A gazdasági és pénzügyi reform várható hatásainak vizsgálata

832

STATISZTI'K Al IRODALMI FIGYELÖ

GAZDASÁGSTATISZTI KA

A GAZDASÁGI Fs PÉNZÚGYI metron M VÁRHATÓ HATASAlNAK VIZSGALATA

(Ouantitative Aspekte einer Reform von Wirtschaft und Finanzen in der DDR.) — DIW— Wovimnbcrirlil. l990. 17. sz.

221—245. p.

A Német Demokratikus Köztársaság statisz—

tikai adataira alapozva, az ottani gazdaságku- tató intézet (Deutsches Institut für Wirtschafts—

forseltung — DlW) részletesen vizsgálta a Né- met Szövetségi Köztársaság viszonyai közé kerülő keletnémet gazdaságot várhatóan érő hatásokat. Az egy foglalkoztatottra jutó nettó kereset az 1988. évi munkaügyi adatok szerint a Német Demokratikus Köztársaságban 45 szá—

zaléka volt a nyugatnémet színvonalnak: a

munkavállalók számában 36 százalékos, a nettó kereset összegében viszont 16 százalékos volt a Német Demokratikus Köztársaság szinvo- nala. A Német Demokratikus Köztársaság az 1988. évi bruttó munkajövedelmének 279 szá- zalékát (a Német Szövetségi Köztársaságban 188 százalékát) tette ki a bruttó hazai termék értéke; az eltérés fő oka a munkajövedelmek 166 százalékát (a Német Szövetségi Köztár—

saságban csak 23 százalékát) kitevő, a költsé- geket terhelő állami elvonás, valamint a jove—

delmek 49 százalékának megfelelő állami támo—

gatás (a Német Szövetségi Köztársaságban ez 4 százalék).

A tanulmány elemzi a Német Demokratikus Köztársaság 1988. évi költségvetését (a beté- telek, illetve kiadások összege 270 milliárd marka volt) és meghatározza a Német Szövet—

ségi Köztársaságban érvényes társadalmi gon—

doskodás viszonyai között elérhetö megtakarí—

tásokat. A javaslat abból indul ki, hogy az ál—

lam kiadásai 74 milliárd márkára csökkenthe—

tők, ha a társadalombiztosítást, valamint az infrastruktúra fejlesztését más források finan—

szíroznák, A Német Szövetségi Köztársaság viszonyai szerint számított 55 milliárd márka összegű társadalombiztosítás mintegy felét a nyugdíjfolyósítasra, egyötödét a munkanélkü—

liek segélyezésére, egytizedét a betegtviztmításra kellene fordítani. A Német Demokratikus Köz- társaság eredeti költségvetésében a szociális feladatokra 305 milliz'trd márka szerepel és csupán 188 milliárd márka származott társa—

dalombiztosítasi befizetésekből (a Német Szö- vetségi Köztársaság viszonyai szerint ez Sl mil—

liárd márkára nötelendo).

A Német Szövetségi Köztársaság viszonyai

szerint az állami költségvetésről levz'tlasztandó az infrastruktúra—ellátás nagyobb része, mind—

össze lakbértámogatast és viszonylag kon—

centrált állami beruházást fedezne a költség—

vetés. Teljesen elhagyhatónak minősítik az iparnak (84,5 milliárd márka), a mezőgazda- ságnak és élelmiszeriparnak (9,4 milliárd már-

ka), a közlekedésnek (5 milliard marka) nyúj-

tott kutatás—fejlesztési és beruházási célú tánto' gatásokat, A Német Szövetségi Köztársaságban az eszközbeszerzések tinanszirozása vállalati dontesi körbe tartozik.

Harmaclz'ira esökkentemlőnek minősül az olcsó élelmiszerekre és egyéb gazdasági ágak működéséhez a költségtetésböl nyújtható ta számítások szerint 20 milliard márkányi) támm gatás, ebbol az élelmiszer-gazdaság 6 milliárd markát (32 iilliártl márka helyett), a kozleke—

des 4 milliárd márkát (5 milliárd márka lie—

lyett), a lakbértámogatás lt) milliárd márkát (109 milliárd márka helyett) kapna a Német Szövetségi Köztársaság viszonyai szerint.

A megtakarítás lényeges területe az állam—

szervezet, itt összesen 34 milliard márka (a 64 milliárd márka helyett) lenne felhasznalhato ebböl a bérek mintegy 23 milliárd markat ige- nyelnének (a korábbi 353 milliárd márka lte—

lyett).

