Pesti Bölcsész Újság 211. szám

(1)

(2)

Jegyzetbolt

Kedves gyerekek! Jegyzet kell? Nesztek!

Eme helyen lelhettek meg, gyertek!

Elhagyott a szeretőd? Elvesztetted a laptopod, pénztárcád, esernyőd?

Vagy egyszerűen csak beszélgetni akarsz okos emberekkel, azaz velünk és közben meg akarod venni szakkönyveid, vagy jegyzeteid?

Akkor…..

… a Jegyzetboltot neked találták ki!

MUK Főépület alagsor, jobbra, a büfé szomszédságában.

Nyitva hétköznap 9 és 16 óra között.

Kupola

Minek mennél bárhova, mikor itt a Kupola!?

Az „A” épület alagsorában kedvezményes áron, 640 forintért kínálunk ízletes menüket nap mint nap!

Mivel várunk ezen kívül?

Tiszta környezetben, mosolygazdag kiszolgálás mellett válogathattok kedvetekre mindenféle földi jó között.

Egyetek, vegyetek, hadd nőjön a begyetek

Gólyahajó

4-5. oldal

Magyar ifjúság

13. oldal

West coast is the best coast?

19. oldal

Örüljünk az ősznek is!

15. oldal

Füvezz az egészségedért

14. oldal

Impresszum • Pesti Bölcsész Újság. Megjelenik kéthetente, 2000 példányban • 1088 Budapest, Múzeum krt. 4. H épület • Telefon: 06-70-371-3206 • Főszerkesztő: Varga Judit (dittygirl@hotmail.com) • Szer- kesztőségi email: pbuszerkesztoseg@gmail.com • Korrektúra és tördelés: Pásztor Diána • Címlap: Hegyi Dóra • Terjesztés: Szabó Tamás • Nyomda: Demax Művek Nyomdaipari Kft. • Felelős kiadó: Gar- bai Ádám ELTE BTK HÖK - elnök • HU ISSN 1585 8219

Ruszisztikás kirándulás

27. oldal

(3)

PBÚ XVI. évfolyam 211. szám

Gólyatábor 2013

Alig ocsúdtam fel a sikeres felvételi öröméből, már csomagolhattam is az utazótáskámat az ELTE BTK zánkai gólyatáborába. A sok pozitívum mellett sajnos olvastam rossz véleményeket különböző egyetemek gólyatáborairól, így egy kicsit félve érkeztem meg a Déli pályaudvarra, ahol már több száz hozzám hasonló, félénk bölcsész várakozott a startra.

Körülbelül 5 perc alatt megtanultuk, ha valaki a közelben elkiáltja magát, hogy INGYIRIBINGYIRI, nekünk erre mit kell válaszul skan- dálnunk (ELTE, ELTE, ELTE!).

A gólyavonat egy külön élmény volt, már ott elkezdődött az "ala- pozás", így kétségkívül jó hangulatban érkeztünk meg a régi, szo- cialista hangulatot idéző szállásra. Miután beosztottak minket az őrsökbe, megismerkedtünk az őrsvezetőinkkel, s következett a kicsit hivatalosabb rész, azaz a köszöntők: a dékán úrtól, a HÖK elnökétől és tagjaitól, valamint az egyetem rektorától is. Ezt köve- tően ismerkedős feladatokkal próbáltuk meg memorizálni őrstár- saink neveit és arcait, este pedig az őrsök saját bemutatkozásai után hatalmas bulival zártuk bölcsészlétünk első napját.

A második napon az akadályversennyel folytatódott a csapatépítő tréning: a pályák között a rémhírekkel ellentétben egyetlen olyan

feladat sem volt, mely kötelező lett volna. Így préselődtünk be hú- szan egy kétfős sátorba, vagy így került rá 20 lány egy 1x1 mé- teres lepedőcsíkra.

A második este fő attrakciója az álompárválasztás volt, amelyen mindenki kifulladásig szurkolt az őrsének, végül pedig a Fish!

koncertjére tomboltunk egy hatalmasat.

Az utolsó napra tervezett balatoni fürdőzést egy kissé keresztbe- húzta az időjárás, így délelőtt okosodtunk, vagyis különböző szakos és minoros tájékoztatókon vettünk részt. Az estét a sörivó verseny koronázta meg: a bátor, vállalkozó szellemű bölcsészek- nek a MÁV szignál felcsendülésekor egy-egy sör „shotot" kellett lehúzniuk. Végül kihirdették a nyertes őrsöket és letettük a gólya- esküt is. Mint az előző estéken, ekkor is a jól ismert DJ triumvirá- tus, azaz DJ Szasza, DJ Toyota és DJ Sunny keverték a jobbnál jobb partizenéket, így például az ELTE BTK Gólyatábor hivatalos

„himnuszát”, a Rumadait.

Számomra a legmeghatóbb élmény mind a három este az volt, mikor hajnalban megszólalt a Bájoló című dal, és több mint 600 bölcsész összeölelkezve, egy hatalmas kört alkotva énekelt együtt. Ilyenkor nem számított, hogy honnan jöttél, hogy milyen szakos vagy, hogy őrstárs vagy-e vagy szervező… ekkor értet- tem meg, hogy milyen is igazából az ország vezető egyetemének vezető karához tartozni. Hogy milyen is igazából bölcsésznek lenni.

H. Angéla

(4)

6:20. Az aszfaltot taposva felmerülhet ilyenkor az emberben, hogy hogyan képes a lábait egymás után rakni ezen a korai órán, ilyen kevés alvás után. Mint egy másnapos reggel, amikor átfagyva, szédelegve és a kiszáradás határán próbál egy megfelelő buszt találni hazafelé.

A gólyahajó reggele ilyen volt. Otthonról el- indulva a távolba bámultam, hogy látom-e buszomat közeledni. Nem. És nem azért, mert valóban nem közeledett, hanem azért, mert olyan ködös reggel volt, mintha az ipari forradalom korabeli Londonba csöppentem volna. Kezemet fújkodva me- legítettem magam, amíg nem értem el a Vigadó térre.

Az egész placc kihalt volt. Szétnézve csu- pán egy bronzból öntött asszony ült az egyik padon, aki engedetlen kutyáját pró- bálta magához édesgetni, de az sehogy sem akaródzott megmozdulni. Miközben a szobrokat vizslattam, ráleltem drága jó őrsvezetőm, Bak Marci feje búbjára. Aki nem ismerné, ő az, akit egy másik őrstár- samnak úgy harangoztak be, mint a srác, aki éjjel-nappal részeg. De ez természete- sen távol áll az igazságtól!

Ahogy telt az idő, úgy gyűlt egyre több em-

ber körénk, és úgy kezdtem el egyre jobban fázni az egy helyben álldogálástól. A folyékony kabát már reggel hétkor bejárta kis őrsünket, hisz mégis: tud valaki más módot arra, hogyan védekezzünk a tíz fok alatti hideg ellen? Igazából nem érdekel- nek a válaszok.

Nyolc óra körül nagyjából mindenki meg- érkezett a hajó fedélzetére. Sajnos nem tudott mindenki eljutni a gólyahajóra, de őket egy percig gyászoltam a fejemben.

Induláskor felszisszentek az első doboz sörök, és beröffent a dj pult. Egy pillanatra mintha visszakerültem volna Zánkára, ahol minden reggel így kezdődött. És bár odakint rettentő hideg volt, a hajó gyomrá- ban nem volt ezzel gond. Legalábbis nem volt gond azoknak, akiknek jutott hely a szélvédett fedélzeten. A dohányzók és a később érkezők sajnos ráfáztak…

A szabályok kötelező ismertetése megtör-

tént. A kapitány úr viszont nem volt hajlan- dó nyilvánosan szólni a néphez, így köz- vetve kaptuk csak meg az információkat.

Szerencsétlenre kíváncsi vagyok, hogy vajon mire gondolhatott, amikor felzendült az első Rumadai, és a reggeli mámorból éb- redezve próbáltuk néhányan táncolni az ismert lépéseket. Látszott, hogy még nem akklimatizálódott mindenki.

Miután elindult a hajó, az idő is jobbra fordult, igaz, a kinti köd eloszlására még vár- ni kellett. A belső szociális köd viszont fel- szállt, és egyre több ember kezdett ébredezve le-föl járkálni a székek között, egyre többen voltak hajlandóak megmozdulni. A jókedv növekedett, a sör, bor fo- gyott. A folyadéknak pedig előbb vagy utóbb, de valahol távoznia kellett. Jó esetben a vécékbe…

El kell, hogy áruljam, a hajóútnak (oda és vissza is) két nagy fázisa volt. Feltöltődő szociális szakasz, és sorban álló szociális szakasz. Ugyanis gondolom egyértelmű, hogy a vécéknél gigantikus sor állt non- stop. Összesen két mellékhelyiség volt a hajón. Egy lány és egy fiú, viszont nem volt egyedi eset az sem, hogy a férfi sorba ke- veredett egy-egy (vagy esetenként egy egész banda) ellenkező nemű is. Hogy mi- ért? Mert gyorsabban haladt a mi sorunk.

Korrekt, aláírom, de vajon mekkora hiszti lett volna, ha mi átállunk a másik sorba?

Mint említettem, a sorban álló szociális szakasz volt az egyik nagy része az útnak.

Vártunk a vécére, és közben egészen is- meretlen arcokkal ismerkedhetett meg az ember. Engem például meglepett, hogy GT-ben soha nem látottakkal akadtam össze a hajón. Legtöbbjükkel a vécésor- ban beszéltem először.

Minden jó, hajó a vége

(5)

PBÚ XVI. évfolyam 211. szám A feltöltődő szakasz lényege az ivás volt,

beszélgetés, táncolás, ami után azonnal a sor felé kellett venni az irányt, hisz hosszú idő volt, mire a mosdókhoz jutottunk. A két fázis közötti állandó pulzálás írta le a leg- jobban a népmozgást.

