sorban. Az intézmény „jóságának” a meg- ítélésében nem feltétlenül a hetedikes ma- tematika-tudásszint az egyedül mérvadó.
Lehet, hogy az intézmény elmarad az or- szágos átlagtól, ám humán területeken kie- melkedő eredményt ér el, vagy éppen o- lyan körzetben működik, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek aránya többszöröse az országos átlagnak. Amennyiben az intéz- mény tudta csökkenteni a hátrányos hely- zetűek lemaradását, igenis jól működött, annak ellenére, hogy elmaradt az országos átlagtól. Éppen a fentiek miatt szükséges, hogy minden intézmény határozza meg azokat a mérőszámokat – ezek között nyu- godtan helyt kaphatnak gazdasági jellegű mérőszámok is, hiszen a gazdálkodás hatékonysága is egy szegmense az intéz- mény működésének –, amelyekhez mérni kívánja magát s ezeket folyamatosan fi- gyelje. Természetes, hogy a figyelésnek csak akkor van értelme, ha a szükséges be- avatkozások is megtörténnek.
Egy intézményi minőségirányítási rend- szer kiépítésének főbb lépései az alábbiak- ban foglalhatók össze:
– Állapotfelmérés – kik az intézmény érdekelt felei, mi a véleményük az intéz-
ményről, melyek az intézmény folyamatai, mennyire szabályozottak jelenleg.
– Rendszertervezés – az intézményi fo- lyamatok szabályozási mélységének el- döntése, a szabályozási struktúra kiala- kítása.
– Gondolkodás – már tudjuk, hogy mit és milyen mélységben akarunk szabá- lyozni, de még ki kell találni a hogyant.
– Cselekvés – a kitalált szabályzások bevezetése a mindennapi gyakorlatba.
– Ellenőrzés – nézzük meg, hogyan si- került a bevezetés. Jó-e (betartható-e a gyakorlatban, segít-e elérni azt a célt, ami- ért szabályoztunk) a kitalált szabályozás.
Szükséges-e a sikeres alkalmazáshoz többlettámogatás, rendelkezésre áll-e min- den szükséges eszköz, módszer, erőforrás.
– Beavatkozás – a hibák kijavítása, a bevezetés feltételhiányainak pótlása, a betarthatatlan szabályozások módosítása.
– Képzés – a teljes kialakítási folyama- ton végigvonuló tevékenység. Célja, hogy mindenki értse, hogy mit és miért kell csi- nálnia.
Tunkli Gábor
74
Szemle
Ösztönző formák
A tudás társadalmához, az információs társadalom elvárásaihoz való alkal- mazkodás napjainkban kemény moderni- zációs kihívást jelent valamennyi ország oktatásügye számára, amelyhez hazánk esetében az Európai Unióhoz való csatla- kozás alkalmazkodási kényszerei és köte- lezettségei is társulnak.
A rendszerváltás óta a magyar oktatás- ügy minden szegmensében (az oktatás- irányítástól, a finanszírozástól a tartalmi szabályozásáig) jelentős változások történtek, melyeknek eredményeképpen oktatási rendszerünk nagyjában-egészében euro-konformmá vált. Így lehetőség nyílt arra, hogy az egymást követő kormányok egy-egy kiemelkedően fontos probléma meg-oldására fejlesztési stratégiákat dol- gozzanak ki (meghatározó szellemi és
anyagi erőt mozgósítsanak) – ezek egyike szekciónk témája, a minőségbiztosítás.
A minőségbiztosítás kiemelt fejlesztési célként való deklarálása először az 1996 decemberében nyilvánosságra hozott ,A magyar közoktatás távlati fejlesztésének stratégiája’ című MKM-anyagban jelent meg, de meghatározó elemmé ,A jövő vá- lasztása’ című FIDESZ művelődési prog- ramban vált. Az Oktatási Minisztérium 1999 nyarán hirdette meg minőségpoliti- káját, amely – Magyarországnak az EU teljes jogú tagjává válásáig – a magyar munkaerő versenyképességének meg- teremtését tűzte ki célul. Ez részben felté- tele is csatlakozásunknak, mivel a minő- ségbiztosítást az unió az egyes tagorszá- gok felelősségi körébe utalja – ami azt jelenti, hogy az oktatás minőségéért az
egyes tagállamok garanciát kell hogy vál- laljanak.
