérte a leány kezét. Zsófi az esküvön mond nemet Gerezdinek, a mi a fejedelmet még jobban felingerii. Barcsai Mihály az elfogására küldött urakat maga fogja el, s azt rebesgetik, hogy el is tótette őket láb alól, a mi nem igaz. Feleségének írt levelét elfog- ják s abból is árulást olvasnak ki. Végre sikerül Gerezdinek elfogatni B. Mihályt, de öcscse megszökteti börtönéből s maga marad helyében.

Mikor a fejedelem Gerezdivei elmegy, hogy a lázadót kivégeztesse, Mihály is visszatér s kéri, hogy őt s ne öcscsét öljék meg. A válsá- gos pillanatban érkezik a fejedelemnő, ki leleplezi Gerezdit, hogy ő

7 5

l(í SZINNYEI FEBENCZ.

ármánykodott a fejedelem ellen. Apafi átadja feleségének fejedelmi hatalmát egy órára, s a derék asszony mindent rendbehoz.

Ez m á r gyors m e n e t ű ós ügyesen bonyolított novella, mely ezzel leköti figyelmünket, de mélyebb nyomot n e m hagy. Az ingatag Apafit elég jól jellemzi, b á r kissé sablonosan, Bornemisza A n n a n e m e s a l a k j a elmosódott, a Barcsaiaké szintén.1)

Mosf ós egykor (megj. Honderű 184ö. II., 7—I). sz., azután Regényes Képletei; I. 1847.).

M o d e r n és t ö r t é n e t i novella összeszőve, azaz t ö r t é n e t i novella m o d e r n keretben. Nagyon hézagosan k o m p o n á l t , m o n d h a t n i darabokból összeférczelt történet.

.1 tündérvár (megj. Ajándok. 1846., Kirf. Társ. Kvl. VI.

1846 és líecj. Képletek I I . 1847, itt czím nélkül).

J ó s i k á n á l szokatlanul töredékes módon elmesélt igen gyenge

*) Ebből készült a A kél Barcsid cz. drámája. (A két Barcsai. Dráma 4 szakaszban. Pest, 1845. Először adták a Nemz. Színházban 1844 aug. 27.

Aránylag sok előadást ért.) A szakaszok czimei : Apafi udvara. Az arszlán barlangja. A halottak m i n t vendégek. Fejedelem egy órára. A személyek minden szakasznál felsorolva a romantikus darabok szokása szerint. Min- den szakaszban több változás. Tartalma ugyanaz, csak konczentrálja kissé az eseményeket, a fej edel emnő és B. Mihály egykori vonzalmát jobban hangsúlyozza, néhány komikus alakot és jelenetet sző közbe. Elég gyorsan gördül, m i n t a novella is, dialógja .élénk, itt-ott elég pathetikus, olyan mint regényeiben. Alakjaival itt sem tud érdeklődést kelteni. Színszerűnek elég színszerű.

Ez előtt már próbálkozott színdarabbal, ez az Acloriánok és Jenők cz.

3 felvonásos szomorújáték egy előjátékkal (először adták 1838 m á j u s 12., azután még kétszer. Megjelent a Budapesti Arvizkönyvben I I . 1 8 3 9 . )

A darabbal komolyan foglalkozni alig lehet. Minden furcsa és valószínűtlen benne, az alakok lehetetlen romantikus sablonok, dialógja nehézkes, kissé ossianos és inkább elbeszélésbe, mint drámába való. — E z u t á n írt egy látványos darabot Gaál Józseffel együtt, az Ecset ti Tündért (először 1839.

augusztus 5), mely megbukott (kézirata elveszett) s egy Kordokubász cz.

drámát, mely a juhászból lett moldvai király története a 13. században (először 1847 április 19.). Tárgyát Fesslerből vette. Az egykorú bírálatok- ból Ítélve igen rossz darab lehetett. Színdarabjai (még egyet í r t : A vándor kérő, vígjáték egy felvonásban, megjelent a Divatcsarnokban 1857. 3. sz.) jelentéktelen alkotások, melyeknek még irodalomtörténeti értékük sincs.

