Kelmakov, Valentin: A permi nyelvek főnévragozási típusainak kérdéséhez

Kelmakov, Valentin Izsevszk

A permi nyelvek f névragozási típusainak kérdéséhez

1. A mai permi nyelvekben a f nevekhez három grammatikai kategória kapcsolódik: a szám - jelölés, a birtokos személyragozás és az esetragozás. Ezek összefüggésben vannak egymással, pontosabban a számjelölés és a birtokos személyragozás hatással lehet arra, hogy milyen eset- ragot használunk. Az esetragok között egyes és többes számban alig van eltérés, a különbség f leg az accusativus és az illativus eseteiben jelenik meg. Ennek alapján azonban még nem különíthetünk el két f névragozási típust. Viszont a birtokos személyragos vagy birtokos sze - mélyrag nélküli f nevek ragozását a mai permi nyelvekben mind a tudományos, mind az is kolai nyelvtanok két külön f névragozásként tárgyalják: az egyik az egyszer (a f név bir tokos sze- mélyrag nélküli), a másik a birtokos ragozás (a f név birtokos személyraggal van ellátva).

2. Az udmurt morfológiát az orosz grammatika alapján leíró 18. századi nyelvtankönyvek tagadják a f neveknek végz désük szerint eltér rago zását. Ennek megfelel en az els udmurt nyelvtankönyvben megjegyzik: „A votják nyelvben a f névnek csak egy ragozási típusa van”, de azt is megállapítják, hogy „a votják nyelvben a f névnek az alanyesetben többféle vég zdése van: a, e, , , , , , , , @ô, , ” [So .: 1]. A második nyelv tankönyv szerz je, M. Mogilin ezt írja: „Olyan egyszer és szegényes a votják nyelv, hogy csak egy f névragozása van, minden szó az ismert ragokat kapja. A f nevek végz dései igen különböz ek: egyesek magánhangzókra végz dnek, a-ra, ide tartozik a is; az , amelyhez hozzátartozik a d; az @, ide tartozik az is; az o és a iô; az és a . A többi szó pedig különböz mássalhangzókra végz dik…” [Mogilin 1786: 14–15]. Viszont már az els udmurt nyelv tankönyvben sem marad észrevétlenül a birtokos szuffixumok és az esetragok összekapcsolódásának különös volta. A tankönyv az egyes ragokkal bemutatja a birtokos személyragokat is, például: „A votják f nevekhez instru mentális esetben - járul, amelynek a jelentése ’-val -vel’. Több változata is van: e f , & f , & f ,!&

f , & g, !g, g. Például: 'f ’virággal’,& á & 'f ’az én virá& - gommal’, á !& 'f!& ’a te virágoddal’, f & 'f& ’az virágjával’, f&

'g ’a mi virágunkkal’, f !& '!g ’a ti virágotokkal’, &f&ïô 'g ’az virágjukkal’” [So . 1775: 3–4]. Viszont a példaként szolgáló f névragozási paradigmákban els sorban a birtokos személyragos formákat adják meg (Nom. f !& %!g ’a ti fiatok’, Gen. f !& %!f ’a ti fiato& kat’, Dat. f !& %!g ’a ti fiatoknak’, Acc. - f !& %! &* ’a ti fiatokat’, T. f !& %!g ’a ti fiatok’, Instr. f ï!& % !g ’a ti fia- tokkal’ [So . 1775: 8]) stb., és az egyszer f névragozási formák kivételként szerepelnek, mint a birtokos személyragos alakok változatai. (Instr. á ï& % f vagy ï& % f ’az én fiammal’&

[So . 1775: 5]; Instr. á & 'f /& 'f ’az én erd mmel’ [So . 1775: 9]) stb. &

N A tanulmány a következ cikk magyar nyelv változata: ) % %: -

// 6:

/': % : : 9 : !: % :

. . , 2000, . 73–87. Fordította O. V.

: ! 79 "# 7 Ignatieva.

A permi nyelvekben tudomásom szerint els ként 1884-ben F. J. Wiedemann kezelte önálló típusként a birtokos ragozást az egyszer ragozás mellett: „Es gibt im Syrjänischen wie im Wotjakischen zweierlei Declinationen, die des einfachen und die des mit Personal- oder Possessivsuffixen verbundenen Substantivs…”¹ [Wiedemann 1884: 114].

