A beszéd- és értelemgyakorlatok tanítása a szászországi népiskolákban

Mindezeket m o s t és m i n d e n k o r r a foglalják fejedelmi akara-;

t u n k szerint törvényekbe, s híven m e g t a r t s á k a kollégium Régi törvényeivel egyetemben.

*

Nos, ezek a E é g i törvények is, Leges Collegii Antiquae, a melyekre a fejedelem az Utasítás z á r a d é k á b a n utal, s a melyeket, alapos sejtésem szerint, m é g 1580 körül, a g y u l a f e h é r v á r i refor- m á t u s ú j iskola első rektora, a wittenbergai egyetemen t a n u l t s o t t liberalium artiuni magister czímet n y e r t Ilosvai Benedek szer- kesztett és szövegezett v a l a : nevelésügy-történeti szempontból megérdemlik a figyelmet. De azokkal ez a l k a l o m m a l m á r n e m foglalkozhatom.- Az időt s a szíves t ü r e l m e t t a l á n ennyivel is igen k i h a s z n á l t a m . • •

VÁRÓ F E R E N C Z .

A BESZÉD- ÉS ÉRTELEMGYAKORLATOK TANÍTÁSA A SZÁSZORSZÁGI NÉPISKOLÁKBAN.*

P á r évvel ezelőtt a kultuszminiszter ú r megbízásából m i n t - egy kétszáz népiskolát l á t o g a t t a m . meg az ország különböző vi- d é k e i n . T a p a s z t a l a t a i m e r e d m é n y e k é p e n m e g í r t a m «Paedagogiai kalauz» czimü m u n k á m a t . E b b e n a népiskolai tantárgyak koncen- trácziójáról szólva a többek közt ezt i r t a m : «A tanterv keretében ugy állapítsa m e g a népiskolai tanító a helyi tantervet, hogy a t a n í t á s k ö z é p p o n t j á h o z , a m a g y a r nyelvi oktatáshoz f ű z ő d j é k az I . és I I . osztályban a beszéd- és értelemgyakorlat, a többi osztályok- b a n pedig az o l v a s m á n y legyen a középpont. Ez szolgáljon a l a p u l a vallás-erkölcs oktatáshoz és a reáliák tanításához : a természet- rajz, földrajz és történelem o k t a t á s á h o z . . . "

A beszéd- és értelemgyakorlatok fejezeténél pedig kifogásol- t a m , hogy a tanító a helyett, hogy a tanterv szellemét megértve, ö n t u d a t o s a n vezetné a kis gyermeket az előtte ismeretes t á r g y a b vizsgáitatásával a gondolkozásra, a megvizsgált tárgyakon szerzett tapasztalatok és ezek u t j á n ébresztett gondolatok szó- és mondatbeli

* Felolvasta a szerző a Magyar Pted. Társ. 1902 decz. 20-diki ülésén.

kifejezésére és végül ismereteinek rendben való elbeszéltetésére;

b e t a n u l t a t a kis gyermekkel gépies módra száraz, s e m m i t m o n d ó párbeszédes f o r m á b a öntött üres fecsegéseket az iskola fölszerelésé- ről, a tábla, ablak, számológép részeiről és hogy e szivet és észt n e m e - sítő dolgok a serdülő gyermek agyából valahogy el ne párologjanak, befejezésül gyarló rímekbe szedett versikékben b e t a n u l t a t j a az iskola fölszerelését. Meg tűrhető volna, h a a gyermekek tényleg maguk gondolkoznának mindarról, amiről a tanító velők beszélget és kis eszökhöz mérten a d n á n a k azokra feleletet. De mit tapasz- t a l u n k ? Azt, hogy a tanításnak ilyetén megkonstruált k é r d é s é r e !

í(Ha az óraközökben kinyitjuk az ablakot, mi jön be az ablakon ?»

A tanuló rögtön rámondja, hogy levegő, — a m i n t éppen a tanító kivánja. Ugyanily gépies módon m o n d j á k a tanulók az állatok részeit. Bármely állatról beszélget a tanító a tanulóval, első kér- dése, miféle részei vannak az állatnak. E kérdésre m i n t h a csak egy önműködő gépet húznának föl, minden gondolkozás nélkül rákezdi a kis gyermek: fe — je, — nya — ka, — tör — zse. — lá —' ba, -—• far — ka.

Arra a konklúzióra jutottam, hogy a beszéd- és értelem- gyakorlatot n e m kellene külön tantárgynak tekinteni, h a n e m a népiskolai tanterv követelményeinek megfelelőleg az ismeretszerzés, ér telem fej lesz tés és erkölcsnemesítés alapjainak m e g a d á s á r a való kiváló — hogy így m o n d j a m — módszernek, a mely minden osztályban és minden tantárgynál, a tanítás minden óráján, a tanító kezeügyében kell, hogy legyen, mert azon közvetíti a t u d á s i és ismeretet.

