ARPADHAZI SZENT ERZSÉBET

ARPADHAZI SZENT ERZSÉBET

HAGYOMÁNYA A NÉMET IRODALOMBAN

IRTA

HAJABÁTS MÁRTA

MTAK

o 0 0 0 0 3 0 5 8 7 5

BU D A PEST, 1938

187042

A SZERZŐ KIADÁSA.

Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda R.-T. Pécsett. Perczel-u. 42.

A nyomdáért felelős: Wessely Károly igazgató.

A szenttéavatási akták keletkezése. Pápai mandátumok, tanú­

kihallgatások. Canonisatio és translatio. Történeti és legendás életrajzok:

Epistula Conradi, Libellus, sermok, officiumok, vita-k, legendagyüjte- mények. A tiszteletadás megnyilatkozásai, szociális intézmények.

H

^{O C} SA C R O SA N C TU M C O R PU SC U LU M “, am in t D ietric h von A polda m ondja, 1231-ben s a já t k ív á n ­ sá g á ra a szent F eren c k ó rh á z k á p o ln á já b a n h ely ezték örök n y u g alo m ra ,1 a szerzetesek, a k lérus és a nép jelenlétében.

C y ó n ta tó ja , m arb u rg i K onrád m inden ad a to t összeg y ű jtö tt és m inden eszközt fe lh a szn ált sz e n tté a v a tá sá n a k érdekében.

A kanonizációhoz Isten n e k tetsző élete, a k ö z b e n já rá sá ra tö rté n t sok gyógyulás, csoda szolgált alap u l. IX. G ergely p á ­ p a a csodák h itelesítését k ív á n ta .

1232 au g u sztu s 10-én a m ainzi p ü sp ö k kíséretév el M ar- b u rg b a érk eze tt és k é t o ltá rt szentelt fel E rzsébet tisztele­

tére.2 3 K onrád a p ü sp ö k jelen létét hiv atalo s ta n ú k ih a llg a tá s ra h asz n álta fel. A p ü sp ö k a legfontosabb eseteket jeg y ző ­ k ö n y v b e v étette s K onrád ehhez az elh u n y t é le tra jz á t is m ellékelte.

A p áp a i m an d átu m (1232 október 14), a szent életére, életm ódjára, csodáira vonatkozó ta n ú k k ih a llg a tá sá v a l Sieg­

fried érseket és m arb u rg i K onrádot b íz ta meg. A paran cs szerint az írásb a foglalt vallom ásokat lepecsételve k ellett m egőrizni.1 A tan ú k ih allg atáso k 1233. ja n u á r és fe b ru á r hó-

1 Montalembert—Stiidtler, J. Ph., Leben der heiligen Elisabeth von Ungarn. Aachen, 1837. 378. 1.

2 E p i s t o l a C o n r a d i , ed. Wyss, A., Hessisches Urkunden­

buch. I. Abt. I. Bd., Leipzig, 1879. No. 34. t

3 H u y s k e n s , A., Quellenstudien zur Geschichte der hl. Elisa­

beth. Marburg, 1908. 85. 1.

A X I I I . s z á z a d .

n a p o k b a n fo ly ta k le és a jeg y ző k ö n y v e k m ásolatát K o n rád eík ü ld ö tte a p á p á n a k . A m ásodik k ih a llg a tá s t IX. G ergely p á p á n a k 1234 október 11.-i m a n d á tu m a a la p já n végezték. A p á p a azt k ív á n ta , hogy K onrád hildesheim i püspök, H e r­

m an n georgenthali és Lajos hersfeldi a p á t, m eg b ízatásu k b e­

fejezése u tá n a lepecsételt o k m án y o k at fényes küldöttséggel ju tta s s á k a szentszékhez. A m egbízottak nem ta lá ltá k elég k im erítő n ek a régi jegyzőkönyveket, az ért 1235 ja n u á r else­

jére ú ja b b k ih a llg a tá st re n d eltek el.4 E n n ek a k ih a llg a tá s n a k m eg m arad t em léke az úgynevezett sze n tté av atási a k ta , vagyis a Vita Elysabethae, ta rta lm a „G uda, Ise n tru d , Irm e n ­ gard, E ly sa b e th “ szolgálóleányok E rzsébetre vonatkozó v a l­

lom ásaiból k e rü lt k i.5 A le z á rt jeg y ző k ö n y v ek K onrád leve­

lének (Epistula Conradi) k ísére té b en a szentszék h iv a ta lá ­ hoz k erü lte k . Az ira to k n a k a konzisztórium előtt való fel­

olvasása u tá n a p á p a a bíbo ro so k k al úgy d ö n tö tt, hogy E r­

zsébetet a szentek közé ik ta tjá k .

A szen tté av atás 1235 m áju s 27-én, p ü n k ö sd v a s á rn a p já n P eru g iáb a n folyt le, fényes ünnepség keretében, a dom on­

kosok tem plom ában. Még ugyan azo n év jú n iu s á b a n m egkül- d ö tték v alam en n y i egyházfejedelem nek és p ü sp ö k n e k a sze n tté av atási okiratot. U g yancsak ebben az évben te tté k le a szent nevét viselő k a te d rá lis alap k ö v é t M arb u rg b an . Az ország első gót stílű tem p lo m án ak felépítéséhez szükséges n ag y összeg az E rzsébet sírjáh o z zarán d o k ló h ív ek a d o m á­

nyaib ó l k e rü lt ki. G azdag a la p ítv á n y o k és n ag y ad o m án y o k tették lehetővé, hogy szent E rzsébet h a lá la előtt a la p íto tt k ó rh á z á t hatalm as épületekkel kibővítsék.

A g y ak o ri b ú c sú já rá s fe lle n d ítette az ip a rt, k e resk ed e l­

m et, a jelen ték telen kis M arb u rg jelen ték e n y v áro ssá fe j­

lődött.

1236 m áju s elsején a társad alo m m inden rétege n ag y töm egekben k ereste fel a várost, hogy II. F rig y es császár és a th ü rin g ia i h áz jelenlétében a szent cso n tjain ak kiem elésé-

4 H u y s k e n s , A., i. m., 88. 1.

5 W e n c 5, K., Quellenuntersuchungen und Texte zur Geschichte der hl. Elisabeth. Neues Archiv der Gesellschaft f. ältere deutsche Ge­

schichtskunde, 34. k., 1909. 432. 1.

lemes illa tú olaj folyt ham vaiból. A csoda h íré re m egm oz­

d u lt a k eresztén y világ s úgy za rán d o k o lt M arburgba, m int eg y koron szent Ja k a b sírjáh o z C om postellába.7 A csoda passiv résztvevői kegyeletből E rzséb et-erek ly ék et (hajat, ola­

ja t, ru h a d a ra b o k a t) v itte k m a g u k k a l o tth o n u k b a.8 9

E rzsébet szent életének v a rá z sá tó l á th a tv a , a sírjá n tö r­

té n t csodák h a tá sa a la tt a k o rtá rs a k le írtá k életét, hogy tisz­

teletét az u tó k o r szá m á ra m egőrizzék.

É letén ek legrégibb bizonyságai a szen tté av atás a la p já u l szolgáló okm ányok. Az első ok m án y Szent E rzsébet 60 cso­

d á já ró l 1232-ben k észült, esküvel h itelesített irat. Ehhez tarto zó m elléklet az Epistula Conradi9 és a legrégibb Erzsé- b et-é letrajz, K onrád Sum m a m te-je.10 E k ét ira t az irodalom ­ b a n Epistula Conradi néven ism eretes. A m u n k a szent E r­

zsébet rö v id re szabott, szű k szav ú é le tra jz á t ad ja. író ja a z o k ra az esem ényekre szorítkozik, am elyek jelenlétében tö rtén tek , sz e m ta n ú k ra csak kétszer hivatkozik. A levél fele élete utolsó n a p ja in a k leírása, nagyobb része a h a lá la u tá n tö rté n t csodákról szól, az életében tö rté n te k rő l nem tesz em ­ lítést. M inden igyekezete o d airá n y u l, hogy E rzsébet csele­

k ed e te in ek ind ító o k ait egyedül égi erőkre vezesse vissza, s a já t szerepét h á tté rb e állítsa. — A levél világosan vissza­

tü k rö z i K onrád lelk iism e retfu rd a lásait, hogy E rzsébet já m ­ b o rsá g án ak kilengéseit b ü n tetv e, g y a k ra n szigorú fegyel­

mező eszközökhöz n y ú lt.

A p á p a i m a n d átu m o k o n 11 k ív ü l a legfontosabb o k m ány a sze n tté av atási b u lla .12 Ez az a k ta az 1235 ja n u á r 1-én m eg­

6 Montalembert, i. m., 421. 1.

7 Wadding, Annales Minorum. Rom, 1732. II. p. 389., Majer I., Magyar szent Erzsébet emléke. Religió és nevelés, 1841, 24. sz. 375. 1.

8 B u s s e — W i l s o n , E., Das Leben der hl. Elisabeth. München, 1931., 315. 1.

9 W y s s, A., i. m. No. 34.

10 Nincs meg eredetiben, másolatát a Rommersdorfer Bullarium tar­

talmazza.

11 1232. október 13—14. Ed. Dobenecker, O., Regesta diplomatica necnon epistolaria historiae Thuringiae. Jena, 1896—1904., III., 286;

1234. október 11. ed. Dobenecker, i. m. III., 458.