A program része volt odafele a sajtószem- le is, ami a különböző sajtótermékekből való szemezgetést és kommentárt jelen- tette, de be kell valljam, úgy vettem észre, ez nem kötötte le a résztvevőket.

Egy bölcsész kvízre is sor került az út ezen

szakaszán. A pálmát a szlávosok, törisek és az öregfiúk vitték el. Mellettük nehéz volt azért labdába rúgni.

Egy óra körül érkeztünk meg az esztergo- mi kikötőbe, ahonnan külön csoportokban távoztak a gólyahajó matrózai. Én a BAB- os bandával hagytam el a hajót, míg a töb- biek enni vagy kocsmázni mentek. Bele- kóstoltak a helyi tátrai teának hívott specialitásba. BAB-os gyülekezés után mi is betértünk egy helyi presszóba, hogy igyunk egyet a nagy iszogatásra. Valami-

kor lazítani is kell… Sör és kevert. Sose jobbat!

A pokol akkor szabadult el váratlanul, amikor két alkesz arc belépve az egyetlen lap- tophoz lépett, hogy ők most zenét csinál- nak. Rám néztek, hogy mégis milyen zenét rakjanak be. Határozott válasz kellett: Rum-a-dai. Erre nem készültek fel, azt garantálom. Az egész kocsmát megtöltő BAB-os banda nem tudott ellenállni az első ütemeknek. Az a tekintet, ami a két alkesz arcára ült ki… Felejthetetlen!

gyobb nyeremény, bár nem fődíjnak volt beharangozva, Tuja junior volt. Bárkivel, akivel szóba elegyedtem, már eltervezte, hogy ő kaparintja meg magának. Legtöb- ben már azt is kitalálták, hogy hol fogják elhelyezni, miután hazavitték. Sokan csa- lódtak…

Nyolc óra körül érkeztünk vissza Pestre, ami előtt még utolsó számként felcsendült a Bájoló. Nem kell mondanom, hogy bizony még spontán formálódó Bájoló-körök

is létrejöttek a hajón. Úgy éreztem egy napra, hogy sikerült visszatalálnom átme- netileg a gólyatáborba, Zánkára.

Fejes Richárd (A képeket Hegedűs Zita készítette) Visszatérve olyan négy óra körül a hajó fe-

délzetére újra megkezdődött a ritmikus pulzálás a vécésorok és az egyéb szociali- zálódási terek között. Egyértelmű volt már az indulás pillanatában, hogy a hangulat ezerszer oldottabbá vált. Nem láttam szinte üldögélő embert. Na jó, kivéve azok, akik kénytelenek voltak leülni. Az alkohol és a hullámzó hajó nem jó elegy.

Visszafelé a tombola szakította meg a bulihangulatot. Sorsolás alatt a legna-

(6)

Gazdasági Bizottság Csősz Gábor előzetes egyeztetés alapján

Tanulmányi Bizottság

Csizmadia Anna kedd 12:00-13:00

Horváth Balázs szerda 9:00-10:00 Prischetzky Réka hétfő 10:00-12:00 Rágyanszki György e-mailben:

tanulmanyi@btkhok.elte.hu Ritzl András csütörtök 11:00-12:00 Tudományos Bizottság

Seres Dániel kedd 12:00-13:00

Seager-Smith Dániel csütörtök 9:30-10:30

Soós Ádám szerda 12:00-13:00

Kommunikációs Bizottság Sujtó Attila hétfő 12:00-13:00

Szociális Bizottság

Szekeres Mónika előzetes egyeztetés alapján Szücs Annamária csütörtök 14:00-15:30 Kovács Dániel Attila (C

ép. 64.) hétfő 10:00-11:00

Takács Veronika szerda 11:30-12:30 Kulturális és Sport

Bizottság Sőtér Dávid csütörtök 10:00-11:00

Rózsa Anita hétfő 11:30-12:30

Sportreferens Ulicza Tamás szerda 14:00-15:30

Külügyi és Határon túli Ügyekért Felelős Bizottság

Ackermann Sándor kedd 10:15-11:15 Szigethi Katalin szerda 12:15-13:15 Réti Lőrinc csütörtök 13:00-14:00 Határon túli

munkacsoport Kovács Dávid kedd 14:15-15:15

Fogadóórák

Októberben ismét indul a BAB

Ahogy a Bologna rendszer bevezetése óta minden évben, úgy idén októberben is elkezdi munkáját a Bologna Albizottság.

A Bologna Albizottság (BAB) az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzat égisze alatt indított képzés, melynek az első évfolyamosok tájékoztatása mellett nem titkolt célja a Hallgató Önkormányzat utánpótlásképzése is, ugyanis fontosnak tartjuk, hogy a leendő képviselőtársaink is megfelelő felkészültséggel kezdjék meg ér- dekképviseleti munkájukat.

A Bologna Albizottság ülései során a jelentkezők betekintést nyerhetnek a Hallgatói Önkormányzat, valamint egyetemünk strukturális felépítésébe, emellett megismerkedhetnek a felsőoktatási rendszert, és azon belül különösen az ELTE BTK-t szabályozó jogszabályi, valamint belső szabályzati környezettel is.

Az üléseken nagy hangsúlyt fektetünk a csapatépítésre is, így minden képzés rövid csapatépítő játékkal kezdődik, ezután pedig minden héten bemutatkozik a Hallgatói Önkormányzat 1-1 bizottsága, akik elő- adást tartanak az adott bizottság munkájáról, terveiről, aktuális problémáiról és szerepéről a kari szintű érdekképviseletben.

(7)

Új elnököt választott az EHÖK

Új vezetőt választott az ELTE EHÖK küldöttgyűlése szeptember 17-én az ELTE BTK Kari Tanácstermében.

Az új elnök Zaránd Péter, az Állam- és Jogtudományi Kar politológus hallgatója lett, csapatával október 6-án állnak munkába, ekkor jár le ugyanis a korábbi elnök, Kalina Gergely mandátuma.

Két bölcsészhallgató az új EHÖK kabinetben

Az ELTE BTK két hallgatója is alelnök- ként segítheti október 6-tól a szervezet munkáját, Molnár Dániel (közkap- csolati alelnök), illetve Soproni Tamás (külügyi alelnök) személyében.

Három év után lesz új elnöke a hallgatói szervezetnek Az EHÖK elnökét a küldöttgyűlés egy évre választja, a szervezet eddigi veze- tője, Kalina Gergely (BTK) 2010 óta töltötte be a tisztséget, kétszer válasz- tották újra.

Az EHÖK elnöki pozíciójára szeptember 6-ig volt alkalma pályázatot benyújtania mindazon ELTE-s hallgatóknak, akik a vá- lasztás időpontjában az egyetemmel hall- gatói jogviszonyban álltak. Mindösszesen egy pályázat érkezett be a fent említett időpontig, így nem csoda, hogy az elnök- választó küldöttgyűlés meglehetősen iz- galommentesen zajlott le. Az aktuális el- nök (Kalina Gergely, BTK), illetve

Tudományos pályázatok

Kedves Hallgatók!

Megváltozott a Tudomány- szervezési és Kutatási, vala- mint a Tudományos Ösztöndíj Pályázat kiírása. Itt olvashat- játok a szemeszter tudomá- nyos életére vonatkozó határ- időket és a megváltozott pályázati kiírásokat!

Az állandó honlap helyreállítá- sáig a pályázás E-MAIL- BEN történik!

Az ELTE BTK tudományos pályázati lehetőségeiről bővebben a BeTeKintőből informálódhattok.

Honorácior státusz pályázattal kapcsolatos dátumok:

Kiírás: szeptember 16.

Leadási határidő: december 13. 12:00 Beszámolók leadása: január 31. 12:00 Honorácior kiírás: http://goo.gl/u0QDlm Tutorálás pályázattal kapcsolatos idő- pontok:

Leadási határidő: december 13. 12:00 Beszámolók leadása: január 31. 12:00 Tutorálás kiírás: http://goo.gl/IH0I87 Tudományszervezési és Kutatási Pá-

lyázatok (TKP) leadási határideje:

október 21. 14:00 november 18. 14:00 december 9. 14:00

TKP kiírás: http://goo.gl/PHY2H5 Tudományos Ösztöndíj Pályázattal (TÖP) kapcsolatos időpontok:

Leadási határidő: november 4. 16:00 Oktatói bírálási határidő: november 29.

14:00

TÖP kiírás: http://goo.gl/caxKdV

rens Tóth Rita (TáTK), az ELTE Online új főszerkesztője Grósz Renáta (ÁJK).

Az új kabinetnek gratulálunk és eredmé- nyes munkát kívánunk, a leköszönő Kali- na Gergelynek pedig ezúton is köszönjük a bölcsészkarért és az egyetemért tett ál- dozatos munkáját!

alelnökeinek beszámolója után bemutat- kozott az új elnökjelölt, valamint a kabinet tagjai. A küldöttgyűlés ezután kérdéseket tehetett fel a jelölteknek, végül pedig a szavazás következett: Zaránd Pétert és kabinetjét a küldöttgyűlés 22 igen, 11 nem vokssal fogadta el.

Az új kabinet tagjai: Tóth Róza (TTK) szo- ciális alelnök, Dukán András Ferenc (TTK) gazdasági alelnök, Mészáros Ádám (TáTK) tanulmányi alelnök, Molnár Dániel Gábor (BTK) közkapcsolati alelnök, Sop- roni Tamás (BTK) külügyi alelnök. Elnöki megbízott Meiszterics Bálint (PPK), a kabinet vezetője pedig Kiss Edina (TáTK). A pályázatokért felelős referens Horváth László (PPK), sportreferens Karvaly Már- ton (PPK), esélyegyenlőségi referens Markos Ádám (ÁJK), tudományos refe-

(8)

Kétségtelenül az egyik legnagyobb horderejű változás a tanárok életében a most szeptembertől útjára indult pedagógus életpályamodell, melynek számos eleme közül talán a fizetésemelés kapta az utóbbi hetekben a legnagyobb publicitást. Ez érthető, hisz a tanárok pénztelensége köztudomású, és részint ezért, részint más okokból a tanárszakma presztízse az utóbbi évek, évtizedek során finoman fogalmazva is jelen- tősen csökkent. De most akkor már érdemes tanárnak menni?

