A III. OSZTALY RENDELETEBÖL

(1)

'

,

ERTEKEZESEK

A MATHEMATIKAI TUDOMANYOK KÖREBÖL.

KIADJA A MAGYAR TUDOMANYOS AKA.DEMIA,

A III. OSZTALY RENDELETEBÖL

SZERKESZTI

SZABO JOZSEF

OS ZT AL YTITKAR.

- - - -- - - - -- - X. KÖTET. VII. SZAM. 1883.

EGY ÜJ SZERKEZETÜ

SPEOTROSOOP.

EGY TABLAvAL.

KONKOLY MIKLOS

L. TAG'l6L.

(Elöterjesztette a III. osztaly ülesen 1883. april 23.)

(2)

Eddig külön megjelent

ERTEKEZESEK

a mathematikai tudomanyok köreböl.

Els ö k ö t et.

I. S z i 1 y Kalman. A mechanikai hlS-elmelet egyenleteinek altalanos alakjar61. Szekfoglal6. 10 kr. - II. H u n y ad y Jenö. A p6lus es a polarok.

A viszonyos polarok elve 20 kr. - III. V es z Janos A. Biztosit:\.si kölcsön(i'.1j eletbiztositasi nem) 20 kr. - IV. Kr u spe r Istvan. A Schwerdt-fäle Compa- rator m6dositott alkalmazasa 10 kr. V. V es z Janos A.Legrövidebb tavolok a körkupon. Szekfoglal6. 10 kr. - VI. T 6 t h Agoston. Az eur6pai nemzetközi fokmeres es a körebe tartoz6 goedaetai munkalatok20 kr. - VII. K r u spe r Istvan. A parisi meter-prototyp 10 kr. - VII1. König Gyula. Az elliptik:ti függvenyek alkalmaz~sar61 a magasabb foku egyenletek elmeletere 20 kr.

- IX. M u r m a n n Agost. Eur6pa b6lyg6 elemei, annak tiz elslS eszlelt szem benallasa szerint 20 kr. - X. S z i 1

v

Kalman. A Hamilton-fäle elv es a mechanikai hlS-elmelet masodik fö tetele 10 kr. - XI. T 6 t h Agoston. A földkep- keszites jelen allasa, a mint az kepviselve volt az antwerpeni kiallitason. Ket tablaval 20 kr.

Masodik kötet.

I. Mur man n Agost. Freia bolyg6 feletti ertekezes 30 kr. - II. Kr u s- P er Istvan. A comparatorokr61 10 kr. - III. Kr u spe r Istvan. A vonäsos hosszmertekek összehasonlitasa folyadekban 10 kr. - IV. Fes z t V. A közle- kedesi müvek es vonalok 20 kr. - V. Murman A. Az 1861. nagyüstökös palyäjanak meghatärozasa 20 kr. -VI. Kr u spe r J. A pärisi leveltari. meter-

nid 10 kr.

Harmadik kötet.

I. V es z Janos Armin. Adalek a visszafut6 sorok elmeletehez. 1 o kr.

- II. K o n k o 1 y Mikl6s. Az 6~gyallai csillagda leirasa s abban törtent napfoltok eszlelese nehany spectroscopicus eszleles töredekeivel 1872. es 1873.

Harom tablaval. 40 kr.- III. Kondor Gusztav. Emlekbeszed Hersehe! Janos k. tag fölött 10 kr. - V. B. E ö t v ö s Lorand. A rezgesek intenzitasa, tekintettel a rezges forr,isnak es az eszlelllnek mozgasara 1 o kr - V. Re t h y M 6 r.

A Diffractio elmeletehez 12 kr. - VI. Martin L aj o s. Az erö mütani csa- varfelületek. - A vizszintes szel kerek elmelete, Ket ertekezes 1 frt. - VII.

Re t h y M 6 r. A kerületre redukalhat6 felület-egeszle~ek elmeletehez 15 kr. - VUI. Ga 1g6 c z y Karo 1 y. Emlekbeszed Vallas Antal k tag felett. 10 kr.

Negyedik kötet.

I. Schulhof Lip6t. Az 18 70. IV. sz. !Jstökös definitiv palyaszamitasb 1 O kr. - II. 8chu1 h o f Lip6t.Az 1871. II.sz.Ustökös definitiv pälyaszamitasa.

