• Nem Talált Eredményt

A munkanélküliség Jász-Nagykun-Szolnok megyében

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A munkanélküliség Jász-Nagykun-Szolnok megyében"

Copied!
13
0
0

Teljes szövegt

(1)

A MUNKANÉLKÚLISÉG

JÁSZ-NAGYKUN—SZOLNOK MEGYÉBEN*

FEKETE-SZABÓ SÁNDOR—SÁNDOR ISTVÁN

A munkanélküliséget a fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban — bizonyOs hatá- rokon belül — a munkaerőpiaci folyamatok elkerülhetetlen kisérő jelenségének tekintik.

Ezzel szemben Magyarországon — a volt szocialista országokhoz hasonlóan — sokáig nem ismerték el hivatalosan. Hazánkban a munkanélküliség nyilt formában csak az utóbbi években jelent, jelenhetett meg, annak ellenére, hogy korábban is létezett (ún. súrlódásos típusa), hiszen a munkaerő—mobilitásból adódóan mindig is voltak olyan személyek, akik rö- videbb-hosszabb ideig munka nélkül maradtak.

Az ún. strukturális munkanélküliség Magyarországon a nyolcvanas évtized végén jelent- kezett, ugyanis ettől az időtől kezdődően a gazdaság átalakulása a munkaerőpiacon is erő- teljesen éreztette hatását. A gazdálkodók munkaerőigénye jelentősen mérséklődött, és ezzel párhuzamosan — különböző okokból — ugrásszerűen megnőtt az elhelyezkedni kívánók szá- ma. S míg kezdetben a munkanélküliség egyes felfogások szerint a munkafegyelem helyre- állításának, illetve megszilárdításának eszközeként funkcionált, hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy nem átmeneti jelenségről, hanem hosszú távú és a népesség egyre nagyobb hánya—

dát érintő tényezőről van szó.

A munkanélküliség létének az állami foglalkoztatáspolitika szintjén történő elismerése azonban önmagában nem biztosította a közgazdasági, illetve statisztikai fogalmi rendsze—

rünkbe való beillesztését. így megfigyelésének, mérésének elvei, módszerei és különösképpen gyakorlata — megnyugtató módon — máig sem tisztázódott, így arra a sokakat érdeklő és egyre többeket érintő kérdésre, hogy mekkora a munkanélküliség, igen eltérő válaszok adhatók.

A munkanélküliség mértékéről és a munkanélküliek főbbdemográfiai és foglalkozási jellemzőiről eddig a munkaerő—közvetítő szervezeteknél álltak rendelkezésre adatok. E szer- vezetek a nagyságrendek megítéléséhez az ún. regisztrált munkanélküliek számát használták, illetve használják, amely tartalmazza a munkaviszonyban nem álló álláskeresőket (a pálya- kezdőket, a többi első ízben munkát vállalókat és az átmenetileg munkaviszony nélkülieket).

Emellett —- az előbbinél lényegesen kevesebb — munkanélküli—segélyben, -járadékban része- sülők számát és fontosabb adatait tartják nyilván.

Ettől eltérő tartalmú adatokat biztosított az 1990. január 1—jei népszámlálás. Ezen adatok megyei szintű, teljes körű, előzetes feldolgozásából megismerhetjük egyrészt az ún.

teljes munkanélküliséget, másrészt a munkanélküliek] szűkebb környezetét is.

" A tanulmány A munkanélküliség főbb jellemzői a népszámlálás tükrében (KSH Jász-Nagykun—Szolnok megyei Igazgatósága. Szolnok. 1990. 37 old.) c. kiadvány alapján készült.

! A népszámlálás során munkanélkülinek akkor tekintettük az első ízben elhelyezkedni kívánókat (azokat, akik tanul—

mányaik befejezése után még nem folytattak keresőtevékenységet) és az álláskereső munkanélkülieket (azokat, akik már aktív keresők voltak, de jelenleg nincs munkájuk), ha szándékukban állt elhelyezkedni vagy vállalkozást létesíteni, és ennek érdekében tettek is megfelelő lépéseket (például munkaközvetltő, ismerősök, újsághirdetés útján). Az adatok érté- kelésénél figyelembe kell venni, hogy az ilyen tipusú lakossági felvételeknél nem ellenőrizhető a kritériumok teljesülése.

(2)

FEKETE-SZABÓ—SÁNDOR: MUNKANÉLKÚLISÉG 459 A munkanélküliek kétféleképpen megállapított és különböző tartalmú száma 1990.

január 1-jén — elsősorban amiatt, hogy nem minden munka nélkül maradt fordult közvetítő szervekhez — lényegesen eltért egymástól. A regisztrált munkanélküliek száma az említett időpontban 1550 fő volt, ami csupán egyharmada a népszámlálás során összeirtaknak.

A következőkben a népszámlálás adatai alapján! vizsgáljuk a munkanélküliség megyei jellemzőit.

A HÁZTARTÁSOK ÖSSZETÉTELE

Az összeírt mintegy 4800 munkanélküli több mint 4300 háztartáshoz tartozott, száz háztartásra 382 személy jutott, lényegesen több a megyei átlagnál (amely 1984-ben 271 volt).

Az átlagosnál népesebb, munkanélkülieket magukba foglaló (továbbiakban munka—

nélküli) háztartások gazdasági aktivitás szerinti összetétele számottevően eltért a megszo- kottól. A kereső/eltartott arány jóval kedvezőtlenebb az átlagosnál és — számításaink3 szerint — körükben száz keresőre 130—135 (1984-ben 47) eltartott jutott.