A 20. század elején megjelent nyelvtanokban kétféleképpen különböztetik meg az udmurt névragozás két típusát:

a) egyes szerz k az él t és élettelent jelent f nevek eltér ragozása alapján két típust különböztetnek meg – 1. ragozási típus (az él t jelent f nevek a helyjelöl esetekben nem ragozhatók) – 2. ragozási típus (az élettelen f nevek mindegyik esetben ragozható k) [Žujkov 1933: 53–54, 57; Pozdeeva 1939: 38];

b) a többiek viszont (az abszolút többség) F. J. Wiedemann irányát folytatják: az egyszer és a birtokos ragozás alapján kétféle f névragozást különböztetnek meg [Pozdeeva 1939:

44; Perevoš ikov 1948: 404; 1956: 1293–1301; GSUJa 1962: 86; Alatyrev 1983: 568, 570 stb.]

3. Az esetrag és a birtokos személyrag elkülönítésében is vannak nézeteltérések.

3.1. Egyes szerz k munkáiban nincs elkülönítve az esetrag és a birtokos személyrag szimbiózisának alakja. F. J. Wiedemann a következ ket írja udmurt nyelvtanában: „Das ä des I l l a t i v s bildet im Verbindung mit den Personalsuffixen am, ad, az, amy, ady, azy <…>”²

„Mit dem Illativ wird der I n e s s i v ganz gleich gebildet <…>”³ (jurtam ’házamba, házamban’, sinmad ’szemedbe, szemedben’, knigajaz ’könyvébe, könyvében’, s'ulmady

’szívetekbe, szívetekben’ és í. t.) [Wiedemann 1851: 46–47]; „Sehr häufig und wichtig ist dagegen Verbindung beider Suffixe im Accusativ, dessen besondere Endungen ä (y) und ez ja nur in diesem Falle gebraucht werden <…> Nach den verschiedenen Personen endingt <…> der Accusativ auf mä, dä, zä – mez, dez, zez”⁵ (pimä ’fiamat’, kyschnodä ’feleségedet’, oskonzä

’hitedet’, wis'emmez ’betegségünket’ stb.) [Wiedemann 1851: 49–50]; összehasonlításképpen:

Adess. kerelen (-ylen) ’városomnak’, Allat. kerely (-yly) ’városomnak’, Iness. – Illat. karam

’városomban’, ’városomba’, Elat. kary tym (-y kym)8 8 ’városomból’, Instr. karemyny (-ynymy)

’városunkkal’, Termin. karo amyF ’városunkig’, Acc. kardez ’városotokat’ stb. [Wiedemann 1851:

135–138]. Ez az irányzat néhány kés bbi udmurt nyelvészeti munkában is megjelent [GSUJa 1962: 88–89; Alatyrev 1983: 570–571].

3.2. Ezzel együtt egy kés bbi munkájában F. J. Wiedemann megpróbálja elválasztani az esetragokat a birtokos személyragtól a birtokos ragozású f nevekben; itt inkább a birtokos személyragok módosulásait veszi figyelembe, nem az esetek allomorfjait, pl.: „Im E l a t i v 1 „A komi nyelvben, mint az udmurtban, kétféle f névragozás van – az egyszer f nevek ragozása és a

személyi vagy birtokosraggal rendelkez f nevek ragozása <…>.”

2 „Az illativusi ä birtokosragokkal kapcsolatot alkot: am, ad, az, amy, ady, azy <…>.”

3 „Az inessivus is az illativushoz hasonló módon képz dik <…>”.

5 „Gyakori és fontos a két szuffixum összeolvadása az accusativusban, különös -ä (-y) és -ez (inkább -es.

– V. K.), amelyek csak ebben az esetben jelennek meg. <…> A személyt l függ en az accusativus <…

> -mä, -dä, -zä – -mez, -dez, -zez végz déseket kap.”

schlisst sich das Casussuffix zunächt an das zu declinirende Wort, und dann erst folgt die Personbezeichnung, welche mit einem eingeschobenen t so lautet: tym, tyd, tyz, tymy, tydy, tyzy

<…>”⁶ például: egyes szám 1. személyben schorys’tym, egyes szám 2. személyben bordys’tyd, egyes szám 3. személyben korkas’tyz; többes szám 1. személyben (nincs rá példa), többes szám 2. személyben bordys’tydy, többes szám 3. személyben palas’tyz [Wiedemann 1884: 47], azaz -ys'-tym, -ys'-tyd, -, -ys'-tyz, -ys'-tymy stb.; „Der T e r m i n a t i v hängt an das Casussuffix die Endungen -am, -ad, -az – -amy, -ady, -azy <…>”⁷ vagyis -oz'-am, -oz'-ad, -oz'-az, -oz'-amy, például: egyes szám 3. személyben tyrtoz’az, puñoz’az stb.; többes szám 2. személyben potytoz’ady [Wiedemann 1884: 49] (mint látható, nem mindegyik példa f név, de történetileg a vizsgált morfémákhoz tartoznak).