10 kr. - III. S z i l y Kalrnan. A hö elmelet masodik fötetele, levezetve az elsöbö. 10 kr. - IV. K o n k o l y Mikl6s. Csillagaszati megfigyeleseim 1874 es 1875-ben. 50 kr. - V. K o n k o 1 y Mikl6s. Napfoltok megfigyelese az 6-gyallai csillagdaban 40 kr. - VI. H u n y ad i Jenö. A kupszeleten fekvö hat pont felteteli egyenletenek különbözö alakjait-61 20 kr. - VII. Re t h y M6r. A harom meretü homogen ter (u. n. nem euklidikus) siktan trigonometrili.ja 20 kr- VIII.

Re t h y M6r. A propeller es peripeller felületek elmeletehez. 30 kr. - IX.Fest Vilmos. Temesi Reitter Ferencz emleke 10 kr.

(3)

ERTEKEZ ES E K

A MA. TH. TUDOMANYOK KÖREBÖL.

KrADJA A MAGYAR TunoMANYOS A1un1b11A.

A ITT. OSZTALY RENDELETEBÖL.

SZERKESZ'l'I

SZ.ABO J OZSEF.

OSZTALYTITKAR.

Egy uj szerkezetü spectroscop .

Egy tablaval.

KONKOLY MIKLOS

1. tagtöl.

(Elöterjesztette a III. osztaly ülesen 1883. april. 23-an.)

Ismeretes dolog az, hogy egy »avision directe« spectro- scopnal, ha a prismak dispersi6ja erös, a vegre, hogy a spec- trwn egyes reszeit a tavcsö latmezejenek közepere hozhassuk (mert az egesz szinkepet nem lehet egyszerre latni) a tavc ö- vet egy tengely körül kell mozgatnunk, es ha ezen tengelyt harmely pontjara tegyük is a prisma-haznak, azt nem erhetjük

el

soha, hogy minden sugar, mely a tavcsö közepen megjele- nik, az elterites minimuman alljon. Ezt a prisma termeszete- nel fogva akkor sem crhetjük el, ha p. o. a prismftt akaszta- nank fel egy tengelyre, s azt mozgatnank. Ugyanazt

n,

hatfi.st erjük el, ha a tavcsö helyett a rezst toljuk el egy fecskefark alakfl szanon, mint azt az ismert londoni nemet lütszeresz : Hilger Adftm teszi, s ezt mar pr6balgatta akkor, miclön 18 73-ban Browning mühelyenek müvezetöje volt. Ezen rencl- szernel ugyan valamivel közelebb jövünk a kivant eredmeny- hez, de itt a legnagyobb pontossaggal kell eszközölni azt, hogy a rezs a colimator le ncse gyutavjaban legyen, különben igen sok nehezsegekre fog a meg:figyelö bukkanni, ha a micrometer zerus pontjat hatarozandja meg, s az semmi köri.\lmeny között sem lfisz allancl6, ma. r a külömbözö hömersekeknel a collimator-

M. T. AKAD. i:RT. MATH. TUD. KÖRERÖL- 1883. X, K, 7. S7..

(4)

1 1

1:

I!.

1

"

i

il

•I

1

t"

1

't

!I

11

2 KONKOL Y MIKLÖS.

csönek külömbözö kiterjedesenel fogva, a mely hiba itt a rajta levö micrometer miatt igen erzekeny m6don fog mutatkozni.

Eltekintve azonban az emlitett nehezsegektöl, vegtelen terhes a micrometernek a leolvasasa akkor, ha az a rezs vegen van alkalmazva a spectroscopon, mert minden beallitasnal messzire kell a kezzel nyujt6zni, hogy a micrometer dob-csavar6jat meg lehessen fogni, s a befejezett minden egyes beallitas utan fel- kelni, a rezshez fordulni es ugy megtenni a leolvasast. Mivel

