Petőfi S. János-Benkes Zsuzsa
A verbális szövegek szövegtana és a nyelvészet
//. rész
Beszélgetésünk első fejezetében (a címben jelzett tematika
I. részében) egyrészt a 'verbális szövegek' szakkifejezés használatával foglalkoztunk, másrészt elkezdtük a verbális nyelvek 'megformáltság-
központú' nyelvészete fő ágai szektorainak a tárgyalását. Részben összefoglalásul, részben a jelen fejezet tematikájának megvilágítása
érdekében lássuk az említett nyelvészetek és a szóban forgó szektorok ágrajzá:
NYELVÉSZETEK
A MEGFORMÁLTSÁG KÖZPONTÚ NYELVÉSZET FŐ ÁGAI ÉS AZOK SZEKTORAI
PSZICHOLINGVISZTIKA - ETNOLINGVISZTIKA - SZOCIOLINGVISZTIKA . . .
1. RENDSZERNYELVÉSZET 2. A RENDSZER ELEMEI HASZNÁLATÁNAK NYELVÉSZETE
3. SZÖVEGNYELVÉSZET
a. lexikogrammatikai szektor
a. lexikogrammatikai szektor
a. lexikogrammatikai szektor
b. verstani-prozódiatani szektor
b. verstani-prozódiatani szektor
b. verstani-prozódiatani szektor
1. ábra
A z e l ő z ő r é s z b e n a z á l t a l á n o s k é r d é s e k tárgyalása u t á n az 1.a és a 2.a szektor tárgyát, célját és m ó d s z e r é t e l e m e z t ü k r ö v i d e n ; az e l e m z é s t itt az l . b , 2.b, v a l a m i n t a 3.a és 3.b szektorokkal folytatjuk.
/. kérdés: Mi a rendszernyelvészet verstani-prozódiatani szektorának tárgya, célja és módszere?
P. S. J.: A v á l a s z t k é t e l ő z e t e s megjegyzéssel k e z d e m :
1. Azt a kérdést, h o g y a verstant és aprozódiatant két külön szektornak (ágnak) célszerü- e tartani, vagy sem, n e m tartom elsődlegesnek. A m i v é l e m é n y e m szerint fontos, az az, h o g y mindkét ' t a n ' az őt megillető helyet kapja m e g a nyelvészeti t u d o m á n y á g a k rendszerében.
2 . A m i a tárgyat, célt és m ó d s z e r t illeti, itt is é r v é n y e s , h o g y e g y - e g y t u d o m á n y á g (tan) j e l l e g é n e k m e g h a t á r o z á s á b a n e z e k v a l a m e l y a d o t t h i e r a r c h i k u s e l r e n d e z é s e a d ö n -
t ő ; a l e h e t s é g e s hierarchikus e l r e n d e z é s e k k e l é s a z o k k ö v e t k e z m é n y e i v e l a z o n b a n itt s e m k í v á n o k foglalkozni.
A r e n d s z e r n y e l v é s z e t verstani-prozódiai s z e k t o r á n a k
-tárgya: m i n d k é t tanban az, a m i a p r o z ó d i a t a n b a n , illetőleg a v e r s t a n b a n a nyelvi r e n d s z e r h e z k ö t ő d i k ; azaz a prozódiatanban a l a p v e t ő e n a szó-, szintagma- m o n d a t - és m o n d a t t ö m b ( ? ) - h a n g s ú l y t ö r v é n y e i , a verstanban p e d i g a h a n g s ú l y o s , az i d ő m é r t é k e s és a szimultán v e r s e l é s metrikai t ö r v é n y e i ;
-célja: e t ö r v é n y e k lehetőség szerint teljes r e n d s z e r é n e k a m e g a l k o t á s a , k a t e g o r i á l i s l e í r á s a e s / v a g y érvelő b e m u t a t á s a ;
- módszere: a m ó d s z e r ugyan itt is függhet attól, h o g y a cél a megalkotott r e n d s z e r e k n e k csupán leíró b e m u t a t á s a , v a g y é r v e l ő is, d e m i n d e n k é p p e n eleget kell t e g y e n a m a x i m á l i s e x p h c i t s é g k ö v e t e l m é n y é n e k ( a m e l y egyúttal az e g y é r t e l m ű a l k a l m a z h a t ó s á g ga
r a n c i á j a is); e k ö v e t e l m é n y teljesítése feltételezi e g y hangsúly, illetőleg egyes m e t r u m je
l ö l é s r e n d s z e r k i d o l g o z á s á t és k ö v e t k e z e t e s a l k a l m a z á s á t .
A z , h o g y a r e n d s z e m y e l v é s z e t s z e k t o r á t k é p z ő v e r s t a n n a k tárgyalnia kell-e a m e g h a t á r o z o t t s z a b á l y o k n a k eleget t e v ő strófaformákat is, vagy sem, attól függ, h o g y m i l y e n m u n k a m e g o s z t á s látszik c é l s z e r ű n e k e v e r s t a n i szektor és a p o é t i k a között
B. Zs.: A v e r s t a n i ismeretek t a n í t á s a - a fenti szektorok elkülönítése nélkül - általában a z i r o d a l o m ó r á k o n történik. A 1 4 - 1 8 éves k o r o s z t á l y t a n k ö n y v e i részint az adott k o r o s z t á l y n a k m e g f e l e l ő szinten és m é l y s é g b e n , részint a z adott évfolyam irodalmi a n y a g á n a k m e g f e l e l t e t v e t a r t a l m a z z á k az e l m é l e t i ismeretek összefoglalását, illetve az egy-egy m ű r e vonatkoztatható, metrikai, ritmikai i s m e r e t e k e t mint a tartalomkifejezés egyik fontos e s z k ö z é t . A z Irodalom II Szövegek, képek, információk című, a világbanki k é p z é s i p r o g r a m h o z k é s z ü l t t a n k ö n y v Vers mindenkinek. Irodalmi kifejezésformák I. c í m ű fejezetében - a m e l y t a r t a l m a z z a m i n d az ü t e m h a n g s ú l y o s , m i n d az i d ő m é r t é k e s és a s z i m u l t á n v e r s e l e s r e v o n a t k o z ó legfontosabb i s m e r e t e k e t - p é l d á u l ilyen t a n u l h a t ó szöveget o l v a s h a t u n k :
„Verselési lehetőségek a magyar költészetben:
a) Ütemhangsúlyos (magyaros, nemzeti, hangsúlyos) verselés
Ritmusát a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja. A sorkezdő hangsúlyos szotagot meghatározott számú hangsúlytalan követi - ez az egység az ütem.