12 Ed. D o b e n e c k e r , i. m. III., 532.

ta rto tt tan ú k ih a llg a tá so k eredm ényét, a szolgálóleányok é E rzsébet k ísére té n ek esküvel m egerősített vallom ásait fog la lja m ag áb a n ; h o zzátarto zik az eddig ism ert csodák és ú ja b 24 csoda négy „ordines“-be osztott felsorolása. A vallom áso' jegy ző k ö n y v e: Vita S. Elysabethae H u y sk en s szerint ke különböző kéz m u n k á ja .13 W enck eddig figyelem re nei m éltato tt stilisztik ai ism ertető jelekből ezzel szem ben h áro i je g y ző k ö n y v író t k ü lö n b ö ztet meg.14 A cso d á k at összefoglal rész ered etije nem m a ra d t fenn, m ásolatából csak k ét fra g m e r tű m ism eretes.15 A vallom ásokat m agábafoglaló Vita S. Ely ^{s í} bethae-TŐ\ a sz e n tté a v a tá st k ö vető időben sok m ásolat k é s z ü l H ogy ezek h am aro san elterje d te k , igazolja C aesariu s voi H eisterbach 1237-ben b efejeze tt m u n k á ja , am elyet egy Q in ternulusnak n evezett s M arb u rg b ó l szárm azó m ásolat a la j já n írt meg. H u y sk en s és W enck érdem e, hogy a sok k éz irat közü l k iem eltek egy hosszabb és egy rövidebb recenziót, j rö videbb recenziót, a le g ú ja b b a n felfed ezett Nicolaus: Ei zsébet-vita-t, H u y sk en s a legrégibbnek, legered etib b n ek t a r 1 ja. — V élem énye szerint N icolaus b enedekrendi szerzetes T ou rn ai m ellett é p ü lt szent M árton-kolostorban, 1241 elő­

írta .17 18 W enck szerin t ez időpont m eg h atáro zása téves;

N icolaus-szöveget ta rta lm a z ó k ó d ex e t a XIV. századból szá m a z ta tja .

A hosszabb recenzió: Libellus de dictis quatuor ancill, rum is (a négy szolgálóleány vallom ásairól szóló könyvecske szokásos elnevezése röviden Libellus v ag y Dicta.

A Libellus keletkezésének idejére vonatkozólag eltérő k vélem ények. M ontalem bert a legrégibb fo rrásn ak , a p á p a k veteinek jelenlétében 1234-ben tö rté n t ta n ú k ih a llg a tá so k er d etijén ek ta rto tta . Á llítását azzal igazolta, hogy Caesarin

13 H u y s k e n s , A., i. m., 89. 1.

14 W e n c k , K., i. m., 436. 1.

15 Phillips Tamás cheltenhami könyvtárában (Angolország), iller leg a cambrai-i könyvtárban őrzik.

18 Hof- und Staatsbibliothek, München, Cod. lat. 4631. Pergament s. XII.—XIII., 4°, föl. 73—99; Cod. lat. 17. 145. Perg. hs. s. XIII. f, 25—40.

17 H u y s k e n s , i. m. 67. 1.

18 M e n c k e n i i, I. B., Scriptores rerum Germanicarum, prae pue Saxonicarum 1728. Tom. II. 2007—34. 1.

’von H eisterb ach E rz séb et-é le trajza sok hely en szószerint egyezik a L ibellus szövegével.19 B oerner nézete szerint a tran slatio u tán , 1236— 1237-ben k eletk e zh etett.20 H u y sk en s a M éneké k ia d á sá b a n m egjelent Libellusban a N ém etalföldön, 1250 k ö rü l összeállított A d decus et honorem c. E rzsébet-ser- mo szövegét lá tja .21 A Libellus bevezető sorai hangsú ly o zzák az eredeti jeg y ző k ö n y v n e k az esem ényeket kronologikus sorrendbe illesztő átdolgozását. E gy szerű fo rm áb an m egírt biográfia, m in d e n ü tt k iü tk ö z ik eredeti jeg y ző k ö n y v jellege.22 A tö rté n e ti elbeszélést a szent g y erm e k k o ráv a l kezdi és az E rzsébet h a lá la u tá n tö rté n t n é h á n y csoda elm ondásával fe­

jezi be. A N icolaus-féle v ita és a L ibellus összehasonlítása u tá n a rra az eredm ényre kell ju tn u n k , hogy a k é t recenzió a sze n tté av atási b u lla legrégibb m ásolata és hogy a rö v id eb b recenzió érték én a szöveg fontos részeinek m egrövidítésével jelen ték e n y csorba esett.

A tran slatio u tá n h am aro san több részletes élettö rtén et is keletkezett. E zek legendás m o tív u m o k k al átsző tt, a h is tó ­ riai alap o t erősen nélkülöző m u n k ák . író ik — p ap o k , szer­

zetesek — g y a k o rla ti célokat ta rto tta k szem előtt: a X III.

század elején m eginduló ú js tílu s ú p ré d ik á c ió k n a k 23 n y ú jto t­

ta k ú j és színes p éld áz atan y a g o t. A h ely i m o n d ák at, tra d íc ió ­ k a t és leg en d á k at is felh aszn álták .

Szent E rzsébet első h ag io g rá fu sa C aesariu s von H e ister­

bach. A ném et lovagrend k érésére24 írta meg m u n k á já t: Vita S. Elisabethae 1237-ben. N em tu d ta leküzdeni a fo rrásu l szolgáló k é z ira t h iá n y a it, nem v á la sz to tta el a valóságot a legenda poézisétől. N éhol ellenőrizhetetlen forrásból, száj- h ag y o m án y b ó l m erített. E rzsébet a n y já n a k erőszakos h alá-

39 Montalcmbert, i. m. Einleitung CXXIX., CXXX. 1.

20 B o e r n e r, G., Zur Kritik der Quellen für die Geschichte der hl E. Neues Archiv, 13. k. 1888. 445. 1.

21 H u y s k e n s , A., i. m. 4. 1.

22 Ilyen jellegzetességek gyakran fordulnak elő: Haec requisita de vita et conversatione sanctae Elisabeth iurata dixit; Requisitae quomodo haec scirent, singillatim examinatae responderunt.

23 M i c h a e l , E., Kulturzustände des deutschen Volkes. Freiburg, 1903. HI. k. 322. 1. — S c h ö n b a c h , Die historische Entwicklung der Predigt. Katholik, 44. 1864., II. 41—61. 1.

24 B o e r n e r , G., i. m. 467. 1.

Iá ra nem ta lá lt a fo rráso k b an m egfelelő m ag y aráza to t, azé részvétből á r ta tla n m á rtírn a k tü n te tte fel. II. E ndre ne sz á rm azá sára való te k in te tte l p á rtfo g o lta a ném et a la ttv a l k á t. E zé rt a m ag y aro k elh atá ro zták , hogy a k irá ly t család já v a l eg y ü tt m egölik. G e rtru d m enekülésre b írta férjét, m ga á ld o za tu l esett. A gyilkosság h elyén tö rté n t csodák biz n y itjá k á r ta tla n h a lá lá t:

„R egina vero se g ra tia e D ei com m ittens ab U ngaris c ronam m a rty rii innocentia sua prom eruit. Q uod au tem be ta e illius R eginae torm en tu m versum sit ei in m a rty riu m , h aec p ro p te r v itae innocentiam , te s ta n tu r m irac u la q u ae loco occasionis ejus fieri re fe re n tu r.1'

M ásik m u n k á ja , a Sermo de translatione beatae Elis beth, a V ita -\a \ teljesen azonos ta rta lm ú .

A következő évekből való k é t ferences életrajz. L er m ens 1901-ben25 fedezte fel az egyiket, egy szép iniciálékk:

d ís z íte tt fra n c isk á n u s b re v iá riu m b a n R óm ában, a Vikt:

E m ánuel k ö n y v tá rb a n . G ondolatm enetét és stilisztik ai jele:

ségeit vizsgálva, széleskörű összehasonlítás eredm ényeképp a r ra a m eggyőződésre ju to tt, hogy e Vita S. Elisabeth celanói T am ás fe ren c ren d i szerzetes m u n k ája. A g y ás m isék ism ert se q u e n tiá já n a k , a „D ies irae, dies illa " kezde én ek n ek szerzője, az 1221-ben N ém etországba ind u ló mis szió ta g ja volt. N agy h írn é v re te tt szert szent F eren c k é le tra jz á v a l26 s valószínű, hogy p ré d ik á ló k ő rú tjá n szerzi értesülést a szegénység n ag y ap o sto lán a k h ű k övetőjén T h ü rin g ia fejedelem asszonyáról. A v ita -k írá sá b a n m á r na;;

g y a k o rla tta l rendelkező olasz szerzetes b iz o n y á ra szent F ren cet a k a rta dicsőíteni E rz séb et-h a g io g ráfiájá v al. A fere ces v o n atk o zá so k k al átsző tt élettö rtén e tn ek szinte h iv a ta l jellege van, ezt kezdete b izo n y ítja : „Vas admirabile, op excelsi“. E sz a v a k k a l k ezd ő d ö tt a p á p á n a k a szenttéavatl alk alm áb ó l elhangzott beszéde s B eatrix k a sz tilia i k irá ly r hoz in téze tt levele.27 L áb á n A ntal ezek a la p já n a r ra a m t á lla p ítá s ra ju to tt, hogy ezt a — „legrégibb“ — v ita -t olvt

25 L em m e n s , P., L., Die hl. Elisabeth von Ungarn. Mitteilung des historischen Vereins der Diözese Fulda, IV. évf. 1901, 1—240. 1.