Az állami koltsegxetés reformja összefügg a Német Demokratikus Köztársaságban vég—

rehajtandó a(loreforinmal, ennek elemeit vizs—

gálva becslések készültek a Német Szovet- ségi Köztt'irsasághoz hasonló szerkezetben -- az állami bevételek várható nagyságára. A ter- vezett talutaunío kapcsán a tanulmány a költ—

ségvetés várható kamatli'ietesi kötelezettségeit is számítja. A tervek s int a keletnémet mát"- kában fennálló liitel—visszallzetési kötelezettsé—

gek a, vállalati korben megszunnek és egy spe—

cialis kiegyenlítő alapra terhelik ezt az adot, (t—

got (a kozos valutára átszámítva).

A Német Demokratikus Köztársaság bank—

rendszere 1989 végén 278 milliárd keletnémet márka hitelállományt mutatott ki, az összes nettó követelésben 78 milliárd márka volt az állam által felvett kölcsön. Amennyiben a M$

milliárd nyugatnémet márkával tervezett spe—

ciális kiegyenlítő alap titllalia át a Német De- mokratikus Köztársaság vállalataitol a mintegy 200 milliárd keletnémet márka osszegu tarto- zást, a kozos valutában az állam kötelezettsége 197 milliárd márkára none. Igy az állam a ban—

kok egyetlen nettó atlosává válik, ezért nem közömbös az állan'tkolcsonokre megállapí- tandó kamatok mértéke. Ez a kamatszínvonal összefügg, a lakossággal, valamint a kulfold—

tlel (mint hitelezokkel) szemben vállalt kamat—

fizetési kotelezettségekkel is. A tanulmányban számításokat kezelnek a kamatszínvonal tár—

ható alakulására.

A részletes ágazati adatok alapján és a Né—

met Szövetségi Köztársaságban érvényes kolt—

se'gtetési kapcsolatokat alkalmazva modellszá—

mitásokat végeztek a Német Demokratikus Köztársaság várható költségszerkezetére. lin- nek során feltételezték, hogy a márka l :]

arányú átszámítasát alkalmazva nem változik

a foglalkoztatottak nettó jövedelme. A feltéte—

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

leze's szerint a márka 1 : 2 átszámításával a fe- lére csökkennek az értékcsökkenési leírások és a közvetett adók, a kamatok az eredeti teher- nek (nyugatnémet márkára számítva) 30,6 szá—

zalékát érik el. Kulon szamitottak a bérrel kap—

csolatos adók, társadalombiztosítási befizeté- sek (egységesen J190 százalékos) növekedését a keletnémet márkában megadott induló érték- hez viszonyítva.

Az említett modellszámítások azzal az cred- ménnyel jártak, hogy a keletnémet gazdaság egészének bruttó hozzáadott értéke mintegy kétharmada lenne a nyugatnémet valutában és gazdasági viszonyokkal számitott 1988. évi eredeti értéknek. Nagy a szórás a vizsgált gaz—

dasági ágazatok szerint, például a Német De- mokratikus Köztársaság vegyiparában az ere—

deti hozzáadott érték egynegyedét, a textil- iparban és a kohászatban egyharmadát, az energiaszektorban 37 százalékát, az építőanyag- iparban. a könnyűiparban (a textilipar nélkül), valamint a villamos és elektronikai iparban a felét érnék el. Az átrendeződés modellszámí—

tása a Német Szövetségi Köztársaságban érvé- nyesített elvonási rendszert, adókulcsot, kamat—

terhet vette figyelembe a Német Demokratikus Köztársaság 1988. évi statisztikáira építve.

Figyelemre méltó, hogy ebben a felfogásban a mező— és erdőgazdaság, valamint az élelmiszer—

ipar bruttó hozzáadott értéke mindössze 2,8 százalékkal csökkenne, ugyanakkor az eredeti- nél 9 százalékkal nagyobb összegű lenne az adó— és kamatteher, A modellszámítás szerint kétszeresére nőnek a lakásgazdálkodás elvo- násai, egyidejűleg (nyugatnémet márkában) a bruttó hozzáadott érték 5.5 százalékkal megha—

ladná az eredeti (keletnémet márkában közölt) értéket. A szolgáltató (tercier) ágazatok együtt 2,8 százalékot veszítenének az eredeti hozzá—

adott értékből, ugyanakkor az ipar és építö—

ipar az 1988. évi értéknek csak a felét érné el,

nyugatnémet márkára átszámítva.