A tanároknak most már jó lesz?

Életpályamodell pro és kontra

Ez most egy eldöntendő kérdés?

A válasz ugyanis nem olyan egyszerű, mivel maga a pedagógus életpályamodell jó- val több egyszerű fizetésemelésnél. Rövi- den: növekedett a fizetés, de növekedett a kötelezően letanítandó/iskolában töltendő órák száma is. Megszűntek bizonyos pót- lékok, de úgy tűnik, hogy egységessé vált a tanárok fizetése az egész országban.

Létrejött (vagyis még nem egészen) a Ma- gyar Pedagógus Kar és megszületett a pedagógusok minősítési rendszere (ami minőségbiztosítási szempontból nem fel- tétlenül rossz), de tanfelügyelők fogják el- lenőrizni a tanárok munkáját az órákon és azokon kívül is. Kellett a változás?

Elnézve a nemzetközi képességvizsgákon rendre alulteljesítő magyar diákokat, a pe- dagógusszakma presztízsének meredek zuhanását, a pályaelhagyók óriási és a pá- lyát választók rendkívül alacsony számát, valamint az iskolákban kényszerből tanító enervált, depressziós, sőt sokszor kiégett pedagógusok semmi jót nem ígérően magas arányát, a válasz határozott igen.

De mi ez az életpálya?

Tömören fogalmazva egy rendszer, mely- ben szabályozva van a pedagógusok elő- menetele. Az előmenetelhez a tanítással eltöltött idő növekedése, minősítő vizsga letétele, illetve pluszképzettségek (pl.

szakvizsga) megszerzése szükséges.

Mostantól minden diplomáját megszerző tanár elsőként gyakornoki státusba kerül majd, ahonnan minősítő vizsgával kerülhet át először a pedagógus I., majd pedig pe- dagógus II. kategóriába, illetve opcionáli-

san mesterpedagógussá (szakvizsgával) vagy kutatótanárrá (pl. nevelő-oktató munkájának ellátását közvetlenül segítő doktori címmel) is válhat. Kötelezően csak a pedagógus I. és a II. minősítési eljárásá- ban kell majd részt venni, de az ismétlő- vizsgán kapott ’nem felelt meg’ minősítés esetén a tanár közalkalmazotti jogviszonya a „törvény erejénél fogva” megszűnik.

Miért jó ez? Azért, mert a minősítési rend- szerhez és a magasabb kategóriákhoz magasabb bér tartozik, így például peda- gógus II. kategóriába tartozóként akár a bruttó 300.000 forintos fizetés sem el- képzelhetetlen. Arról nem is beszélve, hogy a tervek szerint a hosszú ideje pályán lévő pedagógusoknak például több sza- badnap fog járni. Jól hangzik?

Megvalósult most ez?

Nem egészen. A Klebelsberg Iskolafenn- tartó Központ (tehát az állam) által fenntar- tott iskolákban egységesítették a pedagó- gusok bérét, vagyis eltörölték a jelentős egyéni különbségeket mutató pótlékok (pl.

helyettesítés, túlóra, vizsgáztatás) rend- szerét, és egységesen megemelték mindenki alapbérét 34%-kal. Így azonban elő- fordulhat, hogy a legaktívabb tanárok adott esetben kevesebbet fognak keresni, mint eddig, mert mondjuk az egységes 34%-os növekmény nem fedezi a hajdani pótlékok összegét. A nagyobb probléma mégis az, hogy egyfelől a 34% a 2011 végi köznevelési törvényben ígért emelés- nek kb. a fele, másfelől csak 2008 óta 31,2%-kal inflálódtak a tanári fizetések.

Egyébként az emeléssel munkateher-nö-

vekedés is járt, a korábbi 22-ről 26-ra emelkedett a kötelezően „nevelési-oktatá- si” tevékenységgel töltendő órák száma, további 6 órát kell kötelezően az iskolában tölteni (pl. helyettesítéssel, amiért az új rendszerben nem jár pótlék). Marad tehát 8 óra (a korábbi 18 helyett) javításra, ad- minisztrációra, órára való készülésre (mie- lőtt bárki azt hinné, ez elég, gondolja végig, mennyi idő csak végigolvasni 33 gimna- zista irodalomesszéjét). Reálértéken akkor hol is tartunk?

Ráadásul a most pályán lévő tanárok mindegyike automatikusan a pedagógus I.

kategóriába került, leghamarabb 2014- ben kérheti a minősítési eljárásban való részvételét, majd pedig ezt követően ke- rülhet vissza korábbi státusába. Plusz mindenki kötelezően tagja lett az ún.

Nemzeti Pedagógus Karnak, ami jól hangzik, csak semmit sem lehet egyelőre tudni róla, mint ahogyan arról sem, hogy miként fog működni a tanfelügyelet. A pedagógu- sok minősítésével kapcsolatban pedig so- kakban felmerül a kérdés, hogy vajon mennyire fognak a minősítő bizottságok az azokban helyet kapó iskolaigazgatók befolyása alatt állni (tehát, aki rosszban van az igazgatóval, az repül-e).

Jó lett volna ezekkel kapcsolatban előadá- sokat tartani, tájékoztatni, megnyugtatni, kételyeket oszlatni. És nem kapkodni. Mert az alapkoncepció, miszerint minőségi munkáért versenyképes ellentételezést és biztos jövőképet kell kínálni a tanároknak, mindenképp támogatandó.

Kovács Dávid Attila

(9)

Bolognai rendszer OFF

Az „régi-új” osztatlan tanárképzés

Az Erasmus programban 33 európai ország vesz részt. A magyar hallgatók elsősorban Németországba, Spanyolor- szágba, Franciaországba, Olaszországba és Hollandiába pályáznak, míg hozzánk Németországból, Törökországból, Franciaországból, Spanyolországból és Romániából érkez- nek a legtöbben.

Az ösztöndíjasok száma évről évre növekszik, a 2011- 2012-es tanévben rekord számú hallgató vett részt a programban. 4361 magyar diák utazott egyetemi ta- nulmányokra, illetve szakmai gyakorlatra Európa kü- lönböző országaiba, és kiemelkedően sok külföldi diák döntött Magyarország mellett is. Tavaly 3757 hallgatót fogadtak magyar egyetemek, valamint cégek és vál-

A legnépszerűbb Erasmus országok térképe

Lehet szidni a bolognai típusú kétszintű tanárképzést és lehet lelkesedni is érte, egy azonban biztos: 2013 szeptemberétől újra a „régi rendszerben”, vagyis osztatlan képzésben tanulnak majd a leendő pedagógusok.

Hat éve annak, hogy 2006-ban Magyaror- szágon is bevezették az angolszász felső- oktatás rendszerén alapuló bolognai rendszert, mely kettéválasztotta az addig egyosztatú magyar pedagógusképzést. Az már az indulásnál nyilvánvaló volt, hogy pusztán alapdiplomával senki sem fog tudni a közoktatás semmilyen szintjén el- helyezkedni (elméletben, a gyakorlat és a tanárhiány persze mást mutat bizonyos vi- dékeken), ezért a tanításhoz mindenképp kellett a mesterdiploma. A kétciklusosság- nak talán annyi értelme volt, hogy 3 év után mindenki eldönthette, valóban meg- felelő-e neki a tanári pálya.

Ugyanakkor az is igaz, hogy a tanári mes- terképzésben jelentős hátránnyal indultak azok, akik alapszakon „mindössze” mino- rosként tudták elsajátítani egyik szaktan- tárgyuk alapjait, főleg azért, mert a tanári mesterképzés már általában nem a konk- rét tudásanyag bővítésére koncentrált, hanem inkább arra alapozva szakmódszer-

tani ismereteket adott. Az eredmény itt is kétszakos tanár lett, de sok esetben egyenlőtlen tudásanyaggal felvértezve.

Ezzel a folyamattal kíván szakítani a tanár- képzés új, osztatlan rendszere: a leendő tanár mindkét szakját, szakmódszertannal együtt és pedagógia-pszichológiai isme- retekkel kiegészítve tanulja az úgynevezett

„közös tanárképzés” hat féléve alatt, majd pedig eldöntheti, hogy mely szakját, mely iskolatípusban (általános vagy középisko- lai szinten) kívánja tanítani, így döntésétől függően további 2, 2,5 vagy 3 év vár rá a felsőoktatásban. Kiemelten fontos, hogy a választási lehetőség továbbra is adott, hisz egyrészt 2 félév után bárki „kicserélheti”

egyik szakját (feltéve, ha az új választásra a felvételi eljárásban bejutott volna) és – bár jelenleg még nem tisztázott a hogyan- ja – valószínűleg arra is lehetősége lesz minden osztatlanosnak, hogy diszcipliná- ris, tudományos vonalon folytassa tanul- mányait.

Horváth Balázs, az ELTE BTK HÖK tanár- képző referense a PBÚ érdeklődésére ki- fejtette, „viszonylag zökkenőmentesen in- dult az új tanárképzés, amely inkább csak szerkezetében mutat változást, hiszen a képzés első fele nagy átfedést mutat a diszciplináris és a régi bolognai tanárkép- zéssel is”. Balázs szerint kiemelten fontos az, „hogy a leendő tanárok a saját szakte- rületeiken közel ugyanazt a tudományos képzést kapják, mint a nem tanár szakos társaik, hiszen biztos szakmai tudás nélkül nincs hiteles pedagógus. Reméljük, hogy az új rendszer a várt módon, rugalmasan és gördülékenyen tud majd működni.” – zárta mondandóját.

