T A R T A L O M J E G Y Z É K T A R T A L O M J E G Y Z É K
PÉNZÜGYI KÖZLÖNY
A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA
JOGSZABÁLYOK, KÖZJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK
2020. évi I. törvény A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény, valamint az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény módosításáról ... 408 25/2020. (II. 25.)
Korm. rendelet
A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet módosításáról ... 411 26/2020. (II. 25.)
Korm. rendelet A látvány-csapatsportok támogatására nyújtható támogatási keretösszeg megállapításáról szóló 39/2019. (III. 7.) Korm. ren de let módosításáról ... 413 1/2020. (III. 12.)
PM rendelet A pénzügyminiszter által adományozható elismerésekről ...
414 1061/2020. (II. 25.)
Korm. határozat A Központi Maradványelszámolási Alapból történő előirányzat- átcsoportosításról, valamint kormányhatározat módosításáról ... 419 1086/2020. (III. 10.)
Korm. határozat Az Integrált Jogalkotási Rendszer próbaüzemben, majd éles üzemben történő működtetéséhez, fenntartásához, támogatá- sához és továbbfejlesztéséhez szükséges 2020. évi központi forrás igényről ... 421 1098/2020. (III. 12.)
Korm. határozat A bölcsődei pótlék emelésének és kiterjesztésének 2020. évi ellen-
tételezéséről ... 422 1106/2020. (III. 14.)
Korm. határozat A Központi Maradványelszámolási Alapból, a rendkívüli kor mány zati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő és feje zetek közötti előirányzat-átcsoportosításról ... 424
HIRDETMÉNYEK 428
Jogszabályok, közJogi szervezetszabályozó eszközök
2021. évi Civ.
törvény
a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXv.
törvény módosításáról ... 2183 2021. évi CXv.
törvény a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021.
évi XCiX. törvény hatálybalépéséről ... 2185 2021. évi CXvi.
törvény a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019.
évi lXXi. törvény végrehajtásáról ... 2189 606/2021. (Xi. 5.)
korm. rendelet a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi Cv. törvény hiteltörlesztési moratóriummal összefüggő eltérő alkalmazásáról ... 2289 613/2021. (Xi. 8.)
korm. rendelet a veszélyhelyzetre tekintettel egyes általános forgalmi adóval összefüggő szabályok megállapításáról ... 2290 617/2021. (Xi. 8.)
korm. rendelet
a széchenyi Pihenő kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (iv. 20.) korm. rendelet módosításáról ... 2292 42/2021. (X. 19.)
MNb rendelet a jegybanki alapkamat mértékéről ...
2293 43/2021. (X. 21.)
MNb rendelet
a „Cziffra györgy” ezüst emlékérme kibocsátásáról ...
2294 44/2021. (X. 21.)
MNb rendelet a „Cziffra györgy” rézötvözetű emlékérme kibocsátásáról ...
2296 45/2021. (Xi. 5.)
MNb rendelet a Magyar Nemzeti bank elnöke által adományozható díjakról szóló 27/2013. (Xii. 10.) MNb rendelet módosításáról ... 2298 46/2021. (Xi. 11.)
MNb rendelet a „szegedi tudományegyetem” ezüst emlékérme kibocsátásáról ...
2300 47/2021. (Xi. 11.)
MNb rendelet a „szegedi tudományegyetem” rézötvözetű emlékérme kibocsá- tásáról ... 2302 48/2021. (Xi. 15.)
MNb rendelet a „10 éves Magyarország alaptörvénye” ezüst emlékérme kibocsátásáról ... 2304 49/2021. (Xi. 15.)
MNb rendelet a „10 éves Magyarország alaptörvénye” rézötvözetű emlékérme kibocsátásáról ... 2306 50/2021. (Xi. 16.)
MNb rendelet a jegybanki alapkamat mértékéről ...
2308 51/2021. (Xi. 16.)
MNb rendelet a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (iX. 10.) MNb rendelet módosítá- sáról ... 2309 1739/2021. (X. 20.)
korm. határozat
a gazdaság-újraindítási programok előirányzatból, valamint fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról ... 2311 1755/2021. (X. 27.)
korm. határozat a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból, a központi Maradványelszámolási alapból, a gazdaság- újraindítási programok előirányzatból, fejezeten belüli és fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról, egyes kormány- határozatok végrehajtása során alkalmazandó eltérő rendelkezé- sekről, valamint kormányhatározat módosításáról ... 2314 1777/2021. (Xi. 2.)
korm. határozat
az egyedi versenyképesség-növelő támogatási programra
elkülönített költségvetési forrás biztosításáról ... 2323
1784/2021. (Xi. 5.)
korm. határozat a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból,
a gazdaság-újraindítási programok előirányzatból, a Járvány
elleni védekezés központi tartaléka előirányzatból, fejezetek
közötti előirányzatát-csoportosításról, előirányzat-túllépés
engedélyezéséről, címrendi kiegészítésről, kormányhatározat
végrehajtása során alkalmazandó eltérő rendelkezésről és
kormányhatározat módosításáról ... 2324
II. Törvények
2021. évi CIV. törvény
a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosításáról*
1. §
A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/T. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az átalakításhoz az Integrációs Szervezet abban az esetben járul hozzá, ha a kérelmező integrált hitelintézet és a) annak tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonta és az átalakítás a visszavonó határozatban megjelölt időpontban megtörténik,
b) a tevékenységi engedély visszavonásának más okból nincs helye,
c) a felszámolási eljárás kezdeményezésének feltételei nem állnak fenn, valamint d) az átalakítás nem sérti a hitelintézetek integrációja gazdasági érdekeit.”
2. §
(1) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 20/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Integrációs Szervezet – a hitelintézetek integrációja céljainak megvalósulása érdekében – köteles vagyonát az Integrációs Szervezet tagja felett ellenőrző befolyást gyakorló, tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat által kibocsátásra kerülő, húszéves lejáratú és az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság honlapján közzétett állampapír-átlaghozamnak megfelelő kamatozású kötvényekbe fektetni 2022. január 31. napjáig azzal, hogy a tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat az Integrációs Szervezet e rendelkezésen alapuló megkeresésében meghatározott értéken köteles a kötvények kibocsátására.”