Külön vizsgálták a lakosság fogyasztási szer- kezetének valószínű változás!—it, négy változat- ban, 1985. évi bázisadatokra építve. Külön eso—

portot képeztek a kereső és a nyugdijas ház- tartásokból, a számításokat folyó- és osszeha- sonlító áron is elvégezték az eleln'iiszerek, ipar—

cikkek, valamint a szolgáltatz'isok és javítások részesedésére vonatkozóan (a csoport i [es felhasználásának százalékában). A _.felst'T vál—

tozatok (,,A" és ,,B") szerint a keletnémet árak a Német Szövetségi Köztársaság vásárlóerő- paritásanak megfeleloen alakulnak beavatkozás nélkül, illetve a nyugdíjasoknak adott 165 mar- ka havi kiegészítéssel, Az ,,alsó" változatok (,,C" és ,,D") szerint egyes javak árszintje a szá- mitott vásárlóerő—paritás alatt alakul, a kere-

sőkból álló háztartások tíz százalékkal csok-

kentik élelmiszer—felhasználasuk mennyiségét,

833

beavatkozás nélkül, illetve a nyugdíjasoknak adott havi 165 márka kiegészítéssel.

A fogyasztás mellett a beruházási programo- kat is vizsgálták az 1988. évi adatokra építve, a valutaunió viszonyainak megfelelően. A no- dellszámitásban feltételezték. hogy a verseny—

képességet célzó keletnémet beruházások w né—

hány év alatt — mintegy 120 milliard márka be-

fektetését igénylik. A gazdaság ebből 80 mil—

liárd márkát, a lakásfejlesztés 12 milliárd mar- kát, a közlekedés és hírközlés 7 milliárd mát- kat, a közszolgálati fejlesztés 21 milliárd mar—

kát használna fel. Az 1988. évi gazdasági szer- kezettel számolva becslés készült az emlitett beruházási program és a foglalkoztatás ös ze—

fiiggése're. A Német Demokratikus Köztársa—

ságban 9,3 millió főt foglalkoztattak 1988-ban, ebböl a beruházási program több mint 2 millió főt érinthet.

Számoltak azzal a valószínű importtarta—

lommal, amely mintegy 370000 keletnémet munkahelytól venne el rendelést, ebből 200 000 munkahely jut a gépipari üzemekre, 90 000 az építőiparra, 20 000 az alapanyaggyártasra,

Nagy figyelmet forditottak a szerkezetváltás

következtében megszűnő (vagy éppen: újon- nan teremthető) munkahelyek ágazati összeté—

tele're. Kettős vonatkoztatási alapot használ—

tak: a Német Szövetségi Köztársaság 1970, valamint 1987. évi modelljét, és meghatározták, hogy a konszolidáció első szakaszát követoen mekkora rész realizálható az emlitett szerkezet- váltásból.

A konszolidáció az 1989. évi foglalkoztatási helyzethez viszonyítva ll százalékkal (mintegy egymillió fővel) csökkentheti a Német Demok—

ratikus Köztársaságban a foglalkoztatottak számát. Az ipar és építőipar 26 százalékos (kö—

rülbelül 820 ezer fős) létszámleépítéssel szti- molhat, ezen belül a legsúlyosabb foglalkozta—

tási gondok a textiliparban t—55%), a vegy-

iparban (— füg/(,), a kóolaj—í'eldolgozásban

(—52%), a ruházati és böriparban (—A4 % . a villamos és elektronikai iparban (—38f'0), a számítás— és ügyvitelteehnikai készülékek gyárv tásában (—36%), valamint az élelmiszeripar- ban (—30%) várható a modellszámítás ered- ményei szerint. Ugyanakkor vannak novekvo létszámú szolgáltatások, valamint ipari teté- kcnységek (például a nyomdaipar másfélsze- resére növelheti foglalkoztatóttjainak számát).

A Német Demokratikus Köztársaság bányá- szatában a létszámcsökkenés (—460/,',, 80000 fő) az érintett régiókban sulyos foglalkoztatási gondot fog okozni. A tömegszervezetek, szö- vetségek, politikai pártok alkalmazottainak nagy része (körülbelül 90 000 fő) ugyancsak más ága—

zatban fog elhelyezkedni.

(lsm; Nádudvari Zoltán)