(Majd újra hangsúlyos szótag következik meghatározott számú hangsúlytalannal együtt.) A sorfajta el
nevezését ugy kapjuk meg, ha megszámoljuk az ütemeket és a szótagokat..." (1)
U g y a n e b b e n a t a n k ö n y v b e n Kölcsey Ferenc Himnusz című m ű v é n e k tárgyalása p e d i g a k ö v e t k e z ő k k e l zárul:
„verselése
_ Kölcsey megváltozott esztétikai nézeteinek megfelelően a legősibb magyar dalritmusra (a Kanász
tánc) epul, de az utemhangsúlyos verselés mögött ott érezzük a trochaikus lejtést is."
2 kérdés: Mi a verstani-prozódiatani szektorának tárgya, célja és módszere a rendszer elemei használatának nyelvészetében?
P. S._ 1: M i n d e n e k e l ő t t azt k í v á n o m m e g j e g y e z n i , h o g y a v e r s t a n és p r o z ó d i a t a n k e r e t e b e n is m e g t a l á l h a t ó a t e r m i n o l ó g i a i m e g k ü l ö n b ö z t e t é s r e irányuló t ö r e k v é s a r e n d s z e r n e k es a r e n d s z e r e l e m e i h a s z n á l a t á n a k vizsgálati k ö r é b e t a r t o z ó e g y s é g e k / a s p e k t u s o k k o z o t t h a ez a m e g k ü l ö n b ö z t e t é s n e m is o l y a n t e r m é s z e t ű , m i n t a l e x i k o g r a m m a t i k a i s z e k t o r b a n . ( Ö s s z e h a s o n l í t á s k é p p e n g o n d o l j u n k p é l d á u l a ' m o n d a t ' , illetőleg a ' s z ö v e g m o n d a t ' l e x i k o g r a m m a t i k a i s z a k s z a v a k r a . ) A p r o z ó d i a t a n o n belül s z o k á s például k ü l ö n b s é g e t tenni ' n o r m á l , v a g y j e l ö l e t l e n , h a n g s ú l y ' ( r e n d s z e r s z e r ű a s p e k t u s ) és 'emfatikus h a n g s ú l y ' ( h a s z n á l a t i a s p e k t u s ) k ö z ö t t , a v e r s t a n o n belül p e d i g ' m e t r u m ' (rendszerszerű a s p e k t u s ) és ' r i t m u s ' ( h a s z n á l a t i a s p e k t u s ) között.
A rendszer elemei használata nyelvészetének keretében a verstani-prozódiatani szektornak - tárgya: m i n d k é t t a n b a n az, ami a p r o z ó d i a t a n b a n , illetőleg a v e r s t a n b a n e t a n o k rendszerszerű e l e m e i h a s z n á l a t á h o z kötődik; azaz a prozódiatanban a l a p v e t ő e n a s z a v a k , szintagmák, m o n d a t o k és m o n d a t t ö m b ö k ( ? ) emfatikus h a n g s ú l y o z á s a l e h e t ő s é g e i n e k és a különféle emfatikus h a n g s ú l y o k lehetséges funkcióinak s z á m b a v é t e l e , a verstanban p e dig a m e t r i k a i a l a p s é m á k a z o n ritmikai realizációlehetőségeinek a s z á m b a v é t e l e , a m e lyek e l ő f o r d u l á s a esetén, m é g u g y a n a r r ó l a h a n g s ú l y o s , i d ő m é r t é k e s vagy s z i m u l t á n a l a p m e t r u m r ó l b e s z é l h e t ü n k , tekintettel t e r m é s z e t e s e n e z e k n e k a ritmikai r e a l i z á c i ó k n a k a funkcióira is;
- célja: e s z á m b a v é t e l e k e r e d m é n y e i n e k m i n é l teljesebb leíró és/vagy é r v e l ő ö s s z e f o g lalása;
- módszere: a m ó d s z e r u g y a n itt is függhet attól, h o g y a cél c s u p á n leíró b e m u t a t á s , vagy é r v e l ő is, de m i n d e n k é p p e n eleget kell t e g y e n a m a x i m á l i s explicitség k ö v e t e l m é n y é n e k ( a m e l y egyúttal az e g y é r t e l m ű a l k a l m a z h a t ó s á g garanciája is); e k ö v e t e l m é n y t e l jesítése itt is feltételezi egy m e g f e l e l ő j e l ö l é s r e n d s z e r k i d o l g o z á s á t és k ö v e t k e z e t e s a l k a l
mazását.
B. Zs.: A z e l ő z ő k é r d é s k ö r b e n e m l í t e t t e m már, h o g y a verstani ismeretek iskolai t a n í tásában a r e n d s z e r n y e l v é s z e t és a r e n d s z e r elemei h a s z n á l a t á n a k n y e l v é s z e t e m e g k ü l ö n böztetés n e m j e l e n i k m e g . U g y a n a k k o r a verstan t a n í t á s á h o z készült tanári k é z i k ö n y v e k ben e r r e v o n a t k o z ó a n is t a l á l u n k utalásokat.
3. kérdés: Mi a szövegnyelvészet lexikogrammatikai szektorának tárgya, célja és módszere?