Véleményem szerint az ilyen tagolás sem történeti, sem szinkrón szempontból nem teljesen megfelel , de ennek ellenére a 20. század eleji legfontosabb nyelvtanokban és tankönyvekben is el fordul. [Jakovlev 1930: 22–23; Žujkov 1933: 63–64; Pozdeeva 1939: 48, 50 stb.]. Igaz, hogy egyes kés bbi szerz k kétségbe vonják a birtokos személyragok határtalan változatosságát. A.

A. Pozdeeva például a korábbi szerz kt l eltér en, a t (m) elemet nem a személyraghoz, hanem az esetraghoz sorolja (-"- , -"- stb.) [Pozdeeva 1972: 51–52; vö: Nikol’skaja et al.

1975: 48–49].

A következ táblázat az egyes nyelvészeknek az els személy birtokos személyragos névszók és az esetragok tagolási lehet ségeire vonatkozó elképzeléseit szemlélteti (abban az esetben, ha a szerz elkülöníti az esetvégz dést a birtokos szuffixumától, az el bbit félkövér bet típussal jelölöm).

1. táblázat

Az udmurt birtokos névszóragozás esetragjainak tagolása az egyes szerz k munkáiban (1.

személy) Nyelvtanok

Eset Wied. Jakovlev Per. GSUJa Nik.

1851:51–52 1930: 22–23 1948: 410–411 1962: 88–89 1975: 48–49

Saját javaslatom Acc. -mä - - #

-mäz - - #

- -

- -

- - # - - #

- - # - - # Adess./

Gen.

-älen - - - -

-mylen - - -- - - -

Abl. -äles' - - " - - " - - - " - - "

-myles' - - " - - " - - - " - - "

Allat./

Dat.

-äly - - - -

-myly - - - -

Instr. -enym -- -- - -- --

-enymy -- - - - -- --

6 „Az elativusban a szóhoz els ször az esetrag járul és utána következik a személyrag. Itt a személyrag el tt t protetikus hang jelenik meg: tym, tyd, tyz, tymy, tydy, tyzy <…>” [Wiedemann 1851: 47].

7 „A terminativus ragjához csatlakoznak a következ végz dések: -am, -ad, -az – -amy, -ady, -azy <…>”

[Wiedemann 1884: 49]

Abess. -ätek - - - -

-mytek - - - -

Adv. -äja - - $ - - $ - - - $ - - $

-myja - - $ - - $ - - - $ - - $

Iness. -am -- - - -- --

-amy -- - - -- --

Elat. -ys'tym -"- - - -"- -"-

-ys'tymy -"- - - -"- -"-

Egr. – -#- - - -#- -#-

-#- -#- - -#- -#-

Illat. -am -- - - -- --

-amy -- - - -- --

Ter- min.

-oz'am - - - $-

-oz'amy - - - $-

Prol. -tim - ü - - ü - - ü - ü - - ü -

-timy - ü - - ü - - ü - ü - - ü -

Appr. – – - - " - - - " - - "

- - " - - - " - - "

Ebben a cikkben az udmurt birtokos ragozású f nevek toldalékainak elemzésével foglalkozom, összehasonlítva ket az egyszer ragozásban jelentkez , azonos funkciójú morfémákkal. A további összehasonlítás céljából a komi és a komi-permják nyelvb l (a mai tudományos nyelvtankönyvekb l) is hozok néhány párhuzamos példát. [KPJa 1962; SKJa 1955].

4. Az udmurt f névragozásban az allomorfok variációit tekintve a tizennégy függ eset két, mennyiségileg azonos csoportra osztható:

1) azok az esetek, amelyek mindkét f névragozásban azonos tolda lékokat kapnak (hét eset);

2) azok az esetek, amelyek a két f névragozásban eltér toldalékokat kapnak (hét eset).