1. tábla

A munkanélküli háztartások számának megoszlása a háztartás-tagok gazdasági aktivitása és létszáma szerint 1990. január I-jén

A munkanélkülieken kívül

csak kettő csak kettő aktív és

A házstzaárltgítagok eltarctsggakat egy és tobb egy és tobb inaktív . Összesen keresőket is

aktív keresőt inaktív keresőt tartalmazó háztartások

, Szám szerint

1 ... 41 3 —— 41 3

2 ... 1 40 3 18 —— 267 725

3 ... 91 276 195 132 107 147 948

4 ... 52 345 311 88 33 196 1025

5 ... 32 1 52 1 66 40 1 5 1 39 544

6 ... 24 48 80 17 10 108 287

7 ... 17 41 47 8 4 71 188

8 és több ... 11 21 73 15 5 83 208

Összesen 780 1201 872 . 567 174 744 4338

Megoszlás (százalék)

1 ... 100 —— —— —— 100

2 ... 19 44 37 100

3 ... 10 29 21 14 1 15 100

4 ... 5 34 30 9 3 19 100

5 ... 6 28 30 7 3 26 100

6 ... 8 17 28 6 3 38 100

7 ... 9 22 25 4 2 3 8 100

8 és több ... 5 10 35 7 3 40 100

Összesen 18

28 20 l 13 4 I 7 100

' Az 1990. január 1-jei népszámlálási adatok — a feldolgozás eredeti céljának megfelelően -— az állandó népességre vonatkoznak.

! A számításoknál az első ízben elhelyezkedni kívánókat és a munkanélküli-segélyben nem részesülő álláskereső munkanélkülieket eltartottnak tekintettük.

4!!!

(3)

460 FEKETE-SZABÓ SÁNDOR—SÁNDOR ISTVÁN A munkanélküli háztartásokban 16 600-an éltek, azaz a megye népességének közel 4 százalékát már a felvétel eszmei időpontjában érintették, illetve sújtották a munkanélkü- liség anyagi-egzisztenciális problémái. A hátrányok az eltérő összetételű háztartásokban különbözőképpen jelentkeztek, a jövedelem- (kereset-) kiesést okozó munkahelyvesztés eltérő következményekkel járt.

A munkahelyvesztés legnagyobb gondot azokban a háztartásokban okozott, amelyek- ben csak munkanélküliek, illetve a munkanélkülieken kívül csak eltartottak éltek. Számuk 1990 elején megközelítette a 800-at, s ebből közel százban — valószinűleg mélyen a létmini- mum alatt — öten vagy ennél is többen éltek.

A folyamatos megélhetést biztosító keresetkiesés csaknem ugyanilyen gondot okozott azokban a háztartásokban, amelyekben a munkanélkülieken kívül csak egy inaktív kereső volt. 1990. január elsején a megyében közel 600 ilyen háztartást írtak össze, s ez a munka- nélküli háztartások 13 százalékát tette ki. (Lásd az 1. táblát.)

2. tábla

A munkanélküli háztartások néhány jellemzője a munkanélküliek száma szerint 1990. január l—jén

W A háztartások A háztartástagok A száz

A munkanélküliek háztartásra

száma egy jutó

háztartáson belül 1 megoszlása ! megoszlása személyek

száma (százalék) száma 1 (százalék) száma

1 ... 3 930 91 14 294 ! 86 364

2 ... 343 8 1 813 529

3 ... 54 1 368 681

4 és több ... 11 l o 93 845

Összesen 4 338 I 100 16 568 1100 382

3. tábla

A háztartások összetétele a háztartástagok száma szerint

1990. január l-jén 1984. október Hé!:

a munkanélküli háztartások a megyében élő háztartások A háztartástagok

száma

megoszlása megoszlása

száma (százalék) száma (százalék)

1 ... 413 9 31 400 20

2 ... 725 17 48 050 30

3 ... 948 22 35 800 22

4 ... 1 025 24 31 250 20

5 ... 544 12 9 400 6

6 ... 287 7 2 600 2

7 ... 188 4 700 0

8 és több ... 208 5 500 0

Összesen 4 338 100 159 700 100

A munkanélküli háztartások között leggyakrabban az egy munkanélküliből,

az egy keresőből és egy munkanélküliből,

(4)

az egy keresőből, egy munkanélküliből és egy eltartottból, az egy keresőből, egy munkanélküliből és két eltartottból, a két keresőből és egy munkanélküliből

állók fordultak elő közel azonos (9—14 százalékos) arányban, és tették ki együttesen az összes munkanélküli háztartás 53 százalékát.

A vizsgált háztartások közül megkülönböztetett helyzetben vannak azok is, amelyekben tőbb munkanélküli található. Számuk a vizsgálat időpontjában meghaladta a 400-at, ará- nyuk pedig a 9 százalékot. (Lásd a 2. táblát.)

A munkanélküli háztartások nemcsak gazdasági aktivitás szerinti összetételükben külön- böztek a megyei átlagtól, hanem a háztartástagok száma szerint is. Körükben lényegesen kisebb arányban találhatók egyszemélyes, és lényegesen gyakoribbak az 5 és több tagú ház- tartások. Például az 5 személyből állók hányada kétszerese, a 6 személyből állóké négyszerese, a 7 személyből állóké tizenegyszerese, a 8 és több személyből állóké pedig tizenhatszorosa a megyei átlagnak. (Lásd a 3. táblát.)