P. S. J.: M i e l ő t t a feltett k é r d é s r e válaszolnék, p á r szót kell szóljak m a g á r ó l a s z ö v e g nyelvészetről. M i a szövegnyelvészetet a n y e l v é s z e t olyan á g á n a k tekintjük, amely a s z ö veg ö s s z e t e v ő i közötti formai és j e l e n t é s t a n i k a p c s o l a t o k a t (álljon egy s z ö v e g b á r e g y e t len s z ö v e g m o n d a t b ó l , vagy álljon t ö b b ő l ) a szigorúan értelmezett nyelvészet k a t e g ó r i á i val és m ó d s z e r e i v e l írja le, h a e k a p c s o l a t o k feltárása t ö b b esetben csak a n y e l v é s z e t i i s m e r e t e k e n t ú l m u t a t ó s z ö v e g t a n i é s / v a g y a szövegtani i s m e r e t e k e n t ú l m u t a t ó ' v i l á g r a v o n a t k o z ó ' i s m e r e t e k i g é n y b e v é t e l é v e l m e h e t c s a k v é g b e . (2)
A s z ö v e g n y e l v é s z e t fenti é r t e l m e z é s é b ő l k i i n d u l v a a s z ö v e g n y e l v é s z e t l e x i k o g r a m matikai s z e k t o r á n a k
- tárgya: a s z ö v e g e k formai és j e l e n t é s t a n i felépítése n y e l v é s z e t i a s p e k t u s a i n a k v i z s gálata;
- célja: e vizsgálat e r e d m é n y e i n e k m i n é l teljesebb leíró és/vagy érvelő összefoglalása;
- módszere: a m ó d s z e r u g y a n itt is függhet attól, hogy a cél csupán leíró bemutatás, v a g y érvelő is, de m i n d e n k é p p e n eleget kell tegyen a m a x i m á l i s explicitség k ö v e t e l m é n y é n e k (amely egyúttal az egyértelmű a l k a l m a z h a t ó s á g garanciája is); e követelmény teljesítése feltételezi egy megfelelő k a t e g ó r i a r e n d s z e r kidolgozását és következetes alkalmazását.
E z a m e g h a t á r o z á s t e r m é s z e t e s e n c s a k a k k o r informatív, ha tudjuk, mire utal b e n n e ' a s z ö v e g e k formai és j e l e n t é s t a n i felépítése n y e l v é s z e t i a s p e k t u s a i ' szakkifejezés. E n n e k m e g v i l á g í t á s a é r d e k é b e n , k e z d j ü k a ' s z ö v e g e k formai és j e l e n t é s t a n i felépítése' szakkife
j e z é s é r t e l m e z é s é v e l .
A s z ö v e g e k formai felépítéséhez t a r t o z i k egyfelől s z ö v e g m o n d a t a i szintaktikai s z e r k e zete és a s z ö v e g m o n d a t o k k ö z ö t t formai-szintaktikai m ó d s z e r e k k e l k i m u t a t h a t ó k a p c s o latok hálója ( m á r a m e n n y i b e n a s z ö v e g b e n ilyen k a p c s o l a t o k találhatók), másfelől a s z ö v e g fizikai h o r d o z ó j á n a k chirográfiai/tipográfiai s z e r k e z e t e ( p é l d á u l b e k e z d é s e k r e , ille
tőleg v e r s s z a k o k r a v a l ó t a g o l t s á g a ) .
A s z ö v e g e k jelentéstani felépítéséhez tartozik egyfelől s z ö v e g m o n d a t a i s z e m a n t i k a i p r a g m a t i k a i s z e r k e z e t e ( p é l d á u l a t é m a - r é m a szerkezet) és a s z ö v e g m o n d a t o k k ö z ö t t nyelvi, j e l e n t é s t a n i , t e m a t i k a i v a g y a világra v o n a t k o z ó ismeretek felhasználásával k i m u tatható k a p c s o l a t o k hálója ( p é l d á u l a k o r r e f e r e n c i a v i s z o n y o k és a t e m a t i k u s p r o g r e s s z i ó ,
m á s f e l ő l e z e k e n kívül m i n d a z , a m i n e k k ö z v e t í t é s é v e l e g y - a fizikai h o r d o z ó j u k b a n fel
t é t e l e z e t t e n kifejezésre j u t ó - v i l á g d a r a b r a utalnak.
E két felépítéstípus ' n y e l v é s z e t i a s p e k t u s á ' - h o z tartozik: az, a m i n e k leíró é s / v a g y ér
v e l ő b e m u t a t á s a a n y e l v é s z e t kategóriáinak a l k a l m a z á s á t is m e g k ö v e t e l i (túl a z o n , h o g y a leírandó a s p e k t u s feltárása a nyelvészeti i s m e r e t e k e n túl m i l y e n m á s ismeretek igény
b e v é t e l é t t e s z i s z ü k s é g e s s é ) .
Néhány, e m e g h a t á r o z á s o k a t k ö z e l e b b r ő l m e g v i l á g í t ó k o m m e n t á r t az előző fejezetben V e / 7 j e l z é s ű p é l d a k é n t található A hiúz c í m ű e l b e s z é l é s első s z ö v e g m o n d a t a i h o z fűzök.
[1] „Őszi v a s á r n a p v o l t . "
[2] „Vasárnap, m e r t a p á m otthon foglalatoskodott, és őszi, m e r t n a p f é n y b e n ragyogtak a tarkuló e r d ő k és b o k r o s o k a falu felett."
A [2]-es s z ö v e g m o n d a t n a k a z [ l ] - e s h e z v a l ó kifejtő k a p c s o l á s á h o z n e m e l e g e n d ő az a nyelvi tény, h o g y a b b a n m e g i s m é t l ő d i k az [ l ] - e s „ v a s á r n a p " és „ ő s z i " szava. E l k é p z e l h e t n é n k u g y a n i s m á s o d i k s z ö v e g m o n d a t k é n t p é l d á u l a [2]-t is: „Vasárnap, mert ez a szó a » v « betűvel k e z d ő d i k , és őszi, m e r t ez egy é v s z a k " , a m i t n e m igen f o g a d n á n k el kifej
t ő s z ö v e g m o n d a t k é n t . D e a [2]-t is csak azért fogadjuk el a ' v a s á r n a p ' és az ' ő s z i ' kife
j e z é s e k é n t , m e r t e l s ő t a g m o n d a t a é r t e l m e z é s é n é l arra a világismeretre t á m a s z k o d u n k , h o g y v a s á r n a p általában n e m d o l g o z n a k m u n k a h e l y ü k ö n az e m b e r e k , a m á s o d i k n á l p e d i g arra, h o g y ő s z a z az évszak, a m e l y b e n „ t a r k u l ó " - a k az e r d ő k és bokrosok.