Jóval később a mint a szászországi népoktatásügyet tanul- mányoztam, rájöttem arra — nem restellem bevallani. — hogy mindezzel tulajdonképen semmi ujat sem m o n d t a m , m e r t a szász- országi népiskolai tantervben sem szerepel a beszéd- és értelemgya- korlat külön tan tárgyképen, hanem mint «Anschaunngsunterricht»

az anyanyelv keretébe illeszkedik, illetőleg a n n a k egyik alsó csoportja.

Most, hogy a kultuszminiszter úr megbízásából a m i n a p a helyszínén t a n u l m á n y o z t a m a szászországi népiskolákat, különös gondot fordítottam nemcsak e tantárgy tanításának megfigyelésére, h a n e m e tárgy egész irodalmának megismerésére, m e r t nyilván- való, hogy e tantárgy lelke a népiskolai tanításnak nagyfontos- ságú h á r m a s czéljával.

: Mielőtt ebbeli tapasztalataimról 'beszámolnék, első kötelessé- gemnek tartom, hogy e helyen forró köszönetet m o n d j a k a szász- országi kultuszminiszter úrnak Seydewitz 0 Excellencziájának, és az ottani népoktatásügy vezetőjének: Kűhne tanácsosnak,' hogy t a n u l m á n y u t a m b a n a legnagyobb készséggel támogattak. De há- lával tartozom dr. Prietzel drezdai, dr. MüUer lipcsei, dr. Winkler freibergi és Schütze bautzeni kir. tanfelügyelő uraknak valamint

Uhlig, dr. Scherfing és dr. Kieslhig elemi népiskolai igazgatóknak, akik m i n d a n n y i a n valóban vállvetve igyekeztek azon, hogy minél gyümölcsözőbbé tegyék t a n u l m á n y u t a m .

Tapasztalataimról a következő sorrendben számolok b e : Szólni fogok először arról a harczról, a mely a szászországi psedagogusok között a körül forog, hogy milyen helyet foglaljon el a beszéd- é3 értelemgyakorlat (Anschauungsunterricht) a többi tantárgyak között, mi legyen az anyaga és módszere, azután be- m u t a t o m az egyes módszereket a gyakorlati tanításban s végül ismertetem a mi revideált népiskolai tantervünkhöz fűzött u j uta- BÍtások idevágó részét, hogy ítéletet alkothassunk magunknak arról,

hogy h a életbe lép az uj tanterv, eltaláltuk-e a helyes ú t j á t e nagyfontosságú tantárgy tanításának.

Szászországban különösen öt zászlóvivő m u n k a foglalkozik behatóan e kérdésekkel: Kehr-Schlimbach (Der deutsche Ünter- richt im I.Schuljahr). Heinemaan(Handbuchfür den Anschauungs- Unterricht und die Heimatkunde), Grüllich (Entwürfe für den Anschauungsunterricht), Förster (Daserste Schuljahr) és Hertel (Der Ünterricht im F o r m e n als intensivster Anschauungsunterricht). Irt ezeken kivül még Kühnel egy kitűnő m u n k á t «Lehrproben aus dem Anschauungsunterricht" czimmel.

Mindegyik előkelő helyet jelölt ki a beszéd- és értelem- gyakorlatok tárgyának a népiskolai tantárgyak között, de nagyon megoszlik a vélemény abban, hogy teljesen külön tárgyként sze- repeljen-e a tanítás-tervben, avagy más tantárgy szolgálatában álljon.

Mint különösen érdekes jelenséget említem meg, hogy míg Drezda város népiskoláinak tantervében a szászországi népiskolák részére kiadott tantervnek megfelelően az anyanyelv tanítása ke- retébe illeszkedik a beszéd- és értelemgyakorlatok (Anschauungs- unterricht) tárgya, addig Lipcse város népiskolái részére kiadott tantervben teljesen, mint különálló tantárgy szerepel, és nemcsak

az anyanyelv tanításának, h a n e m az u. n. H e í m a t k u n d e - n e k is szolgálatában áll.

A' legtöbben a r r a hajlanak, hogy az első két évben az irva- olvasás tanításához vagyis a normál-szavakhoz fűződjék e tárgy, de a nélkül, hogy önállóságából veszítene.

. Ez így kissé homályos. Hozzá is fűződjék az irva-olvasás tanításához és mégse veszítsen önállóságából. Tudvalevő azonban, hogy i m m á r csaknem az összes német népiskolákban a normal- szavak szerint való olvasás metódusa van elterjedve. E szerint a tanuló egy szóból "der Hase» (a nyul) indul ki és ebből vonja le analyíice a betűket. Mindenesetre sokkal természetesebb módja az olvasás tanításának mint egyes- betükból syntesis u t j á n a szókat összeállítani. Hiszen csak mellesleg jegyzem meg, hogy mindenki tapasztalhatta azt, hogy a kis gyermek az újság czimé- ből miként állítja össze maga a betűket. Ugyanakkor b e m u t a t j a a a tanító az állatnak vagy az illető tárgynak a képét is. Ezzel kap- csolatban aztán m á r nemcsak az olvasás tanításáról van szó, h a n e m egyúttal a beszéd- és értelemgyakorlatról is; mert előbb megismerteti a tanító az állatot, azután annak a szóképót is. Csak- hogy azt vetik ellene, hogy az ilyesféle beszéd- és értelemgyakor- latok semmit sem érnek, mert nincs bennök rendszer. A leghete- rogenebb tárgyak kerülnek össze. Akadtak azonban m á r psedago- gusok, akik rendszert hoztak ebbe is. így Förster, a z u t á n Weisz- könig oly ABC-és könyvet állítottak egybe, a melyben m á r a . normál szavak egybeállításánál a beszéd- es értelemgyakorlatok tanítása követelte rendszer is figyelembe vétetett, még pedig az évszakok szerint csoportosítva.

