STA'I'ISZ'I'KAI IRODALMI FIGYELÖ
937
zen magának, most vissza akar térni a termé-
szethez, ki akarja küszöbölni a zajt, a füstöt
és zöld növényzetet kíván látni. Hasonló törekvések Európában is vannak és jelentős összegeket fordítanak erre a célra. Az Egyesült Államok kormánya az 1966. június 27-i jelen- tésében rámutat arra, hogya városi közlekedés, a kórházi és a lakáshelyzet megjavítására irá- nyuló kutatások száma aránytalanul csekély a katonai jellegű, az atom- vagy űrkutatásokhoz képest. Az 1966. október 17-i jelentés viszont már arról számol be, hogy a kiadott 12 kutatási téma közül csak négy a kifejezetten műszaki körülmények megjavítását célzó.
A kutatási tendenciák szerint az ipari tár- sadalom lényegesen meg fog változni. Fejlő-
EG ÉSZSÉGÚGYI CORREA, H.:
EGÉSZSÉGUGYI TERVEZÉS
(Health planning.) — Kykloc. 1967. 4. sz. 909—
923. p.
A tervezés mindig bizonyos input-output folyamatokra vonatkozik. A gazdasági és oktatási rendszerek tervezési technikája fej- lett; a ráfordítások eredménye az előbbinél
javakban, az utóbbinál képzett emberekben
jelentkezik. Az egészségügyi tervezésnél az eredmény (output) az egészség; a ráfordítás (input) anyagi és emberi erőforrások felhasz—
nálását jelenti.
Több tanulmányra hivatkozik a szerző, ame- lyek egészségügyi tervezéssel foglalkoznak, s megemlíti, hogy több országban szerepel az egészségügyi tervezés a társadalmi-gazdasági átfogó tervezés keretében. Az eddigi tanulmá- nyokból arra lehet következtetni, hogy a ter- vezés során megoldandó két fő probléma: a) az anyagi források optimális elosztása, tele- pítése, és b) az egészségügyi tervezés össze- hangolása a többi tervvel.
Ez a tanulmány keresi a hasonlóságot az egészségügyi és egyéb input—output folyama- tok között, és keresi a gondolati alapot egy—
szerű tervezési modellek megszerkesztéséhez — matematikai módszerekkel és anélkül. A fel- merülő problémák közül vizsgálja az egész- ségügyi output mérésének lehetőségét (például a munkaképes napok száma, halálozások csökkenése stb.) és bemutat néhány modellt, amely az optimális elosztás kérdésében lehet hasznos. Ezek a modellek a következő eset—
típusokkal foglalkoznak:
!. egy betegségre vonatkozó megelőző valtozat (statikus eset);
2. a rendelkezésre álló forrásokfelhasználásának meg;)szlása a. különböző betegségek között (statikus eset ;
3. az egészségügyi lehetőségek optimális felhasz- nálásának néhány megoldása dinamikus esetben.
10 Statisztikai Szemle
désének irányát egyrészt az újítók szabják meg, másrészt az újítással szembehelyezkedők, a hibákra rámutatók és így remélhető az egész- ségesen kompenzált fejlődés. A társadalmi egyenlőtlenségek okainak kutatása egyszerre
nevezhető tudományosnak, etikainak és poli-
tikainak. E terület jellemzője, hogy az alanya és egyszersmind tárgya az ember. Amilyen mértékben lesz úrrá az ember a technológián és amilyen mértékben változtatja meg a gazda- sá'g fejlődése az életkörülményeket, olyan mértékben jelentkeznek új emberi és társa- dalmi problémák. A tudományos kutatásokra itt különleges feladat vár.
(Ism.: Szőke Pálné) STATISZTI KA
A hivatkozásban emlitett korábbi tanulmá- nyok különböző objektív függvényeket, pon—
tosabban objektív indexeket ajánlanak az egészségügyi szolgálat hatékonyságának mé—
résére. Ezek alkalmazása a különböző társa- dalmakban a legmegfelelőbb kiválasztása útján történhet, ami függ attól is, hogy milyen részletes statisztika szolgál alapul.
A bemutatásra kerülő modellek kiinduló egyenlete:
R : El—l—E2 ahol:
R — a rendelkezésre álló összes források értéke,
E, — a megelőzésre forditott összes költ- ség,
Ez - a beteg emberek kezelésére, gyógyí—
tására fordított összes költség.
Erre épül a népességszámok bevonásával (teljes népesség, egyes betegségek által érintett vagy veszélyeztetett személyek száma stb.), különböző fokozatú finomítással, a keresett tényezők közelítő számítása.
Szerző példával is illusztrál egy olyan köze- lítő számítást, melyből kitűnik, hogy Észak- Santiagoban 1963-ban a szamárköhögés okozta halálozás a megelőző kezelés miatt mennyivel csökkent, és milyen költéggel lehetett volna megakadályozni az összes el- halálozást.
Megemlít még a szerző további finomítási lehetőségeket a lineáris modellel kapcsolatban, majd ismertet egy nem lineáris modellt, ahol magasabbfokú függvények teszik lehetővé egyes jellemzők könnyebb kifejezését és számítását.
Külön fejezetben foglalkozik a tanulmány
a források felhasználásával, illetve többféle betegségre való tervezés összehangolásával.
Néhány gyakorlatban felmerülő problémát
938
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖemlít itt meg. Ilyen például, hogy a modellel végzett tervezésnél a minimális halálozási szám nem lehet negatív szám, csak 0 vagy annál nagyobb.
