Az anyag és EM sugárzás kölcsönhatását a spektroszkópiai (spektrokémiai, spektrometriai, stb.) módszerek vizsgálják.
H á k kó i ( i ) ál l l l
Spektroanalitikai módszerek Bevezetés
Hagyományosan a spektroszkópia az anyag (minta) által elnyelt vagy kibocsátott sugárzással foglalkozik, de ma ide szokás sorolni az olyan vizsgáló módszereket is, amelyek elektromos vagy mágneses térrel manipulált részecskékkel foglalkoznak (pl.tömegspektroszkópia, MS).
Leegyszerűsítve, a spektroszkópiai módszerek mindig spektrum-ot rögzítenek, ami alatt olyan grafikont értünk, amely az EM sugárzás
á á é é á á
intenzitását vagy a részcskék számát mutatja az energia függvényében. A spektrumokban a csúcsok intenzitása a koncentrációval, azok pozíciója pedig az anyagi minőséggel függ össze.
Az EM sugárzás fizikai jelenségekben egyfelől a mechanikai hullámokra jellemző tulajdonságokat mutat (visszaverődés, törés,
Bevezetés
interferencia, szóródás, stb.) ezért a hullámokra jellemző mennyiségekkel szokás jellemezni (pl. hullámhossz, frekvencia, sebesség, amplitúdó). Fő különbség azonban a mechanikai hullámokkal szemben, hogy az EM sugárzás nem igényel közeget a terjedéshez.
Az EM sugárzás frekvenciáját a forrás határozza meg, és az állandó marad, függetlenül a közegtől, amelyen a sugárzás keresztül halad. A
Spektroanalitikai módszerek Bevezetés
hullám terjedési sebessége ezzel szemben a közeg anyagi minőségétől és a hullámhossztól függ. Miként a hullámtanban általában, így itt is érvényes, hogy v= ν·λ (ahol v a terjedési sebesség). Vákuumban és levegőbenvnagyon közeli értékc-hez („fénysebesség”).
Másrészről az EM sugárzás olyan jellemzőket is mutat, ami alapján részecskékből (kvantumok, fotonok) állónak kell feltételeznünk. Ez
Bevezetés
szükséges pl. az abszorpciós és emissziós folyamatok értelmezéséhez.
Ezeknél a folyamatoknál az EM sugárzást diszkrét energia adagokat tartalmazóként kell kezelni.
aholha Planck állandó (6,63·10-34J·s)
λ
= ⋅ ν
⋅
=h h v E
A sugárzási teljesítmény vagy intenzitás (P vagy I) a sugárzásnak wattban kifejezett energiája, ami eléri egy detektor adott felületét egységnyi idő alatt. Az intenzitás közvetlenül arányos a másodpercenként kisugárzott fotonok számával.
A spektrokémiai módszerek csoportosítása többféle módon szokásos:
pl. a vizsgált specieszek jellege (pl. atom- vagy
Spektroanalitikai módszerek Bevezetés
molekulaspektroszkópia), a sugárzási folyamatok jellege (pl.
abszorpció, emissziós, stb.), vagy a sugárzás energiája szerint.
A „hagyományos” (nem MS) spektroszkópiai módszerek során a mintát valamilyen energiaközlési forma (hő, elektromos, fény, ü kö é k ké i i k ió) é é i lálj k A i kö lé
Bevezetés
ütközések vagy kémiai reakció) révén stimuláljuk. Az energiaközlés előtt a minta alkotói (atomok, molekulák, stb.) jellemzően a legalacsonyabb energiájú állapotban (alapállapot) találhatók, az energiaközlés hatására pedig gerjesztés következik be.
A spektroszkópiai módszerek által szolgáltatott információ általában a következőmérési módok egyike révén keletkezik:
•emisszió (a gerjesztés megszűnte után kibocsátott sugárzás)
•abszorpció (a gerjesztéshez szükséges energia)
•fotolumineszcencia (az EM gerjesztés hatására kibocsátott sugárzás)
•szórás (a gerjesztő sugárzás vagy részecskék szóródnak)
•tömeg (a gerjesztéssel előállított fragmensek „szétválogatása”)
Emissziós spektroszkópiában a mérendő mintaalkotót elektromos, termikus vagy kémiai energia közlésével gerjesztjük. A
Spektroanalitikai módszerek
Emissziós spektroszkópia – a koncepció
, gy g g j j
gerjesztett állapot megszűnésekor keletkező emissziós spektrumot rögzítjük.
Emissziós spektroszkópia – a mérési séma
Abszorpciós spektroszkópiábana mérendőmintaalkotót egy külső forrásból származó EM sugárzással gerjesztjük A
Spektroanalitikai módszerek
Abszorpciós spektroszkópia – a koncepció
külső forrásból származó EM sugárzással gerjesztjük. A gerjesztés során a sugárforrás saját spektrumában gyengülni fognak azon frekvenciájú (hullámhosszúságú) komponensek, amelyeket a mérendő mintaalkotó elnyelt a gerjesztés során;
ez adja az abszorpciós spektrumot.