A MUNKANÉLKÚLIEK SZÁMA És TERÚLETI ELOSZLÁSA

Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1990. január l—jén — a népszámlálás előzetes, teljes körű adatai alapján — mintegy 4800 munkanélküli élt, és a népességen belüli arányuk elérte az l,l, a becsült aktiv keresőkhöz képest pedig a 2,2—2,5 százalékot. (Lásd a 4. és 5. táblát.) Összehasonlításként ugyanekkor a gazdaságilag aktív népességhez képest a munkanél- küliségi ráta Japánban 2,3, Finnországban 3,6, Hollandiában 5,4, az Egyesült Királyságban 5,7, az Egyesült Államokban 5,8, Ausztriában 6,9, a Német Szövetségi Köztársaságban 8,4, Franciaországban 9,0, Olaszországban ll,5 és Spanyolországban 16,8 százalék volt.

A foglalkoztatási nehézségek ugyan eltérő mértékben, de a megye valamennyi telepü- lését érintették.

4. tábla

A települések, a népesség és a munkanélküliek megoszlása a munkanélküliség mértéke szerint, 1990. január I-je'n

A munka-

A l " _ .

A munkanélküliek te epulések A népeség nélkuhek

a népesség százalékában , megoszlása

szama (százalék) megoszlása (százalék)

——0, 50 ... 10 l 3 A- 4 i 1

0,50—O,99 ... 19 26 42 31

l,OO—l,99 ... 36 49 50 58

2,00—2,99 . . ... 6 8 3 6

3,00— ... [ 3 4 l 1 4

Összesen

74 1 100

' ]

00 I 100

Megjegyzés. Az egyes kategóriákba a következő települések tartoztak:

—0,50: Besen%zzög, Jászboldogháza, Jászivány, Mesterszállás, Mezőhék, Nagyi-év, Szászberek, Tiszajenő, Tisza- SU y, szeg;

(LSD—099: Alattyán, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászberény, Jászfelsőszentgyörgy, Jászkísér, Kenderes, Kisúj- szállás, Kőtelek, Kuncsorba, Martfű, Örményes, Pusztamonostor, Rákóczifalva, Szajol, Szolnok, Tisza- tenyő, Tiszaug, Zagyvarékas;

l,00—1,99: Abádszalók, Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Fegyvemek, Jánoshída, Jászágó, Jászárokszállás, Jászdózsa, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Karcag, Kengyel, Kunhegyes, Kun- szentmárton, Mezőtúr, Nagyiván, Nagykörű, Öcsöd, Rákócziújfalu, Tiszaföldvár, Tiszafüred, Tiszakürt, Tiszaörs, Tiszapüspöki, Tiszasas, Tiszaszentimre, Tiszavárkony, Tomajmonostora, Törökszentmiklós, Túrkeve, Ujszász, Vezseny; -

2,00—2,99: Kétpó, Kunmadaras, Tiszaderzs, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszai-OE ; 3.00— : Tiszabő, Tiszabura, Tiszainoka.

(5)

462 FEKETE-SZABÓ SÁNDOR—SÁNDOR ISTVÁN A munkanélküliség megyei rátája úgy alakult ki, hogy a 74 helységből 9-ben (Kétpó, Kunmadaras, Tiszabő, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszainoka, Tiszaroü') az átlagosnál 2—3—szor nagyobb volt az állásnélküliek aránya. Ezekben a községekben élt a népesség négy százaléka és a munkanélküliek egytizede. Ugyanakkor az adatok a megyei átlagnál lényegesen kisebb elhelyezkedési problémákat jeleznek 10 településen (Besenyszög, Jászboldogháza, Jászivány, Mesterszállás, Mezőhék, Nagyrév, Szászberek, Tiszajenő, Tisza- süly, Tószeg) ugyanis az összesen több mint 17 000 lakosból csupán 51 keresett munkalehe—

tőséget. A városokban a munkanélküliség mértéke O,5—l,7 százalék közötti volt (Martfíi, illetve Tiszafüred és Karcag). A munkanélküliség a községekben élőket (1,2%) jobban súj- totta, mint a városlakókat (1,0%), a városokban azonban nagyobb a munkanélküli nők ará- nya. Emellett a városi munkanélküliek között több a szakképzett munkaerő és a felsőfokú iskolai végzettségű. (Lásd a 4. táblát.)

Az átlagosnál valamivel kedvezőbb volt a foglalkoztatási helyzet a szolnoki, a kisuj- szállási, a jászapáti és a jászberényi vonzáskörzetekben, ahol a munkanélküliek népességen belüli aránya O,8 és 1,0 százalék között mozgott. A kunszentmártoni, a martfűi, a mezőtúri és a törökszentmiklósi városkörzetben, valamint Túrkevén a megyei átlagos munkaerőpiaci viszonyokat figyeltük meg. (Lásd az 5. táblát.)

5. tábla

A munkanélküliek aránya nemenként és vonzáskörzetenként, 1990. január I—jén

Az összes A férfi A női munkanAéTkiőslizlÉn belül

az első

Vonzáskörzet, város izben

munkanélküliek a megfelelő a nők 013233?

nepesseg százalékában ! kívánók

—MW

J ászapáti ... 0,9 1, 5 0, 5 26 13

Jászberényi ... 1,0 1,4 O,6 32 8

Karcagi ... l,8 2,6 1,3 34 12

Kisújszállási ... O,8 1,0 0,6 38 13

Kunhegyesi ... l,6 2,6 0,9 27 14

Kunszentmártoni ... 1,2 1,7 O,8 32 8

Martfüi ... 1,1 1,6 0,6 27 8

Mezőtúri ... 1,2 1,6 O,8 34 10

Szolnoki ... O,8 1,1 0,6 34 13

Tiszafüredi ... % . 1,7 2,4 1,4 38 10

Törökszentmiklósi ... 1,2 l,6 O,8 35 1 7

Vonzáskörzetek együtt . l,1 1,6 0,7 33 11

Túrkeve ... 1.0 1,4 O,8 37 15

Összesen ... I , I I ,6 07 33 12

A foglalkoztatási nehézségek intenzívebben jelentkeztek a megye északkeleti részén, a karcagi, a tiszafüredi és a kunhegyesi vonzáskörzetekben, ahol a munkanélküliek aránya 1,6—1,8 százalék volt. E 14 településen (Tiszafüred, Nagyiván, Tiszaderzs, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaszentimre, Kunhegyes, Abádszalók, Tiszabura, Tiszagyenda, Tiszaroff, Tomajmonos- tora, Karcag, Kunmadaras) koncentrálódott a munkanélkülieknek több mint egynegyede, mintegy 1300 fő, azaz az itt lakók 1,7 százaléka.