28 M i c h a e l , Kulturzustände, Freiburg, 1899, II., 85. 1.

27 Vita Gregorii, IX.

h a ttá k fel a sze n ttéav atásk o r, a p eru g ia i tem plom elé sereg­

lett nép elő tt.28

Kellő b izo n y íték o k h iá n y á b a n nem d ö n th e tjü k el, hogy a L ibellus v ag y a celanoi V ita régibb eredetű-e. A leg­

nagyobb valószínűség szerint mégis a Libellus régibb, m ert az esem ényeket n a g y já b a n az egyes szem élyek ta n ú v a llo m á ­ sá n a k so rrendjében m on d ja el s csak h ely en k én t t a r tja szem előtt időbeli so rre n d jü k et. Bizonyos, hogy a szent életére vonatkozó a d a to k összegyűjtésénél eg y en k én t h a llg a ttá k ki a körn y ezetéh ez tarto zó leán y o k a t. A T am ás-féle V ita v i­

szont a kronológia pontos m e g tartá sáv al készült s az ezen szem pont szerin t teljesen átdolgozott, rendszeres m u n k a bizo­

n y á ra későbbi keletű. M iután a M éneké k ia d á sá b a n m eg­

jelent L ibellus szövegével a legtöbb h elyen feltűnően egye­

zik, a L ibellus szövegvariánsát lá tju k benne.

Egy későbbi, ta lá n a X III. század közepe tá já n k eletk e­

ze tt toskanai ferences vita-t u g y an c sak Lem m ens fedezett fel a firenzei L au ren zia k ö n y v tá rb a n .29 Ez csaknem b etűről b e tű re a L ibellust követi. Szerzője n éh á n y szem tanú vallom ásával és egy csodás g y ó g y ítás történetével b ő v íte tte ki. P e ru g ia közelében készült. A L ibellus-szal való feltű n ő egyezéséből a rra k ö v e tk e z te th e tü n k , hogy a szerző a d a ta it a kanonizáció a la p já u l szolgáló a k tá k b ó l m erítette. L ábán szerint a X III. század 3. negyedében jö tt létre s m ár ez a század is elism erte hitelességét: a b re v iá riu m o k lekcióinak m egszerkesztésénél többször felh a szn álták .

A sze n tté av atás u tán , 1235—41 k ö zö tt k eletk e zett kisebb terje d elm ű és kisebb jelentőségű m u n k á k szent E rzsébetet m int .,a b ű n ö k k iirtó já t, az erén y ek istáp o ló ját, az erkölcsös­

ség p é ld á já t, a b ű n b á n a t m in ta k ép ét, az á rta tla n s á g tü k ré t"

d icső ítik .30 A sze n tté av atás lefo ly á sá n ak em léke: Processus ei ordo Canonisationis beatae Elysabet.31 Ism eretlen szerzője

28 L á b á n A., Az Árpádházi szt. Erzsébet-legendák irodalmunk­

ban. Budapest, 1907. 10. f.

2'J L e m m e n s , P. L., i. m. 19. 1.

30 „Vieiorum extirpatrix, virtutum fuit plantatrix, scola morum, exemplum penitencie, speculum innocencie.“ Sermo Ad decus et ho­

norem.

31 ed. Méneké, I. B. II. 2007. 1.

kiem eli IX. G ergely p á p á n a k a kanonizáció ügyében kife tett n a g y b u zg a lm á t („sincerus fa v o r“).

IX. G ergely p á p á n a k szent E rzsébetről szóló m iseof cium a a b o lla n d istá k Acta Sanctorum g y ű jtem én y én e k m vem ber 19-ével jelze tt részében a 17. lap o n fo rd u l elő. I G ergely p á p a k ü lö n m iseform ulát (P roprium ) re n d e lt sze E rzsébet ü nnepére. A nov. 19-én m ondandó, az özvegyi:

szóló m iseform ulába beillesztett sajáto san szent E rzsébet illető rész, a p á p a k o llek tája, a Missale Rom anum e x deci io sacrosancti concilii Tridentini restitutum (editio 14. R at bonae, 1898) 712. la p já n m a ra d t rá n k . A szt. ErzséL ü nneplésére ren d elt k o llek ták és lek tió k kö zü l H u y sk e szerin t a legértékesebbek azok, am ely ek szent E rzsébetn ferences g o ndolatvilágát ju tta tjá k kifejezésre. Az ism erte:

k o llek ták és lekciók: Vas admirabile, Surrexit sanctissin Beata Elysabetli quondam Thuringie lanthgravia, Beata El sabeth tam progenie quam moribus notissima. „Simile a regnum celorum thesauro“ s z a v a k k a l in d u l meg az evan£

lium i rész. D ietrich von A polda E rzsébet v ita -já n a k pro_

gusáb an em lít egy ebből az időből szárm azó s ilyen k ez d e serm ot, sermo fratris Ottonis de ordine predicatorum, doct simi et devotissimi viri, qui sic incipit: Mulierem fortem.

IX. G ergely p á p a m ár a tra n sla tio u tá n szorgalm azta E rz séb et-k u ltu sz ápolását. A cisztercita re n d 1236-ban h a tá ro z ta , hogy szent E rzsébet ü n n ep é t felveszi a m á rtiro giába. U gyanezt te tté k a dom in ik án u so k 1243-ban.32 _ eisenachi feren cren d iek m inden év p ü n k ö sd v a s á rn a p j közszem lére te tté k ki a szent ereklyéit. A s írjá t láto g ató 1 v ö k n ek a p á p á k különböző b ú c sú k a t engedélyeztek.

E rzsébet em lékére számos szociális in tézm én y lé te si II. F rig y es császár 1229-ben h az atérv e a S zentföldről, tisz, lete jeléü l N ü rn b erg b en E rzsébet k ó rh á z a t a la p íto tt s ez a ném et lovagrend jó ték o n y m u n k á já n a k m egvetette alc j á t.33 K ésőbb n ag y ad o m án y o k k al lá tta el, hogy — am

32 H u y s k e n s , A., i. m. 47. 1. A pápa miseofficiumáról 73.

74. 1.

33 M e f f e r t, F., Caritas und Krankenwesen. Freiburg, 1927. 19

m ondta — a n n á l b izto sab b an állhasson fenn a világ végéig.34 A n ü rn b e rg ie k bőséges h o zz ájáru lá ssa l tá m o g a ttá k az ú j in ­ tézm ényt, a p ap sá g és p olgárság in g atlan o k és pénz ad o m á­

n y o zásáv al já ru lt a re n d segítéséhez. Az intézm ény, m int a lovagrend legnagyobb k ó rh á z a még a XIV. szá zad b a n is széleskörű k a r ita tív m u n k á t fe jte tt ki. A ném et lovagrend tám o g atásá v al a p o g án y poroszok m egtérítése idején, m ind városokban, m ind fa lv a k b a n betegek és aggok részére szá­

mos szent E rzséb et-k ó rh áz, v alam in t sok „leprosorium “ lé­

tesült. A k ó rh á z a k fe n n ta rtá s á n a k fő fo rrása i a h ív ő k a d a k o ­ zása és a végrendeleti ad o m án y o k voltak. Az a la p ító h a lá lá ­ n a k é v fo rd u ló já t n a g y sz ab ású ad akozás k eretéb en ü n n e p e l­

té k meg. A rendelkezésre álló a la p ítv á n y i összegből ily en k o r a szegényeknek alam izsn át osztottak ki. A m a rb u rg i szent E rz séb et-k ó rh áz részére ilyen a la p ítv á n y t te tt 55 ezüst m á r­

k áb ó l Ágnes m ag y ar k irály n é , III. E nd re k irá ly m ásodik neje. E rzsébet unokatestv ére, boldog Ágnes,35 csodálta a thii- rin g iai fejedelem asszony jó ték o n y ság át, s ezt követte, am i­

k or P rá g a szegényeit és a betegápoló „ordo stellifero ru m “-ot a d o m án y a iv al tám o g atta, H e n rik és W ladislaw hercegek n a g y n é n jü k tiszteletére a la p íto ttá k a S ziléziában n épszerű boroszlói szent E rzsébet k ó rh á z a t. E rzsébet tiszteletén ek a rokonság kö réb en m egn y ilv án u ló kifejezése n ag y n én je, Szi­

léziai szent H edvig k a r ita tív tevékenysége is.

Szent E rzsébet tisztelete h a z á n k b a n m á r a század köze­

pe tá já n m egnyilatkozott. IV. Béla k irá ly h ú g a em lékének m egörökítésére 1240-ben N ag y szo m b atb an tem plom ot és z á rd á t é p ítte te tt.36 Ez volt M agyarországon az első E rzsébet- tem plom . K assa város m o n o g rafistá já n ak , T u tk ó Józsefnek vélem énye szerint a k assai székesegyháznak, h a z á n k legérté­

kesebb E rzsébet-em lékm űvének alap k ö v é t 1245-ben tették le.37 K assa polgársága a szent E rzséb et-k u ltu sz m egörökíté-

34 V o i g t , G., Geschichte des deutschen Ritterordens. Berlin, 1867.

1. 261. 1.

35 Przemysl Ottokár cseh király leánya.

36 P a p József, Árpádházi szent Erzsébet tiszteletének története Magyarországon. Eger, 1910, 16. 1.

37 Felsőmagy. Múzeum-Egyesület IV. Évkönyve, 1882. szerk. S t ö h r Antal. T u t k ó József: Adatok Kassa szab. kir. város pecsétjei- és cí­

mereinek fejlődési történetéhez. 36., 37. 1.

seben áldozatkészségével előljárt. A város h ó d o la tá n a k 1 fejezője a XYI. századból szárm azó pecsét, am ely az al m izsnát n y ú jtó szent E rzsébetet fejedelm i díszb en áb rázo lj a pecsét bevésett szövege „St. E lisabet Sigillum C ivium C assa“.