Részletesebben szól róluk BAYER .JÓZSEF A m. drámairodalom története

1897. I . 47.".—77. és VÉRTESY JENŐ A magyar romantikus dráma, 1 9 1 3 .

156—8.

szerelmi történet. Az ifj. .Rákóczi György halála (szamosfalvi csata) utáni korban játszik.

Az Ilmérék (megj. Kisf. Társ. Évi. VI. 1846 és Régi cs ujabb novellák I. 1859.).

Margit (IV. Béla leánya) s az ifjú Ilmér szerelme. Margit kolostorba vonul, Ilmér a Szentföldre megy. M. temetésekor egy öreg zarándokot találnak halva kriptája ajtajában. Az Ilmé- rék az Ürményiek ősei.

Romantikusan bonyodalmas, itt-ott ossianias hangú elbe- szélés.

Annia (megj. Életképek 1847. II. 8 — I I . sz. Egy kép 1280-ból (?) czímen és Régi és újabb novellák IV. 1859.).

A tatárjárás idején történik, Vegiia szigetén.

A bevezetés, mely tulajdonképen korrajz volna (Magyar- ország madártávlati képe a tatárjárás korában) fellengős és művészietlen s nincs szerves kapcsolatban a mesével, mely tisz- tán romantikus semmi korrajzzal. Annia erdekelne bennünket, ki szerelem nélkül, gyűlölettel lesz Frangepán nejévé, akinek ellenségeivel áll szövetségben s később megszereti, de ez a lelki átalakulás csak párbeszédekben van elmondva s nem előttünk történik. Az elbeszélés végén egészen elejti, pedig a kalóz To- lomeo, A. egykori vőlegénye, nein érdekel bennünket annyira.

A padlóban megnyíló négyszög, melyből lépcső vezet egy titkos útba, itt sem hiányzik. Különben ügyesen van elbeszélve, érde- kes részletekkel. Bonyodalma természetesen csak külsőleges, nem lelki. Ilyen megjegyzésekkel pl. nem lehet a lélekrajzot elsik- kasztani : «Mi okozta T. szerelmét, mi költötte föl benne azon érzést, melyről sivár üzelmei közepett fogalma sem volt, ki tudná megfejteni ?»

Király és koldus (Hey. Képletek. III. 1847.).

Igénytelen kis történet, a koldusból lett vezérről, de Jósika legjobb novellái közé tartozik. Mátyás király vonzó alakja (nagy emberismeret, erély, szellemesség, nyájasság) s a koldusból

lett vezér (eleinte agyafúrt, bátor, tréfás liczkó, azután lassan- kint átalakul) nagyon sikerült. Van benne sok humor, elmés- ség, jóízű fordulatosság a párbeszédekben. A mese is jól gördül, vannak apró fordulatai, érdekességei. Fő benne Tornai Mihály átalakulásának kedves és sikerült rajza, Mikszáth történeti elbe-

A K A D . É R T . A N Y E L V - ÉS S Z K P T . K Ö R É B Ő L . X X I I I . K Ö T . 2 . s z . 0

18 S Z I N N Y E I F E B E N C Z .

széléseinek őse. Elbeszélő módja s a Mikszáthó közt határozott hasonlóságot érzünk.

Váradi diák (Emlékül a váradi ifjúságnak. Reg. Képi.

II. 1847.).

A török világ korában Tóth Istók nagy ostora volt a töröknek, s az a hir volt róla elterjedve, hogy egyszerre liárom helyen is tud lenni (két hozzá igen hasonló ispánja s három egyforma lova volt).

Yolt egy szép leánya, Enke, a kit Szikszay Balázs szeretett, az agya- fúrt diák. Arszlán aga elrabolja Enkét Balázs diák nagy szomorúsá- gára s Tóth Istók szörnyű bosszúságára. Egyszer találkoznak a váradi diákkocsmában, s ekkor Balázs azzal áll elő. hogy Enkét visszaszerzi, ha megkapja feleségül. Tóth Istók megígéri, noha csak diák hetven- kedésnek tartja az egészet. Balázs egyszer csak megjelenik Arszlán várában s az agának azt igéri, hogy Tóth Istókot a kezére játszsza.