(2) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 20/H. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az Integrációs Szervezet tagja, illetve az Integrációs Szervezet tagjában közvetlen vagy közvetett befolyásoló részesedéssel rendelkező személyek – a hitelintézetek integrációja piacszerű működésének előmozdítása céljából – kötelesek a (1) bekezdés szerinti ügylet megvalósulása érdekében szükséges döntések, illetve intézkedések meghozatalára.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat az (1) bekezdés szerinti kötvényjegyzésből származó pénzeszközt köteles az (1) bekezdés szerinti ügylet megvalósulásától számított egy éven belül az Integrációs Szervezet hitelintézet tagjai vagy a velük együtt összevont alapú felügyelet alatt álló további hitelintézetek saját tőkéjének növelésére fordítani az Integrációs Szervezet hitelintézet tagjainak és a velük együtt összevont alapú felügyelet alatt álló további hitelintézeteknek az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete és a Hpt. szavatoló tőkére vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelése biztosítása érdekében.”
3. §
A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 9. alcíme a következő 20/I. §-sal egészül ki:
„20/I. § (1) Az Integrációs Szervezet hitelintézet tagjai kötelesek legkésőbb a 20/H. § (1) bekezdése szerinti kötvény lejegyzésétől számított huszadik naptári év utolsó napjáig kezdeményezni az Integrációs Szervezetből való kilépésüket. Az Integrációs Szervezet tájékoztatja hitelintézet tagjait az esedékesség napjáról a 20/H. § (1) bekezdése szerinti ügylet megvalósulásától számított 15 napon belül. Az Integrációs Szervezet valamennyi integrált hitelintézeti tagjának kilépése esetén az Integrációs Szervezet jogutód nélkül megszűnik, a célja megvalósul. Az 1/A. §-ban meghatározott célok megvalósulására tekintettel ezzel egyidejűleg az integrációs üzleti irányító szervezet e törvényben meghatározott feladatai, továbbá az ebből eredő jogosultságai és kötelezettségei megszűnnek, valamint az Integrációs Szervezet tagjai közötti, e törvény szerinti egyetemlegesség megszűnik.
* A törvényt az Országgyűlés a 2021. október 19-i ülésnapján fogadta el.
Jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök
(2) Az Integrációs Szervezet megszűnése esetén az Integrációs Szervezet – esetleges harmadik feleket megillető igények kielégítése után fennmaradó – vagyona a magyar államra száll.
(3) Az Integrációs Szervezet megszűnésére a Ptk.-nak az egyesület megszűnésére vonatkozó szabályai alkalmazandóak.”
4. §
Hatályát veszti a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény
a) 11/F. § (5) bekezdés d) pontja, b) 20/A. § (7) bekezdése.
5. §
Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Áder János s. k., Jakab István s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke
II. Törvények
2021. évi CXV. törvény
a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény hatálybalépéséről*
1. §
A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény – a 2. §-ban és a 3. §-ban foglalt kivétellel – 2021. december 1-jén lép hatályba.
2. §
Nem lép hatályba a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 1. 15. és 16. §-a, 18. § (1) és (3)–(7) bekezdése, 19. §-a,
2. 11. alcíme,
3. 30. §-a, 37. § (1) bekezdése és 41. § (1) bekezdése, 4. 83. § a)–c) pontja és 84. §-a,
5. 31. alcíme, 6. 94. § (3) bekezdése, 7. 100. §-a,
8. 36. alcíme, 9. 37. alcíme, 10. 38. alcíme, 11. 39. alcíme, 12. 40. alcíme, 13. 47. alcíme, 14. 120. és 121. §-a, 15. 49. alcíme, 16. 50. és 51. alcíme, 17. 56. alcíme, 18. 59. alcíme, 19. 61. alcíme, 20. 70. alcíme, 21. 71. alcíme,
22. 161. § (2) bekezdése, 23. 74. alcíme,
24. 211. §-a és 221. §-a, 25. 216. §-a, 220. §-a és 222. §-a, 26. 310. §-a,
27. 132. alcíme.
3. §
A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 311. § g) pontja 2022. január 1-jén lép hatályba.
4. §
A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény
1. 5. § (1) és (4) bekezdése a „2021. december 31-ig” szövegrész helyett a „2022. június 30-ig” szöveggel, 2. 5. § (3) bekezdése a „2022. április 30.” szövegrész helyett a „2022. május 31.” szöveggel,
3. 18. § (2) bekezdése a „közgyűlés” szövegrész helyett a „nyilvánosan működő részvénytársaság közgyűlése”
szöveggel,
* A törvényt az Országgyűlés a 2021. november 9-i ülésnapján fogadta el.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 194. szám 8731
(2) Az Integrációs Szervezet megszűnése esetén az Integrációs Szervezet – esetleges harmadik feleket megillető igények kielégítése után fennmaradó – vagyona a magyar államra száll.
(3) Az Integrációs Szervezet megszűnésére a Ptk.-nak az egyesület megszűnésére vonatkozó szabályai alkalmazandóak.”
4. §
Hatályát veszti a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény
a) 11/F. § (5) bekezdés d) pontja, b) 20/A. § (7) bekezdése.
5. §
Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Áder János s. k., Jakab István s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke
II. Törvények
2021. évi CXV. törvény
a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény hatálybalépéséről*
1. §
A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény – a 2. §-ban és a 3. §-ban foglalt kivétellel – 2021. december 1-jén lép hatályba.
2. §
Nem lép hatályba a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 1. 15. és 16. §-a, 18. § (1) és (3)–(7) bekezdése, 19. §-a,
2. 11. alcíme,
3. 30. §-a, 37. § (1) bekezdése és 41. § (1) bekezdése, 4. 83. § a)–c) pontja és 84. §-a,
5. 31. alcíme, 6. 94. § (3) bekezdése, 7. 100. §-a,
8. 36. alcíme, 9. 37. alcíme, 10. 38. alcíme, 11. 39. alcíme, 12. 40. alcíme, 13. 47. alcíme, 14. 120. és 121. §-a, 15. 49. alcíme, 16. 50. és 51. alcíme, 17. 56. alcíme, 18. 59. alcíme, 19. 61. alcíme, 20. 70. alcíme, 21. 71. alcíme,
22. 161. § (2) bekezdése, 23. 74. alcíme,
24. 211. §-a és 221. §-a, 25. 216. §-a, 220. §-a és 222. §-a, 26. 310. §-a,
27. 132. alcíme.
3. §
A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 311. § g) pontja 2022. január 1-jén lép hatályba.
4. §
A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény
1. 5. § (1) és (4) bekezdése a „2021. december 31-ig” szövegrész helyett a „2022. június 30-ig” szöveggel, 2. 5. § (3) bekezdése a „2022. április 30.” szövegrész helyett a „2022. május 31.” szöveggel,
3. 18. § (2) bekezdése a „közgyűlés” szövegrész helyett a „nyilvánosan működő részvénytársaság közgyűlése”
szöveggel,
* A törvényt az Országgyűlés a 2021. november 9-i ülésnapján fogadta el.