E térségben a népesség, a foglalkoztatás és a kereseti viszonyok számos statisztikai jel- lemzője 1989-ben eltért a megyei átlagtól. A viszonylag magas munkanélküliség annak elle- nére alakult ki, hogy a munkaképes korúak meghatározó részét adó 18—59 éves lakosok

(6)

aránya a népességen belül 1,0 százalékponttal alacsonyabb volt (54,7 százalék) a megyei átlagnál, továbbá hogy a munkanélküliség mérséklésére használt eszközök a korábbi években ide összpontosultak.

A munkahelysűrűség a vizsgált északkeleti térségben alacsonyabb a megyei átlagnál, noha az elmúlt két évtizedben ott számottevő munkahelyteremtő beruházás valósult meg.

Az aktív keresők foglalkoztatásában a mezőgazdaság szerepe az átlagosnál nagyobb. (Az ipar- ban és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak megyei aránya 60 :40, e területen 54:46 szá- zalék.) A mezőgazdaság termőhelyi adottságai e térségben a legkedvezőtlenebbek a megye területén, ugyanis a földek átlagos hektáronkénti aranykorona-értéke csak háromnegyede a megyei átlagnak. A termelőszövetkezetek gazdálkodási nehézségekkel küzdenek, fejlesztési lehetőségeik minimálisak, gépeik, berendezéseik korszerűtlenek. A vizsgált esztendőben az 514 fős létszámleépítés a foglalkoztatottak számában 8 százalékos fogyást jelentett, a megyei átlag (5,2 százalék) másfélszeresét. Az iparban foglalkoztatottak száma 1989—ben ugyan nem változott, de 1990-ben számottevően fogyott, amiben nagy szerepe volt a szervezeti füg- gőségnek — a térség iparának meghatározó része elsősorban budapesti székhelyű vállalatok telephelyeként működik — és a piacvesztéssel párosuló termeléscsökkenésnek.

A térségben élő népesség (ezen belül a munkanélküliek) iskolázottsági, illetve képzettségi szintje alacsonyabb a megyei átlagnál. A munkanélküliek körében alacsony a szakmunkások (20%) és a szellemi foglalkozásúak (10%) aránya, magas a betanított (25%) és a segédmun- kások (45%) hányada. További gondot okoz, hogy az ide települt ipar az átlagosnál nagyobb arányban segéd- és betanított munkásokat foglalkoztat, s hogy e rétegek helyzete a jelenlegi munkaerő-piaci körülmények között a legbizonytalanabb.

A munkanélküliség kialakult mértékéhez az előbbieken túl hozzájárulhatott az is, hogy az itt lakók egy része a térségen kívüli, távolabbi munkahelyeken dolgozott, ingázott. Tapasz- talatok szerint ugyanis a vállalatok foglalkoztatási gondjaik enyhítésekor — gazdálkodási szempontokat is mérlegelve — elsőként az ingázók munkaviszonyát szüntették meg.

A terület foglalkoztatási problémái nemcsak mértékük miatt igényelnek figyelmet, ha- nem azért is, mert a megye azon részén jelentkeznek, ahol a lakosság jövedelmi színvonala az átlagosnál valószínűleg mintegy egytizeddel alacsonyabb. (Az átlagkereset a termelőszö—

vetkezetekben 12, a bérek az iparban közel 10 százalékkal kisebbek a megyei átlagnál.) Ebből adódóan a családok kisebb tartalékokkal rendelkeznek, vagy egyáltalán nincs felhal- mozásuk, és a munkanélküliség okozta feszültségeket — különösen hosszabb távon — anya- gilag is nehezebben viselik el.

A MUNKANÉLKÚLIEK FÖBB JELLEMZÖI

A munkanélküliek döntő többsége a korábban munkahellyel rendelkezők közül került ki, és mindössze 12 százalékuk első ízben elhelyezkedni kívánó. Az első ízben elhelyezkedni kívánók aránya tekintetében az alapvető településkategóriák között számottevő a különbség, ugyanis arányuk a községekben 14, a városokban pedig 10 százalék.

A munkanélküliek kétharmada férfi és egyharmada nő. (1984. október 1-jén a megye munkaképes korú népességének 49 százaléka férü és 51 százaléka nő volt.)

A munkanélküliek között a férfiak átlagos életkora 4 évvel magasabb a nőkénél; az első ízben elhelyezkedni kívánók átlagosan 18 évesek voltak az álláskereső munkanélküliek 32 évével szemben. (Lásd a 6. táblát.)

A munkanélküliek korstruktúrája a 20 évesek és az ennél Hatalabbak korcsoportjára hívja fel a figyelmet, ugyanis minden negyedik személy ebbe a korcsoportba tartozott.

Az ennél idősebbek ötéves korcsoportjaiban hányaduk fokozatosan mérséklődött, és arányuk függött attól is, hogy melyik nemhez vagy munkanélküli csoporthoz tartoztak. Az adatok arra is utalnak, hogy a munkanélküliség az egyes korcsoportokat eltérő mértékben érintette,

(7)

464 FEKETE-SZABÓ SÁNDOR—SÁNDOR ISTVÁN

továbbá hogy az állásnélküliség veszélye az életkor előrehaladásával fokozatosan mérsék-

lődött. (Lásd a 7. táblát.)