Hosszas huza-vona után Enkét is előhozzák, ki őrültnek tetteti magát s törökül mindenfélét jósol az agának (Balázs egy becsempészett levél- ben tanította ki viselkedésére és mondókájára). Az ijedt aga (a török tiszteli az őrülteket) kiviteti a diákkal együtt a várból. Tóth uram épen két alter egójával borozgat nagy keservesen, mikor Balázs hozza a leányt. Meg is kapja feleségül.

Igazán jó humorral írt diákhistória. Itt nem mesterkélt az író humora, mint más elbeszéléseiben, hanem szinte a Jókaiéval.

Mikszáthéval vetekszik. Dialógja telve van körmönfont ötletekkel, jóízű, magyaros szólásokkal. Balázs, a leányos, hetvenkedő,

merész, furfangos és jóhumorú diák, s a nyers, káromkodó Tóth Istók pompás alakok. Elmondhatni, hogy jókedvében írta Jósika. Jókai s mások humoros törökvilágbeli novelláinak mintája.

*

Jósika történeti novelláiban sokkal kevésbbé mutatkozik mes- ternek, mint regényeiben. Jó tulajdonságai, melyek regényeit jellemzik, t. i. a részletes és hangulatos leírásokkal párosult

milieurajz, a lelkiállapotok festése, az alakok jellemzésére for- dított gond, a mese érdekes szövése, novelláiban többnyire nem érvényesülnek.

Ezekben inkább mesevázlatokat kapunk. Történetei nem nagyon érdekesek s nem nagy gonddal vannak elbeszélve,

mintha sebtibon írná őket s nem törődnék velük annyira, mint regényeinek meséivel. Rövid történetben a bonyolításra, érdekfeszítésre nincs annvi alkalma. Néha valósággal el- nagyolja a mesét, hézagos, töredékes, ügyetlen lesz. Néha ossianias dagálvlyal akarja a hiányokat eltakarni, a mi szin- tén nem válik elbeszéléseinek előnyére. A novella nem tíiri meg a félig-meddig eposi stílust.

Az ügyes, elegáns elbeszélő azért itt sem tagadja meg ma- gát, s elbeszélései elődeinek novelláihoz képest vonzóan s nagyobb elbeszélő készséggel vannak elmesélve. E tekintetben nem is lehet egy napon említeni a régi dilettánsokkal.

A milieurajz (korrajz), bár nem intensiven s nem úgy, mint regényeiben, ezekben is megvan, de vázlatosan, kevés vonásra szorítkozva. Egy-egy szép leírást, egy-egy élesebben beállított alakot ezekben is találunk ugyan, de mindez édes-kevés. Igazi jellemzés ós lélekrajz alig van bennük. Fődolognak tartja a romantikus, sokszor rémes mesét, melyben legyenek meglepe- tések, csattanók. Ez azonban gondosabb lélektani aláfestés és környezetrajz nélkül nem sokat ér. Csak két említett víg no- vellája kivétel s igazán értékes alkotás abban a korban. Ezek igazi novellák, nem comprimált regények, magukban véve kerek- dedek, kitűnően elbeszéltek, mulatságosak s anekdotaszerűségük

v ellenére is sikerültek.

A negyvenes években csak G A Á L J Ó Z S E F ós K U T H Y L A J O S írt jelentékenyebb történeti novellákat, de ezek is részben Jósika

elbeszéléseinek hatása alatt keletkeztek, s színvonaluk ezeké alatt maradt.

III.

TÁRSADALMI REGÉNYEI.

Társadalmi regényt 1848-ig hatot írt (ugyanannyit, mint tör- ténetit), ezek: A könnyelműek {1837), Ado I fine (1844), Az Isten ujja (1844), Az élet útjai (1844), Akarat és hajlam (1845), Egy kétemeletes ház Pesten (1847). Ifjabb Bélcesi Ferencz kalandjai (1842—-5) nem igazi regény, hanem életképsorozat.

2 0 SZINNYEI FEBENCZ.

A k ö n n y e l m ű e k .1)

Serédi Iván, kinek otthon már van jegyese, Amerikába utazik rokonai látogatásáru s itt elcsábit egy szép szerecsen nőt, kit férje.