Ez az irányzat azonban nem igen tud a tanítóság körében tért hódítani. • .

A legelkeseredettebb ellenfele azonban a beszéd- és értelem- gyakorlatok mai rendszerének Hertel. Értékes és m i n d e n ízében érdekes m u n k á j á n a k legelső sorában így kiált föl egy nagy psedago- g u s s a l : "Legyünk őszinték! Mi más a m a i beszéd- és értelem- gyakorlat, mint üres szalmacsépelés, tartalomnélküli beszédgyakor- lat.!) Két dologból áll az egész. Egy képből, vagy kitömött állatból vagy m á s egyéb tárgyból és ennek a megbeszéléséből, A tanító m e g m u t a t j a e tárgyakat és a tanulók azt m o n d j á k el-róluk, a mire a tanító a figyelműket ráirányította. A tanuló megfigyeléseit azután a tanító bizonyos szempontok szerint csoportosítja és azokat egy

egészszé földolgozza. A legközelebbi órán azután fölépíti a hidat, hogy azon a második tárgyra szépen átsétálhasson. Hertel szerint ily tanítást n e m tűrhet tovább egy elfogulatlan kritikus. Már csak azért sem, mert a megfigyelésnél csakis a látás érzéket foglalkoz- tatja a tanító, holott az előtte ülő gyermek n é m á n követeli a taní- tótól, hogy a többi mégfigyelő képességeit is foglalkoztassa, hiszen eléggé mutogatja a kis gyerek a kezét, a melyből megérthetné, hogy n e m csak arra termett, hogy szépen a padra tegye, h a n e m arra, hogy azt is úgy foglalkoztassa, mint a látó-érzékét. Azt senki sem vitatja, hogy a látás érzéke a legfontosabb érzék és ennek kifejlesztése igen szükséges, de azért a többi érzékek kifej- lesztését sem szabad elhanyagolni. Továbbá csak szavakkal fejezi ki a tanuló a megfigyelteket. Arra, hogy azt a tárgyat, amiről be- szélgettek, megfigyelés alapján le is rajzolja, arra alig gondolnak.

I n n e n van az, hogy a tanulók olyan képzetekkel dolgoznak, a melyek nem az övék, h a n e m a tanítóé és mire az ily kötőféken vezetett tanuló elvégezte az összes iskoláit, kap ugyan egy darab papirost, de ezt az élet n e m sokra becsüli. A magoló rendszer istápolója az ilyféle tanítás. Most egy üdvös irány indult m e g : a művészi nevelés.-A beszéd és értelemgyakorlatok jelenlegi tanítói rendszerének súlyos b ű n e az is, hogy annyira romlott a tanuló izlése.

Nagy hibája továbbá Hertel szerint á mai beszéd- és ért. gyak.

tanítási anyagának a kiszemelése. Mindig a gyermek környezete az irányadó. Az iskola, az udvar, a kert, a bútorok, a konyha stb.

Vajmi kevés haszna van ebből a gyermeknek, ha az iskola négy faláról, az ablaktáblák számáról, az ajtó, szék és az asztal részeiről beszélget vele a tanító. Váljon a képzetek ily zűrzavaros halmaza csakugyan fejleszti az értelmet? H á t még a nagy anyaghalmaz, a melyet az előirt tanterv szerint el kell végezni? Hertel arra a konklúzióra jut, hogy a beszéd- és órtelemgyakorlatok m a i formá- ját teljesen el kellene dobni és helyette egy sokkal képzőbb taní- tási formát vinni a népiskolába. Vagyis olyant, a mely az összes érzékeket egyformán foglalkoztatja. Ezt a tanítási formát elne- vezte : Formunterricht-nek.

Hertel kidolgozta az ú j tanítási formának egész anyagát és módszerét. Már is vannak bivei. Lipcsében a 13. kerület iskolá- jában bárom buzgó tanító m á r is szép eredményt ért el. Alább bővebben fogom Hertel m e t h o d u s á t ismertetni.