A [2]-ben m e g j e l e n ő „ a p á m " szó szövegtani ismereteink alapján az adott s z ö v e g k ö r n y e z e t b e n azt j e l z i , h o g y a történet ' n a r r á t o r ' - a m a g a a t ö r t é n e t egyik szereplője.
[3] „ E b é d u t á n eljössz velem a B á b i r k ó b a , fordult h o z z á m a p á m . "
E h h e z a s z ö v e g m o n d a t h o z az ' E b é d után eljössz v e l e m a B á b i r k ó b a , ezt mondva for
d u l t h o z z á m a p á m ' s z e r k e z e t ű értelmet rendeljük. M a g a a „fordult h o z z á m " kifejezés ö n m a g á b a n u g y a n i s m é g n e m utal ' k o m m u n i k á c i ó r a ' , g o n d o l j u n k p é l d á u l olyan m o n d a t o k r a , mint p é l d á u l „Ijedten fordult h o z z á m a p á m " . H o g y itt k o m m u n i k á c i ó r ó l van szó, ar
r a egyrészt a [3] e l s ő t a g m o n d a t á n a k nyelvi s z e r k e z e t e alapján k ö v e t k e z t e t h e t ü n k , m á s r é s z t a n n a k a szövegtani ismeretnek az alapján, a m e l y szerint ( m a g y a r n y e l v ű ) dialógu
s o k b a n az i d é z ő j e l e k e t gondolatjelek helyettesíthetik, m i n t a h o g y a z e b b e n a s z ö v e g b e n is történik.
A z adott s z ö v e g k ö r n y e z e t b e n a [3]-ban a z „ a p á m " s z ó t a z [1] „ a p á m " szavával tarthat
j u k k o r r e f e r e n s n e k ( u g y a n a r r a a s z e m é l y r e u t a l ó n a k ) . A z adott szövegkörnyezetre v a l ó h i v a t k o z á s fontos, m e r t h a a [3] helyett például a - s z ö v e g ö s s z e f ü g g ő j e l l e g é t k ü l ö n b e n m e g n e m b o n t ó [ 3 ' ] - : „ E b é d után eljössz v e l e m a B á b i r k ó b a , fordult h o z z á m a p á m - k e z d t e történetét a n á l u n k v e n d é g e s k e d ő u n o k a ö c s é m " állna, a két „ a p á m " szó n e m len
n e korreferens.
A z „ a p á m " s z a v a k korreferenciája, valamint a „fordult h o z z á m " 'ezt mondva fordult h o z z á m " értelmű interpretációja alapján a [3]-beli s z ö v e g k ö r n y e z e t b e n a „ v e l e m " az „ a p á m " - m a l korreferens, az „eljössz" m á s o d i k személyre utaló toldaléka p e d i g a „hozzám"-mal.
E z a rövid j e l l e m z é s világosan mutatja a különféle j e l l e g ű ismeretek együttalkalmazásá
n a k szükségességét a szövegösszefüggőség ( p o n t o s a b b a n : a korreferencia) vizsgálatában.
Itt c s u p á n e n n y i t a k o r r e f e r e n c i a e l e m z é s s e l k a p c s o l a t o s p r o b l é m á k megvilágítására. A k ö v e t k e z ő s z ö v e g m o n d a t t a l k a p c s o l a t b a n lássuk a t é m a - r é m a s z e r k e z e t (és a tematikus p r o g r e s s z i ó ) e g y - k é t kérdését.
[4] „ - A B á b i r k ó b a ? - k é r d e z t e m c s o d á l k o z v a , m e r t m á s v a s á r n a p o k o n sokkal na
g y o b b s é t á k r a i n d u l t u n k a p a t a k o k m e n t é n . "
M i u t á n a [3]-ban m e g j e l e n t a „ B á b i r k ó " név, „ A B á b i r k ó b a ? " s z ö v e g m o n d a t k e z d é s a [4]-ben a b s z o l ú t t e r m é s z e t e s n e k tartható. E l e m e z z ü n k a z o n b a n , h o g y a [4]-nek m á s line-
áris e l r e n d e z é s e i is e l ő f o r d u l h a t n á n a k - e az a d o t t s z ö v e g h e l y e n . L á s s u k m i n d e n e k e l ő t t ezeket a z e l r e n d e z é s e k e t a s z ö v e g m o n d a t b a n lévő gondolatjelet figyelmen kívül h a g y v a :
[4.2] A B á b i r k ó b a ? , mert m á s v a s á r n a p o k o n sokkal n a g y o b b sétákra indultunk a p a t a kok m e n t é n , k é r d e z t e m c s o d á l k o z v a .
[4.3] K é r d e z t e m c s o d á l k o z v a : a B á b i r k ó b a ? , m e r t m á s v a s á r n a p o k o n s o k k a l n a g y o b b sétákra i n d u l t u n k a p a t a k o k m e n t é n .
[4.4] K é r d e z t e m c s o d á l k o z v a , m e r t m á s v a s á r n a p o k o n sokkal n a g y o b b sétákra i n d u l t u n k a p a t a k o k m e n t é n , a B á b i r k ó b a ?
[4.5] M e r t m á s v a s á r n a p o k o n s o k k a l n a g y o b b s é t á k r a indultunk a p a t a k o k m e n t é n , a B á b i r k ó b a ? , k é r d e z t e m c s o d á l k o z v a .
[4.6] M e r t m á s v a s á r n a p o k o n sokkal n a g y o b b sétákra indultunk a p a t a k o k m e n t é n , k é r d e z t e m c s o d á l k o z v a , a B á b i r k ó b a ?
A s z ó b a n forgó szöveghelyen adott formájában e sorrendi változatok egyike sem fogad
ható el m i n d e n további nélkül. A „ k é r d e z t e m c s o d á l k o z v a " összetevő „ c s o d á l k o z v a k é r d e z t e m " - r e v a l ó cseréje, valamint a „ m e r t " - n e k „minthogy"-gyal való helyettesítése ré
vén a z o n b a n elfogadhatóvá tehető a [4.3] és a [4.6]; a [4.5] elfogadhatóvá tételéhez e l e g e n dő a „ m e r t " - n e k „minthogy"-gyal való helyettesítése. E z e k n e k a helyettesítéseknek nyelvre vonatkozó ismeretek képezik az alapját: ezen ismeretek egy része az á l l í t m á n y ' k ö r n y e z e t é ' - nek elrendezésére (lásd: „ c s o d á l k o z v a - k é r d e z t e m - vmif \ illetőleg m á s sorrendi változa
tai a l k a l m a z h a t ó s á g á n a k feltételeire), m á s része a z egymással relációba h o z h a t ó k ö t ő s z a v a k (lásd: „ m e r t " , „ m i n t h o g y " ) cseréjének lehetőségeire/szükségességére vonatkozik.