9422 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 208. szám
II. Törvények
2021. évi CXV. törvény
a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény hatálybalépéséről*
1. §
A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény – a 2. §-ban és a 3. §-ban foglalt kivétellel – 2021. december 1-jén lép hatályba.
2. §
Nem lép hatályba a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 1. 15. és 16. §-a, 18. § (1) és (3)–(7) bekezdése, 19. §-a,
2. 11. alcíme,
3. 30. §-a, 37. § (1) bekezdése és 41. § (1) bekezdése, 4. 83. § a)–c) pontja és 84. §-a,
5. 31. alcíme, 6. 94. § (3) bekezdése, 7. 100. §-a,
8. 36. alcíme, 9. 37. alcíme, 10. 38. alcíme, 11. 39. alcíme, 12. 40. alcíme, 13. 47. alcíme, 14. 120. és 121. §-a, 15. 49. alcíme, 16. 50. és 51. alcíme, 17. 56. alcíme, 18. 59. alcíme, 19. 61. alcíme, 20. 70. alcíme, 21. 71. alcíme,
22. 161. § (2) bekezdése, 23. 74. alcíme,
24. 211. §-a és 221. §-a, 25. 216. §-a, 220. §-a és 222. §-a, 26. 310. §-a,
27. 132. alcíme.
3. §
A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 311. § g) pontja 2022. január 1-jén lép hatályba.
4. §
A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény
1. 5. § (1) és (4) bekezdése a „2021. december 31-ig” szövegrész helyett a „2022. június 30-ig” szöveggel, 2. 5. § (3) bekezdése a „2022. április 30.” szövegrész helyett a „2022. május 31.” szöveggel,
3. 18. § (2) bekezdése a „közgyűlés” szövegrész helyett a „nyilvánosan működő részvénytársaság közgyűlése”
szöveggel,
* A törvényt az Országgyűlés a 2021. november 9-i ülésnapján fogadta el.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 208. szám 9423
4. 18. § (8) bekezdése az „a közgyűlés összehívása az (5), illetve a (6) bekezdés szerinti módon nem szükséges, azonban a soron következő közgyűlésen a társaság ügyvezetése által a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott közgyűlési határozatok jóváhagyását napirendre kell tűzni, ha a (4) és a (6) bekezdés” szövegrész helyett az „és emiatt a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezés alapján a nyilvánosan működő részvénytársaság közgyűlésének összehívása a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezés szerinti módon nem szükséges, a soron következő közgyűlésen a társaság ügyvezetése által a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott közgyűlési határozatok jóváhagyását napirendre kell tűzni, ha a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezés” szöveggel,
5. 77. § (3) bekezdése a „74. §” szövegrész helyett a „69. §” szöveggel,
6. 83. § d) pontja a „2021. szeptember 30.” szövegrész helyett a „2022. június 30.” szöveggel, 7. 94. § (1) bekezdése a „járt vagy jár le” szövegrész helyett a „járt le” szöveggel,
8. 94. § (2) bekezdése az „e törvény hatálybalépése” szövegrész helyett a „2021. június 9-e” szöveggel,
9. 96. § (1) bekezdése az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő hónap utolsó napjáig” szövegrész helyett az „e törvény hatálybalépésének hónapját követő második hónap utolsó napjáig” szöveggel,
10. 96. § (3) bekezdése az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 30. nap” szövegrész helyett az „e törvény hatálybalépését követő 30. nap” szöveggel, valamint az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének” szövegrész helyett az „az e törvény hatálybalépésének” szöveggel,
11. 96. § (4) bekezdése az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 30. nap között lejáró közgyógyellátásra való jogosultság, valamint a 2020. november 4-e és a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 30. nap között lejáró közgyógyellátási igazolvány érvényessége a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik, feltéve, hogy a közgyógyellátásra jogosult a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését” szövegrész helyett az „e törvény hatálybalépését követő 30. nap között lejáró közgyógyellátásra való jogosultság, valamint a 2020. november 4-e és e törvény hatálybalépését követő 30. nap között lejáró közgyógyellátási igazolvány érvényessége e törvény hatálybalépését követő 90. napig meghosszabbodik, feltéve, hogy a közgyógyellátásra jogosult e törvény hatálybalépését” szöveggel,
12. 96. § (5) bekezdése az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap utolsó napjáig” szövegrész helyett az „az e törvény hatálybalépésének hónapját követő harmadik hónap utolsó napjáig” szöveggel,
13. 97. § (1) bekezdése az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének” szövegrész helyett az „az e törvény hatálybalépésének” szöveggel,
14. 98. §-a az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének” szövegrész helyett az „az e törvény hatálybalépésének” szöveggel,
15. 104. § (1) bekezdése az „a veszélyhelyzet ideje alatt a maradvány” szövegrész helyett az „a maradvány”
szöveggel,
16. 112. § (1) bekezdése a „2021. szeptember 30-ig” szövegrész helyett a „2021. december 31-ig” szöveggel, 17. 115. §-a a „2021. december 31-ig” szövegrész helyett a „2022. június 30-ig” szöveggel,
18. 119. §-a az „e törvény hatálybalépését” szövegrész helyett az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését” szöveggel,
19. 132. § (1) bekezdése és 133. § (1) bekezdése a „2021. december 31-ig” szövegrész helyett a „2022. június 30-ig”
szöveggel,
20. 147. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a „2021. december 31.” szövegrész helyett a „2022. június 30.” szöveggel, 21. 147. § (2) bekezdése a „2021. december 31.” szövegrész helyett a „2022. június 30.” szöveggel,
22. 149. § (1) bekezdése a „2021. december 31.” szövegrész helyett a „2022. szeptember 30.” szöveggel,
23. 152. § (1) bekezdése az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig” szövegrész helyett a „2022. december 31. napjáig” szöveggel,
24. 152. § (2) bekezdése az „A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 0. napig” szövegrész helyett az „A 2022. december 31. napjáig” szöveggel,
25. 152. § (3) bekezdése az „A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig” szövegrész helyett az „A 2022. december 31. napjáig” szöveggel,
26. 152. § (4) bekezdése az „A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig” szövegrész helyett az „A 2022. december 31. napjáig” szöveggel,
11. szám PÉNzÜgyi közlöNy 2185