Sok igazat vagdos H e r t e l a b . és é. gy. rossz t a n í t ó i n a k a fejé- hez, de e t a n t á r g y alól is erősen ránczigálja a gyékényt. K ü l ö n b e n a b. és é. gy. m a i f o r m á j á n a k hivei sincsenek megelégedve e t a n - tárgy a n y a g á n a k földolgozásával, a t a n m e n e t t e l . így Kühnel (Lehr- p r o b e n aus d e m A n s c b a u u n g s u n t e r r i c h t ) ezt m o n d j a : « N a g y b a j , hogy a tanítók szorosan ragaszkodnak a schémákhoz. A n ö v é n y e k n é l elkezdik a gyökérnél és sorra veszik a szárat, a leveleket, a v i r á g:

zatot, a gyümölcsöt, a hasznot, a kárt és végül a tárgy poétikus részeit. Az állatnál ez a s o r r e n d : Név, osztály, fej, n y a k , törzB, végtagok, lakóhely, tulajdonságok stb.»

Kühnel is elitéli ezt a t a n í t á s m e n e t e t éppen azért, m e r t s c h e m a szerint halad. A kis gyermek előtt teljesen közömbös, váljon az ibolyának ilyen vagy olyan gyökere van-, hogy a n y u l .feje ilyen vagy a m o l y a n kerek, vagy hogy a n a p égitest és a kés evőeszköz. Sokkal j o b b a n örülnek az ibolya illatának és szinének, m e g b á m u l j á k a n y u l fürgeségét, a n a p fényét, és i n k á b b vágnak egyet a késsel. Ezekből levonható a tanulság, hogy a gyermek azt kivánja, hogy a b. és é. gy. t a n í t á s á n a k k i i n d u l ó p o n t j a az ő érdek- lődésének megfelelően irányíttassék és hogy megkíméltessék puszta, száraz leírásoktól, e helyett életet és ú j r a életet n y ú j t s o n a t a n u - lónak. E z é r t csak kifelé a kis gyermekkel a s z a b a d b a ! A m a g a valójában szemlélje a t e r m é s z e t e t !

Teljesen igazat a d u n k K ü h n e l n e k . Akár külön t a n t á r g y a b e - széd- és é. gy., a k á r m á s tárgygyal kapcsolatos,soha sem szabad szem elől téveszteni, hogy e tárgy t a n í t á s á n á l a cselekvés, a mozgás, az élet az irányadó. É p p e n ezért ép úgy á t kell g y u r n u n k a b. és é. gy.

s z á m á r a készült szemléltető képeinket, m i n t az a t ö r t é n e t i szem- léltető képekkel t ö r t é n t . M i n d e n egyes k é p életet l e h e l j e n és ne leírást. Ily képek nélkül — h a a t a n u l ó a s z a b a d b a n e m m e h e t — . a b. és é. gy. tanítása m e d d ő m u n k a .

Akármerre j á r t a m a szászországi népiskolákban, m i n d e n ü t t mesterekre b u k k a n t a m . E z e k n e k a t a n í t ó k n a k a kezében valóban megelevenedik még a h o l t a n y a g is.

Különösen négy iskolát említek ezúttal meg, a melyeknél nagy élvezettel h a l l g a t t a m végig a b. és ért. gy. tanítási fokozatait.

Az egyik a drezdai 5 3 tanítóval és csak egy igazgatóval biró poh- landstrassei. el. népiskola, a másik a p l a u e n i tanítóképzővel kap- csolatos. gyakorló iskola, a h a r m a d i k a lipcsei m á s o d i k felső pol- gári iskola és a n e g y e d i k . u g y a n c s a k a lipcsei . 13. elemi népiskola,

a hol a felsőbb iskolai hatóság engedélyével az «Anschauungsun- terrichtn helyett a m á r előbb említettem ú j f a j t a «Formunterricht»

m e t h o d u s á t figyeltem meg. Mindegyik kitűnő iskola, hiszen célom volt a legjobbat látni.

A drezdai népiskolákban pontosan betartják a népiskolai tantervben előírt fokozatokat. Itt, amint m á r említettem, az

«Anschauungsunterricht». az anyanyelv tanítás szolgálatában áll.

Az anyanyelv anyaga kiterjed a beszédre, az olvasásra és az irásra.

A beszédhez fűződik a szemléltetés, a kikérdezés-fölmondás és a beszédgyakorlat. Az olvasáshoz fűződik az irodalom; az Íráshoz pedig a helyesírás, nyelvtanítás, stilus. Az «Anschauungsunterricht»

czélja a .gondolkozás, értelem fejlesztés, önálló megfigyelés és a megfigyelteknek világos, rövid mondatokban való összefoglalása, a beszédbeli készség megszerzése és a kedély nemesítése. Az első (VIII) osztályban heti 4 óra. Egy-egy óra 40 perez. Az anyag az évszakokhoz alkalmazkodik. A tanterv figyelmezteti a tanítókat, hogy ne törekedjenek a sokra, a sokfélére, hanem csak annyira, a mennyit alaposan megbeszélhetnek a kis gyermekkel. Tájékoz- tatóul megjelöli a legszükségesebb tanítási anyagot, de a tanítót nem köti meg. így pl. a téli időszakra a következőket a j á n l j a : A lakóház. A kutya. A macska. Az óra. A víz. Az emberi test ré- szei. Ezek közül négy az olvasmányhoz fűződik. K ö n n y ű szemlél- tető képeket a gyerekkel le is rajzoltatnak.