azonban a scala, mely a,.; egesz csavarmeneteket mutatja, a rezs sikjaban fekszik, ügy rngy a fenyforrast kell elöbb eltavo- litni, hogy a szemmel hozza lehessen a scälahoz ferni, vagy az egesz spectroscopot elforditani onnan. Meg erre lenne ugyan egy harmadik müd is, t. i. 900-os prismak segitsegevel a scälät es a dob indexet egy tavcsövel az oculart61 lathat6va tenni, de itt azon kerdes fogna felmerülni: vajjon ezen költseges es complicalt szerkezet aranyban allana-e az egesz rendszer el6- nyevel, melyet az nyujtana? Szereny velemenyem szerint ezen eset semmiesetre sem allana fenn, s azon esetre, ha ezen elja- rast egy refractorra alkalmazott spectroscopon alkalmaznank, ugy az vagy lehetetlenne valnek, vagy pedig kenytelenek len- nenk val6ban a derekszögü prismakat es leolvas6 tavcsövet hasznalatba venni.

Ezen nehezsegek mellett sokkal egyszerübb a tavcsövet egy tengely körul forgatni, s a forgäst egy finom csavar segit- segevel eszközölni, melynek tized, szazad stb. fordulasat egy 100 reszre osztott clobon olvassuk le, az egesz fordulatok pe- dig egy köriveu lathat6k, melynek osztasat termeszetesen a csavarral magaval kell csinalni. Ezen szerkezet ugyan igen el van terjedve, ugy a continensen. mint Angliaban, belathat6 azonban, hogy ha a kerdeses tengelyet a tavcsönek barmily finoman csinälja is a müszeresz, az a müszer stabilitasat semmi esetre sem fogja elösegiteni, mert a tengely a müszer szerke- zetenel fogva is csak rövid lehet. Sokkal inkabb el lehet mind ezen nehezseget az altalam szerkesztett spectroscoppal kerülni, melyet miihelyemben pr6bakepen meg is keszittettem, s utana Gothard J enö baratom a herenyi szep astrophysicai observa- torium:'.t.nak mühelyebcn k6szitett egy hasonl6t a szombathelyi fögymnasium physicai cabinetje szamara, s mindket müszer

---

(5)

J-:GY ir,T SZERKEZETÜ' SPECTROSCOP. 3

tökeletcsen megfelel

<t

>[mikoz{tsnak, miert is

<l

következö sorokban 6hajtom azt az Akademiaval megismertetni.

Az elsö abra mutatja az egesz müszer alakjat a micro- meter dob oldalar6l 1/2 nagysagban, a 2-ik abra pedig annak horizontalis rttmetszetet, szinten fel nagysagban.

Az elsö abran .A sftrgarezcsö oszlop a: D nehez öntöttvas haromlabba v-an sr6folva, s felül viseli a

B

csukl6t, melynek segitsegevel

n

mü zert verticalis irfmyban lehetseges mozgatni . .A. horizont{tlis mozgas ugy törtenik, hogy a

B

csukl6 nincsen az A oszlopha erösitv-e, hanem egy masik erös rezcsöbe, mely A-ban hUz6sa,n forgathat6, (finom beallitftsra magat61 ertetö- dik, hogy itt nincs szükscg.).

A

B

csukl6ra d-nel a

K

zekreny feneke vau reasrö- folva

4

csavarral, melyekböl a rajzon csak kettö lathat6. A K sr.ekrenyben van a prisma, mely Merztöl van, az ugyneve-

zett fäl prisma, mint azt ez ev febnür 19-en a reversi6s spec- troscopommal szerencses voltam az Akademianak bemutat- hatni. Ezen prisma teszi epen lehetsegesse azt, hogy az egesz müszer egy szilard egyseget kepezzen, s csupan a micrometer csavar mozgatasaval, mely a prismat is mozgatja, minden resze a szinkepnek sorba a tavcsö latmezejebe jön

s minden su,r;dr az eltii-itis minimurnaval.

Ezen prismänak, melynek dis- persi6ja D-töl H-ig

=

12°

39'

meg azon tulajdonsaga is van, hogy a szinkep törekenyebb vege fele a dispersi6ja nagyob- bodik.

Folytatva röviden az elsö abra i merteteset, melyen a hasonl6 betük ugyanazt jelentik, mint a masodik ftbran, M a micrometer csavar dobja, i annak indexje. A dob 100 reszre van osztva, a csavar emelkcdese 0·25 millimeter. A

K

szek- renyre balr61 f, karika

3

huz6 es

3

feszitö csavarral van rea- erösitve, mely nem egyeb, mint az

F

tavcsö objectiv foglalasa.