4. 18. § (8) bekezdése az „a közgyűlés összehívása az (5), illetve a (6) bekezdés szerinti módon nem szükséges, azonban a soron következő közgyűlésen a társaság ügyvezetése által a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott közgyűlési határozatok jóváhagyását napirendre kell tűzni, ha a (4) és a (6) bekezdés” szövegrész helyett az „és emiatt a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezés alapján a nyilvánosan működő részvénytársaság közgyűlésének összehívása a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezés szerinti módon nem szükséges, a soron következő közgyűlésen a társaság ügyvezetése által a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott közgyűlési határozatok jóváhagyását napirendre kell tűzni, ha a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezés” szöveggel,
5. 77. § (3) bekezdése a „74. §” szövegrész helyett a „69. §” szöveggel,
6. 83. § d) pontja a „2021. szeptember 30.” szövegrész helyett a „2022. június 30.” szöveggel, 7. 94. § (1) bekezdése a „járt vagy jár le” szövegrész helyett a „járt le” szöveggel,
8. 94. § (2) bekezdése az „e törvény hatálybalépése” szövegrész helyett a „2021. június 9-e” szöveggel,
9. 96. § (1) bekezdése az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő hónap utolsó napjáig” szövegrész helyett az „e törvény hatálybalépésének hónapját követő második hónap utolsó napjáig” szöveggel,
10. 96. § (3) bekezdése az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 30. nap” szövegrész helyett az „e törvény hatálybalépését követő 30. nap” szöveggel, valamint az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének” szövegrész helyett az „az e törvény hatálybalépésének” szöveggel,
11. 96. § (4) bekezdése az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 30. nap között lejáró közgyógyellátásra való jogosultság, valamint a 2020. november 4-e és a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 30. nap között lejáró közgyógyellátási igazolvány érvényessége a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik, feltéve, hogy a közgyógyellátásra jogosult a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését” szövegrész helyett az „e törvény hatálybalépését követő 30. nap között lejáró közgyógyellátásra való jogosultság, valamint a 2020. november 4-e és e törvény hatálybalépését követő 30. nap között lejáró közgyógyellátási igazolvány érvényessége e törvény hatálybalépését követő 90. napig meghosszabbodik, feltéve, hogy a közgyógyellátásra jogosult e törvény hatálybalépését” szöveggel,
12. 96. § (5) bekezdése az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap utolsó napjáig” szövegrész helyett az „az e törvény hatálybalépésének hónapját követő harmadik hónap utolsó napjáig” szöveggel,
13. 97. § (1) bekezdése az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének” szövegrész helyett az „az e törvény hatálybalépésének” szöveggel,
14. 98. §-a az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének” szövegrész helyett az „az e törvény hatálybalépésének” szöveggel,
15. 104. § (1) bekezdése az „a veszélyhelyzet ideje alatt a maradvány” szövegrész helyett az „a maradvány”
szöveggel,
16. 112. § (1) bekezdése a „2021. szeptember 30-ig” szövegrész helyett a „2021. december 31-ig” szöveggel, 17. 115. §-a a „2021. december 31-ig” szövegrész helyett a „2022. június 30-ig” szöveggel,
18. 119. §-a az „e törvény hatálybalépését” szövegrész helyett az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését” szöveggel,
19. 132. § (1) bekezdése és 133. § (1) bekezdése a „2021. december 31-ig” szövegrész helyett a „2022. június 30-ig”
szöveggel,
20. 147. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a „2021. december 31.” szövegrész helyett a „2022. június 30.” szöveggel, 21. 147. § (2) bekezdése a „2021. december 31.” szövegrész helyett a „2022. június 30.” szöveggel,
22. 149. § (1) bekezdése a „2021. december 31.” szövegrész helyett a „2022. szeptember 30.” szöveggel,
23. 152. § (1) bekezdése az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig” szövegrész helyett a „2022. december 31. napjáig” szöveggel,
24. 152. § (2) bekezdése az „A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 0. napig” szövegrész helyett az „A 2022. december 31. napjáig” szöveggel,
25. 152. § (3) bekezdése az „A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig” szövegrész helyett az „A 2022. december 31. napjáig” szöveggel,
26. 152. § (4) bekezdése az „A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig” szövegrész helyett az „A 2022. december 31. napjáig” szöveggel,
9424 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 208. szám
27. 155. § (3) bekezdése a „hatóságban” szövegrész helyett a „hatósági eljárásban” szöveggel,
28. 156. §-a a „településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet [a továbbiakban: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet] 2021. december 31-éig”
szövegrész helyett a „településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletet [a továbbiakban:
419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet] 2022. június 30-ig” szöveggel,
29. 157. § (1) bekezdése a „314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelettől” szövegrész helyett a „419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelettől” szöveggel,
30. 157. § (1) bekezdés b) pontja a „tájékoztatást” szövegrész helyett a „javaslatkérést, a tájékoztatást” szöveggel, 31. 157. § (1) bekezdés c) pontja az „az előzetes és munkaközi tájékoztatás” szövegrész helyett az „a tájékoztatás”
szöveggel,
32. 157. § (1) bekezdés f) pontja az „eszközök” szövegrész helyett az „eszközök, településtervek” szöveggel, 33. 161. § (3) bekezdése az „A 43/2019. (III. 12.) Korm. rendelet” szövegrész helyett az „Az autóbuszos közúti
személyszállítási tevékenységre, a közlekedésszervező tevékenységére vonatkozó piacfelügyeleti eljárásra és a piacfelügyeleti díj megfizetésére vonatkozó részletes szabályokról, továbbá a piacfelügyeleti bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó szabályokról szóló 43/2019. (III. 12.) Korm. rendelet” szöveggel, 34. 215. § (1) bekezdésének az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/D. § (1) bekezdéses m) pontját
megállapító rendelkezése a „232/P. §” szövegrész helyett a „232/G. §” szöveggel lép hatályba.
5. §
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény XIV. Fejezete a következő 232/F. és 232/G. §-sal egészül ki:
„232/F. § (1) Az egészségügyi válsághelyzet ideje alatt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 35. § (1) bekezdése szerinti versenyeztetés mellőzhető az állam tulajdonában álló orvostechnikai eszközök, fertőtlenítőszerek, gyógyszerek és egyéni védőeszközök értékesítése során.