A pohlandstrassei népiskolában látogatásom alkalmával az igazgató a következőkép állította egybe a fokozatokat. Természe- tesen az anyanyelv tanítása volt az irányadó.

Az I. (VIII) osztályban (leányok): a falu piaczárói volt szó.

(Anschauungsunt.) T a n í t ó : Eitner.

A II. (VII) oszt.-ban heti 3 óra (fiúk): A házépítést tárgyal- ták. T a n í t ó : Mauersberger. Az óra végén 3 mondatot emelt ki a tanúlókkal. Egy puszta tőmondatot, azután ugyanezt a m o n d a t o t bővítette egy bővítménynyel és végül 2 bővítménynyel. E három m o n d a t o t különösen megjegyeztette a tanulókkal.

A III. (VI) oszt.-ban heti 4 óra (leányok): A fecske liöltözkö- déséről volt szó, a melyet a tanítónő vezetése mellett a szabadban megfigyeltek a növendékek és ezzel kapcsolatban szinte észrevét- lenül a grammatikából a jelzőt tárgyalta. Tanítónő: Brückner.

A V. (IV) oszt.-ban heti 2 óra : Pessler tanító «Kaiser Kari«

czímü olvasmányt a Herbart-féle szellemben tárgyalta.

A VI. (III) oszt.-ban heti 2 óra (fiúk): IJer slerbeiule Löwe cz. olvasmányból szócsoportokat állított egybe Waplor tanító. Meg- jegyzem, hogy minden osztály számára meg v a n n a k állapítva e szócsoportok, a melyeket m i n d e n tanulónak tudnia kell.

A VII. (II) oszt.-ban heti 2 órán már n é m e t irodalmat taní- tott Gademami tanító és éppen «der Sánger-t tárgyalták. Megle- pett a tanulók irodalomtörténeti biztos és széleskörű tudása».

A plaueni tanítóképző gyakorló iskolájában csupán az «An- schaungsunterrichtet» figyeltem meg. A tanító a normál-szavak- hoz fűzi a beszéd- s értelemgyakorlatokat. De a tanterv követelmé- nyének megfelelően megtartja az előírt rendszert is. Ottlétemkor

«DerHase» volt a normal-szó. A tanítás lefolyása ez v o l t : A L e u t e - mann-féle képek közül b e m u t a t t a azt, a melyiken h á r o m nyul a káposztásföldön van. "Nézzetek ide, mit hoztam n e k t e k ! Mondjá- tok : Ez n y u l ! Nézzétek csak, hogy tud ugrani. L á t o t t m á r valaki közületek a szabadban nyulat u g r a n i ! H o l ? Az is így u g r o t t ? Mikor ülnek szépen nyugodtan a helyükön és mikor u g r a n a k ? H á t aztán miért félnek a vadásztól ? Talán tőled is félnek ? Mit gon- dolsz, h o n n a n ' t u d j a a nyulacska, hogy valaki a közelében v a n ? Ugy-é ő is lát, hall m i n t a többi állat. Nézzétek csak a szemét, minő nagy, de azért mégsem lát élesen, de a n n á l jobban hall.

Micsoda fülei v a n n a k ? A vadász kanálnak nevezi. Ugyan m i é r t ? Néha hegyezi a fülét, föláll a hátsó lábaira és körülnéz. Hogy mondjátok ezt? (Der Hase m a c h t Mánnchen.) E z t aztán karban is mondják. — H a azután messziről lát egy embert és hallja a kutya csaholását, ugyan m i t sejt m i n d j á r t a nyulacska? Mit csinál ilyenkor gyorsan a n y u l ? Hová f u t ? De ki találja meg hama- r o s a n ?

í m e egy kis egész! Ebből a tanító most 3 — 4 m o n d a t o t állít egybe a gyerekekkel és azokat többször elmondatja. A jövő órán ismét folytatja és megint elvégez egy kis egészet, végül röviden összefoglaltatja a nyúlról tanultakat.

Az ilyen tanításról még Herlel sem m o n d h a t j a , hogy üres fecsegés. Az egész tanítás csupa élet, csupa m o z g á s !

Egészen elüt a drezdai népiskolai tantervtől a lipcsei, a mennyiben, a mint m á r említettem, itt az Ansch.-u. teljesen külön tantárgy s semmi tekintettel sincs az irás-olvasásra. A normalsza- vakat csak annyiban beszéli meg a tanító a tanulókkal, a m e n n y i r e éppen a megértésre szükséges. A legalsó osztályban- 4-szer heten-

kint 1/2—s/i órát szánnak e tárgyra. A m á s o d i k (VII)' osztályban a t a n m e n e t á l t a l á b a n az olvasókönyvhez fűződik, abból meríti a beszédgyakorlatökhoz a tárgyat, a mély olvasókönyv természetesen az évszakok szerint van berendezve. Itt is 4-szer h e t e n k i n t % ó r á t fordítanak a beszélgetésre.