4.1. Az els csoportba els sorban helyhatározói esetek tartoznak. Ezeknek az esetragjai a birtokos ragozásban rendszerint a szó végére kerülnek, vagyis ugyanabban a pozícióban találhatók, mint az egyszer f névragozásban (kivéve a prolativusban):

1) Adessivus (Genitivus) ’falunak’ ~ - ?- ’falumnak’, - --

’falunknak’;

2) Ablativus -" ’falutól’ ~ - -? " ’falumtól’, -" ’falunktól’;- 3) Allativus (Dativus) ’falunak’ ~ - ?- ’falumnak’, - --

’falunknak’;

4) Abessivus - ’falu nélkül’~ ?- ’falum nélkül’, - -- ’falunk nélkül’;

5) Adverbialis -$ ’falu szerint’ ~ ?- - $ ’falum szerint’, - - $ ’falunk szerint’;

6) Prolativus - ’falun keresztül’ ~ ü - ’falumon keresztül’, ü- -ü- ’falunkon keresztül’;

7) Approximativus -" ’falu felé, falu irányába’ ~ ?-" ’falum felé, falum- irányába’ --" ’falunk felé, falunk irányába’;

A korábbi nyelvtanírók mind megegyeztek abban, hogy az ebbe a csoportba tartozó toldalékokat esetragra és birtokos személyragra lehet tagolni (l. az 1. táblázatot).

Az udmurt közeli rokon nyelveit vizsgálva ebbe a csoportba tartozik tizenhét komi-permják függ esetb l tíz, és tizenhat komi-zürjén függ esetb l tizenegy (l. a 2. táblázatot).

2. táblázat

A komi nyelvek eseteinek a végz dés formájától függ csoportosítása a birtokos névszóragozásban

Csoport

Eset Esetragok az egyes és többes számú 1. vagy 2. személy birtokos személyragok mellett

komi-permják komi-zürjén

1. Adess./Gen. -ö- ö - ö- -ö - ö - ö-

Abl. -ö- i " - i- " -ö - " - "-

Dat./ Allat. -ö- ö - ö- -ö - - -

Comitat. -ö- ö ö- -ö - ö - ö-

Abess. -ö- ö - ö- -ö - ö - ö -

Comp. -ö-$ - $- – –

Consek. -ö- - - -ö - - -

Appr. -ö-" - "- -ö - " -"- Egr. -ö-$" - $"- -ö - $" -$"-

Termin. (1) -ö- - - – –

(2) -ö - -ö -

Prol. -ö- -ö-

- i -

2a. Instr. -- -- -- --

Elat. -- -- -"- -"-

2b. Acc. - - ö - ö- - - ö - ö-

Iness. -- -- -- --

Illat. -- -- -- --

2c. Prolat. -ö$ - -ö$-

Termin. (2) -ö - -ö -

3. táblázat

A permi nyelvek esetragjainak végz dés szerinti osztályozása a 3. személy birtokos névszóragozásban

Csoport

Eset Esetragok az egyes és többes számú 1. vagy 3. személy birtokos személyragok mellett

udmurt komi-permják⁸ komi-zürjén⁹

1. Adess. - -

- -

- - ö - ö-

- - ö - ö- Ablat. - - "

- - "

- - i "

- i- "

- - "

- "-

Dat. - -

- -

- - ö - ö-

- - - -

Abess. - -

- -

- - ö - - ö

- ö - - ö - Approx. - - "

- - "

- - "

- "-

-" - - "- Aderb. - - $

- - $ Prolat. - ü -

- ü -

-ö - -ö-

Comparat. - - $

- $-

Consecut. - -

- -

- - - -

Comitat. - - ö

- ö-

- - ö - ö-

Egress. - - $"

- $"-

-$" - -$" -

Termin. (2) - -

- -

(1) -ö -

-ö -

2a. Instr. --

--

-- --

-- --

Elat. -"-

-"-

-- --

-"- -"-

Egress. -#-

-#-

8 Felsorolás [KPJa 1962: 202] szerint.

9 Felsorolás [SKJa 1955: 151] szerint.

2b. Acc. - - - -

- - ö - ö-

- - ö - ö-

Iness. --

--

-- --

-- --

Illat. --

--

-- --

-- -- 2c. Termin. (1) - $-

- $-

-ö - -ö -

Prolat. (2) -ö$-

-ö$-

4.2. A második csoportba tartozó esetek három további alcsoportra oszthatók.

4.2.1. Azok az esetek, amelyeknél a birtokos f névragozásban az egyszer ragozás végz déseinek morfonológiai variánsa jelenik meg. Ebbe a csoportba a következ három eset sorolható, amelyeknél az esetrag megel zi a birtokos személyragot:

8) Instrumentalis ’faluval’ ~ - - ’falummal’ - - ’falunkkal’;- 9) Elativus -" ’faluból’ ~ -" ’falumból’ - -" ’falunkból’;- 10) Egressivus -# ’falutól’ ~ -# ’falumtól’ -- # -

’falunktól’;

Az udmurt nyelvtanok nem egységesek a tekintetben, hogy hol húzódnak a morfémahatárok a birtokos f névragozásban. Az elativus esetében (- /- stb.) egyes nyelvészek változatlan - szuffixumot különítettek el és a többit a birtokos személyraghoz sorolták (- stb.) [Wiedemann 1851: 47; Jakovlev 1930: 22–23 és mások]. Mások pedig/- teljesen jogosan a - elemet az esetrag részeként kezelték és a birtokos személyragot - vel kezd d morfémaként határozták meg: - stb. [Nikol’skaja et al. 1975: 48–- /- - 49]. Hasonló módon különítették el az ehhez a csoporthoz tartozó többi esetnél a birtokos személyragot, azaz kezdettel: (- vagy - vagy -)- /- , (- )- /- , (- vagy - vagy anélkül [Kel’makov, Hännikäinen 1999: 78–79, 150, 165].)- /-

Diakrón és szinkrón nyelvészeti szempontból egyaránt célravezet bbnek látom ennek az elemnek az esetraghoz történ sorolását, és ilyen módon a birtokos személyragok - /- , - /-

(- ), - /- (- )

formában való elkülönítését. Ez nem annyira az egyes számú birtokos ragozás esetén (f leg a 2. és a 3. személyben) jelentkez birtokos személyragok alakjával indokolható (ezek a ragok mássalhangzós - , - , - , valamint magánhangzós - /- , - /- kezdettel is rendelkeznek), hanem azzal, hogy a többes számú birtokosnál jelentkez személyragok az esetek túlnyomó többségében (a tárgyesetet kivéve) kizárólag a standard - , - (- ) formában vannak rögzítve, illetve ilyen formában értelmezhet k.), - (-

Habár ebben a csoportban az esetragok a birtokos, illetve egyszer ragozásban némileg különböznek, ennek ellenére történetileg ezek a formák azonosak; azért térnek el egymástól, mert a birtokos ragozásban bizonyos körülmények miatt az esetragok meg rizték a korábbi változatukat, szemben az egyszer ragozással.

A komi nyelvekben ebbe a csoportba két eset sorolható: az instrumentalis és az elativus (l. a 2/2a; 3/2a táblázatot).

4.2.2. A második alcsoportba tartozik az a három eset, amelyekben a birtokos névszóragozásban más morféma járul a t höz, mint az egyszer ragozásban (ezek a morfémák történetileg nem azonosak egymással):

11) Accusativus ’falut’ ~ - -- # ’falumat’, -# ’falunkat’;- 12) Inessivus - ’faluban’ ~ -- ’falumban’, -- ’falunkban’;

13) Illativus - ’faluba’ ~ -- ’falumba’, -- ’falunkba’.

A komi nyelvekben ebbe a csoportba ugyanazok az esetek tartoznak, mint az udmurtban, s t az inessivus és az illativus végz dései mind a három nyelvben azonosak (l. a 2 /2b.

táblázatot).

4.2.3. A harmadik alcsoportot az udmurtban egyetlen eset képviseli, amelyben a birtokos névszóragozás ragja két morfémából tev dik össze, méghozzá az egyik az egyszer névszóragozásból, a másik a birtokos névszóragozásból származik:

14) Terminativus " ’faluig’ ~ - $- ’falumig’, - $- ’falunkig’, ahol- -- < Termin. - '- (az egyszer ragozás) + Illat.-Iness. -a- (birtokos névszóragozás).

A komi-zürjén nyelvben ilyen struktúrájú toldalékok nincsenek. A komi-permják nyelvben ebbe a csoportba két eset tartozik: a prolativus és a terminativus (l. a 2/2b. táblázatot). Ezekben, mint az udmurtban is, az -a- morféma szerepel. Ez pedig mindegyik permi nyelvben a birtokos ragozásban az illativus-inessivus esetekhez kapcsolódik.