Kovács Dávid Attila

lalkozások az Erasmus program keretében.

Európai szinten a résztvevők száma mostanra elérte a há- rommilliót. Ennek megünneplésére az Európai Bizottság minden országból kiválasztott egy-egy diákot – Magyaror- szágon a hárommilliomodik Erasmus hallgatót a Corvinus Egyetemen tanuló Nyilasovits Lilla képviseli, aki Belgium- ban vett részt hét hónapos szakmai gyakorlaton.

A program hazai koordinációját a Tempus Közalapítvány végzi. További információ: www.tka.hu

(10)

Amikor megtudtam, hogy Amszterdamban, a Vrije Universiteiten tölthetem az őszi félévemet, mindenki hevesen elkezdett ka- csintgatni, Hollandia, mi? Egyszer már voltam itt, de csak két napot, úgy gondoltam, tudom, mi vár rám, de annál sokkal több élményt tud nyújtani egy város, mintha csak turistaként látja az ember.

Erasmus első hónap

Kalandozások Hollandiában

Busszal jöttem, mert nevetségesen olcsó volt a jegy, és a csomagokért sem kellett külön fizetni, amit persze mondanom sem kell, jól jött, ugyanis jól megpakol- tam mindet: egy nagy bőrönd, túrazsák, kistáska. A pakolás előtt két héttel már elkezdtem gyűjteni a szobám közepére a holmikat, hogy ne az utolsó pillanatban derüljön ki, ha hiányzik valami. Csak néz- tem az egyre növekedő cucckupacot: á, simán be fog férni. Hát, annyira simán nem fért be, hogy a télikabátomat és a téli bakancsot postán küldték utánam Anyukámék. Szerintem jobb is volt a busz, mert a 22 óra ücsörgés egy kis át- menetet jelentett a két ország, a két élet között.

Mivel volt szállásom, nem féltem tőle, hogy mi vár rám, csak nagyon izgultam, hogy milyen lesz. Azt azért el kell mondani, hogy a piszkos anyagiakkal az egyetem nem nagyon tud segíteni, mert a szállásomat már júniusban le kellett fog-

lalnom (a kollégiumban), és augusztus elsejéig ki kellett fizetnem előre 3,5 hó- napot, az első utalást pedig csak egy hó- nappal később kaptam, tehát körülbelül 350.000 forintnyi euró lógott addig a le- vegőben. Ja, igen, itt nem annyiba kerül a kollégium, mint otthon. Mivel én még sosem voltam kolis, ez az egész élmény új volt, hamar összeszoktunk a többiek- kel, tizenöten lakunk egy háromemeletes házikóban, közös a konyha, és minden emeleten van fürdőszoba, WC. A társa- ság nagyon színes, de pont ettől élvezem annyira, a lakótársaim között van görög, indonéz, kínai, francia, német, és még sokan mások. Sajnos a nyugat-európai- ak hajlamosak a koszos edényt a csap- ban hagyni, ami elég idegesítő szokás.

Nagyon vártam, hogy elkezdődjön az egyetem, mert a megérkezés utáni két hét egy nagy bulispirálba rendeződött össze, sosem tudtam, hogy mikor fogok hazaérni, így a Skype-randik is nehézke-

sen indultak. Az itteni Erasmus fogadóbi- zottság (az ESN- VUniverse) a kocs- matúrától kezdve a sportnapig mindent megszervezett ne- künk, valamikor nagyon, valamikor ke- vésbé lelkesen. Az még hozzátartozik, hogy mindenért fizetni kell (és nem is keveset), a legdurvább, hogy a szórakozóhe-

lyeken a mosdóhasználatért is pénzt kér- nek, ami különösen kellemes, ha az ember alkoholt fogyaszt.

Az óráimat azért vártam, hogy azokat a dolgokat, melyeket otthon megtanultam egy „kelet-közép-európai” nézőpontból (a nyugat-európaiak nem használják a

„közép” jelzőt), most láthassam egy má- sik oldalról is. A tanév beosztása egyéb- ként itt teljesen eltérő, kezdve azzal, hogy minden tárgy 6 (!!!) kreditet ér, és az őszi félév három részre van bontva: szeptember-október, november-december és ja- nuár. Minden rész külön van, vizsgával a végén, az első két részben 2-2, a harma- dikban egy tárgyam van. Heti kétszer vannak az előadások, és rengeteget kell rájuk készülni a maradék időben.

Mivel Amszterdamban vagyok, termé- szetesen vettem egy biciklit, villamoson összesen egyszer ültem, mert közel van a belváros, és nem is esik (egyelőre) any- nyit az eső, mint mondták nekem, de azért van egy jó kis vitorlás dzsekim. Min- den hétre jut egy múzeum, ami teljesen más élményt okoz, mint a turista rush múzeum- és városnézés. Beiratkoztam egy holland kurzusra, ami a jövő héten kezdődik, ingyen tartja egy férfi a köz- könyvtárban (ahonnan egyébként nagyon jó a kilátás, ezt sem tudnám, ha turista lennék).

A Heineken gyár helyett a kisebb sörfőz- déket érdemes látogatni, negyedannyi a belépő és négyszer olyan finom a sörük.

Szerencsére most süt a nap, a vizsgák réme sem fenyeget még, és a repülője- gyem is megvan a karácsonyi szünetre.

Utóiratban annyit üzennék, hogy aki te- heti, próbáljon pályázni februárban, bár- hová.

Boda Daniella

(11)

„Trenger du pose?”

Az őszi félév megkezdődött. A régi motoros hallgatók és a friss gólyák elárasztották a BTK campusát, a TreffOrt Kertet, a Könyvtár Klubot és nagy örömök közepette a tantermeket is. Ez a látvány számomra mindig felemelő volt, ám idén az évkezdést pár ezer kilométerrel messzebb él- hettem át – méghozzá Norvégia egyik kicsiny, gyönyörű városkájában, Bergenben. Élmények következnek egy Erasmus útról.

Sokszor komikus, hogy milyen kérdése- ket tesznek fel az embernek, ha egy olyan városban él és tanul, ami Európa periférikus részén helyezkedik el. Nagy kedvenceim a „Láttál szarvasokat, je- gesmedvék is vannak?” vagy az utalá- sok a hidegre és a drágaságra, ugyanis sokak képzeletében így él Norvégia. Nos, bergeni tanulmányutam előtt volt sze- rencsém Oslóban tölteni pár hetet, ahol szinte végig napsütéses időnk volt, ekkor már kezdtem azt hinni, hogy rácáfol- hatok a hideggel kapcsolatos vádakra.

Ezután jöttem Bergenbe, ahol szinte mindig esik az eső, és ez nem tréfa. Vi- szont az egyik legszebb dolog ezekben a norvég városkákban, hogy ha egyszer kisüt a nap, az annyira szép és kellemes, hogy kárpótol mindenért. De ennyit az időjárás-jelentésről.

Szarvast nem láttam, és jegesmedvék sincsenek, viszont ha megkérdezik tő- lem, hogy mennyi norvégot tanultam eddig, mindig a „Trenger du pose?” ugrik be. Talán ezt sajátítottam el elsőnek. Ami azért is volt vicces, mert a dialektusuk miatt az első vásárlásaimnál fogalmam sem volt, mit kérdeznek tőlem, csupán erősen bólogattam, és mindig sok szaty-

rot kaptam. Mint kide- rült, azt jelenti, kérek-e szatyrot. Bár sokat tanultam eddig, és az iskola- padba is hamar beültet- tek minket, nem ez lenne a legfontosabb, amit kiemelnék az Eras- mus úttal kapcsolatban.

Norvégia fantasztikus hely, azon belül Bergen pedig különösen hangulatos, hiszen hét hegy veszi körül, és egy fjordban nyugszik a város. Már amikor nyugszik. Ha valakinek olyan tévképzete lenne az országról, hogy itt mindenki jól él és boldog, minden tiszta és tökéletes, az téved. Itt is rengeteg koszos rész van, a cigi csikkeket és a snus maradványo- kat néhol meg se lehet számolni. Az emberek eléggé zárkózottak, nem túl udva- riasak, és nem részesítik kiváltságokban a „gyengébb nemet” vagy az időseket.

De ez mind úgy szép, ahogy van, és első látásra bele is szerettem. Az emberek nem túl csevegősek, de ha jobban meg- ismered őket, nagyon kedvesek és oda- adóak. Engem nem zavar, ha tömegköz- lekedés közben nem kell jópofiznom senkivel. Az udvariatlanság pedig nem feltétlen az, aminek látszik, csupán itt a nőket egyenrangúként kezelik, és ez azzal is együtt jár, hogy „becsapják” előttük az ajtót. Az emberek nagy része fitt és szeret sportolni, beleértve az idősebb korosztályt is, így nem igénylik, hogy pá- tyolgassák őket. Az a rész, hogy jól él- nek, pedig általában igaz is.

A kiutazásom előtt meg voltam róla győ- ződve, hogy itt, az Erasmuson nem fogok sokat eljárni bulizni, elvégre Norvégia

olyan nyugis, így főként tanulni és olvasni fogok a szobámban. Nos, ennek totá- lisan az ellentettje történt, hiszen már az első héttől fogva remek bulikat szervez- tek nekünk, és nagyon jó társaságok alakultak ki. Lassan többet bulizok itt, mint otthon… A bulizáshoz még annyit hozzátennék, hogy förtelmes norvégok- kal egy szórakozóhelyen táncolni, mivel főként a tömegről és a lökdösésről szól – persze nem szándékosan. Azt hiszem, itt egy magyar az első negyed óra után verekedésbe kerülne. De ehhez is hozzá lehet szokni, nekem is sikerült. Bergen általában péntek és szombat este bulik- ba fullad, és az utcák megtelnek táncolni vágyó, enyhén illuminált fiatalokkal.

Ilyenkor mindig pesties érzés fog el.