A század m ásodik felében az E rzsébet-irodalom csakne teljesen a legenda n yom dokain h alad . A szerzők m űveik az a sz k éta nevelői cél szolgálatába á llíto ttá k és m eg sem 1 sérelték, hogy E rzsébet é le tra jz á t tö rtén e ti hűséggel ír já k A k o r m ódszere szerint életéből k ira g a d ta k egy-egy h istó r jelen etet, hogy azt m orális fejtegetés k a p c sá n k ö ltö tt esen n y ek k e l kiszínezzék. Az elbeszélés m ondái jellege ilyenk nem csak valószínű, hanem teljesen n y ilv án v aló . Az író ar tö rek e d ett, hogy E rzsébetet, m in t a szent asszonyok mim k ép é t állítsa az olvasó elé és hogy a p ré d ik á to r ajkáról!

csodák és égi jelek hirdetésével hasson a hív ő k re.

Ily en cé lz attal k észült Jak o b de V oragine genovai érs<

legendagyüjtem énye. Legenda aurea-ja n ag y jelen tő ség ű műi k a a ném et és m a g y a r E rzsébet-irodalom ban, m ert ez 100.000 verssort szám láló ném et P assional38 fo rrása. E Pa siónál h a rm a d ik része az egyházi év so rre n d je szerin t ca p o rto sítja a szentek legendáit. K edves epizó d o k at közöl I zsébet életéből: a négyéves gy erm ek pozsonyi búcsú zás ü nnepélyes fo g a d ta tá sá t T h íirin g iá b an és a já ts z ó tá rsa i szóló csodát. A L egenda au re a n y om án E rzsébet és La g y erm ekkori vonzalm áról és a h itv e stá rsa k szereteténi g y a k ra n m egnyilatkozó jeleiről részletesen szól. L ajos ezii tü k rö t k ü ld jegyesének. M időn 1226-ban itália i ú tjá ró l viss;

érkezve, n eje bőkezűsége m iatt a la ttv a ló i p an a sszal várj«

a v á d a k ra így válaszol:

— „Ist n u n m ein lieb fra u gesu n d t so w ird m ir nicht E rzsébetet elűzetése u tá n az a gondolat b á n tja , mi nem osztott több alam izsnát a szegényeknek. Szívesen t elh ag y a to ttság á t, csak gyerm ekeinek szom orú hely zete i g asztja:

— „M eine k in d seynd fü rste n u n d fü rstin u n d seyn 38 ed. H a h n und K ö p k e , 1845—1852.

h u n g ert u n d liegen hie on alles stro. D as beschw eret m ir m ein h ertz.“

D ietric h von A polda, az évszázadokon át ked v elt, n é p ­ szerű Vita S. Elisabethae viduae39 c. m u n k a szerzője, a tö r­

téneti esem ényeket szóbeli h ag y o m án y o k k a l k ap c so lta egybe.

T udom ányos buzgalom m al g y ű jtö tte össze a fo rrá sm u n k á k a d a ta it s m ár a tu d ato s b iografus m ódszerével já r el, am ikor fo rrásait pontosan m egjelöli: Libellus, Littera Magistri Con- radi, Sermo fratris Ottonis (Mulierem fortem), A d decus et honorem (sermo), Chronica scripta diversorum.*0 A fo rrá s­

k ritik a n y o m aira is rá ta lá lu n k : b á r D ietric h elism eri, hogy a Libellus és K o n rád levele „szín tiszta igazságot“ tarta lm az , m in d k ettő b en h iá n y o lja a hely- és szem élynevek pontos m eg­

h atá ro z á sá t, a közelebbi k ö rü lm én y e k m egjelölését, s a Li- b ellu sb an előforduló ism étlések is z a v a rjá k . É le tra jz a mégis sok olyan részletet tarta lm az , m elyek tö rtén e ti ala p nélkül valók. K lingsor pl. m egjósolja E rzsébet születését, Zsófia g y a k ra n k o rh o lja a gyerm eket. A pozsonyi u d v a rb a n tö rté n t leány k érés fényes külsőségeinek aprólékos részletezésében k ifo g y h a ta tla n . A kis E rzsébettel k ü ld ö tt hozom ány és m e­

sébe illő a já n d é k felsorolása szinte nem ér véget.

H elyesen h atá ro z z a meg E rzsébet eljegyzésének és Lajos h a lá lá n a k id ő p o n tjá t.

A források h ézag ait leg en d ák k al tölti ki. E rzsébetnek álm áb an m egjelenik édesanyja. Egy betegnek abból a fo r­

rásból hoz h a la t, am elyben azelőtt á lla t sohasem élt. A cso­

dálatos ru h a két v a riá c ió ja ford u l elő nála.

Az 1289-ben befejezett életrajzo t egy re in h a rd sb ru n n i szerzetes 1293-ban átdolgozta és su p p lem en tu m o k k al39 40 41 b ő v í­

tette, D ietrich v ita-jáh o z hozzáto ld o tta a leprozusról, a ném a és sü k et gyerm ekről szóló csodát.

39 Dietrich (Theodoricus Thuringus) de Apolda, Vita S. Elisabethae oiduae. ed. C a n is i ns : Lectiones antiquae, Basnage, Tom. IV. Amste- laedam, 1725.

40 Az utóbbi kézirat nem maradt ránk; közelebbit nem tudunk róla. — L á b á n összehasonlító kutatásai alapján úgy véli, hogy Diet­

rich ismerte és fel is használta a toskanai ferences vita-t.

41 Variae Lectiones et supplementa ad Theodorici de Thuringia seir de Apolda Vitam S. E.-ae, ed. M é n e k é , i. m. 1987—2006. 1.

A XI V. és XV. s z á z a d .

Reinhardsbriinni annales; krónika, sermo. Az első magyarországi emi kék: breviáriumok, officiumok, sequentiak; Rohte krónikáinak ke

kezése, megbízhatatlansága.

Szent E rzsébet a th ü rin g ia i tö rté n e tírá s n a k különös ked v elt ala k ja . A G otha m ellett a la p íto tt re in h a rd s b ru n b en e d ek re n d i kolostor a XI. század tó l a XIV. század kö?

péig fá ra d h a ta tla n u l o n to tta a ta rto m á n y tö rté n e té re v ont kozó m u n k á it. A tö rté n e tírá s a népszerű sítés m in d in k á í m egnyilatkozó törekvése fo ly tá n lokális szín t n y ert. W a:

bürg, M arb u rg tö rtén etév el k a p c so la tb a n E rzsébet egyénisé- a szerzetesek k ró n ik á ib a n n a g y szerepet játszo tt. A XI szá zad b a n k eletk e zett, E rzsébet a la k já v a l foglalkozó, k ev h itelre szám o ttartó re in h a rd s b ru n n i k ró n ik a B erthold anni leseit, a Vita Ludovici-i K ödiz ném et fo rd ítá sa a la p já n te talm azza.

A reinhardsbrunni annales, a k ró n ik a egy része, a sz zad elejéről, 1314— 1323-ból való.1 B oerner vélem énye szeri egy 1308— 1314 közt k eletk ezett kom piláció szolgált alapján m ely egy a X III. századból szárm azó, feltételezett Vita L ú d vicinek, Berthold annaleseinek2 és D ietric h von A polda m u k á já n a k k iv álasz to tt egyes részeiből á llt.3 Ezzel szemb«

W encknek az a nézete, hogy a ném etn y elv ű V ita L ú d ovi B erthold annaleseiből keletkezett. S zerinte D ietric h ve A p ó id én a k a re in h a rd sb ru n n i su p p lem en tu m o k k al b ővíte E rzsébet v ita -ja szolgált ala p u l a re in h a rd sb ru n n i annalesne és a la tin n y e lv ű \ ita L udovicinek.

A re in h a rd sb ru n n i k ró n ik áb ó l á llíto tta össze K ö d i F rig y es 1330-ban Lajos ta rto m á n y g ró f n ém etre fo rd ító é le tra jz á t.4 B oerner szerint D ietrich b io g rá fiá ja és az 130

1 B o e r n e r , i. m. 494. 1.

2 Berthold. Lajos tartománygróf udvari káplánja, Erzsébet férji nek vitézi tetteiről és a politikai mozgalmakban tanúsított nemes mag tartásáról sok legendás és adomaszerű epizódot gyűjtött össze.

’ B o e r n e r , i. m. 498. 1.

* W e n c k. Die hl. Elisabeth. Historische Zeitschrift. Mönche 1892. 212. 1. — Ködiz művét R ü c k e r t , H. adta ki: Das Leben des he ligen Ludwig. Leipzig, 1851.

II.

ban írt la tin n y e lv ű V ita Ludovici szo lg áltatta az any ag o t Ködiz fordításáh o z és a re in h a rd sb ru n n i k ró n ik a m e g írá sá ­ hoz is.

A reinhardsbrunni kró n ik a keletkezésének id ő p o n tjá t M ichael a XIV. század végére teszi. Üj leg en d á k at is ta r ta l­

maz, pl. a szent E rzsébet születéséről szóló jóslatot. B erthold annaleseiben g y a k ra n em lékezik meg E rzsébet és L ajos h it­

vestársi szeretetéről. E rzsébet öröm m el v á rja h a z a té rő fé rjét:

— „Sy k ü ß te in m it h erzin v nde m it m u nde m ehr d an n e tusend stu n d e.“

F ő k épen L ajosról szóló cso d ák at közöl. S zem tan ú ja volt az ifjú ta rto m á n y g ró f h a lá lá n a k . Utolsó ó rá ib a n L ajos k ö rü l g alam b o k at láto tt ülni, am elyek a h a lá l b eá lltáv a l k elet felé szálltak. (Ez a legendás m otívum igen gyakori. Jean n e d ’Arc elégetésénél is lá tta k ég felé rep ü lő galam bokat.)

