PAULER ÁKOS

Teljes szövegt

(1)M a g y a r Fi l o z ó f i a i Társaság Kö n y v t á r a - ---------------------------- 6 . -----------------------------------. PAULER ÁKOS EMLÉKKÖNYV . 1. <. -. '. v;: ,. ■. ÍRTÁK: BENCSIK BÉLA VITÉZ MOÓR GYULA BÁRÓ BRANDENSTEIN BÉLA NOSZLOPI LÁSZLÓ HALASYsNAGY JÓZSEF PRAHÁCS MARGIT KECSKÉS PÁL PROHÁSZKA LAJOS KERÉNYI KÁROLY HARKAI SCHILLER PÁL KORNIS GYULA SCHÜTZ ANTAL MAGYARINÉsTECHERT MARGIT SOMOGYI JÓZSEF MÁTRAI LÁSZLÓ TÓTH DÉNES VARGA SÁNDOR. B U D A P E S T 1934. KI RÁLYI MA G Y A R EGYETEMI N Y O M D A. '. -.

(2)

(3) A M a g ya r Filozófiai Társaság K ö n y v t á r a ' '. =. 6 . ----------------. PAULER ÁKOS EMLÉKKÖNYV ÍRTÁK: BENCSIK BÉLA VITÉZ MOÓR GYULA BÁRÓ BRANDENSTEIN BÉLA NOSZLOPI LÁSZLÓ HALASYsNAGY JÓZSEF PRAEIÁCS MARGIT KECSKÉS PÁL PROHÁSZKA LAJOS KERÉNYI KÁROLY HARKAI SCHILLER PÁL KORNIS GYULA SCHÜTZ ANTAL MAGYARINÉAECHERT MARGIT SOMOGYI JÓZSEF MÁTRAI LÁSZLÓ TÓTH DÉNES VARGA SÁNDOR. BUDAPEST KI RÁLYI. MAGYAR. 193 4.. EGYETEMI. NYOMDA.

(4) M . T . A K A D . KÖNYVTÁRA Névedóknaplé. .iq.3A-.ki Kiadásért felelős: dr. Prohászka Lajos. 20.118. — Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. Múzeum-kőrút 6. (F.: Czakó Elemér dr.).

(5) TARTALOM. Oldal. Himnusz Porphyrios Plotinos életrajzának 22. fejezetéből. Magyaryné Techert Margit fordítása ............................................ 1. Kornis Gyula : Kezdet és vég. (Elnöki megnyitó a Magyar Filozófiai Társaság Pauler-emiékülésén, 1933 november 7-én). . 2. B áró B randenstein B éla : Pauler Ákos emlékezete ............... 3. Schütz A ntal : Pauler és a keresztény bölcselet ................... 4. Vitéz Moór Gyula : A „filozófia mibenléte“ Pauler szerint 5. H alasy-N agy J ózsef : Pauler platonizmusa ................................ 6. Kecskés P á l : Pauler aristotelizmusa ........................................... 7. Varga S ándor : A filozófia autonómiája Paulernél ................... 8. S omogyi J ózsef : Az igazság eszméje Pauler bölcseletében . . 9. B encsik B éla : Pauler ideológiája ................................................. 10. N oszlopi L ászló : Embertani felismerések Pauler etikájában 11. H arkai S chiller P á l : Pauler Ákos a pszichológia feladatairól 12. P raiiács Margit : Pauler esztétikai problémái ....................... 13. T óth D é n es : Pauler és a zene ..................................................... 14. Mátrai L ászló :Pauler történetszemlélete ....................................... 15. P rohászka L ajos : Pauler tragikus életérzése ............................... 16. Kerényi K ároly : Orphikus lélek. (Papier Ákos utolsó meg jegyzéséhez) ........................................ Pauler-bibliográfia .......................................................................................... 1 3 24 54 62 84 92 104 109 117 131 139 145 156 162 168 183 191.

(6)

(7) ■ -. ■;. 1. E l soha nem. múló. legyen. ím '. ez. az. ének. , am ellyel. L antom p e n g é sé t akaeom k ís é r n i. A dalt a J Ó S A SZELÍD BÖLCSRŐL, A BARÁTRÓL, MÉZÍZŰ SZÓKBÓL Ö sszeszövöm s a han g o k a t é k e s , a r a n y k iü tő v el H ív o m e l ő . F e l id é z e m Z en g je n. az. a jk a ik o n. a. M úzsák szen t s e r e g é t is ,. dal, am elynek. a. h a r m ó n iá ja. M e s s z e k i h a l l a t s z é k , a h o g y e g y k o r A c h i l l e u s z é r t is I s t e n i ih l e t b ő l a h o m ér o szi e lsira t ó dalt Z e n g t é k . Sz á r n y a l jo n , nosza M úzsá k, é n e k e t e k. az. É n z e n e s z ó m m a l az é g b e : m a é n v a g y o k i t t v e l e t e k , H o sszu h a jú P h o ib o s. T e p e d ig , n a g y is t e n i s z e ll em , A k i n e m is r é g m é g a h a l a n d ó k é l e t it é l t e d ,. S MOST, HOGY AZ EMBERI SORS ÉS TESTI VALÓD KÖTELÉKÉT E l s z a k ít o t t a d , szállsz f e l a d é m o n o k is t e n i l é t e , H onja f e l é . I d e l e n n hagyod a töm eget b ű n e ik k e l. S MESSZIRE, EL TŐLÜK, NAGY ERŐVEL ÚSZOL A TÚLSÓ O l d a l i pa r t szik l á s p e r e m é h e z . R a jt a , k ö v e sd a T isztá n é l t l e l k e k m agasan f ö n t ívelő ú t já t S ÉR J ODAÁT, AHOL ISTENI FÉNY ÉS ISTENI JOG VAN, E g y TISZTÁBB, NEMESEBB LÉT, TÁVOL A BŰNÖK, A VÉTKEK Á r j á t ó l . M ik o r é l t é l , a k k o r is e l m e n e k ü l t é l , F u t v a , k e r ü l v e —b e s o k s z o r —a s z e n n y ö z ö n é t , d e o l y a n k o r I sten a v é r szin ü e n. habzó. hullám. közepén. a. V é g c é l t ott m u tatá k ö z e l e d b e . H a sz e l l e m e d o l y k o r F erde ő. utak. felé. t é v e d t , ism ét. ő. seg ít et t. s. az. EREJÉBŐL AZ IGAZ ÚTRA TE VISSZAKERÜLTÉL. 1.

(8) G y o r s a n . F e l r a g y o g ó s u g a r a k k a l az é g i e k é l t e d É ji s ö té t jé t oly sokszor m e g f é n y e s ít e t t é k , H ogy szem eid láttak —. de. igaz,. hogy. téged. a. földi. Az EMBERSZEMEK ÁTKA, VAK É J E SEM ÉRT SOHA EL, SŐT M é g h o g y a f ö l d i k ö d ö t l á g y , egt k e z e k s z e m e id r ő l É l t e d b e n l e e m e l t é k : l á th a t tá l sok oly a sm it — S z é p e t s jó t is —- a m it n e m i g e n l á t h a t m e g a k á r k i L é g y e n a bölcs vagy a jó k közül is . S m o st, is t e n i M e s t e r , — M e r t h isz a b ö r t ö n ö d a j t a j a t á r t s a t e l e l k e d a sír b ó l M e ss z e r e p ü l t — í m e , skállsz a h a l h a t a t l a n s e r e g e k k e l F e l f e l e , o t t , h o l a s z e n t , a t isz ta ö r ö m , ö r ö k é l e t És. A BARÁTSÁG VAN, NAGY IS TE NEK AMBRÓZIÁT ÚGY. N y ú jta n a k , lágy fuvalom meg a szép eroszok k ö telék e Á tö lel és k ö r ü lö tted c se n d es a g y ö n g y sz ín ű é t h e r . N agy Z e u s is t e n n e k ragyogó iv a d é k a ib ó l ott É l M i n o s s R a d a m a n t h y s , a k é t t e s t v é r , s az i g a z , j ó A ia k o s , ott P laton e r e j é t s a szé p P y th a g o ra st L á thatod s m id a zo k a t, k ik a szen t sze r e le m s e r e g é b e n V a n n a k : e l é r t é k ők a d é m o n o k is t e n i sorsát S ÍGY ÖRÖKÖS SZÍVEIKBEN A JÓKEDV, ÉS TEMAGAD, TE B o l d o g b ö l c s , a k i számos h a r c a id a t b e f e j e z t e d , É lsz a s o k i s t e n i s z e l l e m k ö z t m o st i s t e n i é l t e t . Á m t i ö r ö m t e l i , s z e n t M ú z s á k , a d a l t s a z e n é t is M ár b e f e j e z z ü k . A m it P l o t in o s r ó l s l e l k é r ő l. A z ARANYOS KITHARÁN ELZENGENI VÁGYTAM : IM EZ VOLT. (P o rp h y rio s : V ita P lo tin i, 22. fe je ze t.). Magyaryné-Tecliert Margit fordítása..