Abszorpciós spektroszkópia – a mérési séma
Fotolumineszcencia spektroszkópiában a mérendő mintaalkotót sugárzás kibocsátására késztetjük külső forrásból származó EM
Spektroanalitikai módszerek
Fotolumineszcencia spektroszkópia – a koncepció
sugárzás kibocsátására késztetjük külső forrásból származó EM sugárzással való gerjesztés révén. A rögzített spektrum a gerjesztő sugárzás frekvenciájától (hullámhosszától) függő emissziós spektrum.
Két fontos alcsoport a fluoreszcencia és foszforencia spektroszkópia (különbség a gerjesztett állapot élettartamában van).
Fotolumineszcencia spektroszkópia – a mérési séma
Tömegspektroszkópiában a
Spektroanalitikai módszerek Tömegspektroszkópia – a koncepció
ö egspe os óp á a a
mintaalkotókat fragmentáljuk és ionizáljuk kémiai, termikus vagy elektromos energia segítségével, majd a keletkező ionokat elektromos vagy mágneses erőtérben való eltérítéssel szétválogatjuk (és megszámoljuk) az m/z viszonyszámuk
N2+
O2+ Ar+ N+
megszámoljuk) az m/z viszonyszámuk alapján. Példaként a jobboldalon a levegő tipikus tömegspektruma látható.
Ar CO2+ O+
H2O+
Tömegspektroszkópia – a mérés sémája
A spektroanalitikai műszerek felépítése
A mintatartóknak, ablakoknak, lencséknek, hullámhossz szelektív elemeknek olyanoknak kell lennük, amelyek a vizsgált tartományban
Optikai (IR/Vis/UV) spektroszkópia - anyagok
y , y g y
átengedik az EM sugárzást.
küvetták
Spektroanalitikai módszerek
Optikai (IR/Vis/UV) spektroszkópia - mintatartók
A legtöbb spektroszkópiai mérési mód sugárforrást igényel, amelynek stabilnak és a kibocsátott sugárzásnak intenzívnek kell lennie.
Optikai (IR/Vis/UV) spektroszkópia - sugárforrások
Hullámhossz jellemzők szempontjából a sugárforrás lehet „folytonos”
vagy „vonalas”. Egy másik osztályozási szempont az időbeli viselkedés: eszerint vannak folyamatos és impulzus üzemű sugárforrások.
continuum spectrum
line spectrum
Az UV tartományban tipikusan hidrogén vagydeutérium lámpákat
Spektroanalitikai módszerek
Folytonos spektrumot kibocsátó UV/Vis sugárforrások
hidrogén vagydeutérium lámpákat alkalmazunk (bal oldal), míg a Vis tartományban volfrám lámpákat (jobb oldal).
A wolfrám lámpák szokványos
A folytonos IR sugárforrások általában inert szilárd anyagok
Folytonos spektrumot kibocsátó IR sugárforrások
általában inert szilárd anyagok, amelyeket erősen hevítünk.
Ilyen anyag a „globar” lámpában található SiC rúd, vagy a 85%
ZrO2–ot és 15% YO2–ot tartalmazó hengeres „Nernst sugárzó”
sugárzó .
Az egyik legfontosabb ilyen sugárforrás az üregkatód lámpa. Ennek üreges katódja a kérdésés fémből vagy annak vegyületéből készül.
Spektroanalitikai módszerek
Vonalas spektrumot kibocsátó UV/Vis sugárforrások
g j gy gy
Többszáz voltos feszültséget kapcsolva a katód és anód közé, azok között elektronok kezdenek áramlani, ami a kisnyomású nemesgáz töltet atomjait ionizálják, amelyek kationjai aztán a katód (-) anyagát bombázzák. A leporlasztott atomok ütközési gerjesztéséből származik az emittált vonalas spektrum.
A lézerek működése stimulált emisszión alapul, amelyet egy alkalmas anyagban megfelelő pumpálással létrehozott populáció inverzió tesz l h ő é
Vonalas spektrumot kibocsátó UV/Vis/IR sugárforrások
lehetővé.
A lézerfény jellemzői:
•kollimáltság
•igen nagy intenzitás
•nagyfokú monokromatikusság
•impulzus vagy folyamatos üzem
•koherens
Czerny-Turner
Spektroanalitikai módszerek
Monokromátorok
Alkálifém vagy fémoxid
Fotocső Fotoelektron-sokszorozó (PMT)
Foton detektorok az UV/Vis tartományban – a PMT
Alkálifém vagy fémoxid (Cs-Sb) fotokatód
90 V vagy
több Minden dinóda kb. 100 V-tal pozitívabb potenciálon Dinódák szekunder elektronokat produkálnak
A fotoelektron-sokszorozók igen érzékeny és gyors detektorok széles dinamikus tartománnyal (pl. 109erősítés, dinamikus tartomány 9-10 nagyságrend, stb.)
Adlékolt Si félvezető fotodióda
Spektroanalitikai módszerek
Foton detektorok – a félvezető fotodióda
Zárófeszültség (reverse bias) mellett fény nélkül a vezetési áram igen csekély (nA-µA). Megfelelően energikus fotonok beérkezése esetén azonban a lyuk/elektron párok keletkeznek,
amelyek töltséhordozókat (áramot) produkálnak, ami arányos amelyek töltséhordozókat (áramot) produkálnak, ami arányos
lesz a fotonok számával.