A re in h a rd sb ru n n i kolostor kód ex ei n ag y részt h a m isít­

v á n y o k .5 Tévedések és anakro n izm u so k bőven a k a d n a k b en ­ nük. E rzsébet három Zsófia n evű g yerm ekének születéséről tesznek em lítést, s ezt á llítjá k : E lisabeth n a ta est in castro p ro p rie Etzeborg (B lindenburg, A ltofen), 572. 1. E g yedül R as­

pe H e n rik et ta r tjá k E rzsébet erőszakos elűzetéséért felelős­

nek. K ronológiájuk az előforduló tévedések m ia tt m eg b ízh a­

tatlan . T u d n a k E rzsébet m agyarországi ú tjáró l.

K ödiz F rigyes D as L eben des heiligen L u d w ig c. m u n ­ k á já b a n csak Lajos életének fontosabb esem ényeit tá rg y a l­

ja. de többször em lékezik meg E rzsébetről is. P ró z á já t rövid versek beszövésével élénkíti. Az egyik d al a keresztes h á b o ­ rú b a induló L ajo sn ak nejétől való b ú c sú já ró l szól (57. 140.

I ). E nnek a jelen e tn e k v an tö rtén e ti ala p ja . Az 1233-ból sz á r­

m azó csodákról szóló jeg y ző k ö n y v k é z ira ta ib a n (83. csoda) egy v ak asszony csodálatos g y ó g y u lásáró l olvasunk. Az asz- szony, aki félszem ére látott, elindult a ta n ú k ih a llg a tá sra s úi közben zarán d o k o k tó l h allo tta E rzsébet és Lajos b ú csú ­ d a lá t énekelni:

„A udivit homines can ta n tes T eutonice de separatio n e flebili E lisabethae et m ariti sui L udew ici lan tg ra v ii in terram sanctam ituri.*'

5 N a » d é. A., Die Fälschung der ältesten Reinhardsbrunner Ur­

kunden. Berlin, 1883. 82—86. 1.

Az ének a n n y ira m egh ato tta, hogy sírv a fa k a d t s e*

a p erctő l kezdve m in d k ét szem én láto tt. Ez a tö rtén e t D ie tr von A polda E rzsébet é le tra jz á b a n is előfordul:

Mater tenens filium, uxorque maritum In diversa pertrahunt et tenent invitum.

Fratres cum militibus velut compeditum Stringunt, non discere sinunt expeditum.

Erat in exercitu maximus tumultus, Cum carorum cernerent alternari vultus Flebant omnes pariter sexus et adultus, Turba cum militibus cultus et incultus ...

(Basnage, i. m. IV. 131. 111 A XVI. század elejéről m a ra d t re á n k P e tru s Paludan (P. de P alu d e) bressei dom onkosrendi szerzetes Serm o thesauri novi de sanctis c. g y ű jtem én y e (1489-i k ia d á s a isii retes). A szerző (1275— 1342)6 h om iletikai m u n k á já n a k CII serm o-ja szent E rzsébet dicsőítéséről szól. A beszéd evan lium i idézettel k ez d ő d ik : „Y endidit om nia, q u ae h a b u it em it earn,“ s azt a vezérgondolatot d o m b o rítja ki, hogy zsébet az örök üdvösség elnyeréséért v etette m eg a földi 1.

dogságot. Kiem eli jó ték o n y ság á t s k ö v etendő p é ld á u l állíi elénk.:

„Sic b e a ta E lisabeth ita em it om nia, q u ae h a b u it, de»

ideo nobis prop o n it in exem plum , u t se q u a m u r vesti eius.“ Az erkölcsi fejtegetéseket sze n tírási idézetek tám as já k alá.

M egkülönböztetett tisztelettel és szeretettel ü n n ep e l szent E rzsébet em lékét a sá ro sp a ta k i feren cren d i szerzetes B re v iá riu m u k n a k De s a n d a E lisabeth ducissa7 cím ű 15 bői szárm azó officiu m a a m agyarországi szent E rzsébet-í dalom első term éke. A szentet dicsőítő külö n b ö ző részek . zül az A d vesperas k ez d etű ének a „szegényeket istápu erén y ek b e n tü n d ö k lő “ E rzsébetet m ag asz talja . A H ym v Istenhez k ü ld ö tt fohász, am elyben az „égen felrag y o g o tt csillag“ jö tté n örvendenek.

6 The Catholic Encyclopedia edited by C h a r 1 e s G. volume New York, 1911; Allgemeines Gelehrtenlexikon, hg. Chr. Gottf. Jöc Leipzig, 1751. III. Teil.

7 D a n k ó J. K., Vetus hymnarium ecclesiasticum Hungáriáé. Bi pestini, 1893. 276—82. 1.

Nouum sidus emicuit, error vetus conticuit;

nouo splendore rutilans plebs nouas laudes iubitat.. .8

Az Ad M agnificat és a M atutinum szent E rzsébet n a p ­ jának méltó egyházi ünneplésére b u zd ít. In primo nocturno a „szegények á p o ló já t“, a „világ h iú ság át m egvető sze n te t“

dicsőíti. In secundo nocturno szövege szerint E rzsébet m in ­ den külsőséget, fén y t, pom pát m egvetett, a szű k ö lk ö d ő k n ek anyagi segítséget n y ú jto tt, m indenkit p ártfo g á sb a vett, de m agának özvegyi elh ag y a to ttság b a n k ellett élnie. In tertio nocturno bőkezűségét emeli ki:

„ . . . Sic sedula p a u p e rc u la lauit, istos illis s t r a u i t . . . Et suam periculo populum d e fe n d it“.9

A Laudes, Super Benedictus és A d Magnificat in secun­

dis vesperis szövege szerint az egyház h á lá t ad azért, hogy Erzsébet „a gőg és büszkeség fejét letip o rta.“

Az 1341-ből szárm azó pozsonyi M issale-ban 16 h áro m ­ soros versszakból álló Sequentia de sancta Elisabeth vidua, filia lieg. H ung.10 cím ű „carm en “-re ak a d u n k . E zt a Gaude spoil quod egressus k ezdetű sequ en tiát valószínűleg pozsonyi ferencrendi szerzetes írta .11

A XV. század első felében R ohte (Rothe) János eisenachi lelkész történelm i és eg y h áztö rtén eti an y ag o t g y ű jtö tt, hogy olyan m unkát írjon, am ely a népet „jobb erkölcsökre o k tas­

sa M űve, Chronicon Thuringiae,12 a K risztus születése előtti római uralom századaitól kezdve F rig y es ta rto m á n y g ró f haláláig tá rg y a lja T h ü rin g ia történelm ét. Szent E rzsébet éle­

tének és dicsőítésének feltűnően n ag y h e ly e t13 bizto síto tt benne. Minden alk alm at felhasznált, hogy k ró n ik á ja további során is visszatérhessen alakjához. — A m u n k a tö rtén e ti ér-

■ ! : i hag y o m án y o k n ak n agy m érték b en való fe lh a szn álása csökkenti. Erzsébet életét sem csak a Libellus felh a szn álásá­

8 U. o. 277. 1.

» U. o. 281—2. 1.

10 U. o. 288—90. 1.

11 P a p J., i. m. 51. 1.

“ M é n e k é , i. m. Tom. II., 1633—1824. 1.

18 U. o. 1698—1729. 1.

Hajubáts Marta ₂

v al írta meg, hanem legendás életrajzo k b ó l is m e ríte tt a to k át. íg y p éld áu l K lingsor w a rtb u rg i szereplését, a m agy országi láto g atás tö rté n e té t; E rzsébet r u h á ja a la tt lószőr get h o rd o tt (ein herin hemm ede 1704. 1.); Lajos elefántcs tü k rö t k ü ld neki szeretete jeléül.

A rra, hogy R ohte ellenőrizhetetlen fo rrásokból is do zott, jellem ző b izo n y íték G e rtru d k irá ly n é h a lá la k ö rü l n y ein ek elm ondása.14 A m a g y a r fő u ra k ellenszenvvel vi te tte k a k irá ly n é v a l szem ben. Az egyik zászlósúr G ert h e ly e tt le á n y á t szá n ta feleségül II. E ndrének. A neme:

koholt v á d ja ik k a l a n n y ira felin g erlik a k irá ly t, hogy az ra g já b a n végül is feleségét lefejezteti.

H older-E gger a n n a k a vélem ényének a d o tt k ife je z hogy a C hronicon T h u rin g iae csaknem a m aga teljes égé;

b en a Historia landgraviorum Eccardiana cím ű la tin f'orj m u n k a k iv o n a ta .15 M egjelenésének ideje b iz o n y ta la n ; Sch gén és K reysig 1409-re16, H elm bold 1418-ra teszi.17 18

A szent asszony é lettö rtén e tét R ohte Auctor Rhythmú de Vita S. Elisabethae, Landgraoiae Thuringiae cím ű ve k ró n ik á já b a n rím ek b e foglalta. E k ró n ik a keletkezésé id ő p o n tja H elm bold nézete szerint 1417.18 R ohte min.

igyekezetével E rzsébetet m ag asz talja benne, s az o k k al sz ben, a k ik E rzsébetet b á n ta lm a z tá k , szigorú k r itik á t gye rol. H e n rik et k eg y e tle n n ek ra jz o lja , m int akiből kives m in d en nem es érzés. E rzsébetnek k ét Zsófia n ev ű leány«

szóló m eg állap ítása téves; ez a későbbi szá zad o k b a n .zavart idézett elő.