(9) KEZDET ÉS VÉG. E ln ö k i m e g n y itó a M agyar F ilo zó fiai T á rsa sá g 1933 n o v . 7-én P a u le r Á kos em lékére t a r t o t t ü n n e p i ülésén. E lm o n d o tta : K O R N IS G Y U L A .. „Az élet ó riási káoszában, m elyben az ind iv id u u m a köznapi életben elm erül, m in teg y felrázólag h atn ak a h alál csap ásai az em beri lélekre. Csekély, kis dolgokkal tö rő d ü n k s az élet ap ró gon d jai közepette nem ritk á n m egfeledkezünk a sors nagyobb h o rd erejű kerekeire figyelni, m ely meghozza a végzetes csapást s m ag a a lá temet. Az élet nehézségét csak ily pillanatokban érezhetjük igazán, m időn kedveseink közül v alak i elköltözik az ism eretlen hazába, m időn minden nyom a, csekély emléke, m elyet h á tra h a g y o tt, az ijesztő kérdőjel felé m u ta tn a k , m ely a halálon tú l v an; csak ily en kor em elkedhetünk m agasabb szem pontra s té rh e t szivünkbe a m úlandóság tu d a ta, m ely az örökkévalóság b iro d alm á n ak h a tá r á t ju tta tja eszünkbe ... H om o to tiés m o ritu r, quo ties a m ittit suos: az em ber annyiszor h al meg, ahán y szo r elveszti övéi egyikét.“ Ezeket a sorokat ír ja a tizenhatéves kis filozófus P a u ler Ákos N aplójába (1892 augusztus 10), am ikor szíve egyik kedves rokona h alálá n sajog. Ma m i u g y an ily en h a n g u la t ban jö ttü n k össze, m e rt a m ai m a g y a r filozófia m integy éd esapját, a M a g y ar Filozófiai T ársa ság pedig szeretett vezérét gyászolja P a u le r Ákosban. Nem „csekély az az em lék“, am elyet h átra h ag y o tt, hanem gazdag örökség, am ely őt a filozófia v alam en n y i ág á b an hosszú időn á t léptennyom on a m a g y ar gondolkodók em lékébe fo g ja idézni. H o g y an m ozdul fel a filozófus em briója az ifjú v á ser dülő P a u le r lelkében? M icsoda gondolatesirák a v a tjá k őt m á r oly ko rán filozófussá? M icsoda fo rm áb an dereng föl először előtte a v ilá g elvszerűen felfogott egységes képe? M ikép ind u l v á n d o rd íjá ra a szellem birodalm ában ez a fényes elme; mi a Kezdete? He a kérdések nyom áb a szegő dik term észetszerűen a m ásik problém a: hová fu to tta ki ez a ragyogó lélek egy egész életnek belső erjedése és v ív ó d ása u tá n a m aga form áját? M ilyen v ilágfelfogás z á rja le fejlődése ú tjá t: m i a Vége? I. A gyerm ek a p illan a tn y i benyom ások rabja, napróln a p ra az éppen rázúduló ingereket dolgozza fel: nem em el kedik fölébük, nem kapcsolja őket össze a m últ, jelen és 1*.

(10) 4. KORNIS GYULA.. jövő szerves egységébe; nincsen m ég ta g o lt id ő tu d a ta ; nem eszmél m ég a rra , hogy élete az időben tovatűnő, szakaszai ban egységbe záródó egész. A serdülő ifjú azonban m á r először ösztönösen, aztán m ind tu d ato sab b an érzi, hogy az idő folyik, élete a jövőbe n y ú lik ; az, am i benne m in t képes ség szunnyad, az idő folytonosságában kibontakozik: egy jövendő élet k a p u já b a n áll, am elynek sorsa tőle is fü g g s am ely ért ö n m agának felelős. M ost m á r nem csak a p illa n a tn a k él, m in t a gyerm ek, hanem többször kezd v isszap il la n ta n i a m a g a m ú ltjá b a s m ég inkább előretekinteni jövő jébe. H om ályosan dereng benne, hogy életp á ly á ja fo ly to nos m enetét belső értelem kapcsolja egybe: biodicaea. M a g á t fontosnak kezdi érezni: élettervek et szövöget, s a já t célokat tűz ki. M ivel én-je jelentőségének tu d a tá ra ébred, élte folyásának! esem ényeit, egyben terveit, életeszm ényé nek k ö rv o n ala it m egrögzíti: ezért tip ik u s a serdülés k o rá ban a n aplóírás. P a u le r Ákos is tizenötéves ko ráb an n ap ló t kezd írni. De akkor is, am ikor a p u b ertá s erjedő-forrongó k o rán túl van, fo ly ta tja m in d h alálig : m élyen erkölcsös lénye ebben a n ap i lelkiism eretvizsgálás egyik fo rm á já t érzi. V alószí nűleg m in tak én t lebegett előíte-ftiagyapja p é ld á ja is, akinek n a p ló já t m int családi kincset őrizte. P a u le r Á kosnak if jú k o ri naplójegyzetei kulcsok, am elyek lelki fejlődésének zárát szám u n k ra m egnyitják. N ap ló ján a k egyes m egjegyzéseiből, a n ap i esem ények hez kapcsolt kis elm élkedéseiből azonnal szem ünkbe szökik, hogy if jú szerzőjük született filozófus. Nem a környezet szellem i term éke: lelki s tr u k tú r á ja eleve filozófussá a v a tja , aki a v ilá g és az élet apró, jelentéktelennek látszó m ozzana ta it is m in d já rt m agasabb elvi szem pontból lá tja , önkény telenül azonnal egyetem es k ateg ó riák m a g aslata it szállja meg. Lelke nem robog to v a az idő tovatű n ő benyo m ásain ak h u llám aiv al, hanem m egáll az idő á rjá b a n , szem behelyez kedik a to v aillanó ta rk a im pressziókkal s az egyetem esnek és örökkévalónak tiszta fényébe iparkodik látni. A kis filozó fus m á r az an tik stoikus bölcs hideg n y u g a lm á v a l tek in t a világba. „Igazán az em ber — ír ja Ischlben tizenhatéves korában, n a g y n é n je h alálán érzett szom orúságában — sem m in se csodálkozzék. A le g v áratlan a b b tö rté n ik m indig. H o g y m i v ag y u n k a készületlenek, v ag y az eset tényleg v ára tlan , az m ás kérdés. I tt ülök asztalom nál s hallgatom az eső eg yhangú kopogását s a kocsm ában ülők h alo tti énekhez hasonló fel-felhangzó jódlereit. S a já tsá g o s: m eny-.