A buliturizmust félretéve az Erasmus út és a Bergeni Egyetem új kapukat nyitott meg előttem, sokkal szélesebb lett a lá- tóköröm. Új metódusokat ismertem meg, mind az oktatásban, mind a taná- rok hozzáállásában, ami rendkívül érde- kes számomra. Nagyon szeretek itt egyetemre járni, bár minden reggel egy kisebb hegyre kell „felhikingolnom” érte.

Persze hiányzik Magyarország és az ELTE, és várom az első közös találkozó- kat és az olcsó italozásokat a magyar barátaimmal. Lényegében elmondha- tom, hogy az Erasmusnak köszönhetően életem egyik legnagyobb kihívását és legszebb félévét teljesíthetem. Sok elin- téznivaló és bosszúság jár vele, de teljesen megéri. Rengeteg új élményt és ba- rátot szerezhettek, és ami a legfontosabb: önállóak és erősebbek lesztek. Hiszem, hogy ez egy önismereti próba is.

Sikeres félévet kívánok mindenkinek, a tél pedig közeleg, így hamarosan ismét egyként járkálhatok az ELTE-sek közül a campuson.

Juhász Gréta

(12)

A Kárpát-medencei magyar felsőoktatási térről

avagy hogyhogy tanulnak Kolozsváron budapestiek?

Érdekes kérdés, igaz? Mi vesz rá egy budapestit vagy egy kiskőrösit arra, hogy tanul- mányait Kolozsváron vagy épp Komáromban kezdje el vagy folytassa? Vajon mit je- lent az, hogy Kárpát-medencei magyar felsőoktatási tér, és mi köze van ehhez az EL- TE-nek és azon belül az ELTE BTK-nak, vagy akár a hallgatói önkormányzatoknak?

alacsony száma vagy egyszerűen csak a költségtérítés jóval alacsonyabb volta miatt valamelyik külhoni, magyar nyelven (is) oktató felsőoktatási intézményben tanul tovább. Példának okáért a Marosvásárhe- lyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ál- talános orvosképzésének tandíja jóval alatta marad a SOTE-énak, miközben a képzés színvonala ugyanolyan magas, sőt, a városban még a tömegközlekedés is ingyen van a hallgatóknak.

És hogy miért fontos ez az ELTE-nek és azon belül is a bölcsészkarnak? Azért, mert a helyi, kari hallgatói önkormányzat – anyaországi partnerszervezeteivel szemben – egyedülálló módon, már lassan egy évtizede működtet kiváló formális és informális kapcsolatokat a Kárpát-medencei magyar hallgatói és diákszerveze- tekkel, valamint ifjúsági szövetségekkel.

Így tehát egyedülálló módon, hatalmas versenyelőnnyel tudunk beszállni a Kár- pát-medencei felsőoktatási térben folyó, intézmények közötti versenybe, mindenki- nél hamarabb köthetünk együttműködési- és partnerszerződéseket külhoni egyete- mekkel és karokkal, így mindenkinél hamarabb használhatjuk ki a Kárpát-me- dence egységesülő felsőoktatásának elő- nyeit.

Kovács Dávid Attila óriási összegekre gondolni, az összeg kö-

rülbelül az anyaországi felsőoktatási állami hozzájárulás 2%-ának felel meg) létreho- zott külhoni magyar egyetemek, például a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegye- tem vagy a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. Ezzel párhu- zamosan a legtöbb, külhonban működő állami fenntartású egyetemen magyar tannyelvű szakok (is) indultak. A piac tör- vényszerűségei szerint a kereslet megte- remtette a kínálatot. Nem véletlen, hogy a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegye- temen ma már a vegyészmérnökségtől a koreai nyelvig mindent lehet magyarul tanulni.

Ha nem nézzük az országhatárokat, akkor a helyzet kicsit a 20. század elejéig tartó állapotokra hajaz. Az egyszeri révkomáro- mi – ha Győrbe nem vették fel – jelentkez- het és tanulhat (az egyébként a szom- szédban található) komáromi Selye János Egyetemen. A képzés nyelve magyar, az egyetem magyar, az évfolyamtársak ma- gyarok, sőt még a város is zömében magyar.

Versenyelőny nálunk

És ezzel máris létrejött a Kárpát-medencei felsőoktatási tér, melynek legfontosabb eleme az, hogy ma már nem kizárólag egyirányú, vagyis a határon túli területek- ről az anyaország felé tartó hallgatói mobi- litás figyelhető meg a magyar anyanyelvű hallgatók körében, hanem ennek fordított- ja is, sőt, egyre inkább ez a jellemző. Egyre több magyarországi végzős dönt ugyanis úgy, hogy például a jogi vagy gazdasági képzésekben tapasztalható magas pont- határok, az államilag támogatott helyek Hallgatói mobilitás tegnap és ma

Nem árulunk el nagy titkot akkor, ha leír- juk: a 20. század elejéig teljesen termé- szetes volt az, hogy egy pápai adott esetben Pozsonyba, míg egy nyíregyházi Kolozsvárra ment egyetemre. Aztán jött a világégés és a Kárpát-medencei (magyar) gazdasági, kulturális, valamint oktatási

„tér” feldarabolása, megszüntetése. Haj- dani egyetemeink áttelepültek az anyaor- szágba (pl. Szegedre és Pécsre), miköz- ben az utódállamok az elszakított területeken új felsőoktatási intézményeket alapítottak vagy „rátelepedtek” a régi, nagy múltú magyar intézményekre.

A külhonban élő magyar fiatalok anya- nyelvükön való továbbtanulásának lehető- ségei így folyamatosan szűkültek, a helyzet még a rendszerváltást követő néhány évben sem változott gyökeresen.

Ki segít?

Az ekkoriban regnáló magyar kormányok – egy ideig – úgy gondolták, hogy a külho- ni magyar nyelvű felsőoktatásban tapasz- talható mostoha körülményeket úgy lehet legegyszerűbben kiküszöbölni, ha az anyaország kedvezményeket biztosít, ösz- töndíjakkal támogatja a határon túli ma- gyarok hazai egyetemeken való továbbta- nulását. A 90-es évek elejére-közepére jellemző folyamat járulékos következmé- nye azonban az lett, hogy „eltűnt” a magyar anyanyelvű értelmiség külhonban, hisz döntő többségük Magyarországon te- lepedett le.

Paradigmaváltás következett, mégpedig a külhoni magyar egyetemalapítások kor- szaka. Sorra jöttek létre az anyaország költségvetési forrásaiból (itt azért nem kell

(13)

Szenvedünk, de legalább nem is várunk mást

Bizonytalannak látjuk a jövőt, nem bízunk semmiben, passzívak vagyunk, és ha éppen ráérünk, a képernyőt bámuljuk – ilyennek mutatja a 15-29 éves fiatalokat a Magyar Ifjúság 2012 című ta- nulmánykötet. A nagymintás felmérés a hazai fiatalok gondol- kodását és az élet különböző területeihez való hozzáállását vizsgálja, 2000 óta immár negyedik alkalommal.

Csöndben vagyunk, szenvedünk, de nem gondoljuk, hogy jobb lesz. A 15-29 éves korosztályt vizsgáló Magyar Ifjúság 2012 felmérés 8000 fiatalt kérdezett politikáról, párkapcsolatról, munkáról és szabadidő- ről. Az ingyenesen letölthető tanulmány- kötet nyolc nagy témakörben mutatja be az ifjúságkutatás eredményét, de már a köszöntőben leszögezi, hogy korunk fiatal- jai általában bizonytalanok az értékválasz- tásban, félnek az elkötelezettségtől, rá- adásul nem látnak maguk előtt stabil jövőképet sem. Ezek után nem meglepő, hogy a felmérés szerint a fiatalok a mun- kanélküliséget és a létbizonytalanságot tartják a legégetőbb problémáknak, mi- közben háttérbe szorultak a droggal vagy az alkohollal kapcsolatos gondok, amelyek a korábbi években jobban foglalkoztatták az ifjúságot.

Nem bízunk, hát hallgatunk

A kutatás kimutatta, hogy a mostani 15- 29 évesek korántsem alkotnak lázadó ge- nerációt. A válaszadók fele elfogadja szülei értékrendjét, és 33 százaléka közömbös a kérdésben. Ha nem is lázongunk, a közin- tézményekbe vetett bizalmunk állapota nem túl szívderítő. 2008-ban még az Al- kotmánybíróságról, a köztársasági elnök- ről és a polgármesterről is pozitívan véle- kedtek a megkérdezettek, mostanra viszont óriásit zuhant ezen intézmények megítélése. Amúgy is a negatív tarto- mányban volt, de még tovább csökkent a kormányba, az országgyűlésbe, valamint a bankokba vetett bizalom.

Az elégedetlenség ellenére a fiatalok nem

szívesen szerveződnek: a közéleti passzi- vitás és a demokratikus részvétel bizony- talanságai nagy problémát jelentenek. Az ifjúság társadalmi közérzete folyamatosan romlik, de közben mégsem alakul ki politi- kai generáció. A megkérdezettek 57 szá- zalékát egyáltalán nem érdekli a politika, és csak két százaléka tanúsít iránta foko- zott érdeklődést.

Képernyő-társadalom

Ami a fiatalok szabadidejét illeti, kiderült, hogy a többség szeret a barátaival lógni, de legszívesebben az internetet használja, amikor ráér. 2008-ban még a tévé domi- nált, mára viszont az internet vette át a he- lyét a legnépszerűbb elfoglaltságok listá- ján. A szabadidős elfoglaltságok között többségben vannak a passzív tevékenysé- gek, de csökkent a zenehallgatásra, a sportolásra és az olvasásra fordított idő is.

A 15-29 évesek nagy része a könnyű mű- fajokat részesíti előnyben, olyannyira, hogy

60 százalékuk még sosem volt múzeum- ban vagy színházban. Érdekes, hogy a ze- nehallgatás abszolút háttérbe szorult: az ifjúság negyede sosem tölti ezzel az idejét.