O az ocular, mely T forgatyu :Utal az objectiv gyupontjaba ftllithat6, s ha ez megtörtent, az 1, 2 es s

11

csavarral allasa megerösithetö, s a különbözö lattavu megfigyelö csakis az ocu- lar kis kihuz6javal allitja azt bc ar.on csucsra, mely p6khal6 kereszt helyett szolgäl annak, s az objectivnek közö gyupont·

jaban .

.A. t[tvcso es collimator objectivenek gyutavja egeszen

l*

(6)

ift

4

KONKOLY :1.i!KLÖS.

egyenlö, t.

i.

mindegyik 4 hüvelyk, s fttmeröje

9'".

Ket ocular van hozza, melyek közül az egyiknek aequivalens gyutavja

³,

1 4·

a masike

1/2

hüvelyk, tehat <t nagyiUlsuk illetöleg: 6 e

8-

szoros.

A "]{ szekreny jobb

olclal~tu

ugyanugy mint a tavcsö a C collimatorcsö vau felerösitve, mely 8-nel a rezst viseli, s annak <t szab:'.tlyoz6 l;Savarja s-nel lathat6. A rezs egy külön kihuz6 cRöre van erösitve, melyet beallit{1.sa utau a collima- torlencse gyupontj{tba vegleg meg lehet szoritni a 3, 4 es s, csavarokkal.

A masoclik [tbnt, mint m[n· emlitve volt, a müszernek hosszmetszeset ftbrazolja. A P prisma a K szekrenyben egy erös lemezre van zoritva, egy a prismaval parhuzamos met- szetü gyengebb lemezzel, melynek fü1ei vannak, s ezek 3 csa- vart, melyek

a,

/1, y-nal lathatök es a priRma foglalasanak ten- gelyet ci-nal veszik fel.

A prisma foglalasiuak <tb6 lemezere egy clerek zögben felhajtott rezlemez van 3 csavanal erösitve, mely a micro- meter csavamak a goly6vezet6set foglalja magaban, s ez a vegre szolgal, hogy a csavar azon kis körivet, melyet a prisma :tz a) tengely körül leir, feszüles nelkül követhe 'e. Hogy azonban a csavar uc forclulha son (mert a, z M dob vele ö z- szeköttetesben [tll6 <tnyacsavar forog) körül a goly6ba k-näl egy kis szeg van ätütve, mely ugyszölva egy parhuzamos teu- gelyt kepez ci-val.

Az f' n1g6 a /1 csavarba kapaszkoclik, mely ruindig a prismat foglalasaval együtt (a rajzon) felfele hUzza, a vegre.

hogy a csavar holtmozgasat megsemmisitse, s az M microme- terdobbal összekötött anyacsavart folytonosan annak ellen- igyazatara szoritsa. mely megerösiteskep van a K zek- renyre erösitve.

Fa kis tavcsö. melynek objectiv leucseje o-näl lathat6 s ocularja 0-nal. A kettönek közö gyutavjaban all s-nel egy kis csücs, mely elött a prisma mozgatasa következteben az illetö savok e vonalak a spectrnmban elhaladnak. s ez kepezi a fix pontot a müszerben.

Hab~tr

egy ilyen csi1cs clsö pillanatrn kisse dm vanak

lfltRzik lemii. azf>rt arra megis meses pontosRa,gguJ lehet a Jeg-

(7)

EGY UJ SZERKEZ-ETÜ SPEC'l'ROSCOP.

5 finomabb vonalakat i:; beallitani, (bar az egyik ocularban a nap szinkepenek megfigyelesere szalkeresztet hlizattam fel) mint an-61 mindazon megfigyelö meggyözödhetett, ki több rendbeli munkat vegzett egy l\forz-föle ugynevezett »universal spectroscoppal.« Nagy elönyt nyujt egy ilyen csucs fönygyenge spectrumoknal, mint p. o. gyenge fänyü gaz-spectrumokn:U, a hol egy szalkeresztet kenytelenek lennenk mestersegesen megvilagitani, vagy a mi meg rosszabb, a latmezöt megvila-

gitani; ott a fönyes szine s{tvon mintegy kiemelkedik ezen csucs, s niint sötet targy tünik elö a fönyes vagy Iegalabb i::;

vilagos savon.