A harmadik (VI) oszt.-bán m á r a Heimatkunde (heti 3 óra) kezdődik. Czélja a város és környékének megismerése ós reálisme- reté'k gyűjtése. A város és környékének földrajza, t ö r t é n e l m e , ter- m é s z e t r a j z a t a r t o z n a k ide. Ugyancsak ide tartoznak a természettani t ü n e m é n y e k megfigyelése és a mérés is. Eleven tanítást hallottam Lipcsében e tárgyból Thim és dr Bietsch tanítóktól. Az egyik éppen Lipcse tereit ismertette. A t á b l á r a lerajzolta a n n a k a város- negyednek a térképét, a hol az iskola volt és egy csomó színes krétával jelölte m e g a folyót, hidat, v o n a t o t stb. Az iskolához közel volt a lipcsei régi színház. Miféle gyönyörű históriai beszélgetést folytatott erről a gyerekekkel! dr Bietsch pedig t ö m é r d e k m a g a készítette a p p a r a ü i s s a l folytatott beszélgetést a talajvízről. E z t m á r m a g a m is megsokaltam. Annyira részletékbe bocsátkozott.

É h h e z kapcsolódik a z u t á n a negyedik öszt.-ban (V) a geog- rafia, a h a z a földjének i s m e r e t e ; az V. oszt.-ban (IV)Németország;

a V l - b a n (III) E u r ó p a , a V l l - b e n (II) a glóbus és a V l I I - b a n (I) a szűkebb és tágabb h a z a : Ipar, kereskedelem, közlekedés stb.

A lipcsei 13. kerületi iskolában dr. Kiesling igazgató, Dittrich, Riedel és Weissenbom buzgólkodnak az ú j f a j t a A n s c h a u n g s u n - terrieht, az u. n . Formunterricht terjesztésében. T u d o m , hogy lesz- nek, akik m á r jól ismerik a slőjdnél ezt az ú j f a j t a m e t h o d u s t . De éppen áz ellen tiltakoznak az ú j f a j t a Ansch.-u. hivei, hogy ennek a t a n í t á s n a k s e m m i köze sincs a slöjdhöz, a kézügyességhez. E n n é l a m e t h o d u s n á l n e m czél a kézügyesség fejlesztése, csak eszköz.

fi ertet ós liivei azt állítják, hogy a « F o r m u n t e r r i c h t » az igazi, a k o r színvonalán álló Anscb.-u. M e r t :

1. Nemcsak a látás érzékét, h a n e m az "összes érzékeket fog- lalkoztatja.

2. A gyermek n e m játszik passiv szerepet a tanításnál, h a n e m a b b a n tevékeny részt vesz.

3r Végül a meg'figyelteket n e m csak beszéd u t j á n , h a n e m egyéb érzékek u t j á n is t u d j a közvetíteni.

E t a n í t á s fokozatai a következők:

1. A megfigyelés az összes érzékek részvételével.

Magyar Paedagogia. XII. i. -

2. A megfigyelt tárgy m e g é r t é s e o k o z a t i összefüggésük a l a p j á n . A megfigyelést és m e g é r t é s t követi:

3. A tárgynak a m e n n y i b e n lehetséges,. a kézzel való elkészíT

tése vagyis formálása, .;, ,

4. A t á r g y n a k lerajzolása, . 5. Szóval való leírása, e l m o n d á s a ,

6. A fantázia fölkeltése. 1

Azt állítják,, hogy ezen ú j f a j t a szemléltető t a n í t á s n a g y segít;

ségére van a természetrajzi oktatásnak, a rajztanitásvak, a geomet•

riának, a földrajzi, történelmi és mathematikai t a n í t á s n a k ; vagyis az igazi élet l ü k t e t benne.. A tanítás a n y a g a : . ;

1. A g ö m b (golyó); és ehhez, hasonló tárgyak, 2. A h e n g e r és a. h e n g e r s z e r ű tárgyak.

3. A k ú p és efféle tárgyak. . . . . : 4. Síklapokkal, h a t á r o l t . t á r g y a k . , . , , 5. Á t m e n e t i formák... ; . , , , j ;

6. Tetszésszerinti f o r m á k , • . . .

Segédeszközei:,.. / . • . ••":.:.

P a l a t á b l a , szivacs,.rajzblock, czeruza és g u m m i . E g y f o r m á l ó eszköz, a z u t á n az agyagot helyettesítő plasztilina,-vagy viasz. ;

A t a n í t á s m e n e t e e z . : ,. j. , : .; i /

1. A liallás é r z é k é v e l való niejcfigyelés.

• Előveszünk egy k e m é n y és egy p u h a anyagból készült g o l y ó t ; palatáblát, itatós papirost.

: A g y e r m e k e k b e h u n y j á k szemüket, m i k ö z b e n a t a n í t ó a ka- t e d r á r a leejti előbb..a k e m é n y anyagból készült golyót, a z u t á n a p u h á t . Kérdést intéz a t a n u l ó k h o z , m i t hallottak ? E r r e azt felelik, hogy v a l a m i kemény, nehéz a n y a g esett le, vagy p u h a , k ö n n y ű anyag esett le. M i n d k e t t ő a k e m é n y asztalra esett s. i. t. Miféle h a n g o t h a l l o t o k ?