Motabu, ezért megöl s rágyújtja a házat. Serédi Londonba hajózik s Motabut, kit természetesen nem ismer, szolgálatába fogadja. Londonban megismerkedik Idalival, egy gazdag fiatal özvegygyei, ki ellenáll bódí- tásainak, úgyhogy végre feleségül veszi. Serédi erdélyi birtokán élnek igen boldogan, mikor Motabu pokoli bosszút áll felesége megrontóján.

Serédit ártalmatlanná teszi s a sötétben belopózik Idalihoz, ki férjé- nek hiszi, s vele tölt egy órát. A nő egy mulattot szül. Amerikába költöznek, Serédi útközben elhal.

A mese kerekdeden [komponált, gyorsan gördül s igen er- dekos. A végső jelenetek különösen érdekfeszítően szőve, erősen d r á m a i a k , bár túlzottan r o m a n t i k u s a k . A lelkiállapotok r a j z a ehhez a túlfeszített h a n g u l a t h o z m é r t . A történetben á l t a l á b a n sok a túlzás, borzalom, valószínűtlenség, de t a g a d h a t a t l a n j ó t u l a j d o n s á g a i is v a n n a k : az igen szép leírások, a lélekrajzra f o r d í t o t t gond, az elbeszélés művészete, a dialog elegantiája.

T á r s a d a l m i regény, de mivel nem m a g y a r t á r s a d a l m a t rajzol, h a n e m a franczia r o m a n t i k u s o k s részben C O O P E R h a t á s a alatt exotikus történetet ad, legnagyobbrészt idegen színhelyen, nem m o n d h a t j u k , hogy a m a g y a r t á r s a d a l m i regényt előbbre vitte- volna, legfeljebb t e c h n i k á j á v a l .

Első bírálója2) azt a t a n á c s o t a d j a neki, hogy ne a franczia r o m a n t i k u s regényírókat kövesse, h a n e m az angolokat, s hogy i n k á b b olyan milieukben mozogjon, amelyeket ismer. Jósika egyik tanácsot sem fogadta meg.

Ez a regénye h a t o t t K E M É N Y Z S I G M O N D Ködképek a kedély láthatárán cz. elbeszélése t á r g y á n a k megválasztására.8)

') J. M. Regényei. I V — V . A könnyelműek. Pest. 1837. 2-ik kiadása 1841. Eddig 5 kiadást ért. N é m e t ü l : N Jósika's S. W. 7. Die Leichtsinni- gen. Pest. 183H. Szerbül: Lakomyszleni. Szabadka, 1840. Akad. dicséretet n y e r t . L . M. T. Társ Névk. 1840. 179. M u t a t v á n y jelent meg belőle az Athenaeumban 1837. I.

2) T o r n a y (Szontagh Gusztáv). Figyelmező. 1837. I. 159.

:í) Egy. Phil. Közi. 1909. 230.

Adolfiiie.1)

Málvay, a magasrangú és gazdag hivatalnok, Veronában egy fiatal papnövendékkol ismerkedik meg, ki beleszeret egy leányba s miatta lemond a papi pályáról. A leány, Anastasia azonban Málvayt szereti s a fiatal olasznak kosarat ad. Ez féltékenységében Málvayra lő, megsebesíti, azután magát lövi agyon. Anastasia halálos beteg lesz, s atyja kéri Málvayt,]hogy jöjjön el leányához utolsó órájában.