Ca collimatorcsö, melynek objectivlencseje ( collimator- lencse) O'-nel lathat6, . ennek gyupontjaban S-nel lathat6 a rezs

A micrometer-csavar, es a vele összekötött 100 reszre osztott dobhoz Kövesligethy ca.ndidatus ur, s en több Fraun- hofer vonalat mertünk meg a napspectrumban. Ezen meresek grapbicai ilton ki lettek ogyenlitve, s a vegre, hogy a spectro- scop egylittal meröeszköz gyanant is szolgalhasson, az alabb közölt t..\bla lett hozza szerkesztve, melynek segitsegevel egy csavarmenet szazadreszet lehet közvetlen hullamhosszasagra atvaltoztatni.

Mint a tabla mutatja„ 6·30 körülforgäsa szüksegeltetik

a dobnak a vegre, hogy a spectrum lathat6 resze vegig vonul-

j on az ocularban felallitott zerus pont elött.

(8)

Konkoly , -Egy UJ a1aku 5pektroskop .

.r" _S_'

0 F

s

1. O.,ora/.

.D

2. <i.bra,....

c

s

M T Ak Ert. a math Tud koreb 1 1883 . X k. 7 sz

(9)

(10)

Ötödik kötet.

I. Kondor Gusztäv. Emlekbeszed Nagy Käroly r. tag felet!: .10 kr. - II. K e n esse y Albert. Adatok foly6ink vizrajzi ismeretehez 20 kr. - III. Dr.

H 0 i t s y p a 1. Csillag-eszleles a kelet.nyugot vonalban (egy szamtabläval.(

30 kr. - IV. H u n y ad y Jenll. A k(1pszeleten fekvll hat pont felteteli egyenletenek különbözö alakjair61. (Folytatas a. IV. kötetben ugyane czim alatt megjelent ertekezesnek.) 10 kr. - V. H u n y ad y Jenll. Apollonius feladata a

~ömbfelületen 10 kr. - VI. Dr. G r.u b er Lajos. 2417 Cassiopeiae kettess csillag mozgasär61. 10 kr - VII. Martin Lajos. - .A vältoztatasi hanylat alkalmazasa a propeller-fölület egyenletenek lefejtesere. 20 kr. - VIII. K o nk o 1 y }1ik16 s. A teljes holdfogyatkozas 1877. febrnär 27-en es az 1877. (Borelli) I.

szamu üstökös szinkepenek megfigyelese a.z 6-gyallai csillagdän. 10 kr. - IX.

K 0nko1 y Mik16s. A napfoltok s a nap felületenek kinezese 1876-ban (harom keptablavat.) 40 kr. - X. K o n k o 1 y Mikl6s. 160 3.116 csillag szinkepe. Meg- figyeltetett az 6-gyallai csillagdan 1876-ban 20 kr.

Hatodik kötet.

I. K o n k o 1 y Mikl6s. Hull6 csillagok megfigyelese a magyar korom1 területen. I. resz. 1871-1878. Ara 20 kr. - II. K o n k o 1 y Mikl6s. Hn116 csil.

lagok megfigyelese a mag.yar .:koro!?a területen. II. resz. 1874-1876. Ara 20 kr.

- III. Az 1874. V. (Borel\y~fäle) Ustökös definitiv pälyasz<imitäsa. Közlik dr.

Grube r L aj o's es Ku·t l ä n der I g n a cz kir. observatorok. 10 kr. - IV.

t:! c h e n z l Guido. Leha.jlas meghatärozäsok Budapesten es Magyarorszag del- keleti reszeben. 20

k.r, -

V; Grube r Lajos. A november-havi hull6csilla-

gokr61 20 kr· - VI. ·J~·p n _k b, i ·y Mikl6s. H1lll;6 csillagok megfigyelese a magyar

korona területen 1877~ik evben. III. Resz. .Ara 20 kr. - VII. K o n k o 1 y 1\1 i k l 6 s. A napfoltÖJ>; e.~ il. napfolületenek kinezese 1877-ben . . L:a 20 kr.