(11) K E Z D E T É S VÉG.. 5. n y íre alkalm azza m indenki v ilá g át kedélyhangulatához. A m i m áskor m u la tta tja , az ilyen k o r szom orúsággal tö lti el. Ily en k o r lá tja az em ber az abszolút stoicism us és apathia ó riási becsét, m ely képessé teszi az em bert oly m ag as szem p o n tra em elkedni, m ely egyenlő távol áll ú g y a jó, m in t a balsorstól.“ N éhány h ét m úlva (1892 szeptem ber 5) m ég tu d atosabban felfedezi m agában a világ sürgése-fo rg ása fölé em elkedő stoikus bölcset: „R endkívüli h a jla m m a l biroki — m o n d ja — a stoicism us irán t, m ely igazán a boldogság valódi és egyetlen ú tjá n a k látszik.“ „V alódi philosophikus életet élek“ , (szeptem ber 24) — tö r ki belőle a v ilág o t lenéző s tőle visszavonuló lelki alapvonás. S le írja ó ráró l-ó rá ra beosztott n ap iren d jét, am elyben a sétán kív ü l alig foglal helyet egyéb az élet külső örömeiből. Ez nem a serd ü lő kornak a m agányt, az egyedüllétet kereső tip ik u s pesszi m ista fellobbanása, hanem P a u le r lelki s tru k tú rá já n a k egész életét áth ató alapvető vonása: lelkének m inden ízét betöltő teorétikus m a g a ta rtá sa előtt éltq fo g y táig eleve dbiúqpopov m a ra d t a v ilá g m inden h ív sá g a és külső dísze. Nem véletlen, hogy m á r tizenhatéves koráb an nagy lendülettel értekezést kezd írn i az aszkézisről. A stoikus gondolat, am ely szerint a boldogság csak szubjektív lelki állapot, ifjú k o rá b a n m indig k ísé rti: „H atározottan érzem egész idegrendszerem i úlfesziiltségét — ír ja a hetedikes g im n a zista a ta n év kezdetén (1892 szeptem ber 5) —, m it m ásnak nem tu la jd o n íth ato k , m in t hogy túlerőltettem m agam at. H iába, a boldogság m égis csak teljesen szubjektív dolog!“ De valóban m ié rt jelentkezik n ála néha-néha ilyen idegrendszerbeli depresszió s kom orabb kedélyhangulat? E l kell ám u ln u n k azon a komoly, szakadatlan és m agasrendű gondolatm unkán, am elyet a serdülő ifjú állandóan végez. N aplójában úgyszólván n a p ró l-n a p ra nyom on k ísé r h e tjü k o lvasm ányait. Tizenötéves k orában m á r Lotze pszi ch o lógiájába és m etafizikájába, K a n t T iszta Ész K ritik á já b a és P rolegom enajába, H um e V izsgálódásaiba és Bacon N ovum O rganuin-ába, S chopenhauer P a re rg a kai P a ra lipom enájá-ba és D ie W elt als W ille u n d V orstellung-jába, S pinoza E th ik á já b a és A ristoteles N ikom achosi E th ik á já b a m élyed (az utóbbinál n ap ló jáb an az egész életére jellemző eredeti forrásszeretete büszkén hozzá téteti vele: „m ag y ar és görög szöveg“). A C artesii O pera éppoly öröm et okoz neki m á r ekkor, m in t Goethe F a u stja . N aplója szinte vissz hangzik egy-egy öröm kiáltástól, am ikor valam ely klasszikus filozófus m üve postán megérkezik. M int életének fontos.

(12) 6. KO RN IS GYULA.. esem ényét jegyzi be 1892 tavaszán, hogy „m egjött Róm ából Aqu. Szt. T am ás két S u m m a-ja“, ősszel pedig m egérkezett L ipcséből H egel, S chopenhauer és A ristoteles („roppant karbolszagúak, m e rt a dühöngő kolera m ia tt dezinficiálták“). B oldog, m ik o r kézbe k a p ja E p ik te to s E n ch irid io n -já t és S extus E m p iric u s m űvét, m elyeket L ipcséből hozatott. P la ton összes m ű v eit a ty já tó l k arácso n y i aján d é k b a k ap ja. A tizenhétéves ifjú n a k A risto teles M etafizikája, D e A nim a, A n a ly tic a P r io r a és P o ste rio ra , M agna M o ralia könyvei b ehatóan ta n u lm á n y o z o tt o lvasm ányai. N y á r ra B a d a csonyba viszi A qu. S zt T am ás S u m m a c o n tra G entiles-ét. H a rtm a n n a k G ru n d leg u n g des tra n se e n d e n ta le n R ealism usát, T re n d elen b u rg L ogische U n tersu c h u u g en -jét, H e gel E ncyclo p aed ie-jét ép p ú g y olvassa, m in t a sk o la sztik u s G u tb erle tn ek és P esch n ek m űveit. 1893 őszén elég ü lten je len ti, hogy K a n t összes m űvei L ipcséből m eg jö ttek . A kö vetkező év elején F ich te, H e rb a rt és D iogenes L a e rtiu s rendszeres olvasm ánya. K özben folyton iro d alm i te rv e i v a n n a k : sok kisebbnagyobb filozófiai értekezésbe fog. E lső n y o m ta to tt dolgo zata azonban nem a filozófiának, hanem a szépirodalom nak k ertjéb en nőtt. T izenöt éva&dforában a F ő v á ro si L apokban (1891 jú liu s 7) H elgoland szigetéről fü rd ő i tá rc á t ír. A ké sőbb sokat utazó és re n d k ív ü l szellem es c a u se u r-P a u le r m á r h iá n y ta la n u l m egvan e kis írásm ű b en . D e a filozófus is k itö r m á r belőle, am ik o r a kis vörö sfö ld ű sziget tem ető jé t ír ja le, am ellyel m egható h a rm ó n iá b a o lvad a te n g e r m elancholiku s végtelensége. A h a jó tö rö tte k tem ető jén ek fekete k e re sz tfá it szem lélve, a később is a n n y it m oralizáló gondolkodó k iá lt föl benne: „H ány szerencsétlen nyu g szik e kis földben, ki elm ent szerencsét, g azdag ság o t k eresn i a te n g erre , s m it k a p o tt! E g y kis hom okos s ír t n év telen fe j fával.“ T izenötéves k o rá tó l kezdve fo lyton ú j és új p ro b lé m án tö ri a fejé t s g o n d o la ta it értekezésekben ip a rk o d ik rendszeresen kidolgozni. Ez is próbaköve an n ak , h o g y ol v a sm á n y a i nem su h a n n a k el n y o m ta la n u l lelke fölött, h an em m ély és m eleg benső élm ények tá rg y a i. A p ro b lé m ák nincsenek k ív ü lrő l rá a k a sz tv a , hanem lelke m élyéből autonóm m ódon, ö n állóan fo rrn a k ki: m á r a fiatal P a u le r állandó g o n d o la tfájá sb an szenved. K érdésein a serdülő kor szeszélyességét m eg tag ad ó szívósággal tö p ren g , szilárd a k a r a ta nem ism er k o rláto t, a W ille zu r W a h rh e it p á r a t la n erővel feszül benne. N em h iá b a v á la sz tja az 1893-ik.

(13) K E Z D E T ÉS VÉG.. 7. évnek első n a p já n n a p ló ja m o ttó já u l Aqu. S zt T am ás sza v á t: P er v o lu n ta te m u tim u r om nibus, q u ae in nobis sunt. E lső filozófiai értekezésének tá rg y a a sz a b a d a k a ra t: „N éhány szó a determ inizm usról“ (1892 okt. 3). M ajd „Az em ber tra g é d iá já n a k világ n ézetét“ vizsgálja. M eglepő, hogy a tizenliatéves if jú ,,A pbilosopliiai k u ta tá s egysége“ cím en nagyobb értekezésbe fog. „A lélek im m ate rialitasa“, „A végtelenség eszméje, te k in te tte l a m e tap h y sik ai k u ta tá s o k ra “, A lényeg v aló d isá g a“, „A th eism u s erkölcstani a lap e lv e“, „Az ism e re tta n i istenbizonyítékok“, „Az ism eretta n i p roblém a jelleg e“ azok a kérdések, am ely ek re v o n a t kozó g o n d o la tait értekezésekben rö g zíti meg. K özben a tizenhétéves ifjú m á r azt hiszi, hogy ré sz le tk u ta tá sa it egy felsőbb sz in té tik u s v ilágképbe fo g lalh atja : 1893 n y a rá n Isch lb en befejezi „P h ilo so p h ia“ c. m u n k á já t; ebben „jelen legi világnézetem a la p ja i v a n n a k le ra k v a “. H a a g im n á zi u m ban n y ilv án o san szerepelnie kell, filozófiai je lle g ű té m át választ. A m ikor a hetedikes g im n á zistát m egbízzák azzal, hogy X III. Leó p áp a ju b ileu m i ünnepén beszédet m ondjon, „ X III. Leó és a m odern korszellem “ cím en é rte kezik: az if jú a nagy p á p á n ak k o ra v ilágnézete á ta la k ítá sá ra való tö rek v é sét m é lta tja . K özben szellem ének fü g g e t lenségét, m ely élte fo g y táig égjük legjellem zőbb lelki v o nása, érzi m egsértve: dolgozatát m á r előzetesen nem csak ta n á ra , de az ig a z g a tó ja is m egcenzúrázza. E bben a szabadkőm űvesek kezét lá tja , ak ik a ttó l ta rta n a k , „nehogy a Leóju bileum ból u ltra m o n tá n ünnep leg jren“ a gim názium ban, am ely elvégre m égis k ir. k a to lik u s iskola. „Az állam ra, m in t az egyház ellenségére való h iv a tk o zá st elhagyom — tö r ki a heves if jú —, de a p ro testán so k ró l azt m on dom, am i nekem tetszik.“ E lég iilten ír ja később n ap ló jáb a : „P okorny h itta n á r az ó rá t lá to g ató W isin g e r a p á tn a k föl e m líte tte a X II I . L eóról szóló dolgozatom at és érdekem et a keresztény filozófia irá n t“ (1893 m áre. 14). A m ikor h it ta n á ra később azt m o n d ja neki: „M agának a p h ilo so p h iára kellene m a g á t a d n ia !“, m á r évek óta fölébredt biztos h iv a tá sá n a k tu d a tá b a n büszkén hozzáteszi: „kicsit későn jö tt a ta n á c s“. II. M ilj'en a pubeszcens gondolkodó v ilág felfo g ása? T izenhétéves k o rá ra m á r úgyszólván az összes klasszikus filozófusokat elo lv asta s h ih e tetlen g o n d o la ten e rg iáv a l a legellentétesebb felfogásokat többé-kevésbbé m egem ész tette. Ú rrá tu d o tt lenni olvasm ánj^ain: h a tá ro z o tt állás-.