A z így n y e r t (elfogadható) s o r r e n d i v á l t o z a t o k t e r m é s z e t e s e n m á s - m á s t é m a - r é m a szerkezettel r e n d e l k e z n e k , s e n n e k k ö v e t k e z t é b e n a [3]-mal k e z d ő d ő m á s - m á s t e m a t i k u s láncot ( t e m a t i k u s p r o g r e s s z i ó t ) k é p e z n e k , m á s szóval: m á s - m á s m ó d o n 'rakják s o r b a ' a m á r i s m e r t és a m é g n e m ismert információt h o r d o z ó n y e l v i kifejezéseket. A z e g y e s e s e t e k b e n a l k a l m a z h a t ó / a l k a l m a z a n d ó l á n c o k k i v á l a s z t á s á t szövegtani ismeretek v e z é r l i k .
E h h e z h a s o n l ó e l e m z é s e k v é g z é s e ( a k á r a s z ó b a n forgó s z ö v e g t o v á b b i részeire, a k á r m á s s z ö v e g r e v o n a t k o z t a t v a ) i s m e r e t g a z d a g í t ó b b bepillantást e n g e d a s z ö v e g n y e l v é s z e t s z ö v e g t a n p r o b l e m a t i k á b a , m i n t a p é l d á k k a l n e m kísért e l m é l e t i fejtegetéseké!
B. Zs.: A s z ö v e g t a n i ismeretek ( a m e l y e k b e n a s z ö v e g n y e l v é s z e t i ismeretek n e m k ü l ö n ü l n e k el m i n d e n e s e t b e n ) m á r a k o r á b b i k ö z é p i s k o l a i t a n t e r v n e k , t a n k ö n y v e k n e k is r é szét k é p e z t é k . T a n í t á s u k r a v o n a t k o z ó a n az akkor t a n á r i k é z i k ö n y v b e n t ö b b e k k ö z ö t t a k ö v e t k e z ő k e t olvashatjuk:
„A szövegtan tanításához három általánosabb szempontra hívjuk fel a figyelmet. Törekedjünk arra, hogy a szövegekkel való foglalkozásban a tanulók pontosan, szakszerűen használják meglévő nyelvi
nyelvészeti ismereteiket. Például a részletek, jelenségek megnevezésében, elemzésében érvényesüljön az, amit (...) grammatikából, stilisztikából tudnak. A szövegtan a maga összetettségével alkalmas arra, hogy a nyelvi ismeretek komplex alkalmazásának területe légyen és ilyen módon (...) alkalmat adjon (...) általános nyelvi ismeretek gyakorlati alkalmazására is. ...fokozottan törekedjünk az irodalomtaní
tással való koncentrálásra, hiszen a szépirodalmi szöveg megértésének is az az egyik föltétele, hogy fel
ismerjük a benne lévő rejtettebb összefüggéseket. Helyesírási szempontból pedig az a legfontosabb, hogy a szöveg és a mondat helyes tagolásának kérdéseit tartsuk állandóan napirenden..." (3)
A legújabb - m á r n e m é v f o l y a m o k r a b o n t o t t - t a n k ö n y v e k a „ S z ö v e g t a n " - n a k ö n á l l ó fejezetet s z e n t e l n e k . A z alábbi - u g y a n c s a k a k ö z é p i s k o l a i k o r o s z t á l y s z á m á r a készült k ö n y v e k b ő l vett - részletek azt mutatják, m i k é n t s z ó l n a k t a n k ö n y v e i n k , s e g é d k ö n y v e i n k p é l d á u l a ' s z ö v e g t a n r ó l ' , a ' t é m a - r é m a ' e l e m z é s r ő l .
„A szövegtan a szövegnek mint lezárt, teljes értékű közlésnek a vizsgálatát végzi, leírja a szöveg köz
vetlen összetevőit, ezek kapcsolódási módját. A kapcsolódási mód leírása lehet formai (alaki) és tartal
mi (szemantikai). A leíró nyelvtanban tárgyalt elemek a szöveg alkotórészei. A fonéma, a morféma,
lexéma, a szintagma, a mondat, a tömb (a tömb a mellérendeléshez hasonlójellegű logikai-tematikai kap
csolat az egymás mellett lévő mondatok között), a textéma (a textéma a bekezdés nagyságú szövegegy
ség, amelyben egységes mikrotéma található). Az alaki és szemantikai jellemzőket két oldalról vizsgál
hatjuk: a két szomszédos nyelvi szint felől. A fonémát és a szöveget azonban csak egy oldalról, mivel a fonéma alatt, ül. a szöveg fölött nincs nyelvi szint..."
*
,A szövegek elemzésekor az egymást követő mondatok témáját és rámáját vizsgálva különböző jel
legzetességeket figyelhetünk meg. Néhány egyszerűbbet meg is említünk:
1. Egyszerű, lineáris fejlődésnek nevezhetjük azt a téma-réma összefüggést, amelyben az 1. mondat témája mellett szereplő réma a következő mondat témája lesz, a következő mondatban szereplő réma a 3. mondat témája lesz, és így tovább. Pl.: A költemény a halottak állapotáról, a túlvilágról szól. A pokol, a tisztítótűz és a paradicsom lelkiállapotok. A pokol magasabb vagy mélyebb körébe rossz akarattal el
követett gonosztett súlyossága szerint helyeztetik az ember. A 2. mondat az 1. mondat témáját (a halot
tak állapota, a túlvilág) a pokol, a tisztítótűz, a paradicsom rámával bővíti, a 3.-ban a pokol rámája a
» magasabb vagy mélyebb körök«. Az 1. mondat alanya és állítmánya egy teljes szöveg témája: az I. gim
náziumi Irodalom I. tankönyv Dantéró\ szóló fejezetéből való (169. lap).