6. tábla A munkanélküliek életkor és nemek szerint, 1990. január I—jén

(százalék)

__ Ebből:

, első ízben

Eletkor (év) Férü Nő Összesen elhelyez- álláskereső

kedni munka:

kívánó nélkül!

20 és üatalabb ... l 21 35 26 91 17

21—25 ... 15 15 14 8 15

26—30 ... 13 11 13 1 14

31—35 ... 14 12 13 0 15

36—40 ... 1 3 1 1 12 0 14

41—45 ... 8 7 8 O 9

46—50 ... 7 6 7 O 8

51—55 ... 6 3 5 —- 5

56 és idősebb ... 3 0 2 — 3

Összesen ... 100 100 100 100 100

Átlagéletkor ... 32 28 30 18 32

7. tábla A munkanélküliség intenzitása korcsoportonként,

1990. január I-jén

A megye Az ezer

A munka. máfgálő megfelelő

Életkor (év) nélküliek névmé- né kg; e

gének %utógr

MW munka-

megoszlása (százalék) nélküli

15—19 ... 21 12 35

20-24 ... 16 1 1 30

25—29 ... 12 10 25

30—34 ... 13 12 20

35-39 ... 13 13 19

40-44 ... 9 1 1 1 5

45—49 ... 7 1 l 12

50—54 ... 6 10 10

55—59 ... 3 l 10 5

Összesen 100 100 19

A munkanélküliség leginkább a 15—19 éves korosztályt sújtotta, e népességcsoportban ezer megfelelő korú lakosra háromnegyedével több (35) munkanélküli jutott az átlagosnál.

(A helyzetük valójában még ennél is rosszabb, hiszen az említettek között igen magas

— 1984—ben 53 százalékos — a tanulók aránya, és ennek számításbavételével a vizsgált mutató értéke (75) már négyszerese lenne a megyei átlagnak.) Az 55—59 éves korosztályhoz tartozók közül csupán minden kétszázadik volt állás nélküli, és számuk nem érte el a 150-et.

A népszámlálás időpontjában a munkanélkülieknek valamivel több mint a felét a nőt- lenek, hajadonok tették ki, egyharmaduk élt házasságban, egy százalékuk volt özvegy és

(8)

14 százalékuk elvált. E tekintetben is számottevően különböztek a megyében élő azonos korú népességtől: köztük két és félszer több a nőtlen, hajadon, mintegy feleannyi a házas és az özvegy, továbbá csaknem háromszor több az elvált.

Ez összefüggésbe hozható az életkor és a nemek szerinti eltérésekkel, de befolyásolja a struktúrát a családban betöltött szerepük is.

8. tábla

A munkanélküli, valamint a 15—59 éves népesség összetétele családi állapot és nemek szerint

(százalék)

Megnevezés lui-53336 Házas Özvegy Elvált Összesen

Férfi

A munkanélküliek, 1990. !

január 1. ... 54 30 1 15 100

A 15—59 éves népesség,

1984. október 1. ... 26 68 1 5 100

A munkanélküliek, 1990. l

január 1. ... 46 41 ' 2 11 100

A 15—59 éves népesség,

1984. október 1. ... 15 75 4 6 100

Együtt A munkanélküliek, 1990.

január 1. ... 51 34 l 14 100

A 15—59 éves népesség,

1984. október 1. ... 20 72 3 5 100

e?

A hasonló korú népességcsoporthoz képest az 1990 eleji munkanélküliek között a 9.

tábla adatai szerint még fele olyan arányban sem találhatók férj, feleség családi állásúak, ezzel szemben ötszörös az élettársak, több mint két és félszeres a gyermekek és másfélszeres az egyedül állók hányada.

9. tábla

A népesség családi állása nemek szerint 1990. január I—jén

(százalék)

A férti A női Az összes

Családi állás munka— 15—59 éves munka- 15—59 éves munka— 15—59 éves

nélküliek népesség* nélküliek népesség* nélküli népesség*

Férj, feleség ... 26 63 35 67 29 65

Élettárs ... 9 2 11 2 10 2

Gyermekét egyedül nevelő

apa, anya ... 2 2 10 8 4 5

Gyermek ... 46 21 38 12 44 16

Egyedül álló ... 11 5 3 5 8 5

Egyéb ... 6 7 3 6 5 7

Összesen 100 100 100 100 100 100

' Az 1984. évi mikrocenzus országos adatai, ugyanis a vimgálat időpontjában az 1990. évi népszámlálás megyei ndatai még nem álltak rendelkezésre.

(9)

466

FEKETE-SZABÓ SÁNDOR—SÁNDOR ISTVÁN

A munkanélküliek iskolázottsága számottevően alacsonyabb, mint a hasonló korú népes- ségé: körükben fele akkora a középiskolát, harmadannyi a főiskolát, egyetemet végzettek aránya. Nagyrészük, mintegy kétharmaduk legfeljebb az általános iskola nyolc osztályát végezte el, ötödrészük pedig még az általános iskolai tanulmányait sem fejezte be.

10. tábla

A munkanélküliek megoszlása iskolai végzettség szerint 1990. január I-jén (százalék)

Ebből:

. , , , me—lsöizbcn

Iskolai vegzettseg Ferfi Összesen elhelyez— álláskereső

kedni munka-

kivánó nélküli

Általános iskola 8 osztályá-

nál kevesebb ... 19 18 19 13 19

Általános iskola 8 osztálya 47 52 49 59 48

Szakmunkásképző iskola." 23 1 l 19 1 1 20

Szakiskola* ... 1 2 1 1 !