5. A fentebb bemutatott anyag alapján néhány el zetes következtetésre nyílik lehet ség.

5.1. Az udmurt nyelvben kétségtelenül kétfajta f névragozás van: az egyszer és a birtokos f névragozás. Az úgynevezett birtokos f névragozás nem egyszer en a birtokos személyragos f nevek ragozása, mint például a többes számú f nevek ragozása vagy egy f névb l valamely szuffixummal képzett származékszó ragozása, hanem valóban különálló és az egyszer f névragozástól jelent sen eltér f névragozás. Ez a következ kben foglal ható össze:

1) több esetben (a tizennégy függ esetb l hétben) a birtokos f név ragozásban az esetragok eltérnek az egyszer ragozáséitól;

2) a birtokos személyrag és az esetrag sorrendje nem állandó, hanem a konkrét esett l függ:

a) hét függ esetben (accusativus, adessivus, ablativus, allativus, abessivus, adverbialis, approximativus) egyenes a sorrend: Px + Cx;

b) a többi hét esetben (instrumentalis, inessivus, illativus, elativus, egressivus, terminativus és prolativus) fordított a sorrend: Cx + Px;

3) a konkrét esett l függ en a birtokos személyrag is variálható, f leg egyes szám els személyben: vagy az els dleges formájában jelenik meg ( -), vagy a másodlagosban – (- /- ); s t az els dleges variáns f leg a fordított sorrend (Cx + Px) esetekben fordul el , kivéve az accusativust. A többi egyes számú (második és harmadik) sze mélyben, valamint a többes számnak mind a három személyében hasonló történeti változatosság nem jellemz , bár morfonológiai váltakozás nem lehetetlen, például: All. ?--

’faludnak’ ~ Iness.-Illat. - ’faludban, faludba’, stb.-

5.2. Az egyszer t l különböz , saját típusú birtokos személyragos f név ragozás f képp az udmurtban fordul el , a komi-zürjénben alig van eltérés; a komi-permják nyelv pedig ebben a

tekintetben a kett között van. A tudo mányos komi nyelvtanokban a kétféle f névragozásról való felfogás nem egyértelm .

A komi-zürjén nyelvtanokban ellentmondásos állításokat találunk a kétféle f névragozásról.

Egyrészt: „A komi nyelvben két típusú f név ragozás van (itt és a továbbiakban a d lt bet s kiemelés t lem származik: V. K.): a határozatlan (birtokos személyrag nélküli) és a határozott birtokos f névragozás” (határozott – birtokos ragokkal). Másrészt a következ bekezdésben ezt találjuk: „A komi nyelvben tizenhat eset van, amelyeknek ragjai nem térnek el az egyes és a többes számban. Az összes f név egy ragozási típusba tartozik, azaz a komi nyelvben csak egy f névragozás van” [SKJa 1955: 137]. Az utóbbi megjegyzésük meger sítéseként a szerz k példaként hozzák fel a ’ember’ és a ö ’erd ’ szó ragozási paradigmáit [SKJa 1955: 137–

138].

Az adott idézet logikai összefüggéseinek a hiánya a következ ben mutatkozik meg:

1) egyrészt, ha a szerz k a „határozott birtokos személyragos” és „hatá rozatlan”

f névragozások között csak a birtokos személyrag meglé tében vagy ennek hiányában látják a különbséget, és nem az egyes esetek alakjának sajátosságai között, akkor lényegében nincs szükség két f névragozási típus elkülönítésére;

2) másrészt az az állítás, hogy egy ragozási paradigma létezik, abból következik, hogy a szerz k mechanikusan átveszik azokat a kritériu mokat, amelyek az oroszban szükségessé teszik a különböz ragozási típusok elkülönítését. Az orosz, német és más indoeurópai nyelvekben a szót végz dését l függ az esetvégz dés, a komi nyelvben viszont a f név szótári alakjának a végz dése nem befolyásolja az esetragokat.

A komi-permják nyelvr l hasonlóképp a következ t állítják: „A komi-permják nyelvben csak egy f névragozás van, azaz az összes f névnek csak egy ragozása van, az egyes és többes számban, valamint a birtokos személyragos vagy anélküli alakban” [KPJa 1962: 200]. Tény, hogy a komi-permják nyelvben a két számban a ragok nem térnek el egymástól, mégis a birtokos személyragos f nevek ragozásának egyezése a személyrag nélkü liek ragozásával a fönti mondatok alapján nagyon is kétséges. Következésképpen nehéz lenne nem elismerni két külön f névragozási típus meglétét a komi-permjákban.