(2) Az egészségügyi válsághelyzet ideje alatt a koronavírus-világjárvány elleni védekezés érdekében a költségvetési forrásból beszerzett, az állam tulajdonában álló egészségügyi felszerelés, berendezés, gyógyszer és fertőtlenítőszer (a továbbiakban együtt: egészségügyi készlet), valamint az állam tulajdonában álló egyéb orvostechnikai eszköz, gyógyszer, fertőtlenítőszer, egyéni védőeszköz – jogszabályban meghatározottak szerint –
a) a koronavírus-világjárvány megelőzéséhez, terjedésének megakadályozásához szükséges mértékben, és b) erre vonatkozó, indokolt, közfeladat ellátására vagy azzal szorosan összefüggő célból
térítésmentesen átruházható.
(3) A (2) bekezdés szerinti, a koronavírus-világjárvány elleni védekezést elősegítő egészségügyi készlet, egyéni védőeszköz vagy egyéb orvostechnikai eszköz, gyógyszer, fertőtlenítőszer térítésmentes átruházásáról
a) egészségügyi szolgáltatói körön kívüli kiadás esetén az Operatív Törzs vezetője, b) egészségügyi szolgáltatói kör részére történő kiadás esetén a miniszter dönt.
(4) A (2) bekezdés szerinti, a koronavírus-világjárvány elleni védekezést elősegítő egészségügyi készlet külföldre történő kiadása esetén a miniszter javaslata alapján az Operatív Törzs előzetes állásfoglalását követően a Kormány nyilvános kormányhatározatban dönt.
(5) Az (1) és (3) bekezdés szerinti döntést a rendelkezésre álló egészségügyi készlet vizsgálata alapján és az állami fenntartású egészségügyi intézmények (a továbbiakban: egészségügyi intézmény) orvostechnikai eszközökkel, védőeszközökkel való ellátásának elsőbbségét figyelembe véve kell meghozni.
232/G. § (1) Járványügyi készültség keretében egészségügyi válsághelyzetben a Kormány elrendelheti, hogy a távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseket az e § szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 86/A. §-át nem kell alkalmazni. Távmunkavégzés esetén a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg.
(3) Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a munka törvénykönyvéről szóló törvény távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján
2186 PÉNzÜgyi közlöNy 11. szám
4. 18. § (8) bekezdése az „a közgyűlés összehívása az (5), illetve a (6) bekezdés szerinti módon nem szükséges, azonban a soron következő közgyűlésen a társaság ügyvezetése által a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott közgyűlési határozatok jóváhagyását napirendre kell tűzni, ha a (4) és a (6) bekezdés” szövegrész helyett az „és emiatt a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezés alapján a nyilvánosan működő részvénytársaság közgyűlésének összehívása a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezés szerinti módon nem szükséges, a soron következő közgyűlésen a társaság ügyvezetése által a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott közgyűlési határozatok jóváhagyását napirendre kell tűzni, ha a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezés” szöveggel,
5. 77. § (3) bekezdése a „74. §” szövegrész helyett a „69. §” szöveggel,
6. 83. § d) pontja a „2021. szeptember 30.” szövegrész helyett a „2022. június 30.” szöveggel, 7. 94. § (1) bekezdése a „járt vagy jár le” szövegrész helyett a „járt le” szöveggel,
8. 94. § (2) bekezdése az „e törvény hatálybalépése” szövegrész helyett a „2021. június 9-e” szöveggel,
9. 96. § (1) bekezdése az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő hónap utolsó napjáig” szövegrész helyett az „e törvény hatálybalépésének hónapját követő második hónap utolsó napjáig” szöveggel,
10. 96. § (3) bekezdése az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 30. nap” szövegrész helyett az „e törvény hatálybalépését követő 30. nap” szöveggel, valamint az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének” szövegrész helyett az „az e törvény hatálybalépésének” szöveggel,
11. 96. § (4) bekezdése az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 30. nap között lejáró közgyógyellátásra való jogosultság, valamint a 2020. november 4-e és a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 30. nap között lejáró közgyógyellátási igazolvány érvényessége a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik, feltéve, hogy a közgyógyellátásra jogosult a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését” szövegrész helyett az „e törvény hatálybalépését követő 30. nap között lejáró közgyógyellátásra való jogosultság, valamint a 2020. november 4-e és e törvény hatálybalépését követő 30. nap között lejáró közgyógyellátási igazolvány érvényessége e törvény hatálybalépését követő 90. napig meghosszabbodik, feltéve, hogy a közgyógyellátásra jogosult e törvény hatálybalépését” szöveggel,
12. 96. § (5) bekezdése az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap utolsó napjáig” szövegrész helyett az „az e törvény hatálybalépésének hónapját követő harmadik hónap utolsó napjáig” szöveggel,
13. 97. § (1) bekezdése az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének” szövegrész helyett az „az e törvény hatálybalépésének” szöveggel,
14. 98. §-a az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének” szövegrész helyett az „az e törvény hatálybalépésének” szöveggel,
15. 104. § (1) bekezdése az „a veszélyhelyzet ideje alatt a maradvány” szövegrész helyett az „a maradvány”
szöveggel,
16. 112. § (1) bekezdése a „2021. szeptember 30-ig” szövegrész helyett a „2021. december 31-ig” szöveggel, 17. 115. §-a a „2021. december 31-ig” szövegrész helyett a „2022. június 30-ig” szöveggel,
18. 119. §-a az „e törvény hatálybalépését” szövegrész helyett az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését” szöveggel,
19. 132. § (1) bekezdése és 133. § (1) bekezdése a „2021. december 31-ig” szövegrész helyett a „2022. június 30-ig”
szöveggel,
20. 147. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a „2021. december 31.” szövegrész helyett a „2022. június 30.” szöveggel, 21. 147. § (2) bekezdése a „2021. december 31.” szövegrész helyett a „2022. június 30.” szöveggel,
22. 149. § (1) bekezdése a „2021. december 31.” szövegrész helyett a „2022. szeptember 30.” szöveggel,
23. 152. § (1) bekezdése az „a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig” szövegrész helyett a „2022. december 31. napjáig” szöveggel,
24. 152. § (2) bekezdése az „A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 0. napig” szövegrész helyett az „A 2022. december 31. napjáig” szöveggel,
25. 152. § (3) bekezdése az „A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig” szövegrész helyett az „A 2022. december 31. napjáig” szöveggel,
26. 152. § (4) bekezdése az „A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig” szövegrész helyett az „A 2022. december 31. napjáig” szöveggel,
27. 155. § (3) bekezdése a „hatóságban” szövegrész helyett a „hatósági eljárásban” szöveggel,
28. 156. §-a a „településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet [a továbbiakban: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet] 2021. december 31-éig”
szövegrész helyett a „településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletet [a továbbiakban:
419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet] 2022. június 30-ig” szöveggel,
29. 157. § (1) bekezdése a „314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelettől” szövegrész helyett a „419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelettől” szöveggel,
30. 157. § (1) bekezdés b) pontja a „tájékoztatást” szövegrész helyett a „javaslatkérést, a tájékoztatást” szöveggel, 31. 157. § (1) bekezdés c) pontja az „az előzetes és munkaközi tájékoztatás” szövegrész helyett az „a tájékoztatás”
szöveggel,
32. 157. § (1) bekezdés f) pontja az „eszközök” szövegrész helyett az „eszközök, településtervek” szöveggel, 33. 161. § (3) bekezdése az „A 43/2019. (III. 12.) Korm. rendelet” szövegrész helyett az „Az autóbuszos közúti
személyszállítási tevékenységre, a közlekedésszervező tevékenységére vonatkozó piacfelügyeleti eljárásra és a piacfelügyeleti díj megfizetésére vonatkozó részletes szabályokról, továbbá a piacfelügyeleti bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó szabályokról szóló 43/2019. (III. 12.) Korm. rendelet” szöveggel, 34. 215. § (1) bekezdésének az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/D. § (1) bekezdéses m) pontját
megállapító rendelkezése a „232/P. §” szövegrész helyett a „232/G. §” szöveggel lép hatályba.