Ugyanakkor lép be a beteghez hívott pap. Anastasia lázában azt hiszi, hogy Málvay meg akar vele esküdni. Ez nem akarja a haldoklót tévedéséről felvilágosítani s megesküszik vele. Maga is súlyos seblázt kap. s mikor föleszmél, Anastasiát látja ágya mellett ülni. A leány azonban, mivel Málvay lázálmában elárulta, hogy nem szereti, örökre búcsút vesz tőle, s később híre jár, hogy atyjával együtt a tengerbe veszett. A hír pedig csak félig volt igaz. mert csak atyja halt meg, ő pedig apáczakolostorba vonult. Málvay beleszeret Adolfineba, egy fiatal özvegybe, kinek féltékeny férje csak úgy hagyta rá vagyonát, ha férjhez nem megy, ha igen, elveszti. Ezért nagyanyja és nagybátyja erősen őrzi, hogy férjhez ne menjen. Ez a kellemetlen gyámkodás és egy fiatal katonatisztnek. Vernynek tolakodó udvarlása arra birja Adolfinet, hogy otthagyja őket s maga intézze a sorsát. Verny Mál- vayt párbajra hívja s megsebesíti. A beteget egy olasz ifjú ápolja, ki nemrég jött Bécsbe s ismerkedett meg Málvayval. Csodálatosan hasonlít Anastasiához s maga is súlyosan beteg (tüdőbajos). Az ifjú maga Anastasia, ki a kolostorból jött Bécsbe, hogy Málvayt utoljára lássa. Látja azt is, hogy Adolfine mennyire méltó Málvayhoz, s így nyugodtan tér vissza a kolostorba meghalni. Vagyonát férjére hagyja, hogy fordítsa valami jótékony czélra. M. és Adolfine egybekelnek.

Ezt a vékony és fölöttébb valószínűtlen történetet levelek- ből tudjuk meg (Adolfine és barátnője, Berta, A. és Málvay, Verny és b a r á t j a , végre Anastasia és a kolostorfőnöknő levelezé- séből). A levelekben van sok finomság és sok jellemző (pl. m i l y e n jellemzők és kedvesek Bertának, az életvidám asszonykának vagy a könnyelmű és elbizakodott széptevőnek levelei), de a z é r t ösz- szes hatásuk mégis u n t a t ó . Adolfine érzelmeivel sem vagyunk tisz- t á b a n . Folyton azt írja, hogy nem szereti Málvayt, csak b a r á t s á - got érez iránta, s hogy irtózik a szerelemtől. Miért, nem m o n d j a

') Először a Honderűben j e l e n t meg (1844) : Adolfine. Kogóny levelek beu, másodszor a Szio Rejt elmeiben II. 1845.

81

22 SZINNYKI FERENOZ.

meg az író. Semmi csalódás nem érte, vagy féltékeny f é r j e , kibe úgy látszik, n e m is volt szerelmes, gyűlöltette meg vele a s z e r e l m e t ? Ez a kis regény kétségkívül leggyengébb munkái közé tartozik az írónak.

Az isten ujj;».1)

Gr. Montechiari Francesco magyar barátjával, Bélával Spanyol- országban utazik s megismerkedik a szép Manuélával, kibe őrülten beleszeret. Meggyőződvén á nő romlottságáról, szakít vele, de nem tudja feledni s Béla intései ellenére újra Spanyolországba utazik.

A barátok folyton leveleznek. Béla bátyjának hirtelen halála után ősi várába költözik s felkutatva a vár rejtekeit, egy kényelmes női lak- osztályt fedez fel s az ott talált írásokból s levelekből megtudja, hogy bátyját megmérgezték s a gyilkos nem más, mint Manuela. Mindent megír Francescónak, de az már Madridban van s kiszabadítja Manuélát

•Jósé Máriának, a hírhedt rablónak fogságából. Béla, hogy megboszúlja bátyja halálát, szintén Spanyolországba utazik. Barátjának elmond mindent, kit a felfedezés iszonyúan lesújt. Manuela nem tagadja a dolgot. Okul azt adja, hogy Béla bátyja párbajban megölte az egyet- len embert, a kit életében szeretett, ezért lett olyan gonosz és elve-' temiilt s ezért jött vele titkon Magyarországba, hogy megölje. Nem- sokára a két barát levelet kap Jósé Máriától, hogy Manuélát meg- ölte. Azért megteszik a nő ellen a feljelentést s Magyarországba utaznak.

Francesco lassan felüdül szerelmi bánatából, Béla pedig elveszi nevelt leányát. Manuela a rabló levelét hamisította, a hatóságok sem tettek ellene semmit, de végzete mégis utolérte, mert később valóban .Jósé Mária lőtte le.