Középiskola ... 8 14 10 14 10

Főiskola ... 1 2 1 l 1

Egyetem ... 1 1 1 1 1

Összesen 100 100 100 100 100

* Nappali tagozaton végzett.

A munkanélküliek megközelítően egyötöde nappali tagozatos szakmunkásképzőbe, illet—

ve szakiskolába járt, tizede szerzett középiskolai végzettséget. Főiskolai, egyetemi diplomával száz személy rendelkezett, az összes munkanélküli 2 százaléka.

Az ún. álláskereső munkanélküliek korábbi tevékenységével összefüggő néhány kérdés—

ről reprezentatív adatok alapján (a kiválasztási arány 12 százalékos volt, és csaknem 600 személyt érintett) alkothatunk képet. Eszerint az átlagosnál lényegesen nagyobb arányban kerültek a munkanélküliek közé az építőiparból és a nem anyagi ágakból, ugyanakkor jóval kisebb mértékben a mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és a vizgazdálkodásból.

ll. tábla

A népesség összetétele gazdasági ágak és nemek szerint

(százalék)

Az 1990. január l-ién Az 1984. október 1-jén a

, álláskereső munkanélküli' megyében élő aktív kereső

Megnevezes

férfi összesen férfi összesen

Ipar ... 24 34 27 30 33 32

Építőipar ... 26 5 19 8 2 5

Mezőgazdaság és erdőgazdál-

kodás ... 20 1 1 17 32 19 26

Közlekedés, posta és távköz—

lés ... 6 4 5 10 3 7

Kereskedelem ... 4 1 5 8 6 l 5 10

Vízgazdálkodás ... 1 1 1 2 1 2

Egyéb ... 19 30 23 12 27 18

Összesen 100 100 100 100 100 100

* Az álláskereső munkanélküliek reprezentativ megüzyelésének adatai.

(10)

Az álláskeresők kilenctizede utolsó tevékenységként fizikai, egytizede pedig szellemi munkát végzett. A fizikai foglalkozású munkanélküliek állománycsoport szerinti összetétele lényegesen eltért a megyében élő hasonló népességcsoportétól; ugyanis köztük a szakmunká- sok kétharmadannyian, a betanított munkások másfélszer, a segédmunkások négyszer többen voltak.

A különböző foglalkozási főcsoportokba tartozók munkanélküliségtől való fenyege- tettsége legnagyobb mértékű az építőipari és az ágazatokhoz nem kötődő, ún. egyéb fizikai munkát végzőknél, átlagoshoz közel álló az ipari, a kereskedelmi és vendéglátóipari, az anyagmozgatógép-kezelő és árukezelő fizikai tevékenységeknél volt. Legkevésbé veszélyezte—

tettek a vízgazdálkodási, egészségügyi és szolgáltatási, valamint a közlekedési, postai és távközlési fizikai tevékenységeket végzők, a szellemi munkát végzők, különösen a műszakiak.

12. tábla A népesség megoszlása foglalkozási főcsoportok és nemek szerint

(százalék)

Az 1990. január l-jén Az 1984.

álláskereső munkanélkülü oktőber

Foglalkozási főcsoport """—M melgyéélben

férfi összesen 332812;

Ipari ... i 20 23 21 26

Epítőipari ... 25 1 16 8

Mezőgazdasági ... 9 5 8 1 1

Közlekedési, postai és távközlési . . . . 3 2 5

Kereskedelmi és vendéglátóipari 2 10 5 5

Vízgazdálkodási, egészségügyi és szol-

gáltatási ... O 1 1 3

Anyagmozgatógép-kezelő, árukezelő . 2 3 2 3

Egyéb fizikai ... 33 36 34 10

Fizikai foglalkozásúak ... 94 79 89 71

Műszaki ... 2 1 2 7

Igazgatási, igazságszolgáltatási, gazda-

sági, forgalmi és áruforgalmi ... 1 4 2 8

Egészségügyi és kulturális ... 2 3 2 6

Számviteli, pénzintézeti, pénzügyi és

egyéb szellemi ... 1 13 5 8

Szellemi foglalkozásúak ... 6 21 l l 29

Összesen 100 100 100 100

* Az álláskereső munkanélküliek reprezentativ megfigyelésének adatai.

A reprezentatív felvétel szerint a csaknem 600 munkanélküli ISO—féle foglalkozást foly—

tatott, a 120 fizikai munkakör közül sorrendben a segédmunkások, a takarítók és kályha- fűtők, a kubikosok, az alkalmi munkások, a kőművesek, a szállító— és rakodómunkások, a növénytermelők, a kézi anyagmozgatók, továbbá a géplakatosok, a 30 szellemi foglalkozás közül pedig az adminisztrátorok és írnokok, a könyvelők, a gyors— és gépírók váltak leg- gyakrabban munkanélkülivé. Az előzőkben felsorolt 12 foglalkozás adta az álláskereső munkanélkülieknek csaknem felét.

AZ 1990. ÉVI MUNKAERÖPIAC FÖBB JELLEMZÖI

Az 1990. évi népszámlálás óta eltelt egy esztendőben — a Jász-Nagykun—Szolnok megyei Munkaügyi Központ adatai szerint — számottevően felgyorsultak a munkaerőpiaci folyama—

(11)

468 FEKETE-SZABÓ SÁNDOR—SÁNDOR ISTVÁN tok. A gazdálkodó szervezetek munkaerő-kereslete 1990-ben — az év eleji kisebb csökkenés, majd az azt követő kismértékű emelkedés után — jelentősen visszaesett. Az év végén a mun—

káltatók igénye 900 fővel, közel 44 százalékkal volt kisebb a 11 hónappal korábbinál. A Vál- tozás állománycsoportonként differenciált volt. A szakmunkásoknál az átlagosnál nagyobb, a többinél kisebb volt a fogyás. Ennek megfelelően a gazdálkodók munkaerőigényének össze—

tétele is módosult, bár továbbra is többnyire szak— és betanított munkásokat kerestek.