5. §
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény XIV. Fejezete a következő 232/F. és 232/G. §-sal egészül ki:
„232/F. § (1) Az egészségügyi válsághelyzet ideje alatt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 35. § (1) bekezdése szerinti versenyeztetés mellőzhető az állam tulajdonában álló orvostechnikai eszközök, fertőtlenítőszerek, gyógyszerek és egyéni védőeszközök értékesítése során.
(2) Az egészségügyi válsághelyzet ideje alatt a koronavírus-világjárvány elleni védekezés érdekében a költségvetési forrásból beszerzett, az állam tulajdonában álló egészségügyi felszerelés, berendezés, gyógyszer és fertőtlenítőszer (a továbbiakban együtt: egészségügyi készlet), valamint az állam tulajdonában álló egyéb orvostechnikai eszköz, gyógyszer, fertőtlenítőszer, egyéni védőeszköz – jogszabályban meghatározottak szerint –
a) a koronavírus-világjárvány megelőzéséhez, terjedésének megakadályozásához szükséges mértékben, és b) erre vonatkozó, indokolt, közfeladat ellátására vagy azzal szorosan összefüggő célból
térítésmentesen átruházható.
(3) A (2) bekezdés szerinti, a koronavírus-világjárvány elleni védekezést elősegítő egészségügyi készlet, egyéni védőeszköz vagy egyéb orvostechnikai eszköz, gyógyszer, fertőtlenítőszer térítésmentes átruházásáról
a) egészségügyi szolgáltatói körön kívüli kiadás esetén az Operatív Törzs vezetője, b) egészségügyi szolgáltatói kör részére történő kiadás esetén a miniszter dönt.
(4) A (2) bekezdés szerinti, a koronavírus-világjárvány elleni védekezést elősegítő egészségügyi készlet külföldre történő kiadása esetén a miniszter javaslata alapján az Operatív Törzs előzetes állásfoglalását követően a Kormány nyilvános kormányhatározatban dönt.
(5) Az (1) és (3) bekezdés szerinti döntést a rendelkezésre álló egészségügyi készlet vizsgálata alapján és az állami fenntartású egészségügyi intézmények (a továbbiakban: egészségügyi intézmény) orvostechnikai eszközökkel, védőeszközökkel való ellátásának elsőbbségét figyelembe véve kell meghozni.
232/G. § (1) Járványügyi készültség keretében egészségügyi válsághelyzetben a Kormány elrendelheti, hogy a távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseket az e § szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 86/A. §-át nem kell alkalmazni. Távmunkavégzés esetén a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg.
(3) Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a munka törvénykönyvéről szóló törvény távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján
9424 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 208. szám
27. 155. § (3) bekezdése a „hatóságban” szövegrész helyett a „hatósági eljárásban” szöveggel,
28. 156. §-a a „településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet [a továbbiakban: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet] 2021. december 31-éig”
szövegrész helyett a „településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletet [a továbbiakban:
419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet] 2022. június 30-ig” szöveggel,
29. 157. § (1) bekezdése a „314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelettől” szövegrész helyett a „419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelettől” szöveggel,
30. 157. § (1) bekezdés b) pontja a „tájékoztatást” szövegrész helyett a „javaslatkérést, a tájékoztatást” szöveggel, 31. 157. § (1) bekezdés c) pontja az „az előzetes és munkaközi tájékoztatás” szövegrész helyett az „a tájékoztatás”
szöveggel,
32. 157. § (1) bekezdés f) pontja az „eszközök” szövegrész helyett az „eszközök, településtervek” szöveggel, 33. 161. § (3) bekezdése az „A 43/2019. (III. 12.) Korm. rendelet” szövegrész helyett az „Az autóbuszos közúti
személyszállítási tevékenységre, a közlekedésszervező tevékenységére vonatkozó piacfelügyeleti eljárásra és a piacfelügyeleti díj megfizetésére vonatkozó részletes szabályokról, továbbá a piacfelügyeleti bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó szabályokról szóló 43/2019. (III. 12.) Korm. rendelet” szöveggel, 34. 215. § (1) bekezdésének az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/D. § (1) bekezdéses m) pontját
megállapító rendelkezése a „232/P. §” szövegrész helyett a „232/G. §” szöveggel lép hatályba.
5. §
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény XIV. Fejezete a következő 232/F. és 232/G. §-sal egészül ki:
„232/F. § (1) Az egészségügyi válsághelyzet ideje alatt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 35. § (1) bekezdése szerinti versenyeztetés mellőzhető az állam tulajdonában álló orvostechnikai eszközök, fertőtlenítőszerek, gyógyszerek és egyéni védőeszközök értékesítése során.
(2) Az egészségügyi válsághelyzet ideje alatt a koronavírus-világjárvány elleni védekezés érdekében a költségvetési forrásból beszerzett, az állam tulajdonában álló egészségügyi felszerelés, berendezés, gyógyszer és fertőtlenítőszer (a továbbiakban együtt: egészségügyi készlet), valamint az állam tulajdonában álló egyéb orvostechnikai eszköz, gyógyszer, fertőtlenítőszer, egyéni védőeszköz – jogszabályban meghatározottak szerint –
a) a koronavírus-világjárvány megelőzéséhez, terjedésének megakadályozásához szükséges mértékben, és b) erre vonatkozó, indokolt, közfeladat ellátására vagy azzal szorosan összefüggő célból
térítésmentesen átruházható.