Fotodióda sor (PDA)
Többcsatornás félvezető foton detektorok
Töltéscsatolt eszköz (CCD)
Lináris PDA vagy CCD
Töltéscsatolt eszköz (CCD)
Az IR tartományban a fotonok melegítő hatásának érzékelése szükséges. A detektorok négy főcsoportja:
Spektroanalitikai módszerek
Foton detektorok az IR tartományban
A bolométerek igen vékony fekete fémesen vezető rétegek (pl. Pt
„korom”, Sb, stb.), amelyek elhanyagolható reflektivitással rendelkeznek. A melegedés megváltoztatja a fémes vezetőellenállását.
A termoelemkét, különbözőanyagi minőségűfémszálból összeforrasztott elem,
alapvető törvényszerűségei
Ha egy monokromatikus EM sugárzás párhuzamos nyalábja esik egy elnyelőképes mintára, akkor a sugárzás intenzitása az áthaladáskor
Spektroanalitikai módszerek A Lambert-Beer törvény
gyengül. A transzmittancia (T) és abszorbancia (A) definíciója:
A Lambert-Beer törvény azt mondja ki, hogy A egyenesen arányos a minta rétegvastagságával és az elnyelőkomponens koncentrációjával:
I0
T = I
lg T
I lg I A =
0= −
A képletben
ε
a moláris abszorpciós tényező, c a moláris koncentrációl
c
A = ε ⋅ ⋅
Az abszorpciós spekrum az abszorbanciát mutatja a hullámhossz (hullámszám vagy frekvencia) függvényében. Ha minden más rögzített,
Az abszorpciós spektrum
akkor ez gyakorlatilag
ε(λ)
-ot mutatja.
A KMnO4 Vis tartományú abszorpciós spektruma különböző koncentrációk esetén
Az abszorpció additív sajátság. Eszerint:
Spektroanalitikai módszerek
Abszorpció többkomponensű mintában
) c ( l ) l c ( A
A
total= Σ
i= Σ ε
i⋅
i⋅ = ⋅ Σ ε
i⋅
iA folytonos színes görbék a komponensek saját elnyelési spektrumai. A szaggatott vonal az elegy spektruma.
Más analitikai módszerekhez hasonlóan spektroszkópiában is alkalmazható a görbe (spektrum) deriváljának számítása, ami finom
Derivatív spektroszkópia
részleteket, apró változásokat is jól észlelhetőve tesz.
1. Koncentráció korlát
Érvényesség korlátozott a koncentráció tekintetében; csak kb. 0.01 M
Spektroanalitikai módszerek
Eltérések a Lambert-Beer törvénytől, és azok okai
alatti koncentrációknál lehet a komponensek közötti kölcsönhatást elhanyagolni.
2. Kémiai eltérések.
Ha az elnyelő komponens
asszociációt, disszociációt szenved, vagy
reakcióba lép az oldószerrel, akkor a A- keletkező termék már másképpen fog
abszorbeálni. A jobboldali példában HA
nem pufferolt oldatának esete látható. HA
3. Műszerrel kapcsolatos eltérések.
A törvény csak monokromatikus sugárzásra és szórt fény kizárása
Eltérések a Lambert-Beer törvénytől, és azok okai
esetén érvényes. A valóságban a spektrométerek mindig
„tökéletlenek”, hiszen valamekkora sávszélességgel és szórt fénnyel rendelkeznek.
Polikromatikus sugárzás hatása Szórt fény hatása
Nem specifikus sugárzási veszteségek (pl. szórás, visszaverődés) és a küvetták közötti különbségek szintén okozhatnak
Spektroanalitikai módszerek
Eltérések a Lambert-Beer törvénytől, és azok okai
g
eltéréseket. Pl. a küvetta falának reflexiós vesztesége 8-10%, amit híg oldatoknál korrekcióba kell venni…
… ezt a korrekciót vakoldattal való korrekciónak hívják. Ennek alapja, hogy először ugyanabban (vagy egy hasonló) küvettában
Eltérések a Lambert-Beer törvénytől, és azok okai
vakoldatot mérnek meg (ami csak az oldószert tartalmazza), és így korrekcióba tudják venni az oldószer saját elnyelését és a küvetta veszteségeit.
true 0
I I I
I lg I A
−
=
=
blank 0 sample true
blank 0 true sample
blank 0 losses
losses true
sample
losses 0
blank
I I I
I
I I I I
I I I
I I I
I I I
− +
=
+
−
=
−
=
−
=
=
A vakkorrekció egysugaras spektrométerben azt igényli, hogy a vakoldatot és a mintaoldatot egymás után ismételten mérjük
Spektroanalitikai módszerek
Egysugaras/kétsugaras spektrométerek
vakoldatot és a mintaoldatot egymás után, ismételten mérjük.
Kétsugaras spektrométereknél ez a mérés párhuzamosan történik.
Egysugaras spektrométer Kétsugaras spektrométer