13. tábla

Munkaerő-kereslet és —kína'lat, 1990

Szak- Betanltott Segéd- Szellemi

Hónap foglalkozásúak Összesen

munkások

Munkaerő—kereslet*

Január ... 983 648 199 158 1988

Február ... 922 563 179 137 1801

Március ... 899 618 171 141 1829

Április ... 889 735 223 140 1987

Május ... 841 793 214 123 1971

Június ... 974 684 250 144 2052

Július ... 942 746 296 120 2104

Augusztus ... 805 564 203 1 1 1 1683

Szeptember ... 694 493 316 83 1586

Október ... 729 503 225 105 1562

November ... 53 5 417 120 91 1163

December ... 382 514 108 111 1115

Munlcaerő-kíne'xlatM

Január ... 340 314 741 273 1668

Február ... 588 41 1 1056 309 2364

Március ... 587 348 965 303 2203

Április ... 606 360 909 368 2243

Május ... 692 432 1 104 460 2688

Június ... 772 555 1261 532 3120

Július ... 854 582 1 172 699 3307

Augusztus ... 888 572 1479 718 3657

Szeptember ... 978 731 1634 812 4155

Október ... 1017 762 1778 736 4293

November ... 1198 900 1986 763 4847

December ... 1385 914

2066 751 5116

' A bejelentett álláshelyek száma.

" A munkaviszonyban nem álló álláskeresők száma. Tartalmazza az első ízben munkát vállalni szándékozó háztar—

tásbelieket es a pályakezdőket is, de nem tartalmazza a munkát vállalni szándékozó nyugdijasokat.

A munkaerő-kínálat a munkaviszonyban nem álló álláskeresők száma alapján — a már- ciusi és áprilisi kisebb visszaeséstől eltekintve — lényegében folyamatosan nőtt. Decemberben háromszor annyi — több mint 5100 — munkaviszonyban nem álló keresett munkát, mint januárban. A kiemelt állománycsoportokat tekintve ennél nagyobb volt a növekedés a szak- munkásoknál és kisebb a segédmunkásoknál, valamint a szellemi foglalkozásúaknál. így a munkaerő-kínálat szerkezete is megváltozott, különösen a szakmunkások aránya nőtt.

A munkaerő-kereslet és —kiná1at ellentétes irányú módosulása következtében a munkát keresők elhelyezkedési esélyei 1990 eleje óta nagymértékben romlottak. A száz munka- viszonyban nem álló álláskeresőre januárban még 119 álláshely jutott a decemberi 22—vel szemben. A csökkenés mértéke a segédmunkásoknál átlagos, a szakmunkásoknál lényegesen nagyobb, a betanított munkások, valamint a szellemiek körében pedig kisebb volt.

(12)

14. tábla A száz munkaviszonyban nem álló álláskeresó're jutó álláshelyek száma, 1990

Szak- Betanitott Segéd- Szellemi

Hónap foglal— Összesen

—————————————————————————— kozásúak munkások

Január ... 289 206 27 58 I 19

Február ... 157 137 17 44 76

Március ... 153 178 18 47 83

Április ... 147 204 25 38 89

Május ... 1 22 1 84 19 27 73

Június ... 126 123 20 27 66

Július ... 110 128 25 17 64

Augusztus ... 91 99 14 15 46

Szeptember ... 71 67 19 10 38

Október ... 72 66 13 14 36

November ... 45 46 6 12 24

December ...

28 56 5 1 5 22

Az egyes munkaerőcsoportok elhelyezkedési esélyei között decemberben is számottevő különbségek voltak. A betanított munkásoknál az álláskeresők száma 78 százalékkal haladta meg a betöltetlen álláshelyeket, segédmunkás munkaköröket viszont tizenkilencszer, szelle- mieket hétszer és a szakmunkás álláshelyeket három és félszer annyian kerestek, mint ahány felajánlott munkahely volt.

15. tábla

A munkanélküli-segélyezés fontosabb adatai, 1990

A korábban segélye-

Kérel- Eluta— Segélyben M...—

mezők* sitottak* részesülők" munka- a segélyt

Hónap viszonyt megszün—

létesitők tetők száma

Január ... 209 7 601 17 16

Február ... 360 37 856 46 24

Március ... 323 26 1076 54 4

Április ... 310 19 1273 72 16

Május ... 362 15 1537 109 29

Június ... 446 30 1730 96 14

Július ... 440 37 1966 100 22

Augusztus ... 497 66 2303 112 28

Szeptember ... 642 82 2631 143 51

Október ... 711 96 2998 176 66

November ... 628 104 3356 142 53

December ...

1084 100 3981 91 51

* Az előző hónap 23-ától a tárgyhónap 22-éig terjedő időszak adata.

** Azok száma, akik részére a tárgyhónap 22. napján munkanélküli-segélyt számfejtettek.

A munkaerőpiaci viszonyok rosszabbodása következtében az elmúlt 12 hónapban folya- matosan nőtt a munkanélküli-segélyt kérelmezők és a segélyben részesülők száma. (Lásd a 15. táblát.) 1990. január és december között több mint ötszörösére emelkedett a munka- nélküli-segélyt kérelmezők és mintegy hat és félszeresére a segélyben részesülők száma.