(3) A (2) bekezdés szerinti, a koronavírus-világjárvány elleni védekezést elősegítő egészségügyi készlet, egyéni védőeszköz vagy egyéb orvostechnikai eszköz, gyógyszer, fertőtlenítőszer térítésmentes átruházásáról
a) egészségügyi szolgáltatói körön kívüli kiadás esetén az Operatív Törzs vezetője, b) egészségügyi szolgáltatói kör részére történő kiadás esetén a miniszter dönt.
(4) A (2) bekezdés szerinti, a koronavírus-világjárvány elleni védekezést elősegítő egészségügyi készlet külföldre történő kiadása esetén a miniszter javaslata alapján az Operatív Törzs előzetes állásfoglalását követően a Kormány nyilvános kormányhatározatban dönt.
(5) Az (1) és (3) bekezdés szerinti döntést a rendelkezésre álló egészségügyi készlet vizsgálata alapján és az állami fenntartású egészségügyi intézmények (a továbbiakban: egészségügyi intézmény) orvostechnikai eszközökkel, védőeszközökkel való ellátásának elsőbbségét figyelembe véve kell meghozni.
232/G. § (1) Járványügyi készültség keretében egészségügyi válsághelyzetben a Kormány elrendelheti, hogy a távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseket az e § szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 86/A. §-át nem kell alkalmazni. Távmunkavégzés esetén a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg.
(3) Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a munka törvénykönyvéről szóló törvény távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 208. szám 9425
érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg (ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része), feltéve, hogy a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek cím 24. pont c) és d) alpontja szerint más költséget nem számol el.
(4) A munkavállaló és a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 196. §-ától megállapodásban eltérhetnek.”
6. §
Ez a törvény 2021. december 1-jén lép hatályba.
7. §
A 4. § 22–26. pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
2021. évi CXVI. törvény
a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény végrehajtásáról*
Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján az államháztartás 2020. évi vitelére vonatkozó költségvetési gazdálkodás jóváhagyása céljából a következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET
A 2020. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA 1. A főösszegek, az egyenleg és az államadósság értéke
1. §
(1) Az Országgyűlés a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) végrehajtását – a 4. §–7. §-ban foglalt finanszírozási célú pénzügyi műveletek nélkül – a központi alrendszer tekintetében
a) 28 332 078,3 millió forint kiadással, b) 23 020 760,3 millió forint bevétellel és c) 5 311 318,0 millió forint hiánnyal hagyja jóvá.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározotton belül az Országgyűlés a hazai működési költségvetést a) 21 125 541,8 millió forint kiadással,
b) 20 540 991,0 millió forint bevétellel és c) 584 550,8 millió forint hiánnyal hagyja jóvá.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározotton belül az Országgyűlés a hazai felhalmozási költségvetést a) 5 173 919,0 millió forint kiadással,
b) 692 795,7 millió forint bevétellel és c) 4 481 123,3 millió forint hiánnyal hagyja jóvá.
* A törvényt az Országgyűlés a 2021. november 9-i ülésnapján fogadta el.
11. szám PÉNzÜgyi közlöNy 2187
érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg (ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része), feltéve, hogy a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek cím 24. pont c) és d) alpontja szerint más költséget nem számol el.
(4) A munkavállaló és a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 196. §-ától megállapodásban eltérhetnek.”
6. §
Ez a törvény 2021. december 1-jén lép hatályba.
7. §
A 4. § 22–26. pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
2021. évi CXVI. törvény
a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény végrehajtásáról*
Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján az államháztartás 2020. évi vitelére vonatkozó költségvetési gazdálkodás jóváhagyása céljából a következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET
A 2020. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA 1. A főösszegek, az egyenleg és az államadósság értéke
1. §
(1) Az Országgyűlés a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) végrehajtását – a 4. §–7. §-ban foglalt finanszírozási célú pénzügyi műveletek nélkül – a központi alrendszer tekintetében
a) 28 332 078,3 millió forint kiadással, b) 23 020 760,3 millió forint bevétellel és c) 5 311 318,0 millió forint hiánnyal hagyja jóvá.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározotton belül az Országgyűlés a hazai működési költségvetést a) 21 125 541,8 millió forint kiadással,
b) 20 540 991,0 millió forint bevétellel és c) 584 550,8 millió forint hiánnyal hagyja jóvá.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározotton belül az Országgyűlés a hazai felhalmozási költségvetést a) 5 173 919,0 millió forint kiadással,
b) 692 795,7 millió forint bevétellel és c) 4 481 123,3 millió forint hiánnyal hagyja jóvá.
* A törvényt az Országgyűlés a 2021. november 9-i ülésnapján fogadta el.
2188 PÉNzÜgyi közlöNy 11. szám
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 208. szám 9425
érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg (ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része), feltéve, hogy a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek cím 24. pont c) és d) alpontja szerint más költséget nem számol el.
(4) A munkavállaló és a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 196. §-ától megállapodásban eltérhetnek.”
6. §
Ez a törvény 2021. december 1-jén lép hatályba.
7. §
A 4. § 22–26. pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
2021. évi CXVI. törvény
a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény végrehajtásáról*
Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján az államháztartás 2020. évi vitelére vonatkozó költségvetési gazdálkodás jóváhagyása céljából a következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET
A 2020. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA 1. A főösszegek, az egyenleg és az államadósság értéke
1. §
(1) Az Országgyűlés a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) végrehajtását – a 4. §–7. §-ban foglalt finanszírozási célú pénzügyi műveletek nélkül – a központi alrendszer tekintetében
a) 28 332 078,3 millió forint kiadással, b) 23 020 760,3 millió forint bevétellel és c) 5 311 318,0 millió forint hiánnyal hagyja jóvá.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározotton belül az Országgyűlés a hazai működési költségvetést a) 21 125 541,8 millió forint kiadással,
b) 20 540 991,0 millió forint bevétellel és c) 584 550,8 millió forint hiánnyal hagyja jóvá.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározotton belül az Országgyűlés a hazai felhalmozási költségvetést a) 5 173 919,0 millió forint kiadással,
b) 692 795,7 millió forint bevétellel és c) 4 481 123,3 millió forint hiánnyal hagyja jóvá.
* A törvényt az Országgyűlés a 2021. november 9-i ülésnapján fogadta el.
érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg (ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része), feltéve, hogy a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek cím 24. pont c) és d) alpontja szerint más költséget nem számol el.
