HAZAI LAPOKBÓL. 2 9 7
lés c. nagyobb dolgozatban a testi nevelést a köznevelés keretében nézi, ezt látja a nemzetnevelés alapjának s ezért kívánja, hogy alapelveiben minden nevelő járatos legyen, azaz minden tanító és tanár szakképzett testnevelő legyen. A bő húsvéti számban Málnai M. a beszéd- és értelem- gyakorlatok anyagára nézve megállapítja, hogy ebben két külön tárgy van: 1. lakóhelyünk természeti viszonyainak ismertetése ás a magyar földmíves életének alakulása; 2. irodalmi oktatás, népmesék és népies gyermekversek útján. E cikk alapgondolatával rokon irányban Szabó László részletes útbaigazítást ad arra nézve : miként lehetne a népiskolában több helyi elemet értékesíteni s hogyan szerezheti meg a tanító maga is az erre való ismereteket. Bárány Gerö a boldogságról elmélkedve, azt ren- deltetésünk betöltésében, kötelességünk teljesítésében találja. A boldogság lehetetlen erkölcsi öntudat nélkül. Maurer M. az ecsettel való rajzolásról szól s mintasorozatot közöl.
Orsz. Középisk. Tanáregy. K ö z l ö n y (1915, 8. sz.). Madzsar I.
a történettanítás előkészítése érdekében a mai közélettel való foglalkozást kívánja : mindenik osztályban heti 1—2 órán egyszerű társadalmi tények megbeszélését, bizonyos tervszerű menetben, a tanulók ismeretei alapján, T—
E gondolatot mindenik iskolában könnyű megvalósítani, az elemi iskola ú. n. beszéd- és értelemgyakorlatai vethetik meg az alapot s csupán ezek okos folytatására van szükség. Jó lenne ennek a tervét részletesen ki- dolgozni, akkor az esetleges rendelkezést is, az önkéntes alkalmazást is inkább remélnők. E tárgyra nézve 1. a szerző fejtegetését M. P. 1913.
P o l g á r i s k o l a i K ö z l ö n y (1915, 1., 2. sz.). Farkas Gy. az ön- képzőkör intézményét ajánlja a polgáriskolában is, de a szokástól eltérően, gyakorlatiasan művelő céllal. Diákkaszinóban gyűjti össze a szabad időben a növendékeket az iskola rajztermében s közvetlen érintkezéssel folytatja a nevelést. Hunyady B. a helyesírás tanítását rendszeressé kívánja tenni, eddig ötletszerű volt. Az olvasásra szánt órákon kívül minden órán legyen irás, fogalmazás ; így tanítsuk a nyelvtant, az illető óra nyelvtani anya- gára adjon példát a leírt szöveg. A szakadatlan Íratás, javítás (megértetés) eredményeit statisztikával bizonyítja. Szécsi J. a fizikai, Bíró Gy. a ma- gyar nyelvi tanításnak a mai időkhöz való alkalmazására ad útmutatást,
Tarródy J. a történettanítás mai szempontjairól közli gondolatait. Győri V.
a magyar polgáriskola történetéhez nyújt adatokat a szervezést megelőző időből.
U r á n i a (1115, 4. sz.). Molnár Viktor a háború tanulságai alapján felsorolja a nemzeti jövő érdekében szükséges iskolai tennivalókat: a. ma- gyarságban levő katonai erények kiművelését, újabb háború lehetőségére gondolva; a gazdasági, gyakorlati szempont érvényesítését, a nőnevelésnek helyesebb szervezését, az iskolán kívüli oktatás erősebb felkarolását és főként a magyar faj gondozását. A műveltséget és ezáltal a megélhetést kell a harcban megnemesedett népnek biztosítani egy új és boldogabb Magyarország érdekében,
N a p r e d a k 1 9 1 4 . ;éví, (Zágráb). Horvát folyóirat. Szerkesztője St.