2. Van olyan egyszerű előrehaladása is az adott szövegnek, amelyben az első mondat témája változat
lanul megmarad, de az utána következő mondatokban újabb és újabb réma járul hozzá. A következő idé
zet Sütő András Anyám könnyű álmot ígért című munkájából való:
Ebéd után a kicsi székre telepszem a fűtő mellé cigarettázni, otthonos, meleg sarok, itt simítgattam a kapcám gyermekkoromban. Ezen szokott üldögélni megboldogult apai nagyapám is, szivarozás közben a lába elé sercintve, amitől anyám mindig felmérgelődött.
A mondatokban előforduló azonos téma a »kicsi szék«. A 2. mondatban »itt«, a 3. mondatban »ezen«. A szö
veg folytatásában a 3. mondatban megjelenő réma »nagyapám is« a következő mondatok témája lesz..." (4)
*
, A szöveg mondatai közötti összetartozás kifejezésében valamennyi mondatfonetikai eszközrészt vesz: hangsúly, a hanglejtés, a szórend nagy szerepet kap a szövegtartalom tagolásában, az új közlési egységek kiemelésében. A hangsúlyozás és a szórend akkor találkozik egymással, amikor az új ismeret közlésére kerül sor. Ebből a szempontból a szöveg mondataiban szereplő szavak, szókapcsolatok vagy ismeretek már az előzményből, vagy új információt hordoznak. A már ismert rész a téma, az új informá
ciót közlő rész a réma. Ami az előző mondatban új ismeret - réma - volt, az valahogyan megismétlődik az őt követőben is: téma lesz belőle, s új rámával társul. A szöveg mondatainak láncszerűségét réma-téma váltakozás biztosítja..." (5)
4. kérdés: Mi a szövegnyelvészet verstani-prozódiatani szektorának tárgya, célja és módszere?
P. S. J.: Erihez a k é r d é s h e z is s z ü k s é g e s n e k t a r t o k egy előzetes megjegyzést fűzni: Vol
t a k é p p e n a s z ö v e g e l e m z é s / s z ö v e g i n t e r p r e t á c i ó f o l y a m a t á b a n a s z ö v e g n y e l v é s z e t l e x i k o g r a m m a t i k a i é s v e r s t a n i - p r o z ó d i a t a n i s z e k t o r á n a k funkciója n e m v á l a s z t h a t ó el e g y m á s tól. A m i k o r é l ő s z ó b a n e l h a n g z ó szöveget e l e m z ü n k , a n n a k n e m csak lexikai anyaga, h a n e m prozódiája is r e n d e l k e z é s ü n k r e áll. A m i k o r írott/nyomtatott s z ö v e g e t e l e m z ü n k ' a k k o r sem c s u p á n a z a d o t t vizuális fizikai h o r d o z ó ( ' é l e t t e l e n ' ) lexikai a n y a g á t e l e m e z z ü k , h a n e m a h h o z ' b e l s ő h a l l á s u n k ' által h o z z á r e n d e l ü n k egy (prozódiai) h a n g z ó képet is, és ezt a 'látott és h a l l o t t ' fizikai h o r d o z ó t é r t e l m e z z ü k .
A v e r s t a n i - p r o z ó d i a t a n i szektor funkciójának (és az általuk h a s z n á l t r e p r e z e n t á c i ó k n a k ) k o m p l e x i t á s a k ö v e t k e z t é b e n itt c s u p á n k é t v e r s t a n i - p r o z ó d i a t a n i e l e m z é s e g y - e g y részletét m u t a t j u k be, b ő v e b b i n f o r m á c i ó k é r t e z e k n e k az e l e m z é s e k n e k a forrásához u t a l v a az olvasót. [A s z ö v e g e k k o m p l e x ( l e x i k o g r a m m a t i k a i és v e r s t a n i - p r o z ó d i a t a n i ) e l e m z é s é n e k k é r d é s e i h e z r é s z l e t e s e n a k ö v e t k e z ő fejezetekben fogunk visszatérni.]
A z első e l e m z é s r é s z l e t N a g y L á s z l ó Az angyal és a kutyák c í m ű k ö l t e m é n y é n e k (lásd az előző fejezetben Ve/6 j e l z é s s e l ) ritmikai elemzését, v a l a m i n t első v e r s s z a k á n a k „ e g y é ni h a n g z á s é l m é n y alapján készült ritmusképét" m u t a t j a be. (6)
N a g y L á s z l ó : Az angyal és a kutyák M e l l e m e t n y o m t a n e h é z á l o m , g y é m á n t fénnyel s z e m e m e t s ü t ö t t e : l á t t a m egy a n g y a l t f ö n n a d o m b o n t ü s k é s a k á c o s b a n m e g k ö t ö z v e .
3 2 3 2
2 | | 2 | 2 2 H 3 j 1 3 2 | | 2 | | 2 I 4 fi 2 I 2
Á t l á t s z ó v o l t a z a n g y a l t o r k a , b e n n e a lélek föl és a l á j á r t , s á r g a k u t y á k k é t l á b r a á l l v a
n y a g g a t t á k , c s o m ó b a n t é p t é k t o l l á t .
2 y 2 | 2 2 | | 3 | 2 2 ff 3 | 2 I 3 I 2 II 2
K o r á n é b r e d t e m , fájt a s z í v e m , é r e z t e m , v a l ó s á g v o l t a z á l o m , a n g y a l t o l l a t k e r e s n i m e n t e m , h ó r a g y o g o t t a z e g é s z v i l á g o n .
3 3 2 3
2 | | 2 | | 2
| 3 | 2 || 2 2 j | 3 | 2 2 II 2 | | 3
Ü J l j U u
Mel - le - m e t nyom - ta ne - h é z á - l o m ,
ayé - m á n t fény - nyel sze - m e - m e t sii - töt - t e :
UJOJ U ÍJ
lát - t a m e g y m - gyait fönn a d o m - b e n
tüs - kés a - ká - cos - ban m e e - k ö - töz - ve.