(4) A munkavállaló és a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 196. §-ától megállapodásban eltérhetnek.”
6. §
Ez a törvény 2021. december 1-jén lép hatályba.
7. §
A 4. § 22–26. pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
2021. évi CXVI. törvény
a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény végrehajtásáról*
Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján az államháztartás 2020. évi vitelére vonatkozó költségvetési gazdálkodás jóváhagyása céljából a következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET
A 2020. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA 1. A főösszegek, az egyenleg és az államadósság értéke
1. §
(1) Az Országgyűlés a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) végrehajtását – a 4. §–7. §-ban foglalt finanszírozási célú pénzügyi műveletek nélkül – a központi alrendszer tekintetében
a) 28 332 078,3 millió forint kiadással, b) 23 020 760,3 millió forint bevétellel és c) 5 311 318,0 millió forint hiánnyal hagyja jóvá.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározotton belül az Országgyűlés a hazai működési költségvetést a) 21 125 541,8 millió forint kiadással,
b) 20 540 991,0 millió forint bevétellel és c) 584 550,8 millió forint hiánnyal hagyja jóvá.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározotton belül az Országgyűlés a hazai felhalmozási költségvetést a) 5 173 919,0 millió forint kiadással,
b) 692 795,7 millió forint bevétellel és c) 4 481 123,3 millió forint hiánnyal hagyja jóvá.
* A törvényt az Országgyűlés a 2021. november 9-i ülésnapján fogadta el.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 208. szám 9425
érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg (ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része), feltéve, hogy a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek cím 24. pont c) és d) alpontja szerint más költséget nem számol el.
(4) A munkavállaló és a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 196. §-ától megállapodásban eltérhetnek.”
6. §
Ez a törvény 2021. december 1-jén lép hatályba.
7. §
A 4. § 22–26. pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
Áder János s. k., Kövér László s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke
2021. évi CXVI. törvény
a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény végrehajtásáról*
Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján az államháztartás 2020. évi vitelére vonatkozó költségvetési gazdálkodás jóváhagyása céljából a következő törvényt alkotja:
I. FEJEZET
A 2020. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA 1. A főösszegek, az egyenleg és az államadósság értéke
1. §
(1) Az Országgyűlés a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) végrehajtását – a 4. §–7. §-ban foglalt finanszírozási célú pénzügyi műveletek nélkül – a központi alrendszer tekintetében
a) 28 332 078,3 millió forint kiadással, b) 23 020 760,3 millió forint bevétellel és c) 5 311 318,0 millió forint hiánnyal hagyja jóvá.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározotton belül az Országgyűlés a hazai működési költségvetést a) 21 125 541,8 millió forint kiadással,
b) 20 540 991,0 millió forint bevétellel és c) 584 550,8 millió forint hiánnyal hagyja jóvá.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározotton belül az Országgyűlés a hazai felhalmozási költségvetést a) 5 173 919,0 millió forint kiadással,
b) 692 795,7 millió forint bevétellel és c) 4 481 123,3 millió forint hiánnyal hagyja jóvá.
* A törvényt az Országgyűlés a 2021. november 9-i ülésnapján fogadta el.
9426 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2021. évi 208. szám
(4) Az (1) bekezdésben meghatározotton belül az Országgyűlés az európai uniós fejlesztési költségvetést a) 2 032 617,5 millió forint kiadással,
b) 1 786 973,6 millió forint bevétellel és c) 245 643,9 millió forint hiánnyal hagyja jóvá.
2. §
A központi alrendszer kiadási és bevételi előirányzatainak teljesítését az 1. melléklet tartalmazza a 2020. december 31-én fennálló besorolási rendnek megfelelően.
3. §
(1) A Kvtv. 3. §-ában meghatározott árfolyamokon az államháztartás 2020. december 31-én fennálló adóssága 37 606,0 milliárd forint.
(2) 2020. december 31-én az államadósság-mutató
a) számlálójának a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 2019. december 31-én hatályos 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összege 37 057,9 milliárd forint,
b) nevezőjének a Gst. 2019. december 31-én hatályos 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti összege 47 988,5 milliárd forint.
(3) Az államadósság-mutató mértéke a (2) bekezdés alapján 2020. december 31-én 77,2% volt.
(4) 2019. december 31-én a Kvtv. 3. §-ában meghatározott árfolyamokon számított államadósság-mutató
a) számlálójának a Gst. 2019. december 31-én hatályos 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összege 30 502,4 milliárd forint,
b) nevezőjének a Gst. 2019. december 31-én hatályos 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti összege 47 530,6 milliárd forint.
(5) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az államadósság-mutató (3) bekezdés szerinti mértéke a 2019. év végi 64,2%-hoz képest az Alaptörvény 36. cikk (6) bekezdésében meghatározott körülmények bekövetkezte, és azok enyhítéséhez illetve a helyreállításhoz szükséges mértékű költségvetési eltérések miatt növekedést mutat.
2. A költségvetés finanszírozásával kapcsolatos egyes rendelkezések
4. §
Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a Gst. 11. § (1) bekezdésének megfelelően a központi költségvetés deviza- és forintadósság-állományából 2020-ban az államháztartásért felelős miniszter az adósságtörlesztési számla terhére a) 3 875 168,9 millió forint összegben fizetett vissza forint államkötvényeket belföldi és külföldi befektetőknek, b) 1 072 439,2 millió forint összegben fizetett vissza deviza kötvényeket belföldi és külföldi befektetőknek, c) 85 528,6 millió forint összegben fizetett vissza deviza hiteleket belföldi és külföldi hitelezőknek és d) 46 507,4 millió forint összegben fizetett vissza forint hiteleket belföldi és külföldi hitelezőknek.
5. §
Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az e törvény 1. §-ában megállapított hiány finanszírozására a Gst. 11. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az államháztartásért felelős miniszter 2020-ban
a) 5 092 385,3 millió forint összegben forint államkötvényeket értékesített, b) 456 376,1 millió forint összegben devizahitelt vett fel külföldi hitelezőtől.
6. §
Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy 2020-ban az e törvény 4. §-ában megállapított visszafizetések finanszírozására az államháztartásért felelős miniszter a Gst. 11. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján
a) 4 335 193,0 millió forint összegben forint államkötvényeket értékesített belföldi és külföldi befektetőknek, b) 1 948 069,8 millió forint összegben deviza kötvényeket értékesített belföldi és külföldi hitelezőknek, c) 1 203 618,6 millió forint összegben csökkentette a kincstárjegyek állományát.
7. §