Ez is levelekben írt regény (Francesco, Béla, ennek nevelt lánya. J o l á n és nénje, Hedvig, Manuela s m á s o k levelei). A refle- xiók és ismétlések miatt vontatott, m i n t a levélregónyek általá- ban. Egy d é m o n i k u s n ő t akart benne r a j z o l n i , ki a férfiakat m e g r o n t j a . Elég jól, bizonyos intensitással r a j z o l j a , Francesco rajongó szenvedélye is elég igaz h a n g o n nyilatkozik leveleiben.

') Először az Éle!képekben 1844. II., másodszor a Regényes Képletek I. kötetébon czím nélkül (1847). N é m e t ü l : Ungar und Spanierin. R o m a n v. N. Jósika. F r e i nach (lem Ungarischen bearbeitet v. E m . Kovács. Grimma u. Leipzig, 1851. 2 kötet. Tulajdonképen megbővített és elrontott átdolgo- zás, melynek szerzőségét J . n e m is vállalta.

V a n n a k érdekes részletei, melyek lekötnek bennünket, de m i n t egész nem sikerült. Béla és n é n j e communisticus népboldogító törekvéseinek története semmi összefüggésben sincs a mesével (egy p u s z t á n közös gazdaságot folytatnak béresikkel, közös k o n y h a , közös gabonaraktár stb.), szerelme kis nevelt leánya i r á n t el- mosódott. A levelek stílusában r o m a n t i k u s retorika uralkodik.

Az élet útjai.1)

Lindának, gr. Szinyerváryné unokahligának hevesen udvarol egy olasz katonatiszt, gr. Guarini, de mikor megismeri, hogy a fiatal özvegy milyen kaczér és számító teremtés, kiábrándul belőle s a grófék leányát.

Octaviát szereti meg. Egy év múlik el, Octaviát feleségül veszi Guarini, ki lemond tiszti rangjáról s birtokot vesz Magyarországon. Boldogan élnek, de később Guarinit erős honvágy fogja el s nejével Olasz- országba. utazik. Milanóban találkozik Lindával, ki azóta újra férjhez ment, és zsarnok, mogorva férje féltékenyen őrzi. Guarini újra szere- lemre lobban iránta s megszökteti. A férj azonban könnyen nyomára

akad a szökevényeknek s Guarinit párbajra kényszeríti. Magának út- közben fog segédet egy angol személyében. Guarini halálos sebet kap s kéri az angolt, hogy értesítse feleségét. Az angol, a mint a nevet hallja, megdöbben, mert Guarininét látásból ismeri és halálosan beleszeretett.

A megtört asszonyt ő kíséri férjéhez Páviába. Octavia megbocsát fér- jének, ki csakhamar meghal. Ezután két év telik el. Octavia szülei halála után egészen magára marad. Ősi kastélyába költözik s itt lel- kileg megnyugodva apró örömökben, jótékonyságban, zenében, rajz- ban, olvasásban keres szórakozást, de a társaság elől egészen elzár- kózik. Ez a remete-élet természetesen igen felkelti iránta a kíváncsi- ságot, s gr. Lindvaynó megfogadja társaságának, hogy behatol Guari- niné remeteségébe, sőt a társaságba is el fogja hozni. Egy ártatlan csellel be is jut Octaviához, ki szívesen fogadja s hamar megkedveli a művelt ós kedves fiatal özvegyet. A látogatások ismétlődnek, s Lind- vaynó finom tapintattal, apró hírekkel ós történetekkel iparkodik Octavia érdeklődósét a társaság iránt felkelteni. Sokat beszél neki egy különcz angolról, lord Belfordról, kinek eredeti egyénisége kezdi a fiatal asszonyt érdekelni. Nagy nehezen rábírja Octaviát, hogy láto- gassa meg kastélyában. 0. itt összekerül a véletlenül látogatóba jövö Belforddal, kiben a paviai angolra ismer. Az szintén nagy lelki fel- indulással ismer rá a nőre, kit még mindig imád. Meglátogatja Octa-

») ,/. M. Regényei. XXII. .4: élet útjai. Pest, 1844.

83

116 S Z I N N Y E I FERENCZ.

viát s erős egyéniségének ós nagy szerelmének varázsával lefegyverzi, úgyhagy felesége lesz. Végül egypár szó esik Lindáról, ki vén férje mellett halad lefelé a züllés lejtőjén.