A második e l e m z é s r é s z l e t Áprily Lajos A hiúz című elbeszélése első szövegmondatai
n a k prozódiai e l e m z é s e . (7)
S Í " ! v a s á r n a p v o l t . I I g g a a r n a p , I mert—iEJS"
«>:ai_v:>ra:rn3p_volt [[ v s f a : r n a p | m í r t _ j p a : r a
nafifényben r a g y o g t a k ' a t a r k u l ó azdSk 6a bokrosai
n > p f e : r i b r n _ « J o k t 3 k • j ^ t 3 r k u l o : _ e r d * : k e : z b o k r o f o ]
sokkal nagyobb sétákra indultunk • a patakok roenténT f o k : ^ l _ n 3 j o p : fe: ta :kr indultunk ' 3 _ p 3 M k o k _ m e n t e : n
• H i f é l e vadat, apám?
m i f e : l e _ v a d 3 t apa:m?
— A m i t a s z é k e l y v a d á s z o k t e g n a p h o z t a k l e a n a v a s r á ] ~ ! ~ 5 m i t _ 3 _ s e : k e j v 3 d a : s o k _ t e g n í > p _ h o s t : > k _ l e _ : > h a v a f r o : 1
g a r a b á s l ő t t e b e l e az y t o l s ő g o l y ó t T"
b 5 r ? b a : f _ l * : t : e _ b e l e _ a z _ u t o l f o : _ g o j o : t [
f a - 1 - 1 - ~~ - —
- _ - - — —
- _ s m o s t o t t v a n • a z £
r _ m o r t _ o t : _ v 3 n 1 3 z _ # : _ ü l )
í i á z á b a n . 1 1 1
— £böd u t a n s l j o a
—' E b e : d _ u t a : n _ < l j # s az v e l e m a g f l b l r k o b a , 1 : v e l e m _ s _ b a : b A r k o : b 3 |
s m o s t o t t v a n • a z £ r _ m o r t _ o t : _ v 3 n 1 3 z _ # : _
ü l ) Í 3 . 2 1 f 3 . l l
12. 21 — — _
- - - - — — —
— — — — — ~~ — _ _ A v a d 1 f e l i z g a t t a J f é p 2 e l e t e t n . 1
1 Medvéi 1 F a r k a s ? 11 f o r d u l t hozzám apára. |1 •
f o r d u l t _ h o z : a : m jpa:m | — A fiábirkftba? - - 1 K é r d e z t e m
3 _ b a : b i r k o : b í ? 1 k e : r d e s t e m •3_y5D * f e l i z g J t : ? f3 . 4 1
_ k e : b z e l e t e m |
| n e d v e ? | f a r k s í " ? I|
f e l e l t e r e i t é l y e s k e d o apám f e l e l t e _ r e j t e : j e f k e d ^ : _ 3 p a : i
B. Zs.: A fentiekből k ö v e t k e z ő e n ú g y tűnik, hogy felülvizsgálatra szorul a z a z általá
n o s tanán gyakorlat, a m e l y a z t tartja, h o g y egy-egy irodalmi alkotás - vers, p r ó z a v a g y p r o z a r e s z l e t - ' b e m u t a t ó o l v a s á s ' - a m i n d e n k é p p e n a t a n á r feladata. M i n t h o g y a t ö b b s z ö ri felolvasás - m e l y r e a t a n ó r a i e l e m z é s k o r s z ü k s é g van - n e m sikerülhet a z o n o s m ó d o n s a k ü l ö n b ö z ő m e g s z ó l a l t a t á s befolyásolhatja a z interpretációt, c é l s z e r ű b b n e k látszik h á a z adott m ü v e t a t a n á r k a z e t t á r a m o n d j a é s azt j á t s s z a le t ö b b s z ö r e g y m á s után M i n t a h o g y az is, h a h a s z n á l o l y a n k a z e t t á k a t , lemezeket, a m e l y e k e n u g y a n a z t a m ű v e t m o n d j a k különböző előadók, s í g y a m e g s z ó l a l t a t á s - interpretációt befolyásoló! - k ü l ö n b ö z ő
lehetőségeit is szemléltetni tudja.
A m i pedig a t a n u l ó k v e r s - é s p r ó z a m o n d á s i k é p e s s é g e i n e k fejlesztését illeti - túl a z évtizedes h a g y o m á n y o k r a v i s s z a t e k i n t ő , Kazinczy Ferencről elnevezett Szép magyar be
szed, vagy p é l d á u l a z Arany Jánosról e l n e v e z e t t b a l l a d a m o n d ó v e r s e n y e k r e való felké
szítésen - igen h a s z n o s l e n n e , h a a z említett v e r s e n y e k h e z készült s e g é d k ö n y v e k m ó d szertani ajánlásainak a l k a l m a z á s a a m i n d e n n a p i tanítási gyakorlat r é s z é v é is válna (8-9)
Befejezésül célszerű r ö v i d v á l a s z t k e r e s n i a k ö v e t k e z ő kérdésre is:
5. kérdés: Mi a szövegtudományok diszciplínakörnyezete figyelembe vételének funkciója a kutatásban és oktatásban?