H e ly e n k én t n y ilv án v aló an a sz á jh a g y o m á n y t kön 14 Rohte, i. m. 1701. 1.: Wi sente Elsebethin mnthir enthoubit n 15 H o l d e r — E g g e r , O., Studien zu thür. Geschichtsquelle»

Neues Archiv XX. 1895. 407—21. 1.: „Wir dürien unbedenklich anneli dass der Verfasser von Chron. Thur, die Hist. Eccard. als unmittell Vorlage gehabt, und sie durchweg als Leitfaden für seine Darstell benützt hat.“

16 S c h ö t t g e n — K r e y s i g , Dipl, et Script. Hist. Gern 85. 11.

17 H e l m b o l d , Dr., Johannes Rothe und die Eisenacher C niken des XV. Jhts. Zeitschr. d. Vereins f. thür. Geschichte, Jena, 452. 1.

18 II e 1 m b o 1 d, i. m. 452. 1.

Erzsébet szívesebben időzött az eisenachi szegény asszonyok között, m int udvarhölgyei társa ság áb a n . F é rje h a lá la u tán 8 napig sz a k a d a tla n u l sírt, ja jk iá ltá s a i b etö ltö tté k a w a rt- burgi v árat. A rózsalegendát a ném et szerzők k ö zö tt elsőnek

hozza k ap cso latb a E rzsébettel.

M űvei közül egy sem m a ra d t re á n k eredetiben.19 A C hronicon és az A uctor R h ythm icus szövegei k ö zö tt olyan feltűnő nyelvi eltéréseket találu n k , hogy szinte az a g y an ú m erül fel, hogy a k ét k ró n ik a szerzője nem azonos.20

U gyancsak a század első feléből sz á rm a z ta tjá k H erolt János Serm ones discipuli de tem pore et de Sanctis una cu m prom ptuario e x e m p lo ru m21 c. g y ű jtem én y ét; ez h a z á n k b a n a renaissance hom iletikus író ira nagy h a tá s t gyakorolt. A szerző \ Ll 11 serm ojában a Legenda aurea a la p já n szent E r­

zsébet m egrövidített legendáit á llíto tta össze. N éh án y legen­

d á t, így a leprozusról, a csodálatos köpenyről, D ietrich von A polda Erzsébet vita-jáb ó l vett át.

III.

A r e n a i s s a n c e , r e f o r m á c i ó és e l l e n r e f o r m á c i ó . Magyarországi himnus és sequentia; Bonfini, Temesvári Pelbárt, Laskai Osvát. Kódexeink (Érdv-, Tihanyi—). A reformáció, Luther Márton. Iro­

dalmi visszaesés. A szent Erzsébetrend alapítása.

A hum anizm us k o rá b an — ellentétben az eddigi részle­

tes életrajzo k k al — a szerzetes író k E rzsébetről tö b b n y ire 10 N e u m a n n , H„ Die eigenhändigen Urkunden Joli. Rothes u.

ih n wissenschaftliche Bedeutung. Zeitschr. d. Vereins f. thür. Geschich­

te, Jena, (935. 352. 1.

J A mondatszerkesztés, kifejezések eltérésére példa: Wi meister

< Un sor kundigete sente Elsebetin gehört (Chron. Th. 1698. I.); Wye Klingör meyssagete non Sandt Elisabetenn geburt (Auct. Rh. 2042). A rímes krónika feltűnően közel áll az újfelnémethez; Von der meerfart lant grauen Ludomigs (Auct. Rhyth. 2070. 1.). Wi sich abir eyn merfart irhub gein Jherusalem (Chron. Thur. 1716). A nevek és szavak külön­

féle leírására V. ö.: sente Elsebeth, Conrade, Doringin, Ungirn, Ungir- lande (Chron. Th.); Sand Elisabet, Conratte, Duringen, Hungern, Unger- lannt (Auct. Rh.).

-1 Conneutus Viennensis F. F. Praedicatorum, 1488.

22 A szerzőről 1.: Allgemeines Gelehrtenlexikon, Leipzig, 1750. II.

Teil. 1554. 1.

2*

röv id énekekben, him n u so k b an , se q u e n tiá k b a n em léke meg. A ném et zsolozsm ák term észetszerűleg „G erm an ia m ét“ (L aetare G erm ania) ü n n ep e lté k benne, m íg a m a szerzetesrendek „ h a zán k dicsőségének“ ta rto ttá k . Nyu k a p c so la ta ik ny o m án F ran c ia o rszá g b an is tu d ta k Erzs m a g y a r szárm azásáról. Egy fra n c ia b re v iá riu m 1 2 a XV.

zadból n y o m aték o san h angsúlyozza, hogy E rzsébet a g y á r föld szülötte. A p rem o n treiek 1530-ból szárm azó p á m isekönyve is E rzsébet m a g y a rsá g á t h a n g o z ta tja ;

Nova nobis lux illuxit Nova stella quam produxit Nobilis Hungária.

A Gaude fe lix Hungária k ez d etű , m a g y a r ered etű nus egy 1481-ből szárm azó b re v iá riu m b a n m a ra d t reánli szerző elgondolása szerint a földi k irá ly le á n y a m eg tel az égi k irá ly n a k . A k iv á la sz to tt állan d ó k a p c so la tb a n a az égiekkel, hogy k ö z b e n já rá sá v a l b e n n ü n k e t Isten n e k aJ jón. — U gyanebből az évből való In festo beate Elisab Jocundetur plebs fidelis k ez d etű seq u e n tia .3 Szent Erz;i rövid éle tra jz a u tá n a Szenthez fohászkodik, hogy a le li a bűnös világból az ö rö k k é ta rtó öröm m ennyei b iro d ali ju tta ssa .

A m a g y a r h isto rik u so k k ö zü l B onfinius, M áty ás k;

h u m a n ista u d v ari tö rté n e tíró ja te tt először em lítést II.

re k irá ly leán y áró l Herum H ungariearum D ecades4 c. t neti m u n k á já b a n . Kiemeli k o rá n m egnyilatkozó v a llá s gát, a ru h á k p o m p á já t és a világ h iú sá g á t m egvető a lá z ságát. M egem líti, hogy a Szent a „su p p lica tio n es“ n a p já r z ítlá b szokott já rn i. R észletesen szól ritk a jóték o n y ság m ajd elűzetéséről így ír: „veluti d issip a trix et p rodig gionique calam itosa, a nonnullis e jic itu r.“5 A k ö zb e n já r, 1 Breviarium de Besan^on XV. s. f.° 400—03; G á b r i e l A..

Erzsébet magyarsága nyugati szemmel. Regnum, 1957. 85. 1.

2 D a n k ó J. K., i. m. 386—7. 1.

3 U. o. 290—2. 1.

4 Antonii Bonfinii Asculani Rerum Hungariearum Decades XLV, Editio Septima, recensuit D. Carolus Andreas, Bel. Lipsiae Decades Secunda, Liber VII. 291—3. 1.

5 B o n f i n i u s i. m. 291. 1.

tö rtén t csodák ism ertetése fejezi be a tö rtén e ti fo rrások a la p ­ ján készült élettörténetet.

Tem esvári P elbárt a hum anizm us eszméivel szem ben szenvedélyesen h ird ette a közép k o r aszk étik u s elveit. P om e­

rium c. m u n k á já n a k 3. részében, a Serm ones de Sanctis- b a n 8 a XCVI, X C V II, X C V III. serm o-t szent E rzsébet em lé­

kének szentelte. „M ulier g ratiosa inveniet gloriam ' k ez d etű XCVI. beszéde az isteni m alasztról, a jócselekedetek érté k é­

ről, a m egszentelő kegyelem ju ta lm á ró l szól. A X C V II. sermo a világi jav ak m egvetése (De m undi contem ptu) és az örök boldogság elnyerése u tá n való törekvés szükségességét h a n g ­ súlyozza. A célhoz vezető eszközök elérésének ú tjá t szent E r­

zsébet életéből vett tö rtén e te k k el v ilá g ítja meg és cselekede­

teire, m int követendő p é ld á k ra utal. E rzsébet m ár g y erm e k ­ k o ráb an fogadalom ból a tem plom fa la it csókolgatta (Item ex devotione dulcia oscula p arie ti figebat, ac si C h risti v u l­

nera o scularetur); életképül szent Jánost választo tta. Isten dicsőségére ham arosan a b b a h a g y ta já té k a it. Később a lá z a ­ tosan já r t a szegények között, ú jszü lö tt gyerm ekével e g y ­ szerű ru h á b a n m ent a tem plom ba. K onrádtól ü tlegeket szen­

vedett el azért, m ert p ré d ik á ció ját nem h allg atta. Az özvegy­

ről szóló \ C \T I J . beszéde (Pro viduis) ebből a jelm ondatból indul ki: „ \ idua haec p a u p e r plus quam omnes m isit, id est dedit m unera deo“. A sárb a taszító öregasszonyról, a csodá­

latos ruháról, a leprózusról szóló legendákon k ív ü l egy ú ja t is megemlít, az Erzsébet im á já ra m egtérő ifjú tö rtén e té t.