A Vizsgált hónapokban csaknem 6000 kérelmet nyújtottak be, közülük jogosulatlanság miatt több mint 600—at utasítottak el. Ugyanebben az időszakban közel 1200 segélyezett létesített

(13)

470 FEKETE-SZABÓ—SÁNDOR: MUNKANÉLKÚLISÉG munkaviszonyt, és mintegy 400 segélyezett számára megszüntették a segély folyósítását. 1990.

december 22—én a megyében 4000 fő részére utaltak ki munkanélküli—segélyt; számuk január óta 3400-zal növekedett.

1990 során összesen közel 5500-an kaptak munkanélküli-segélyt, és ezt egy személynek a lehetséges 365 nappal szemben átlagosan 129 napig folyósították. Az érintetteknek csaknem fele három hónapnál rövidebb ideig részesült segélyben, ugyanis az év utolsó három hónap- jában az igénylők és a jogosultak száma ugrásszerűen megnövekedett. Négy százalékuk már átmeneti munkanélküli-járadékra volt jogosult, hiszen 365 segélyen töltött nap után sem tudott elhelyezkedni.

A segélyezettek képzetlenségével, iskolázatlanságával és jelentős hányaduknál az ala- csony szolgálati idővel együtt járó alacsony keresetek miatt az átlagos havi munkanélküli—

segély bruttó összege nem érte el az 5500 forintot; összege legmagasabb az egyetemet végzett férfiaknál, legalacsonyabb az általános iskola 8 osztályát sem végzett nőknél (9870, illetve 4170 forint) volt.

1990 végén — figyelembe véve a népszámlálás 1990. január 1—jei adatait, az azóta bekö- vetkezett és az előzőkben bemutatott változások ütemét, valamint a már említett tartalmi eltéréseket — a munkanélküliek száma Jász-Nagykun-Szolnok megyében elérte a 8—900 főt, az aktív keresők 4—4,5 százalékát.

TÁRGYSZÓ: Munkanélküliség. Területi elemzés.

PEBIOME

ABTOpH Hacrozuiero ouepra na ocnonamm npennapnrenbnbix, cmoummx nannmx népemet—I naceneuna 1990 rona noxaabmaior namaropm őespaőomum B Korm-rare Hc—Haubxyn—Connorc, me meno öezpaöornmx npeBbmJae'r cpemmü yposeru, no e'rpane. Hepnoro unnám 1990 orna, cornacno Kareroplm nepem—[cu Hacenelma, meno 6e3paőornmx Brpoe npeannano Komaes'rco mm, sapemcrpuponammx B KOHTOan no prnoycrpoítcrny, a unnukarop 6e3pa60'rmm nocmr 2,2—2,5 npouemon.

Bmaaannoe őespaőornueü orcyrcrnue noxouon — npmmmaa BO anumanue eennuuny nomanumx xoazücre 6e3paőornbix — 3arponyno 4 npoueura nacenennx Kos/turara. Aeropbr nonpoöno npnnozm'r muxaropm no JZlOMaIIIHPIM xosnitc'raaM 6e3paőorubrx, uanararor reppuropuanbnoe pacnpenenenue n norca3msaror yrpoay őespaöormrbr no B03paCTHbIM rpynnaM, aaname, BHIIaM mrconbnoro oöpasoaannn n xoanücrsenan orpacnsiM.

ABTOpr aaBepmaror caoífx ananm neranuaauneü uamenennü B 1990 rogy. Cornacno ux MHC- nmo zromr 6e3paőomubr — nponanowi pacuer Ha ocnonanrm noymoü 6e3pa60r1mm — B KOHIIC rona

COCTaBHJIa 4—4,5 npouenros.

SUMMARY

Relying on the preliminary, ftill-scope data of the population census of 1990, the authors show the characteristic features of unemployment in countyJász-Nagykun—Szolnok, where the unemploy- ment rate is above the national average level. According to the category used in the census, on the lst of January 1990 the number of unemployed was three times higher than of those registered in employment agencies, thus the unemployment rate came to 2.2—2.5 percent.

The losses of income due to unemployment — taking into account the size of households of unemployed — affected 4 percent of the population of the county. The study discusses in detail the characteristics of the households of unemployed, delineates regional distribution, and shows which age groups, persons in which occupations, gualifications and branches are mostly endangered by loosing jobs.

The authors conclude the analysis with giving details on the changes which took place in 1990.

In their opinion the unemployment rate—calculating with total unemployment—was 4—4.5 percent at the end of the year.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

1601 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház Rendelőintézet 0109 Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet 0106 Szent János Kórház

1601 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet, Szolnok 1701 Tolna Megyei Balassa János Kórház, Szekszárd.. 1801 Vas Megyei Markusovszky

1601 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-RendelĘintézet, Szolnok 1801 Vas Megyei Markusovszky Kórház Egyetemi Oktatókórház Nonprofit Zrt., Szombathely 1101

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

Amíg az Út a munkához program az 55 éven felüli, rendszeres szociális segélyben részesülők számára biztosította a közfoglalkoztatásban való részvétel

A kapott adatok alapján látható, hogy a nők szignifikánsan nagyobb valószínűséggel választanak konkrét jellegű fürdőt a kikapcsolódáshoz (gyógyfürdő; a strand-

Korábbi kutatásaink eredményeit felhasználtuk, melyben vizsgáltuk a „Jász- Nagykun-Szolnok Megye Turisztikai Védjegye” cím elnyerésének szempont- rendszerét, a

A felmérést Jász-Nagykun-Szolnok megye több általános iskolájában végez- tük, az eredmények értékelhetősége miatt csak így tudtuk biztosítani a kellő