P.S.J.: A m i n t Beszélgetésünk eddigi fejezeteiből is kiviláglott, a szövegtani kutatás szo
ros kapcsolatban áll m i n d a nyelvészeti tudományokkal, m i n d a szövegtani társtudományok
kal, mind az alkalmazási területeket alkotó ( m a k r o ) t u d o m á n y o k igényeivel Szinte egyik tu
dományterületre vonatkozóan s e m képzelhető el a legkisebb ' e l m o z d u l á s ' se, anélkül hogy m a g a utan n e vonná a többi tudományterület elmozdulását. Ezeket a z elmozdulásokat'azon- ban együtt-latni kell tudni a h h o z , h o g y azok megfelelő m e g o l d á s o k h o z vezethessenek
A kutatásban a s z ö v e g t a n i k u t a t á s d i s z c i p l í n a k ö r n y e z e t e f i g y e l e m b e v é t e l n e k a z a z e l s ő d l e g e s funkciója, h o g y j e l e z z e e g y - e g y a k t u á l i s ( s z ö v e g t a n i ) k u t a t á s i feladat k a p -
c s o l ó d á s a i e g y ü t t - l á t á s á n a k k o n t e x t u s á t . I l y e n f e l a d a t n a k l á t s z i k j e l e n l e g a d i s z c i p l í n a - k ö r n y e z e t laterális d i s z c i p l í n a e g y ü t t e s e i e g y m á s h o z v a l ó k ö l c s ö n ö s k a p c s o l a t á n a k t i s z t á z á s a : a n y e l v é s z e t i t u d o m á n y o k h á r o m ága ( r e n d s z e r n y e l v é s z e t , a r e n d s z e r e l e m e i h a s z n á l a t á n a k n y e l v é s z e t e , s z ö v e g n y e l v é s z e t ) e g y m á s h o z és a s z ö v e g t a n h o z v a l ó v i s z o n y á é egyfelől, a s z ö v e g t a n i t á r s t u d o m á n y o k t u d o m á n y á g a i ( p o é t i k a , r e t o r i k a , n a r - r a t i v i k a , stilisztika stb.) e g y m á s h o z és a s z ö v e g t a n h o z v a l ó v i s z o n y á é m á s f e l ő l . E z a t i s z t á z á s m i n d e n b i z o n n y a l p o z i t í v k i h a t á s s a l l e n n e a z e m l í t e t t m a k r o t u d o m á n y o k r a v o n a t k o z ó a n is.
A z oktatásban a szövegtani kutatás d i s z c i p l í n a k ö r n y e z e t é n e k figyelembevétele k e t t ő s funkciót tölthet b e : egyrészt általános heurisztikus funkciója lehet, a m e n n y i b e n ( m o d e l l ként) h o z z á j á r u l h a t v a l a m e n n y i t u d o m á n y ( m á s t u d o m á n y o k a t is s z ü k s é g k é p p e n é r i n t ő ) fejlődésének m é l y e b b m e g é r t é s é h e z , m á s r é s z t elősegítheti egy t á g h o r i z o n t ú s z ö v e g s z e m l é l e t kialakítását, a m i r e a k o m m u n i k á c i ó k u l t ú r a fejlődésének j e l e n l e g i s z a k a s z á b a n m i n d e n e d d i g i n é l n a g y o b b s z ü k s é g van.
B. Zs.: A Beszélgetéseinkben érintett t u d o m á n y á g a k e r e d m é n y e i n e k felhasználása le
h e t ő v é , a 2 0 . s z á z a d u t o l s ó é v t i z e d é n e k t á r s a d a l m i é r d e k l ő d é s e s z ü k s é g e s s é t e s z i az a n y a n y e l v i n e v e l é s m i n d t u d o m á n y o s a n y a g á b a n , m i n d m ó d s z e r e i b e n való időnkénti megújítását. E z t a t ö r e k v é s t tükrözik, és a m a g u k műfajában é r v é n y r e j u t t a t n i kívánják azok a z új oktatási d o k u m e n t u m o k , a m e l y e k a 6 - 1 8 éves k o r o s z t á l y tanítási-tanulási k ö v e t e l m é n y e i t foglalják ö s s z e , mint például a N A T Kommunikációs kultúra c í m ű fejezete:
„A kommunikációs kultúra a megismerést, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttmű
ködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, érté
kelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Összetevői a szimbolikus (szimbolikus, matematikai) jelek útján történő, a kép, valamint a mozgásban, a tevékenységben, a magatartásban megnyilvánuló kommu
nikáció képességei. Beletartozik ezekbe a metakommunikáció (a tekintet, a gesztusok, a testtartás, a hanghordozás, a mozgástér) alkalmazásának ismerete is. A kommunikációs kultúra részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Kö
zéppontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és -kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésé
nek, értelmezésének, megvédésének képességei állnak. Mindezek elsősorban az anyanyelv minél telje
sebb értékű ismeretét kívánják." (10)
Jegyzet
(1) FORGÁCS ANNA-OSZTOVICS SZABOLCS-TURCSÁNYI MÁRTA: Irodalom II. Szövegek, képek, in
formációk. Világbanki képzési program irodalomkönyve. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1997.
(2) A szövegnyelvészet értelmezési lehetőségeihez többek között lásd KOCSÁNY PIROSKA: szövegnyelvé
szet és szövegtan. (Részletek egy tudomány történetéből) című tanulmányát. = Hol tart ma a stilisztika? Szerk.:
SZATHMÁRI ISTVÁN. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1996. Továbbá: PETŐFI S. JÁNOS: Egy poliglott szö
vegnyelvészeti szövegtani kutatóprogram. A KLTE Kiadója, Debrecen 1997.
(3) HONTI MÁRIA-JOBBÁGYNÉ-ANDRÁS KATALIN: Magyar nyelv I-IV. Tanári kézikönyv. Tankönyvki
adó, Bp. 1985.
(4) ZSUFFA ZOLTÁNNÉ: Gyakorlati magyar nyelvtan. Panem-Akkord, Bp. 1993.
(5) GALGÓCZI LÁSZLÓ: A magyar nyelv I. A nyelvi rendszer. A szöveg, a mondat és a szófajok. Középisko
lások kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged 1992.
(6) KECSKÉS ANDRÁS: A vers /iangzáiv/7óga.TAnkönyvkiadó, Bp. 1981. Lásd még: KECSKÉS ANDRÁS:
A vers hangzásszerkezete. Akadémiai Kiadó, Bp. 1984.
(?) WACHA IMRE: Az irodalmi mű szövegszerkezetének és a szöveg hangzásbeli jellemzőinek összefüggései
ről, a szöveg fonetikai szemléletéről. A prózai (elbeszélő) irodalmi mű és megszólaltatás. Aprily Lajos: A hiúz.
Szemiotikai szövegtan 6. A verbális szövegek szemiotikai megközelítésének aspektusaihoz. JGYTF Kiadó, Sze
ged 1993.
(8) SZENDE ALADÁR: A Kazinczy Ferencről elnevezett Szép magyar beszéd verseny az általános iskolákban.
Útmutató. Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Bp. 1992.
(9)1. SZABÓ LÁSZLÓ-WACHA IMRE: A Kazinczy-versenyek huszonöt éve. Győr 1991.
(10) Nemzeti Alaptanterv. Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Bp. 1995.