P elbárt beszédeinek hom iletikus részeit P etrus P alu- danus 7 hesaurus novus c. serm ogyüjtem ényéből vette. X C V II.

serm ojának eleje feltűnően hasonlít a T h esau ru s CLV beszé­

dének egy részéhez s a két serm oban sok a m egfelelő citátu m , jelm o n d atu k is egyező: V endidit universa, qu ae h a b u it et em it eam (P elbárt), V endidit om nia, que h a b u it et em it eam (P aludanus). N éhány fejtegetése H erolt János Discipulus- á ra vezethető vissza. L ábán A ntal m eg állap ítása szerint T e­

mesvári Pelbárt E rzsébet-legendái a szen ttéav atási ak tá k o n alap u ló franciskánus v ita-val m u ta tn a k hasonlóságot.7

0 Temesvári P., Pomerii sermonum de sanctis pars aestmális, 1489.

7 L á b á n A., i. m. 57. 1.

L ask ai O sv át — qu id am fra te r ordinis m inorum de ob­

se rv a n tia — Biga salutis c. serm o g y ü jtem én y e 1497 és 1516 között tö b b k ia d á sb a n jelent meg. C V III, C IX szám ú beszé­

deib en 8 szent E rzsébet legendáit T em esvári P elb árth o z h a ­ sonlóan h a sz n á lta fel. F o rrá sa egyrészt a Legenda au rea (innen való a sá rb a taszító öregasszony legendája), m ás­

részt a fra n c isk á n u s v ita, v ag y az ezen alap u ló b rev iáriu m i lekció (E rzsébetnek m egjelenik álm áb a n édesanyja, egy ném a és egy v ak gyerm ek m eggyógyítása, E rzsébet m eggyógyít egy frá te rt). S zerinte E rzsébet S áro sp a ta k o n született. E llen ő riz­

h etetlen forrásból is m erített legendás m ozzanatot: pl.

am ik o r az a h ír ju t el hozzá, hogy Lajos h ázasságuk gondo­

la tá v a l k om olyan foglalkozik, fe la já n lja m agát Istennek s a v irá g fű z é rt a fo rrá sb a d o b ja; — alázato sság áb an abból a vízből iszik, m elyben a bélpoklos ta g ja it megm osta.

A XYI. század vallási téren ú j sz a k a d á st hozott. A szen­

tek p é ld á já n a k h a tá sa és tisztelete egy időre vesztett jelen ­ tőségéből. É rdekes, hogy L u th e r M árton egyik asztali beszél­

getésében a szentek tiszteletéről szólva, éppen Erzsébet a la k já t á llítja oda követésrem éltónak. A Szent szelíd, a lá z a ­ tos lénye b izo n y ára W a rtb u rg v á rá b a n k erü lt közel a re fo r­

m átu s harcos leikéhez. Életének vázlatos ism ertetése u tá n tisztelettel adózott em lékének.

— „Ich h alte von denen H eiligen viel von denen m an nich t weis sonderliches, leben nach gem einer weise, w ie sonst an d e re L eute, one heucheley, rh ü m en noch lassen sich nichts m erk e n .“9

Az ú j tan o k k ia la k u lá sá v a l a szentek tiszteletének je le n ­ tősége elhom ályosult. N ém etországban még a kolostorok celláiban is hosszú időre elném ult az E rzsébet-irodalom s h a z á n k b a n is csak a legendák g y ű jtésére szorítkoztak. A m ohácsi vész u tá n k eletk e zett k ó d ex e in k n ag yobbrészt Te­

m esvári P e lb á rt E rz séb et-leg en d áin ak fo rd ítá sá t ta r ta l­

m azzák.

Az É rd y k ó d e x k eletkezésének ideje 1526 és 1527 közé esik.10 A szent E rzsébetről szóló rész három „ c a p itu lu m ra “

8 L a s k a i O., Biga salutis etc., Hagenau, 1508.

9 Tischreden D M. Luthers, ed. Joh. Aurifaber, 1569. LITT, s, Von Legenden der Heiligen, Von S. Elisabet, 460. 1.

10 Nyelvemléktár IV., V. k. (V o 1 f György), Budapest, 1876.

oszlik, a szent gyerm ekéveit, házas életét és özvegységét t á r ­ g y alja. T em esvári P e lb á rt m u n k á já n k ív ü l k özvetlenül a

Legenda a u r e a -ból is m e ríte tt.11 A n y a g át az irig y e k és L ajos közötti párb eszéd d el és a leprózuscsoda v a riá lá sá v a l b ő v íte t­

te.1' Az 1550—32 k özött k larissza a p á c á k részére k ész ü lt T ih a n y i k ó d e x íra n c isk á n u s szerzetes m u n k á ja , H o rv á th C y rill szerint T em esvári P e lb á rt S tella riu m á n a k fo rd ítása . A benne foglalt p ré d ik á ció k közül az első a szeretet m agasz­

tosságáról szól. A szeretet bizonysága az irgalm asság csele­

k ed etein ek g y ak o rlása. E zt a tételt a leprózusról szóló legen­

dáv al b iz o n y ítja ; elbeszélése a H erolt D iscipuJus-példatává.- b an előforduló legendával m u ta t fel hasonlatosságot. Ez a k ö rü lm é n y ném et fo rrá sm u n k a felh a szn álásá t teszi v aló ­ színűvé.

Az ellenreform áció k o rá b a n a szent E rzsébet-irodalom - b an hosszt! időre m egszakítás állott be. C su p á n a k a ritá sz terén n y ilv á n u lt meg az u tó k o rn a k szent E rzsébet irá n ti tisz­

telete; ez időre esik az E rzsébet-szerzet a la p ítá sa . A achenben 1626-ban R aderm ech er A pollónia a la p íto tta . E lőkelő család gyerm eke volt, m ajd a n ém etalföldi H ertogenboos-ban szent E erenc h a rm a d re n d jé n e k ta g ja lett s az o ttan i M arienburg- kolostor és k ó rh á z fő nöknője a szegények és betegek ü g y é­

nek fe lk a ro lá sá ra ösztönözte. U tóbb v isszatért szülővárosába, A achenbe s itt a városi tan ác s fe lsz ó lításá ra 1622-ben el­

fo g ad ta a m eg b ízatást a régi E rzséb et-k ó rh áz ú jjá sz e rv e z é ­ sére. P énzzé te tte v ag y o n át, ad o m án y o k h o z z á já ru lá sá v a l ú jjá é p íte tte és felszerelte az elh an y ag o lt épü letet. 1626 m á ­ ju s 5-én tá rsa iv a l e g y ü tt ü n nepélyesen felv ette szt. F ere n c h arm a d re n d jé n e k szerzetesi h a b itu sá t s ezzel az ú j szerzet a la p ító ja és első fő nöknője lett.13 A szerzet assisi szent F e re n c m ellett m agyarországi szent E rzsébetet v a llja égi p á rtfo g ó ­ já n a k , s ezért a n ővéreket szent E rzsébetről nevezett k ó rh á z - n ő v érek n ek vagy röviden „erzséb etiek n ek “ nevezik.

11 H o r v á t h C , Temesvári Pelbárt és kódexeink, Budapest, 1891.

25. 1.

12 Nyelvemléktár i. m. V. k. 476—487. 1. (Üjabban a Magyar iro­

dalmi ritkaságok c. sorozatban V a j t h ó László szerkesztésében meg­

jelent a kódex nyomán az Erzsébet-legenda.)

13 P o k o r n y E., A szent Erzsébet szerzet. Budapest, 1935. 9. 11.

IV.

A f e l v i l á g o s o d á s .

Szent Erzsébet énekek Magyarországon. A középkori források szöveg- kiadása (Méneké). Legendagyüjtemények. Pray György. A racionalizmus és a szentek tisztelete. A budai szent Erzsébet-rend. A forrástörténeti

munkásság kezdete (Justi). Dicsőítő beszédek Magyarországon.

A p ie tista vallásos irodalom g y a k ra n m erített a n y a g o t az aszkézis szellem étől á th a to tt szentek életéből. A s z u b je k ­ tív vallásos érzésvilág költészete term észetesen in kább a l í r á ­ b an, m int az ep ik á b a n ju to tt k ifejezésre, teh át rövid, én ek el­

hető d alo k b an . K ájoni János Cautionale catholicum,1 N á ray G y ö rg y Lyra coelestis2 3 4 c. m u n k á i és az O fficium Rakoczia- n u m s őriztek meg sz á m u n k ra n é h á n y jellemző. E rzsébetet m agasztaló verses kontem plációt.

N á ra y g y ű jtem én y éb e n egy Cantio de S. Elisabetha c.

16 v ersszakból álló ének ü n n ep li a S zentet, m ajd követésére b u z d ít:

Mi is a nagy Szentnek példájára Állyunk testünk sanyargatására:

Tellyes szívvel a’ másoknak javára Igyekezzünk és Isten áldására.

P. M. Cochem a XVII. század végén és a XA III. szá zad első évtizedeiben ú jból ö sszeg y ű jtö tte a szentek legendáit.

K ét g y ű jtem én y e ta rta lm a z E rzsébet legendákat. Auserlese­

nes H istory Buch .. . von den lieben Gottes Heiligen4 cím ű m u n k á já b a n az 53. tö rtén e t E rzsébetről szól. Fokozott tis z ­ teletén e k és szeretetén ek jele, hogy m egnevezése m indig így tö rté n ik : „die liebe heilige E lisa b e th /'

E lőszeretettel em eli ki az E rzsébet irá n t részvétet k eltő leg en d á k at: L ajos húga, Ágnes, kem én y sza v ak k al fenyegeti, az zal ijeszti, hogy h a szerény m odorát to v á b b ra is m eg tartja, jegyese h ű tle n lesz m ajd hozzá. K ésőbb, m időn Lajos zse­

bében m e g ta lá lja a keresztes vitézek jelv én y ét, ijedelm ében 1 Csiksomlyó, 1676, 497. 1.