5.3. Bizonyos esetekben a ragozástól függ en változó morfémák mind a három permi nyelvben egybeesnek:

Accusativus: udm. - /- , - , kp., kz. -ö ~ udm. - , kp., kz. -ö , -ö;

Inessivus: udm., kp., kz. - ~ udm., kp., kz. - -;

Illativus: udm. - /- , kp., kz. -ö ~ udm., kp., kz. -a- stb.

Ez valószín leg azt bizonyítja, hogy a párhuzamos fejl dést mutató, kétféle típussal rendelkez f névragozás gyökerei a közpermi korig nyúlnak vissza.

5.4. Az udmurt nyelv birtokos f névragozása inkább a komi-permják esetrendszerhez hasonlít, mint a komi-zürjénhez (l. a 4. csoportba tartozó eseteket), aminek valószín leg az a magyarázata, hogy ennek a nyelvi jelenségnek a kialakulása areális hátter .

Felhasznált irodalom

A^LATYREV 1983 – 5 , . .:, " ) 6 6 ! //

- : 35

$! ' + 000 0"" % 7 4 577* 4 / . . . .:

, . 561–591.

* 7

GSUJA 1962 – -7$; – * i :

' / $! 0"" "# $! ! . ., ., . . : . . - , 376 .

Ž^UJKOV 1933 –@, . .:7 $69 ! > : H7 C)4 : 5 6 . . : . . - , 117 .

96 "# $! !

KPJ^A 1962 – ); – ! # S ' '- : , , .

: - . . - , 340 .

)! ) % !

M^OGILIN 1786 – 4, .:4 ) = - %&i = +%

/ . . . . ; . – . . .

! + ! 2 1 ) < " <%(

: , 1998. 203 .

"# $"";2 $ + *50

N^IK(^OL’^SKAJA) ^{ET AL}. 1975 – 0' ! 0' - 0 .: , . . – ! 5 5, . . –

, . . – , . .: : 5-6 / . .

< " , ;( * " $! & +& != - 0

. : , 212 .

0' "# $! 9

P^ER(^{EVOŠ IKOV} ) 1948 – / . .: , 0 ) 6 !

( ., , ) // $! ' +- : 15 000

/0"".,.,..'.% 7.4.$!.577*.4.:-""07,7.369–446.

P^ER(^{EVOŠ IKOV} ) 1956 – / .:, .0 ) 6 !

( ., , ) // * ! ' +- : 40 000

/ . ., ., . .: , . 1271–1360.

$! 0"" 4 -""07 7

P^OZDEEVA 1939 – ! . .: ,5 5 $! 0 8 . :

/ 2- . : , 120 .

. ! "# $! ! 9

P^OZDEEVA 1972 – ! . .:,5 5 $! 0 8 . :

: 5 6 . : , 176 .

. & "# $! 9

SKJ^A 1955 – 7); – 7 A' % 2 4 .-. : . . . : . - , 312 .

7 ) !

So . = 76 1775 – . -$ i _ ,&i . ï 1775 . 113 . [ .:

7% 9 & % "% 5! ! ,

/ . ., ., . .

6 ! $! 0"" % 7 . . . : , 1975. . 3–15 + 113 + 17].

4 $! 577* "# $! 7

T^ARAKANOV 1997 – < . .:, " , = 6 : %!# ! -

// 4: : .

: # : !: 79

/ . . - . - . , .

$! ).! 9/ . "# 7 161–168.

J^AKOVLEV 1930 – ; . .: , " , $! !& F ( ) / 2- . : , 80 .

! "# $! 9

K^EL’^MAKOV V., H^ÄNNIKÄINEN S. 1999: Udmurtin kielioppia ja harjoituksia (=Apuneuvoja suomalais-ugrilaisten kielten opintoja varten XIV). Helsinki, 319 s.

W^IED(^EMANN). 1851 – Wiedemann, F. J.: Grammatik der wotjakischen Sprache nebst einem kleinen wotjakisch-deutschen und deutsch-wotjakischen Wörterbuche. Reval, 390 S.

W^IED(^EMANN). 1884 – Wiedemann, F. J.: Grammatik der syrjänischen Sprache mit Berück- sichtigung ihrer Dialekte und des Wotjakischen. St.-Petersburg, 255 S.