A kutatók összességében képernyő-társa- dalomnak nevezték el a korosztályt, amelynek a tévé és a számítógép a leg- meghatározóbb szabadidő-eltöltési esz- köze. Ennek ellenére is figyelemre méltó viszont, hogy a számítógéppel, internettel és mobillal való ellátottságunk lassabban nő a korábbi években tapasztaltnál, a já- tékkonzolok, digitális fényképezőgépek és zenelejátszók elterjedése pedig drasztiku- san csökkent. Utóbbi oka elsősorban az lehet, hogy az általuk betöltött funkciókat manapság egyetlen eszköz, az okostelefon egyesíti, amivel a megkérdezettek 31 szá- zaléka rendelkezik. A fiatalok médiahasz- nálati szokásait vizsgálva kiderül, hogy az e-mail, az sms és a Skype használata is visszaesett, az otthoni polcon levő könyvek becsült száma pedig több mint 50 száza- lékkal csökkent.

Házasodnánk és gyereket is akarunk A felmérés vizsgálta a fiatalok családi éle- tét és az erre vonatkozó terveit is. Kiderült, hogy a fiúk felének általában 20 éves ko- rára, a lányok 50 százalékának pedig 18 éves korára volt már legalább egy barátja vagy barátnője, igaz, a megkérdezettek 24 százaléka még sosem volt kapcsolatban.

A többség – különösen a nők – továbbra is szeretne házasságban élni, de az általá- nos vélemény szerint az élettársi kapcsolat semmivel sem ad kevesebbet, mint a há- zasság. Ami a gyerekvállalási terveket illeti, a legtöbben két gyermeket szeretnének, akik viszont nem terveznek családot alapí- tani, általában az anyagi nehézségekkel indokolják döntésüket.

A fiatalok bizonytalanságáról, bizalom- vesztéséről és passzivitásáról tudósító ta- nulmánykötet a kutatopont.hu oldalon ér- hető el, ahol a fentieken túl részletes diagramokon ismertetik az eredményeket.

Szurovecz Illés

(14)

Lányok, figyelem!

Olyan nincs, hogy valaki az élete során nem fázik fel legalább egyszer. Nem is kell hoz- zá miniszoknyában lenni télen, elég csak picivel vékonyabb cipőt felvenni. Én már fáztam fel strandon 33 fokban is, úgy- hogy a következő gyógyfüvekre kimondottan esküszöm. Há- rom a magyar igazság: cickafark, apróbojtorján, orvosi medve- szőlőlevél. A cickafark főként női hasi fájdalmakra jó, emellett gyulladáscsökkentő és antibiotikus hatása is van. Alkalmazha- tó forrázatként is, de ülőfürdőnek is hasznos. Az apróbojtorján – népies nevén párlófű – teája nemcsak finom, de remekül szolgál a húgyhólyag panaszaira, megelőzhető vele a veseho- mok és vesekő képződése. Az orvosi medveszőlő teát a tudo- mány kiegészítő terápiaként ajánlja a hólyag- és vesebetegsé- gekben. Ajánlott még epekőbántalmak esetén, valamint baktériumok okozta enyhe húgyúti fertőzésnél. Ebből a három fajta gyógynövényből szoktam venni egy-egy csomaggal, ösz- szekeverem őket és kúraszerűen iszom. Vizelethajtó, gyulla- dáscsökkentő, pont, ami a megfázás ellen tökéletes.

A kamillával

kezdem, mert szinte már nincs olyan ember, aki ne ismerné a kamilla csodálatos erejét. A legtöbbek gyomorpana- szokra, görcsoldásra, gyulladáscsökkentésre és emésztésser- kentésre használják. Langyosan a hajra öntve és bedörzsölve pedig szőkítő hatású. Ha kamillát vásárolsz, csakis egyben szárított virágokat vegyél, mert a filteres változatnak maximum nyugtató hatása van.

Hallottál már

az izlandi zuzmóról? Ha torokfájós vagy, itt az ideje, hogy beszerezz egy csomaggal. Az egyik legkedveltebb nö- vény tüdő- és torokpanaszokra. Különösen a száraz köhögés és a kezdődő influenzás fertőzés gyógyítására alkalmas, de gyomorrontás, étvágytalanság vagy betegség utáni gyenge állapot esetén is bevált szer. A kellemes teaíz nem garantált, mondhatni szörnyű, de inkább iszom ezt, mint köhögjek egész éjszaka.

Eleged van

a Neptunból? Megbántott a la- kótársad? Keveset alszol mos- tanában? Tudom, mi kell ide: citromfű és levendula. Mindkettő idegnyugtató hatású, a fejfájás is elmúlik tőle. Ha az idegesség miatt egy falat sem megy le a torkodon, próbálkozz citromfűvel, remek étvágygerjesztő. A levendulavirágokat pedig gyakran alkalmazzák nyugtalanság, alvászavarok, idegi alapú gyomor- és bélbántalmak kezelésére.

Fontos megjegyezni,

^hogy^eze-

ket a gyógyteákat kúraként kell inni, mert egy idő után akár immunissá is válhat rá az ember. Sokan nem ismerik el a gyógyteák, gyógyfüvek jótékony hatását, jobban bíznak az emberek a masszív antibiotikumokban. Nyilván nem akkor kell a teát meginni, amikor fél lábbal közelebb kerültél a tüdőgyulla- dáshoz. Ezek kiegészítő, illetve megelőző terápiák, tehát ko- moly baj esetén nem szabad a gyógyszert ezekkel helyettesí- teni. Viszont, ami a legfontosabb: csakis úgy működik a gyógynövények hatása, ha hiszel benne, ha úgy érzed, segít rajtad!

Termul Helga

Ősszel

mindenki szalad a gyógyszertárba, hogy beszerezze a leghatásosabb készítménye- ket, antibiotikumot írat fel a háziorvosával. Persze, ez is kell. De van, amikor a kevesebb néha több. Sokan nem ismerik el a gyógynövények pozitív hatását, pedig már ez is trendinek szá- mít az egészséges életmód mellett. Évek óta azt tapasztalom, hogy igenis megéri kipróbálni őket. Azokat a gyógyfüveket szeretném bemutatni, amelyeket én is kipróbáltam, és amelyeket határozottan tudok ajánlani mindenkinek.

Füvezz az egészségedért!

Nyakunkon az október, a november, a megfázások és az influenza kezdeti szakasza. A nyári szünidő alatt elraktá- rozott energia kezd megcsappanni, és itt az ideje az immunrendszerünket fel- erősíteni a téli hónapokra.

(15)

Örüljünk az ősznek is!

Vége a nyárnak, már mindenki túl van a költözködésen, beirat- kozáson, az első napokon az iskolában, és ilyenkor szinte azon- nal szakad ránk a koránkelés, a sok tennivaló és persze a rossz idő. Nagy a kontraszt a napozással töltött nyári délutánok és az esős, ködös szeptemberi napok között, de van jó dolog az ősz- ben is – ráadásul nem is kevés.

Őszi finomságok

A borús őszi délutánokon megesik, hogy az em- bernek semmihez sincs kedve, és maximum az ágyban filmezés jöhet szóba. Egy-egy ilyen na- pot mindenki megérdemel, és ilyenkor nem árt, ha kéznél van valami harapnivaló.

gen fogyaszd!

A sült almát többféleképpen kombinálhatjuk, a kicsit kalóriadú- sabb verziója nagyon ínycsiklandó. Dolgozz össze 20 dkg vajat, ugyanennyi lisztet, 2 evőkanál tejfölt és egy csipet sót. Ha össze- gyúrtad, vékonyra nyújtsd ki, és akkora szeleteket vágj, hogy bele tudd csomagolni az almákat. A gyümölcsöket vágd össze, mag- házukat távolítsd el, és töltsd meg őket gesztenyepürével. Végül göngyöld bele a tésztába. Kend meg a tetejüket tojássárgájával, szurkáld meg és mehet is az előmelegített sütőbe. Fahéjas por- cukorral tálald.

Ha pedig valami könnyebb harapnivalóra vágysz, próbáld ki a szőlősalátát! Vegyél egy fürt szőlőt, egy fej salátát, egy kisebb kígyóuborkát és egy lilahagymát, pár szem olajbogyót, egy evő- kanál szőlőmag olajat és ízlés szerint pár csepp balzsamecetet.

A zöldségeket szeld fel, ha pedig nagy szemű a szőlő, vágd félbe a szemeket. Ezután locsold meg az ecettel és az olajjal, és már kész is. Önmagában is nagyszerű, de pirítóssal igazán laktató.

Az édességek után pedig az ember már csak egy forró itókára vágyhat, és az sem baj, ha kivételesen ez a finomság sem kímé- li a fogakat. Kezdj el melegíteni 3 deci tejet, és szépen lassan oldj fel benne kakaóport. Amikor forr a tej, keverj bele egy kanál Nutellát. A tetejét spékeld meg egy kis fahéjas tejszínhabbal, és már kezdődhet is a filmmaraton!

Lucz Viki Ha nem érzel magadban elegendő kompetenciát a süteménysü-

téshez, ezt az édességet neked találták ki. Gyors, olcsó és a dié- tádnak sem tesz keresztbe. A diós sült alma elkészítése igen egyszerű: fogj négy almát, magházukat távolítsd el, és vágd fel őket négy szeletre. Ízesítsd fahéjjal, majd kend meg darált dióból, mézből és (opcionálisan) mazsolából összeállított krémmel. Ez- után pakold egymásra a szeleteket úgy, mintha össze akarnád rakni az al- mát. Csomagold vajjal ki- kent alufóliába, majd süsd át. Mindenképpen mele- Nincs is szebb látvány az aranyló őszi

napsütésnél, a tikkasztó nyári meleg, a kókadozó növények után igazi felüdülés a szemnek a színesebbnél színesebb levelek látványa. Na meg persze előkerülnek a vadgesztenyék, amik gyerekkorunkban az ősz legjobb játékának számítottak. A lehullott levelek közti szaladgáláshoz pedig soha nem lehet túl idős az ember. Az esti füstös, csípős levegőben pedig nincs is jobb, mint bevackolni egy finom tea vagy kakaó mellé, illatgyertyával párolog- tatni és egy jó könyvet olvasni.