E z u t á n g u r i g a t j á a tanító a golyót. A t a n u l ó k , a k i k m é g m i n - dig b e h u n y t s z e m m e l ü l n e k h e l y ü k ö n , erre azt m o n d j á k , m o s t n e m h a l l o t t u n k esést, h a n e m g u r u l á s t . A h a n g hosszabb ideig tartott, s i. t.

2 . A t a p i n t á s i é r z é k k e l való m e g f i g y e l é s .

A t a n u l ó k kezébe a d j a . a tanító a golyót. Megérzik, hogy h i ; deg, meleg a tárgy, nehéz,, k ö n n y ű , s a z u t á n . a golyó felületét tapogatják, érdes-.e,.behorpadt-e; stb. : . ,

' Í J. A látás é r z é k é v e l való inegfigyéíésl | ' ''

A t a n í t ó megengedi, hogy m o s t m á r felnyissák a szemüket - és jól .megnézhessék:, A z u t á n s z ó t b o n t j a a gyerekekkel a tárgyat és részeiben figyelteti meg. ..v-orm .

Midőn m á r m i n d e n oldalról megismerte a tanuló a tárgyat, akkor kezébe a d j a a tanító az agyagot és m a g a m l á t t a m , mily ö r ö m m e l f o r m á l j a ki a. gyerek, anélkül, hogy. m a g a .előtt l á t n á a tárgyat. .

E z u t á n következik a tárgy lerajzolása. A rajzolás előtt azon- b a n a tanító egy nyitott l á d a nedves h o m o k b a n l e n y o m j a az illető tárgyat. E k k o r megkérdezi a gyermeket, hogy miféle tárgynak a l e n y o m a t a ez és feleletének megokolását kívánja. Az ily eljárás a. t a n u l ó t finom megkülönböztetésekre szoktatja. E z u t á n elsimítja a tanító a h o m o k b a n a l e n y o m a t o t és a tárgyat csak egyszerűen ráteszi, egy tűvel körülpontozza, ezután ismét elveszi és kitalál- tatja. a tanulóval, hogy mi lehet az a tárgy, a mely e n y o m o k a t h a g y t a itt. Ekkor ismét összehasonlítja a tárgy l e n y o m a t á t és a n n a k p o n t o z o t t képét egymással és végül a tárgygyal m a g á v a l . Ekkor ösz- szekötjük a h o m o k b a n a n y o m o k a t és megkapjuk a tárgy,...kör- vonalát. . Az összehasonlítás ismét megtörténik. Végül következik

a rajzolás.* , , Befejezi a t a n í t á s t a t a n u l t a k - e l m o n d á s a , leírása és a tárgy-

nak különböző helyzetben való fekvéséből a f a n t á z i a fejlesztés.e.; . B e m u t a t t a m rövid vonásokban az ú j f a j t a Ansch.-u. m e t h o - dusát, a m i n t ezt a- lipcsei 13. kerületi iskolában láttam.' Tartóz- k o d t a m m i n d e n kritikától, m e r t ez intézetnél m é g csak m o s t ,experi- m e n t á l n a k ezzel a m e t h o d u s s a l . Annyit a.zonban. m á r m o s t is, ,bi-.

zonyosra veszek, hogy a r a j z t a n í t á s n á l okvetlenül h a s z n á t veszik e m e t h o d u s n a k . . . .

s. M á r m o s t lássuk a revideált népiskolai t a n t e r v ü n k e t ós ahhoz fűzött utasításainkat, váljon eltaláltuk-e a helyes u t a t e' nagyfon- tpsságú t a n t á r g y tanításánál, . , • . '.

. Kövessük ezúttal is a m á r kijelölt s o r r e n d e t : Miféle- helyet foglal el a b. és ért. gy. t á r g y a a többi t a n tárgygyal sz.e.mb.eniij,mi a czélja, m i a módszere és m i az a n y a g a ? -,. , ., . ;i.

.-:;*•-A fölolvasó'.bemutatott, e'gjí-egy sorozatot a gyermekektől! ikészítátt' (szipes),irajgokból és,plaB^ti.kug• alfbkokbjól,,j bfinj .iníolnn .il.-a'dimSfíffskt11 '•

2*

Abban a meggyőződésben vagyok, hogy az elnevezés helye- sebb minálunk, m i n t a németeknél. Mert a szászoknál is e tárgy czélja az értelem fejlesztés, beszédbeli készség, gondolkozás erősbí- tés, m i felelhetne meg e czélnak jobban, m i n t a beszéd- és érte- lemgyakorlatok kifejezés. Anschaungsunterricht ezt a czélt n e m foglalja teljesen magában. De hiszen utóvégre n e m a szó határoz.