E l ő s z a v á b a n ezt m o n d j a Jósika : «Egyszerű, a m i n d e n n a p i életből vett történet g ö r d ü l itt le az olvasó előtt. Nincs egy szó m o n d v a , m e l y ne m o n d a t o t t , egy személy előállítva, ki n e m élt.

Az egész valóság olyan, m i n t az életben l á t j u k . E lapok szer- zője f ö l t e t t e magában ezúttal a költészet m i n d e n segédeszközé- ről l e m o n d a n i s az életet a maga meztelenségében festeni». Az író v a l ó b a n egyszerűségre törekedett, de a mesét azért érdeke- sen és fordulatosán szőtte. Az említett egyszerűség, mely távol áll a valódi realisinustól, inkább csak a b b a n nyilatkozik, hogy az író n e m a r o m a n t i k u s mesét t a r t j a elsősorban fontosnak, h a n e m a lélektani r a j z o k a t . Ezek, súlyos hibáik ellenére is,

bővelkednek sikerült megfigyelésekben s finom vonásokban (főleg az Octaviáé szép). L i n d v a y n é és 0 . b a r á t s á g á n a k keletkezése igazán aristokratikusan finom párbeszédekben elénk állítva t á n a legsikerültebb rész a mai olvasó ítélete szerint. Fő jelessége a kis regénynek, hogy a cselekvény, ha néha zök- kenőkkel is, de mindig lélektani m o t í v u m o k o n gördül előre s J ó s i k a előkelően finom és folyamatos elbeszélő módján, vonzóan van e l m o n d v a .

Akarat é s hajlam.1)

Sevillié grófnő (Mária) egy olasz nőnek és Szendrői Máténak leánya. Atyja meghasonlott feleségével rémítő fukarsága miatt, ki őt utóbb ó'rjöngésének egy pillanatában megölte (ezzel kezdődik a regény).

Mária Sevillié gróf neje lesz, egy iparlovagé, a kit Roderieh, az uzso- rás gonosztevő s a maga könnyelműsége bűnös útra visz és öngyil- kosságba kerget. Mária megutálva az embereket s az életet csak leányának él s atyja rámaradt s uzsorával szerzett vagyonát maga is tilos utakon növeli, a miben Roderieh nagy segítségére van. Czélja

*) E l ő s z ö r a Budapesti Híradóban jelent m e g Í1845 jan. 2-től ápr.

18-ig) m i n t az első m a g y a r tárczaregény (a rá vonatkozó nyilt levelek 1844. 95. s 1845. 1. sz.-ban), a z u t á n önállóan : ./. M. Munkái, ú j folyam I., I I . Akarat és hajlam. Pest, 1846. M u t a t v á n y jelont m e g belőle az Élet- képekben 1844. I. 208. 1.

leányának, líeginának óriási vagyont gyűjteni, hogy teljesen bizto- sítva legyen önállósága. Magányba vonulva gyűjti halomra kincseit,

míg azok óriási összeggé szaporodnak. Ekkor a fővárosba költözik, pazar életet folytat s a legelőkelőbb körökkel érintkezik. Megismerke- dik Van Olifanttal, egy hollandiai származású amerikai milliomossal, kivel leányát szeretné elvétetni, de mikor az nem egyezik bele, maga megy hozzá. Roderich, ki őrülten szerelmes bele s kit eddig hitege- tett, majd el akart tenni láb alól, megöli Van Olifantot s Máriát le- leplezi. A bűnpörben Máriát egy régi imádója, gróf Várnay Ákos védi, ki ügyvéd is. Roderich nem tud bizonyítani, mert Mária minden írásos bizonyítékot megsemmisitett, s így felmentik. A szerencsétlen

nő azonban látja, hogy leánya elfordul tőle s hogy az ő jelenléte csak ártalmára van a tiszta gyermeknek, ezért megmérgezi magát. Regina Van Olifant fogadott fiának lesz a neje s minden vagyonát jótékony czélra adja. Amerikában kezdenek új életet, hol nagy vagyon nélkül is boldogok lesznek.