(14) 8. KO RN IS GYULA.. p o n tja az A risto te les a la p já n álló skolasztik a. A v érb eli k is filozófus elsősorban m etafizikus. A m ikor az A k ad é m iá n ak 1892-ben m eginduló filozófiai fo ly ó irata , az A th en aeu m kezébe k erü l, hevesen tö r ki p o z itiv ista szellem e ellen. „N ekem sehogysem te tsz ik — ír ja N ap ló jáb a n (1892 októben 12) — annak szelleme. A legpiszkosabb m aterializm u s h ird ető je. H ogy nem a k a r já k b elátn i a psy chophysiologia m eddő v o ltá t!“ E z é rt első nagyobb és éretteb b m u n k á já t a sk o lasztik u s Bölcseleti F o ly ó ira tn a k küldi el (1893 jú n iu s 23) „K an t ta n u lm á n y o k “ cím en. A m ikor a szerkesztő, K iss Ján o s, é rte síti arró l, hogy közölni fogja, boldogan jeg y zi fel n ap ló jáb a : „Ez lesz te h á t első iro d alm i m űködésem a tu d o m ányos irodalom terén. A d ja Isten, hogy e m u nkálkodáso m a t m inél tovább fo ly ta th assam .“ M ég nagyobb az öröme, am ik o r az értekezés valóban m eg is jelenik . H áro m szo ra k k o ra betűkkel, m in t a többiek, ír ja : „M a reg g el m eg je le n t a B ölcseleti F o ly ó ira t s benne m in d já rt első hely en ,K a n t-ta n u lm á n y o k ’ első iro d alm i k ísérletem .“ (1894 m á r cius 22.) K o rá n a k u ralk o d ó filozófiai á ra m la ta a k ritic izm u s: ennek éles b írá la tá n p ró b á lja ki a f ia ta l bölcselő a m ag a m erész erejét. A kriticizmusjyfck az a k étség b eejtő ta n ítá sa , hogy a dolgok m a g u k b an te lje sen ism eretlen ek , „zsák u tc á b a j u tt a tt a a g o n dolkodást“. A k ritic izm u s a K a n ttó l k ije lö lt irá n y b a n sehogysem fejlő d h etett. M á r m ag a ez a fejlődésképtelensége g y a n ú t ébreszt a la p ta n a in a k ig a zság a irá n t. T évedéseknek m in ő síti az a p rio ri Ítéletek n ek K a n t tól m e g á lla p íto tt k rité riu m a it: abból, m e rt v alam ely íté le t á ltalán o s és szükségképi, nem kövelkezik, hog y a p rio ri, s íg y nincsenek a p rio ri ítéleteink. K an t, de előtte P la to n is, abban tévedtek, hogy v alam e ly íté le t á lta lá n o sítá sá n a k lehetőségét q u a n tita tiv , nem pedig q u a lita tiv tényezőktől h itté k függőnek. A m i pedig a szíikségképiség k rité riu m á t illeti, az em p irik u s rendben a szíikségképiség felism erése megelőzi az általánosságét, m e rt éppen ez a felism erés végzi az általán o sítást. U gyanis az apodiktikus szükségképiség nem egyéb, m in t im p e ra tiv u s ala k b a ö n tö tt okszerűség. Az ifjú gondolkodó azonban itt szem beszökően ö sszezav arta a ra tio -1 és a causa-t. M ajd hevesen tá m a d ja a transzcendentális idealizm us alap o szlo p át: az a p rio ri sz in té tik u s ítéletek ta n á t. H o g y an c s in á lh a tja m a g a az ész a ta p a sz ta la to t, hogyan leh et az ész a la p ja v ilá g u n k n a k , am ik o r épen fo rd ítv a áll a dolog!.

(15) K E Z D E T É S VÉG.. 9. H a az a p rio ri fo rm a olyan, hogy ettől eg y általán nem v o n atk o zh a tu n k el, a k k o r ta r th a ta tla n az az állítás, hogy tu d a tu n k b a m égis csak a k k o r jö n e form a, h a k ív ü lrő l a tá rg y a k m á r a d a tta k nekünk. M ás szóval: az a p rio ri fo r m ák v ag y ap rio ria k , s ak k o r velünk születettek, s ebben az esetben a D escartes—Lebniz-féle praefo rm atio n alism u sn á l v ag y u n k , am it K a n t h a tá ro z o tta n ta g a d o tt, b elátv á n a v e lü n k sz ü le te tt eszm ék bárm ely a la k já n a k a b s z u rd itá sá t — vag y ap o sterio riak , s ekkor az egész tran sz ce n d en tális id ealizm u s rom ba dől. Középéit nincs. L egeredetibb és legértékesebb e K a n t-ta n u lm á n y o k nak a tran szcen d en tális szkém atizm ust b íráló része, am ely ben a fia ta l gondolkodónak Aqu. Szt. T am ás-tan u lm án y a i h aték o n y a n érvényesülnek. M aga K a n t főm űvének idevágó részét „a leg szárazab b n ak és le g u n alm asa b b n ak “ nevezi; P a u le r a legérdekfeszítőbbnek ta lá lja , m e rt ez a pro b lém a m agában fo g lalja a szubjektum és objektum közti viszony egész m iszté riu m át: h ogyan m egy á t az értelem a ta p a sz talatba'? az elm élet a létbe? A közvetítő közegnek m ind értelm in ek , m ind érzékinek kell lennie. Ily e n szkém a, K a n t szerint, az id őm eghatározás, m e rt csak az idő az, am i m in den létezőt, legyen az értelm i, v a g y érzéki, m ag áb an foglal. K a n t ezzel a p ro b lém át nem fe jti meg, hanem k ik erü li. M ert h a a szkém a az átm enet, a kérdés ez: m ikép k e rü l a szkém a alá a ta p a sz ta la t? M ennyire helyesebbnek ta r t j a az ifjú elm élkedő a skolasztikusok e ljá rá s á t, „akik egy valódi, sp eciális fu n k ció t (in te llec tu s agens) v ettek föl, am ely á tv á lto z ta tja az érzéki (tap asztalati) lé tet elm eivé“. A zsenge skolasztik u s irá n y ú gondolkodó d ia d alm asa n á lla p ítja meg, „hogy a rég i bölcselet ann y iszo r k ig ú n y o lt ta n a az in te lle ctu s agens-ről, m elyet n a p ja in k b a n is n éh a félreértenek, szükséges az ism eret p ro b lém ájá n ak m eg o ldására. S h a a scholastikusok az in te lle ctu s ág en st a te re m te tle n (isteni) fény közvetlen szárm azék án ak m on d o tták , ezzel azt a k a rtá k kifejezni, hogy csak ezáltal le h e t séges a su b je ctu m és objectum közötti je len leg i viszony, szóval a m i v ilág u n k , m ely visszatükrözése az isten i é rte lemben létező örök eszméknek“. M eglepően éles ésszel boncolja P a u le r K a n tn a k a m a tem atik ai m egism erés term észetére vonatkozó felfo g ását is. Az, am it K a n t — m o n d ja — a p rio ri szem léletnek vélt, az v o ltak ép en a p o sterio ri intuíció, de ezekből is lehetséges az absztrakció, m e rt az á lta lá n o sítá s — m in t Aqu. Szt. T am ás ta n ítja — nem egyéb, m in t a fo rm a kiem elése az.