Tantervünkben a b . és ért. gy. hasonlóan a lipcseihez, teljesen önálló tantárgy, nincs alárendelve semmi m á s tantárgynak, de még a keretébe sem illeszkedik m á s tantárgynak. Eltér azonban a lip- cseitől abban, hogy míg emez megtagad m i n d e n kapcsolatot m á s tárgygyal; addig mi igen sokféle kapcsolatot engedünk meg. így a b. és ért. gy. szorosabb kapcsolatban vannak az irás-olvasással, a rajzzal, kézimunkával, kézügyességgel és énekléssel. Továbbá a b. és ért. gy. törzse sok későbbi tantárgynak; n é h á n y ásványt, több növényt és állatot ismertetve a -természetrajznak; az időjárásról beszélve a természettannak : a községet és ennek környékét, a határt ismertetve, az égről, napról szólva a f ö l d r a j z n a k ; az elbe- széléseket, a meséket mondva s a társas élet kötelességére tanítva a történetnek s a polgári jognak és kötelességeknek : az alakokat ismertetve a m é r t a n n a k ; az eledelekről szólva a gazdaság- és ház- tartástannak s az egészségtannak; folyékony, helyes beszédre ta- nítva a magyar nyelvtannak s különösebben a fogalmazásnak ; végül erkölcsi jóra, a magunk, környezetünk, mások és Isten iránt tartozó kötelességekre intvén, az erkölcstannal ugyanegy ne- velő m u n k á t teljesítenek.

A b. és ért. gyak. czélja hazai viszonyainkhoz alkalmazkodik.

Czélja ugyanis az ismeretszerzés, értelemfejlesztés, erkölcsnemesítés alapjainak megadása. Nálunk n e m kell úgy nyesegetni a dialektu- sokat, m i n t a szászoknak, tehát n e m tüzzük oda az irodalmi nyel- vet végső czélnak. Megelégszünk azzal, hogy anyagi czélnak tüzzük ki a szókincs gyarapítását és a szóbeli fogalmazás (élő beszéd) gyakorlását.

A b. és ért. gy. módszertani főelve az u j utasításaink szerint a szemléltetés és cselekvés. Sohase állapodjunk meg — úgymond — a puszta tárgyi megismerésnél. Környezetünk tárgyai a világ, az élet, a cselekvés, a gyermekek és felnőttek egymásra sokszerű ha- tást gyakorolnak és szoros viszonyban vannak a gyermek életével;

ennek föltárása, éreztetése, cselekvésekben való megjelenítése, vonzza, fejleszti, érdekli, indítja m e g és nemesíti a gyermeket igazán.

A fentebbiekből meggyőződhetünk, hogy minden izében he- lyes módszert írt elő az u j Utasítás. Csakhogy a tananyag részletes fölsorolásánál úgy találjuk, m i n t h a sokat markolt volna és így ez üdvös-módszert n e m lehet kellően alkalmazni; m e r t egy tanítós iskolánál heti 3/4 órai tanítási idő alatt, még h a 10 hónapos isko- lázási időt veszek, mindössze 19 óra jut a beszéd- és értelemgya- korlatokra, holott valami 50 olvasmány, illetőleg megbeszélendő anyag van felsorolva. Az osztatlan iskola tanítójának semmi sza- badságot sem enged a tárgy kihagyásában, míg a két és több ta- nítós iskola ezen az alapon bővítheti az anyagot, azaz több egységet vehet föl. A vezérkönyvek ajánlását is elhagynám, mert lehet, köztük olyan, a mely az előbb említett kiváló módszernek mindenben éppen nem felel meg.

Különben ha csak a tantervünk és utasításaink jóságától függne népoktatásunk föllendülése, úgy bátran kiállhatnók a ver- senyt ; de azt hiszem a tanítón és ismét csak a tanítón fordul meg tanításügyünk fölvirágzása, mert hiszen ő a lelke az iskolának.

KÖRÖSI H E N R I K .

«A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁNAK ÚJ MÓDSZERE A NEMZETISÉGI ISKOLÁKBAN...

Nagy érdeklődéssel kezdettem olvasni a Magyar Psedagogia 1902. novemberi számában Rakodczay Pálnak fenti czim alatt meg- jelent czikkét. Erdekeit ez az új módszer ugy is mint magyart, a kit boldoggá tesz minden kicsiny dolog, a mi nemzete erősödését előre mozdíthatja, de érdekelt főképen mint nemzetiségi vidéken működő tanítóképző tanárt, kinek kötelessége a nemzetiségi vidékek számára nevelni tanítókat. Hiszen ezen tanári kötelességem egyik leglényege- sebb alkotó része épen az, hogy megtanítsam a leendő tanítókat arra is. hogy mikép Jehet a magyar nyelvet más nyelvű polgártársaink között legkönnyebben terjeszteni. Kerestem eddig is a magyar nyelvnek az iskolák segítségével, való terjesztésének természetes ós könnyű módját, s a mit találtam, azt nyilvánoságra is adtain pl. a Népt. Lápja 1895. évi számaiban megjelent czikksorozatomban. Természetes teliát, hogy már éz okból is különösen, érdekel minden erről a tételről szóló irás, akár könyv legyen az, akár egyszerű ujságczikk, különösen ha előre új módszernek van jelezve a czikk tartalma, mint a Rakodczay czik'kónek czimében olvasható.