A történet, a b e n n e előforduló sok valószínűtlenségét nem lekintve, egy sarkalatos hibában szenved, az anya lelki r a j z á n a k elégtelenségében.1) í g y a kellő motiválás h í j á n a t ö r t é n e t a SUE hatása alatt keletkezett divatos bűnügyi rémregények sorába süllyed. Az egykorú bírálat sem volt vele megelégedve s szemére vetette az írónak, hogy a mostani «franczia modor» egészen

elragadta.2)

Etjy k é t e m e l e t e s h á z Pesten.8)

Van egy kétemeletes ház Pest egyik főutczájában, valami gazdag bécsi emberé, kit még sohasem láttak a lakók. A házon mintha valami átok feküdnék, lakói rendesen tönkremennek vállalkozásaikban. Most gr. Árnay lakja az első emeletet nejével és leányával, Zaidével, a másodikat pedig Stanarics borkereskedő, kinek szintén van egy leánya, Marie. Lakik még a házban egy Schreiner nevű ügynök, a kinek mindenféle titkos üzletei vannak, s látogatói többnyire késő este jár- nak hozzá. Ez a Schreiner egy szervezett rabló-, csaló- és uzsorás- banda feje (a ház is az övé), ki azzal szerezte vagyonát, hogy mint

') L. a lélekrajzról szóló fejezetben.

2) HENSZLMANN IMKE : A legújabb magyar regényirodalom. Eleiképek.

1 8 4 6 . I I . 2 1 5 — 6 .

3) ,/. M. munkái, ú j folyam. XI. Egy kétemeletes ház I'esten. Novella egy kötetben. Pest, 1847.

85

SZINNYEI FERENCZ.

Lemercier marquis meghitt embere, elrabolta ura pénzét. Árnayt egy birtokvételbe s kölcsönbe ugratja bele, Stanarics leányát pedig egy gavallér bűntársával, kibe a leány beleszerelett, zsaroltatja. A íiatal Lemercier marquis, ki Magyarországba költözött s megszerette Zaidét, Schreinerben ráismer egykori megbízottjukra, rabló tanyáján vesze- delmes küzdelem után elfogatja, s így minden jóra fordul, ő is vissza- kapja vagyonát s elveszi Zaidét.

Jósika itt is SUE hatása alatt áll s divatczikket szál- lít kiadójának. A Mystéres tie Paris (1842—3.) óriási ha- tása minden nemzet íróit utánzatok írására csábította. Ná- lunk N.\ÓV IGNÁCZ a Ma</yar Titkol; ( 1 8 4 4 — 5 . ) s K U T H Y L A J O S

a Hazai Bejtelmek (1846—7.) írásával hódolt a Suc-divat- nak. Jósika is érdekfeszítő bűnügyi regényt akart írni, mint ők. s a mesét ügyesen és érdekesen is tudta bonyolítani, bár nagy részét Zaide és Marie szívügyei foglalják le, s a rablóvilág csak a hátteret teszi. A két leány, noha különösen Zaidénak jellemével s Marie lelki küzdelmeivel sokat foglalkozik, nem nagyon érdekel bennünket. Általában nem rajzolja «Pest bűn- tanyáit», mint mondták erről a regényről, hanem itt is inkább romantikus szerelmi történetet ad, csak combinálja a divatos Sue-milieuvel.

*

Jósika társadalmi regényei, hogy úgy mondjuk, nemzet- köziek. Szeret bennük külföldre kalandozni, idegen milieukben idegen alakokat szerepeltetni. Egyik sem egészen idegen tárgyú:

gondoskodik róla, hogy személyei közt magyarok is legyenek s a cselekvény egy része Magyarországon játszszék, de azért egyik sem a magyar társadalmi életet rajzolja és tartalomban, modor- ban idegen. A jelentéktelen magyar vonatkozásokat nem tekintve, akár egy közepes franczia regényíró munkái is lehetnének.

Ifjabb Békési Ferenc/, kalandjai.

Az akkori magyar társadalmi élet rajzát ebben a munkájá- ban kísérelte meg, mely nem regény, mint eddig tartották, hanem életképsorozat, melv beletartozik a NIX. század első évtizedei-