(16) 10. KO RN IS GYULA.. egyes tü n e m én y fölé ésszerű okok, v ag y is evidencia alap já n . A té r- és időszem léletnek te h á t nem kell a p rio rin a k lennie, m e rt a fo rm ai íté le t az egyesben is általán o s. A m a te m a tik a i ism eret ap o sterio ri szem léletből levont absztrak ció eredm énye. V agyis a m a te m a tik a m ég nem teszi szükségessé a világ n ak az alanyból való kifejtését. A m a te m a tik a i ism eret fo rrá s a m e g m a ra d h a t az o b jek tu m b an is. E zekben a K a n t-ta n u lm á n y o k b a n m á r egészen k if e j le tt m ódon benne v a n n a g y gondolkodónknak egész filozó fia i lelki alk ata , te o ré tik u s m a g a ta rtá s á n a k m inden a la p vető fo rm ai v o n ása: a k r is tá ly tis z ta logika, az éles és szu b tilis d ia le k tik a i hajlam , a p roblém ák m inden o ld alró l való m eg fo rg atása , az észnek fölényesen építő sp e k u latív ereje, a v iz sg ált tá r g y r a vonatkozó h a ta lm a s és alapos ism eret, A gondolkodás te ré n m á r ekkor a p le in airiz m u s híve: legfontosabb tu la jd o n sá g a a világosság. N em szellem i arab eszk ek b en gondolkodik, h an em m in d ig a ren d szer lo g ik ai fo lytonosságában. E ru d ic ió ja m á r ekkor b ám u latb aejtő: feje egész k ö n y v tá r, am elyben a polcokon tá rg y ila g pontosan rendezve, m inden könyvnek m egvan a m ag a helye. A hevesen tám adó m odor és szellem esen m aró szarkazm us nem a serdülőkort jelleq^gí^ h y p e rk ritik u s h ajlam kitörése nála, hanem szellemén később is m indenkor kiütköző a la p vonás, am ely a g o n d o la tain ak m a ra d ék n élk ü l v aló o d a a d á sából, tá rg y a rajo n g ó szeretetéből s m eggyőződésének szinte d o g m atik u s erejéből s a rja d t. A később tőle a n n y ira tisz te lt s vele oly sok ro konvonást m u ta tó H eg elt m ost még felületesnek m inősíti, aki „szabadulni a k a r t a k ritic izm u s n y om ása alól, m ely d a c á ra tévedéseinek, leg aláb b becsü letes filozófia, nem ped ig olyan, az észt a rc u lü tő ab su rd itások halm aza, m int a lét aequale nem lét-féle sopliism ák; csodálatos, hogy őt ném elyek m ég m ai n a p ig is su m m u s 2)hilosoph i<s-nak nevezik“. D e legádázabb ellenfelének ta r t j a a filozófia ifjú ad e p tu sa a p o zitiv izm u st, am ely a dogm atizm u s m egdön tésére m ag a is d o g m a tiz m u st űz. „Ily g y a rló ism e re tta n i b írá la to t g y ak o ro l a pozitivizm us n a p ja in k b a n , h ív e i e g y szerű ty ran n ism u sh o z folyam odnak az ism eret h a tá ra in a k kiszabásában, de az é rt nem á ta lla n a k a legm ag asab b m etap h y sik a i p ro b lém ák ró l k ateg o rice n y ilatk o zn i, s v ak m erő ségük an n á l h a tá rta la n a b b , m e n tü l inkább szerénykednek ,ism erete in k g y a rló sá g a i’ m ia tt.“ A fia ta l m e tafiz ik u s sze m élyes ellenségének érzi a p o zitiv istát. A m ik o r a hetedikes.

(17) K E Z D E T ÉS VÉG.. 11. g im n a z istá n a k az isk o la filo z ó fia -tan á ra , a p o zitiv ista L ech n er László, v isszaa d ja a K a n t-ta n u lm á n y o k k éz iratá t, szerzőjük ezt ír ja n ap ló jáb a : „L ecliner igen d icséri és azt á llítja , hogy még a p o zitiv izm u s ú tjá ra fo g o k térni. P e d ig én ép az ellenkezőt szándékozom . Most, hogy K a n tta l végez tem , n y itv a áll az ú t a m eta p h ysiká ra , m e ly e t m ű v e ln i és jo g a it véd en i e g y ik célja életem nek.“ (1893 jú n iu s 23.) T a n á rá n a k ig aza le tt: egyik leghevesebb p o zitiv is tá n k k á alak u lt át. De filozófusunk is m e g ta rto tta fiatal k o ri szavát: élte utolsó két évtizedét főkép a m e tafiz ik a jogai védelm ének és re h a b ilitá c ió já n a k szentelte: a m e ta fizika egyik h a ta lm a s d ó m já t é p íte tte fel. íg y zá ru lt a K e zd et és a V ég benső harm ó n iáb a. I II. A lighogy m egjelennek K a n t - ta n u lm án y ai, örökké m ozgékony szellem e m á ris új m u n k á b a fog: m egkezdi ,,A m e tap h y sik a m ódszeréről“ cím ű értekezésének írá sá t. M ásnap van tizennyolcadik születésnapja (1894 áp rilis 9). E g y hón ap m úlva siet m á r befejezni, m e rt m egkezdődnek a gim n áziu m b an a V III. osztályból való v iz sg álatai. Az értek ezést e lju tta tja P a u e r Im réhez. „B eküldtem m a — ír ja — az A th en a eu m n ak értekezésem et. Ő szintén szólva, nem hiszem , hogy ki fo g ja adni. Ép ellenkező szellem ben v an írv a, m in t am inőt a fo ly ó ira t vall. De m e g látju k m ajd. A zért k ü ld ö ttem oda, m e rt o tt egészen m ás körök olvassák, m in t a B ölcseleti F o ly ó ira tb a n . E zeknek ped ig nagyon üdvös valam i an tip o sitiv istik .u s cikk. D e az ért nem sz án dékom sz ak ítan i a B ölcseleti F o ly ó ira tta l sem.“ N em so k ára öröm m el jeg y zi fel, hogy P a u e r b iz to síto tta a ty já t, hogy a cikk a jövő évben m eg fog jelenni. A zonban első se j telm e nem c s a lta m eg: szellem i fejlődésének ezt a re n d kívül becses dokum en tu m át, am elyben élte végén szerkesz te tt m e ta fiz ik á já n a k c sírá i m á r m egvannak, n éh án y évvel ezelőtt P a u e r Im re h ag y a té k á b a n ta lá lta m meg. Az ifjú m etafizik u s lelkét sehogysem elég íti ki a k a n ti ism erettan , ez a „félénk ta rtó z k o d á sta n “ (Nietzsche), am ely p o ntosan ki a k a r ja cövekelni az em p íria körében a tu d á s h a tá ra it. M in d já rt a gyökérkérdéshez fog: m ivel a p o ziti vizm us a m ódszer szem pontjából tá m a d ja a m etafizik a lehetőségét, te h át a m etafizika m ódszerét v izsg álja meg. „H a a m e tap h y sik a tú l tu d ta élni az oly szig'orú kriticizm us tá m a d á sa it, b iz o n y ára fel fo g ja fedezhetni azon téve-.