Baszaricsek, munkatársai a horvát tudományos világ előkelői közül .valók-
2 9 8 HAZAI LAPOKBÓL. 298
s így ez a legkiválóbb horvát tanügyi lap. Elméleti és gyakorlati részre oszlik. Az elméleti részben J. Crnko Dietetika és nevelés c. hosszabb köz- leményben ismerteti az erre vonatkozó véleményeket, kísérletezéseket, szabályokat, Mr. Horaee Fletscher táplálkozási módját. Közli az amerikai E. Á. katonaegészségügyi hivatalának a táplálkozásra vonatkozó utasításait.
B. Trstenjak az önérzet nevelését kívánja, amiben az önérzetes tanító élő példája a fő. Másik cikkében a pszichopatikus degeneráltságról szól, továbbá az ifjúság némely hibájának meggátlása módját ismerteti. P. Ra- doszavlyevics new-yorki egyetemi tanár Antropometria címen hat füzetben ismerteti e tudományt s Adolfo Quétele ily tárgyú művét. F. Mandics adatokat közöl a tanulók lelki fejlődéséről. A. Kunek a tudatról és a tapasz- talatról ír, az akarat szabadságát fejtegeti. St. Tomics a patologiát mint a pedagógia segédtudományát fejtegeti; megszabni kívánja a ped. patológia határát, amelyen túl az esetek már az orvosi tudományba tartoznak.
A. Tunkl a polgári öntudat fejlesztését kívánja a neveléssel elérni.
V. Bvornikovics Spencer filozófiáját ismerteti három cikkben. / . Marics az erkölcsi anesztézia kérdésével foglalkozik; a «moral insanity* létezéséről és hovátartozásáról két cikkben az eddigi véleményeket ismerteti (Nácke, Fr. Scholz, Wessmer, Krafft-EbLng). Az erkölcsi anesztéziát még mindig rejtélynek tartja. Gyakorlati rész: B. Trstenjak több cikket közöl, igy a rendőri szellem káros hatásáról az iskolában; a nevelés értékéről, aminek bizonyságát nem a tudás mennyiségében, hanem minőségében látja; a szorgalmas tanulók szellemi túlterheltségéről, ennek patológiai következ- ményeiről ; a tanulók hazudozásáról írván, ennek gyakori okát a tanító s a tanulók közti idegenségben, feszült viszonyban látja, míg a barátságos viszony az őszinteséget szüli; a rendszeretet ós tisztaság iránti érzék ne- veléséről. A. Csavrak több apró jelenetet közöl a gyermek lelki életének megismerése céljából. Másik cikkében a tanulók iskolai s azonkívüli magaviseletéről szólva, a család s a környezet sokszor káros befolyását ítéli el. J. Turics példákat közöl az egyes tárgyak módszeréhez. P. Rado- szavlyevics a modern számtantanítás módszerét ismerteti hosszabb cikkben.
St. Tomics a kezdő tanuló magával hozott ismereteinek s tehetségének megállapítását kívánja, didaktikai érdekből. Másik cikke a gazdaságos ta- nulásról szól; a tanulás külső és belső feltételeit, valamint saját kísérle- tezésének eredményeit ismerteti. Minden füzetben ismertetik a német, cseh, orosz és szlovén ped.Jirodalmat. P. Radoszavlyevics az angol, spanyol és a német ped. irodalmat ismerteti. Kisebb cikkei az amerikai nevelésről, a lengyel és a japán gyermektanulmányi társaságokról, az abnormális gyermekek kisegítő osztályainak pedagógiájáról szólanak. Ped. fakultások az amerikai egyetemeken, az amerikai (bostoni) és az első lengyel kon- gresszus működése a lelki higiena tárgyában, az amerikai iskolák egészség- ügyi statisztikája, a gyárak és az iskolák Amerikában c. cikkeiben az amerikai iskolai állapotokat s a ped. világ működését ismerteti. F. Mandics svájci tapasztalatairól számol be. A füzetek rendes tartalma m é g : szemle az új könyvekről s P. Radoszavlyevits tollából pedagógiai hírek a világ minden részéből. Nagyvinszky Sándor.