Problémát jelenthet az is, hogy ugyanaz a személy többféle betegséggel kapcsolatban is szerepelhet a veszélyeztetettek között. Mivel ez a tény csak hosszabb távú tervezésnél szá- mottevő, szerző szerint rövid távú tervezésnél
ez a kérdés elhanyagolható.
Különleges meggondolásokat tehet szüksé—
gessé az is, hogy a megelőzés bizonyos formái több betegség elkerülését is elősegítik (mint például a. jó víz vagy az egészségügyi felvilágo- sító munka). Ezt a modell szerkesztése során tekintetbe kell venni.
Kitér végül a szerző a dinamika kérdésére is. Megállapítja, hogy a megbízható tervezés érdekében célszerű több, egymást megelőző időszak vizsgálata segitségével dinamikus modell felállítására törekedni, aminek előfel- tétele az, hogy megfelelő mennyiségű és minő- ségű statisztikai adatanyag álljon rendel- kezésre.
(Ism.: Hankó Zoltánné)
MAGDELAINE, M. —MIZRAHI, A. A. —RÖSCH, G.:
AMORBIDITÁSI MÉRÓSZÁM És ALKALMAZÁSA EGY EGÉSZSÉGOGYI FOGYASZTÁSI
MEGFIGYELÉSSEL KAPCSOLATBAN
(Un lndicateur de la. morbidité applioué aux données d'une enguéte sur la consommation médi—
oale.) -— Comommatíon, 1967. 2 ez. 23—41. p.
A módszertani jellegű tanulmány fő célja a morbiditási fokozatot mérő elméleti rendszer alkotása és gyakorlati alkalmazásának kisér- leti bemutatása.
A népesség különféle jellegű (betegség—bal- eset-rokkantság) egészségügyi bántalmainak összessége, illetve együttese —- amit a morbidi—
tás fokával kívánnak jellemezni —— ugyanis bí- zonyos szükségleteket kelt, meghatározza az orvos-egészségügyi szolgáltatások iránti keresf letet, kijelöli az ennek kielégítésére szolgáló eszközök keresésének irányát és igénybevéte- lét, így végeredményben figyelemre méltó köz- gazdasági szerepet is játszik. A szerzők ismer- tetik a morbiditás mérésének elméleti és gya—
korlati problémáit, nehézségeit, foglalkoznak a ,,valóságos" és az ,,érzett" morbiditás meg—
különböztetésével, majd pedig bemutatjáka' , mérőszám kidolgozásának általuk javasolt módszerét, valamint egy jól áttekinthető táb- lázatba foglalva az általuk 0— tól 6—ig számozott fokozatok (mérőszámok) meghatározásának
ismérveit. —
A tanulmány egy 1960. évi orvos- egészség—
ügyi szolgáltatások igénybevételét megfigyelő ankét alapján bemutatja a mérőszám alkal- mazását számszerű összefüggések megállapítá- sában is. Ezek eredményei összhangban van- nak az egyéb utakon szerzett tapasztalatokkal:
így például a morbiditás súlyosságának foka növekszik az életkorral; az orvos-egészségügyi fogyasztás szinvonala alacsonyabb a kevésbé súlyos morbiditású csoportokban, de azonos morbiditási fok mellett is esetenként eltérő a fogyasztás mértéke a különböző jövedelmű tár- sadalmi-gazdasági csoportokban; ugyanazon a morbiditási fokon az életkor növekedésével csökken a fogyasztás; egyéni sikon megfigyelve az tapasztalható, hogy a morbiditás fokának emelkedésével gyorsan növekszik és szerkeze- tében18 megváltozik a fogyasztás.
A szerzők a vizsgálatok továbbfolytatását és elmélyítését tartják szükségesnek az orvos—
egészségügyi szolgáltatások igénybevételének jobb megismeréséhez. A tanulmányt számos grafikon személteti, a függelék a vizsgálat ma.- tematikai apparátusának alapjául szolgáló fel- tételezéseket ismerteti.
(Ism.: Juhász László)
H ÁZTA RTÁSSTAT ISZTI KA
VENECKIJ, !. —MATJUHA, l.:
A MINTA REPREZENTATIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA A HÁZTARTÁSSTATISZTIKA!
FELVÉTELEKNÉL
(Proverka reprezentativnoszti vüborki v obszle- dovanijah szemejnüh bjudzsetov.) — Veczmik Sztatiszliki. 1968. 1. az. 42—48. 1).
A Szovjetunióban a dolgozók anyagi hely- zetének tanulmányozásában fontos helyet foglal el a háztartásstatisztika. Az utóbbi évek—
ben több, mint 51 000 háztartást, köztük 25 200 munkás— és alkalmazotti és 26 200 kol- hozparaszt—háztartást figyeltek meg. l969-től kezdődően pedig 62 OOO-re terjesztik ki a rend-
szeresen megfigyelésre kerülő családok körét. A rendszeres megfigyelés mellett végeznek egy- szeri statisztikaí felvételeket is. 1967-ben 250 000 munkás— és alkalmazotti család össze—
tételének, lakáskörülményeinek és jövedelmé—
nek reprezentatív vizsgálatát végezték el.
A háztartásstatisztíkai felvételekkel kapcso- latban felmerül a reprezentativitás vizsgálata is. A reprezentativ megfigyelés pontosságának mértékét a reprezentativitás hibája jellemzi.
A véletlen hiba abszolút értéke a tanulmányo- zott ismérvek szóródásának mértékétől, a min—
ta terjedelmétől és a mintavétel módszer-étől függ.
A minta reprezentativitását az alap- és mintasokaság néhány jellemzőjének szembe-