(18) 12. K O RN IS GYULA.. déseket is, m ely ek et a p o sitiv istik u s a p o ste rio ri ellen v eté sek ta rta lm a z n a k .“ N eg a tív kiin d u ló p o n tu l az ig azság n ak pozitivisztikus m e g h atá ro z ását b írá lja , m ely sz erin t az igazság ab b an áll, hogy a képzetek re n d je m egfelel a tün em én y ek ren d jén ek , a gondolatok m ozgása követi a dolgok m ozgását. A tu d o m á n y c é lja a pozitivizm us sz erin t sohasem le h et a dolgok lényegének (m iségének), hanem csakis ta p a s z ta la ti viszo n y a ik n a k ism erete. A m e ta fiz ik a az előbbire, te h á t le h ete t le n re törekszik. P a u le r k im u ta tn i ip ark o d ik , hogy a p o z iti v istá k ig a zsá g -d e fin íció ja nem hogy b izonyítan á, hogy csak v iszo n y o k at ism erü n k m eg s nem m iségeket, h an em ezt előre fölteszi. A rég ie k n ek v an ig azu k : igaz az a tétel, am ely m egegyezik tá rg y á v a l. Ilyen ism eret pedig nem csak a p o zitív tudo m án y o k tá rg y a ir a von atk o zh atik . Az ism e re tn e k v an olyan nem e is, „m ely szükségképen átlép i a közvetlen a d o tta t s a ta p a s z ta la t alapján, b á r nem egészen abból, m egszerkeszti a m e ta p h y sik a ren d sz erét“. H a k é te l ked ü n k abban, hogy a fogalom m eg e g ye zh etik a tá rg g y a l, h a m in d já rt lé n y eg ileg különbözik is (az egyik g o n d o lati ta rta lo m , a m ásik m eg érzéki valóság), ak k o r ezzel az ism eretn e k o b je k tív v o ltá t is kétségbevonju k . D e a k k o r a „gondolat m ozgásának m egegyezése a tá rg g y a l“ is leh e tetlen, m ert a pozitivista, igazság-definíció is „m egegye zés“, csakhogy a tá rg y m isége h e ly e tt an n a k m ozgása (viszonyai) van fölvéve. A tá rg y m ozgása is lén y eg ileg különbözik az a la n y go n d o lati m ozgásától. A m egism erés te h á t nem k o rláto zh ató p u sz tán a tá rg y a k ta p a s z ta la ti viszonyaira. D e v á jjo n a ta p a s z ta la t áth ág á sa, azaz a m e tafiz ik ai m egism erés nem p u sztán sz u b jek tív m ódszer sz erin t m egy-e végbe? A szerző k i a k a r ja m u ta tn i, hogy a m e tafiz ik a is o b je k tív m ódszerrel dolgozik s íg y tudom ányos jo g o su ltság a van. M iben áll a m e tafiz ik ai tételek igazo lása? A bban, „hogy a m e tafiz ik ai következtetések az a d o tt fogalm ából in d u ln a k k i“ s o ly a t p o sz tu lá ln ak , am i n é lk ü l a tá rg y gon dolhatatlan. „Azon m e ta p h y sik a i p o stu latu m o k , m elyeket ily m ódon n y e rtü n k , ép oly bizonyosak, m in t m a g a az érzé kelhető tá rg y : a ta p a sz ta la t. M e rt ez esetben az illető m e ta p h y sik a i elv n élk ü l m a g án a k a ta p a s z ta la ti tá rg y n a k léte is g o n d o lh a ta tla n sz ám u n k ra, s viszont a tá rg y létének tu d a ta : az érzék let is g o n d o lh a tatlan ez elv nélkül. H a pl. az t ta lá lju k , hogy a term észet fog alm a g o n d o lh a ta tla n bizonyos o n to lógiai p rin cíp iu m o k nélkül, a k k o r többet.

(19) K E Z D E T ÉS VÉG.. 13. nem tehetem , hogy a term észetet gondoljam m e tap h y sik ai p o stu la tu m a i nélkül. S ez esetben e p o stu latu m o k m á r eo ipso ig azo lv a vannak, m e rt m eggyőződtem arró l, hogy az a d o ttn a k fogalm a valóban p o stu lá lja az illető lény ta n i elvet. S ekkor a lé n y tan i elv m á r nem csak föltevés, de igazság. H a a m e tap h y sik a valam ely té te lé t en n y ire képes igazolni, ak k o r m á r nincs m essze a m a th e m a tik a i bizonyos ságtól. Ism eretes, hogy ez u tó b b in a k szükségképisége ab b a n áll, hogy rö g tö n visszavezethető a szem léletre, am ely ből szárm azott. H a te h á t valam ely m e tap h y sik ai tá rg y ró l (postulatum ról) sik e rü lt k im utatnunk, hogy rö g tö n vissza vezethető az a d o ttra , azáltal, hogy k im u ta tju k , ho g y az a dott által p o stu lá lta tik s m in te g y abban van, akkor ezáltal a szem lélettel hoztuk k ap c so latb a a nem szem lélhető m etap h y sik á t, s az előbbinek léte szükségessé teszi az u tó b b in ak lé tét is. T erm észetesen i t t az é rt v an bizonyos különbség, m ert a m ath em atik a m indig szem lélhető m a ra d s íg y itt a rcdueálás nem két heterogén jellegű dolognak összekapcso lása, m int a m etaphysika redueálásónál, ahol a nem szem lélh ető n ek a szem lélettel való szü k ség k ép i kap csá n a k fe l m u ta tá sá b a n áll az igazolás.“ Mi egyéb ez, m in t a későbbi P a u le r filozófiai m ód szerének, a redukciónak születéshelye! „A filozófiai k u ta tá s e ljá rá s a — m o n d ja egy negyedszázad m úlva, am ik o r az ifjú k o ri gondolatem brió teljesen k ifejlő d ö tt — m inden esetben abban áll, hogy bizonyos ta p a s z ta la ti a d o ttsá g o k ból v isszakövetkeztetünk azon tételre, illetőleg elvekre, am elyek érv é n y ét ez ad o ttság o k felteszik.“ (Bevez. 15. §.) „Így ju tu n k A ristoteles-szel a r r a a p a ra d o x m e g állap ításra, hogy az összes tudom ányos tételek közül a filozófiai tételek b írn a k a legnagyobb fokú bizonyossággal, h a tu d n iillik sik e rü lt azokat m egfelelően m egform ulázni.“ (16. §.) A férfiP a u le r h a n g já n a k m ódszertani fo n e tik á ja ugy an az, m in t a serdülő P a u le ré : csakhogy az utóbbi te rm in o ló g ia i h a n g ja m ég nem tiszta, hanem átm en etien csikorgó. M ár re d u k ciót m ond u gyan , de autonóm té tel h e ly e tt m ég posztulátum ot. M ennyire k ö rü lb ásty áz za az ifjú m e tafizik u s a ta p a sz ta la to t tú llép ő ism eret bizonyosságát! S zinte hegybe h o rd ja a pro- és k o n tra bizonyítékokat. H iszen m ajd n em b ec sü letbe vágó sértésnek fo g ja fel, h a a p o zitiv ista a m e tafiz i kai tételről vakm erő azt állítani, hogy csak hipotézis! „A te rm ész ettu d o m án y i h y pothesis — m ondja — csak prov iso riu s, a m etap h y sik ai tétel soha. A bölcselőnek azon.