Jelenleg azonban senki nem tudja meg- mondani, milyen voltaképpen a magyar közoktatás. A magyar oktatási rendszer hatékonyságáról, teljesítőképességéről az oktatásirányításnak is rendkívül hézago- sak az információi – kevés a rendszerszin- tű mérés, még mindig várat magára a de- centralizált oktatási rendszert legalább leírni képes statisztikai adatgyűjtés orszá- gos bevezetése –, ugyanakkor az iskola- rendszer szinte minden szintjéről folyam- atosan érkeznek jelzések minőségproblé- mákról. Az expanzió egyre idősebb korosztályokat érint, mert belső motivá- cióból (érdeklődésből, jól felfogott érdek- ből), illetve egzisztenciális kényszerből a 18-20 évesek 70-80 százaléka szerez má- sodik szakmát, szakmunkások középisko- láiban érettségit, illetve tanul tovább fél- felsőfokon és a felsőoktatásban. A szelek- ció örvendetes csökkenése, az eltömegese- dés azonban önmagában is színvonalesést eredményezhet.
Erős oktatáspolitikai szándék érzékel- hető ugyanakkor arra, hogy az oktatásirá- nyítás az értékelés – ellenőrzés – minőség- biztosítás egységes rendszerré történő szervezésével az oktatási rendszer állapo- tát felmérje, kidolgozza azokat az eljárá- sokat, ösztönzési formákat, amelyek segít- ségével a közoktatási rendszer minden szintjén és intézményében fókuszba kerül- het a minőség. Látni kell azonban, hogy a decentralizált oktatási rendszerekben az oktatásirányításnak csak korlátozott le- hetőségei vannak a központi szándékok szerinti változások bevezetésére. A piac- konform kormányzati viselkedés jel- lemzői:
– Megteremteni a törvényi kereteket a fejlesztendő terület szükséges és elégséges szabályozásához.
– Létrehozni az adott cél megvalósítását irányító, szervező, ellenőrző szervezetet, vagy egy meglévő intézményt, esetleg annak egy részlegét alkalmassá tenni a feladatok ellátására.
– Jó marketingmunkával növelni a mo- dernizációs cél össztársadalmi és szakmai elfogadottságát.
– Pump priming (1) fejlesztési stratégiát alkalmazni – azaz időszakosan komoly erőforrást rendelni egy nem (vagy elégte- lenül) működő területre:
a) pályázatok kiírására a – minimális in- novációs kínálat megteremtéséhez – szük- séges kutatási-fejlesztési feladatok meg- oldására,
b) a pénznek a fogyasztóhoz való eljut- tatásával a kereslet élénkítésére.
– A minőség biztosítása – a fogyasztók által közpénzen megvásárolható szolgál- tatások (tanfolyam, állapotfelmérés, be- tanítás, kiadványok stb.) minőségének ga- rantálása.
– Az új rendszer működésének monito- rozása (beválás vizsgálatok, költség-ha- szon elemzések).
Jegyzet
(1) Prime the pump: közgazdaságból átvett kifejezés.
Eredeti jelentése: pénzt tenni egy inaktív vállalkozás- ba, gazdasági területre, hogy ösztönözzék annak növekedését. Az oktatásügyben innovációkat gen- eráló és támogató fejlesztési stratégia.
Vágó Irén
Iskolakultúra 2000/1
75
Iskolakultúra Nap, Balatonfüred
A minőségfejlesztés az oktatási rendszer fejlődésének katalizátora
M
ás rendszerekben (iparban, szol- gáltatásokban) már bebizonyo- sodott, hogy a minőségfejlesztés módszereinek elterjedése hatékonyan hoz- zájárulhat egy-egy szektor vagy szervezetteljesítményének fokozásához, hatékony- ságának növeléséhez, gördülékeny, rugal- mas működési mechanizmusok kialakí- tásához. Kérdés azonban, mindebből mit és hogyan hasznosíthatunk az oktatás