Amihez pedig a nyár túl meleg, az ősz tö- kéletes: egy hétvégi erdei túra, biciklizés, tábortűznél mályvacukor sütögetés. Ilyen- kor lehet igazán hatásos tájképeket csi- nálni, a színek, fények nagyon szép dolgokat tudnak produkálni. A buszozás pedig már nem olyan kellemetlen, mint a 40 fo- kos BKV járatokon, egy hosszabb úthoz pedig jó érzés beülni a fűtött buszba, és az

esős tájat bámulni. Nem utolsó sorban végre felvehetjük a kényelmes, kötött pul- csikat, ha pedig átfagyva érünk haza, egy forró fürdőnél nincs is kellemesebb.

Ilyenkor a természetből is ötleteket merít- hetünk a szobánk és a lakás dekorálásá- hoz, és a borús napokon ez is felvidítja az embert. Az esős, sáros időben az ember csak ledobja valahova a vizes cipőket, de ezt is lehet leleményesen csinálni. Ha egy laposabb fémtálcába színes köveket szórsz, a víz is jó helyre csöpög, és nagyon jól is néz ki. Ha szereted a természetes de-

korációt, fogj pár préselt levelet, és akár vázában, füzérre fűzve díszítheted vele a szobád. Ha pedig egy befőttes üvegre ra- gasztod őket, egyszerűen megoldhatod a hangulatvilágítást, és egy fahéjas gyertya mellett nem is fogsz már a nyári napokon merengeni.

Lényeg a lényeg: a nyári bulik, strand, a sok fagyizás után itt az ideje, hogy össze- kapjuk magunkat a következő szemesz- terre, és elkortyoljunk egy finom teát a ta- nulnivaló mellett.

Lucz Viki

(16)

Környezettudatos takarítás kezdőknek és haladóknak

Tudtátok, hogy a takarításnak is van világnapja? Szeptember 20-a környékén, és mindig hétvégére esik – nem véletlenül. Ennek ap- ropóján jártam utána, mit tehet az ember, ha nem csak lelkesen, de okosan akar nekiesni a ház, a lakás vagy a szobája szebbé tételé- nek.

gyobb felületeket (kádat, mosdókagylót, ablakot) tisztíthatjuk meg. Öblítés és szárazra törlés után pont úgy csillognak majd, mint az „igazi” tisztítószerek hatá- sára.

A konyhapult és a tűzhely takarításához előbb be kell szórni őket szódabikarbó- nával, majd ecetspray-nk segítségével el kell érni, hogy az anyag pezsegni kezdjen. Így gyakorlatilag helyettünk dolgozik, dörzsölés nélkül oldja fel a szennye- ződéseket. Amikor már nem halljuk a bu- borékok pezsgését, elég csak letörölni egy ronggyal, és volt-nincs kosz. Az ecet és szódabikarbóna a csempe tisztításakor is jól jöhetnek, ha pedig eldugult a lefolyó, egy evőkanál szódabikarbóna, két-három evőkanál ecet és egy kanna forró víz ele- gyével érdemes próbálkozni, mielőtt sze- relőt hívunk.

Remélem, sikerült kedvet csinálnom a ta- karításhoz, és világnap ide vagy oda, hét- végén nekiláttok, és adtok egy esélyt ezeknek a szereknek – a környezet hálás lesz érte!

A tisztítószerek piaca hatalmas, hiszen a legtöbben szeretünk tiszta, vagyis kosz, por és vízkőmentes lakásban élni. A reklá- mokban látható szerek azonban többnyire igen erős vegyi anyagokkal érik el a „csík- mentes ragyogást” és az antisztatikus fe- lületeket. Ezek az anyagok pedig sokszor nem csak a piszokra, hanem az egészsé- günkre is veszélyt jelentenek, akár aller- génként, akár hosszú távon jelentkező ká- rosodások okozójaként, érdemes tehát megfontolni: tudunk-e élni nélkülük?

A válasz – és ezzel remélem, nem árulok el nagy titkot – igen. Sőt! Egy közepesen jól felszerelt háztartásban már meg is van

mindaz, amivel kiválthatjuk a bolti tisztító- szereket, így nem kell ezreket kidobnunk ahhoz, ha csak kísérletezni szeretnénk.

A környezettudatos takarítás három alap- anyaggal dolgozik, ezek pedig a citrom, az ecet és a szódabikarbóna. A szó szoros értelmében véve ezek is vegyi anyagok, azonban sokkal barátságosabban bánnak el a piszokkal, mint mondjuk a sósav. Eze- ken kívül már csak egy-két rongyra és víz- re lesz szükségünk – lássunk tehát neki!

A fürdőszobában az ecet és a citrom lesz- nek segítségünkre. Mindkét esetben a sav vízkőoldó hatását használjuk ki: a kifa- csart citrommal a csaptelepeket, míg a

Táplálkozz zölden!

Nem csak vásárolni, takarítani és közle- kedni lehet „zölden”: táplálkozni is! Rá- adásul ez sokszor nem is kerül olyan sokba, mint hinnénk. Elég néhány alap- elvet szem előtt tartani, és máris sokat tettünk környezetünk és szervezetünk egészségesebbé, zöldebbé tételéért.

ves vásárok, de szerencsére a hipermarketek polcain is talált olyasmit, amit jó szívvel meg- vehetett.

Az elsőre őrültnek tűnő ötlet engem is elgondolkodtatott:

lehet, hogy finom a téli padli- zsánsaláta és tavasszal az első doboz spanyol eper, de jó nekem, illetve nekünk, földlakók- nak az, hogy több ezer kilomé- tert utazott, kamionban vagy repülőn, jobb esetben vonaton? Nem, nem jó. A zöld táplálkozás első alapelve tehát az, hogy lakóhelyünkhöz minél közelebbről kell származzon az étel, hogy szállítása minél kevesebb környezetterheléssel járjon.

A másik szempont, amelyet érdemes szem előtt tartani, az a csomagolás. Még ha nem is áll módunkban a drágább bioélelmiszerek megvásárlása, minden- napi csemegéink közül is jobb, ha az egyesével csomagolt helyett a multipackot Egyik ismerősöm nemrég érdekes diétába

kezdett, noha egy dekát sem szeretett volna fogyni. 50 km-es diétájával az volt a célja, hogy tesztelje: lehetséges-e úgy vá- sárolni, hogy minden alapanyag a kör- nyékről, jelen esetben 50 km-en belüli tá- volságból származik. Nem volt egyszerű dolga, hiszen amellett, hogy magyar ter- mékeket kellett keresnie, még azt is meg kellett néznie, pontosan melyik városból utazott Budapestre az étel. Elsődleges be- szerzési forrásává vált a piac és a kézmű-

vagy a nagyobb kiszerelést választjuk, illetve ha preferáljuk az újrahasznosítható csomagolóanyagokat – amelyeket az étel elfogyasztása után lehetőleg tudatosan a szelektív gyűjtőkben helyezzünk el.

A harmadik szempont pedig azokat érinti, akik otthonról hozzák az ennivalót: ha lehet, használjunk dobozt! Az elsőre kisis- kolásnak ható uzsonnás dobozok ugyanis többször használhatóak, mint a műanyag- vagy alufólia, amelyet minden nap kido- bunk, hosszú távon pedig olcsóbbak is.

Végezetül pedig egy találós kérdés: tudjá- tok, miért hagyta abba az ismerősöm az 50 km-es diétáját? Mert kiderült, hogy Túró Rudit lakóhelyének 50 km-es körze- tében egy cég sem gyárt. Érdemes tehát odafigyelni arra is, hogy kezdeti lelkese- désünk ellenére is csak olyan változásokat vállaljunk be, amelyeket hosszú távon is be tudunk építeni a mindennapjainkba.

VJ

(17)

Van WiFi az ELTE-n.

De miért nem tudok csatlakozni?!

a WPA verziója, valamint a titkosítás típu- sa között.

A harmadik, és valószínűleg legtöbbek ál- tal használt WiFi hálózat az ELTE nevű, amelynek használatához WiFi azonosítást kell igényelni az Ügyfélkapun keresztül (ugykezelo.elte.hu). (Ugye, milyen jó, hogy az „ELTE Guest”-en keresztül ez elérhe- tő?) A Neptun kóddal és jelszóval történő bejelentkezés után néhány jól követhető lépésen át megkaphatjuk Caesar azonosí- tónkat és beállíthatjuk jelszavunkat, amellyel ezután már könnyedén be is lép- hetünk majd az ELTE-s WiFibe.

Okostelefonon és táblagépen általában a bejelentkezési adatok megadása után nem szokott különösebb probléma lenni a csatlakozással, ha azonban a laptopunk rendetlenkedik, érdemes végigolvasni a http://iig.elte.hu/WiFi/beallitasok oldalon található információkat.

Varga Judit Emlékszem, mennyire örültünk, ami-

kor kialakították a campus WiFi lefe- dettségét. Végre nem kell hazáig vár- nom, hogy ránézzek az e-mailjeimre, bármikor leülhetek öt percre netezni, hurrá! Aztán az első örömkitörés után nekiláttam a csatlakozásnak. Nem volt egyszerű, és azóta is látom, hogy az elsősök és az újonnan érkezettek hogyan küzdenek vele. Idén is nehézsé- get okozott jó néhány csoporttársam- nak – így született meg ez a kis összefoglaló.

Az ELTE BTK falain belül rengeteg vezeték nélküli internetes csatlakozási pontot lát- hatunk, ezek nagy többsége azonban vé-

dett, vagy igencsak limitált hatósugarú.