- VIII. K o n k o 1 y M i'k. I (} :B'.·'Merciur atvonuläsa a nap elött. Megfigveltetett az

<i-gyallai csillagdan 1878. miiji.'l'S ·e-an 10 kr.

Hetedik kötet.

I. K o n k o 1 y Mikl6s. Mars felületeneli: megfigyelese az 6-gyallai csillagdan az 1877-iki oppositi6 utan. Egy tablaval. 10 kr. - II. K o nko l y Mik 16 s . .A.116 csillagok szinkepenek mappirozäsa. 10 kr. - IIl. K o n k o 1 y Mi k 1? s.

Hull6csillagok megfigyelese a magyar korona területen 1878-ban. IV. resz . .Ara 10 kr .. - IV. Konkoly Mikl6s . .A nap felületenek megfigyelese 1&78-bHn 6-gyallai csillagdän. 1 O kr. - VI. H u n y ad y Jen ll. A Möbius-fäle kriteri- umokr61 a kupszeletek elmeleteben 1

o

kr. - VII. K o n k o 1 y Mi k 1 6 s. Spec- troscopicus megfigyelesek az 6-gyallai csillagvizsgäl6n 10 kr. - VIII. Dr, W e i- n e k L ä s z 16. Az instrumentälis fänyhajlas szerepe egy Venus-atvonulas photo- graphiai felvetelenel 20 kr. - IX. S u p p an V i 1 m o s. K(1p- es hengerfJlületek önä116 ferde vetitesben. (Ket tablaval.) 1 O kr. - X. Dr. K o n e k S ::\. n d r. Em-

!ek beszM Weninger Vincze 1. t. fölött. 1 O kr. - XI. K o n k o l y 1\I i k 1 6 s. Hull6·

csillagok megfigyelese a magyar korona területen 1879-ben. 10 kr - XII. K o n- k o l y Mi k 1 6 s. Hu116csillagok radiatio pontjai, levezetve a magyar korona teri.Ueten tett megfigyelesekMl 1871-1878 vegt\ig 20 kr. - XIII. K o

:b

k o 1 y :\I i k 16 s. Napfoltok megfigyelese az 6-gyallai csillagvizsgal6n 1879-be:b. (Eg,v täbla rajzzal.) EO kr. - XIV. K o n k o 1 y Mi k 16 8. Aclatok Jupiter 1s Mars physikajahoz. 1879. (Harom tabla rajzzal.) 30 kr. - XV.Re t h y M 6 r. A fäny törese es visszaverese homogen isotrop atlatsz6 testek hataran. Neumann m6dsze- renek altalänositasaval es bövitesevel. (Szekf. ert.) 10 kr. - XVI. Re t h

y

^M6 r . .A. sarkitott fänyrez!les elhajlit6 racs altal val6 forgatasanak magyarazata, különös tekintettel Fröhlich eszleteire. 10 kr. - XVlI S z i 1 y K a 1 m ä n. A telitett göz nyomasanak törvenyeröl. 1 o kr. - XV III. H u n y ad y Jen ö. 1\fasodfoku görMk es felületek meghatärozasar61. 20 kr. - XIX. H·u n y ad y Jen ö. Tetelek azon determinansokr61, melyek elemei adjungalt rendszerek elemeiböl vannak com- ponalva. 20 kr. - XX. Dr. Fr ö h 1 ich I z o r. Az alland6 elektromos aramlasok elmeletehez. 10 kr. XXI. H u n y a cl y Jen ll. Tetelek a componalt determinän- soknak egy különös nemerOl. 1 O kr. - XXII. K ll n i g Gy u 1 a. A raczionäfo függvenyek. a\talanos elme!etehez. 10 kr. - XXIII. Si 1 berste in Sa l am o n.

(11)

l

•

Vonalgeometriai tanulm:inyok 20 kr. - .XXIV. H u n y ad y Jan o s. A Steiner- fäle kriteriumr61 a kupszeletek elmeleteben. 1 O kr. - XXV. H u n y ad y Jen ö.

A pontokb61 vagy erintökböl es a conjugalt h:irom>zögböl meghatarozott kupszelet nemenek eldöntesere szolg:il6 kriteriumok. 10 kr

Nyolczadik köiet.