2 Nagyszombat, 1695.

3 Steier, 1732.

4 Augsburg, 1732.2 Az Erzsébet legenda: II. k., 3. r. 802—836. 1.

eláju l. F é rje h a lá lh íre ú g y m egrendíti, hogy fá jd a lm á b a n összeroskad.

Verbesserte Legend der Heiligen5 cím ű m ásik g y ű jte m é ­ n y e célja, hogy az év m inden n a p já n egy-egy szent é le ttö r­

tén eté t á llítsa a h ív ő k elé: „Eine schöne, k la re u n d an m u th i- ge B eschreibung des Lebens L eydens u n d S terbens von den lieben H eiligen G ottes a u f alle’ u n d jed e T ag des ganzen J a h r s “. N ovem ber 19-én Das Leben der Heil. Elisa­

beth, W ittfrauen und Königstochter cím ű életrajzo t ta lá lju k . E rzsébet g y erm e k k o ráb ó l különös figyelm et fo rd ít a r ra a m ozzanatra, hogy szt. János apostolt v á la sz to tta p á rtfo g ó ­ já n a k . H ázasság a idejéből a szenvedéseket em eli ki, m egszé­

gyenítés. üldözés volt osztályrésze, sokat bőjtölt, v irra szto tt, im ádkozott. P a z a rló n a k ta rto ttá k , egyedül L ajos volt segítsé­

gére a fe le b ará ti szeretet g y ak o rlá sáb an . — E lm élyedő im á i­

ról és vízióiról így em lékezik meg:

„Sie begäbe sich m it Z ähren in das G ebett. In disem so groben E y fe r h ö rte sie eine Stim m zu ih r sprech en d : Nie m a­

len h ast du m ir ein so angenehm es G ebett v errich tet, als dis.

D ero h alb en verzeighe ich d ir alle deine S ünden, nim m e dich zu G n a d e n “ (1136. 1.).

A Szent a la k já ra irán y u ló érdeklődést b iz o n y ítja a le­

g en d ák pontos összegyűjtése is. M éneké 1728-ban k iad o tt Scriptores rerum Germanicarum praecipue Saxonicarum c.

m űvének h atalm as m ásodik k ö tetéb en közölte a szent E rzsé­

b etre vonatkozó, különböző korokból szárm azó hiteles és legendás5 6 szövegeket, k ö ztü k a legfontosabbat, a sze n tté av a­

tás a la p já u l szolgáló a k tá t, a Libellus-1.7 8

W ad d in g 1732-ben k ia d o tt Annales M inorum8 cím ű szö­

vegg y ű jtem én y e fő k én t oly an leg en d á k at közöl, m elyek E r­

zsébet viszonyát szent F erenchez és a ren d d el való k ap cso ­ la ta it v ilá g ítjá k meg. Szent F eren c so k at h allo tt E rzsébet

5 Steyr, 1758. Az Erzsébet legenda: 1134—37. 1.

8 Variae Lectiones et Supplementa ad Theodorici de Thuringia vi­

tam S. Elisabethae 1987—2006. 1. Rohte, J., Chronicon Thuringiae, 1633—

1824. I. Auctor Rhythmicus de oita S. Elisabethae 2033—2102 1.

7 Libellus de dictis quatuor ancillarum s. Elisabethae ed. Méneké, i. m. 2007—2034.

8 Róma, 1732.

szent életéről, bu zg ó ság áért em lékezésül levél k íséretéb en k ö p e n y é t k ü ld te neki. E gy m ásik legenda E rzsébet b ö jtö lé­

séről szól. Az étkezés előtt a k o n y h á b a n gondosan m egálla­

p íto tta , hogy jogosan szerzett ételek k erü ln e k -e az asztalra.

Az illegális haszonból szárm azó ételekből nem ev ett s hogy ezektől való m e g ta rtó z ta tá sá t észre ne vegyék, beszélgetésé­

vel k ö tö tte le a vendégek figyelm ét.

A szerző a n y a g á t egyrészt a L ibellusból és D ietric h von A polda v ita-jáb ó l, m ásrészt Jacobus M ontanus ny o m án egy lere n cre n d i szerzetes k éziratából m erítette. Ez a fra n c isk á - nus k é z ira t m áig ism eretlen.

A b o llan d istá k tevékenységét a XVII. század elején h a z á n k b a n is k ö vették. Az a n tw e rp e n i je z su itá k m in tá já ra m a g y a r g y ű jtő k szorgalm as m u n k á ja h o zta létre a N a g y ­ szom batban 1743—44-ben k ia d o tt A c t a San cto ru m Ungaria c. g y ű jtem én y t. A nevelői c é lz attal készült terjedelm es m ű E rzséb et-leg en d ák at is ta rta lm a z .

P ra y G yö rg y 1770-ben te tte közzé m a g y a r földön D ietrich von A polda V ita S. E lisabethae vid u a e c. é le tra jz á t.9 A d lectorem bevezetésében m egjelölte, hogy H enricus C a- nisius A n tiq u a ru m L ectionum cím ű m u n k á já n a k csonka szö­

vegét ebből a XIV. századból szárm azó — szerinte leg­

régibb — kódex b ő l ja v íto tta és egészítette ki. D isszertáció ­ já b a n szent E rzsébet rövid é le tra jz á t ism erteti.10 C sak a legfontosabb esem ényekre szorítkozik; a m agyarországi tiszteletn y ilv á n ítá so k le írá sá n a k és az erek ly ék kegyeletes m egőrzésének külön fejezetek et szentel. A S cript. Rer. G e r­

m an. P istorii Tom. I. szövegét, P elb árto t és B onfiniust g y a k ­ ra n idézi. D ietrich v ita -já t kronológia szerin t 8 k ö n y v re, m irac u la -it 49 c a p itu lu m ra osztotta.

H ogy a szentek tisztelete s így a szent E rzséb et-k u ltu sz a X V III. század fo ly am án nagyobb m éretek b en nem b o n ta ­ k o zh a to tt ki, főokát a b b a n k e resh etjü k , hogy a felvilágoso­

dás eszméi egyre in k áb b e lte rje d te k E u ró p a m űvelt orszá­

gaiban.

9 Pray Gregorii, Vita S. Elisabethae oiduae Landgraviae Thurin- giae. Tyrnaviae 1770. 1—218. 1.

10 Dissertatio praevia de sancta Elisabetha vidua, i. m. 1—33. 1.

II. József h a tá su k a la tt 1782 ó ta egym ás u tá n o szlatta fel a szerzetesrendeket. A szent E rzsébetről elnevezett k ó r­

ház-nővérek m űködését mégis elism erésével tü n te tte ki. Az aach en i székesegyház közelében letelep ü lt E rzséb etn ő v érek (E lisabetherinnen, H ospitalschw estern von der hl. E lisabeth) a k a ritá sz terén olyan áldásosán m ű k ö d tek , hogy m ár a X V II. század folyam án o sztrák fö ld re is h ív tá k őket; 1650- ben D üren, 1690-ben G raz, 1709-ben Bécs, 1710-ben K lagen­

furt, 1719-ben P rág a, 1738-ban P ozsony, 1754-ben B rü n n te ­ lep ítette be a rendet. II. József teljes b izalm án a k és elism e­

résének jeléül a bécsi erzsébetieket 1785-ben B u d ára h elyezte át, hogy o tt a nőbetegeket áp o lják . A költözködés költségeit a v a llá sa la p fedezte.11 József k iv áltság o k k al, n ag yobb a la ­ p ítv á n y o k k a l is tám o g atta és szem élyes m egjelenésével tü n ­ te tte ki a kolostort. Jelentősége a b b a n állt, hogy m íg eddig a kezdetleges közegészségügyi állapotok k ö zep ette B u dán csak a régi szent János k ó rh áz állt fenn, most a nőbetegeknek k ü lö n k ó rh á z á llt rendelkezésükre.

A racionalizm us szelleme n y ilv án u l m eg e k o rb a n a szentek élettö rtén etév el foglalkozó m u n k ák b an .

A szent E rzsébet-irodalom első jelentős k épviselője e k o rb a n K. W. J u s t i, a m arb u rg i egyetem tö rtén e ttu d ó sa.

Elisabeth d i e Heilige Landgräfin voti Thüringen cím ű m u n ­ k á já b a n 12 k é t egym ással hom lokegyenest ellenkező v ilág ­ nézet k e rü lt szembe. A p ietista H e rd er ih lette a k özépkori tém a m egválasztására, de v a ló já b a n a racionalizm us szelle­

me h a tja át.

Az eredeti források és későbbi m ásolataik, átk ö ltéseik között alig tesz különbséget, m inden k iv á la sz tá si p rin cip iu m nélkül, rendszertelen eg y m ásu tá n b an s o ra k o z ta tja és h asz­

n á lja fel őket.13

Á llításai igazo lására D ietrich von A polda v ita -já t, R ohte C h ro n ico n -já t és az A uctor R h y th m icu st h aszn álja. T öbb h a g y o m án y t, így az Erzsébet születéséről szóló jó slato t tö r­

tén eti té n y n e k tart.

11 P o k o r n y E., i. m. 38. 1.

12 Zürich, 1797.

is W e g e 1 e, F. i. m. 356. 1.