Három olyan hálózat is van azonban, amelyre bárhol, bármikor csatlakozha- tunk.

Az egyik az ELTE Guest nevű, amelyhez bárki csatlakozhat, titkosítás és azonosí- tás nélkül. Innen azonban csak az Infor- matikai Igazgatóság honlapját és az Ügy- félkaput, valamint a NEPTUN tanulmányi rendszert lehet elérni. Sokaknak ez is elég, ha csak órát szeretnének felvenni vagy megnézni, hol is lesz az előadás.

A másik, szintén az egész campust lefedő hálózat az EDUROAM. Ehhez már hitelesí- tés szükséges, azonban nagy előnye, hogy a hálózatot az egyetem polgárai más, az EDUROAM-hoz csatlakozott in- tézményekben is használhatják úgy, hogy a felhasználói névhez megadják a WiFi azonosítójukat és utána írják a @elte.hu-t pl.: felhasználónév@elte.hu. Az egyéb be- állítások hasonlóak, mint az ELTE hálózat esetén, de intézményenként lehet eltérés

Tele van már a… cekkere!

kus heteket, amikor egy-egy nemzet éte- leit, fűszereit, specialitásait ismerhetik meg a vásárlók.

Azok az ismerőseim, akik a TáTK-n is vet- tek fel órákat, a Fehérvári úti csarnokra esküsznek. Az elsőre talán kaotikusabb, sok kisebb árusnak helyet adó piac alacsony árai bizony nem csak az idős nénik- nek, hanem a friss zöldségekre és gyü- mölcsökre vágyó, takarékoskodó egyetemistáknak is vonzóak lehetnek. Ar- ról nem is beszélve, hogy az emeleten ki- mért tej, házi joghurt és egyéb ínyencsé- gek is kaphatóak, a földszinti részen pedig a virágpiac csábítja a lakást dekorálni vá- gyó lányokat.

Nagy előnye még ennek a csarnoknak, hogy egy eldugottabb részén „kimérős”

magos pult is található, ahol az előre cso- magoltnál sokkal olcsóbban lehet meg- venni a szombati házimozizáshoz a mo- gyorót, meccsnézéshez a tökmagot – s

nagy álmunk egyszer összeállítani álmaink diák (akarom mondani: hallgatói) cseme- géjét mazsolával, fenyőmaggal és egyéb finomságokkal.

Szintén a négyes-hatos vonalán található a Rákóczi úti piac, amely a nyár egyik kellemes meglepetése volt számunkra. A kí- nálat ugyan nem olyan széles, mint a fen- tebb említett helyeken, de kisebb mérete miatt hamarabb megtalálható a legszebb vagy legolcsóbb portékát kínáló árus. Ez- által akár olyan gyorsan is végezhetünk a bevásárlással, mintha a jól ismert sarki boltba szaladtunk volna be.

Ha ti azok közé tartoztok, akik nem jártak még piacon, érdemes a fenti három piac valamelyikével kezdeni – ha pedig felépül a négyes metró, egy napba akár mindhá- rom csarnokot belesűríthetitek!

VJ Ha külföldi ismerőseink Budapesten

járnak, egy valamit mindig megjegyez- nek: mennyi itt a piac! Igazuk is van, hiszen a nagyobb tömegközlekedési útvonalak mentén több kisebb-nagyobb csarnok, hétvégenként pedig számtalan alkalmi piac várja a háztáji finomságok után ácsingózókat. De melyik vajon a legjobb?

Ha pesti ismerőseimet kérdezem, jártak-e már itt piacon, szinte mindenki igennel felel. Nem csoda, hiszen az egyetem von- záskörzetében több jól megközelíthető csarnok is található.

A Bölcsészkartól nem esik messze példá- ul a Fővám téri vásárcsarnok, amelyet a CNN Travel idén Európa legjobb piacának választott. Ez nem is meglepő, hiszen nem csak sok-sok finomságot, friss zöld- séget és tejterméket lehet venni, de maga az épület is hangulatos és kulturált. Rá- adásul rendszeresen szerveznek temati-

(18)

Őszi divat - gyorstalpaló

Avagy így lesz a szőrmebundás motoros

A bölcsészkaron több a lány, mint a fiú – tény. A divatelmélet kurzusra indulása óta mindig sok- szoros a túljelentkezés – tény. Hogy mi a divat a gyakorlatban, az már kicsit bonyolultabb, de hogy a cikk után mindenki képben lesz a témá- ban – na ez is tény. Kezdésként vegyük át az őszi trendeket sapkáktól cipőkig!

Az ősznek mindig megvannak a visszatérő adu ászai az öltözködésben, olyan darabok, amelyeket évről-évre elővehetünk a szekrényből: ilyen a skót kockás és a leo- párdminta, a kockás ingek, a monokróm, fekete-fehér színek, a bőrkabát, a bársony és persze a jó meleg pulcsik. Utóbbiból idén a pihe-puha, szőrmés kötött pulcsik törtek fel a trendek közé, de népszerűek a grafikus mintás, feliratos, képregény be- ütésű felsőrészek is. Emellett még mindig azt mondom, hogy egy jó ELTE-s kapucnis pulcsi senkinek a ruhatárából nem hiá- nyozhat! Hamarosan mindent eláraszta- nak a bőrcuccok, de senki ne essen abba a tévedésbe, hogy a bőr az új fekete: se nem új, se nem áll jól minden alakon, egyedül a bőrdzseki az, amivel biztosan nem lehet mellélőni! A motoros dzsekik mellett bejött a szőrmemánia, ezúttal mi- nél színesebb és különlegesebb, annál jobb – ne féljetek kilógni a tömegből! Az eddigieknél erősebben jelen van egy pun- kos, rockos vonal, a 90-es évekbeli grunge: derékra kötött kockás ing, bőr- cuccok, szegecsek, baseballsapkák és szaggatott, feltűrt farmerek egy klasszikus bakanccsal. Emellett az egykor kifejezet- ten pejoratív jelzőnek számító tomboy öl- tözködés is divattá vált, azaz a férfiruhák becsempészése a női ruhatárba: túlmére- tezett zakók, „boyfriend jeans”, minden oversize és úgy néz ki, mintha a barátod szekrényéből kölcsönözted volna – ké- nyelmes, ugye?

A télikabátokban idén négy irányadó tren- det követhetünk (ha akarunk): a katonai stílusú parkákat (még mindig), a férfias szabású, oversize kabátokat (irány a tur- káló!), a cukorkaszínű, rózsaszínes árnya- latokat (nude kiegészítőkkel), és a „dupla- kabát trükköt”, amikor egy ballonkabátra bőrdzsekit húzunk. Tizennégy éves korom óta most érzem úgy először, hogy újra ki-

léphetek az utcára terepmintában – csak a fekete-fehér

csíkosat ne erőltessétek hozzá, mert abból már tavaly télen túladagolást kaptunk! Rá- adásul a függőleges csíkok egyáltalán nem minden esetben előnyösen formálják az alakot, ezért inkább a szemednek, és ne az általánosan elterjedt nézeteknek higgy, mielőtt hazavinnél egy csíkos dara- bot. Helyette – mert azért a fekete-fehér minták variálhatósága is véges – idén a Forma1-es zászlót idéző kockás darabok

hódítanak, remek összhangban a motoros dzsekikkel. Sapkatéren nem kell kidobni a tavaly agyonhordott beanie-ket sem, de ha valami újat szeretnél, ruházz be egy széles karimájú szövetkalapra vagy sofőr- sapkára!

A bőrkabátok mellett a bőrszoknyák is nagy reneszánszukat élik, szinte minden tervező kollekciójában előfordult egy-ket- tő, úgyhogy ha egy vagány, de mégis női- es darabra akarsz beruházni, ezt javaslom!

A kantáros nadrágok hódítása tavasszal kezdődött, de még mindig tart, úgyhogy viseljétek bátran – még jobb, ha sötét ala- pon virágmintás! Ilyenből egyébként a tex-

til hajgumiktól kezdve a blúzokon át a ba- kancsokig minden jöhet – ki mondta, hogy ősszel el kell búcsúznunk a virágoktól?

Ékszerekben a Lanvin divatot teremtett az óriási feliratos nyakláncokkal, illetve a 1970-es évek hangulatát is visszacsem- pészhetjük a ruhatárunkba a garbónk fö- lött viselt vintage nyakláncokkal. Az aktuá- lis retróról emellett még kerek lencséjű napszemüvegekkel is gondoskodtak a ter- vezők. A tavalyi szegecsmánia után most nagyon úgy néz ki, a gyöngyök felé vesz- szük az irányt, akár felsőkön, cipőkön, de még sapkákon is.

Sminkben próbáljátok ki a bronzos árnya- latokat: nagyon jól kiemeli a szemet, és egyaránt viselhető nappali és esti smink- ként is! Egy burgundi, sötétvörös rúzs lehet az instant makeupod az őszi estékre, ha pedig inkább a játékosabb énedet sze- retnéd elővenni, szerezz be egy élénk pin- ket! Hajformázásra újra előkerülhet a szekrényből a kreppelő, ha pedig új szín- ben gondolkodsz, az ombre még mindig divat és az egyik legjobb dolog, ha engem kérdeztek – csak ne otthon próbálkozz vele, mert a nem megfelelő festék nagyon tönkreteszi a hajvégeket!

Cipőfronton a térd fölé érő csizmák nemcsak divatosak, de mindent áldani fogsz értük a télen, ha beszerzel egy ilyet. Emel- lett én a bakancsomtól nem tudok elsza- kadni mostanában – egyszerűen minden- hez megy!

Ennyiben le is tudhatjuk, a kukába vághat- juk vagy követhetjük az őszi trendeket – egy biztos, hogy a tájékozottsággal kezdő- dik a tudatos öltözködés, a többi már csak stílus kérdése!

Helstáb Laura