I. szam. Astrophisikai megfigyelesek az 6-gyallai csillagvizsgal6n 1880-ban.

K o n k o 1 y Mi k 16 s t 6 1. Egy tabla rajzzal. - Il. szam Adatok Jupit.er phisik:i·

jahoz az 1880-ik evböl. Egy függelekkel. K o n k o 1 y Mi k 16 s t 61 - III. szam.

A B6lyai-fäle algorithmus. Dr. Fa r k a s G y u l a t 6 !. - IV. szam. Napfoltok megfigyelese 1880-ban, es 1382 napfolt micrometricus merese. K o n k o 1 y Mi k 16 s t 61. Ket täbla rajzzal.·-V. szam. Hull6csillagok megfigyelese 1880-ban a magyar korona területen. V-ik resz. K o n k o 1 y Mi k 16 s t 6 !. - VI. szam Csi!- lagaszati megfigyelesek az 6-gyallai csillagvizsgal6n. K o n k o 1 y Mi k l 6 8 t 6 J.

-VII. szam 102 hull6csillag kisugarzasi.pont, levezetve 518 megfigyelesblll, melyek a magyar korona területen 1879. es 1880-ban tetettek. K o n k o l y Mi k 16 8 t 61.

- VIII. szam.

Uj

villamzar6 vagy nyit6keszülek normaI6ran, es a Jürgenssen-fäie 6raszerkezet. K o n k o l y Mi k 16 s t. 61. Egy keptablaval. - IX. sz:im. Adatok Jupiter forgasi elemeihez. Dr. K ob o 1 d Ar min t 6 l. - X. szam A Hamilton- fäle rendszerek es az elsörendü partialis clifferentialegyenletek altalanos elmelete.

Szekfoglal6 ertekezes. K ö n i g Gy u l a t 6 l. - XI. szam. A hadtudomany viszo- nya a többi tudomanyokhoz. Kapo 1 n a i Pa u er Ist van t 61. Szekfoglal6 ertekezes. - XII. szam. Egy negyedrendü felületrlH. H u n y a d y J e n ö t ö J.

IWenczedik kötet.

I. sz:im. Astrophisikai megf!gyelesek az 6gyallai csillagvizsgaI6n. (Harom tablaval.) K o n k o ly llf i k 16 s t 6 !. - II. sz:im. Az 6-gyal!ai csillagvizsga16 föld- rajzi szelessege. Dr. L a k i t s Fe r e n c z t ö 1. - III. szam. A herenyi astrophisikai observatorium leirasa, es az abbau tett megfigyelesek 1881-ben. (Egytablaval) Gotha r d Jen ö t ö 1. - IV. sz:im. Napfoltok es a nap felületenek megfigyelese 1881-ben. K o n k o 1 y Mi k 16 s t 6 l. - V. szam. Csillagaszati megfigyeli'Jsek az 6-gyallai csillagvizsgal6n. K o n k o 1 y Mi k 16 s t 6 1. - VI. szam. Hull6csillagok megfigyelese 1881-ben. K o n k o l y Mi k 16 s t 6 !. - VII. mim. Adatok Jupiter es Mars physikajahoz, az 1881. evi megfigyelesekböl. (III. resz. Harem täblaval.) K o n k o l y Mi k l 6 s t 61. - VIII. szam Az üstökösök vegytani alkotasa. K o n- k o 1 y Mi k 16 s t 61. - IX. szam. Az 1871-1880. evekben, Magyarorszagban megfigyelt hul!6csillagok palyaelemei. K ö v es 1 i g e t h y R a d 6 t 6 J. - X.

sz:;im. Nehany determinans-egyenletröl. H u n y ad y J e n ö t ö 1. - XI. szam.

Perspectiv helyzetü alakzatokr61. Dr. K 1 u g Li p 6 t t 6 1. - XII. szam. Az elbaj- lott fäny intenzitasanak vizsgälata. (A math. es termeszettudomanyi älland6 bizottsag segelyezes.Jvel keszült dolgozat. Tizenket :ibraval a szöveg között.) Dr.

Fr ö h 1 i c h I z o r t 6 1. - XHI. szam. Az algebrai egyenletek elmeletehez.

König Gyulat61.

Budapest, 1883. Az A tb e n aeu m r. tars. könyvnyomdaja.