(20) 14. K O RN IS GYULA.. tu d a tta l kell m e tap h y sik ai té te lt kim ondania, hogy az nem p u sz ta föltevés, de ism eret, m ely et az a d o tt tá rg y ró l m ag u n k n ak szereztünk. A h y p o th e sist b iz o n y talan n á ép az teszi, hogy le h et m ás té tel is, m in t a szóbanforgó fö l tevés . . . E llenben a m e ta p h y sik a i té teln él azon tényező, m ely a p o stu la tu m b iz o n y ta la n sá g á t okozná, hogy tu d n i illik m ással is pótolható, eltűnik, m e rt h a felfo g tam a tá rg y a t, a k k o r a lo g ik a v a stö rv é n y e sz erin t csak am az egy té tel következhet belőle, s b á r m ú ljék el ezer év s h a la d jo n a ta p a s z ta la ti tu d o m á n y b á rm e n n y it is, a p o stu latu m csak egy le h et s nem m á s . . . O b jek tív m ódszer sz erin t tö rté n ik a m e ta p h y sik a i té tel red u c tió ja , m ik o r an n a k k im u ta tá s á ban áll, hogy az a d o tt tá rg y fogalm a csak u g y a n postulá lja a m e ta p h y sik a i fogalm at, v ag y is hogy ez u tó b b i az előbbiben m in t je g y h ely et foglal.“ A fia ta l id e a lista lélek, am ely szom júhozik a -világ egységes képe u tá n , igen siv á rn a k t a r t j a a p o z itiv istá n a k azt a n e g a tív á llá sp o n tjá t, m ely nem tu d a n y ers ta p a sz ta la to n felülem elkedni s e lu ta s ítja a m e tafiz ik a leh ető sé gét és jo g o su ltság á t. „Az agno sticism u s — á lla p ítja m eg benső szom orúsággal az if jú bölcselő — érzi am a n a g y veszteséget, m ely a m e tap h y sik ai tu d á s m egvetésével ú g y in te lle ctu ális, m in t m o rális életü n k e t érte, m e rt m egbom lo tt m indkettőben a h arm ó n ia — v ag y am i m ég nagyobb baj —■,a h arm ónia lehetőségének re m é n ye . . . M etap h y sik a n élkül az ism eret ház m a ra d tető nélkül, m elyen sok szép séget ta lá lh a tu n k , de benne állan d ó a n nem la k h a t sen k i.“ A m e tafiz ik a ép ü lete nem lé g v ár, am ely e t csak a szív v á g y a itó l ű zö tt képzelet szerkeszt. E z éppoly szolid é p ít m ény, m in t az, am ely e t a te rm ész ettu d o m án y az érzéki ta p a s z ta la t ta la já n em el föl. M indkettőnek m egvan a m ag a s a já tsz e rű építési stílu sa, k ülön jo g o su lt m ódszere. „V ala m in t a te rm ész ettu d o m án y i té te l ig azo lása nem idem per idem való bizonyítás, m időn azt u g y an c sa k érzéki észrevevések so ra á lta l igazoljuk, ép ú g y nem lesz idem per idem a m e tap h y sik ai d em o n stratio sem, h a a z t n ek i m eg felelő lo g ik ai ú ton igazoljuk, v a g y is am a bizonyos reducálás által, m e rt hisz ez által a té te lt vele hom ogén elem m el igazoltuk. N em k ív á n h a tu n k te h á t a m etap h y sik átó l m ást, m in t ily e n lo g ik a i ig azolást, ép úgy, m in t le h etetlen a te rm ész ettu d o m án y i té te ltő l nem érzéki alap o n nyug v ó ig azo lást k ö v e te ln i. . . A m e tap h y sik ai kö vetkeztetésnél k ilépünk az idő, a futó érzéki benyom ások b irodalm ából s oly rég ió k b a széliünk, m elyeknek tá rg y a örök, m ozdu-.

(21) K E Z D E T É S VÉ G.. 15. la tla n , m e rt a la p ju k a t a világ’ tá rg y a in a k lényegében, m iségében b írjá k . I tt nem csalh at a jól fogalm azott k övet keztetés, m e rt a la p já t v alam i constan sb an , az a d o tt v ilá g m iségében b írja , m ely nem változik, nincs időben, s így sz ilárd a lap am a red u k tív igazolásra, m elyet végez n ü n k kell.“ IV . A m ik o r P a n ie r a m e tafizik a m ódszeréről í r t értek ezé sét 1894 m á ju sá b an befejezi, az ére ttsé g i v iz sg á la t előtt áll. J ú n iu s h a v i n ap ló ja cím éül ezt ír ja : „M atú ra-h ó n ap .“ M áskor m ottóit főkép a stoikusokból, S enecából és E p ik tetosból v á la sz tja : m ost, hum orosan az ére ttsé g i v iz sg álat v ak szerencséjére célozva, Z rin y i jelszavához vonzódik: Sors bona, n ih il aliud. E gyben az t is érzi, hogy vége a gyerm ek- és ifjú k o r já tsz i v ilá g án a k , m e rt m ásik m o ttó já t H eine-ből idézi: Vorbei sind die Kinderspiele Und alles rollt vorbei: Das Geld, die Welt, die Zeiten Und Glaube und Liebe und Treu.. F ilo zófus term észete a m a g y a r írá sb e li dolgozat v álasz tá sá b a n is előtör: a h áro m tétel közül ezt dolgozza ki: „Ü nnepi beszéd br. Jó sik a M iklós h a lá lá n a k százados év fo rd u ló ján .“ A dolgozatnak n ap ló jáb a je g y ze tt v á z la ta filo zó fu sra v all: „Az erkölcsi irá n y regény jo g o su ltság a . J ó sik a világnézetének elemei. A X IX . század erkölcsi esz méi. Jó sik a egyéni disposition“ Az ére ttsé g i írásb eliek közti szünetn ap o n A risto te lesn ek a lélekről í r t k ö nyvét kezdi fo rd íta n i görögből m a g y a rra . Szóbeli ére ttsé g i vizs g á la tá ró l is igen tüzetesen szám ol be. E re d m é n y : p ra e m a tu ru s. Öröm e nem sokáig ta rt. N y áro n éd e sa n y ja m eg h al: a fiií fá jd a lm a h a tá rta la n . „Ne m on d játo k — ír ja —, hogy csak a rossz em berek okoznak fá jd a lm a t övéiknek. A jó em ber, h a m eghal, ezerszerte nagyobb fá jd a lm a t okoz szeretteinek, m in t am en n y it a rossz egész életén át.“ S a tőle eszm ényül v á la sz to tt stoikus bölcsek p é ld á já ra a consolatio a nim ae-1 a bölcselkedés fo rrásá b ó l ip a rk o d ik m e ríten i: „V igaszt a p h ilo so p h iáb an keresek, m ely, v a la m in t a v allás, fölem elve a földi létből, közelebb hoz az örökkévalósághoz.“ Az egyetem , am elynek bölcsészeti k a rá n a filozófia és a k lasszika-filológia ta n á r a it h a llg a tja , nem elég íti ki lelkét. A M. T. A kadém iának L ukács K risztin a-fé le p á ly a tételén dolgozik: „Az ism erettan k ritik a i tö rtén ete nap-.

(22) 16. K O RN IS GYULA.. ja in k ig .“ M ásodéves bölcsészhallgató k o ráb a n befejezi. A ju ta lm a t az A k ad ém ia nem a d ja ki neki, de „feltétlen d ic sé re tte l“ illeti. „Az egyetem en — ír ja n ap ló jáb a n a pályázó (1897 m á ju s 7) — ó ra végén P a u e r Im re felállo tt s azt m ondta, hogy fe lh ív ja a h a llg a tó sá g fig y elm ét azon k itü n te té sre , m ely egyik tá rs u k a t érte. P a u le r Á kos egyik p h ilo so p h iai m u n k á já t az A k ad ém ia dicsérettel tü n te tte ki stb. Éljenzés.“ E lolvassa A lexander B. és B öhm K. b írálatá t. „Sok ta n u lsá g o s v a n benne — jegyzi m eg —, de szám os helyen fé lre é rte tté k állásp o n to m at.“ L elkében fokozatosan belső eltolódás, m o lek u láris v áltozás áll be. V ilágnézete aztán tőből m egváltozik: a buzgó m e tafiz ik u s heves p o z itiv istá v á a la k u l á t; Aqu. Szt. T am ás h ely ét lelkében C om te fo g la lja el; nem v á jja m á r K a n t k ritic izm u sáb a fia ta lo sa n b íráló körm eit, hanem összhangba ip a rk o d ik vele hozni a p o zitiv izm u st. Com te és T aine, S pencer és M ill, G uyot és W u n d t ta n u lm á n y o zásáb a m élyed. A B ölcseleti F o ly ó ira t szerkesztőjétől 1895ben levelet kap azzal a kéréssel, ho g y ism ertesse ennek a fo ly ó ira tn a k tíz év fo ly am át a B u d a p e sti Szem lében: K iss Já n o s azzal is m eg a k a r ja tiszteln i, hogy az A qu. Szt. T am ás T á rsa sá g n a k rendes ta g já v á ó h a jtja v álasz tatn i. P a u le r felelete m ^ r jelzi v ilá g fe lfo g á sá n a k ú j fo rd u la tá t: „L evélben m e g írtam , hogy nem v ag y o k h ív e a th o m istica philo so p h ia-n ak s így legnagyobb s a jn á la to m ra nem fo g ad hatom el a k étre n d b eli m e g tisz teltetést.“ M ár 1897-ben a régebben p o zitiv ista szellem e m ia tt m e g v ete tt A thenaeum nak buzgó m u n k a tá rsa . M ost m á r u g y a n o ly a n hévvel tá m a d ja a m e ta fiz ik a lét jo g á t, m in t azelőtt K a n t és Com te bölcseségét. „Nem kell — ír ja Az ism eretelm élet lé lek tan i a la p ja iró l cím ű értekezésében — a k riticizm u s m élységeibe bocsátkoznunk, hogy belássuk an n a k ig a zság át, hogy tu d o m á n y ró l csak a lehető ta p a s z ta la t körében leh et szó. H a u g y an is azon képzetek lélek tan i genesisét és elem eit v iz s g álju k , m elyek á llító la g a lehető ta p a s z ta la t k ö rét tú llép ik s v alam i ta p a sz ta la tfö lö tti v alóságot hozn ak tu d a tu n k b a, kiderül, hogy azok nem egyebek, m in t a ta p a s z ta la t tényeiből k r itik á tla n u l a lk o to tt m y th o lo g iai képzetek, m elyek csak új, n a iv syn th esisb en n y ú jtjá k azon elem eket, m ely e ket a ta p asz talatb ó l m erítettü n k . Ily m ódon v a la m it bele go n d o lu n k a valóságba, de m itsem k a p u n k tőle. Az összes ta p a sz ta la tfö lö ttisé g e t a rro g á ló képzetek, m elyeket a dog m a tik u s sp ecu latio te rm e lt és term el, d a c á ra a tlieologusok és m etap h y sik u so k m inden erőlködésének, m ely m un-.

(23) K E Z D E T É S VÉ G.. 17. k ájo k oda irá n y u l, hogy elv o n ásaik k al és üres ta g la lá s a ik k a l o ly a sv alam it kozzanak azokba, am i v aló b an k im u ta t az em p irik u s tén y ek köréből, végelem zésben azok m égis csak id e á lisé it ta p a s z ta la ti képzetek m a ra d n ak .“ H á ro m évvel azelőtt a filozófiai ism erés m ódszerét a sp e k u la tív redukcióban lá tta : m ost ezt is a p ozitív tu d o m án yok ta p a sz ta la ti e ljá rá s á ra fokozza le: „M iután a p h i lo so p h ia sem m i egyéb, m int azon pozitív tudo m án y o k öszszesége, m elyek a v alóságnak m in t ily e n n e k m a g y a rá z a tá ra , szóval a tudom ányok eredm ényeinek egységesítésére von atkoznak, te k in te tte l egy egységes v ilág k ép ny erésére, világos, hogy a philosopbiai törekvések m ag v át, m in teg y a la p já t az ism erettan fo g ja k é p e z n i. . . ,A m etap h y sik u s követelődzése itt m itsem basznál, el kell ism ern ü n k azt a p arad o x tételt, hogy m aga az ism e retta n is ta p a szta la ti tu d o m á n y, m e rt az ism erésnek n evezett tu d a tp ro cessu so k at elemzi, tekintettel azon általános föltételekre, m elyek között azok lé tre jö tte k .“ A n ag y lelki tran sz fo rm á ció u tá n a fia ta l P a u le r sze m ében nem a m etafizik a az alapvető filozófiai tud o m án y , h an em az ism erettan , ennek is csak a m egism erés lelk i fo ly am ata it, m in t té n y e k e t vizsgáló form ája. E rősen feszül lelkében az észnek, a tu d o m á n y n ak m egváltó erejébe v e te tt n a g y ra lá tó h ite: hevesen védi az autonóm észnek jo g á t és m éltóságát, am ely azonban ism eri a m aga k o rlá tá it. „Ha az em beri elm ét — úgym ond — a z é rt nevezzük tö k életlen nek, m e rt nem ig a zo lja a fegyelm ezetlen elm éjű és tu d a t la n em ber [a m etafizikus] m y th o lo g iai követelődzéseit, a k k o r ez olyan, m in th a a vizet tökéletlennek m ond an ék — m e rt nem lehet vele tü z et g y ú jta n i. A ,tu d o m á n y cső d jérő l’ beszélni csak azért, m e rt a tu d o m án y nem alcb y m ia és m y th o lo g ia — legalább is n aiv dolog. Ig én y e in k et kell az elm e term észetéhez a rá n y íta n i, és nem az elm ét d og m atik u s ig én y ein k szerin t m é rn i és b e c s ü ln i. . . V aló jáb a n ak k o r v o ln a jogaink p anaszkodni az em beri elm e tökéletlen v o ltá ról, h a a m e tap h y sik a is kom oly tu dom ányszám b a v o ln a v ehető; m ert hisz ezzel a tu d o m á n n y al évezredek ó ta nem h a la d t ism erésünk sem m it, ép oly kevéssé, m in t az alchym iával. Az elm e sem m éltóságából, sem h atalm áb ó l nem v e sz íte tt azáltal, hogy a m e tap h y sik ai ,ism erésrő l’ lem o n dott.“ (A thenaeum , 1897. 530., 547. 1.) A p o z itiv istá v á á ta la k u lt fia ta l filozófus m ost a neo fitá n a k friss lendületével végignyom ozza a filozófia egész te rü le té t, hogy belőle k iirts a a m e tafizik án ak m ég utolsó.

(24) 18. KORN JS GYULA.. m a ra d v á n y a it is. Íg y az esztétikából is. Éles d ia le k tik á jú cik k e t (A biológiai elv jelentősége az aestk etik áb an . A th e naeum . 1898) szentel an n a k ig azo lására, hogy az esztétik ai jelenségek nem egyebek, m in t valóságos életfo ly am ato k , ú g y ahog y v alam e n n y i tu d a t jelenség csak életprocesszus: hisz a tu d a t és az élet u g y a n a n n a k a v aló ság b an egységes és o sz th a ta tla n ta p a s z ta la ti ta rta lo m n a k csu p án különböző jelölései. Az eszté tik a i élm ény csak az élet á lta lá n o s oekon ó m iá já n a k egyik m ozzanata. K a n t ú ttö rő n ag y ság a az eszté tik á b an P a u le r szem ében felfo g ásán ak p o zitiv isztik u s m a g ja, m ely nem egyéb, m in t a szép szu b jek tiv itásán ak ta n a : a szép objek tiv e abszolút lényegében k ifejezh etetlen , a szépet csak rá n k v aló sz u b jek tív h a tá sá b a n ism e rh e tjü k . E z é rt az esztétik áb an egyedül a tis z tá n p szichológiai á llá s pont jogosult: m e tafizik ai transzcenden s esztétika teljesen érte lm e tle n és m eddő törekvés. De u g y an csak ki a k a rja ik ta tn i a m etafizikát a te r m észetfilozófia te rü le té rő l is do k to ri értekezésében (A te rm észetphilosophia fo g alm áró l és fe la d a ta iró l. 1898). „A m íg — í r ja — a philosophia m in t m e ta p h y sik a a ta p a sz ta la t ta rta lm á t té n y leg m eg a k a r ta toldani, a kom oly tu d o m án y h a la d á sá t csak g á to lta ; a te rm észettu d o m án y t, de az e r kölcsi tu d o m á n y o k at is a m e ta p h y sik á tó l való em an cip á ciójuk tette nagyoSka. A zóta lettek oly hatalm aso k k á, am ióta ö ntudatosan v ag y öntu d atlan u l, de tényleg alkalm azzák azt az elvet, hogy té n y t csak egyszerűbb ténnyel, jelen ség et csak jelenséggel lehet m a g y aráz n i s nem elvont e n titá so k kal. Szóval, am ió ta tö rv én y ek , de nem m e ta p h y sik a i lén ye g ek ism ereté re törek szik . . . T erm észettu d o m án y és th eo lo gia, ta p asz talás és m etaphysika végelem zésben összeegyez te th e te tle n fogalm ak, m ert az előbbi v iszonylagos je le n ségeken alap u ló törvényekkel, ez utóbb i p ed ig e n titá so k kal m a g y aráz .“ E bben a pozitivista, főkép b iológiai elv re ép ü lt v ilá g felfo g ásáb an m ég csak m e g erő síte tté k a lipcsei egyetem en, m a jd a p áriz si S orbonne-on és College de F ra n ce -o n egyegy évig fo ly ta to tt ta n u lm á n y ai. L ipcsében főképen W u n d to t (akinek pszichológiai intézetében dolgozott), a p szich iá ter F lechsiget és a fiziológus H erin g e t h allg atta. N ap lói ezentúl fiziológiai s pszichopathológiai egyetem i je g y zetekhez hasonlók: a h allg ato tt előadások tü k rei. H a tv a n két lelki kórkép tüzetes leírása ta n ú s ítja a szorgalm as egyetem i h allg ató n ak a pszichopathológiába való kom oly elm élyülését. A S orbonne-on h a llg a tja u g y an F ag u et-t,.